Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-22 / 49. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. június 23. Csak rutinból? — As elméleti képzés fontosságáról — A szocialista elmélet iránytű a szocializmus építésében. Ezt már ismerjük, tudjuk, hallottuk. Még sem szívleljük meg, 6 nem alkalmazzuk eléggé mindennapos tevékenységünkben. Sajnos az állandó elméleti képzés hiánya nemcsak az üzemi és falusi alapszervezetekre, hanem a megyei és járási szervekre is vonatkozik. Nem szívleltük meg úgylátszik eléggé azt a keserű leckét, amit az elméleti képzetlenség, az elmélet ferde alkalmazása és a jobboldali nézetek térhódítása következ­tében a szocialista gyakorlatban az elmúlt időkben elhibáztunk. Noha a jelenlegi helyzet sokkal bonyolultabb, mint korábban, mégis azt tapasztaljuk, hogy az elméleti képzés terén rosszabb a helyzet, mint a közelmúltban bármikor. Ennek egyik oka — és megmondhatjuk, csak „hivatalos“ oknak kell betudnunk, hogy a szokásos tanfolyamok a különböző szervezeti formák között nem indultak be és a központi pártiskola is csak keve­sek részére nyújthat elméleti képzést. Mindezek mellett olyan észrevételeink is vannak, hogy elvtársaink nagy része nélkülözi a marxizmus—leninizmus el­sajátításának nagyon fontos eszközét, az egyéni tanulást. Noha csaknem minden üzem, község rendelkezik a megfelelő mar­xista irodalommal és az ehhez szükséges segédanyagokkal. (Nem beszélve arról, hogy sok elvtársnak szép marxista könyv­tára is van már). Ilyenformán veszély fenyegeti az elmélet és a gyakorlat helyes kapcsolatát, a marxista tudomány konstruk­tív módon való felhasználását. Az elméleti képzés fontosságát húzza alá az a tény is. amit főleg alapszervezeteknél tapasztaltunk —, hogy a pártvezető­ség élén álló elvtársak többsége kicserélődött. Ezek az elvtár­saik gyakorlati téren jól megállják helyüket, elvileg is szilár­dak, hűek a népi demokráciához, a párthoz, de szűkében van­nak az elméleti fölkészültségnek. S ez a hiba sajnos úton- útfélen kiütközik munkájukból. Vannak olyan elvtársak is, akik elvégeztek bizonyos időtartamú pártiskolát és úgy gon­dolják, hogy abból évekig megélhetnek. Ezeknél az elvtársak­nál mindjobban kiütközik, hogy rutinból dolgoznak, munká­jukban nem frissítik föl az eddig tanultakat. De az elméleti képzéssel való foglalkozás fontosságára vi­lágit rá az a tény, hogy szocialista gyakorlatunk követeli a lenini pártépítési elvek meghonosítását. Pártvezetőink egy része az utóbbi évek helytelen gyakorlata miatt a lenini nor­mák elferdítő gyakorlatát ismerték csak. Feltétlen előmozdí­taná szervezeti életünket, ha az üzemek és falusi szervek veze­tői is tanulmányoznák a lenini szabályokat a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, a bírálat-önbírálat, stb. anyagokat. Éhhez nagy segítségeit nyújt a nemzetközi munkás­mozgalom általánosított tapasztalata a marxizmus—leninizmus, a Szovjetunió és a Kína Kommunista Pártjainak gyakorlata és az e téren végzett munkája. Az elmúlt hónapokban — főleg a megyei agitációs és pro­pagandaosztály részéről — történtek ugyan kísérletezések az elméleti kérdések napirenden tartására. (Például: Zsemninzsi- pao: Még egyszer a proletárdiktatúráról, vagy az ellenforrada­lom hazánkban), de az utóbbi időben ez is elsikkadt. Helyes lenne, ha a. járások fontos elméleti és az ezzel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket akár konzultáción, akár egyéni foglal­kozás, vagy egyéni tanulásiban adott segítséggel járuljanak hozzá a meg nem értett kérdések tisztázásához. Meg kell je­gyezni, hogy a salgótarjáni járás már kezdeményezett ilyen lépéseket, csak ezek a lépések nem elég bátrak, s nem elég következetesek. Az ilyen segítséggel messzebbre mennek, s hamarabb cél­hoz érnek, mint azzal, amivel egy-két járásban találkoztunk, hogy úgy akarnak az alapszervi vezetőknek segítségére sietni, hogy taggyűlésit vázlatokat fogalmaztak, amelyeket az alap­szervezetekhez juttattak le, s akik ugyan úgy felolvasták tag­gyűlésen, mint ahogy az eredetileg elkészült. . Az elméleti képzés további sikereink nélkülözhetetlen részé. Ne sajnáljuk tehát a fáradságot, M. P. Az amerikai igazságügyminisztériura fellebbezett a Girard-iigyben Washington, 1957. június 21. A Reuter-iroda jelenti, hogy az amerikai igazságügyminisz­térium csütörtökön a legfel­ső bírósághoz fellebbezett egy alsóbbfokú bíróságnak az el­len a döntvénye ellen, hogy Willian Girardot, a gyilkos­sággal vádolt amerikai őrmes­tert nem szabad kiszolgáltat­ni a japán hatóságoknak. A fellebbezés, amelyet Brow­nell igazságügyminiszter irt alá, az ügy nagy fontosságára hivatkozva kéri, hogy a legfel­ső bíróság a lehető leggyor­sabban döntsön ebben az ügy­ben. Ausztráliai járőrök találkozása egy primith törzzsel Darwin, 1957. június 21. A Reuter-iroda beszámol ar­ról, hogy Észak-Ausztráliában egy rendőrségi járőr érintke­zésbe került a primitív pinti- pu törzzsel, amelynek terüle­tén talán még sohasem járt fe­hér ember. A pintipu törzs tagjai teljesen meztelenül jár­nak, gerellyel és bumeránggal vadászva szerzik meg élelmü­ket, vizet pedig sivatagi tó­csákból nyernek. amelyek annyira értékesek, hogy hollé­tük törzsi titkot képez és ide­gennek sohasem árulják el. A törzs vadászterülete Alice- springstől nyugatra terül el, járhatatlan homokbuckák lán­colataival átszelt sivatagban. Az Ariano-sziget lakosai menekülnek az áradások elől A nagy áradások miatt félig víz alatt áll a Po deltájánál fekvő Ariano-sziget. A 32 000 lakos közül sokan elmenekül­tek. Az otthonmaradottak küz­denek az árral. Porto Tolle 20 ezer lakosa elhagyta a várost és a környező dombokra me­nekült. A víz helyenként két méter magasra szökött. Száz­nál több tanyát elöntött. A roppant károkat még nem tud­ják felbecsülni. A delta vidékén helikopte­rek cirkálnak, hogy megment­sék a rászorulókat. A megye kommunistáinak küldöttei Bemard Rezső, ai MSZMP salgótarjáni járási intéiő bizottság elnöke 1922-ben született, bá­nyászcsaládból. ö maga is a bányász hivatást válasz­totta. Szorgalmas munkája és szaktudása csakhamar aknásszá léptette elő. Innen kerül 1949-ben pártappa­rátusba. 1945-tól tagja pár­tunknak. Először a megyei pártbi­zottság ipari osztályának munkatársa volt, majd osz­tályvezetője lett. Innen ke­rült öthónapos párt iskolá­ra. Az iskola elvégzése után a mezőgazdasági osz­tály vezetésével bízzák meg. Jó munkája jutalmául a 3 éves pártfőiskolára kül­dik, amelyet az ellenforra­dalom kirobbanása miatt nem tudott befejezni. Az ellenforradalom alatt aktívan bekapcsolódott a pártmunkába. Megingást soha nem tapasztalhattak nála. Nagy segítséget adott a bányász pártszervezetek megalakításához. Közvet­len elvtársi magatartása következtében munkatár­sai és az alsóbb szervek ve­zetői szívesen fordulnak hozzá tanácsért, segítségért. Somoskői Lajos Árpád elvtárs Salgóbánya intéiő bizottságának elnöke A salgói bányaüzem doU gozói, de a lakótelepiek is jól ismerik és igen becsülik Somoskői elvtársa t. Sze­rény, becsületes, igaz kom­munista, és ami a róla al­kotott képhez feltétlen hoz­zátartozik: kiváló bányász. Ezért voltak bizalommal iránta a bányász pártszer­vezet tagjai is, amikor az intéző bizottság elnökének megválasztották. Somoskői elvtárs meg nö­vekedett tekintélyének alapja az Októberi ellenfor­radalom alatti derék maga­tartása, bátor kiállása, Fegyverrel állt az ellenfor­radalommal szemben. Ami­kor a forradalmi erők of- fenzivája megkezdődött, et­től kezdve a karhatalom­ban védte a proletárhata­lom ügyét. Néhány hónapos fegyveres szolgálat után a termelés frontján mutatta meg erejét és azt, hogy tudja, kötelességét. 1945-től járttag. Áldozatos, hú fia a munkásosztálynak. Az elmúlt hetekben nagy bol­dogság érte: megyei ba- nyászküldöttséggel a Szov­jetunióban járt. Felejthe­tetlen út ez számára. Cser Gyula, a megyei tanács elnöke 1918-ban született, bá- nyász szülők gyermeke* ként. Alig, hogy elvégezte az elemi iskolát, munka után kellett néznie. A tűz­helygyárba került, ahol elő­ször mint segédmunkás, majd később vas- és fém­csiszoló lett, Innen vitték el katonának, s került a frontra, ahol fogságba esett. 1947-ben jött haza. A köz- igazgatásba került, majd eredményes munkája után — járási tanácstag, majd a pásztói járási tanács elnöke lett. Innen került a megyei tanácshoz titkárnak. A párt jó munkája jutalmául 3 éves pártfőiskolára küldte, amelyet az ellenforradalom kirobbanása miatt nem tu­dott befejezni. Az ellenfor- ' radalom ideje alatt, szilárd elvtársnak bizonyult. A Kádár kormány megalaku­lása után, a kormány Nóg- rád megyébe, küldte kor. mánybiztosnak. Nagy ré­sze van abban, hogy a me­gyében a rend, viszonylag hamar helyreállott. Kormánybiztosi megbí­zatásának letelte után lett a megyei tanács elnöke, 1947 óta tagja a pártunk­nak. Magyar művészek sikerei a moszkvai nemzetközi esztrád-műsorban Moszkva, 1957. június 21A Érdekes nemzetközi esztrád- fnüsor szórakoztatta egy hóna­pon át a moszkvaiakat az Er_i mitázs-1 ért nyári színházá­ban. Tizenegy ország kiváló esztrádművészei szerepeltek a1 „Barátság” című összeállítás-1 ban, köztük lengyel, csehszlo-' vák, bolgár, román, magyar, német, albán, kínai, vietnami, koreai és szovjet énekesek, táncosok, artisták. A színvonalas műsort a ren-\ dezők a Moszkvában nyáron sorra kerülő világifjúsági ta­lálkozó előkészületének szán-: ták. A moszkvai közönség nagy tetszéssel fogadta a kezdemé­nyezést. Különösen nagy sí-' kert aratott a Magyarorszá-] gon is jólismert koreai táncos-. nő. An Szón Hi, továbbá a ro-\ mán népi zenekar, amelynek1 szólistája a világszerte ismert, pánsip-művész: F. Luca. A magyar esztrádművésze. két a műsorban Zsolnai Hédi énekművész és a három Schneller zsonglőrcsoport kép-, viselte. A magyar művészek\ számait estéről estére nagy1 taps kisérte s a megjelent bí-} rálátok — így a Szovjetszkaja' Kultúra és a Trud kritikái —■ külön kiemelik Zsolnai Hédi] dalait. A műsort magyar szakem­berek is megtekintették és tár­gyalásokat folytattak több kül­földi művész magyarországi£ vendégszerepléséről. A tervek szerint például ősszel ismétel Budapestre látogat An Szón HL A marxista ideológia— az emberiség leghaladóbb ideológiája Sokan megpróbálták már a történelem folyamán az embe­rekkel elhitetni, hogy a mar­xizmus—leninizmus elavult és a fejlődés gátlójává vált. En­nek a hirdetői napjainkban az Amerikai Egyesült Államok úgynevezett vezető ideológu­sai. E nézeteiket megpróbálják elméletileg is alátámasztani. A magyarországi októberi ellenforradalom idején az úgy­nevezett Szabad Európa rádió volt a fő szószóló. A bemondók egyike (állítólag pap és az egyik legnagyobb uszító) el­mondta. e dicstelen múltú rá­diónál, hogy a kommunista ideológia teljes csődbe került. Majd ezt alátámasztotta olyan tudományos tételekkel többek között, hogy a kommu­nista ideológia amit. mond, az jó az emberiségnek, de a gya­korlatban ezt nem lelhet meg­valósítani. Nem lehet azért, mert ez a világnézet az embe­rek egymás elleni gyűlöletét hirdeti. Nem lehet továbbá azért sem, mert a kommunis­ta ideológia csak egy szűk ’kasztnak az ideológiája, világ­nézete és nem a nagy töme­geké. Ezt aztán a magyaror­szági eseményekkel „bizonyí­totta”, mondván, hogy az ok­tóberi „forradalom"1 bebizonyí­totta. hogy a kommunista ideo­lógiát, a marxizmus—leniniz- must nem támogatták a ma­gyarországi dolgozók. Végül befejezésként átkot szórt a magyarországi kommunista ve­zetőkre. mint ahogy ez általá­ban bevett szokássá vált az idealizmus képviselői részéről. No de ettől a kommunisták élhetnek tovább, s dolgozhat­nak a nép javára, hiszen az átok, .mint ahogy a magyar nép mondja: „1848 óta nem fog”. Mi nagyon jól tudjuk, hogy honnan fúj a szél. Tud­juk azt, hogy a „tisztelendő úr” szája gazdái véleményét mondta el és gazdái Amerika mai, a trösztök, szindikátusok, a konszernek urai, akiknek hangszórós hangcsöve a Sza­bad Európa rádiónál többek között a tisztelendő úr is. „Is­tenáldotta“’ szónoki tehetségét arra használta és használja fel, hogy régi nótát fújjon, olyan nótát, amelynek úgy a szövegét, mint a dallamát az imperialisták szerezték és úgy a szerző, mint a nóta öreg, el­haló, de még most is legény- kedni akaró. Igen sokan megpróbálták már a szocialista ideológiát, a marxizmus.—leninizmust meg­cáfolni. Például egy német filozófus, Sombart Vertner azt próbálta bizonyítani az I. vi­lágháború előtti időkben, hogy a marxizmus—leninizmus csak papíron van meg és a gya­korlatban még nem tudták a kommunisták az „álmok orszá­gát” megvalósítani. Erre az orosz munkásosztály marxista —leninista pártja segítségével csattanás választ adott 1917 októberében. győzött a szocia­lista forradalom a világ egyha- todán. Erre azt mondtak az imperialisták szolgálatában ál­ló úgynevezett ideológusok, hogy ez csak sajátos orosz je­lenség és sehol máshol a vilá­gon ez nem ismétlődhet meg. A győztes proletár forrada­lom egyre nagyobb tömegeket nyert meg a kapitalista orszá­gokban is és a munkásosztály ideológiáját egyre több ember vallotta magáénak. Tért hódí­tott Franciaországban. Olasz­országban, ahol a marxista­leninista. pártok a burzscá de­mokratikus viszonyok között is a legnagyobb pártákká fejlőd­tek. Csődbe került a marxizmus — leninizmus ? Ez jelentené a marxizmus— leninizmus csődjét? — Nem, pontosan az ellenkezőjét, dia­dalmas térhódítását. A II. világháború után még nagyobb teret hódított a szo­cialista ideológia. A népi de­mokratikus országok létrejöt­te is a gyakorlatban bizonyí­totta be a kommunista ideoló­gia helyességét és ennek segít­ségével érik ei ma is úgy gaz­dasági, mint politikai téren az eredményeket. Hogyan is nézünk ki a fen­tebb említett tisztelendő úr megállapításával, hogy a kom­munista ideológia, amit mond, az jó. de a gyakorlatban nem lehet megvalósítani, mert ez a világnézet az emberek egy­más elleni gyűlöletét hirdeti. Úgy gondolom, nem kell ar­ról említést tenni, bár igen fontos, hogy hogyan élt a mun­kásosztály, a parasztság, s az értelmiség egy része a kapita­lizmus viszonyai között. Min­denki tudja, hogy mennyi nyo­mor. megalázás jutott osztály­részül ezeknek az osztályok­nak. Nem kívánom fejtegetni a 12 év alatt elért eredménye­ket sem. bár igen fontos kér­dés, ment egyesek néha elfe­lejtik. de ha el is felejtik, még­is kénytelenek elismerni, mert hatalmasak, s az élet minden területén érezni áldásukat, a tisztelendő úr minden átkai ei’enére. A tisztelendő úr azt mond­ja. hogy azért nem lehet meg­valósítani a kommunista ideo­lógia által mutatott célt, mert ez az emberek egymás elleni gyűlöletét hirdeti. Mindenki tudja, hogy ez szemenszedett hazugság Céljuk ezzel °z, hogy elidegenítsék n nem pro­letár dolgozó tömegeket és ese­tenként. a proletár dolgozó tö­megeket is a kommunista ideo­lógiától, szembeállítsák a nem proletár dolgozókat a proletá­rokkal és a proletárok pártjá­val. Ezzel gyengítik a munkás- osztály diktatúráját és annak felszámolására törnek. Tényként áll előttünk az ok­tóberi ellenforradalom ebben a tekintetben. Az ellenség olyan módszerekkel dolgozott, mint a párt szétbomlasztása. Ezt sajnos elérték a Nagy és Losonczi csoport áruló tevé­kenységével, akik eszmei zűr­zavart idéztek elő a pártban. A kommunista ideológiától ide­gen. ellenséges nézeteket val­lottak. gyengítették a párt esz­mei-ideológiai egységét, és ez­zel természetszerűen az akarat és cselekvés egységét is. Tud­juk, milyen nagy kárt okoztak ezzel a magyar proletárdikta­túra és az egész nemzetközi munkásmozgalom számára, A tisztelendő úr azt mondja, hogy a marxizmus—leniniz- mus egy szűk kaszt világnéze­te. Hogyan is állunk ezzel a kérdéssel? Ezt a kérdést le kell egy­szerűsíteni, hogy tekintet nél­kül iskolai képzettségére min­denki megértse. Nézzük elő­ször azt, hogy mit tűz ki cé­lul a kommunista ideológia. A kizsákmányolásmentes osztály­nélküli társadalmat, s ennek érdekében megszünteti az el­lenséges osztályokat, a hata­lom egyedüli birtokosává te­szi a munkásosztályt. Ennek útmutatója a marxizmus—le­ninizmus. Még a különböző idealista ellenséges „filozó­fiák”, a pozitivizmus, az objek­tív és a szubjektív idealizmus, vagy napjainkban a népi ka­pitalizmusról szóló „ideoló­giák” arra vannak hivatva, hogy a kapitalista társadalmi rendet védjék és minél to­vább konzerválják, A szocialista ideológia hatalmas fegyvere a régi rend elleni harcnak, és az új társadalom építésének egyaránt Mi jó hát a munkásosztály­nak? A kizsákmányolás kon­zerválása? Minél hosszabb ideig tartó fennmaradása? Vagy pedig a saját maga fel­szabadítása a pártja vezetésé­vel és az osztálynélküli társa­dalom, a kommunizmus meg­teremtése? Nyilván az utóbbi az érdeke. Az igaz, hogy egyesek még ma sem ismerték fel a kom­munista ideológia jelentőségét a társadalom átalakításában a munkások közül és főleg a nem proletár dolgozók. De azért az mégis természetszerű­leg is figyelembe véve a társa­dalom fejlődésének objektív törvényszerűségeit, az ő ideoló­giájuk is a marxizmus—lenin­izmus. A munkásoaEtály pártja vi­szi bele a széles dolgozó tö­megekbe a kommunista ideo­lógiát úgy a kapitalista, mint a szocialista viszonyok között. Minél szélesebben terjed el a marxizmus—leninizmus esz­méje a kapitalizmus körülmé­nyei között is, minél jobban megerősödik a munkásosztály és az összes dolgozók tudatá­ban, annál közelebb van a ka­pitalizmus pusztulása. A szocializmus körülményei között a marxizmus—leniniz­mus elmélete nemcsak a régi rend maradványai ellen vívott harc fegyveréül szolgál, de ha­talmas eszköze az új társada­lom építésének is, alkotó ere- le az új világ fejlődésének. Minél kevésbé aktívak a tö­megek politikailag, a kapitaliz-

Next

/
Thumbnails
Contents