Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-29 / 51. szám
Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt országos pártértekezlete (Folytatás az első oldalról.) nek kell érvényesülnie, amelyben uralkodó a tömegek iránti bizalom és az ellenséggel szembeni bizalmatlanság. — A tömegek megnyeréséért folytatott harc első feltételét a pártban kell megteremteni azzal, hogy leküzd- jük és megsemmisítsük a tömegek megnyeréséért folytatott harc akadályát. Mi ez az akadály? A párton belül ma is meglevő dogmatikus gondolkodási mód és a szektás politika maradványa. Aki a tömegek iránt bizalmatlan, aki a tömegektől elszigeteli magát, áki nem teljes tudásával dolgozik a tömegek meggyőzéséért és megnyeréséért, a legnagyobb kárt okozza a pártnak és következésképpen a proletariátus diktatúrájának. Proletárdiktatúra nem állhat fenn a tömegek támogatása nélkül. Kiemelte Kádár elvtárs a tömegszervezeti munka megbecsülésének fontosságát, hiszen e szervezetek tagjainak a megnyerése és csatlakoztatása nélkül a Párt nem tudna harcolni. A pártnak három és félszázezer tagja van, a szak- szervezetnek egymillió-kilenc- százezer a tagja; a munkásosztály nagy többsége tehát tagja a szakszervezeteknek, de nem tagja a pártnak. Hasonló a helyzet az ifjúság és a nők körében is. Ezért fontos feladata a pártnak a tömegszervezetben való munka. Fontos feladatnak jelölte ki a Hazafias Népfronttal való foglalkozást is. A Hazafias Népfront fejlődésének nagyon kedvező feltételei vannak. Az ellenforradalmi támadás hatása alatt nemcsak kommunisták eszméltek fel, hanem a pártonkívüli, sőt más pártban nevelkedett emberek is. Amikor november 4 után megállapítottuk, hogy a jelenlegi, sajátos magyarországi helyzetben nálunk a többpártrendszer nem realizálható, ezzel kimondottuk azt is, hogy szükséges egy erős, széles Hazafias Népfront, a kormányzat egypárt- rendszerének szerves kiegészítője. S ezért most igyekeznünk kell központilag és helyileg aktivizálni a. Hazafias Népfrontot, munkájába bekapcsolni olyan embereket is, akik becsülete- Ben álltak a Magyar Népköz- társaság mellett. Ezután Kádár elvtárs rátért arra, hogy a tömegek megnyerésének feladata magában foglalja a gazdasági és kulturális kérdések helyes megoldását is. A dolgozók jelentékeny részét elsősorban nem a politika általános kérdései érdeklik, s véleményüket a pártról, a rendszerről nem politikai kérdések, hanem a gazdasági vagy a kulturális eredmények alapján alakítják ki. Gazdaságpolitikánknak alapvető elve: a termelő, erők állandó fejlesztése. Ez feltétlenül szükséges nemcsak szocialista társadalmunk felépítéséhez, hanem — ami ezzel szorosan összefügg — a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek a lehetőséghez képest legjobb kielégítéséhez is. Kádár elvtárs foglalkozott az ipari termelés kérdéseivel, s utalt arra, hogy ezeket az országgyűlés már tüzetesen és részletesen megvitatta. — A mezőgazdaságiban a legfontosabb problémánk ez idő szerint, hogy a mezőgazdasági termelést fejlesszük, olyan módon, hogy közben a mezőgazdaság szocialista átalakítását Is segítsük elő. Megjegyezte, hogy helyes volt az egyéni parasztoknak adott különböző kedvezmény és segítség, ami a termelés általános emeléséhez szükséges, viszont az elmúlt 7 hónapban, helytelenül, a termelőszövetkezetek nem kapták meg a feltétlenül szükséges támogatást. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, a különleges társulások jobb és nagyobb gazdasági eredményt érjenek el. Ha a parasztság közvéleménye megnyugszik, remélhető, és célul is lehet kitűzni: egy bizonyos átmeneti megtorpanás után, meggyőző munkával 2—3 esztendő alatt újra kedvező hangulat érlelődhet meg és utána nagy lendületet kaphat a termelőszövetkezeti mozgalom. A beszámoló további részében az állami központi irányításról beszélt Kádár elvtárs. Bírálta azt a nézetet, hogy az állami központi irányítás fékezi a fejlődést. — Szükség van arra. hogy a központosítás bizonyos túlzásait lefaragjuk, a helyi önállóságot fejlesszük, de az egész népgazdaság irányításának központinak kell lennie. Küzdjünk az anarchista törekvések ellen, amelyek a kapitalista piac törvényeit akarják érvényesíteni a szocialista népgazdaságban, egyszersmind küzdjünk a bürokratikus tendenciák ellen is. Részletesen beszélt Kádár elvtárs a munkástanácsokról — felemás helyzetükről. — A munkástanácsok eddigi útja általában, nem nagyon biztató. Olyan körülmények között születtek és olyan elemek irányítása alatt jöttek létre, hogy bizony a munkás- tanácsokat kezdetben az ellenforradalom érdekeinek szolgálatába állították. Mi volna a helyes eljárás? E kérdésben a párt csak olyan döntést hozhat, amelyben a munkások abszolút többsége egyetért a párttal. Hamarosan ki kell dolgozni erről is a párt álláspontját, meg kell ezt előzőleg vitatni szakszervezeti emberekkel, munkástanács- tagakíkal és egyszerű üzemi dolgozókkal. Ügy gondolom, az a legfontosabb, hogy a munkásellenőrzést az elmúlt évekhez képest intézményesen szélesíteni kell a gyárakban. Biztosítani kell, hogy a munkások közvetlen választottai útján megvalósítsák a munkásellenőrzést a termelésben. Ez az ellenőrzés természetesen nem gyöngítheti a központi irányítást, nem likvidálhatja az igazgató hatáskörét, de reális ellenőrzés legyen, beleszólás az ügyekbe, bizonyos anyagi alapok felosztásába is. Kádár elvtárs hangsúlyozta: Tekintetbe véve, hogy nálunk a szakszervezeteknek 7—8 évtizedes tradíciói vannak, a párt álláspontjának tartalmaznia kell, hogy az üzemi munkásellenőrzési szervek feltétlenül a szakszervezetek centrális irányítása alatt dolgozzanak. Ezután Kádár elvtárs rátért a tudományos és a kulturális élet problémáira. — A burzsoázia ezen a területen előrenyomult, a revizionista kisegítő csapatokkal 1 együtt bizonyos pozíciókat hó- | dított meg és tart még ma is • a kezében. Itt a központi kér- i elés tulajdonképpen a pártnak j az értelmiséghez való viszo- \ nya. Ha ezt jól rendezzük, ak- | kor a kulturális élet kérdéseit \ is rendbe lehet hozni. Mi a ! szerepe az értelmiségnek az I ellenforradalmi lázadásban? Egyesek bűnösek az ellenforradalomban. Ezeket meg kell büntetni. Nagyon 6okan viszont hibáztak. Ezeknek segíteni kell, hogy a jó útra visszatérjenek. Nagyon sok értelmiségi van, aki a legkritikusabb időben is végig hű volt a szocialista forradalomhoz. Ezt a megkülönböztetést meg kell tennünk. Árt az a pártnak és az országnak, aki azt mondja, hogy az ellenforradalom idején az egész értelmiség a nép ellen fordult. Ez nem igaz. Minden eredményünkben benne van az értelmiségi doí- gozók munkája is! A következőkben Kádár elvtárs a pártról beszélt, A párt a mi viszonyaink között a munkásosztály. a nép életfontosságú fegyvere. A párt nem öncél, s a népnek éreznie kell, hogy amikor a kommunisták a nép érdekeiért harcolva erősítik a pártot, akkor a nép számára kovácsolják a fegyvert. Sokat árthat a párt ügyének j az a funkcionárius, aki eset- ! leg visszaesik abba a hibába, i hogy nem törődik a dolgozók ! véleményével, fitymálja, sérte- í getj őket, vagy ridegen, eluta- j sítóan, gorombán, durváin vi* selkedik velük. Ezután a magyar ifjúságról szólít. — Az ifjúságnak adósa a párt, s az ifjúság is adósa a pártnak és a népnek. Mivel adós a párt? Az ifjúság nagyon hosszú ideig túlságosan magára volt hagyatva, nagy politikai és lelki krízisen ment át. A párt ekkor nem áll't az ifjúság mellett. Nagyon kevés történt, hogy a párt és a felnőtt nemzedék kézenfogja az ifjúságot, vezesse a helyes útra. Az ifjúság adóssága pedig, hogy a fiatalok nem adták meg a pártnak, a felnőtteknek azt a tiszteletet és megbecsülést azokért a nagy vívmányokért, amelyeket a párt, a munkásosztály, a néphatalom harcolt ki , az ifjúság számára. Fiataljainkat figyelmeztetni kell erre az adósságra. A párt internacionalista kötelességeiről szólva, Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunk marxista-leninista párt, s legfőbb elvei között szerepel az internacionalizmus. Ezután a szocialista tábor egységének erősítéséről, a varsói szerződésről beszélt. — A szocialista országok szoros egységén belül a mi számunkra elsőrendű kérdés természetesen a Szovjetunióhoz való viszonyunk. A szovjet—magyar testvéri barátság és szövetségi viszony hívei vagyunk, ez a politikánk, ezt kell képviselnünk, és a magyar nép tömegei ebben támogatnak minket. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy erősödjön pártunk. De ehhez hozzátartozik, | hogy ne legyünk önteltek és j semmit se felejtsünk. Sem a | bűnöket, amelyeket az ellenség és az árulók tkövettek el velünk szemben, sem a hibákat, amelyeket mi, magunk követtünk el — fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét Kádár elvtárs. A délutáni ülésen Apró Antal elvtárs elnökölt. Marosán György elvtárs ismertette az MSZMP Szervezeti Szabályzatára vonatkozó javaslatot, majd az elnök megnyitotta a vitát az első és a második napirendi pont fölött. A vitá- ; ban felszólaltak: Németh Ká- i roly elvtárs, a Csongrád me- i gyei intéző bizottság elnöke, j Komócsin Zoltán elvtárs, a j KISZ vezetője, Klaukó Mátyás I elvtárs, a Békés megyei bi- j zottság elnöke, Kreszán Lajos \ elvtárs, a Ganz vagongyári intéző bizottság elnöke,. Mesterházi Lajos elvtárs író, Fock Jenő elvtárs, a Központi Bizottság titkára és Ambrus István elvtárs, a Hajdu-Bihar megyei intéző bizottság elnöke. A délutáni ülésen elhangzott referátum és a felszólalások ismertetésére visszatérünk. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége a Mongol Népköztársaságba utazik Moszkva. 1957. június 28. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadta Dugurszuru- nak. a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökének meghívását és július első napjaiban küldöttséget meneszt a Mongol Népköztársaságba a két ország barátságának megszilárdítása és fejlesztése érdekében. A Francia Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt küldöttségének tárgyalásai Párizs, 1957, június 28. (TASZSZ) Az Humanité jelentése szerint a Francia Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt küldöttsége június 21-én és 22-én Párizsban tárgyalásokat folytatott. A küldöttségek megvitatták a francia és az olasz kultúra fejlődését, a pártok kulturális politikáját és a két párt ideológiai tevékenységének felélénkítését, A Francia Kommunista Párt képviseletében Roger Garaudy, a politikai bizottság tagja, Louis Aragon és Leo Figueres, a központi bizottság tagja, Jean Kanapa, a Nouvelle Critique című folyóirat főszerkesztője, az Olasz Kommunista Párt részéről Mario Alicata. a párt vezetőségének tagja, Ce- sare Luporini, Antonello Trom- badori és Renato Guttuso, a központi bizottság tagja vett részt a megbeszélésen. Egyiptom marokkói nagykövetsége cáfolta a Nasszer elleni merénylet hírét Rabat, 1957. június 28. (AFP) Abdel Rahman Szadek, Egyiptom marokkói nagykövetségének sajtóattaséja az alábbi közleményt adta ki: „Egyiptom rafoati nagykövetsége határozottan cáfolja az egyes libanoni és szíriai lapokban közzétett, és a csütörtök reggeli sajtóban átvett híreket, amelyek szerint Kairóban Nasszer elnök élete ellen irányuló összeesküvést lepleztek le. E (hírek teljesen alaptalanok.” Két kínai író felhívása a jobboldali nézetek elleni harcra Peking, 1957, június 28. (MTI) A sangháj i Venhujipao „Kapcsolódjunk be a harcba” címmel közölte Kö Ling kínai író cikkét, aki tekintettel a szabad vitákban beállott új helyzetre, amelyre az jellemző, hogy határozott ellentámadás indult meg a kommunista- és szocialistaellenes nézetek ellen, felszólítja a kínai írókat, hogy azonnal kapcsolódjanak bele ebbe a harcba és segítsenek visszaverni minden párt- és népellenes támadást.' Ha a szocializmus útját választottuk — írja a kínai író —, akkor nincs okunk a tétovázásra, részt kell vennünk a harcban. Annál is fontosabb a vitákban való részvétel — szögezi ie Kö Ling —, mivel Kö Péj-csi. Csu An-ping és más jobboldali elemek nyilvános felszólalásai telve vannak gyűlölettel és olyan következtetésekkel, hogy a kommunista pártnak fel kell adnia vezető szerepét és a népi demokratikus diktatúrát fel kell számolni. Kö Ling szerint a vitákban résztvevő kínai írók álláspontját az szabja, meg, ahogyan a kínai nép gondolkozik, márpedig a kínai nép nem beszél közös nyelvet a jobboldali elemekkel. Az ellenfél mozgolódik, súlyos hibát követnénk el, károkat okoznánk a forradalom ügyének, ha tétlenül néznénk, hogy az ellenség miként tevékenykedik és támad. Saját érdekünk tehát, hogy bekapcsolódjunk a harcba — írja többek között Kö Ling. ★ Mao Tun író és kultuszminiszter a Zscnminzsipno hasábjain felhívja az írók figyelmét arra, hogy a jelenleg folyó ideológiai harcba^ nagy fontossága van a jobboldali revizionista nézetek bírálatának. Mao Tun szerint az utóbbi időben sok jobboldali elem leplezte le igazi arculatát és szándékait, azt, hogy nyíltan szemben áll a népi demokratikus diktatúrával és a kommunista párt vezetésével. Aki így gondolkodik — írja Mao Tun —, végeredményben az imperialista rendszer és a gyarmati sors visszaihozatalát akarja s nem látja sem az eddig elért eredményeket. sem a népi demokratikus diktatúra fe’számolását követelő nézeteinek következményeit. Cok fontos probléma jelentkezik napjaink- ban az ifjúsággal kapcsolatban, elvi és erkölcsi kérdések egyaránt. Az ellenforradalom hatalmas lélekrambolást is okozott, elsősorban a fiatalok lelkében. A fiatalok még emlékeznek a DISZ-re. és bizony sokan keserű szájízzel beszélnek a DISZ nevelési módszereiről. A KISZ megalakulását sokan kétkedve fogadták, nem hittek az új szövetség erejében. Egner Gyula tűzhelygyári KISZ-titkár elmondja: hogyan alakult meg a gyárban a KISZ. hogyan működik a fiatal szervezet, s ők hogyan látják a fennálló problémákat. — A zűrzavaros ellenforradalmi időszak után a párt felülvizsgálta az ifjúsági szervezet munkáját, s javaslatot tett egy új vezetőség létrehozásiára. illetve a régi vezetőség néhány tagjának kicserélésére. Egyetértésben a párttal, arra törekedtünk, hogy az ifjúsági vezetők nagyobb része kommunista párttag legyen. Az új vezetőséget az ifjúság elfogadta, s a megerősítő gyűlésen kifejezték bizalmukat és ragaszkodásukat a KISZ iránt. A gyűlés után az új vezetőség azonnal hozzálátott a munka helyes megszervezéséhez. Az első vezetőségi ülésen meghatároztuk legfontosabb feladatainkat. Elsősorban a fiatalok érdekvédelmét tettük munkánk középpontjává, s ebből kiindulva beszéltük meg a gazdasági, sport és kulturális feladatainkat. A jelenlegi vezetőség jó, minden lehetőség megvan az eredményes mozgalmi munkára. Képzett fiatalok az ifjúsági vezetők, s ez igen fontos az erkölcsi és politikai nevelés szempontjából. Azért valótlanság lenne, ha azt állítanám, hogy elsőrendűen megy a KISZ munkája gyárunkban. Problémáink is vannak, s gondolom, hogy sok más szervezet is hasonló problémákkal küszködik. Az anyagi kérdés igen súlyos, hiszen pénz kell mindenfajta szervezet fenntartásához. A tagsági bélyegek ára nem fedezi az anyagi kiadásokat, még egy kisebbfajta kirándulásra sem elég. Mi úgy próbáltuk megoldani az anyagi problémákat, hogy bálokat rendeztünk, s a bevételt takarékba tettük, s adandó alkalommal felhasználtunk ebből a tőkéből. Jelenleg is rendelkezünk néhány ezer forinttal. A továbbiak folyamán fémgyűjtést fogunk szervezni, ami elsősorban népgazdasági érdek, a befolyó pénzt a KISZ-szervezet számlájára írjuk. Vállalunk brigádmunkákat, ezekből is egy kis pénzre számíthat a szervezet. Szeretnék választ kapni arra, hogy mi a helyzet azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a KISZ- szervezetek — természetesen csak a vállalatoknál — az igazgatói alapból 30 százalékot kapnak? A DISZ munkamódszereiből átvettük, amelyek beváltak ott, és jelenleg is a célt szolgálják. KISZ-brigádokat alakítottunk a gyáron belül, s ezek az ifjúsági munkabrigádok nagyban elősegítik a minőségi munkát üzemünkben. Sajnos, probléma a minőségi munka értékelése, nem látjuk: hogyan lehetne az értékelést helyesen megoldani. Támogatjuk a gazdasági és műszaki vezetőket a gyárral kapcsolatos problémák megoldásában. Egyik példája ennek a július 1-én kezdődő „munkavédelmi és újítási hónap”, amely augusztus 1-ig tart. A fiatalok tevékenyen részt vesznek e hónap sikere érdekében. Gyárunk részekre van osztva és minden részben egy-egy csoport működik, s minden csoporton belül egy-egy fiatal képviseli az if- iúságot. A csoportok feladata: felülvizsgálni az üzemek munkavédelmi berendezéseit, számba venni az újításokat, az újítási lehetőségeket. Az eredményekről beszámolva, a gyár vezetőségének az értékelése alapján a jól dolgozókat az igazgató elvtáns jutalmazni fogja. S ha már a támogatásról beszélünk, meg kell mondanom, hogy a párt és a gazdasági-műszaki vezetőktől nagyobb támogatást, segítséget várunk — főleg a pártszervezettől ideológiai-politikai téren. Szeretnénk, ha a gazdasági vezetők figyelembe vennék az ifjúsági munka fontosságát, s lehetőleg több módot adnának időben a vezetőségi tagaknak a munka elvégzésére. I gyekszünk kiépíteni egy törzsgárdát, s e köré tömöríteni a fiatalokat, mert csak így lehetünk valóban, a párt szolgálatára. Nekünk, kommunista fiataloknak be kell bizonyítanunk hűségünket a párthoz, a néphez. A zavaros időkben az ellenforradalom leverése után sok olyan káros elem került, az ifjúsági szervezetekbe, amelyek nem oda valók, s csak bomlasztják az ifjúság egységét, így volt ez nálunk is. Néhány hét alatt felülvizsgáljuk ifjúsági szervezetünk helyzetét, elbeszélgetünk a fiatalokkal, s így megtudjuk, kikre számíthatunk, s kikre nem. Nem engedhetjük. hogy elsekélyesedjen az ifjúsági munka. Az elkövetkezendő napokban a párttaggyűléseken a KISZ-ből is javasolunk jól dolgozó, politikailag képzett eivtársakat a pártba. Arra törekszünk, hogy minél több párttag fiatal legyen szervezetünkben, s méltóik legyünk a KISZ-névre. Sok probléma van még. ami megoldásra vár, s ez további jó munkánktól függ. Néhány közérdekű problémáról szeretnék még beszélni, ami minden KISZ-szervezet számára nehéz kérdés, azonban megoldásuk nagy segítséget jelentene. T7ezet5ségi üléseken már több ízben felve- ’ tődött a „roncsautó” kérdése. Ha kaphatna szervezetünk va1 amilyen úton-módon ilyen autót, vagy autóbuszt, a fiatalok rendibehozmák és felhasználhatnánk kirándulásokra, így vagyunk a motorkerékpárokkal is. Kaptunk a MÖHOSZ-tól két motort, ezeket meg kell javítanunk, ami kb. 7—8 ezer forintba kerül. Megszabták, hogy 90 napon belül már egy motoroskört kell beindítani, s a motoroskor befejezése után a motorokat vissza kell adni a MÖHOSZ-nak. Nem maradhat ez a két motor a szervezetnél, s mi biztosítanánk az állandó kör fennállását? Nem is rossz „üzlet” ez a MÖHOSZ-nak, plusz még a befizetett díjak is a vizsgázni akaró fiatalok részéről. Az acélgyári fiatalok példája nyomán mi is kapcsolatot teremtünk a csehszlovák fiatalokkal. Terveink vannak más gyárak, üzemek látogatására, tapasztalatcserékre, s ha megoldhatóvá vélik, külföldi tapasztalatcserére is elvisszük fiataljainkat. Kulturális cserékre is gondolunk. Mint már említettem, a fiatalok érdekvédelme a fő ’feladatunk, azonban a politikai és erkölcsi nevelőmunka mellett a fiatalok szórakozását is biztosítjuk. Elvittük már a fiatalokat Budapestre, rendeztünk előadást, tánc- mulatságokat. A VIT-re való előkészületek során június 15-én hatalmas VIT-bált rendeztünk, s itt kell megemlítenem, hogy a bevételt teljes egészében a pártnak ajánlottuk fel. Ebből a pénzből fogja a párt megjutalmazni s kitüntetni azokat az elvtársakat és fiatalokat, akik az ellenforradalmi időszakban tanúbizonyságot tettek elvhűségről. Még rendezni fogunk egy bált. aminek bevételét teljes egészében a VIT-alapra ajánljuk féL Vf estettük hát a kezdeti lépéseket a helyes rtJ ifjúsági munka érdekében. Még sok-sok lehetőség van kihasználatlanul. Igyekszünk megragadni a helyes módszereket. Azt szeretném még hangsúlyozni, hogy a KISZ nem szórakozás-szervezet, hanem a szórakozás mellett fontos politikai célokat is be kell töltenie^ Pádár András
