Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-26 / 50. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. június 29. A népgazdaság 1957. évi terve, s gazdasági életünk néhány problémája Egy jól sikerült falusi szpartakiád megyei döntője után At első részben foglalkoztunk arz 1957. évi terv jellegével, célki­tűzéseivel és fő arányaival. Meg­állapítottak, hogy a terv átmeneti jellegű —, elsősorban az ellenfor­radalom által szétzilált gazdasági életűnk helyreállítására, az 1956. évi termelési színt elérésére, a népgazdasági egyensúly megte­remtésére törekszik. A terv reális, A Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei Igazga­tósága jelentése szerint az ipa­ri termelés legfontosabb muta­tói 1957. Ij negyedévben — az Vállalat Kógrúói Szénbányászati Tröszt Salgótarjáni Acélárugyár Zagyvapálfalvi Üveggyár Salgótarjáni Üveggyár Felvetődik a kérdés, hogy mik okozzák — a fenti Ö6Z- szeállításból kitűnően — a termelés nagymérvű csökke­nését, a termelékenység sú­lyos visszaesését, a termelés és a bérek közötti ftMprzjjJj arányokat; ,A termelési érték csökkené­sét — még 1956, november— decemberben — legnagyobb súllyal a sztrájkok miatti ter­melés kiesése okozta. Amikor már több vállalat ■nagyobb lendülettel kezdett dolgozni és az energiaellátás is javuló tendenciát mutatott, egyre-másra jelentkeztek újaibb nehézségek. Nem volt megfelelő a munkaszervezés, anyagellátási zavarok mutat­koztak, meglazult a munkafe­gyelem, gyakoriak voltak a hiányzások, késések, rossz volt a munkaidő kihasználása. Ta­pasztalható volt bizonyos fokú ■ nem mindenütt indokolt — intenzitás-csökkenés. Sok he­lyen erősen megnőtt az üze­men belüli munkanélküliség — az átmenetileg feleslegessé váló munkaerőt nem küldték el. Legsúlyosabban talán az ha­tott, hogy sok területen meg­szüntették a teljesítménybére­zést, ezzel csökkent a bérek ösztönző hatása, nem érvénye­sült kellőképpen a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltsége. Ellentétben a termeléssel a kifizetett bérek összege nem csökkent, hanem főleg 1957. januárjában jelentősen emel­kedett. Ismeretes, hogy októ­berben és novemberben a sztrájkok alatt is kifizették a munkásbéreket. Több helyen duplabért fizettek. Jelentős összegeket fizettek ki törvény- ellenesen, s sok helyen jogta­lan béremeléseket hajtottak végre. Ehhez járult a kormány által jóváhagyott bérügyi in­tézkedések végrehajtása. A bérrendezés után a munkások munkabéreinek összege or­szágosan mintegy 200 millió forinttal emelkedett havonta. Az így előállott helyzet azt eredményezte, hogy a külke­reskedelmi áruforgalmi és nemzetközi fizetések mérlege egyensúly hiánya mellé továb­— szakit a korábbi évek túlzott maximalista törekvéseivel. A terv szerkezeti változásokra is törek. szik. A mezőgazdaságot a belter­jesség felé ösztönzi, Ahhoz, hogy a tervet meghatározó objektív okokat megértsük, ismernünk kell az ellenforradalom előtti és utáni gazdasági problémáinkat. előző év azonos időszakával szemben százalékosan — az alábbiak szerint alakultak. Nógrád megye néhány jelen­tősebb vállalatánál. 2 91- ® <a c jd ^ SS 3*5 ei u « <2 í? iA o X B ’T, o ® 00 ® Teljcí term &Í fS (j J 100 Ft össze e ső t érték 7 6,1 71,9 133,2 54,1 79,1 85,8 119,8 70,9 114,8 104,3 122,1 88,8 79,3 80,3 107,5 72,3 bi egyensúly zavarok járul­tak, így többek között az áru- alap és a vásárlóalap közti hiány, továbbá a termelés és a bérek közötti helytelen arány. Ez annyit jelent, hogy nemcsak az egyik legfonto­sabb részterületen került egy­szerre veszélybe a szükségle­tek és a források összhangja, hanem odáig jutottunk, hogy a megtermelt nemzeti jövede­lem nem képes fedezni a nép­gazdaság teljes szükségletét. Ezekben a napokban a leg­súlyosabb nemzetközi fizeté­si mérleg passzívuma jelent­kezett. Két megoldás volt le­hetséges: 1. Az import nagyarányú csökkentését kellett volna biz­tosítani. Ez súlyos ipari pan­gást, nagyarányú munkanél­küliséget, s a dolgozók egyes kategóriájának részleges fog­lalkoztatását jelentette volna. A bérből és fizetésből élők jövedelme jelentősen csökkent volna, s a korlátozott keres­let miatt a mezőgazdasági árak is estek volna, s ez ma­ga után vonta volna a paraszt­ság pénzjövedelmének jelen­tős csökkenését. A vásárlóerő viszont hozzávetőlegesen meg­felelt volna az erősen lecsök­kent árualapnak. Ez, a kíméletlen deflációs politika azonban szöges ellen­tétben lett volna a párt és a kormány, a dolgozók életszín­vonalát, .anyagi helyzetét ja­vítani kívánó politikájával. 2. A másik megoldás lehe­tett volna az export még foko­zottabb erőltetése. Ebben az esetben az ipari termelés vo­lumene jelentősen nem esett volna vissza, viszont az így megtermelt áruk nagy része exportra került volna. A me­zőgazdasági árak emelkedtek volna —-, növekvő paraszti vá­sárlóerő —, áruhiány, állandó áremelkedés. Egyik sem meg­oldás. A nemzetközi mérleg egyen­súlyát tehát saját erőnkből megoldani nem tudtuk, így ke­rült sor arra a nagyarányú és önzetlen segítség elfogadásá­ra, amelyet a Szovjetunió, Kí­na és a baráti népi demokrá­ciák nyújtottak szétzilált nép­gazdaságunk helyreállítására, így vált lehetővé, hogy az idő­közben megnövekedett élet- színvonalat fenntarthattuk, külkereskedelmi nehézségein­ket átmenetileg rendezhettük, s a további fejlődés biztosítá­sához feltétlenül szükséges beruházásainkat is elkezdhet­tük. Nem kell különösebben bizo­nyítani, hogy gazdasági életün­ket nem rendezhetjük be úgy, hogy saját erőnk és lehetősé­geink maximális kihasználása helyett a Szovjetunió és a ba­ráti népi demokráciák terhére tartjuk fenn és növeljük élet­színvonalunkat. A további megoldásra váró problémáknak két oldala van. Ahhoz, hogy a népgazdaság egyensúlyát helyreállítsuk, korlátoznunk kell először is kiadásainkat. Elsőnek termé­szetesen a lakosság fogyasztá­sára szánt összeg vetődik fel, mint amely a legjelentősebb tétele a felhasználásnak. A la­kosság fogyasztására szánt ösz- szeget csak az életszínvonal rovására lehetne csökkenteni. Ezt az összeget pedig nem hogy csökkentettük, de a tavalyi nemzeti jövedelem 82 százalé­kával szemben 95 százalékra emeltük. A kormány szilárd elhatározása, hogy a dolgozók életszínvonalához semmilyen körülmények között sem sza­bad hozzányúlni. Jelentősen csökkenthető vi­szont például a közületek fo­gyasztása, továbbá jelentős ösz- szeg takarítható meg különbö­ző takarékossági intézkedések­kel, a külföldi felhasználós (külképviseleti szerveink költ­ségeinek csökkentése, külföldi kiküldetések mérlegelése) stb. útján s nem utolsósorban a be­ruházásokra szánt összeg csök­kentésével. Rendkívül fájdalmasan érint, de meg kell tennünk a beru­házások csökkentését. Ez két­ségkívül kényszerintézkedés, melynek kihatásai távlataiban is érintik egész népgazdasá­gunk fejlődését. A beruházások szintje már 1955-ben is elég alacsony volt, a nemzeti jöve­delemnek mindössze 10 száza­léka. 1957-ben pedig 4 száza­léka. A beruházásokra fordít­ható összeg 40 százaléka lakás­építés, szociális és kulturális beruházás. így sajnos az ipar­ban nincs sok lehetőség a to­vábbi fejlődésre, a kapacitások bővítésére, a további műszaki fejlesztésre. A beruházásokra szánt ösz- szeg csökkentésének további súlyos következménye, hogy az értékhatáron < felüli beruházá­sok több mint felét le kell állítani, vagy építési ütemét csökkenteni kell. A beruházási szint ilyen egyik évről a má­sikra történő változásának to­vábbi kihatása, hogy objektív nehézségek elé állítja elsősor­ban az építőipart. A termelés ütemének korlátozása mun­kaerő-anyag átcsoportosításo­kat jelent, ami újabb termelés nélküli kiadást okoz. növeli a beruházások értékét, anyagpa­zarlásra stb. ad alkalmat. Mindezek a körülmények azt bizonyítják, hogy a kiadások csökkentésével jelentősen hoz­zájárultunk ugyan a népgaz­dasági egyensúly megteremté­séhez, de alapvető változást csakis a nemzeti jövedelem nö­velésével érhetünk el. Mégpe­dig a termelés volumenének növelésével, s különösképpen az önköltség csökkentésével. A nepnzeti jövedelem terme­lésének fő forrása elsősorban az önköltségcsökkentés. Az ön­költségcsökkentés területén je­lentkező megoldandó problé­mák igen sokrétűek. A legsür­gősebb feladat, hogy a béreme­léssel és az indokolatlan inten­zitáscsökkentéssel járó cmkölt- ségnövekedést fokozatosan el­tüntessük. A másik sürgős fel­adat, amely nagymérték ben elősegítheti az önköltségcsök­kentést, az üzemen belüli és üzemek közti szocialista műn. kaverseny terjesztése. Még azokban az üzemekben is, ahol a termelés mennyiségi növelé­se bizonyos határon túl már nem célszerű, a minőségi és gazdaságossági célok kitűzése sok tartalékot hozhat felszín­re. Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága A falusi szpartakiád Nógrád •‘A megyei döntője kitűnően si- került. Ezt állapíthattuk meg: a sal­gótarjáni üveggyár! sportpályán lezajlott falusi fiatalok seregszem­léjén. Úgy számbelileg, mint mi­nőségileg szép fejlődés mutatkozott a falusi fiatalok versengésén. Ez különösen a salgótarjáni és a rét­sági járás versenyzőinél volt ta­pasztalható. Ennek eredményeként a salgótarjáni járás vitte el a pál­mát, míg a második helyezett, a rétsági járás lett. Pedig az elmúlt években igen hátul kullogott a két járás a helyezések sorrendjében. A salgótarjáni járásnál Bures Károly és Kretsmer József tár­sadalmi sportvezetők végeztek fáradhatatlan munkát a szer­vezéstől kezdve a szpartakiád befejezéséig. Nekik oroszlán­részük van a KISZ-szervezet után abban, hogy a járás falusi fiataljai szép számmal és szép eredménnyel vettek részt ezen a találkozón. A második helyen végzett rétsá­gi járás fiatal sportolóinak veze­tője, Szunyogh Tibor is társadal­mi sportmunkás, ki nemigen saj­nálta szabadidejét, hogy jó előké­szítse a rábízott falvak fiatal spor­tolóit. Ebbe nagy segítséget kapott dr. Káplár János ügyész szemé­lyében is, ki Diósjenő fiataljaival foglalkozott a szpartakiádra való felkészülés idején. Mindketten el­ismerésre méltó munkát végeztek. Mint már előző lapunkban is beszámoltunk arról, hogyan is készülnek. azaz erősítik meg labdarúgó-csapataikat megyénk NB Il-es és NB 1-es csapatai, most szeretnénk né­hány megyei csapat erősítését is nyilvánosságra hozni. Elöljáróban megemlítjük, hogy a Salgótarjáni SE-ről a legutóbbi edzésen látottak alapján az a hír járja, hogy ősszel már új balszámy, még­Már eldőlt, hogy a Kisterenyei Bányász a Pásztó és a Petőfibánya kerül az NB lll-ba Az NB lll-ba jutásért folyó küzdelmek utolsó előtti forduló­ját bonyolították le az elmúlt vá_ sárnap. A forduló igen nagy Je­lentőségű volt, mivel a csapatok helyzete nagyjából ezen a for­dulón dőlt el. Az első csoport­ban inár végleg tisztázódott, hogy a Kisterenyei Bányász, a Pásztó és a Petőfibánya labdarúgói az elkövetkezendő szezonban az NB III. küzdelmeiben vesznek részt. A másik csoportban még áll a harc a csapatok között, mely végleg az utolsó fordulón tisz­tázódik. Ebben a csoportban a Zagyvapálfalvi Építők mellett a Tűzhelygyár és a Gyöngyösi AK. valamint a Rózsaszentmáríon van versenyben. A forduló mérkőzéseinek ered­ményei: JOBBÁGYI VASAS-GYÖNGYÖSI BÁNYÁSZ 0:1 Jobbágyiban nagy harcban si­került a Gyöngyösi Bányásznak a győzelmet megszerezni. ST. ÜVEGGYÁR —KISTERENYEI BÁNYÁSZ 0:1 Salgótarjánban igen heves iramú, jó mérkőzést vívott a két együttes. A kisterenyei fiúk ered­ményesebb helyzetkihasználásuk révén tudták a győzelmet meg­szerezni. PÁSZTÓ-LŐRINCI 0:0 Pásztón Is igen heves harc folyt a játéktéren. A hazaiak több gólhelyzeteik dacára sem tudták megnyerni a mérkőzést mivel a csatáraik gólképtelen- nek bizonyultak. A Játék képe alapján az eredmény reális. PETŐFIBÁNYA —ZP. BÁNYÁSZ 4:1 Petőfibányán igen nagy aka­rással játszott a hazai együttes, s győzelme egy percig sem volt kétséges. ZAGYVAPÁLFALVAI ÉPÍTŐK — ST. TŰZHELYGYÁR 0:0 Igen heves iramú, színvonalas mérkőzést vívott a csoport két le g kié gye ns ú I yozotta bb egy ütte se, A találkozón azonban a kitűnő védelmek mellett a csatárok nem tudtak eredményesek lenni, így gól nélküli játék után meg­osztozott a két együttes a baj­noki pontokon. GYÖNGYÖSI AK —FORGÁCSI BÁNYÁSZ 1:0 Gyöngyösön igen nehezen tud­ta csak megszerezni a győzelmet és a két pontot a hazai együt­tes. A íorgácsi fiúk igen jól ját­szottak, s nem sok kellett volna ahhoz, hogy legalább az egyik pontot megszerezzék. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős kiadó- Cser Gvula. Szerkesztőség. Salgótarján. Balcsy-Zsillnszky u. 11. Szikra Lapnyomda F. Vii Kulcsár Mihály Fáradozásuk nem volt hiábavaló, hiszen a salgótarjániak mögött végzett a járásuk. A szécsényi járás ezúttal nem ^ szerepelt olyan jól, mint azt már tőlük az elmúlt években meg­szoktuk, hiszen több éven keresz­tül biztosan nyerték a szpartakiá- dot. Az idén már törés állott be a járás sportmunkájába. Ez nagy­részt az ellenforradalom rovására írható, mint mondotta Dropcsa László, hiszen a falu sportjával megbízott vezetők közül sokan cserben hagyták a rábízott fiata­lokat, kik így összefogó erő nélkül nem tudtak kellő számban részt venni a versenyeken. Különösen sajnálatos a nagy'lóci fiúk teljes távolmaradása, valamint Nógrád- megyer sportoló fiai és leányai­nak tartózkodása, A pásztói járásról is hasonlóan szólhatunk. Ebben a járásban sem folyik ügy a falusi sportmunka, mint ahogyan ezt elvárnánk, per­sze kifogás itt is lehet, hiszen a szurdokpüspökiek a vezetőik helytelen állásfoglalása révén ma­radtak távol, s a palotásiak sem állnak még most úgy, ahogyan az elmúlt években. Ellenben, ha a mennyiségi sporttal még baj is van a pásztói járásban, de a minőség terén szépen fejlődik ez a járás, csak most már nem szabad meg­állni a megkezdett úton. A leggyengébb a balassagyarma­ti járás volt. Sajnos, itt már a szer­vezésnél is bajok voltak, amit elég későn orvosoltak, úgyhogy a járá­si döntőt is csak pár nappal a me­gyei döntő előtt tudták megren­dezni a salgótarjáni járás sport­vezetőjének patronáiásával, A falusi szpartakiád idei dön- tője jól sikerült, szép ered­ményeket értek el rajta a falusi fiatalok. azonban még nagyobb [ehetett volna a siker, s még több fiatalt lehetett volna mozgósítani ebben a versenyben, ha az OTSB helytelen intézkedése révén nem szünteti meg a járási TSB-ket. Mert ezzel az intézkedéssel a já­rások falusi sportja teljesen vezető és összefogó erő nélkül maradt. A járások élére állított társadalmi munkások ugyan sok időt szakí­tottak arra. hogy minél eredmé­nyesebb munkát mutassanak fel, ezért csak a dicséret hangján tu­dunk róluk megemlékezni. De ez mégsem volt olyan munka, mint amit a járási TSB-vezetők végez­tek. Ezt be kell látni a sportfő­hatóságnak is, s ha azt akarják, hogy a falusi sport továbbfejlődése biztosítva legyen, akkor okvetlen vissza kell állítaniok a megszün­tetett JTSB-ket, melyek arra van­nak hivatva, hogy a falusi spor­tot vigyék, és biztosítsák számuk­ra a minél nagyobb fejlődési lehe­tőséget. «SS G. J. 99í Milyen erősítések lesznek a vidéki csapatoknál? hozzá salgótarjáni fiatalokból álló balszámy fogja erősíteni. Ugyanis a Forgácsi Bá­nyász két tehetséges játé­kosa, Pálföldi és Godó szeretnének az NB 11-es csapatban továbbfejlődni, ami minden bizonnyal si­kerül is. De ezenkívül is van már újon­nan* igazolt játékosa az SSE- nek, méghozzá a Kecskeméti Dózsa egyik jóképésségű spor­tolója, Kirisics András, kinek az átigazolása már meg is tör­tént; A megyei csapiatok közül a Jobbágyi Vasashoz került Kor­pás János a Soproni Kinizsi­ből és Tóth János a Vasas Láng-gépgyárból. A Zagyvapál­falvi SE-hez Szakács József a Detenyei FSK-ból és a Tatai Honvédből Szabó Béla; A Zp. Bányászhoz igazolták Hejna Nándort a Mátraderecskei SK-ból. A Salgótarjáni Üveggyárhoz Torgyik Györgyöt a Kistere­nyei Bányászból, és Cseh Fe­rencet, ugyancsak a kistere­nyei csapatból. A Salgói Bá­nyászhoz került Gyuricska La­jos a Magyar Vasötvözetből. Az St. Tűzhelygyárhoz az Aszódi Lokomotivból Bablena Ferenc, a Szegedi Dózsából Falati Mihály és a Nagybáto- nyi Bányászból Morovnyán Tibor lett leigazolva. A Kazán Bányászhoz került Cece Imre a Kecskeméti Hon­védtől. A Palotási Eposzhoz a Várpalotai Honvédből Szita Gézát igazolták át. Amint látjuk, megyénk csa­patai is igyekeznek kihasz­Világitó ruhák iskolás gyermekeknek Egyes amerikai áruházak újabb „slágert" dobtak piac­ra: olyan konfekciós öltönyö­ket és ruhákat, amelyek a sö­tétben világítanak. Ezeket a ruhákat üvegportál impreg­nált szövetből készítik, ame­lyek sötétben visszaverik a fényt. A találmányt mindenek­előtt közlekedési balesetek el­hárítására szánták. Egyes tan- intézmények máris rendszeresí­tették tanulóik részére az ilyen szövetből készült egyen­ruhákat. \ Pásztói Mezőgazdasági Ktsz­oél 58 000 Ft értékű motoros alkatrész van raktáron. Értesítjük az érdekelteket, hogy kis és nagy motorkerékpár alkatrész kiárusítása 1, esetleg 2 tételben kiadást nyerhet. Fizetési mód: incassó, esetleg :sekk. Amerikában a vagyon a nők kezében van A washingtoni kereskedelmi kamara közlése szerint az amerikai nők kezében van a földbirtok 70 százaléka, a közszolgáltatási részvénytársa­ságok (vasút-, gáz-, villamos­művek, stb.) részvényeinek 48 százaléka és az ingatla­nok 40 százaléka. A SALGÓTARJÁNI A Altatni A A ruhás július 1-én és 2-áií LELTÁR MIATT ZÁRVA TART nálni azokat a lehetőségeket, amiket most kaptak az átiga­zolásokkal, s igyekeznek fel­erősíteni csapataikat. Azonban ezt a jelenlegi állapotot mi nem tartjuk helyesnek és tel­jesen sportszerűnek, márcsak azért sem, mivel így az egyes sport­körök nem tekintik szív­ügyüknek az utánpótlással való foglalkozást, vagy ép­pen lemondanak arról, hogy ifjúsági, vagy máso­dik csapatot is szervezze­nek, mivel így talán egy­szerűbb, ha a szezon végén mindig ad­va van lehetőség arra, hogy idegen, kész labdarúgókkal erősítsék fel a csapatuk gyen­ge pontjait. Szerintünk sokkal helyesebb lenne, ha teljesen megszüntetnék az átigazoláso­kat, mert így a csapiatok arra szorulnának, hogy megkeres­sék a helybeli fiatalokat, ifjú­sági csapatokat szerveznének, s azokkal sokkal aktívabban foglalkoznának, s így rá len­nének szorítva, hogy saját ne­velésű játékosaikkal erősítsék a csapatuk gyengébb posztja­it. Hogy félreértés ne essék, ez az álláspontunk nemcsak a megyei vagy kisebb osztályú labdarúgó-csapatokra vonat­koznak, ez vonatkozik az NB II és NB I-es csapatokra is. Így elkerülhető lenne a játékos adás-vétel, elkerülhető lenne a labdarúgó-játékosokkal való üzérkedés, s nem volna annyi sok szabálytalanság, mint amennyi előfordul egy-egy át­igazolási időszak alatt,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents