Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-19 / 48. szám
1957. június 19. NÓGRÁDI ? ± Bércsökkenéssel jár-e az önköltségcsökkentés? A közelmúltban az ország- gyűlés foglalkozott népgazdaságunk helyzetével, különös tekintettel a gazdaságosabb termeléssel, az önköltségcsökkentéssel. Miután a kormány a szénbányászatban bérrendezés, helyesebben béremelést hajtott végre, feltétlenül emelkednie kellett az önköltségnek is, a bázis időszakhoz, szeptember hónaphoz viszonyítva. Az országgyűlés vitájában mégis felvetődött a kérdés, hogy figyelembe véve az indokolt béremelést, önköltség terén el kell érnünk a szeptemberi színvonalat. Vajon mik azok a költségtényezők, melyeknek szigorú és takarékos gazdálkodásával el tudjuk érni a fentebb is említett színvonalat? Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az önköltség három fontos tényezőből tevődik össze, a közvetlen anyagköltségből, a közvetlen bérköltségből és az egyéb, bányaüzemi költségekből. Ez említett három költségtényező százalékos aránya szerint az alábbi: Közvetlen anyag Közvetlen bér Egyéb bányaüzem! általános kta. Termelési önköltség 14—15 százalék 53—54 százalék 33—33 százalék munkaátvételek és fizikai dolgozóinknak jogtalanul kifizetett bérek is. Befejezésül még egyszer kell kihangsúlyoznom, hogy az önköltségcsökkentés nem jár bércsökkentéssel, de a jogtalanul átvett munkák, béralap- és önköltség-túllépést okoznak, ezért körletvezetőinknek és aknászainknak teljes felelősség tudatában hivatásuk magaslatán kell állniok, hogy félreérthetetlenül érezzék azt fizikai dolgozóink, hogy a jogosan megdolgozott bérüket meg is kapják, s a meg nem dolgozott munkáért bért nem kérhetnek. Molnár Tibor kazán vezető könyvelő Salgótarján vízellátásáról A napokban több panasz érkezett szerkesztőségünkhöz Salgótarján vízellátása ügyében. Ezzel kapcsolatban kérdést j intéztünk a városi tanács műszaki osztályán Jancsik Jánoshoz, aki a következő cikkben adott választ: Salgótarján a nógrádi szénmedence szíve. Történelmileg beigazolt tény, hogy az' 1918— 19-es forradalom idején az ország további sorsának léte, vagy nem léte függött Salgótarján megtartásán, avagy elvesztésén. 1918 óta 38 év telt el. A város ezen idő alatt rohamos léptekkel fejlődött. Ha csak a lakosság lélekszámát nézzük, kiderül, hogy amíg 1944-ben a lélekszám 17 000 fő, 1957-ben már 29 000 fő. A fejlődés azonban az építkezés területén is rohamosan megmutatkozott. Részben elA fentiekből az állapítható meg, hogy az önköltség alakulására túlsúllyal a bérköltség alakulása van kihatással. Igen, mert a szénbányászat bérigényes iparág és a helytelen bérgazdálkodás már eleve önköltség-túllépést okoz. Fizikai dolgozóink körében elterjedt az a téves nézet, hogy az önköltségcsökkentésnek bércsökkenéssel is kell járnia. Erre, mint számviteli embernek, aki az üzem munkáját a számok tükrében kell vizsgálnom, a leghatározottabban nemmel kell felelnem. Mint már említettem, az önköltségben a bérhányad jelentkezik túlsúllyal és a jogosan megdolgozott bérhez semmilyen körülmények között sem kívánunk nyúlni, az önköltség másik két mutatójánál kell azonban megszigorításokat alkalmaznunk. Igen szigorú és takarékos anyaggazdálkodással és az egyéb bányaüzemi költség csökkentésével igenis elérhető önköltségcsökkentés anélkül, hogy fizikai dolgozóink jogosan megdolgozott béréhez „hozzányúlnánkBizonyításul szükségesnek tartok néhány példát megemlíteni: március február közvetlen bér Ft/to 65,93 66,25 termelési önköltség Ft/to 144,18 136,20 A fenti táblázat ez év február és március hónapjainak tényszámát mutatják, melyből megállapítható az, hogy február hónapban magasabb volt a Ft/to bérköltségünk, mint márciusban és a termelési önköltség mégis kisebb lett februárban március hóhoz viszonyítva. Hogy februárban mégis kisebb az önköltségünk magasabb bérköltség mellett, ez annak következménye, hogy az anyagköltségeknél igen jelentős csökkenés, illetve megtakarítás mutatkozik a szeptemberi hónaphoz viszonyítva. Ha tehát a korábban emlífXXXXlOCOOOOOOOOOOOOCj 24 éve bányász Tíribest a medencében úgy emlegetik, mint a nógrádi bányák egyik legnehezebbjét. Bányásznak kell annak lenni, aki a nehéz bányában 24 éve dolgozik. Nem tartozik a 140—150 százalékot teljesítők közé, de az ő munkája is benne van az üzem eredményében. A keleti -fővonalon találkoztam vele. Rövid nadrágban dolgozik, feketében fénylik a teste az izzadság és a rárakódó szénportól. Még csak 39 éves, de már 24 éve dolgozik a bánya mélyén. Szereti munkáját, szereti a bányát. Itt van az ö birodalma a föld mélyén. Az elmúlt 24 év alatt sok neh 'z helyzetben volt része, de mindig kitartott. Nemrég épített új házat. 8 éves kisfiának szeretne már jobb életet teremteni, jobbat, mint amilyen az ő fiatalsága volt. Ez meglesz, hiszen keresetéből sok mindenre telik. Szabadidejében a kiskertben dolgozgat, fiával foglalkozik és mesél neki a régi rosszról. Ilyenkor a legboldogabb, hatja munkájának gyümölcsét. A kis családért dolgozik Sulyok k. János, hogy életüket még szebbé tegyék. tett tervezet százalékos arányát az üzem a közvetlen anyag és egyéb bányaüzemi általános költségeknél csökkenti, a bérhányad változatlanul hagyása mellett természetesen önköltségcsökkentést értünk el. Vitatható azonban az, hogy mit nevezünk fizikai dolgozók körében, jogosan megdolgozott bérnek. Sajnos, tisztelet a kivételnek, vannak olyan aknászaink, akik '„nagyon is jól tudják“ átvenni a munkát. És vannak aknászaink, akik becsülettel végzik el munkájukat. Szerencse, hogy ezek vannak túlsúlyban, és béralapgazdálkodásunkkal nincs baj. Például, Gyulaaknán előfordult 20 köbméter meddő és talputánvét szerepelt munkaátvételként és megnézve a meddő csille kiszállítását megállapítható, hogy a 20 köbméter meddőnek megfelelő csille nem jött ki a bányából, pedig még csak törmelékemelést sem végeztek. Elő váj ásón a vasútféktefés a fm árba be van építve, függetlenül attól azonban a hó végén a vasúffektetést még egyszer átveszik új munkaként. Kaparószerelés fejtésben 18 fm vágatban. Ezzel szemben mégis 23 fm kaparószerelés van átvéve, holott a vágathossz csak 18 fm volt. A fentebb említettek azt hiszem nem vitathatók, hogy jogtalan Elegendő öntvény lesz Az utóbbi időben mind gyakrabban kerül szó a Salgótarjáni Tűzhelygyárban az öntöde lemaradásáról. Ez a legnagyobb probléma a tűzhely- és kályhaszerelőknek, akik nem kapják meg a szükséges öntvénymennyiséget. így jutottam el az öntödébe, az okát keresve. A kis irodában éppen megbeszélés folyik. Ott ül középen Lipták elvtárs, az öntöde vezetője, mellette Spagina Béla, az MSZMP öntödei vezetője és Ivánfi Sándor a homokelőkészítőből. Ide toppantam be kérdéseimmel, melyre Lipták elvtárs válaszol. — A lemaradás tűzhely- és kályhaöntvénynél van. Az oka az export gyártású kulcsönt vény gyártása. Egy kúpolóból két vasféleséget kell leönteni. Míg a kulcsöntés folyik, a szürke öntés szünetel. így aztán a dolgozók munkaideje nincs kihasználva. — Hogyan kívánnak segíteni ezen a problémán? — Házilag megoldjuk, hogy a megfelelő öntvénymennyiséget biztosítsuk. A kulcsöntést kitelepítjük az öntödéből és helyére 4—5 légnyomású gép kerül, ami szürke öntvényt fog készíteni. Ez havi 120 tonna szürke öntvényt fog eredményezni. így a lemaradás megszűnik; — A kulcsöntést hová telepítik? — A kokszraktár helyére. Bár ez csak ideiglenes megoldás. mert így a koksz a szabadban lesz. A legjobb megoldás új öntöde megépítésével válna lehetővé. Most Spagina elvtárs szól közbe. — Bizony úgy van, ahogy Lipták elvtárs mondta. Dolgozóink napi kiesése 1—1,5 óra. A dolgozók mindent elkövetnek a minőség javításáért. Ez a fő célja a munkaversenynek is. — Történt javulás a selejt- nél? — Nagyon is szép, hiszen a mákőrlőnél 50 százalék volt a selejt, míg most már csak 20 százalék és ugyanígy a többi öntvényeknél is. — Hogyan tudták ezt a szép eredményt elérni? — Bátran feltártuk a dolgozók előtt, a kommunisták előtt a leggyakrabban előforduló hibákat. Segítségüket kértük és így vált lehetővé a nagymértékű selejtcsökkentés. Amint az öntödében hallottam, minden remény megvan arra, hogy a lemaradás hamarosan megszűnik, s lesz elegendő szürke öntvény. Több lesz a termelés és naponta több tűzhely és kályha jut majd a lakossághoz. ■—fob— tűntek a gyászos múlt penészgomba fészkei és helyükre szocialista vívmányunk büszkeségeként modern, egészséges bérházak, közintézmények, üzletek kerültek. Aki régen járt a városban és most újra meglátogatja, meglepetten kiált fel: „ez igen, ez szép munka!” A nagy mű még nincs kész, javában épül. A városrendezési terv szerint a még meglevő sárfészkek is lebontásra kerülnek, melyek helyén büszke épületóriások fogják hirdetni a szocialista társadalom, az építkezés elvitathatatlan magasabbrendűségét a kapitalista társadalommal szemben; A látszatra megnyugtató kép mögött azonban igen súlyos problémák, évek óta húzódó problémák feszülnek, amelyek sürgős intézkedésre várnak. Hiába vannak ugyanis szép bérházak, hiába juttatjuk dolgozóinkat egészséges, szép lakásokhoz, ha a vízcsapokon nem folyik a víz, a fürdőszoba és WC ennek következtében hasznavehetetlen. Igen, itt érkeztünk el ahhoz a rákfenéhez, amely Salgótarjánban megnehezíti a dolgozók életét és elkeseríti a városi tanács 170 U tengelyes vonat megy megtakarított szénnel (Tudósítónktól) — Végre, hogy már minket is felkeresnek. Már azt hittük, hogy mostohagyermekei lettünk a sajtónak. Pedig lehet miről írni. Téma nálunk is bőven akad — mondták a napokban a MÁV balassagyarmati fűtőházában. A balassagyarmati fűtőház dolgozói az elmúlt évek során számtalan tanú jelét adták lelkes munkájuknak. A tervteljesítés mellett nagy gondot fordítottak a szén megtakarítására is. Az októberi események következtében teljesen megszűnt a munka, a forgalom. Novemberben mindössze négyezer haszonkilométer volt a fűtőház teljesítménye. Ebben az időszakban a szénhiány is akadályozta a fűtőház munkáját, de még az ellenforradalom szekértolói december végéig is tartották magukat, csak csökkentett ütemben folvt a munka. Január hónapban azonban már a baráti országoktól kapott segítség, valamint a pártszervezet és a dolgozók aktív bekapcsolódása lehetővé tette a munka teljes beindulását. — Soha ilyen jő szenünk nem volt. Csehszlovák és lengyel import szénnel fűtünk. Hazai szenet csak kis százalékban fogyasztunk — mondja Kormosói István művezető. Januártól kezdve menetrendszerint továbbítjuk a teher- és személyvonatoka t; — Rendkívül fontos feladatnak tartjuk a takarékosságot. Sok kicsi sokra megy. és ezt az aranyigazságot a fűtőház valamennyi dolgozója magáévá teszi. A meglevő gépparkunkat gondosan ápoljuk. A jobb karbantartások révén gépenként átlagban 10—15 százalékos szénmegtakarítást tudunk elérni tonna/kilométe- renként. A takarékosság népgazdaságunk rejtett tartaléka. Ezt tették magukévá a fűtőház dolgozói, bizonyítják élért eredményeik. Az elmúlt hónapokban a szénfelhasználási tervüket 119 százalékban teljesítették. Gondos, köiültekim- tő munkájuk eredményeként 520 "tonna szenet takarítottak meg, mely mennyiséggel csaknem 170 24 tengelyes vonatot lehetne Balassagyarmat és Aszód között lebonyolítani. Szénmegtakarítás + rém jó eredményt ért el Csernik István mozdonyvezető és Csolák András fűtő. alti 377 646 számú mozdonyával az elmúlt hónapban. 13 tonna szenet, takarított meg. Vagy Kovács Já- ros mozdonyvezető és Kapitány Sándor fűtő. aki 12 tonna szénnel használ fel kevesebbet a részére előírt tervből. A fűtőház dolgozód az elmúlt hónapok során elért eredményüket tovább kívánják fokozni, a nyári és őszí nagy forgalmat is zökkenőmentesen kívánják biztosítani. Sbooooooooooooooooooi H amigoskodók, felelőttem elemek sokasága vitte a hangot az ellenforradalom alatt. Találni ezekből az elemekből minden bánya- üzemiben. De hát kik is voltak az elmúlt tizenkét év mocskolói, a néphatalom ellenségei? Dorogházán lakik Bakos nagy József I. 1943 előtt egy rossz vál yog viskóban lakott és a felszabadulás után vált lehetővé az új házának felépítése. Állami támogatással, téglából épült Bakes nagy háza. Nem volt nehéz, hiszen a bányában jól keresett. De maradjunk a ténynél. Szép új, nagy házat épített Bakos nagy és még Dorogházán az újtelepen 120 bányász. Az államnak nem akart adósa maradni Bakos nagy sem. 1956 októberében ő volt a leghangosabb. ő szidta a legjobban az elmúlt 12 évet. Lehet, hogy azért, hogy ha visszajön az úri rend, nem kell lakására a felvett kölcsönt kifizetni. Ki tudja? Ebben az időben Ménke- sen volt csapatvezető. Az első munkástanács választáskor kezdte bontogatni A ..SZABADSÁGHŐS'' te szárnyait. Dicshimnuszokat zengett Kotona g. Lászlóról, hogy mennyire becsületes és helye a munkástanácsban van. Ez a kiállás nem puszta véletlen, hiszen rokoni szálak fűzik Katonához. Hangjának lett következménye, hogy az elnök Katona lett. (Katonáról már korábban írtunk lapunkban, hogy mit csinált elnöksége alatt.) Ezután virradt fel Bakos nagy részére az „igazi szabadság*'. J árt az erdőre fáért, a ház udvarát töltögette. Mindezt tévedés lenne azt hinni, hogy ingyen. Az üzembe csak nagynéha látogatott el. de akkor nem fukarkodott az atyai aná- csókkal. Nem egyszer elmondta — amíg az oroszok itt vannak, nem dolgozunk. A harmada követte is vezetőjét. Sőt, amikor már a sztráik megszűnt, ők még akkor sem dolgoztak. Azért nem tétlenkedett, nehogy azt higgye valaki. A rendesen dolgozó Susán Sándor munkáját átadta, amiért a pénzt ő vette fel. Ezt azonban kevesellte és nem egyszer bíztatta Susán elvtársat — adjál át több munkát. mert lehet. B izony novemberben, decemberben együttesen nem töltött 10 műszaknál többet a bányában. A becsületes elnök. Katona azonban ajánlója bizalmát meghálálta, mert mi*- mutat a műszakkönyv? Decemberben öt műszak fenntartás, egy műszak szenelés. két műszak őrség. 11 műszak csapatán, három műszak üdülés és nehogy valaki szóljon, még négy hiányzója is volt. így összesen decemberben 22 műszak után 1666 forintot kapott. Novemberben 15 szerelő műszak. 7 műszak őrség és 5 műszak hiányzó. Húsz műszak összesen és erre kapott 2143 forintot. Tehát megkapjuk a választ, miért volt rossz Bakos nagynak az elmúlt tizenkét év. Akkor a pénzért dolgozni kellett, nem úgy. mint az ellenforradalom alatt Januárban mindenki azt hinné, hogy Bakos nagy már csendben maradt. Ez nagy tévedés. Ö lett a legnagyobb kommunista s tagja az MSZMP-nek. Szerencsére párttagsága csak egy hónapig tartott. S ha mégis szóba került, viselt dolgairól. akkor bánatosan mondja — tudod, akkor olyan világ volt. Bűnbánatának meg is lett a hatása, mert most funkciót kapott. Katona g. László helyett ő lett a sport intézője. Ugye nem dolgozik rosszul Bakos nagy József? Csak az a kérdés, meddig tűrik mé- meg Ménkesen az ilyen köpönyegforgatókat. akik rendszerünk legnagyobb ellenségei voltak, akik a kiutat a kommunisták legyilkolá- sában látták. B akos nagy József I. így köszönte meg a szép új házat, amit az oly rossz tizenkét év alatt szerzett. Szedje össze sátorfáját és induljon el az oly hőn óhajtott „szabad világba’* és ha lábát lejárta, akkor sem talál ilyen .rosszat", mint nálunk van a bányászoknál. — Hortobágyi végrehajtó bizottságát, valamint a műszakiakat. Évek hosszú sora telt el meddő küzdelemben, hogy ezen a problémán segítsünk. Tervező intézetek tanulmányok egész sorát készítették már el. Ezen tanulmányokból egyelőre vL szont még víz nem fakadt. Felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen terveink vannak arra vonatkozólag, hogy a kör* zeljövőben — valamint a távolabbi időkben hogyan szándékozunk ezen égető probléma megoldását megtalálni; A Nógrád megyei Tanács tervosztálya 270 ezer forint erejéig megbízást adott a Földtani Tervező Intézetnek, hogy készítsenek el egy újabb tanulmányt városunk vízellátásának megoldása érdekében és jelöljék meg egy esetleges új mélyfúrású kútnak a helyét, valamint készítsék el városunk vízmérlegét. A tervezet biztatónak látszik, viszont előreláthatólag csak 2 év múlva fakadhat víz a tanulmányból. Városunknak viszont már jelen pillanatban is szüksége lenne vízre. A vásártéri bérházak rövid időn belül átadásra kerülnek, rákapcsolódnak a jelenlegi vízhálózatra, s ha sürgős intézkedést nem tetszünk, beállhat vízellátások szempontjából a katasztrófa, tekintettel arra, hogy ezt a feladatot már a jelenlegi víztermelés mellett megoldani képtelenség. Szintén a Nógrád megyei Tanács tervosztályának finanszírozása mellett készül a tokodi mélyfúró vállalat vezérlete alatt a Tarján-patak forrásvidékén csőkutak süllyesztése, Fúrómesterrel történt beszélgetések során megvan ’ arra a remény, hogy vizet találunk és ezáltal enyhíteni tudunk városunk nehéz helyzetén. A várható vízmennyiségre vonatkozólag még nem tudunk nyilatkozni, tekintettel arra, hogy a csőkutak süllyesztése még kezdeti stádiumban van. A városi tanács VB műszaki osztálya kísérletezéseket folytat a város területén levő kerekeskutak vízhozamának megállapítására és kedvező eredmények esetén hálózatba való bevezetésére. Városunk égető vízproblémájának enyhítését szolgálja a Ferenc-telepi önálló vízhálózat kiépítése, amelyet a dolgozók társadalmi munkában végeznek el. A munkálatok sikeres befejezését a Salgótarjáni Acélárugyár elősegíti azáltal, hogy mind anyagi, mind műszaki segítséget nyújt fent- nevezett probléma megoldására; Ugyancsak kísérletezések folynak majd városunk környékén levő források vízhozamának megállapítása érdekében és kedvező eredmények esetén megtörténik a hálózatba való bevezetés. A bányával történő megbeszélés eredményeként a bányai vízhálózatból naponta 200 köbméter vizet kapunk már ezen a héten is, amely szintén emelni fogja a vízr mennyiséget és ha a jelenleg fennálló rendkívüli hibákat kijavítjuk (tűzhelygyári mélyfúrású kút, József lejtős aknában lesüllyedt szivattyú kiemelése) a lakosság vízellátásában némi javulás mutatkozik majd.Városunk vízellátásában véglegesen a problémát egy 2000 méteres mélyfúrású kút oldaná meg, amelyre csehszlovák tapasztalatok alapján merünk hivatkozni, reméljük, hogy sikerülni fog, mivel a város ezen mostoha helyzetével most már egyre intenzívebben foglalkoznak, sőt 1957. június hó 17-én a városi pártbizottságon tárgyalás lesz a város vízellátásának megjavítása céljából, amelyen karmányunfe képviselője is jelen lesz; Jancsek