Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-26 / 50. szám

Egyik legfontosabb feladatunk a nőmoigalmat szervezetileg és politikailag szilárd alapokra helyezni — Megbeszélést tartottak megyénk kommunista asszonyai — Vasárnap, június 23-án a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Nógrád megyei Intéző Bi­zottsága rendezésében a megye kommunista asszonyai részére aktívaülés volt Salgótarján­ban a Népművelődés Házának nagytermében, Délelőtt 10 órára már megtelt a nagyterem. A tarjáni szénmedence és a megye 'különböző részéből eljöttek a kommunista asszonyok* hogy meghallgassák a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Intéző Bizottságá­nak tájékoztatóját, amelyet Jakab Sándor elv­társ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Inté­ző Bizottságának elnöke terjesztett a kommu­nista nők aktívaülése elé. Az aktívaülés elnökségében résztvettek: Almási Jánosné gazdasági előadó, Bódi János­áé országgyűlési képviselő, Fekete Matild megyei nőtitkár, Jakab Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának elnöke, Nádasdi András, az MSZMP Párt- és Tömegszervezeti Osztá­lyának vézetője, Palkovics Béláné parasztasz- szony, Szentgyörgyi Antalné bérelszámoló, özv. Ondrék Józsejné háziasszony, Szojka Irén, az SZMT munkatársa, Vadkerti Lóránt né pe­dagógus, Varga Istvánné háziasszony és Vág- völgyi Anna, a Magyar Szocialista Munkás­párt Intéző Bizottságának munkatársa. Jakab Sándor elvtárs beszámolója: A nőmozgalom segítse elő a szocializmus építését; a béke védelmét! i Előadása bevezetőjében a megyei ellenforradalomról be­szélt részletesen. Elmondotta, hogy milyen szörnyű pusztítá­sokat végeztek megyénkben is. Részletesen szólott az okozott anyagi károkról, amelyekből csupán a termelés kieséséből öt darab ötszáz ágyas modern kórházat lehetett volna felépí­teni és berendezni. Rendkívül káros hatású volt az a pusztí­tás is, amit a munkaerkölcs szétzüllesztése terén okozott. A továbbiakban Jakab elv­társ arról beszélt, hogy a szo­cialista forradalom erői me­gyénkben hogyan szálltak szembe az ellenforradalmista kapitalista restaurációs erők­kel. Miután elhangzott a munkás-paraszt forradalmi kormány felhívása — folytatta •— legfőbb feladatunknak a kormány segítését, az élet megindítását tekintettük. Moz­gósítottuk a kommunistákat, bányászokat. gyárimunkáso­kat, a párt- és tömegszervézeti vezetőket; November 6-án fegyvere­sen átvettük a vezetést, megalakítottuk a megyei munkás-paraszt forradal­mi bizottságot. A megalakult bizottságnak nagy érdemei vannak az élet megindításában. A korábnan leállt termelé-t megindította, bár Sartóris Kálmán a tröszt A történelmi I A párt vezetésével, a mun­kásosztály támogatásával a Szovjetunió hadseregének se­ven Igazgatója körlevélben olyan utasítást adott, h így míg orosz csapatok lesznek hazánkban, a szénbányászok nem termelnek. Ezért őt le­váltottuk és elértük, hogy no­vember 13-án már 360 vázon szenet termeltünk. Megindul­tak a többi üzemek is. Lassacskán helyreállt a rend a falvakban is. Bár a fa­lusi osztályellenség, a volt földbirtokosok, csendőrök „vissza az ősi földet” jelszóval megpróbálták a dolgozó pa­rasztságot a népi hatalommal szembe állítani, de próbálko­zásuk hasztalan volt- A dol­gozó parasztság Mindszmty beszédéből megértette, hogy miié készült az ellenforrada­lom. A népi hatalomhoz való ragaszkodásukban még in­kább megerősítette a hitet a kormány intézkedései, terme­lési biztonságuk érdekében hó­zott határozatok, valamint a tsz-parasztság. n szocialista szektor dolgozóinak harcos kiállása. Az értelmiség egy része helyt állt a népi hatalom mel­lett. többsége passzív szemlélő­je volt az eseményeknek, munkájának, családjának élt ez időben is. Kis része cseleke­detével ugyan már megírta ajánlólevelét jövendő gazdájá­nak. de ezek cselekedete miatt nem lehet hibáztatni, felelőssé tenni az egész értelmiséget. ícke tanulságai gítsége után úrrá lettünk az ellenforradalmon. Szükséges azonban néhány tanulság le­vonása abból a leckéből, amit a történelem oly szigorúan tett fel nekünk. 1. Első és legfontosabb ta­nulság: ha nincs pártegység, ha a pártba befurakodik az ellenforradalom, a munkásosz­tálynak. az egész népnek nagy árat kell fizetni ezért. Külö­nösen nehéz az eset akkor, ha az árulás a központi szerveik­ben van. Az alsóbb szervek ideiglenes sikereket érhetnek el, de miután kevés az ere­jük, így korán elfogy — vere­séget szenvednek. Éppen ezért vigyázzunk pártunk egységé­re, mint a szemünk világára, mert az eddigi munkánknak, jövő sikereinknek is biztos alapja. 2. Fontos tanulság az is, hogy bármilyen nehézségei is vannak a pártnak, a kormány­nak, forduljon bátran a tö­megekhez. a nehéz helyzetben legyen közöttük, magyarázza a párt álláspontját. Ha a hely­zet úgy hozza, akkor pedig fogjuk össze az erőket, sora­koztassuk fel, aktivizáljuk mindazokat, akik a szocializ­mus mellett kitartanak. Ha ezt megtesszük, a siker nem maradhat el. 3. Legyünk éberek a káde­rek beállításánál, legyünk éberek a mindennapi munká­ban, olyan vezetőink legye­nek, akiknek mindig helyén van a szívük és az eszük. Le­gyenek önállóak, tudjanak a nehéz helyzetben is határozni, józanul gondolkodni, legyen erejük, képességük a nehéz helyzetbe jutott pártot, orszá­got kivezetni a felemelkedés útjára. Az eltávozottakat gyalázatosán becsapták Nagy csalódottságot, közönyt okozott az ellenforradalom. Országosan nagyon sok em­bert érint, hogy sok felnőtt, de Igen sok fiatal lg elhagyta az országot. Mintegy 150 000-re tehető azoknak a száma, akik el­hagyták az országot. A megyéből 515 fő távozott el. Ebből 43-an 15 éven aluliak. Elmentek ezek azzal a céllal, hogy jól éljenek, de a haza­küldött leveleikből kitűnik, hogy az ellenforradalom pro­pagandája gyalázatosán meg­tévesztette őket. Kiss György, ki korábban az acélárugyárban dolgozott, feleségéhez küldött levelében keserű számkivetett- ségéről meggondolatlanságáról ír: „Nem tudok itt kivel be­szélni, szavam nem értik, Már magamnak beszélek, hogy halljak magyar szót. Minden­ki és minden idegen itt. Sen­ki pártfogóm. Óh, csak haza, haza... Ha pénzem le sz, ha­za megyek. Igen, haza.i megyek! Történjen bármi is, haza me­gyek. Van reményem, Wash­ingtonba küldtem egy levelet, kértem, hogy küldjenek haza. Még nem jött válasz. Miért is jöttem el! Miért nem szóltam neked! Ne sírjatok, majd csak hazakerülök. Ha letelik ez a kis idő (nem tudni, mire gon­dol) és együtt leszünk. Azt mondják, nincs honvágy. Én is most tudom csak, mit jelent ez...14 Hubert Erzsébetet hévízi üdülőben érte a gyilkos októ­ber. Akarata ellenére hagyta el az országot. így ír hozzátar­tozóinak szomorú helyzetéről: „Megundorodtam az emberek­től. Itt mindenki oly erőszakos. De én már nem tudok tovább szenvedni, elég volt az életből. Haza akarok menni, mert be­csaptak, félrevezettek. Nem a saját akaratomból hagytam el az országot. Itt egy lágerben vagyunk, egy fülke a lakásom. Konfekciós üzemben mint ki­segítő dolgozom. Haza, haza. Remélem megbocsátják, hogy eljöttem. De bárhogy is le­gyen, visszamegyek, mert visz- sza Ikell mennem.” Ilyen és ehhez hasonló leve­lek sokasága érkezik a megyé­be az úgynevezett „szabad vi­lágból”. Mennyi fájdalmat és bánatot okozott az ellenforra­dalom hazug propagandájával sok-sok családnak! íme az el­lenforradalom öröksége! A kormány mindent megjfesz, hogy a megtévesztett, de be­csületes emberek haza kerül­hessenek. Megyénk nő társa­dalmára is nagy feladatok há­rulnak, hogy széleskörű moz­galom alakuljon ki — különö­sen a gyerekek hazatérésének megkönnyítése érdekében. A népjóléti intézkedésekről A továbbiakban az előadó arról beszélt, hogy a kormány milyen erőfeszítéseket tesz, hogy a nyugdíjas dolgozók életkörülményeit megjavítsa. Részletesen szólott ezután a megye egészségügyi helyzeté­ről, arról, hogy igen magas megyénkben a csecsemőhalál. Beszélt arról is, hogy a me­gye tanács- és pártszervei mi­lyen intézkedéseket kívánnak tenni az egészségügyi helyzet megjavítása érdekében. Szó­lott ezután Salgótarján vízellá­tásáról, s elmondotta, hogy a helyzet ezen a téren is rövid időn belül megoldódik. A nőmozgalomról és feladatairól A nőmozgalomról szólva megállapította, hogy bár az MNDSZ jelentős eredményeket ért el a nők szervezése, neve­lése, aktivizálása tekintetében, de az utóbbi években a párt politikájának eltorzulása foly­tán az MNDSZ befolyása is csökkent a női tömegekre. A nőmozgalomnak a Hazafias Népfrontba való beolvasztása még inkább rontott a helyze­ten. Az ellenforradalom leveré­se után szükségessé vált, hogy a nőszervezetek önállóan mű­ködjenek. Ezután a kommunis­ta nőknek az ellenforradalom­mal szembeni bátor helytállá- ról beszélt. Elmondotta, hogy az ellenforradalom leveré­se után a párt szervező munkájában is számíthat­tak a nők tevékeny, aktív támogatására. * Megyénk párttagságának — folytatta — egynegyede nő. Hogy a nők tevékeny munká­jára mennyire számíthatunk, igazolja a nőnap, a gyermek­nap, a pedagógus nap, és az iskolai záróvizsgák sikeres megrendezése. Elmondhatjuk, hogy megye- szerte a nők jól fogadták a Magyar Nők Országos Taná­csa megalakítását. Amikor a Magyar Nők Országos Tanácsa munkájának önállóságáról be­szélünk, nem jelenti azt, hogy ez magával vonja a többi szer­vekkel való együttműködés mellőzését; A párt irányításával a nő­tanácsnak együtt kell dol­goznia mindem tömegszer­vezettel, így például a szakszervezetekkel, mert az üzemekben a nők a szakszfervezeti nőbizottsá­gokon keresztül veszik ki részüket az érdekvédelem­ből. Fekete Matild elvtársnő, A KISZ-szel és más tömeg- szervezetékkel is együtt kell működni. Nem helyes az, hogy úgy vetik fel. hogy kié legyen a siker, a közös munka után. Nem ez a lényeg. Például a gyermekváros javára való gyűjtésnél nem az számít, hogy kinek a neve alatt folyik a gyűjtés, kinek a számláját nö­velik az eredmények, hanem az a fontos, hogy az apátlanul, anyátlanul maradt gyerekek kellemes otthonra találjanak. Az eddig elért eredmények megadják azt a reményt, hogy a nőmozgalom a jövőben is to­vább fejlődjön. Ipari meden­cénkben, de .megyénk más te­rületén is megvannak azok az asszonyok, atkák 1945 óta „ párt mellett hűségesen kitartottak, segítették a nőmozgalmat s komoly részük van az elért eredményekben. Az a legfontosabb, hogy a nőmozgaljnat szervezetileg és politikailag mielőbb szi­lárd ^lapokra helyezzük. Jelenleg a nőmozgalom szer­vezésében azok az asszonyok és leányok vesznek részt, kik a korábbi években bebizonyí­tották hűségüket a párthoz, a nép ügyéhez. Döntő feladat a kommunista nőkre, a munkás- asszonyokra hárul. Fontos fel­adat, hogy tömörítsék a nő- mozigalomtoa a becsületes dol­gozó paraszt és értelmiségi asszonyokat, akik egyek a szo­cializmus építésében, a béke védelmében és más nagy kér­désekben egyetértenek velünk. Nem lehet csak kommu­nista nőkkel dolgozni. A nőmozgalom soraiban min­denkinek helye van, aki a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért velünk van. Lazább itt a mérték, mint a pártnál, de ez nem jelenti, hogy ellenforradalmárokkal is együtt dolgozunk. Az előadó befejezésül a párt­építés egynémely kérdésével foglalkozott, majd az ifjúság szocialista szellemben való ne­velése terén előttünk álló fel­adatokról szólott. Az előadást széles vita kö­vette; a nőtanács megyei titkára: sében a nők nagy segítséget tudnak adni. Három nagy csoportba tud­juk összpontosítani a nőmoz­galom feladatait: Egyik fő csopK>rt, a nők politikai és kulturális nevelése, itt ismer­tethetjük a nők széles sorai­val, a szocializmus építésének távlatait; A másik fő csoport a nők egyenjogúságának védelme; Ez azért fontos, mert a nők sok helyütt nem eléggé isme­rik a rájuk vonatkozó jogsza­bályokat és meg kell monda­ni, hogy a jogszabályok alig érvényesülnek az életben. Harmadik fő csoport: az anya, a gyermek, a család vé­delme. Ez az egész társadalom egyik legfontosabb feladata, hiszen a gyermeknevelésnek minden vonalát ápolja, a gyer­mek nevelését magasabb szín­vonalra emeli. Azt jelenti ez, hogy a nőtanácsnak, ahol a gyermekek sorsát intézik, min­denütt ott kell lennie. Ezután az aktívaülés jelen­tőségéről beszélt és hangsú­lyozta, hogy ezzel az értekez­lettel még minden mulasztást az asszonyok nem tudnak pó­tolni. Segítséget kért a párt­tól, a nőmozgalom munkájá­hoz, mert nagyon súlyos fele­lősség hárul az asszonyokra az ifjúság nevelése terén. Ezutáfí a disszidált gyerme­kek helyzetéről szólott. El­mondta, hogy mintegy két he­te a megyei nőtanács titká­rok értekezletén az egyik Lo- zánban járt asszony beszámolt tapasztalatairól, aki elmondta, hogy Magyarország helyzetét rossz informáltság következté­ben elhomályosítják. Ismer­tette, hogy a gyermekek kint­léte mennyire az imperia­listák malmára hajtja a vizet; Igen komoly harcot kell foly­tatni, hogy megértsék: Ma­gyarországon nem úgy van, ahogyan a Szabad Európa hangja közli. Nem lehetünk közömbösek a lágerekben sínylődő gyerekek sorsa iránt. De nem lehetünk közömbösek aziránt sem, hogy a kintlevő magyar nőket az imperialis­ták exportnak használják a francia katonák részére. A mai kommunista ak­tívaértekezlet igen nagy jelen­tőségű mindannyiunk számá­ra. Mint ismeretes 1950-től a kommunista asszonyok nem jöttek össze ilyen megbeszé- lésrel Pedig a párt politikájá­nak végrehajtása szempont­jából ez nagyon szükséges lett volna és ma méginkább szük­séges. Azért is nagy a jelen­tősége ennek a mai kommu­nista asszonyok aktívaülésé­nek, mert alig pár nap választ el bennünket az országos párt­értekezlettől, ahol a mi asz- szonyküldöttünk, ennek az ak­tívaülésnek a segítségével tol­mácsolhatja a Nógrád megyei nők üdvözletét és észrevéte­leinket a holnap ránk váró fel­adatokról. Fekete elvtársnő ezután a kommunista nők feladatairól beszélt, majd a nőtanács mun­káját fejtegette. Ismertette, hogy a nőtanára ideiglenes programtervezet alapján mű­ködik, a végleges programter­vezet rövid idő múlva meg­jelenik. Elmondta, hogy a nő­mozgalom, soraiba hívja mindazokat az asszonyokat, lányokat — világnézeti kü­lönbségre való tekintet nél­kül — akik a mozgalom alap­vető célkitűzéseivel egyetérte­nek. Majd hangoztatta, hogy nem azon múlik a nőtanára munkája, milyen néven fog szerepelni, hanem, hogy mi­lyen munkát fog végezni. Tehát a nőmozgalom — mondotta — mint politikai mozgalom, melynek alapvető célkitűzése a szocializmus építése, a béke védelme. Emel­lett azonban foglalkozni kell olyan munkával is, mint pél­dául a jóléti munka. Az asz- szonyok feladata magyarázni, hogy a szocialista társadalmi rend, család, gyermek az egyén felemelkedése, az egyet jelent. Majd a béke védelmé­ről beszélt: a béke ügye nem­csak nemzetközi, politikai kér­dés, hanem minden ember családi és egyéni boldogulása is függ tőle. Ennek ismerteté­Majd ezután az atom- és hidrogénbomba robbantásos kísérleteinek pusztító hatásá­ról beszélt. Bódi Jánosné országgyűlési képviselő : Jóleső érzéssel hallgattam, hogy pártunk megyei intéző bizottsága elismerően beszél a nők tizenkétéves munkájá­ról. A beszámoló elismerte,, hogy a nők számarányának megfelelően nincsenek eléggé bevonva a mozgalomba. Ez valóban így is van. Megnyug­tató ez az értékelés, mert ta­lálkozhatunk olyan személyek­kel, akik ahelyett, hogy elis-- merték volna a nők munká­ját, becsmérlően beszéltek róla. Ezután az előiő' évék hibá­járól beszélt, amelyről ezt mondta: ‘ • — Az elmúlt időkben ala­kultak ki olyan nézeteit, hogy azokat a kommunistákat, akik bátran felvetették a hiányos­ságokat, rámutattak a hibák­ra, az elismerés helyett mel­lőzték. így természetesen na­gyon sok elvtársnak és elv­társnőnek elment kedve a mozgalomban való aktív részvételtől. Felhívta a figyel­met, hogy a jövőben ilyesmi­nek nem szabad előfordulni. Majd a vallás kérdéséről szó­lott. Elmondta, hogy az asszo­nyok között vannak még na­gyon sokan, akik vallásosak. Itt azonban türelmesnek kell lenni, mert ha vallásosak is, de aktív résztvevői tudnak lenni a munkának. Sokat tud­nak segíteni a békemozgalom­ban. A mi feladatunk, hogy ezeket az asszonyokat bevon­juk a nőtanács tevékenységébe és megfelelő felvilágosításon keresztül egyengessük világ­nézetüket. Ezután az ellenforradalom tevékenységével foglalkozott és felhívta a figyelmet, hogy a megtévedteket a helyes útra kell terelni, akik p>edig tuda­tosan harcoltak a népi demok­ratikus rendszer ellen, azok­kal szemben ä törvény szigo­rával kell fellépni. Kérte az asszonyokat, hogy az októberi események következményeit ismertessék a dolgozókkal. Törekedjünk arra, hogy min­denkit felsorakoztassunk a szocialista termelés érdekében. Majd befejezésül kérte az ak­tívaértekezlet résztvevőit, hogy minduntalan és fáradhatatla­nul emeljék fel szavukat az atom- és hidrogénbomba kísér, letek ellen; A kommunista nők aktívaülésén az itt közölt felszólalá­sokon kívül mintegy húsz felszólaló volt, azon kívül is még sokan jelentkeztek, akik az idő előrehaladottságára való tekintettel már nem tudták elmondani véleményüket. A fel­szólalások, de az aktívaülés hangulata mind azt bizonyítot­ták, hogy az asszonyok mélységesen elítélik az ellenforrada- lom cselekedeteit és szilárdan állnak a párt mellett a követ- kező időben ránk váró feladatok megvalósításáért. Egyéb­ként erről táviratban is értesítették a párt Központi Bizott­ságát. Ezenkívül táviratot küldtek az Országos Béketanács­hoz, amelyben tiltakozásukat fejezték ki az atom- és hidro­génbomba robbantási kísérletek ellen és kérték, hogy továb­bítsák tiltakozásukat az ENSZ-hez. A felszólalásokra Jakab elvtárs válaszolt, majd a lelkes aktívaülés az Internacionálé hangjaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents