Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-29 / 51. szám
195% június 29. NÓGRÁDI Népújság 3 méter előrehaladás 1 műszakban F—4-es festőgéppel (Tudósítónktól.) Mizserfa bányateleppel Szemben húzódó domb alatt körülbelül 520 000 négyzetméteren terül el a IX. és a III. széntelep. Ezt a két széntelepet tárta fel Gusztáv-Iejtősak- i»a. A jelenlegi bányaművelés mellett csak a II. telep áll fejtés alatt, míg a HL telepnek a művelése áll mindaddig, ameddig a II. telepi szenet le nem fejtették. Míg a II. telep 0,7 méter vastag, addig a III. 'TTTTmTTVTTTTTTTTTTTTTTTTVr 09 Ősi virtus l alapján versenyeznek : a dolgozó parasztok A Hazafias Népfront kezdeményezése Nóg- rád megye falvaiban az ősi virtus alapján, az idén is felújítja a dolgozó parasztok mező-, gazdasági versenyét. Varsányban a dolgozó parasztok első ösz- szejövetelén 38 egyéni gazda lépett párosversenyre egymással. A cél: eldönteni, kinek a földje adja a legszebb termést és melyikük magtára lesz a gazdagabb. A versenytársak elhatározták, hogy a győztes, az elismerő szón kívül, jutalmat is tkap a versenyféltől. Ifj, Szajkó István 5 holdas, Király Ferenc 6 holdas gazdák abban állapodtak meg, hogy a győztes egy választási borjút kap a vesztes féltől. Mások, szárnyas állatot és más apróbb jószágot tűznek ki jutalomként. Hasznoson vasárnap határozták el a gazdák, hogy ők is megindítják a versenyt. Itt 15 pár adott kezet egymásnak és jutalomlként 20—30 liter sört tettek fel tét- neifc. Az egyéni parasztok versenyén kívül, feléled a községek párosversenye is A varsányiak Endre falvóval' a Hasznosiak Tarral léptek versenyre. A községeik vetélkedésének győzteseit a földművesszövetkezet egy-egy hordó sör csapraütésé- vel jutalmazza. telep 3—3,5 méter vastag. Sok problémát jelentett úgy a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek, valamint a mizserfai bányaüzem műszaki dolgozóinak a vékony II. telep gyors lefejtése azért, hogy népgazdaságunk fokozódó szénigényeit nagyobb mértékben ki tudják elégíteni a III. telep nagy kapacitású tömegfejtéseivel. így jutottak arra a gondolatra, hogy kipróbálják a magyar ipar egyik gépét, az F—4-es szénfejtőgépet — elővájáson. Ez a gép hat éve létezik. Hat éve cikkeznek állandóan róla. Papíron dicsérik, a valóságban pedig szidják. Szénmedencénkben a ménkesi bányaüzemnél próbálták ki 1951. évben, teljesen sikertelenül. Maga a szénbányászat is halálra ítélte. Természetesen ezek után a mizserfai dolgozók kétes érzelmekkel fogadták az F-4-es gép jövetelének hírét. A gép megérkezése után megtudtuk a Szénbányászati Kutató Intézet dolgozóitól, hogy több módosítást hajtottak végre a gépen. Csökkentették a fejtőfej forgási sebességét, a kések anyagán változtattak stb. Ezek után már nagyobb bizalom vette körül a gépet, de kétkedők még mindig voltak. Eddig főszállító vágatban, vegyes szelvényben (70 cm-es szén, a többi meddő) 2,0 m/nap kihajtás volt az átlagos előrehaladás. Ritkán elérte egy- egy csapat a 2,8 m/nap előrehaladást a szén külön jövesz- tésével. Ezzel szemben az F— 4-es gép 6,0 m/nap előrehaladást ért el az első napokban és ezt a teljesítményt immár két hónapja tartja is, sőt június 12-én és 20-án már 3,0 minap műszak eredményt ért el. Ez az eredmény azonban nem tekinthető véglegesnek. Ennél még nagyobb eredményre is képes a gép, és ennél nagyobb állandó eredményeket várunk tőle. Ha a géppel nem is, de a körülményekkel eddig az volt a baj, hogy 250 folyóméteres kézi csillézéssel biztosítottuk az üres csillét a gép számára. A gép által okozott port sem tudtuk eltávolítani a munkahelyről. A meddőhányón sem volt kielégítő a berendezés és lépten-nyomon üreshiány jelentkezett. A Nógrádi Szén- bányászati Tröszt segítségével és a mizserfai bányaüzem dolgozóinak munkájával lassan ezek a hiányosságok is kiküszöbölődnek. Kaptunk 50 darab csillét, a külszíni meddőhányóra végtelenkötelű vitlát és gépházat, a bányába június 24-re készült el a kézi csillé- zést kiküszöbölő végtelenkötelű vitla, és most már egy 600 m3/perc teljesítményű ventillátor szívja el a port a munkahelyről A mizserfai bányaüzem műszaki vezetőinek és Gusztáv- lejtősakna dolgozóinak csak egy kívánságuk van az F—4-es géppel kapcsolatban: ne egyedül dolgozzon, hanem kapjanak még egyet. Akkor öt hónap múlva már a Gusztávi, III. telepi szén is segíteni fogja a mizserfai bányaüzem, és ezáltal a Nógrádi Szénbányászati Tröszt tervteljesítését. Határidő előtt teljesítették bányászaink a II. negyedéves tervet A nógrádi szénbányászok ismét öregbítették régi jó hírnevüket. Ma, június 29-én reggelre teljesítették II. negyedéves tervüket. Különösen szép ez az eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy akadtak olyan dolgozók is, akik igazolatlan mulasztásukkal gátolták a terv határidő előtt való teljesítését. A bányászok nagy része azonban a műszaki dolgozókkal karöltve, egy emberként harcolt a bánya mélyén. A munkaverseny nagy lendületet adott a széntermelés fokozásához. így vált lehetővé a II. negyedéves terv határidő előtt való teljesítése. Ahol gomba módjára nőnek a házak | — Látogatás a kányási kislakásépitkezésen — N em látni olyan bányászt, aki Kányáson az épülő bányászlakásokat nézve, ne mondaná ki hangosan véleményét — gombamódjára nőnek ezek a házak. Ez valóban így is van. A budapesti építők kitesznek magukért. Pedig nem könnyű a munkájuk. Jelenleg legnagyobb fékező- jük a rakterűiét hiánya és az esős idő. S kj tudja meglesz-e határidőre az 51 ház, 99 lakással. Az építésvezető elvtárstól várjuk a választ. — Meglesz — mondja határozottan. Nézzük az épülő házakat; Júniusban elkészül 30 épület felfalazása, 5 épület belső vakolása, 10 épület födémelése, 10 épület tetőzése. 7 épület belső válaszfala, 42 épület alapkiásása, 32 épület alapbetonozása, 14 épület födém- gerendázása. Mindezt nem könnyű teljesíteni. A nagy sár miatt az anyagot a gépkocsik nem tudják beszállítani az épületekhez. Az úttól kell külön lovaskocsival szállítani. Már most számolni kell azzal, hogy a létszám megfogyatkozik aratás idején. Ezért határozott úgy (és helyesen) az építésvezetőség, hogy most a fősúlyt az alapozásra, alapbetonozásra fordítják. 40 kőműves tanuló érkezett Szolnokról. A felmenő falazást a tanulók elbírj ák végezni és nem lesz lemaradás az aratási munkák miatt. A z épületeken komoly munka folyik. A keresetek is ezt igazolják. Bartha Pál komplex-brigádja 1600—2100 forintot, Szügyi József ács-brigádja 1800, Percze József segédRendkívüli közgyűlés az etesi Haladás Tsz-ben A rendkívüli közgyűlés a termelőszövetkezet évi tervének módosítása miatt ült ösz- sze. A termelőszövetkezet is célul tűzte ki a belterjességre való fokozottabb törekvést. ,,Ennek érdekében be kell állítanunk a VI-os vetésforgót már az őszi vetéseknél, mélyszántásnál és a trágyázásnál is. A belterjesség fokozása érdekében mintegy 18 kh pillangóst vetettünk el, ugyanis az ősz folyamán még 5 kh bíborherét vetünk. Ugyanakkor kukoricaszárat és egyéb termékeket nagyobb mértékben silózzunk. A talajerő fokozása céljából felmérjük a talaj minőségét és tartalmát, megcsináltatjuk a Kisterenyei Gépállomással a vegyi vizsgálatot, és szükség esetén talajjavítást végzünk. Eddig mintegy 600 mázsa szálastakarmányt szállítottak be, ami az állatállomány növelését biztosítja. Szarvasmarha-állományunkat 5 darab elő- hasú üsző vásárlásával növeljük, ugyanakkor bevezetjük a törzskönyvezést. Az üszőt és a bikaborjút továbbtenyésztésre szeretnénk nevelni. Az állatok termelésének fokozása érdekében bevezetjük a szakszerű etetést és a háromszori fejést. Sertésállományunkat 5 darab berkshiri kocával próbáljuk szaporítani. így a betervezett 20 darab anyakocát 25-re emeljük, s mintegy 50—60 darab süldőt nevelünk fel. A baromfiállomány beállítását is szükségesnek tartjuk, azért 20 darab bronzpulykát és 100 darab kendermagos magyar tyúktörzset vásárolunk. A to- vábbszaporításról maga a tsz gondoskodik. Ellenben tekintve, hogy juhlegelőnk nagyon kicsi, juhállományunkat év végére csökkenteni kívánjuk. Egyszerre 20 gépen dolgoznak 5 helyett a szögverők Az acélgyárban dolgozik Puskás László, Kovács János 22 szegverő, Bablena Sándor segítő a CzA+ kis Waffios- rendszerű gépcsoporton. A szocialista termelési módszereket alkalmazva harcolnak az exportterv teljesítéséért. Ezelőtt egy dolgozó öt darab gépet szolgált ki, ma ők már 20 darabot kezelnek, igen jól. Elsőosztályú árut termelnek. A cipőiparnak és a gyümölcsexport ládákhoz szükséges szegeket határidőre készítik el. Indiának és még több államnak gyártott exportszegeik minőségileg kitűnőek. Gépeiket száz százalékig kihasználják, váltótársaiknak forgó gépeket adnak át, hogy a termelésből egy percre se essenek ki. Az ellenforradalmi idők előtti termelésüket elérték, sőt, túl is szárnyalták. Szeretnénk saját erőnkből trágyatelepet és baromfiólat építeni. Mivel szarvasmarhaállományunk is emelkedik, 26- ról 28-ra, kérjük a járási tanácsot, hogy egy darab apaállatot utaljon ki részünkre.” Zsámbó Vilmos elnök munkás brigádja 1400 forintot keresett az elmúlt hónapban. Most különösen nagy a lendület. Versenyre hívták az ország összes bányászkislakás építkezését, párosversenyben vannak a Rákóczi-telepi építőkkel, ügy hírlik, a kányásiak vezetnek. A verseny célja, a meny- nyiség, minőség növelése, a határidő betartása. A tanulók ma még a sátort készítik el. ahol két hónapig fognak lakni. Mit mondanak, hogy készültek fel a nagy „vizsga“ munkára, erről érdeklődünk Fábián István elvtárstól, a fiatalok vezetőjétől? — Önként jelentkezett valamennyi fiatal. E ' s mit mond Lakatos Imre tanuló? — örülünk, hogy eljöhettünk. Annál is inkább, mert még kislakásépítkezésen nem dolgoztunk. Munkánkkal segíteni akarunk a bányászoknak. — És ami még nem közömbös, a fiataloknak, a szép táj, a bányászvidék ismerete. Már fel is vették a helyi vájártanulókkal a kapcsolatot. Probléma is akad az építőknél. Van egy 30-as és egy 40- es szivattyújuk. Már rég kérték a felszerelésüket, de ez nem tudni miért, még nem valósult meg. A Salgótarjáni Állami Áruházban nem fogadják el fizetésre a csekket, s így a tányért, s csészéket nem tudják biztosítani a dolgozóknak. A lepeiőmosás sem kisebb gond. A Patyolat nem vállalja, s így drágábban és lassabban tudják cserélni a tiszta lepedőt. Az étel is sokat romlott minőségileg az üzemélelmezési vállalat konyháján, J ól dolgoznak az építők. Már eddig egy hetes előnyük van az építkezésben. A határidő október 31. A dolgozók vállalták, hogy 15 nappal a határidő előtt átadják az épületeket. Ezenkívül pedig szeptember 1-én, a bányásznapon tíz épületet, húsz család részére átadnak, a kányási bányászoknak. S ahogyan a lüktető munkát nézzük, úgy érezzük, ez nem üres ígéret. — tob — Veszteségmentesen takarítsuk be a gabonát Suhog a kasza, dől a gabona:?: Megyénkben is megkezdődött — igaz, hogy csak szórványosan — a legszebb a legnehezebb, s legfelelősségteljesebb mezei munka: a gabonaaratás. Még el nem érkezik a munka dandárja, van mit ten- nünk. A gyakori esőzések, zivatarok, viharok hátráltattáK a kapásnövények ápolását, a szénabetakarítást, s a leg-* égetőbb növényvédelmi munkák elvégzését. A növényápolás üteme jónak mondható. Az egyéni gazdaságokban s <* szocialista szektorok többségében az aratás megkezdéséig befejezik a növényápolást, s a szénabetakarítást. Egy-két állami gazdaságban s termelőszövetkezetben még találni kapálatlan kukoricát, töltetlen burgonyát, de betakarhat, lan szántóföldi takarmányt s rótiszénát isi. A lemaradó szocialista szektorokban jobban igénybe kell venni a gépi J az igaerőt. Szervezettebb munkával pár nap alatt be lehet hozni az elmaradást. Minden dolgozó paraszt s szocialista gazdaság törekedj jen arra, hogy az aratás megkezdéséig fejezzék be a legsürgősebb növényápolási, szénabetakarítási s növényvédelmi munkákat, hogy a munkaerők felszabaduljanak az aratás idejére. Az elkövetkezendő napokban a legfontosabb feladat az aratás megkezdése, s erőteljes folytatása. Az idén a sok eső és vihar következtében a gabona egy része megdőlt s így nehezebb lesz az aratás, mint tavaly, Az aratás megkezdésére a kormány nem határozott meg időpontot1 ezt döntsék, el maguk a helyi vezetők. Ök s a dolgozó parasztok tudják azt legjobban mikor kell megkezdeni a búza, árpa, rozu aratását. S az ő vállukon nyugszik a felelősség is a jónak mondható gabonatermés betakarításáért? Az idén nagy szükség van minden megtermelt szem gabonára. Szükség van azért, mert a megyében a múlt- évinél lényegesen kisebb a vetésterület, másrészt, mert az ellenforradalom nagy károkat okozott gabonakészletünkben. Ezért a mezőgazdaság dolgozói harcoljanak a veszteségmentes gabonabetakarításért, A veszteségmentes betakarításnak megvannak a legfontosabb feltételei. Egyik legfontosabb feltétel a gépek jó kihasználása. A kombájnok és az aratógépek elsősorban a meg nem dőlt gabonatáblákon arassanak, a kézi munkaerő pedig a viharoktól erősen megdőlt gabonát vágja. Eb. bői adódik, hogy éppen a gyakori esőzések, zivatarok, viharok miatt nehezebb lesz az aratás, mint a múlt évben? Ezért — amíg nem késő — meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Az állami gazdaságok szerződtessenek elegendő férfi és női aratómunkásokat, s ahol csak leheti kombájnnal s aratógéppel vágják a gabonát. A termelő- szövetkezetek helyzete is nehéz. Különösen azoké, amelyek még nem kötöttek szerződést gépi aratásra a gépállomással. Saját belátásuk szerint, saját munkaerejük felmérésének figyelembevételével mielőbb kössék meg a szerződést a gépállomásokkal. Amikor már nyakukra érett a gabona, lehet hogy késő lesz s nagy veszteség áll elő. Éppen ezért azok a szövetkezetek járnak el helyesen, amelyek mielőbb megkötik a szerződést a gépállomással. Ezen. kívül igen nagy szükség van a családtagok mozgósítására, hiszen az aratás munkája megköveteli, hogy minden olyan tag és családtag, akire nincs nélkülözhetetlenül szükség? valamilyen más munkában (traktoron, az állatok mellett stb.) teljes erővel és egész idő alatt részt vegyen a munkában. Érdemes minden szem gabonát betakarítani, mert fl2 állam a búza mázsájáért 200—240. a rozsért 130—220, a takarmányárpáért 190—230, a sörárpáért pedig 280 forintöt fizet■ A fő cikkek új árszintje átlagosan 37 százalékkal nagyobb, mint a parasztságnak 1956-ban a begyűjtés és a szabad árak átlaga alapján kifizetett ár volt. A kormánynak az a szándéka, hogy kenyérgabonából 76 000, míg takar, mánygabonából 8000 vagon mennyiségben vásárol fel. így a parasztságnak az előző évekhez képest több gabonája marad gazdasági és háztartási célokra. Tehát a dolgozó parasztok mindenféleképpen megtalálják számításukat, s ezért érdemes eladni a gabonát az államnak. Még erre sor kerül, több fontos munkát kell megszervezni. Biztosítani kell a megfelelő magtárhelyiségeket, el kell végezni a fertőtlenítéseket, újra ki kell javítani a dűlőutakat, ha a vihar, a zivatar kárt tett benne. Meggyőző, felvilágosító munkával el kell érni. hogy a dolgozó parasztok közös szérűn csépeltessenek. S ami igen fontos: az aratás ideje alatt sem feledkezzenek meg a szükséges növényápolási, s növényvédelmi munkákról. Ha szükséges, el kell végezni a kukorica nyári gazolókapálását, s minden eszközzel küzdeni kell a burgonyabogár kártétele ellen. Gondos szervezéssel a kommunisták s a tanácstagok példamutatásával, a gépek maximális kihasználásával nagy sikerek érhetők el, Lantos László a z ellenforradalomról zí sok szó esett az értekezleten is. Falumról, Élesről szeretnék néhány szót szólni. Községünkben két pap volt. Az egyik október 23-a előtt fölment Pestre, hogy onnan irányítsa községünkben az ellenforradalmi murikét. Ezekben a napokban Pestről hazajött egy mérnök, akit ösztöndíjon neveltettünk mérnökinek. A pap elmondta neki, hogy Éles községben az ellenforradalmat hogyan szervezze meg. Az otthon maradt pap október 27-én a templomtól a kultúrházig felvonulást szervezett, ösz- szeszedte a „márciusi ifjakat". 30-án megalakították a „forradalmi” tanácsot. Nem lehetett ezt községi tanácsnak nevezni, már csak azért sem, mert a községi tanácsnak 41 tagja volt, ők pedig 60-at választottak, de közöttük egyetlen kommunista sem volt. Van nálunk egy jó, munkásból lett tanító-igazgató, akit leváltottak, azt mondták neki, hogy még tanítóElhangzott a kommunista nőaktíván... nak se jó. De mivel hat gyermeke van., mégis megkegyelmeztek neki. Azok a „márciusi ifjúk", akiket a pap felvonultatott, nem ismerték Petőfi költeményeit, nem ismerték Petőfi „Apostol“ című költeményét, melyben az áll, hogy ahol pap emel szót, ott a-z igazság megfeszítte- tik. A zok közül a „márciusi za. ifjak” közül, akiket a pap felvonultatott, azonban nem mind volt ellenforradalmár. Voltak köztük becsületes ifjak is. Vannak olyan becsületes fiatalok, akik velem is tartják a kapcsolatot, meghallgatják az én véleményemet is. Tartja velem a kapcsolatot Moszkvában egy fiú, orosz nyelvtanár, akivel levelezek. Szeretném ezen az értekezleten felolvasni azt a levelet, amit nékem küldött és az én válaszomat. ö azt írja nekem egy nagyon szép képeslapon: Kedves Te fka néni! Forró elvtársi üdvözletemet küldöm magának, a távoli szeretett Moszkvából. Én e pár kedves szavára ezt a levelet Írtam: ía edves Imriiském! A XV szeretett moszkvai lapodat megkaptam. El se tudod képzelni, milyen örömet szereztél vele, amikor már énnekem az örömből nagyon kevés jut. Kedves Imriiském! Nekem drága a szovjet föld, mert a legdrágább kincsem, a fiam ott nyugszik a Don-kanyar- ban, Novo-Uspenkánál. Tizennégy év után is, ha nagyon elfog a bánat, kimegyek az etesi temetőbe, a szovjet hősökhöz. Beszélgetek hozzájuk: Nektek is volt édesanyátok, akik úgy szerettek benneteket, mint én a fiamat. Megsimogatom a hantot, én leszek nektek az édesanyátok. Ti az életeteket adtátok nekünk és a „mi" uraink mennyi szenvedést ökoztak nektek! Az 1956-os október 23-i ellen- forradalomból is kimentettetek. Én is azok között voltam, akivel egy pár nap múlva akartak leszámolni, Úgy mint 19-ben a férjemmel a fehérterror, a felis- merhetetlenségig összeverték őt. Köszönetét mondók azokért is, akiket becsaptak, félrevezettek és szégyenkezve vallják be most tudatlanságukat. Köszönetét azokért is, akik hűek maradtak a halál küszöbén is a kommunizmushoz. Köszönet a szovjet hadseregnek! edves Imrüském! Akik A- szeretünk, a mi szeretetünk óvjon meg minden bajtól, légy boldog a boldog szovjet nép között! Üdvözletemet küldöm társaidnak, barátaidnak és az egész szovjet népnék! Terka nénéd özv. Ondrék József né, Etes
