Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-26 / 50. szám
A NÓGRÁDI Népújság 1957. június SS. Milyennek kellett lennie egy embernek, hogy kiérdemelje az októberi nagylegények haragját Nehéz, nagyon nehéz idők jártak az elmúlt év utolsó hónapjaiban Magyarországon azon pedagógusainkra, akik a felszabadulás óta azt a szellemet igyekeztek olto- gatni gyermek keink leikébe, amelyet kommunista nagyjaink után marxizmus- leninizmus elvének nevezünk. Ezekben a napúkban nem volt iskola az országban, ahol ne törtek volna elő a visszahúzó és haladó erőik közötti ellentétek, s szomorú, hogy kezdetben többnyire azok kerekedték felül, aSkik teleszívták. maglókat holmi nagy- magyar jelszavakkal,■ Kerényi Dániel etesi tanítót is ezek, a ha kell vörös, ha kell zöld ,,forradalmárók" távolítottak el igazgat tói állásából, s tervbe vették falujából való kiűzését is. Nézzük csak meg, milyennek kellett lennie egy embernék, hogy kiérdemelje az októberi nagylegények haragját. Kerényi tanár 11 gyermékes bányászszülőik fia. Pályaválasztása abban az időben történik, amikor a dolgozók gyermekei a legnehezebb körülmények között mehettek, avagy nem mehettek közép, vagy felsőbb iskolába, s ha me- hették is, legtöbb esetben anyagi körülményeik diktálták, mely iskolatípust választhatják. Szülei megengedik legifjabb gyermekük továbbtanulását ' azzal a kikötéssel, hogy ha anyagilag nem bírják, abba kell hagynia, de a fiú nagyon kedveli a tudományt, s maga is arra törekedik, hogy magántanulókkal való foglalilcozá- sok útján hozzájáruljon taníttatása költségeihez. Tanítása az anya- gialcon kívül, erkölcsi sikerekkel is jár, mely azt az elhatározást érleli meg benne, hogy tanítói pályára lépjen. 1921—1922-ben, a sárospataki állami tanítóképzőben oklevelet nyer. Pályafutása közepeit látja azt az ideológiai elmaradást, közönyt, amely a materialista nevelés alapismereteinek hiányár ban mutatkozik, s elhatározza, hogy ezen változtatni fog. Az 1943- as esztendőkben a szegénység sok munkáscsaládnál tetőfókára hág. Kerényi írásbeli- leg kérvényezi a bányaigazgatóság sürgős anyagi segítségét az illetékes családók részére. Még ebben az időben iskolájában tanszermúzeumot létesít a gyermekeik kellő oktatásának érdékében, A II, világháború zivatara Finnkaréliába sodorja, s 1948- ban, 44 hónapi távoliét után, élete legnagyobb kitüntetését, a bányatelep lakóinak meleg fogadtatását kapja, amely arra serkenti, hogy a dolgozó nép fejlődését, haladását, felemelkedését szolgálja nevelőmunkájában, 1955-ben felkutatja Etes község történetét, fejlődését, összehasonlítást tesz népi demókrá- ciánlk 12 éves eredményeivel, melynek alapján, haladó hagyományaink figyelembe vételével, néprajzi kiállítást rendez. Szívügye a község kulturális fejlesztése az iskolán kívüli munkában is. Kerényi Dániel három évtizedes tanári pályáján keresztül, a materialista eszméhez híven, tanítja növendékeit. A Szovjetunióból hazatérve, belép az egyesült munkáspártba, állandóan képezi magát, munkásdalkört, színjátszó csoportot alapít, újjászervezi a Rauakna iskolájának a háború alatt tönkrement tanszermúzeumát, munkatársa lesz a Budapesti Néprajzi Múzeumnak, (innen 1955—1956-ban pályadíjat nyer). Feljegyezhetnék még sók-sok adatot Kerényi igazgatótanító munkájáról, amelyet a népért tett. Mégis, azaz. hogy éppen ezért, ók- tóber ,,hősei” eltávolították munkahelyéről, mert nekik nem lett volna szükségük olyan embereikre, akik szivvel- lélekikel a szocializmusért harcolták, dkiknek tudatában a -marxi- lenini elmélet igazsága cseng, s aki nem hajlandó elvét feladni, megváltoztatni az álforradalmárok kedvéért. Kormányunk a pedagógusnap al- kalmából, éveken át jól dolgom zó, a munkáshatalomhoz hű ta- nárókat tüntetett ki. Kerényi Dániel megérdemelten, kéthetes külföldi üdüléshez kapott beutalót. Kellemes pihenést, szép időt kivonunk neki a német vagy a lengyel tengerparti üdüléshez. Rende zzük a munkanélküli-segélyeket Álruhában az ellenség között 1943 őszén egy észak-kínai demokratikus támpont ellen japán csapatok heves tüzet nyitnak. A kínai fegyveres egység a kommunista párt vezetésével ellenállásba megy. Li Shiang-yang, az egyik partizáncsoport vezetője álruhában az ellenség közé furaAz Állami Áruháznál igen komoly helyet foglal el a ve-r gyes iparcikk-osztály. Ez az osztály az, amely kimondottan a dolgozók kényelmét és kultúrigényét van hivatva kielégíteni. Ezen az osztályon állandó a sürgés-forgás, a vásárlók hol az egyik, hol a másik eladónál csoportosulnak, mert minden napnak megvan a maga újdonsága, ami vonz. A szocialista kereskedelemnek ilyennek is kell lennie. Igyekeznie kell, hogy a vásárlók kultúrigényeit állandóan fejlessze, a szép utáni érdeklődést felkeltse. A napokban a legnagyobb érdeklődés a bőrdíszműáruk osztályán van, mert megérkeztek a régen várt szebbnél szebb retikülök, és bizony nem kell dicsérni az árut, mert minden egyes darab a magyar dolgozók ízlését és munkáját dicséri. Az árak Sem magasak, a szerényebb jövedelműek is meg tudják vásárolni. Igen jó ízlésre vall divattervezőink munkája, mert a színek megváloga- tása és a retikülök formája, vonala a legkényesebb ízlést is kielégíti. Az egyik új modell olyan, mint egy kis koffer: igen sok holmi elfér benne. A fiatalabb nők kedvelik a kék és zöid színű retikülöket, de vásárlóink túlnyomó részkodik, megsemmisíti azok gabonakészleteit. Az ellenséges csapat aknamezőre kerül, s az egész katonai egység megsemmisül. Ez a kínai játékfilm mindvégig izgalmas fordulatokban bővelkedik. ben a piros, illetve fehér di- vatretikül iránt érdeklődik. Nagy keletje van az idén a háziiparművészek által előállított kukoricaháncsból és szalmából készült női táskáknak, .melyet a külföldiek is szívesen vásárolnak. Az üdülésre beutaltaknak sincs már gondjuk, mert rengeteg bőrönd, útitáska áll rendelkezésükre, ami eddig nálunk igen ritkán volt kapható. A divatövekben sok az újdonság. Egy-egy jól megválasztott őv nyáron különösen jól fest a könnyű női ruhákon. A sportcikkeknél teniszütő és labda-készletek közül az öregek és fiatalok egyaránt válogathatnak^ Az ifjúság, illetve a jövő fotóamatőrjei 160 forintos áron vásárolhatják a „Pajtás” fényképezőgépet. Nagy az érdeklődés a külföldi fényképezőgépek iránt, melyből szintén van választék. Az üdülésre utazó horgászok pedig a horgok, csalik és halászbotok közül válogathatnak. A halászsport különösen az újabb időben igen kedvelt. A háziasszonyok pár napja még panaszkodtak, hogy nem tudják beszerezni a befőzéshez szükséges kötözőanyagot, de ma már pergamentpapír és befőző celofán korlátlan meny- nyiségben áll rendelkezésükre. Az ellenforradalom bizony súlyos gazdasági helyzetbe sodorta az országot. 20 milliárd forint kárt nem lehet egykönnyen kiheverni. Ezért kellett még annak idején a kormánynak intézkedéseket tenni. Ilyen volt többek között: üzemekből, hivatalokból a fölöslegessé vált munkaerők elbocsátása is. Nehéz, kétségbeejtő helyzet volt, de nem volnánk eléggé tárgyilagosak, ha elhallgatnánk, hogy az elbocsátások nyomasztó érzését mégis enyhítette, hogy nem szélnek eresztették az embereket, hanem a kormány a súlyos gazdasági nehézségek ellenére is megszavazta: kapjanak az elbocsátottak munkanélküli-segélyt. Es ezek nem is kis ősz- szegek voltak, hanem jelentősek: havi 400—500, de több helyen elérte a 600 forintot is. Eléggé jellemző lehet, hogy többek között Pásztón havi 13 ezer forintot fizettek ki munkanélküli-segély címén. Ha a kifizetett összegeket járásonként, falvanként, vagy városonként egy összegben számoljuk, nagy összeget tesz ki. £s itt a párhuzamvonás kedvéért nagyon hasznos ösz- szchasonlítást tenni a Horthy- rendszer munkanélküli-segély osztásával, ahol — mellesleg megjegyezve — ilyen egyáltalán nem is volt. Hanem a munkanélkülieknek, amelyek milliószámra emelkedtek, napszámmunkát, hótakarítást és ehhez hasonló elfoglaltságot dobtak napi — de jól számoljunk! — 1 pengős bérért. Ilyen különbség volt a mostani nehéz helyzetünkben adott munkanélküli-segély és az akkori között. Persze, ez érthető. Hiszen a népi demokráciában az ember akkor is ember, ha esetleg valamilyen oknál fogva nem tud tevékenységet kifejteni. Míg a kapitalista rendszerben a dolgozó ember csak egyszerű eszköz a kapitalista kezében. De éppen azért, mert nálunk minden becsületes ember egyenjogú tagja az országnak, egyenjogúan élvezi az ország gyümölcsét, elvégzett munkája arányának megfelelően. szóvá kell tenni a mun- kanélküi-segély néhány problémáját. Szem előtt tartva az ország gazdasági helyzetét és hogy egyáltalán jogos-e a munkanélküli-segély kifizetése. Az ellenforradalom óta közel 9 hónap múlott. Rohamosan helyreállítjuk a keletkezett károkat. A helyrebillenés felé 411 az ország gazdasági helyzete és mi több, nem munkanélküliségről, hanem egyes üzemágakban munkaerőhiányról beszélünk. Ha valaki munkát keres» kap. Ennek ellenére még mindig vannak, akiknek munkanélküli-segélyt folyósítunk. És több esetben jogtalanul. Szécsény községben többek között 17 nő és 12 férfi kap munkanélkülisegélyt. De folyósítanak munkanélküli-segélyt Jobbágyiban, Szurdokpüspökiben is és más községekben is. Ha ezt a törvényes igazságnak megfelelően juttatnák, nem is volna baj. Azonban mint kiderült, jogtalanok a kifizetések. Kap olyan — most magát munkanélkülinek nevező — is munkanélküli-segélyt, akinek 4 hold szántója, 2 hold rétje van. összesen tehát 6 hold földterület. Nem beszélve arról, hogy a 2 hold rét olyan jövedelmet biztosít, mint a szántó. De van egy furcsább eset Szécsény községben. Az egyik háromtagú család, ahonnét a feleség is dolgozott, most a feleséget elbocsátották azzal az indokkal, hogy a férjének 1600 forint fizetése van. Ennek a családnak van még 2 hold földje is. Ennek ellenére az asszony mind a mai napig munkanélküli-segélyt élvez. Az ilyen esetek semmi szín alatt nem megengedhetők. Hiszen az amúgyis megcsappant államkasszából kell ezt a pénzt kifizetni. Aztán van olyan csoportja is a munkanélküli-segély élvezőinek, akiknek már adtak munkát, de mivel a munkanélküli-segélyt kapják, nem fogadták el a felajánlott munkakört. Nem, ez így nem mehet! Ezt senki az államtól nem kívánhatja. Ezt az állapotot meg kell szüntetni, mégpedig minél előbb. Fizetést csak azok vegyenek fel, akik arra jogosultak. Az állam nem lehet senki számára fejőstehén. Csak üdvözölni lehet azt az intézkedést, amelyet egy új kormányrendelet alapján hoztak, hogy felül kell vizsgálni a munkanélküli segélyek kifizetését. A felülvizsgálat a tanácsokra tartozik. A munka nem kis felelősséggel jár. Egyeztetni kell a dolgozó érdekeit az állam érdekeivel. Elvégre mind. kettő egy érdek. Tisztát kell teremteni a zavaros helyére, mert semmiféle pazarlást, fölösleges kiadást nem engedhetünk meg. Ezt mindenki meg fogja ér-' teni. B. Gy. Rövid látogatás az Marni Áruházban — Nagy választék van retikülök, táskák s egyéb kultúrcikkekben — KÉT HÉT A SZOVJETUNIÓBAN Havrán István feljegyzése Reggeli után megtekintettük Vorosilovgrádban a Technika Házát, ahol komoly bányászati gépi berendezéseket, leírásokat, a technika fejlesztésével kapcsolatos előadások különféle makettjeit, rajzait néztük meg. Ajándékul kaptunk egy hatalmas albumot, mely a Technika Házának legjellegzetesebb eszközeit mutatja be képekben. Ezután sétát tettünk a városban, ahol a vorosilovgrádi második fesztiválra készülődő fiatalokkal találkoztunk, akik nemzeti viseletben, jókedvvel énekelve vonultak fel az ifjúsági találkozó vorosilovgrádi elő- ünnepségén. Majd fél 12 órakor a vorosilovgrádi kerülethez tartozó Katyajevka bányatelepre utaztunk, ahol a helyi szakszervezeti vezetők vártak. Megtekintettük az Iljics-aknát, ahol egy 200 méteres frontfejtésen 1,2 méter vastag telepi) frontfejtést néztünk meg. A bánya modern vasbiztosítással van kiépítve, jellegzetessége, hogy a talp nincs vasFogadás a pionírok palotájában II. sál biztosítva, mivel nincs talpduzzadás, vaspapucsokban áll a vasbiztosítás. Május 5-én reggeli után autókkal Sztálinéba indultunk, mely úton elkísértek bennünket Sztalino és Vorosi- lovgrád határáig a Katyajevka bányatelep vezetői is. A szovjet, magyar bányászok barátságának megpecsételésére pezsgős búcsút vettünk. Sztalino város határában szintén fogadtak bennünket a város bányász-szakszervezetének a tagjai. Sztálinéba érkezésünkkor a pionírok palotáját látogattuk meg, ahol a pionírok lelkesen fogadtak, ajándékokat adtak, megmutatták, mivel foglalkoznak, hogyan nevelik a fiatalokat Lenin szellemében a munka megbecsülésére, a hazaszeretetre. Mintegy két órát töltöttünk itt. Ebéd, utána megnéztük a sztalinói Technika Házát, ahol a bányagépek kicsinyített típusait működési állapotban mutatták be, továbbá bemutatták, hogyan fejlesztik a szovjet bányászok technikai tudását. Majd ugyancsak a Technika Házában részt vettünk egy mozielőadáson. M r asnap a sztalinói kerülethez tartozó abakimai bányatelepre utaztunk. Ezen C. , . . , bányatelepnek bányája jelen- Cbed után a kultűrpalo- leg napi 2900 tonna szenet tér- iában számunkra rendezett mel. 1937-ben kezdték építeni, a második világháború alatt a német fasiszták tönkretették. 1960 végére lesz teljes kapacitással újjáépítve, amikor is 5000 tonnát fog naponta termelni. A bányát a küldöttség minden tagja megtekintette, megnéztünk egy 220 méter hosszú frontot és 2 darab elő- vájást. A biztosító eszköz a vágatokhoz a TH-gyűrűs köríves biztosítás 12—15 négyzetméter szelvényű, a szállítás akkumulátoros mozdonyszállítás. A csillék 2 tonnásak. A frontfejtésben 2 darab gép végzi a szén jövesztését és felrakását tDombaszkombájn). Meg kell jegyeznem, hogy a ünnepi ülésen négy felszólaló — közöttük Zsiharjev elvtárs — üdvözölte a delegációt, rajta keresztül a magyar bányászokat, a magyar népet. Az üdvözlő beszédekre a delegáció vezetője adott választ. Röviden ismertette az ellenforradalmi eseményeket, annak kihatását a pártra, az egész népgazdaságra és a szakszervezeti mozgalomra, majd a kibontakozás eddig elért eredményeit. A válaszbeszédnél különösen ki lett hangsúlyozva a Szovjetunió, a szovjet emberek segítségnyújtása, és az, hogy a szovjet emberek már kétszer áldozták életüket Magyarország függetlenségéért és a magyarországi munkáshatalom biztosításáért. Ezután a környező bányatelepek kultúrcsoportjainak bemutató műsorát tekintettük meg, mely magas kultúrszín- vonalat mutatott, szórakoztató volt. Különösen kidomborodott a műsorban a népi sajátosság. A szovjet emberek sze- retetét dokumentálja az, hogy Kovács László elvtársat az előadás után valósággal elvitték, hogy vele még elbeszélgessenek és csak hosszú keresés után a kultúrpalota egyik termében találtunk rájuk, amikor ők maguk kértek elnézést, hogy ennyi ideig visszatartottak bennünket. (Folytatjuk.) szovjet bányákban, bármelyikben is jártunk, önmentő készülék nélkül egyetlen alkalommal sem lehetett leszállni. A munkaidő kivétel nélkül a donyeci bányákban a feltárási, elővájási és fejtési munkát végzőknél 6 óra. fenntartási, szállítási és egyéb munkát végzőknél 7 óra. A munkaidő viszont folyamatos, tehát nincs vasárnapi szünnap. A dolgozók egy része a hétközbe eső munkanapokon kapja ki szabadidejét, melyet azonban úgy kell beütemezniök, hogy havonta legalább 2 szabadnap vasárnapra essen. A bányászok részére biztosítva van a belgyógyászat, operációs és egyéb kezelési lehetőség. Bányalátogatáson
