Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-10 / 54. szám

4

NÓGRÁDI Népújság

1957. július 10.

Előzzük meg

▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼TTYTYYYTTrrYYTTYYYYTYYYV?

a szükségtelen abortust

/1 felszabadulás után alap.- jában véve- megváltozott a család és a nők társadalmi helyzete és ezzel a vetélések társadalmi okai is megszűntek.

Az új abortus törvény megszüntette azt a méltánytalan régi rendelkezést, amely őket akaratuk és meg nem felelő szociális viszonyaik ellenére is szülésre kényszerítette. A nők egészségvédelme érdekéden megváltoztatta azt a régi szigorú rendeletet, amely úgyszólván sokszor rászorította az asszonyokat arra. hogy illegálisan súlyos anyagi áldozatokkal és egészségüket kockáztatva megkíséreljék kijátszani a törvényt. Az ú.i rendelkezés szerint minden anyának személyes joga eldönteni azt, hogy akar-e és mikor gyermeket.

Szocializmust építő országunkban az októberi ellenforradalmi események káros gazdasági kihatásai mellett is fokozatosan emelkedik az élet- színvonal. Ennek következményeképpen országos viszonylatban — így Nógrád megyében is — a környező államokhoz viszonyítva a szülések száma kedvezően alakult. Egykét évvel ezelőtt túlnépesedés is mutatkozott, ami sok vonatkozásban kedvezőtlenül éreztette hatását. A fejlődés nehézségeként mutatkozott az a tény, hogy az egyre növekvő lakásigényeket, valamint a csecsemő- és kisgyermekek otthonokba történő elhelyezését a dolgozó anyák számára a szükséges mértékben nem tudtuk biztosítani mindenhol. tj j rendelet lépett életbe az abortusszal kapcsolatban, amely lehetőséget ad a szociális élet és munkakörülmények legmesszebbmenő figyelembevételére. Az új ren delet egyrészt az abortuszbi- zottság munkáját és összetételét is megváltoztatta. Helyet foglal a bizottságban a taná csők szociális politikai csoportjának és a dolgozó nők egy-egy képviselője is. A bizottságok kötelessége amennyiben a kérelem indokolatlannak látszik — más belátásra bírni az anyát és felhívni figyelmét a megszakítás egészségi és más egyéb kihatásaira. Ha az anya ezek után is továbbra fenntartja kérését, akkor azt a bizottság engedélyezi.

A magyar anyák a gyermeket szeretik, azonban mégis úgy vélik, hogy ez az új abortus rendelet hasznos és emberi, mert módot nyújt az abortus bizottságoknak arra. hogy nemcsak akkor, amikor az ahya élete van veszélyben a szülésnél, hanem akkor is, amikor a megszületendő gyermek életkörülményei olyannak ígérkezik, amelyek mellett megnyugtató módon annak ellátása, felnevelése nem történhetik meg (zsúfolt lakás- viszonyok, családi otthon-berendezés teljes hiánya, házasságokon kívüli idős asszonyok szülése.)

z abortustörvény megjelenése után voltak ellenzői és hívei is. Az ellenzői borúlátóan, nemzeti katasztrófáról beszéltek. Az abortustörvény megjelenése óta eltelt csaknem egy esztendő ezt nem igazolta. Az eddigi adatok alapján készített számítások szerint folyó évben körülbelül 13 százalékkal fog csökkenni a születések száma. A szakemberek véleménye szerint népszaporodás szempontjából úgy országos, mint helyi viszonylatban egy-két évig komoly veszély nem fenyeget, mert az előző évek túlproduk- ciója 1957. évi és az azt követő egy évi mírjuszt kompenzálja.

Néhány szó a terhesség megszakításáról vonatkozó minisztertanácsi határozatról.

A határozat még a múlt év májusában módosította az eddigi abortus rendeleteket. A módosítást, amely enyhítette a megelőző rendelkezéseket nemcsak az érintett anyák, hanem a bizottság munkájában résztvevők is kedvezően fogadták.

Hogy kellőképpen felmérhessük a határozat jelentőségét, visszapillantást kell tennünk azokra az időkre, amikoi először hoztak törvényt a terhesség megszakítására. Első ízben 1873-ban hoztak törvényt az abortussal kapcsolatban, amelynek kiadására az akkori kormányzatot az ijesztő méretben elszaparodott magzatelhajtás, illetve azok súlyos halálos komplikációi kényszerítettek. Ez a törvény rövidlá- tóan, igen szigorú volt.

£ ndokolttá tette a sok vetélést akkor a nők helyzete, gyakran nehéz, erejüket meghaladó munkát voltak kénytelenek végezni, amellett a női munkabérek alacsonyak voltak. A dolgozó nők a terhességük, szülésük miatt a munkájuk abbahagyására kényszerültek. Sokszor nemcsak a születendő gyerekről nem tudtak gondoskodni, hanem saját lét- fenntartásuk is bizonytalan volt. Ugyanakkor a kapitalizmus válsága alatt hatalmas méretűvé növekvő munkanélküliség éhezésre kényszerítette az anyákat. Érthető volt. hogy a gyermekáldástól igyekeztek megszabadulni és vállalták a terhesség megszakításával járó kockázatot. A parasztság évszázados földéhsége, a földtulajdon elaprózá sától való félelme a falvaink- ban az „egyke” elterjedéséhez vezettek. A falusi proletáriá tus asszonyai a városiakhoz hasonló nyomorúságos életük miatt kényszerültek a veté lésre. Ugyanakkor elterjedt a magzatelhajtás a jómódúak között is, akiknek asszonyai az életnek csak az örömeit akarták élvezni gazdagságukban és nem szívesen vállalták az alakjuk elformátlanodását, a terhesség, a szülés és a gyereknevelés gondjait. Másrészt nem akarták, hogy a vagyon sok darabra hulljon szét.

Az első abortustörvény nem érte el a célját. Annak alkotói nem tekintettek a tények keletkezésének mélyére. Amint láttuk az anyagi életet és mun kakörülménveket figyelmen kívül hagyták. A statisztika szerint a szaporaság legnagyobb volt a nyomorban élő szegényparaszt és cselédek között, akiknek családjában a gyermek számával nőtt a nyomorúság és a népbetegség.

A tőkés társadalom megkísérelte erélyes rendszabályokkal a magzatelhajtást felszámolni. Az egyház, az erkölcs nevében elítélte, az állam pedig szigorú törvényeket hozott, de a küzdelem nem volt eredményes, mert az abortus társadalmi okait nem szüntették meg.

A terhesség megszakítása természetesen továbbra is csak a gyógyintézetek szülészeti osztályán történhetik meg. Az engedély nélküli és a kórházon kívüli megszakítások továbbra is büntetendő cselekményeknek számítanak.

A tapasztalat az. hogy a bizottságokban az indokolatlan eseteknél a bizottságok meggyőző munkája csak ritkán jár eredménnyel és művi vetélések száma emelkedik és ezzel együtt növekszik a gyulladásos megbetegedések és egyéb komplikációk száma. Különösen az ismételten elvégzett megszakításoknál. Ugyancsak több a méhen kívüli terhességeknek és meddőségi eseteknek a száma.

Fenti tapasztalati tény isme rétében felmerül a további teendők kérdése. Ez pedig nem lehet más, mint a nem kívánt terhesség megelőzése. A megelőzés érdekében széleskörű felvilágosítás szükséges. Minden anyának tudni kell azt, hogy az ismételt és gyors egymásután elvégzett terhesség megszakítás a szervezetet károsítja. Sokszor súlyos komplikációkat okoz. Éppen azért tudniok kell a megelőző fogamzásgátló módszereket, ismerniük kell a fogamzástgátló szereket és azok használatát

A megye területén minden nőgyógyászati rendelés terhes tanácsadás orvosai a tanácsot igénylőknek rendelkezésre állnak és tanácsot adnak a gyógyszerek és óvószerek használatáról.

Az Egészségügyi Minisztérium még a múlt évben intézkedett a különböző fogamzás- gátló (contracepciós) gyógyszerek gyártásáról és forgalomba hozataláról, amelyek minden gyógyszertárban vénynélkül kaphatók.

Az Egyészségügyi Minisztérium a felvilágosítás eredményessége érdekében brossurákat és röplapokat fog kiadni és a jövőben az orvosi tanácsadás szélesebb körű alapra való fektetését rövidesen megszervezik.

(Dr. N. E.)

Bakfis szerelem

A Magyar Játékszín a na- j apókban adta elő legújabb j darabját Bakfis szerelem..] avagy Érettségi címen.

A darab egy rendkívül bájos történet keretében mutatja j be az érettségi előtt álló fiata- j lók életét, bontakozó érzésüket. A bonyolult és izgalmas j történet lerántja a leplet c. kor nevelőinek nehéz küzdelméről a megélhetésért, bemutatja az ifjúság nevelését serkentő és gátló erők összecsapását a tanári szobában. /■ nyíltszird taps és a felvonása kát követő vastapsok azt fejezték ki. hogy a közönség íz lésének, igényeinek megfelelő] élményt kapott.

Egy kicsit több szervező- i m,unkával nagyobb közönség is j részt vett volna a színvonalas előadáson.

Ballag már a “véndiák,,

<XXXyOOOOOtXXX>OOOtXXXX)OOOOCOOOOO<X)CXXX)OOC

Az acélgyár kultúrotthonának 1957. évi munkája és tervei

KOVÁCS GYULA, kultúrotthon igazgató

YYYYYTyTYYYYYTYYTYYTTYTTYYYYTYYYYTffYYYYYTTYYTTYYYTYYTTTTYTTTY '▼YYTTYTYTTfYTTYfTTTfTTTTTTYYTTVTTTTfYYTYYYYYfYYYTYYYYTTTYYYYYYI

Színjátszó szakosztályuk az év első hónapjától kezdve működött, januárban a »-Szabin nők elrablása« című zenés vígjátékot adta elő hat előadáson keresztül. Később a «Tacskó», »Olympia«, s legutóbb a »Vadvirág« került bemutatásra.

A nyári időszakban színjátszó szakosztályunknak komoly tervei vannak, hogy vidéki dolgozóinkat, hadseregünket, szórakoztassák. P étervásárán előreláthatólag a honvédséghez látogatnak el idehaza is nagy sikerrel bemutatott »Vadvirág» című zenés vígjátékkal.

Ezenkívül több vidéki községbe mennek. őszre újabb nagy terveik vannak és még ebben az évben két vagy három komoly darab bemutatását tervezik. Még nem döntötték el hogy melyek lesznek a? bemutatandó darabok, de az már biztos, hogy Rostand Magyarországon még alig ismert vígjátéka a «Regényesek« Lessing nagy drámája az «Emilia-Galotti», Jókai: »Az arany embert, és Klabund: «Krétakör« című darabokra esik a választás. Szeptember végére egy nagyszabású irodalmi és szavaló estre készülnek. Mindezek mellett még dicséretére válik színjátszóinknak, hogy a nyári időszakban, mint majdnem minden évben, most is megrendezték a színjátszó gyakorló szerdát. Ezeken az előadásokon igen értékes tapasztalatokat szerezhetnek színjátszóink, sokat tanulhatnak, gyakorolhatnak.

Zenekarunk, mely fúvós és szimfonikus részből áll, nem mondhatjuk, hogy teljesen tervszerűen látja el feladatát, de minden nagyobb megmozduláson együtt működnek színjátszóinkkal. Ezerre több nagyobb- szabású műsorra készülnek fel. Például hangversenyt adnak a gyermekváros felépítésének megvalósítása érdekében.

Könyvtárunk rendszeresen működik. Jelenleg 10 ezer könyvvel rendelkezik. Forgalma igen szépnek mondható, mert az állandó látogató havonta 900— 1000 fő, kik 2600— 2800 kötet könyvet

kölcsönöznek ki. Sajnos a szépen és korszerűen berendezett olvasó termünk még nem valami nagy látogatottságnak örvend.

Játéktermünk nem felel meg annak a célnak, amit pártunk és kormányunk

programja megjelöl. Ugyanis az a helyzet, hogy sokszor a sűrű italozás mellett a kártyapartik odafajulnak, hogy egy-egy dolgozó már egész komoly összegeket veszít el ami családja fenntartásának rovására megy. Ennek kiküszöbölése érdekében szakszervezetünkkel együtt megfelelő intézkedéseket teszünk.

Kul túrotthonunkban minden szakosztály és szakkör működik a képzőművész szakosztály kivételével, melyet most rövidesen újjászervezünk.

örvendetes az is, hogy KISZ fiataljaink eredményesen foglalkoznak fiatalságunk kulturális életével. Hiányoljuk viszont hogy olvasótermünket ők is ritkán látogatják.

Búcsúznak az óvodától a salgótarjáni Bartók Béla úti 4. sz. óvoda leendő I. osztályosai. Mielőtt végleg búcsút intenének óvodájuknak jól kitesznek magukért.

Képünkön az óvoda legügyesebbjei a Fonó című játékot mutatják be.

XXXX)OOC)OOCOCXXXXXXXXXXXXXX)OOOOOOOCXX>OOOCV

„ÉRDEMES ORVOS“ kitüntetést kapott Dr. Kenessey Albert

Az idei egészségügyi dolgozók kitüntetése alkalmával megyénkben Balassagyarmat sebészfőorvosát, Dr. Kenessey Albertet tüntette ki egészségügyi miniszterünk hosszú, évtizedes, eredményes munkájáért, az „Érdemes orvos” című oklevéllel.

„A SAKÁL HÁLA]A „

Feleki László szatirikus meséit kis- és nagykorú gyermekek számára írta, s ebben a kötetben adja közre saját bevezető tanulmányával és saját jegyzeteivel. Mintegy negyven mese igyekszik megismertetni magunkat önmagunkkal, s mutat rá néhány nem túlságosan előnyös emberi tulajdonságunkra.

A könyv 206 oldalt tartalmaz, ára: kötve 14.— forint.

ÁLLANDÓ

MÜSORSZÁMOK:

Kossut h-rádió: 4.30—

8.00-ig Zenés műsor. — Közben: Hírösszefoglaló. Falurádió. — 6.30: Pillanatfelvétel. — 7.00: Hírek, időjárásjelentés. — 7.45: Naptár. — 8.00: Műsorismertetés. —

8.08: Technikai szünet. — 10.00: Hírek. Lapszemle. Időjárásjelentés. — 12.00: Déli harangszó. Utána Hírek, idő járásjelentés. — 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. —

19.54: Jóéjszakát gyerekek. — 20.00: Esti krónika. Időjárásjelentés. — 22.00: Hírek. Időjárásjelentés. —

0.30: Hírek. — 0.40: Himnusz. Utána: Vízjelzőszolgálat.

Petőfi-rádió: 6.00—8.00-ig: Reggeli zene. — Közben: 6.35: Torna. — 6.55: Színházak és mozik műsora. — 7.10: Falurádió. — 8.00: Műsorzárás. — 14.00: Idő járás jelentés és vízállásjelentés. — 23.00: Műsorzárás.

(TZádiá m äs ár

Csütörtök, július 11.

Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű

melódiák, r— 8.40: Kórusok. — 9.00: í ties anyanyelvűnk. — 9.05: A

Gyermekrádió műsora. — 9.25:

Szovjet Ifjúsági dalok. — 10.10: Rá- diőegyetem. — 10.50: Keringők. — 11.00: Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban. — 11.25: Német, angol és francia népdalok. — 12.10: Operarészletek. — 13.00: Csanádi János és Vidor Miklós versei. — 13.15: Nyári zenés szórakozás. — 14.00: író és mű: Lengyel József. — 14.40: Régi velenecel

mesterek kórusait. — 15.20: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: Nótacsokor. — 17.00: Tiltakozunk. — 17.10: Brahms: Kettősverseny. — 17.43: Polgár Tibor: szvit. — 18.10: Dél-amerikai melódiák. — 18.45: Fiatalok városa. — 19.00: Közvetítés a Margitszigeti Nagyszálló étteremből. — 19.35: Szovjet művészek hangversenye. — 20.27: Hanglemez.

— 20.40: Parasztbecsület. Opera egy felvonásban. — 23.35: Kamarazene.

Petőfi-rádió: 14.20: Fúvósindulók.

14.20: Mai operákból. — 15.10: Pillantás a nagyvilágba. — 15.20: Tánczene. — 15.48: Kamarazene. — 16.20: Gyermeknevelés. — 16.40:

Fiatalok zenei újságja. — 17.10: Mely ápol és eltakar ... Előadás. 17.25: A Rádió operettjeiből. — 18.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 18.30: Könyvismertetés. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama.

— 20.00: Hanglemezek. — 20.45:

Moskov: Az állatkertben — zenekari szvit. — 21.05: Népek zenéje. 21.30: Népi zene. — 21.50: Az orvostudomány eredményeiből. — 22.00: Szórakoztató1 szimfonikus

zene. — 22.50: Esthajnalcsillag.

Péntek, július 12.

Kossuth-rádió: 8.10: Részletek

Gilbert »Marinka, a táncosnő«, Oscar Straus »Legénybúcsú« és Lehár »Eva« c. operettjéből. — 8.50: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik, — 9.10: Zenekari hangverseny. — 10.10: Óvodások műsora.

— 10.30: A Budapesti Rendőrség

fúvószenekara játszik. — 11.00:

Első szerelem. Elbeszélés. — 11.30: Weiner Leó: H. vonósnégyes. — 12.10: Táczene. — 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Népdalcsokor. — 14.00: Úttörő-híradó.

— 14.20: Részletek Delibes «Lakmé»

C. operájából. — 15.00: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.40: Hangszerszórók. — 16.10: Gyulai—Gaálfivérek: Szvit. — 16.50: Sopron színházat kap. — 17.00: Szív küldi szívnek szívesen, y 18.10: Az ifjúsági Rádió műsora. — 18.25: Gencsy Sári és Szabó Miklós énekel. — 18.40: Az Ifjúság fóruma. — 19.00: Operahangverseny. — 19.55: A búzamezőkről jelentjük. — 20.30: A Rádió Világszínháza: A bunda.

— 22.20: A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának hangversenye. 0.10: Népdalok.

Petőfi-rádió: 14.20: Szórakoztató muzsika. — 15.00: Szimfonikus táncok. — 15.40: Magyar nóták. —

16.40: így éltünk. Ifjúsági műsor.

— 17.00: Magyar népdalok és táncok. — 17.15: Prokofjev: Alexander Nyevszkij. — Kroó György előadása. — 18.15: Vivaldi: d-moll conterto grosso. — 18.30: Ady

Endre dalok. — 19.05: Könnyű zene. — 19.45: Zenei anekdoták. — 20.00: Az Udvardy-kamarakórus

énekel. — 20.20: Hangverseny a Rádióegyetem hallgatói részére. — 21.05: Részletek Strauss műveiből.

— 21.25: Külpolitikai kérdésekre

válaszolunk. — 21.35: Magyar népdalok. — 22.00: Tánczene.

Szombat, július 13. Kossuth-rádió. 8.10: Zenekari hangverseny. — 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Lengyel

táncszvit. — 10.10: Operettrészletek.

— 10.52: Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban. — 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 12.10: Népi zene. — 13.00: Ml van a könyvesboltokban? — 13.10: Részletek Verdi .Aida. c. operájából. — 14.20: Gyermekrádió , műsora. — 14.40: Szív küldi szívnek szívesen.

— 15.25: Kórusaink életéből. — 15.45: Világgazdasági negyedóra. — 16.10: Ismertetjük a mai és holnapi műsorunkat. — Közben: 17.00: Erről, arról. Irodalmi csevegések. — 18.10: Magyar nóták, csárdások. — 18.45: Riportműsor. — 19.00: Köny- nyű zene a hallgatók kívánságára.

— 20.27: Vidám zenés műsor. — 21.50: Mozart: D-dur koncert-ron- do. — 22.35: Táncoljunk. — 0.10: -Csárdások.

Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje.

— 15.00: Megzenésített versek. —

15.25: Bélyeggyűjtők ötperce. — 15.30: Vidám fuvószene. •— 15.50:

Változások egy Paganini-témára.

— 16.40: Népszerű operaáriák. —

17.00 A Lipcsei Gewindhaus zenekaráról előadás. — 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 17.50:

Könnyű zene. — 18.20: Lányok, asszonyok ... — 18.40 :Kamarazene

— 19.40: Utazás a nyári égbolton.

— 20.00: Az opera mindenkié. —

21.05: Hangszerszólók. — 21.35

Magyar puszták dalaiból. — 22.00: Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik.

A romhányi óvodában

Romhányban a Lókos partján árnyas fáktól körülvéve található • a falu kicsinyeinek második otthona — az óvoda.

Ha valaki belép a kapun rögtön fülébe cseng a csöppségek ajkáról szálló kedves nóta egy sora — „vár ő engem kacsapecsenyével“.

A konyhából ínycsiklandozó illat csalogat. A nagy fazekak körül a gyerekek körében is népszerű „Ilon néni“ sürgölődik. A napközi otthonban ebédelnek a helyi általános iskola nevelői is, akik eddig Ilon néni főztjével nagyon meg vannak elégedve.

Most az aratás idejére: mondhatjuk úgy is csúcsforgalomra készül a romnanyi óvoda. A költsegvetest is úgy tervezte a tanacs, hogy a nyári mezógazdasagi munkák idejere nagyobb létszámmal működhessék a napközi.

Az óvonéni, — Cser- neczkiné szerint — nagyon fontos a gyermekek táplálkozása is. Kzert a nyárrá meg vál- tozatossaooá, meg izte- teseooé akarja tenni a kicsinyek étlapját.

Persze játékban sincs hiány. a gyermekek gondtalanul játszhatnak az árnyas fák alatt, s aludhatnak ebéd után a jó hűvös szobában.

A romhányi dolgozók, akik a mezőkön végzik munkájukat, gond nélkül dolgozhatnak, mert kicsinyeikre van aki vigyázzon, van aki helyettük is megsimogatja kis buksi fejüket.