Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-19 / 48. szám
'4 NÓGRÁDI Népújság 1957. június 19. A szécsényi járási tanács munkájáról „1956. október végén az ellenforradalom dühöngő árja rázta meg népi demokratikus rendszerünket. Veszélyes szakadékba sodorta munkás-paraszt államunkat, szocialista vívmányainkat, a pusztulás veszélye fenyegette elért eredményeinket. Az ellenforradalmárok jól tudták, hogy a tanácsok népi demokratikus államrendszerünknek alapvető pillérei, és ezért már az ellen- forradalom első óráiban a tanácsok ellen is fordultak” — állapítja meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának egyik ez évi határozata. Igen, így volt ez a szécsényi Járásban is. Nemcsak a járás vezetőit, de már az első napokban a községek nagy részében is leváltották a végrehajtó bizottság vezetőit, de előfordult, mint Ipolytarnótíon, hogy a tanácstagokat az ellen- forradalmi vezetők mind leváltották, és helyettük az általuk kijelölt, „megbízható’’ személyeket tették. Az ellenforradalom lépései nem voltak véletlenek. mert ezekkel a tanácsot, mint állam- hatalmi szervet támadták, s az igazi céljuk az volt, hogy az egyszerű, becsületes emberek helyett az államhatalom és a közigagatást a régi rend híveire bízzák, aztán visszahozzák a népellenes, burzsoá közigazgatást. Tanácsrendszerünk közel 7 éves múltra tekinthet vissza, s annak ellenére, hogy működése során meglehetősen sok hiányosság, több esetben káros intézkedése is volt, mégis elmondhatjuk e rendszerünkről, hogy működése mindig a dolgozók érdekeit szolgálta. Hát csak vegyünk néhány adatot a járásunkból: A felszabadulás előtt a 21 községből mindössze háromban volt villany. A felszabadulást követő években 13 községben, s a 13 községből 9 községben a tanácsok működése idején. A tanácsok munkájának eredménye is, hogy ily hatalmas előrelépés történt a villamosítás területén. Annak ellenére, hogy kormányzatunk, népi államunk hatalmas összeget ruházott be a villamosítás költségeire, mégis szükség volt arra, hogy a tanácsok a tömegek mozgósításával több százezer forint értékű társadalmi munkát szerveztek a munkák végzésére. Jelentős mérvű társadalmi munkát tudtak szervezni tanácsaink kultúrházak létrehozásához, iskolák, napközi otthonok létesítéséhez, utak, hidak javításához stb. Varsány községben igen kevés központi támogatás mellett a lakosság igényeit teljesen kielégítő kul- túrház létesült. A tanács irányításával. örömmel mondta el a rimóci tanácsülésen Kanyó Balázs VB-elnök, hogy a község kút- jait és hídjait évek óta rendszeresen, társadalmi munkával kezelik, és ma már ott tartanak, hogy a valamikor térdig érő sarat a rimóciak egyre inkább felejtik; Ezt is a tanács munkájával. Segítették tanácsaink intézkedéseikkel, határozataikkal a községek egészségügyi, szociális helyzetének megjavítását. Biztosítottak orvosi lakásokat, rendelőket, megvalósították az egészségügyi szervekkel együttműködve a rendszeres orvosi ellátást. Endrefalván az előző körzeti orvos a betegek kezelését felületesen, lelkiismeretlenül végezte. A tanács figyelmeztette, mivel nem használt elbocsátották. Tanácsaink eddigi működése és munkája bizonyítéka annak, hogy hazánkban a dolgozó népből választott vezetők képesek és tudják a nép sorsát intézni. Az ellenforradalmi időszak előtt — meg kell mondani őszintén — a tanácstag"ágot bizonyos mértékig passzivitásba szorította a nem egyszer felülről követelt olyan intézkedés, hogy túlzott mértékben kellett foglalkozni a tanácsüléseknek a begyűjtés, az adófizetés, vetéstervi munkákkal. Hónapok múltak, hogy ezenkívül tárgyaltak volna a község lakossága életének megkönnyítését vagy segítségét szolgáló helyi kérdést is. A megkötöttségek más területen is jelentkeztek. Mindezek sablonoss’ága egyhangúvá tették a tanácsüléseket és a tanácstagok érdeklődését károsan befolyásolták. Az ellenforradalmi események óta, de már azt megelőzően is, tanácsaink üléseiken egyre több helyi problémával foglalkoznak, és mind több határozatot hoznak helyi feladatok megvalósítására. Mindezek kedvezően elősegítik a tanácsülések látogatottságát. A közelmúlt tanácsülésein több községben felvetették a tanácstagok, hogy úgy érzik. munkájuk végzésének egységét Zavarja az. hogy a. tanácstagság soraiból még mindig nem lettek visszahíva olyan tanácstagok, akik az ellenforradalom szégyenteljes akcióiban részt vettek és azt támogatták. Ilyen követelések vannak Karancs- ság, Szécsény, Nagylóc, Ipoly- tarnóc községekben, de több községben is. Helyesen és joggal vetik fel mindezeket a becsületes tanácstagok, mert államhatalmunk szerveiből már rég el kellett volna távolítani azokat, akik október-november hónapokban a munkáshatalom, a nép hatalma ellen fordultak. Reméljük, minden tanács rövidesen megtisztítja sorait. Tanácsaink munkájában jelentős javulás mutatkozik. A tanácstagok egyre aktívabban kapcsolódnak az államhatalom gyakorlásába, s egyre inkább községeik gazdájává válnak. Az önállóság tekintetében is erősödnek tanácsaink, azonban ennek fokozása feltétlenül megköveteli, hogy több hatáskört kapjanak. Nézzünk néhány olyan munkát, amelyeket a tanácsok a községekben meg tudnának oldani és mégsem végezhetik, a járáshoz kell menni ügyük elintézése véglett. A munkakönyvek igényléséhez egy kérdőív kitöltése végett a járási tanácshoz kell bejönni, ahol személyazonossági igazolvány alapján kitöltik a kérdőívet, és leigénylik a munkakönyvét. Hát intéz hetné ezt a községi tanács? Igen. Vagy például az adásvételi és ajándékozási szerződések záradékolása végett szintén a járási tanács mezőgazdasági osztályára kell az érdekelteknek bejönni. A járási tanácsnál a községi igazolás alapján történik a záradékolás. Hát lehetne ezt egyszerűbben? Lehetne. A lakhatási • engedélyt szintén a járási tanácsnál kapják mindazok, akik új lakásukba költöznek (sokan vannak ilyenek). Ennél a munkafolyamatnál is a járás, főleg a község véleményére, illetve igazolására támaszkodik. Ezt is elvégezhetné a községi tanács. A gazdasági önállóság növelése tekintetében is feltétlenül erősíteni kell a tanácsokat. Persze itt főleg az önkezdeményezésre, az öntevékenységre van szükség. De szükség van arra i^ hogy ezeket a kezdeményezéseket a felsőbb szervek megfelelően támogassák. Tanácsaink £ömegkapcsolata csak úgy erősödhet, ha egyre szélesebb hatáskörrel tudják intézni a községek lakóinak ügyét, segítik, támogatják a lakosság kezdeményezését, elősegítik a nép életszínvonalának emelkedését. Harcoljanak tanácsaink a szocializmus eddigi vívmányainak megvédéséért, azok minden területen való fejlesztéséért, ezqn keresztül népünk szebb és boldogabb életéért. Tolmács! Ferenc, a szécsényi járás tanácstitkára Külföldi vendégszereplésre készülnek a tűzheiygyári színjátszók Csehszlovákiai vendégszereplésre készülődik a tűzhelygyári kultúrcsoport. A Bujócs- ka és a Mágnás Miska című háromfelvonásos színművek betanulását már megkezdték a színjátszók, s amint hallottuk, igen ..jó formában4’ vannak, tehát esetleg sikeresen végződhet külföldi szereplésük. * Nagy munkában vannak a tűzhelygyár dolgozói mióta tervbe vették, hogy a kultúrotthon előtti térségen kerthelyiséget nyitnak. A kerthelyiség átadását ugyan még csak e hét végére tervezik, de „felavatása“ mar a múlt héten megvolt: egy pár asztal mellett már szombaton jókedvű beszélgetésekbe. sörözésbe kezdtek a dolgozók. --------------A község lakóinak érdekét szolgálja A varsányi tanácsülésen a tanácstagok elhatározták, hogy utat építenek az újtelepen a földműves szövetkezet mellett. Azonkívül a földek vízlevezető árkait is rendbehozzálk. De nemcsak úgy általában beszéltek erről, hanem rögtön tervet dolgoztak ki ennek megvalósítására. Laczici József és Bárány István tanácstagok vállalták egy-egy brigád megszervezését és az építési munkák vezetését társadalmi munkában. Ez volt április 28-án és május 6-án, a munkát már meg is kezdték. Amit társadalmi munkában el lehet végezni, az nem kerül egy fillérbe sem. Szívesen segítenek a község más részén lakó dolgozók is, mert látják, hogy az ott lakók milyen lelkesen dolgoznak azért, hogy a nemrég épült új telepen kocsival járható út legyen. A kő helyszínre szállítását is társadalmi úton vállalták. Pénzbe csak a kő és a hen- gerezés kerül. Érre a pénzt a községfejlesztési alapból biztosítja a tanács. Lelkesen dolgozik a másik brigád is, hogy a földeken összegyűlt vizet minél előbb levezessék és a mezei utakat járhatóvá tegyék; Borsosberényben is régen tervezik már az orvosi rendelő elkészítését. Csak az volt az akadály, hogy nincs rá pénz. Most elhatározták, hogy ennek ellenére is megvalósítják a tervet. Tizenkét tanácstag tett mindjárt javaslatot társadalmi munkára és vállalták, hogy a körzetükből másokat is szerveznek ennek a nemes célnak megvalósítására. Szurdokpüspökiben is jó megoldás lenne ez a társadalmi összefogás egy-két fontos feladat elvégzésére. Kiss József tanácstag erősen kifogásolta. hogy nemcsak a dolgozók egyrésze, de még egyes tanácstagok sem fizetik a községfejlesztési járulékot. Csirke István erre elmondta, hogy azért nem fizetnek, mert az ő lakóterületükön még egy kérésüket sem teljesítette a tanács. Kutat már régen kémek, de hiába, a vízlevezető árkot se csináltatják meg; Ha a varsányi és a borsos- berényi példát követnék, mindezt meg lehetne valósítani. A község dolgozói vállalnák a munkát, a tanács pedig a községfejlesztési alapból — persze, hogy legyen ilyen alap, először ki kellene fizetni a hátralékot — adná a pénzt az anyaghoz. Sok mindent meglehetne így közösen oldani. Nagyon sok községben meg is teszik, a többieknek saját érdeke lenne, hogy kövessék a jó példát; , „ÁRNYÉK“ címmel a szécsényi Kossuth Filmszínház 23—25-én mutatja be a magyarul beszélő lengyel filmet. A film tulajdonképpen három novellából áll. amelyeket összeköt egy embernek a léte, aki a legkülönbözőbb időkiben. mint az „árnyék” , bukkan fel és találkozik mindhárom novella fő hősével. A film érdekes, meglepő, fordulatokban bővelkedő, mindvégig izgalmas cselekménye A filmnek valószínűleg a kalandos filmek kedvelői között lesz elsősorban sikere. Mi okozta a hőséget? Néhány nap óta tikkasztó valóságos „kánikula” váltotta fel a nemrég még vacogtató hideget, még az éjszakák is fülledtek, mint a trópusokon. A hirtelen fordulatról és a fülledtség okairól dr. Berkes Zoltán, a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályának vezetője adott tájékoztatást: — A múlt hét végén nagy szaharai légtömegek érkeztek hazánkba is, amelyek azonban útközben a Földközi-tenger fölött páráival telítődtek. Ezért van a tikkadt meleg és fülszonyok között 10—15 C fokon csapódik ki a pára — ami a harmatpontot jelöli —, most pedig már 20 fokon is lecsapódás észlelhető. Ezért is nem szállt le éjszaka sem a hőmérséklet 20 fok alá. Kedden 30—33 fokra, szerdán pedig 31—34 fokra emelkedett a hőség. A jelek szerint szerdán tetőzött a hőhullám, s a hét végére fokozatosan mérséklődik a meleg. A hőmérsékletcsökkenést időnként és vidékenként záporod zivatarok kísérik. ledtség. Ugyanis a levegő magas páratartalma mellett csők-M[iiiiliiliiiliilliiliiiiiliiiillHiiiiiiiiiliilMiiiiiiiiimiiimiiiii)i ken az elpárolgás, s ezért afí természetes (izzadással járó)B hőelvonás is. Ilyen időbenIj gyakori a hőguta. Átlagos vi-B Akiknek szívesen tapsoltunk Bútorszárítás 1A Déryné Színház „Tabáni Le. r .... ni Agenda’4 című előadásában. Kamfravoros sugarakkal |miUy Judithnak, Gitár PanA maros vásárhelyi „Simon 3n* ’ Szálkái Ferencnek, Vuko- Géza” bútorgyár műszaki ve-j§vics Lázó hajósgazda; Horváth zetői nemrégen olyan infra- jgOttónak, Jani az egyik serfőző- vörössugárzó-készüléket szer-^ e8®ny és Kanalas Lászlónak: késztettek, amelynek segitsé- IViola Flórián, a vidám gével bármely bútoralkatrész ff kéményseprő alakításaikért 3 perc alatt megszárítható. = Azelőtt két-három nap alatt 11 száradtak szabad levegőn a s lakkal permetezett bútordara- §j bök, s ezáltal elhúzódott a fé- §f nyezés is. Amióta az infra-1| vörössugárzó-készüléket aí-1| kalmazzák, a gyártási idő 15 s napról 9 napra csökkent. == OOQQOOOOOOOOOOQ<XX)OOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOO|X?00000<X)C'lOOCOO<>30C>C?<X?OOCXX)OOOOOOOOOQOOOOO<XX?QOOOOOO,>?rKX>OOC*~ Barátaink üzennek Csehszlovákiából Drága elvtársak, barátaink! Az a nagry megtiszteltetés ért bennünket, hogy tagjai lehettünk annak a delegációnak, amely a besztercebányai kerületből részt vett azon a nagy, sorrendben már a hatodik pedagógusok ünnepélyén, melyet a Nógrád megyei pedagógusok rendezték, . Egy néhányon közülünk már nem első ízben járunk az Önök hazájában, de mindezek ellenére a legnagyobb benyomással volt ránk utolsó látogatásunk. Mindaz, amit láttunk, emberek, akikikel beszélgettünk, mind a mi életünket idézték fel bennünk Csehszlovákiában. Annak ellenére, hogy népeink közötti tradíciók több évtizedes, vagy évszázados múltra nyúlnak vissza, mégis úgy gondoljuk, hogy a múlt év októberi és novemberi eseményeik a proletár nemzetköziség nagy iskolája volt számunkra. Amikor dolgozó népünik még szorosabban zárkózott fel Csehszlovákia Kommunista Pártja és kormányunk mögé és éberen figyelte mindazon események lefolyását, amelyek a baráti Magyarországon végbe ímentek. Mi egy percig sem kételkedtünk a magyar nép haladó erőinek győzelmében. Naponta tárgyaltuk és értékeltük a magyar- országi helyzetet. Hazánk legjobb fiainak és lányainak'százai el voltak határozva, hogy szükség esetén még életük árán is megmentik a demokráciát a baráti Magyarországon. Ezen levélnek nem a feladata, hogy leírjuk Önöknek azt a nagy örömet, amelyet a besztercebányai kerület lakossága érzett akkor, amikor az ország sorsát a Kádár János vezette munkás-paraszt kormány vette szilárdan a kezébe és a szovjet hadsereg már másodízben segített visszaadni a szabadságát, a szocialista Magyarországnak. A mi delegációék találkozott először az októberi események után azokkal a tanítókkal, akikkel kicserélte tapasztalatait a pedagógiai nevelés terén. Elbeszélgettünk a tanulókkal, : tsz-tagoklkal, gyárak munkásaival, valamint a tanács és a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőivel. Láttuk a gondosan megművelt földeket, melyek Ígéretesen viselik a bő termés terhét. Elcsodálkoztunk a tökéletes munka megszervezésén és a salgótarjáni üvegesek mesteri kézügyességén. Az acélgyárban, bányákban, és az üzemékben teljes erővel megy a termelés. Végül megállapítottuk, hogy egyes vállalatok termelésénék térés az újonnan szervezett népi hadsereg tagjaival. Egyszerű emberek beszélgetés közben elmondták nekünk, hogy soha ezelőtt nem volt az életszínvonal ilyen fokon, mint most a népi demokrácia tizenkettedik évében. Annak ellenére, hogy itt-tartózkodásunk ideje alatt mindenről jól voltunk értesülve, felvetődött bennünk a kérdés, hogy akkor miért kellett a fegyverhez nyúlni, miért következett az ellenforradalom, hisz minden problémát meglehetett volna oldani a pártszerveken, a kormányban, a nemzetgyűlésen keresztül. A Magyarországban most végbemenő gyors s konszolidációs folyamat miniket mindannyiunkat meggyőzött arról, hogy a széles néptömegek nem értettek egyet az ellenforradalommal. A bányászok nyílt őszinteséggel kijelentik, hogy az árulás a párt és kormány vezetésében történt, hogy szükséges mélyen és minden oldalról átvizsgálni Nagy Imre, Losonczy és társaik áruló tevékenységét, akiknek fő részük van a néptömegek félrevezetésében és az ellenforradalom előkészítésében Magyar- országon. A szocializmus építése terén követtünk el ugyan több hibát. Főképpen a demokratizálódási folyamat megvalósítása terén a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusa után. Egyoldalúan és alattomosan mutogattak rá a hibákra és ezen fontos kérdésekkel kimentek az utcára, míg más oldalon szándékosan elhallgatták mindazt, ami jó a szocializmus építése terén. A munkásosztály és az ő élcsapata nem voltak eléggé óvatosak és éberek a legkülönbözőbb liberalista, opportunista megnyilvánulások iránt, végül még akikor sem követtek el mindent, amikor az ellenforradalom már fegyveresen felsorakozott. Meg vagyunk győződve, hogy a magyarországi elvtársák alaposan áttanulmányozták a helyzetet, ismerik saját fájdalmaikat és tudnak is ezek szerint intézkedni. Teljes bizalommal állítjuk, hogy az osztályellenség sohat többé nem: tud beavatkozni Magyarország dolgozó népeinek alkotásába és szabadságába. A magyar elvtársaik tapasztalatai értékes tanulságot szolgálnak majd az egész nemzetközi munkásmozgalom. számira. Örömmel kell megállapítanunk, hogy Magyarországon a vihar után újra kisütött a nap, a szocializmus napja arany sugaraival elárasztja a gyárak füstölgő kéményeit, az erdők zöld jedelme meghaladja az elmúlt tizenkét évi átlagot. Az üzletek lombkoszorúit, rétéket és szántóföldeket, egybeolvad a víg és gyárak kellően el vannak látva élelmiszerrel, készárukkal és a választékok összetétele is gyors ütemben javul minden árufajtánál. A megyének majdnem minden üzeme az 1945. évi felszabadulás után át lett építve, kiszélesítve, új bányák nyílták és más termelési ágazatok épülteik. Láttunk modem munkástelepeket és nagyméretű egyéni lakásépítkezést. Találkoztunk a munkás karhatalom tagjaival, gyermekkacagással. Május melegét éreztük szivünkben, amikor minden lépésünkön átéreztük azt, hogy a magyar népben igazi barátokra találtunk. Éreztették irántunk az idősebb testvérnek kijáró tiszteletet és mi őbennük felismertük a magyar nép dicső forradalmi tradícióinak méltó örököseit. Csehszlovákiai besztercebányai pedagógus küldöttség tagjai W’ L J ('fcé&rüÍM.J. (Kiss Béla rajzai.)
