Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-01 / 43. szám

4 NÓGRÁDI Népújság Ids'!, június 1. y ^r^^ességek r*d iilinillllllllUilHIIllilllllllUllillHIIIIIIHIIIIIIIIIMIIIIIIIIMIIIIIHIIHI »ok Az unokájától örökölt Nem mindennapi esemény történt az amerikai Detroit városban. Egy 104 éves öz- vegyasszotiy sorra járta a kü­lönböző bíróságokat, mert nem akarták elismerni örökö­södési jogát. Az öregasszony ugyanis nem kevesebb, mint egymillió dollárt örökölt — az unokájától, Tovább növekszik az Eiffel-torony Az Eiffel-torony hamaro­san 4,79 centiméterrel. 317,9.1 méterre növekszik. 4.79 méter lesz ugyanis a televíziós an­tenna, amelyet a tetejére fel­szerelnek. A torony tetején lengő zászlót nem viszik fel­jebb, mert az antennarúd nem bimá ki egy olyan nagy zász­ló súlyát, amelyet lentről lát­ni lehetne. Hói eszik a legtöbb sajtot ? Általában az a vélemény, hogy a svájciak fogyasztják a legtöbb sajtot. Pedig ez téve­dés, a legtöbb sajtot a norvé­gok eszik. Egy norvég átlag 8,3 kiló sajtot fogyaszt évente. A norvégok után a svédek kö­vetkeznek, s csak azután a svájciak, majd az olaszok, a hollandok, a franciák, az új- zélandiak, a dánok, a néme­tek, az angolok, az ameri- . kaiak, a kanadaiak és a fin- | nek. ATOMORAk ► Ez ideig a rendkívüli pontosságot megkövetelő normáltrekvenciás időmé­réseket. úgynevezett kvarc­órákkal végezték. Azonban ezek sem bizonyultak ab­szolút pontos időjelzőknek é« ezért gyakran más meg­figyelések alapján is ellen­őrizni kellett a méréseket. Két szovjet tudós — N. Vaszov és A. Prohorov, a fizika-matematika tudomá­nyok doktorai — most úgy­nevezett atomórákat készí­tettek. A kísérleti és elmé- leti számítások azt bizonyít­ják, hogy a fenti műszer tíz, a mínusz kilencedik hatványon pontossággal bír. Ez annyit jelent, hogy száz év alatt mindössze néhány másodpercet tér él az álta­lunk számított abszolút idő­től. Az új módszert főképp a rádiólokáciő és a repülés- tudomány körében alkal­mazzák, de lehetővé teszi néhány alapvető tudomá­nyos probléma — Föld-for­gás egyenetlenségének mé­rése stb. — megoldását is. ♦ T • ♦ j Nem mindig hoz szerencsét... i Schleswig-Holsteinben egy robogótulajdonos kártérítési í ♦ pert indított az útkaparó vállalat ellen, mivel robogójával el- í ♦ csúszott az úttestre pottyant tehéntrágyában, leesett robogó- ♦ « iáról és kisebb sérüléseket szenvedett. A rantzaui bíróság } ♦ azonban elutasította kártérítési követelését azzal az indoko- J ♦ lássál, hogy az úttesten levő akadályt nem az títkaparó vál- * J ialat okozta. Amikor a kárvallott motoros nem akarta elfő- ♦ « gadni az ítélet megindokolását, a bíró ..közérthetőbb" meg- ♦ ♦ fogalmazást választott, mondván, hogy a „teheneknek meg- { 5 tiltani nem lehet”... $ Angii« gém menté« » bürokráciától Az angol felsőházban kering az alábbi história a benzin-el­látás korlátozásával kapcsolat­ban kiadott kérdőívekről. Egy angol farmer állítólag a kér­dőívnek arra a kérdésére, hogy hány jármüvet tart üzemben, a következőket írta be: ..Egy traktort és egy csődört". Né­hány nap múlva az illetékes hatóságok értesítették, hogy 22 gallon benzin vásárlására kap utalványt. 12 gallonra a trak­tor után, 10 gallonra pedig a csődör után. Városnak• beillő felhőkarcoló Éránk Lloyd Wright, az is­mert amerikai építészmérnök hatalmas felhőkarcoló terv­rajzait készítette el. Az óriás­felhőkarcoló kerek egy mér­föld (1609 méter) magas és 528 emeletes lesz. Az emeletek között a közlekedést szakaszos felvonók könnyítik meg. A tervezett óriás-felhökarcoló egy nagyobb város egész la­kosságát befogadhatja, ameny- nyiben 130 000 embernek nyújthat otthont. Arról egye­lőre hallgat a krónika, hogy akad-e vállalkozó az épület­óriás felépítésére. Mi mmden történik egy rövid perc alatt? Kiszámították, hogy a Föl­dünkön élő emberek percen­ként átlag 600 000 csésze kávét isznak és 300 000 tonna burgo­nyát. négy tonna húst. 50 000 darab tojást és 250 000 cipót észtnek. Percenként átlag két és fél millió levelet adnak postára, kilenc millió férfi hajt fel egy-egy pohár sört. 18 000 nő próbál új kalapot. 3500 ember követ el bűntényt és 2000-en vonulnak börtönbe. Kelleti nekik papagáj ? Egy londoni kalaposnő bepe­relte egy papagáj gazdáját, mert a rosszindulatú madár olyan csúnyán káromkodott, hogy elriasztotta minden ve­vőjét. A bírósági tárgyalásra a papagájt is beidézték, ügy lát­szik, zokon vette a zaklatást, mert folyton „mocskos. disznó­bandának.” nevezte a bírói kart. Rágógumi-szüret New York legnagyobb mozijában A több. mint' 6000 férőhe­lyes Radio City Music Hall, New York legnagyobb film­színházának száz takarítónője naponta kilenc-tíz kiló rágógu­mit „szüretel” — persze már használt állapotban. AZ ASSZONY INGATAG Az olaszorszá­gi Grottamare- ban élő Vincen­zo Pomito évek óta levelezett egy Ágnese Marenci nevű amerikai leánnyal. Egy szép napon a leány nagyot gondolt és Olaszországba vi­torlázott. A le­vélismeretségből személyes isme­retség lett ;.. és hamarosan ki is tűzték az esküvő napját. A szerelmes vő­legény elhalmoz­ta ajándékokkal menyasszonyát, aki természetesen minél szebb, mi­nél csábítóbb akart lenni, ahogy az már menyasz- szonyoknál szo­kás. Ágnese Ma. rencit minden reg­gel felkereste a fodrász, hogy rendbetegye fri­zuráját. így ment ez az esküvő előtti napig. Ezen a na­pon a boldog vő­legény — korábbi ígéretéhez híven — hatalmas vö- rösrózsa csokorral kopogtatott be menyasszonyához, aki közölte vele, hogy a következő napon — a fod­rásszal áll az anyakönyvvezető elé. 13. f oly tolás ■«* Uram — mondta Svejk, megrázva a betolakodót —, félek, hogy elkésik az ebéd­ről. Szörnyen bántana, ha azt mondaná rólam, hogy olyankor dobtam ki, amikor már sehol sem kapott semmit ebédre. Az éjjeli mulató portása nagyon nehezen tért magához álmából, és sokáig tartott, arnig felfogta, hogy az ágy tu­lajdonosa hazajött és igényt tart az ágyra. Mint ahogy a világ összes éjjeli mulatóinaik portásai szokták, a szábanforgó úr is közölte, hogy mindenkit agyonver, aki fel akarja köl­teni, és megpróbált tovább aludni. Svejk közben összeszedte a vendég garderobjónak darab­jait, odavitte neki az ágyhoz, és energikusan megrázva, így szólt hozzá: — Ha nem öltözik fel, akkor igy próbálom meg kidobni az utcára, ahogy van. Sokkal előnyösebb lesz magának, ha felöltözve repül ki innét. — Én este nyolcig akartam aludni — mondta sértődötten a portás, miközben felhúzta a nadrágját — napi két koronái fizetek az ágyért ennek az asz- szonynak, és ki van kötve, hogy lányokat is hozhatok a mulatóból. Marena. kelj föl! Miután bekapcsolta a gal­lérját és megkötötte a nyak­kendőjét. már annyira magá­hoz tért, hogy biztosíthatta Svejket, miszerint a „Mimóza’1 című éjjeli mulató valóban egyike a legtisztességesebb éj­jeli lokáloknak, mert oda csak olyan hölgyek járhatnak, akik­nek teljesen rendben van a bárcájuk, és szívélyesen meg­hívta Svejket, hogy‘okvetlenül menjen el egyszer hozzájuk. Társnője ezzel szemben egy­általán nem volt megelégedve Svejkkel, és elégedetlenségé­nek különböző igen szalonké­pes kifejezésekkel adott han­got. amely kifejezések közül ez volt a legszalonképesebb: — Te piszkos stricit A betolakodók távozása után Svejk rendezni akarta ügyeit Mailemével, de a takarítónő­nek nyoma veszett, csak egy darabka papír maradt utána, szétmázolt és kusza ceruza- irással, melyben Müllemé szokatlanul könnyedén fejtet­te ki nézeteit az éjjeli mulató portásának kölcsönadott agy szerencsétlen esetével kapcso­latosan: „Bocsásson meg. nagyságos úr, hogy engem többé nem tet­szik látni, mert kiugrók az ablakon.” — Hazudik — mondta Svejk és várt. Félóra múlva a szerencsétlen Müllemé besompolygott a konyhába, és feldúlt arckife­jezéséről világosan látszott, hogy vigasztaló szavakat vár Svejktöl. — Ha ki akar tigrani az ab­lakon — mondta Svejk — menjen be a szobába, az abla­kot már kinyitottam. A kony­haablakot nem ajánlanám, mert onnan a kertbe esne a rózsákra és összetörné a bok­rokat és meg kellene, hogy fizesse. A szobaablakból szé­pen leröpül a járdára és ha szerencséje van. kitöri a nya­kát. Ha pechje van, akkor csak a bordáit, a kezét meg a lábát töri el, és fizetheti a kórházat. Müllemé sírva fakadt, hal­kan bement a szobába, becsuk­ta az ablakot és amikor visz- szajött. azt mondta: — Huzat van, és az nem tesz jót a nagy­ságos úr reumájának. — Az­Automata mozdonyvezető A Szovjetunióban kísérlete­két folytatnak egy különleges elektronberendezéssel, amely teljesen automatikusan irányí­taná a mozdonyokat. Az újtí­pusú berendezés automatiku­san kikeresné a menetrend adatait és ezek szerint állapí­taná meg a vonat gyorsaságát. Ugyancsak megállapítaná a vá­gányok állapotát, a szerelvé­nyek súlyát és számos egyéb előre nem tudható változást. A berendezés működését sem az eső, sem pedig a köd nem befolyásolná. Éjszakai közleke­dés alkalmával infravörös su­garakat bocsátana ki, ame­lyeket különleges műszerrel fognának fel. Ez a műszer pe­dig megadná a szükséges im­pulzusokat a mozdonyvezetőt helyettesítő automatikus be­rendezésnek. 51 év múlva kézbesített a posta egy csomagot Teramo olasz városba a mi­nap érkezett meg egy csomag, amelyet 1906-ban adtak fel Bostonban, az Egyesült Álla­mokban. A ma 52 esztendős címzett rendkívül meglepődött a csomag tartalmán: bóbiruha volt benne, amelyet annak ide­jén neki szántak. Habár a bé­biruha kissé divatjamúlt, még­sem vész kárba. A címzettnek ugyanis több unokája van. ► 5 t Galvanizálással f a rövidlátás ellen 3 ► 2 ► Tavaly a kurszki vasúti 5 a kórház orvosai a ,,ivarod- < £ nij Kitaj” című folyóirat- a ► ban új gyógyászati eljárás- 3 a ról olvastak. A kínai orvo- a £ sok azzal kísérleteztek, a a hogy gyenge elektromos 3 a áram segítségével gyógyít- « c sak a rövidlátást, a távollá- a a tást és az atsztigmatizmust. 3 a A kurszki orvosok töké- * J letesitétték a kínai barátaik 3 a kutatását és hozzáláttak 3 a egyes szembetegségek gyó- « £ gyításához a felső szemhéj a a galvanizálása útján. Mielőtt 3 a azonban az új eljárást a be- < J regeken kipróbálták volna, a a Sz. Polikarpov főorvos, aki ^ £ már 40 éve szemüveget a £ hord. saját magát kezelte 3 a az új gyógymóddal. Húsz ^ a galvanizáló kezelés után a J látása javulni kezdett és 3 a már szemüveg nélkül is J a járkált. Ezután a vasúti a ► kórházban 15 beteget kezel- 3 a tek ezzel az eljárással, s az £ f eredmény újból kielégítő a a volt. Az elektromos gyógyá- 3 a szati eljárás sok millió rm- 3 a bért menthet meg a rövid- a ► és távollátás, valamint szá- 3 a mos más szembetegség * t szenvedéseitől. a 4 tán bevetette az ágyat, szokat­lanul gondosan rendbe rakott mindent, majd könnyes szem­mel visszatért Svejkhez a konyhába és bejelentette: az a két kiskutya, nagyságos úr, amit az udvarban tartottunk, megdöglött. És a bernáthegyi, az megszökött, amikor itt ház­kutatás volt. — Hű, a kutyafáját! — kiál­totta Svejk —, az még szép kis slamasztikába keveredhet, az­óta már biztosan körözteti a rendőrség. — Megharapott egy rendőrkomiszár urat, aki ház­kutatás közben kihúzta az ágy alól — folytatta Müllemé —, mert előbb az együk úr azt mondta, hogy van ott valaki az ágy alatt, és így a törvény nevében felszólították a ber­náthegyit, hogy másszon ki, és amikor nem akart, akkor kihúzták. És a kutya szét akarta tépni őket, aztán kiug­rott az ajtón, és nem jött vissza többé. Engemet is ki­hallgattak, hogy ki jár hoz­zánk, hogy nem-e szoktunk pénzt kapni idegenből, és az­tán megjegyzéseket tettek, hogy hülye vagyok, amikor megmondtam nekik, hogy ide­genből csak ritkán kapunk pénzt, legutoljára Brnóból jött, attól az igazgató-tanító úrtól, hatvan korona előleg egy an­gora macskára, amit Svejk úr a „Národni politika’'-ban hir­detett, és ami helyett azt a vak foxikölyköt tetszett elküldeni neki egy datolyásládában. Az­tán nagyon barátságosan be­széltek velem és beajánlották nekem ezt a portást az éjjeli mulatóból, hogy ne féljek egyedül a lakásban, ezt az em­bert, akit ki tetszett dobni... I Nevelőnek lenni Amikor pedagógusokról beszélünk, többnyire az a gondolat jut eszünkbe, bogy ők azok, akik megtanítják a gyermekeket az írás és számolás tudományára, a növény-, az állat- és az em­ber-világ bonyolult felépíté­sének alapismeretéire. Mert az a természetes, hogy a tanar, a tanító azt nyújtja óráin a rábízott tanulóknak, ami az ő feladata, amit az ő szakmájából adhat. Külön tantárgy nincs az iskolák­ban arról, hogy a gyerekek megtanulják az emberiessé­get, emberszeretetet, amiről olyan nagyon, nagyon sókat és szépet lehetne mesélni* éveken át. De talán nincs is szükség arra, hogy külön órákon beszéljen egy nevelő erről a témáról. Minden órán még a legszárazabbnak hitt számtanórán is megta­lálja a módját egy jó tanár, hogy a gyermeki szíveket a jóság, a barátság és a sze­retet irányába vezesse. S többnyire a gyermeki szív az, amely a legönzetlenebb akkor, ha szeretetről, segí- teniakarósról van szó. Az alább közölt rövid, de igen megható, szívhez- szóió történetet Katona Pálné. a nagyoroszi általá­nos iskola tanulóiról írta lapunk számára. „Nevelőnek lenni szép, de nehéz dolog. Komoly és ál­dozatos munkát jelent beve­zetni a gyermekeket a tudo­mány bonyolult világába, úgy, hogy abban el is igazodjanak. Komoly fordulatot jelent a gyermekek jó szokásainak, jó­tulajdonságainak kialakítása. Ezen túl nehéz órát, percet szerez a nevelőnek egy-egy sossz felelet, ami talán még j jobban bántja, mint a tanu- \ lót, vagy a figyelmetlenség a tanulók részéről, esetleg a szülők meg nem értése. Ezzel szemben sok-sok öröm is éri a tanítót, az oktató-nevelő munka göröngyös útján, örül, amikor látja, hogy napról nap­ra mint fejlődnek, okosodnak, haladnak a gyermekek. Élmény a nevelőnek, ha a szemek csillogásából látja az érdeklődést. Boldogság egy- egy ötös felelet, vagy a szü­lőkkel való közös megbeszé­lés után a rossz jegyek kija­vítása, Sokszor meglepődve álla gyermekek spontán meg- I nyilatkozásánál — ami bepil­lantást enged a gyermekszív [ rejtelmeibe, arra a sok szépre és jóra, aminek kialakítása j reá vár. I Nem is olyan régen isko- I linkhoz a Vili, osztályba új I tanuló érkezett, a kis Szeibert j Sanyi. Kisebb valamennyinél i és igen vékonyka. Édesapja ! erdész, ezért öt testvérével együtt kinn laknak az erdő­ben. Édesanyja nem él. A kis­fiú néhány hétig szorgalma­san járt iskolába, majd be­jött a lucskos, sáros idő. Sa­nyi nem jött. Majd a Bör­nehéz, de szép zsönyről süvítő fagyok, hideg szél felszárította valamery- nyire az utat még az erdő­bén is. Sanyi újra megjelent. A gyerekek felfigyeltek, hogy milyen vékony a ruhája, rossz a cipője, kevés az uzson­nája. Micsik Marika, Hűvös­völgyi Kati és Csincsik Kati sugdolódzni kezdtek — ami­nek hatására a Vili. osztály­ban naponta összegyűltek az uzsonnapénzek. Egy szép nap a három kislány a szülői mun­kaközösség vezetőjével bejött az igazgatói irodába, egy jó vastag melegítővel és egy pár cipővel, hogy ők azt Szei­bert Sanyinak vették, adjuk át eki. Az osztályfőnökkel egy­másra néztünk és szólni sem tudtunk a meghatottságtól... Eszünkbe jutott, hogy mi­lyen nehéz az iskolában össz- szeszedni egy-egy törött ab­lak, elrontott kilincs árát, s most csak a VIII. osztály kö­rülbelül 250 forintot gyűjtött össze. Az esetnek híre ment az egész iskolában. Néhány hét múlva vásárra készült a falu. A vásár után ismét bejött az irodába ti­tokzatosan két hetedikes és két hatodikos kislány. Csoma­got vettek elő, amiből ing, harisnya, kesztyű került elő. természetesen Sanyinak. A gyermekek távozása után, mi a nevelőtestület tagjai meg­döbbenve álltunk a gyermeki szívek ily megnyilatkozása előtt, s szinte felujjongtunk. Éreztük, hogyha sokszor meg is bántanak, ha vannak ne­héz óráink, perceink, mégis, érdemes tanítónak lenni. Ér. demes foglalkozni a gyerme­kekkel. Érdemes formálni, ne­velni, tanítani a gyermekeket, akikben ennyi szép és jó tu­lajdonság van. S ha nem is mondtuk, úgy érzem, elhatároztuk magunk­ban, hogy arra törekszünk, hogy a gyermekek ezen jó tu­lajdonságait felhasználjuk és továbbfejlesszük.“ Az ipolyszögi Szülői Mun­kaközösség a gyermeknap al­kalmából 158 gyermeket ré­szesített ajándékban. A gyere­keknek cukorkát, csokoládét osztottak ki. A Szülői Munka- közösség elnöke két kilogramm szalámival lepte meg a gyere­keket. amit az asszonyok szendvicsként készítettek el és adtak a gyerekeknek. A bőséges szendvics-adag után málnaszörppel enyhítették a gyerekek szomjúkat. — Hiába, énnekem folyton csak pechem van ezekkel a hatóságokkal, Müller né, meg­látja, hányán jönnek most majd ide kutyát vásárolni — sóhajtott Svejk. Nem tudom, hogy azok az urak, akik az összeomlás után átnézték a rendőrségi archí­vumot, kisifrírozták-e az ál­lamrendőrség titkos alapjának a <könyvelését, amelyben ilyen tételek szerepelték: B ... 40 K, F... 50 K, L... 80 K. és így tovább, de feltétlenül tévedtek, ha azt hitték, hogy a B, F, L kezdőbetű mögött olyan urak rejlenek, akik 40, 50, 80 koro­náért, és így tovább, eladták a cseh nemzetet a fekete-sár­ga sasnak. „B“ azt jelenti, hogy: ber­náthegyi: „F”: foxterrier, „L” pedig nem más, mint leon- bergi. Mindezeket a kutyákat Bretschneider a rendőrkapi­tányságra vitte Svejktöl: Ször­nyű dögök voltak és a legcse­kélyebb közük sem volt a kü­lönböző tiszta kutyafajokhoz, amelyeknek a címén Svejk rá­sózta őket Bretschneiderre. A bernáthegyi valójában egy korcs uszkár és egy bizonyta­lan jellegű utcai floki házas­ságából származott, a foxter- riernek dakszlifülei voltak, nagyságban felülmúlt bármely szelindeket, és a lábai olyan kacsák voltak, mintha angol­kórban szenvedne. A borzas pofájú leonbergi valami ko­mondorra emlékeztetett, a farka le volt vágva, körülbe­lül egyforma magas lehetett egy dakszlival, és a feneke csupasz volt, mint a hires ame­rikai kopaszkutyáké. Aztán elment kutyát vásá­rolni Kalous detektív is, és egy dülledt szemű szörnyeteggel tért vissza, amely leginkább még a foltos hiénára hasonlí­tott, bár olyan sörénye volt, mint a skót juhászkutyáknak, s a titkos alap könyvelésébe újabb bejegyzés került: D. .. 90 K. Ez a szörnyeteg ugyanis a dog szerepét játszotta... És Kalousuak sem sikerült kiszednie Svejlkböl semmit. Éppen úgy járt, mint Bret­schneider. Svejk a legügyesebb politikai beszélgetéseket is át­terelte a kölyökkutyák szopor­nyicájának gyógyítására, és a legalattomosabban felállított csapdának is csak az lett a vége. hogy Bretschneider ismét magával vitt Svejktöl valami képtelen keresztezésből szár­mazó torzszülöttet. És emiatt ért oly gyászos véget a híres Bretschneider detektív. Amikor már hét ilyen szörnyeteg volt a laká­sán. bezárkózott velük a hát­só szobájában és addig koplal- tatta őket, amíg fel nem fal­ták. Olyan rendes ember volt, hogy megspórolta a kincstár­nak a temetési költségeket. Személyi lapján a rendőrka­pitányságon a „Szolgálati elő­menetelu című rovatot ezek a szavak zárták le. mélységes tragikummal: .,Felfalva saját kutyáitól“. Amikor Svejknek később tudomására jutott ez a tragi­kus esemény, a következő megjegyzést fűzte hozzá: — Csak az nem tér a fe­jembe, hogy hogy fogják össze­rakni az utolsó ítéletkor. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents