Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-22 / 49. szám

1957. június 22.

NÓGRÁDI Népújság

Van még tennivaló Margittárón

Május 8-i Nógrádi Népújságban egy cikk jelent meg, amelyben talán nem elég élesen bírálták meg a zagyvái üzemet. A bírálat elsősorban a margit- tárói üzemegységet illeti. Egyrészt azért, mert túlzott az improduktív munkaerő, másrészt pedig hiányosságok vannak az önköltség betartása, valamint a munka megszervezése terén.

Meg kell mondani, hogy az a cikk sok nemtetszéssel találkozott a vezetők, elsősorban Medvesi bányamester részéről, ugyanakkor a dolgozók helyeselték a cikk hangját, valamint a felvetett kérdéseket.

A zagyvái üzemvezetőségen is meg lett vitatva az írás és végső fokon megállapodtunk abban, hogy helyes és időszerű.

Valóban sok hiba van nálunk és nem tettünk meg mindent a hibák kijavítása érdekében. Az önköltség terén különös fontossággal bír az improduktív munkaerő csökkentése. Ezzel a kérdéssel nagyon sokat foglalkoztunk, azonban úgy néz ki, hogy még mindig nem találtuk meg a helyes utat. Próbáltuk bevezetni a kétharmados termelést, ezzel

gitt árón elsősorban Medvesi elvtárs részéről nagy ellenállással találkozunk. Mindenáron azt akarja bebizonyítani, hogy helytelen a kétharmados termelés, mert így nem tudja a tervet teljesíteni, mert nincs elegendő üres csille. Az ellenőrzések folyamán megállapítható volt, hogy valóban van, amikor ümhiány mutatkozik. Azonban ez az üreshiány olyan minimális és semmi esetre sem befolyásolhatja a termelést. abban az esetben, ha a munkát helyesen szervezik meg. Véleményem szerint ez inkább a múlthoz, a régihez való ragaszkodás.

A másik kérdés a dolgozók kezdeményezésének a kérdése. Úgy gondolom,' hogy nagyon üdvös, ha a dolgozók, akik túlnyomó többségükben a termelést akarják elősegíteni, javaslatokkal élnek a munka megszervezése, vagy a műszaki feltételek megjavítása érdekében, Nem szabad lebecsülnünk a dolgozók javaslatait, úgy mint Margittárón. ahol az üzemvezetőség lebecsülte Sírkő elvtárs javaslatát. Még abban az esetben is, ha a javaslat egy-egy esetben nem egéel tudnánk érni a szállítóknál a I szén megvalósítható, elsősor- létszám kétharmadra való ban a célt és a jószándékot

csökkentését. Ugyanakkor MarIfajon meddig?

A kieső létszám az elmúlt időben különösen megnövekedett. Június 17-ig a kieső létszám 27 355 fő volt. Ezzel egyidejűleg bányászaink 25 878 tonna szénnel termeltek kevesebbet.

Hétfőn 2309 volt a kiesők száma. Ez a létszám elegendő lenne Mátranovák és Mizserfa munkáslétszámának és 305 vagon szén kitermelését eredményezné.

Legfőbb ideje, hogy ezen a területen rendet teremtsenek az üzemvezetők. Magyarázzák meg a dolgozóknak, mit jelent a kieső létszám az üzemnek és mennyivel keres kevesebbet a dolgozó. Ezen a területen sürgős és gyors intézkedésre van szükség,

keli figyelembe venni. Meg kell vizsgálnunk, hogy lehetséges-e az adott javaslatot megvalósítani. ha nem, be kell hívni az elvtársat, és meg keil magyarázni neki. Abban az esetben, ha mi elzárkózunk a dolgozók javaslatai elől. akkor el fogunk szakadni a tömegektől, az emberek véleményétől, minek következtében dolgozóink bizalmatlanok lesznek velünk szemben. Érezni kell (és a gyakorlatban is meg kell valósítani), hogy úgy a dolgozóknak, mint a műszaki értelmiségieknek egy a céljuk. Mi vezetők a munkáshatalom megbízásából vagyunk itt, a párt megbízik bennünk és kötelességünk támaszkodni a dolgozókra, tanítani és tanulni a dolgozóktól. Sok hiba van nálunk, de biztos vagyok abban, hogy a pártszervezetekkel, valamint a szakszervezettel együtt megtaláljuk a hibák kijavításának az útját és a jövőben a Nógrádi Népújságban sokkal jobb eredményről írhatunk a zagyvái üzemről;

Madarász Ferenc zagyvái bányavezető

Lapunk június 15-i számában megjelent „A bányák mostohagyereke“ és „A versenynyilvánosság nyomában“ című írásunkra érkezett válasz Mátranovákról és Szorospatakról, amely így szól:

Elöljáróban is köszönettel vettük a kritikát, mert úgy gondoljuk, az építő kritika nyomán munkánkat javítani fogjuk és tudjuk, hogy ezzel a dolgozó nép jobb jövőjének építését biztosítjuk. A Szorospatak-Mátranovák párosversenyben mi kihívott ver- vagyunk, tehát a csatlakozáshoz a Szorospatak

tudják, hogy ez a politika az egész nép érdekeit fejezi ki.

Tudják ezt a kapitalisták is, s ebbe nem nyugszanak bele Megpróbálják a különböző ideológiákkal zavarni ezt a gyors fejlődést. Ideológiai lakájaik sokat papolnak mostanában a nemzeti komimundzMeiögaídasági gépeket exportálunk Jugoszláviába

Jugoszláviában rohamos ütemben gépesítik a mezőgazdaságot és a legmodernebb felszereléseket vásárolják külföldről. Jelentős megrendeléseket kapott a magyar mező- gazdasági gépipar is. EMAG- kombájnokat, a Szállítóberendezések Gyárában készült cséplőgépeket, boronákat vesznek a jugoszláv cégek a TECH- NOIMPEX Vállalattól.

Az idei betakarítási munkáknál a jugoszláv földeken több mint kétszáz EMAG-kombájn dolgozik majd, s jövőre újabb kétszázat szállítunk. Rendeltek ötven cséplőgépet, ekéket, talajmegmunkáló eszközöket, boronákat, Ezek jó részét már elszállította a TECHNOIMPEX.

Gépek beszerzése céljából a közeljövőben két jugoszláv mezőgazdasági küldöttség járja be a szomszédos országokat. Az egyik delegáció ellátogat hazánkba is, hogy megtekintse mezőgazdasági gépgyártó üzemeinket, a Gépkísérleti Intézetet és megnézze, hogyan működnek gépeink, hogyan dolgoznak velük a földeken.

A TECHNOIMPEX önálló gépbemutatóval vesz részt augusztusban a szokásos novi- szadi őszi mezőgazdasági vásáron. Külön pavilont építenek majd, amelyben mintegy harminc gépet helyeznek el.

3 lagzi — 157 hiányzó műszak

A munkafegyelem lazaságai Ménkesen

A munkafegyelemről ma igen sok szó esik, hiszen nem mindegy az, hogy az üzem mennyit termel és az sem, hogy a dolgozó mennyit keres. Sajnos ezen a téren nincs minden rendben a ménkesi bányaüzemnél.

Talán kezdjük mindjárt a 480 pei’c kihasználásánál. Nagyon ritka az a csapat, amely 7 órát dolgozik. A telepítés a külszínen van. Hivatalosan 3 óra előtt 5 perccel lenne a beszállás. A délelőttös szak 3 óra 5 perckor jön ki és a nappalost megvárja a felváltó szak, ahol közösen megbeszélik a tennivalókat. Ezután már V« is elmúlik, míg a csapatok ténylegesen beszállnak. Vagy egy másik krónikus eset. A szállítóknál nem ritka eset az, hogy 2 órakor már otthagyják a munkahelyüket. Például a IV. segédereszke gépkezelője, Da- nyi Sándor negyed 3-kor már a VI-os tetőn hevert. így tehát a csapat nem tud dolgozni, mert nincs számára a szállítás biztosítva. S ha netalán szállítási akadály van 2 órakor. akkor azt már nem csinálják meg. így tehát műszak végén 1 óra kiesés van. Ha ehhez hozzászámoljuk, hogy fél, vagy háromnegyed órával később kezdi a munkát a csapat, akkor a munkaidő 8 óráról legjobb esetben is csak 6,5—7 órára csökken. Mit jelent ez szénben és forintban egy 9 fős fejtési csapatnál?

E

gy fő átlagosan 6 csillét rak meg 1 műszak alatt. 1.5 óra alatt 1 fő 2 csillét tudna még megrakni, ami 3 főnél 6 csille szén lenne. 24 óra alatt tehát a csapat 18 csillével rakna többet. Ez 1 hónap alatt 468 csille szen lenne és a csapat 4268 forinttal keresne többet. Az üzemi viszonylatban 31 csapatnál 1 hónap alatt 14 508 csille szén lenne és a csapatok keresete 133 312 forinttal lenne több. És hogy még sincs így, ennek oka a munkaidő nem teljes kihasználása. Pedig alig hiszem, hogy volna olyan bányász, aki ne szeretne több forintot hazavinni.

Befolyásolják ezt a szállítók is, hogy ez csak egy szép elgondolás. Például Hajas Ferenc b. és Bakos József m. fél 10-kor kijöttek a bányából, munkahelyük, a VI. sikló, szállító nélkül maradt. S hogy miért jöttek ki félműszakon? Hát igen, azért, mert összeverekedtek. És a másik krónikussá váló eset. Radics István és társa már fél 2-kor a bánya kijáratánál mosták a csizmájukat és lehetne sorolni tovább.

A munkafegyelem másik fontos tényezője az indokolatlanul magas kieső létszám. Ez a betegség különösen szombaton jelentkezik. Dorogházán 3 lagzi és a 7-én levő 38 szabadság 97-re emelkedik, a betegek száma 37-ről 53-ra nő. Bizony ez furcsa betegség lehet. így 8-án, szombaton, 157 főre emelkedett a kieső létszám. De ha már betegség, gyógyszer is van hozzá. Elvégre miért vannak dorogházi aknászok? Bizony ők minden távolmaradót szabadság bejelöléssel gyógyítaVÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK

musban annál könnyebben sikerül a burzsoáziának és ideológusaiknak elaltatni a dolgozók osztályönitudatát, annál szilárdabb a kapitalizmus. Hiszen a kapitalizmust nemcsak az erőszak és a kizsákmányolás tartja fenn, hanem a tömegek öntudatlansága, elmaradottsága. saját erejükben való musról, amely lényegéből nemj

más, mint fából vaskarika és < a kommunista világmozgaloim] szétverésének az ideológiája.

A nemzetközi kommunistái munkásmozgalom visszautasít-, ja ezt és szilárdan a marxiz-< mus—leninizmusra támaszkod-* va a proletár internacionaliz-j mus elvét figyelembe véve; végzi történelmi hivatását.

A magyar kommunisták kér-1 lelhetetlenül harcolnak min-7 den ellenséges nézet ellen, bár-1 milyen mezben üsse is fel azj a fejét. így harcolnak a nem-< zeti kommunizmus elméletei ellen is.

Marx és Engels 1848-ban ai Kommunista Kiáltványban ír-- ták, hogy kísértet járja bei Európát, a kommunizmus ki-í sértete. Ez ellen a kísértet el-' len összefogott Metternich. a< cár, a pápa stb. Ma is van-i nak metitemichek, cárok, páJ pák. A kommunizmus eszmé-j jenek jája nemzeti és nemzet-*

bizalmuk hiánya is.

Ezzel ellentétben a szocialista társadalom hatalma, növekedésének szükséges előfeltétele a nép legszélesebb politikai és társadalmi aktivitása. Ez az alktivitás „ tömegek szocialista öntudatának növekedésétől, a kommunista párt eszméinek és jelszavainak a tömegek közötti elterjedésétől függ, attól, hogy „ marxizmus —leninizmuson alapuló politikáját a dolgozók megértsék és hogy ez a politika megfeleljen az egész dolgozó nép érdekeinek. A marxizmus—leninizmus ideológiája ilyen világnézet, megfelel a dolgozó nép érdekeinek és tételei egybeesnek a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeivel.

Az októberi események mutatták, hogy a dolgozók közül milyen sokan nem emelkedtek fel a szocialista öntudat fóliára. Ebből vonja le a mi tisztelendő urunk azt a következtetést. hogy a kommunista ideológia csődbe került, mert a dolgozók nem támogatták.

Az imperialista „átkok" ellenére dolgozó népünk támogatja a Kádár-kormányt.

Ma már a napnál is fényesebb az, hogy a széles dolgozó tömegek támogatják a Kádár- kormányt, a kommunisták politikáját, amely mentes a múlt szektás hibáitól és a jobboldali opportunizmustól is és egyre többen sorakoznak fel a párt és a kormány mögé, mert

hozzájárulása után mi örömmel vesszük a most „mostohaüzemnek“ nevezett Mizserfa üzemmel való versenyre lépést. A mi válaszunk késése annál is indokoltabb — mivel június 11-én kaptuk meg a szorospataki üzemtől a kiértékelés tárgyában történt levelezésünkre a végleges megállapodást. A mátranováki bányaüzem dolgozói a múltban is és jelenleg is örömmel fogadták a szocialista munkaversenykihívásokat és a verseny célját ismerve öntudatosan dolgoztak, nem félve attól, hogy a versenytárs fog győzni, mert tudták, hogy a nemes vetélkedésben az igazi győzelmet a dolgozók millióinak jobb, boldogabb jövője jelenti. A mizser- fai üzem levele sem került az íróasztalfiókba, ezzel foglalkozott az üzemvezetés.

Most, mikor a végleges megállapodás megtörtént a szorospataki üzemegységgel és úgy gondoljuk, hogy Szorospatak is hozzájárult a mizserfaiak csatlakozásához, üzemünk részéről elfogadtuk csatlakozásukat, amit közöltünk a mi- zserfai dolgozókkal.

A másik anyag, amely a Gáti II. felolvasó termével kapcsolatban megjelent, teljes

közi osztályharcokban erősödik —értelmében elfogadjuk és a cikk

és terebélyesedik, nő egyre l hatalmasabbá. Még 1848-ban aj kommunizmus kísértet volt,i ma elmondhatjuk, hogy testet j öltött valóság és a kommuniz-3 mus eszméje egyre szélesebb^ dolgozó tömegeket hódít meg^ úgy a szocialista, mint a kapi-| talista országok dolgozói kö-? zött is.

Nem kétséges, hogy igaz az) a molotovi megállapítás, hogy c „Minden út a .kommunizmus-1 hoz vezet” és ezt nem tudják] megakadályozni a mai metter- < nichek, a mai cárok és pápák] és az imperialisták úgyneve-] zett ideológusai sem.

Godó László

jó tanulságot adott az üzemvezetésnek, hogy nem elég az utasítást kiadni, hanem annak végrehajtását ellenőrizni kell, mert az újságcikk megjelenése előtt már jóval a bányamesternek a felolvasó rendbehozására kiadtuk a rendeletet.

A jelen helyzetben, mivel ^versenyei üzemegységünknél nincs beállítva, a munkaügyi vezető a verseny nyilvánosságát jobban szívügyének fogja tekinteni és a jövőben az üzemvezetőség javaslata alapján minden bányarésznél dekádonként és havonként a párosverseny eredménye ismertetve lesz, s természetesen

az üzemvezetés a végrehajtást ellenőrizni fogja és a mulasztókkal szemben felelősségre vonást fog alkalmazni.

Az újságcikk nyomán a bánya vezetője folyó hó 17-én a pártelnök, UB-elnök, a főmérnök, munkaügyi vezető és a bányanieslerek jelenlétében az újságcikket ismertette és újból felhívta a jelenlévők figyelmét a bányavezető korábban kiadott intézkedéseire, s a versenynyilvánossággal kapcsolatban mindent el kell követni, hogy ezen a téren egyáltalán hiány az üzemegységünknél ne legyen. Erre a jelenlévők és megfelelő biztatást és segítséget kinyilatkoztatták és minden reményünk megvan ahhoz, hogy a jövőben a Nógrádi Népújság szerkesztősége is jobb eredményeket fog adni.“

SÁRAI LAJOS Mátranovák bányavezető ♦

Eddig a mátranovákiak válasza, és mit írnak Szorospatakról a „Bányák mostohagyereke“ című írásunkra.

„. i. A Nógrádi Népújság június 15-i számában a versenymozgalommal kapcsolatban megjelent cikkükkel

egyetérteni nem tudunk. A cikk, a „Bányák mostohagyereke“ cím alatt jelent meg, mely foglalkozik azzal, hogy a mizserfai üzemegység csatlakozni kívánt a szorospataki és a mátranováki üzemegységek párosversenyéhez. Mi a mizserfai üzemegység átiratát megkaptuk és június 8-án válaszunkat és a versenyszempontokat meg is küldtük az üzemegységnek, amit igazol átiratunk másolata.“

S levelük végén kérik:„... Szeretnénk, ha a szerkesztőség a legközelebbi számukban közölné, hogy a mizserfai üzemegységhez küldött versenyfelhívásunk és átiratunk melyik fiókban heverhetett el“.

PINTÉR LÁSZLÓ Szorospatak, bányavezető 4*

Örömmel vettük a két bányaüzem válaszlevelét. Ez is azt igazolja, hogy van még tennivaló. A szorospatakiak jogos kérésének pedig lapunk legközelebbi számában eleget teszünk, ahol arra a kérdésre fogunk majd válaszolni, miért nem tudott válaszlevelükről a mizserfai ÜB 10-én, amikor 8-án elküldték.

A versenyszerzödés után

(Tudósítónktól)

Hagyományos versenyt elevenített fel a zagyvái és a nagybátonyi bányaüzem június 7-én. A két üzem dolgozói versenyeztek egymással már az el- műit év folyamán is. A versenyszerződés megkötésekor a csapatok küldöttei 6 pontban állapodtak meg, amely felöleli az üzemek legdöntőbb problémáit, — önköltség, termelékenység, munkavédelem területén.

A fizikai és a műszaki dolgozók a versenykihívás alkalmával örömmel vállalták, hogy egymással versenyeznek és nem egyszer hangoztatták bá- nyászosan „komám, kössétek fel jól a fehérneműt”, ha velünk versenyezni akartok. De nemcsak a versenypantokban állapodtak meg, hanem abban is, hogy megnézik egymás munkahelyét, az üzem problémáit és a helyszínen ismerkednek meg a versenytársakkalA nagybátonyi elvtárcak Ígéretükhöz híven június 14-én eljöttek a margittárói, illetve forgácsi körlethez, bementek a bányába, hogy megnézzék versenytársaik munkaviszonyait, munkalendületét, a bányaüzemet.

A margittárói és a forgácsi dolgozók 21-én mennek Nagy- bátonyba, hogy visszaadják a látogatást és ők is megismerkedjenek a csapatok tagjaival.

E látogatásokat úgy oldották meg, a két üzem dolgozói, hogy ebből ne legyenek műszakkiesések, vagyis aki nappalra jár műszakra, az ott marad a munkahelyén, a délutánosok, vagy éjjelesek pedig bemennek nappalra, hogy műszakkieséy ne legyen.

A két üzem dolgozói között egyre jobban kezd kidomborodni a versenyen kívül az egymás iránti szeretet, megbecsülés és megértés. Jelenleg a zagyvái bányaüzem lemaradt, aminek oka elsősorban a műszaki vezetés hiányában keresendő, de az üzem műszaki vezetői, párt- és tömegszervezetek vezetői megbeszélték azokat az intézkedéseket, amelyen keresztül a hiányosságokat fel lehet és fel kell számolni a legrövidebb időn belül.

Bíznak a zagyvái bányaüzem dolgozói abban, hogy július hónapban és az elkövetkezendő félévben komoly problémákat fognak okozni a versenyt illetőleg a nagybátonyi elvtársaknak;

nak. Illetve mégsem, mert 8-án l hiányzó volt, de ez cigány s ennek beírták a hiányzót, mert nem kellett félni a rokonság, a falubeliek éles nyelvétől az aknásznak.

Ezek után érthetővé váJik, hogy májusban összesen 608 volt a kieső létszám. Ez pedig az üzem létszámának felel meg és 75 vagon szén kitermelése vált volna lehetővé, ha nincs ez a magas kiesés. De nehogy arra gondoljon valaki, hogy júniusban, vagy júliusban jobb lesz a helyzet, mert mint Katona Barna, a munkaügyi osztály vezetője mondja: — Ez így lesz egész aratásig. De mi lesz addig? Hiszen az országnak szénre most is és még az aratáskor is szüksége lesz. Viszont a bánya már most úgy néz ki éjjel, mint egy szanatórium, ahová a bányászok éjjel a karbidlámpával szunyókálni mennek,

S

ha számot néznénk az is igazolná ezt. Hiszen az éjjeli műszak termelése a nappalinak mintegy 40—50

százaléka csak. S az aknászok ezt is tétlenül nézik, hiszen együttérez a dolgozóval, mert egész nap ő is kaszált, vagy kapált és bizony éjjel még az is nehezére esik, hogy felkölt- se az alvó bányászt. Mint jó atya gyönyörködik a horkolásban. De hát mit is lehet várni a rokontól, a falubelitől, ha nem ezt. S így ezekután azt is meg lehet érteni, ha Szabó Sándor szállító kijelenti, hogy neki a szállítási felvigyázó nem parancsol.

Ezekután a rossz munkaátvételen sem lehet csodálkozni, hogy a dolgozók meg nem dolgozott munkáért veszik fel a bért s az aknász még ezt elősegíti. Ez történt az I. dekádban, Bakos Simon f. csapatának 170 forint műszakonkénti keresetet mutattak ki. Az sem titok hogyan: 30 métert vett át Mihalik István aknász 8 méter helyett. Milyen jó lett volna, ha ez sikerül a csapatnak. Ám később a csapat is elismerte, hogy nem igaz az átvett 30 méter, mert valójában 10 nap alatt csak 8 métert haladtak előre. És jogosan merül fel a kérdés. Vajon hány alkalommal került kifizetésre bér el nem végzett munkákra? Feltételezhető, nem ez volt az első eset. S az aknászok ismerik a csapatot. Mihalik is tudta, hogy a Bakos csapat 4 napot fenntartásnál dolgozott és mégis átvette a munkát.

A bányában régi idő óta csillerendelés alakult ki. Ugyanis az aknász ismeri csapatát és tudja, hol mennyire lesz szükség. Vagyis így volna, ha lelkiismeretesen végeznék munkájukat. De nem így történik. Például 12-én a hátsó rész tele volt csillével, még elől üres hiány volt. És még lehetne hosszú oldalakat irni a lazaságokról, a munkafegyelem hiányosságairól.

A ménkesi esetek többsége nemcsak ménkesi jelenség, hanem más bányaüzemekben is fellelhető. Legfőbb ideje, hogy ezen a területen rendet teremtsenek. Éljenek a műszakiak törvényadta lehetőségeikkel, ne tűrjék el a fegyelmezetlenséget. Ha ezt megteszik, jól jár a népgazdaság, mert több szenet kap, jól jár a bányász, mert több forintot vihet haza.

— Hortobágyi —