Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-08 / 45. szám

1957. június 8.

NÓGRÁDI Népújság

A TELJESÍTMÉNYBÉREZÉS BIZONYÍTVÁNYA

Az országgyűlés ülésszaka, amely az idei tervet és költségvetést tárgyalta — hasonlóan a párt és a kormány korábbi álláspontjához — határozottan leszögezte, hogy néhány indokolt területet kivéve, mindenütt

visszaállítják a teljesítménybérezés valamilyen formáját

Ez elsősorban azért szükséges, mert az év első négy hónapjában az egy munkásra eső átlagos teljesítmény 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1956 azonos időszakában. „Az egy munkásra jutó termelési értéknek idén átlagosan legalább 12 százalékkal kell emelkednie ahhoz, hogy a termelés és a bérek tervezett aránya megvalósuljon’ ‘ — mondotta Antos István elvtárs, pénzügyminiszter költségvetési expozéjában;

Mint ismeretes, az ellenforradalom egyik támadási célpontja éppen a javak szocialista elosztási elvének sarkköve: a teljesítménybérezés volt. Ócsárolták ezt a jelenlegi legfejlettebb bérezési formát, sőt ahol mód volt rá. meg is szüntették, mert tudták, hogy az nem az elmaradókra, hanem a munkásosztály legjobbjaira, élenjáróira éjiül. Mert a végzett munka alapján biztosítja az életszínvonalat, nem pedig a különböző összeköttetések, vagy más hasonlók alapján. Az ellenforradalom — mint minden más területen — a bérezésben is az elmaradókra, a lógósokra, a dologkerülőkre vette az irányt. Kétségtelen, hogy bérrendszerünknek volr tak és vannak hibái; Alapjában azonban jó. egyedül lehetséges módja, hogy előrevigyük a fejlődést, biztosítsuk az igazságos elosztást, a gazdasági, műszaki haladást. Nem a teljesítménybérezést kell ..kijavítani1’, illetve elvetni, hanem hibáit, fogyatékosságait;

Megyénk bányászai, gyári dolgozói közül már az ellen- forradalmat követő napokban

sokan felismerték,

hogy a szocialista bésezés mellett kell kiállniok. A bányászoknál végrehajtott bérrendezés. a szakmánybér bevezetése többek között jelentős mozgatóereje volt annak, hogy a széntermelés gyorsan felfelé iveit, s májusban alig 1—2 százalékkal kevesebb a múlt év szeptemberivel, amikor pedig az átlaghoz viszonyítva kimagasló eredményt értek el. Ugyanakkor bányászaink már áprilisban elérték a szeptemberi önköltségi szintet is — a béremelést nem számítva. Hosszú évekffe visszamenő hagyománya van a darabbérnek a Salgótarjáni Üveggyárban is. így nem véletlen, hogy az ellenforradalom utáni termelésindulás első percétől e bérrendszer alapján dolgoznak. A növekvő keresetből a dolgozók látják értelmét, annak pedig az egész ország is hasznát látja, hogy március—április—május hónapokban a gyár történetében kimagasló értékű termelést értek el. Áprilisban már jelentős részét ,,megkeresték1’ annak az összegnek, amely ahhoz kell, hogy az év végén a dolgozók általában égy havi keresetüknek megfelelő

nyereségben részesedjenek.

, Többhőnapos vita után a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban is győzött a szocialista bérezés elve, <; ma azoknak — elsősorban a kommunistáknak '— adnak igazat, akik az első perctől kezdve amellett álltak ki. Meg kell azonban mondani. hogy egy sor vállalatnál még mindig indokolatlanul

magas az időbérben dolgozók aránya, vagy éppen mindenki időbérben dolgozik. Őszintén fel kell tárnunk, hogy ennek oka, elsősorban' nem abban keresendő, mert bérrendszerünknek korábban voltak hibái és emiatt esetleg tartózkodás nyilvánul meg. A fő ok az, hogy él és hat az ellenforradalmároknak az a nézete, gyakorlata, amely az egyenlős- dit, a fegyelmezett lenséget. tette vezérfonalává.

A Salgótarjáni Acélárugyár két öntödéje hosszú ideig az

elmaradók közé tartozott

e tekintetben. Munkájukat nem jellemezte az a gyors konszolidáció, mint a gyár

többi üzemrészéét. Az acélöntődében május 1-től azonban rátértek a közvetlen darabbérre. Annak hatása, hogy értéktervüket 102,4 százalékra teljesítették, s ennek nyomán növekedett a kereset is. Sajnos, a vasöntödében továbbra is kedvezőtlen a helyzet. A hónapok óta tartó vita még nem hozott eredményt, továbbra is órabérben dolgoznak. Oka: a vasöntöde vezetői, kommunistái jóformán alig-alig fejtenek ki politikai munkát azért, hogy számokkal bizonyítanák e helyzet tarthatatlanságát. El kellene mondani a dolgozóknak, hogy májusi értéktervüket csak 95,9 százalékra teljesítették — ennek alapján a béralapnak is így kell alakulnia. Ezért május havi keresetük 4,1 százalékkal fog csökkenni. Az első negyedévben 12,2, áprilisban 12,4 százalékkal volt magasabb az önköltség, mint tavaly; A munkásátlagbér viszont havonta 228 forinttal emelkedett. Kétségtelen, hogy január óta van fejlődés a vasöntödében is, de az nem kielégítő! Vajon kinek kell azt megfizetni hogy most egy-egy salaküst bérhányada mintegy háromszor annyi, mint tavaly volt? Az egész ország látja kárát. Nem állja ki a bírálatot az öntőknek az a nézete sem, amikor a gyártmányok átlagsúlyának csökkenésével magyarázzák a termelés lemaradását. Adatok átlaga bizonyítja visszamenőleg, hogy amikor növekedett a na tv tonnasúlyú kokillagyár- tás — visszaesett a termelékenység. És fordítva!

A vasöntöde dolgozóinak feltétlenül igazuk van abban, hogy a múlt év egyes időszakaiban egészségtelenül magasra szökött a munkatempó, amikor a termelés feltételeinek jobb biztosítását kérik. Azzal azonban nem lehet egyetérteni, hogy munkájuk után

aránytalanul magasabb bért akarnak kapni

— méghozzá időbérben — mint a gyár munkásainak többi része, illetve amennyi az ország teherbíró képessége. A megoldás inkább abban van, hogy vezessék be a darabbért, korrigálják az egyes gyártmányok darabára között a múltban meglevő aránytalanságokat — s akkor meglátják, hogy megjavul a fegyelem, a lendület. s egyenesbe jön kívánságuk a társadalom érdekeivel is!

Megyénkben is egy sor példa bizonyítja ezt!

Balogh Gyula

Megindult a párosverseny

Ä mátranováki dolgozók örömmel fogadták a szorospatakiak párosversenyét; Most megszületett a mátranovákiak válasza és ezzel egyidejűleg az alábbi pontok szerint valósággá vált a párosverseny.

1. Mennyiségi terv teljesítése, illetve túlteljesítése esetén minden százalék után -(-5 pont.

2. Kalória-terv nem teljesítése esetén minden százalék után +4 pont.

3. Önköltség megtakarítása esetén minden százalék után +5 pont.

4. Összüzemi teljesítmény túlteljesítése esetén minden százalék után -f- 2 pont.

5. Tervezett bányafafelhasználás csak bányákra teljesítése esetén 4-2 pont.

6. Baleseti műszakok arányán

...................................................................................................................................................

n

ak csökkentése összeüzemi műszakhoz viszonyítva, csökkenés esetén +2 pont.

7. Feltárás és elővájási tervek teljesítése esetén +2 pont.

Nem teljesítés ugyanannyi mínusz pont. mint amennyi teljesítés esetén plusz pont; A mátranováki bányaüzem dolgozói a szocialista párosver- seny-kihívást a szorospataki bányaüzem részéről örömmel fogadták, megértették a versenykihívás nagy fontosságú jelentőségét, melyet a szorospataki bányaüzem fizikai dolgozói kezdeményeztek az ország gazdasági helyzetének megjavítása érdekében. Üzemünk dolgozói mindent elkövetnek a több és olcsóbb termelésért, melyhez bányaüzemünk összdolgozói nevében az elvtársaknak is sok sikert kívánunk;

A derékhad egyike

Mint oly sokan, mi is beleestünk az elmúlt időkben abba a hibába, hogy nem vettük észre az egyszerű, becsületes dolgozókat, a sztárok, a 140—150 százalékot teljesítők mögött. Kétségen kívül sokat jelentenek nekünk a magas teljesítményt elérők, de ezekből bányaüzemenként nem találni 2—3-nál többet. A zöm azokból a bányászokból tevődik

ki, akik 100—110 százai lékot teljesítenek. Ilyen bányász Margit-tárón Menczél Gáspár csapatvezető vájár is.

Róla még nem írt az újság, a névtelen derék- had egyike. 1923-ban, 14 éves korában kezdte a bányamunkát. Azóta naponta leszáll a föld mélyére. 1945-ig, mert kellett a kenyér, de igazi értelmét munkájának csak 1945 után látta, Részt vett a karancslej- tösi bányászok hősi harcában, Igaz, erről nem sokat beszél. Szerény ember, akire illik a jelző, „csak munkájának él",

A szerszámos ládán ülve beszélgetünk, a karbidlámpa imbolygó fényénél. Megtudom, hogy apja is bányász volt és most fia is, apja, nagyapja mesterségét folytatja, hogy 12 ember vezetője a kamrafejtésen.

Könnyen ment a beszéd a bányáról, a munkáról. Sokkal nehezebb már a munka után eltöltött időről. Szinte szégyenkezve mondja, hogy nemrég épített házán és két hold földjén dolgozik munka után. Számára ez a pihenés,

Megszokta a munkát, megszerette. Mint mondja; nem bánok én semmit, csak dolgozhassak. Ilyen ember Menczél Gáspár. S ha a verseny- táblán az üzem termelése 105 százalékra van kiírva,^-boldognak érzi magát, hiszen ebbe az ő munkája is benne vám (— tob —■)

legyen a személyzeti munka?

S

okakban felvetődik a gondolat: legyen-e személyzeti osztály, vagy nem? Mondani sem kell. igen is a személyzeti osztályokra szükség van. Ma méginkább szükség, mint valaha.

A személyzeti osztályok állami, népi érdekekre való jelentőségét akkor mérhetjük le leginkább, ha visszagondolunk az ellenforradalom napjaira. Az ellenforradalom tevékenysége között az elsők között volt, hogy megrohanták a személyzeti osztályokat, feldúlták és minden feljegyzést elégettek. Vörös posztó volt szemükben a személyzeti tevékenység. Ott bizony fel volt jegyezve, ha csendőr, vagy nyilas, áruló, vagy erkölcstelen volt valaki. De támadták azért is, mert a személyzeti osztályok, a munkás- osztály és a parasztság tízezreit vették be a fontosabb vezető munkahelyekre és gátat emeltek, hogy osztályidegenek kerüljenek vezető pozíciókba;

Ezért volt vörös posztó az ellenforradalom szemében a személyzeti munka;

A becsületes, tiszta, jószándékú emberek — még ha időközökben meg is botlottak — nem vették zokon, hogy botlásukat a személyi kartonokra bejegyezték. Az volt bosz- szantó, hogy az észrevételt nem közölték velük. Hiszen végeredményben a személyzet munkát nem azért létesítették, hogy zömében a hibákat kutassa, embereket bosz- szantson, hanem, hogy segítse a munkát, a munkához való hozzáállást, a feladatok végrehajtására, az emberek kivá logatását;

Igaz, történtek itt is hibák, túlzások, de ma már azon dolgoznak, hogy ezek mégegy- szer ne forduljanak elő;

A népi demokratikus államrendnek, a szocializmus építésének, ma mindinkább alapvetőbb követelménye, hogy az államapparátusban és minden vezető munkahelyen megbízható, a szocialista forradalomhoz hű emberek dolgozzanak, hogy az ál lamapparátus és minden fon tosabb munkahely szilárd támasza legyen népi demokráciánknak:

Ezt személyzeti munka nélkül kevésbé lehet megvalósítani. Tehát szükség van, különösen az államigazgatás területén, de a gazdasági irányító szerveknél is a személyzeti munka helyreállítására.

Most már az a kérdés, milyen legyen a személyzeti munka? Elsősorban az a legfőbb követelmény, hogy ezt a munkát olyanokra bízzák,

Nemcsak a bányában fontos

a létszám, a minőség, a munkafegyelem

R<

Képkeretezést és üvegezést vállal

Pál Sándor. Salgótarján; Rákóczi út 102. Bent az udvarban.

égi szólás-mondás az

újságírók között, hogy a téma az úton hever. Ilyen heverő témára bukkantam június 4- én. Mint kíváncsi szemlélő, figyeltem a vízválasztói osztá- lyozónál Margittáróról jövet, miközben fülemet furcsa szavak ütötték meg az üzemveze- i tő irodában;

Idős asszony beszélt. Mint később megtudtam, Sarló Já- nosnénak hívják. Méltatlankodva mondja Tátrai Árpádnak, a délutános műszak vezetőjének:

— Nem tudom elképzelni, mi van nálunk. A kockaszén szalagnál nyolcán kellene lennünk és mi csak ketten-hár- man vagyunk. Ami a legjobban fáj, hiába szólok nekik.

t S itt már az újságíró is kérdez.

— Miért. Sarló néni?

— Szombaton mindig csak ketten vagyunk. Brusznyai Mária, Csonka Magdolna és Fülöp Józsefné távol marad a munkából. A kis létszám itt a minőség romlását jelenti.

Bi

izony ez így van, ezt mutatja «a műszakkönyv is. Mindemellett az fáj Sarló néninek a legjobban, hogy figyelmeztető szavaira ocsmány

beszéd a válasz; De lássuk, mit szól Tátrai elvtárs?

— A létszám komoly problémánk. Minden műszakból átlagosan tíz fő hiányzik. Ezt naponta jelentjük. A tröszt még sem enged munkásfelvételt. Különleges helyzetben vagyunk;

— Miért?

— Van olyan dolgozónk, mint Bolyós Istvánné, aki ebben az évben csak öt műszakot dolgozott. Tüdőbeteg. Helyette azonban nem vehetünk fel senkit. Vagy egy másik példa. A zagyvái rakodóról öt főt helyeztek hozzánk, még május elején. Ezek közül azonban még csak Szabó Bertalan jött munkába ma először. Nem tudom hogyan, de Bartos László, Kovács Pálné. Jusztin Jánosné, és Csikós Rozália azóta állandóan táppénzes betegek, amióta ide lettek helyezve.

Az eddig csendesen olvasó, Vincze István acélárugyári ellenőr szól közbe:

— Én ugyan nem ide tartozom. de pár év alatt megismertem az itteni helyzetet. Itt olyan divat van, hogy nem jön munkába valaki és üzen, hogy részére szabadságot jegyezzenek. így aztán aem csoda, ha még. a meglevő kevés munkás

sem végzi el munkáját. Jó lenne már ezen végre segíteni.

Bizony baj van a munkafegyelemmel, a munkaerővel. Ezt bizonyítja Répás József is, aki most e°v embert kér még maga mellé a mérlegeléshez. Sajnos, nincsen. Majd lesz valahogy. Ezekután már csak az a kérdés, hány igazolatlan mulasztás volt;

— Egy sem — mondja Tátrai elvtárs. Hitetlenül csóválom fejem. — Pedig ez így van — bizonyítja. — Domos elvtárs utasítása, hogy nem szabad hiányzót beírni, hanem szabadságra kell kijavítani.

És most mit mond Tóth Aladár. az üzemvezetőség bérelszámolója?

— Mennyi az igazolatlan hiányzás ebben az évben az osztályozón?

*— Eddig még csak kettő. Eddig szabadságot írtunk. Így próbáltuk nevelni a dolgozókat. de most már elfogyott Brusznyaiéknak a szabadság.

Hát igen. így tehát Domos elvtársék ,„e jó nevelést1’ nem tudják folytatni. Vagy ki tudja? Ezekután talán az sem csoda, ha így a műszakok vezetőinek nem sok tekintélye van a dolgozók előtt. így válik érthetővé Vilcsek Vilmos pofozkodása munkaidő glatt;

A bányászok munkaversenyének alapvető feltétele a minőség javítása. Hiszen csak 100 kalória emelés évente közel 3 millió forintot jelent; A kitermelt szenet az osztályozón veszi át az Erőmű, az Acélárugyár. És most felmerül a jogos kérdés: csak a bányában fontos a minőség? Az osztályozón hallottak ezt bizonyítják. Pedicr itt nagyban lehetne a kalóriaértéket növelni, ha a kockaszén válogatásánál műszakonként meglenne a 8 ember. Ehhez azonban szükséges a gyors intézkedés.

A tröszt engedélyezze a szükséges munkáslétszám felvételét. A notórius hiányzókat küldjék el. a munkafegyelmet szilárdítsák me?, ne tűrjék el központilag az igazolatlan hiányzást. Vizsgálják felül a ma is táppénzes négy beteg állapotát. A zagyvái üzemvezetőség ne vegye ki a vezetést az osztályozó vezetői kezéből. Adjanak még e^y tolató villamost az osztálvozóra. És ami a legfontosabb: a fiatal pártszervezet tagjai végezzenek komoly, felvilágosító munkát. Ezek a feltételei a szénminőség javításának. a zavartalan munkának a vízválasztói szénosztályozóm

*— Hortobágyi —1

akik megbízható, kipróbált emberek, hűek a népi demok. ráciához, nagy élettapasztalattal, emberismerettel rendelkeznek. De nem utolsósorban az adott szakmai területen is ismerettel rendelkezzenek. Ez alapvető követelmény, hiszen, nagy és felelősségteljes az itt dolgozók munkája, tevékenységük közben sokoldalúan kell vizsgálódniuk;

T7"annak az elmúlt évekből

’ tapasztalatok. Hogy a helyi szerv személyzeti munkáját nem annak a szervnek a vezetője irányította, hanem valamelyik felsőbb személyzeti osztály. Nagyon sok bonyodalom. az élettől való elszakadás származott ebből. Van rá példa. hogy. mert a kérdőíven minden adat nem volt fedhetetlen, a felső szervek „irányelveinek“ kedvező — noha a kérdőívet kitöltő személy a legjobb munkát végezte, hűen a népi demokráciához, és erről a személyzetije is a legteljesebb mértékben meg volt győződve, mégis .Lentről“ elrendelték: leváltani;

És le kellett váltani. Hát ez nem személyzeti munka. Ez a személyzeti munka lábbal tiprása. A személyzetis az illető szerv vezetőjének legyem segítőtársa, és ők döntsenek a a hozzájuk tartozó emberekről.

Nem az emberi sorsok eldöntése legyen a személyzeti tevékenység fő feladata. Ne a titokzatosság és a mindenek- fölött állás. Nem. A személyzeti osztályok legfontosabb feladata legyen az irányító munkában dolgozók megbízhatóságának és szakmai rátermettségének vizsgálata; Ebben emelkedjék ki elsősorban a személyzeti munkások felelőssége. Vizsgálják nagy gonddal és körültekintéssel, kit vesznek fel munkára. Egy-egy fontosabb feladat elvégzésére minden tekintetben rátermett embereket jelölnek-e ki?

A mi országunkban munkáshatalom van. A személyzeti osztályok gondoskodjanak arról, hogy visszatükröződjenek ezek a vezető munkahelyeken. Ennek megfelelően az irányító munkakörökben munkások, parasztok, a néphez hű értelmiségiek kerüljenek. Gondoskodjanak arról; hogy a vezetőmunkahelyeken helyet kapjanak az új értelmiség fiai, lányai. De ezek közül is olyanok, akik az ellenforradalom támadása közepette megálltak a helyüket. Ezt feltétlen vegyék, figyelembe; mert valóban úgy van, ahogy azt a nép szálóigeként mondja: „október, november a

nagy káderezés napjai voltak.‘,

A személyzeti munka igen is közel áll az emberekhez. Hiszen olyan munkát végez, amely közvetlen kapcsolatban áll az emberekkel. It< jegyzik fel gondos körültekintéssel az előléptetést, kitüntetést. áthelyezést, de a leváltást is. Ezekről a jó személyzetis feljegyzéseket készít; Hogy ez a munka közel kerüljön az emberekhez, azon múlik, hogy nem csinálunk-e belőle hozzáférhetetlenséget; Közöljük-e a feljegyzéseket az érdekelt dolgozókkal? Mert közölni kell. Hadd ismerjék meg. hogy a vezetők miként vélekednek róluk. Ez a tévé- kenység megszünteti ennek a munkának a titokzatosságét;

Ez viszont nem jelenti azt; hogy a személyzeti munkában nincsen titok. Hogy abba illetéktelenek beleavatkozhatnak. Ez nem jelenti azt, mert az teljesen helytelen is volna;

Fontos munka a személyzeti munka és szükség van rá; Sok tanúságot levonhatunk a korábbi tevékenységéből. A jő vonásai mellett bürokratikus volt, túl központosított, nehézkes, de legfőbb tanulság, hogy nem tudta megvédeni a fontos szerveket a megbízhatatlan emberektől.

TVlost már úgy dolgozzon, hogy minden becsületes ember támogassa és megtisztítsa az államapparátus és egyéb más fontos gazdasági szerveket, a megbízhatatlan, ellenforradalomra kész, vagy azokkal lepaktáló elemektől;

BOBÁL GYULA