Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-01 / 43. szám

1957. június 1. NÓGRÁDI Népujsdg MIT KELL TENNÜNK gyümölcsexportunk növelése érdekében Az ez évi szélsőséges időjá­rás ellenére kedvező volt mind a kajszi, mind az őszibarack, valamint a télialma-virágzás. A virágok általában nem szenvedtek fagykárt, a kö­tődés jó volt és az ország legtöbb területén nagy ter­mésre lehet számítani. A nagy termés azonban nem jelent nagyobb jövedelmet, mert színben, minőségben, nagyságban (ennek következté­ben súlyban is) a sűrűn bera­kódott gyümölcsfák termése nem fogja megadni a megfele­lő minőséget. Fentiekkel kapcsolatban fel­vetődik a kérdés, érdemes-e, szükséges-e ritkítani a termés­sel túlterhelt fák gyümölcsét. A termésritkítás két okból ki­folyólag szükséges. Elsősorban egyéni érdeke minden termelőnek, hogy ma­gasabb áron tudja gyümölcs- termését értékesíteni. Egysze rű számítások útján megálla­pítható, hegy a rendes év jára­tokban 100 kilogrammot hozó terméssel szemben ez évben kajszibaracknál e mennyiség kétszeresére, almánál két-háromszoro- sára van kilátás. A terméssel túlterhelt gyü­mölcsfa pedig csak elenyésző kis részét tudja a kívánt mi­nőségnek megfelelően kine­velni, a termések nagy része apró, színtelen és ezek követ­keztében értéktelen marad. Másodszor, nemzetgazdasági érdek, mert csak az olyan gyümölcsöt tudjuk exportálni, például kajszibarackból, amely 56 grammnál (18 drb kg-ként) nagyobb, almánál pedig leg­alább 60 mm átmérőjű. Ezzel párhuzamosan rá kell mutatni arra is, hogy a gyü­mölcstála élettaniLag rendkí­vül kedvezőtlen hatással van minden nagy termés. Hazai és külföldi kutatások egyaránt azt igazolják, hogy nagy ter­mések után a fák élettanilag legyengülnek és a következő évi termőrügy berakodásra is rossz hatással van. A gyümölcsritkítást a kajszi- baracknál folyamatosan vé­gezzük a természetes ritkulás időpontjától a csonthéj kiala­kulásáig. kb. egyhónapos idő­tartam alatt; Az első ritkítást akkor végezzük el, amikor a hiányos termélcenyülés követ­keztében a fejletlen kis ba­rackok tehullanak a tárói és a megtermékenyült gyümöl­csök mérete megközelíti a ba­rackmag nagyságú t. A gyümölcsöket úgy ritkít­juk ki, hogy a szoros egymás mellett levők közül eltávolít­juk az egyiket. A második rit­kítást a csonthéj kialakulása előtt végezzük el úgy. hogy a megmaradó gyümölcsök köny- nyen elférjenek egymás mel­lett az ágakon, vagv a termő­nyársakon. Gyakorlatilag 5—6 cm távolságnak kell a kis gyü­mölcsök közölt lenni. Ezzel a ritkítási eljárással elérjük azt, hogy gyümölcsünk nagy része exportminőségű lesz, természetesen akkor, ha egye­bekben a növényegészségügyi követelményeknek megfelel. A gyümölcsritkítást az al­mánál egyszer végezzük, még­pedig a természetes gyümölcs­hullás után olymódon, hosv legalább 10 cm távolság legyen egy-egv gyümölcs között. Ki­ritkított almánál a mennyiség­ben növekedés, minőségi javu­lás van, a ráfordított munka- költség többszörösen megté­rül. Gyakorlati tapasztalataink | igazolják, hogy 1 fm, almafa I termőrészt alapul véve, ritkítás nélkül: 2 collos az j aíma, súly 1 kg. ritkítva: 2 és fél collos, vagy | több, a súly 1,36 kg. Ha a megfelelő tápanyag- utánpótlást a fának megad- | juk (tfe-ként 5—6 kg pétisó háromszori adagolásban, úgy minden X kg termés helyett, j 1,5 kg súlyú terméssel számol­hatunk. A ritkítás módjára vonatko- j zólag kajszibararacknál kitör­deléssel távolítjuk el a felesle­ges gyümölcsöt, vagy kicsava­rással, almánál viszont feltét­lenül ritkító ollót kell hasz­nálni a ritkításhoz. Vidéki megrendeléseket is ellát a budapesti BOY-szolgálat A vidéki lakosság kívánsá­gát teljesítette a Belkereske­delmi Szállítások Igazgatósá­ga, amikor a Budapesti BOY- szolgálatot vidékről érkezett ügyek intézésére is beállítot­ta. A Budapesti BOY-szolgá­lat a jövőben vidékről telefo; non, vagy levélben történő megrendelés alapján a lakos­ság kívánsága szerint elintéz kisebb-nagyobb bevásárláso­kat, előzetes megrendelés alapján biztosít szállodai szo­bát, megvásárol virág, vagy ajándékküldeményt stb. és azt a kívánt időpontban kizárólag Budapesten továbbítja a meg­adott címre. Ezenkívül előze­tes megrendelés alapján gon­doskodik színház, mozi, vala­mint sportesemények jegyei­nek elővételéről, üzeneteket és különböző megbízatásokat to­vábbít. (BOY-szolgálat címe: Budapest^ Bajcsy Zsilinszky út 20. Telefon; 123—522, 123— 523.) Hozzászólás Ez történt Erdőkürtön című cikkhez Április 17-i számunkban cik­ket jelentettünk meg az újság­ban ,.Ez történt Erdökürtön” címmel. A cikk az erdökürtl ellenforradalmi eseményeket tárgyalta, majd megemlítette, hogy a község tanácselnökét, Daragó János elvtársat az el­lenforradalmárok kiűzték falu­jából. A cikkhez hozzászólás­ként levelet kaptunk, a leve­let a termelőszövetkezeti tagok nevében a könyvelő és a tsz- elnök írta. Idézünk a levélből. “** A termelőszövetkezet tagjai így írnak szeretett tanácsé l nö kükről. G igen sokat fáradozott azért, hogy a kisembereket fölemelje. Neki köszönhetjük, hogy van kultúrházunk, járda a tanácsháza felé. ahol azelőtt térdig sárban jártunk. Szocia­lista község lett Erdőkürt. Sok esetben elsők között szerepelt kultúrcsoportunk is és nem egyszer mezőgazdaságunk is. Nagy segítője volt termelő- szövetkezetünknek és sok esetben egész parasztságunk­nak. ö csak azok szemében nem volt jó elnök, akik az úri Magyarországért szálltak sík­ra. De mi ezekkel keveset törődünk. Az ő eltávozása óta árva minden, itt a sok munka. nincs aki intézze.. De ez így sokáig nem mehet, mert... ez egész községünk rovására meg}-. Kérjük az elvtársakat, szíveskedjenek segíteni ebben a nehéz kérdésben. Tegyenek intézkedést, hogy Daragó elv­társ visszatérjen minél előbb községünkbe, mert igen sürgős lenne az ő segítő keze. Nem engedhetjük, hogy az ellen- forradalom hívei örüljenek azon, ha ő nem jön vissza. Tegj-enek intézkedést a járási tanács felé, hogy kérje vissza az edelényi járástól minél előbb szeretett tanácselnö­künket.“ Virág Mihály tsz-elnök Paszterovies Paine könyvelő EREDMÉNYESEN DOLGOZIK \ S/ECSÉNYI ERDÉSZET (Tudósítóinktól) A Cserháti Állami Erdőgazdaság szécsényi erdészete példamutató munkát végzett az el­múlt években. Múlt /évi eredményeikhez híven, az idén is kitettek ma­gukért. Lelkes munkájuk eredményeképpen ta­vaszi erdősítési tervüket 118 százalékra teljesí­tették. s több mint 300 000 darab lombos és tűlevelű csemetét ültet­tek ki. 33 hektár terü­letre. Az erdészet dol­gozói nagy gondot for­dítanak a fakitermelés­re. főleg a szerfakiter­melésre, Szerfakiterme­lési tervüket mintegy 240 köbméterrel telje­sítették túl. Jó ütemben halad az erdők ápolása is. Már eddig mintegy hetven százalékban tettek ele­get egész évi ápolási ter­vüknek. Eddig 107 hektáron végezték el az erdők ápolását. A fák hete alkalmá­ból 1095 darab külön­böző fafajú suhángot bocsátottak a községek, közületek és vállalatok rendelkezésére, hogy utakat, pakkokat, faso­rokat létesítsenek. Igen nagy gondot fordítanak a terület ve­zető erdészei az erdei lopások és a jogtalan erdei legeltetések meg­akadályozására. Eddig az idén már 47 esetben tett az ©részét a járási ügyészségen feljelen­tést különféle bűntettek miatt. így például Bil­iinger László, vezető erdész. Zsunypusztán arra lett figyelmes, hogy Szabó Ferenc hol­lókői lakos fűvel meg­rakott kocsiját túlne- hezen vontatták a lo­vak. Az eset feltűnt ne­ki és kutatást végzett. A rakomány alatt 8 da­rab. 14 centiméter vas­tag, három méter hosz- szú szerfát talált. Az anyagot lefoglalta, a föl­jelentést pedig megtet­te. Mi újság a mezőgazdaságban? Növénytermesztő szakcsoport alakult Nógrádsipeken Tíz nógrádsipeki dolgozó paraszt 42 katasztrális hold földterülettel növénytermesztő, sí szakcsoportot alakított. Az újmódi gazdálkodást az őszön kezdik meg. A szakcsoport hitelt kapott a földművesszövetkezettől a szükséges herevetőmag meg­vásárlására. így a hónap köze­pén 10 kh búzavetésre 100 kg lóheremagot vetettek, amiből ősszel magot fognak. A csoport 5 mázsa lóheremagra szállítá­si szerződést kötött. Másodszor fejtrágyázták a gabonát A tereskei Kossuth 50, míg a nógrádi Béke Termelőszövet­kezet 20 hold gabonán végezte el a második fejtrágyázást. kaszálják a lucernát A pásztói járás állami gaz­daságaiban, termelőszövetke­zeteiben megkezdték a lucerna első kaszálását. A lucerna hol­danként! hozama 12, míg a vö­rösheréé 10 mázsa. Három borjút ellett egy előhasú üsző Néhány nappal ezelőtt nagy szerencse érte id. Deák Berta­lan Jankócska háromholdas endrefalvi termelőt. Előhasú üszője három borjút ellett. Az egyiket el kellett pusztítani, míg a megmaradt két borjú egészséges, s darabonként 27 kg súlyúak. Elpusztították a burgonyabogarakat Nógrádsáp, Nőtincs és Díós- jenő községekben burgonyabo­garat találtak. A fertőzött gó­cok felszámolása megtörtént. Perenoszpóra-veszély! A pásztói járás szőlőültetvé­nyeiben nagymértékű' a pero- noszpóra veszély. Sajnos, nincs elegendő védekezőszer; A 80 mázsa szükséglettel szemben 38 mázsa rézgálicot biztosítot­tak a kereskedelmi szervek^ Nógrádban is virágzik az akác Május, az akácvirágzás hó­napja a hűvösebb éghajlatú nógrádi hegyekben is. Jelenleg a megye harminc méhész­szakcsoportja az Alföld akác- erdeiben végzi a mézelést, de egy-két nap múlva több száz vándorméhésszel együtt visz* szaérkeznek a nógrádi hegyvi­dék virágban pompázó akác­erdeibe. A íöldművesszövetkezetele felkészültek a várható nagy mézhozam felvásárlásán mert ez évben is elsők akarnak lenni az országos versenyben, éppen úgy, mint a múlt évben, amikor több mint 35 vagon mézet vásároltak fel a ván­dorméhészektől. IS ezer fejessalátát árusítottak A nagyoroszi Úttörő Terme­lőszövetkezet eddig 15 ezer fe­jessalátát árusított. A na­pokban megkezdték a zöld­hagyma árusítását is, \ Nagykőrösi Konzervgyárnak is szállítunk borsót 4500 mázsa borsót szállít Héhalom község környékéről a Nagykőrösi Konzervgyár, Szőlőből is jé termés mutatkozik A rétsági járásban igen ked­vező a termőszőlő állapota. A riigyhajtás és a fürthozam erőteljes. Egy tőkén a fürtök száma 4—5 darab. Zeneoktatók figyelem! A zenetanári oklevéllel nem rendelkező zeneoktatóknak — a fennálló miniszteri rendelet értelmében — a zeneoktatói működési engedély elnyerésé­hez, illetve meghosszabbításá­hoz vizsgát kell tenniük. A Nógrád megyei zeneoktatók vizsgáztatására 1957. június 2-án, vasárnap délután 13 órá­tól kerül sor a Salgótarjáni Állami Zeneiskolában (Felsza­badulás u. 47.) A vizsga díja: 50 forint, me* lyet a helyszínen kell kiegyen­líteni. A végzettség és eddigi mű- ködés igazolásául szolgáló ira­tait mindenki hozza magával^ Részletes felvilágosítást a ze- neiskola igazgatósága ad. PIACI JELENTES Az új zöldség féleségeknél jelentős árcsökkenés várható Napról napra, de sokszor óráról órára több újdonság je­lenik meg a megye piacain. Primőr áruk a távoli megyék­ből is érkeznek, de déli fek­vésű községeink ezekkel vete­kedve megkezdték az új zöld­félék szállítását, A zöldborsó már nagyobb tételekben is megjelent. Jú­nius 1 és 5 között már a me­gyei termés is kapható let,,, a piacon, amiből viszont az kö­vetkezik, hogy az ára is egy­re lejjebb szökik. Jövő bét elején 5—6 forintra becsüli a borsó árát Jegasi elvtárs, a Mezőért árubeszerzési osztá­lyának vezetője. Nagy téte­lekben kapható zöldhagyma, ára 70—80 fillér. Retek is kapható, amennyi csak keli, 60 fillérért. A megyei kü­lönlegességből, a jégcsap re­tekből nagy tételekben szál­lítanak. Megjelent a piacon az ecse- gi, csecsei, kozárdi cseresznye. Minél nagyobb mennyiség ér­kezik belőle, annál olcsóbb lesz. Jelenleg már 8 forint az ára, de jövő héten még ol­csóbb lesz. Kapható már ubor­ka is, a melegágyi primőr szál­lítmány ára még 15 forint. Kelkáposzta 3,80 forintért, fe­jeskáposzta 7 forintért vásá­rolható. Ugyancsak megjelent a megyei primőr paprika, da­rabja 1,40—2 forintért. Else­jétől kapni idei tököt is. A közeli napokban megjelenik az első primőr paradicsom szállítmány. Tekintve, hogy még melegágyi termés, ára meglehetősen magas, 50—60 forifit lesz. A régi zöldséget egyre jobban kiszorítja az új, idei zöldség. Sárgarépa és gyö­kér csomóját 1,20 forintért árusítják. Június első napjai­ban megjelenik a felnőttek s gyerekek kedves gyümölcse, a földieper. Átmenetileg problémát oko­zott a burgonyavásárlás. Je- gesi elvtárs megnyugtató vé­leménye szerint ó-burgonyá­ból csak Salgótarjánba napi egy vagon érkezik. Emellett egyre nagyobb mennyiségben kapható az újburgonya is. Ki­lója ma még 8 forint, de a közeljövőben a nagy mennyi­ségtől függően esik az ára. a vasút két különálló -/I darabra szeli ezt o hosszú, 'kanyargós falut. Egyik része még egészen Űjtelep, fiatal, pár éves, vagy pár hónapos házakkal. De új színezetű a másik rész arculata is. A falube­liek állandóan csinosítják, bővítik. modernizálják, ta­tarozzák házaikat. Ez a község hatalmasat fejlődött a felszabadulás óta. Az elmúlt években dk építettek a legtöbbet. Vagy 160 új ház létesült, de a ré­giek legtöbbjét is rendbe hozták. Igényesek a tariak, sokat adnak a külsőre. De amellett legalább ennyire — ha nem jobban — szá­mít az, hogy egészséges, tiszta, világos lakásban él­jenek. Balogh Béla régi, alacsony, kisablakos házá­ból új, nagyablakos, mo­dern lakást varázsölt- Édesanyja —falubeli nevén Mari néni — éppen az ud­varon rendezget, amikor belépünk megte kin te ni a tágas, új otthont. Igaz, még nem készült el. Panaszolja is Mari néni: — Nem kapni cserepet, pedig még vagy kétezer da­rab kéne. Hiányzik a padló­zat, az ajtó és ablakkeret is. Tessék nézni, amíg be nem költözhetünk, hogyan élünk. Az istállóban húzódunk meg az egyik fiammal. A másik fiam és a menyem még ide sem költözhetett esküvőjük óta. Vizes, egész­ségtelen volt a laltás, nem akarták ide hozni a szép, új bútort. Meg aztán féltettük Jó dolga van a tari parasztnak a kisunokát is. De most rö­videsen ide költöznek ... És akkor az istállóból. — ha módunk lesz rá — újra ál­latszállást csinálunk. ne még lehetne sorolni Lf tovább is a falu fejlő­dését. A falu közepe táján kimagaslóan legszebb ház a Bibók János háza. A sze­gényparaszt Bibólíc egész életében arra gyűjtött, azért izzadt, verejtékezett, hogy öregségére szép házat épít­sen, Bizony nagyon sokáig kellett félre vonni a száj­tól, lemondani a legjobb falatokról a ház miatt. A ház gazdája ennek terhét nyögi napjainkban is. Kese­rű mosollyal mutatja ron­gyos pulóverét, kopott ru­háját. — Hiába, egy jó darabig nem telik újra. Még szeren­cse. hogy legalább az ün­neplő ruhám rendes. Ha valaki ilyen nagy fába vág­ja a fejszéjét, mint mi, megérzi azt egész életében. De a gyerekünk legalább már nem a régi, szűk odú­ban fog élni ... Bizony, ez vigasznak szép vigasz, önként adódik a hasonlítás; a szép nagy ház árnyékában itt lapul még a régi kis kunyhó. Most már csak konyhának, éléskam­rának használják. i szép, barna menyecs- A. ke — hétfő lévén — éppen mos. Ügyes és sza­pora a mozgása. A f iatal férj Salgótarjánban, a vas­útnál dolgozik. Ök már egészen másként kezdik az életet, mint öreg szüleik kezdték. Szép új bútoruk van, lákásuk barátságos, egészséges és roppant csi­nos. Puha szőnyeg, szép függöny, káprázatosán szép ágyterítő díszíti a kedves kis fészket. Valóban így kell él­nie a ma emberének. Csak szorgalom és takaré­kos életmód kell ehhez, ak­kor sokra viheti az ember. Az itteni lakosok jórésze a Bibók fiúhoz hasonlóan az iparral jegyezte el magát. Vonat érkezéskor, vonat in­duláskor csapatostul ballag. nák az állomáshoz vezető úton. A legközelebbi ráros, Tarján, igaz, 27 kilométerre van, Hatvan meg valamivel távolabb de a tudomány és technika világában nem so­kat számít ez a távolság. De azért a falu Iákosai­nak 55 százaléka még ab­ból él, amit a földje ad. A Mátra lakúin rengeteg ap- róbb-nagyobb szőlő, gyű- mölcsös tarkáink. Legjob­ban a gyümölcs fizet a tari gazdának. A ropogós máju­si cseresznye és a hamvas szilva egész szép kis jőve- delmet szerez tulajdono­saiknak. De piacra viszik a friss tejtermékéket is, az aranysárga vajtól a jóízű túróig — még a legjobb, legegészségesebb italt, a friss, zsírdús tejet is. Emel­lett gyakorta készítenek kevésbé jó italokat is. (Per­sze, hozzátesszük, az ilyes­mit eldönteni ízlés dolga.) A bőtermésű szilva jó ré­széből pálinkát készítenek. De maguk csinálják — el­sősorban saját használatra — szőlőikből a bort is. Egyébként ami a terme­lést illeti, nagy változatos­ság csak a konyhakertben van. A házakat szegélyező kertekben jóformán min­denféle zöldfélével kísérle­teznek, salátától a hagy­máig, retektől a karalábéig, de ezt is csak saját haszná­latra. A határban pedig fő- leg árpát, búzát termelnek. A gazdák gondosak és pon­tosak, idejében elvégeznek minden munkótt. Nemcsak házuk tájára adnak sokat, hanem a jóhírükre is. Az adózással is szinte percnyi pontosak. / gy aztán nem lehet cso­dálkozni azon, ha jól élnek és szépen fejlődnek a tari parasztok. Csak örülni tud az ember gyarapodásu- honi )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents