Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)
1957-05-29 / 42. szám
\ 1957. MÁJUS 29. NÓGRÁDI Népújság 9 Jól járt az ország — jól járt a dolgozó A teljesítménybérezés első tapasztalatai a Bányagépgyárban Az ellenforradalom első heteinek és hónapjainak bérpolitikája — az órabérrendszer — csődött mondott. Az egyszerű, becsületes munkások tömegei előtt világossá vált, hogy sem az ország, sem a dolgozó nem találhatja meg számítását egy olyan bérezési formában, melynek nincs ösztönző hatása a dolgozóra nézve. Az órabérrendszer olyan időben köti gúzsba a munka intenzitásának kibontakozását, amikor az ország valamennyi becsületes dolgozójának meg kell feszítenie az erejét, hogy az infláció rémének leküzdésétől kezdve egészen az életszínvonal gyorsütemű növeléséig sikeresnek mondhassuk e harcot. A helyzet súlyosságának felismerése és a dolgozóik egy részének támogatása révén megtaláltuk a keresett kivezető utat az igazságos, a társadalmi rendszerünknek megfelelő teljesítménybérezésben. Bár előttünk ez a bérezési forma nem ismeretlen, de ennek bevezetése a dolgozók egy részének állásfoglalása miatt nehézségek elé állította mind a párt, mind a gazdasági vezetőket. Sokat kellett vitatkozni a munkástanáccsal is. Az idő persze minket, kezdeményezőket, kommunistákat igazol; Tagadhatatlan, hogy normáinkban voltak hibák, helyenként túl szorosak, más helyen túl lazák voltak. Tehát a darabbér bevezetését előbb meg kellett előznie a régi normák alapos felülvizsgálásának, mely munkát a művezetők, csoport- vezetők bevonásával oldottuWk meg. Voltak munkacsoportok, mint például a talbót-készitő Parádi-csoport. a Rossemant feszítő Dénes-csoport, amelyeknél nem alkalmaztunk béremelést e csoportok közös beleegyezésével, sem a régi normáknál korrekciót, ellenben mág csoportoknál az engedélyezett 10 százalékos emelés mellett 15—20—25 százalékos normajavítást alkalmaztunk. Ennek eredményeként igazsá. gos alapokra helyeztük darabbérrendszerünket. Természetes, hogy az ilyen intézkedések sem találtak minden dolgozónál helyeslésre és csak a gyakorlat igazolta, hogy az ilyen dolgozók nézete és álláspontja minden tárgyilagosságot nélkülöz, amit az alábbiakban fényesen igazolni lehet. Például március hónapban, amikor órabérben dolgoztunk, az egy főre eső termelési érték 12.233 forint volt, ezzel ízemben áprilisban, teljesítménybérezésben az egy főre eső termelési érték már 14.099 forintra emelkedett. Tehát a darabbér bevézétésének első hónapjában 1866 forinttal emelkedett az egy főre eső termelési érték. Nem beszélve arról, hogy a dolgozók keresetében is lényeges javulás tapasztalható. Állításunk igazolására az alábbi példák utalnak. Például it). Őrlik Gyula esztergályos március hónapban (órabérben) 1873,28 forintot keresett. Ezzel szemben áprilisban, amikor már darabbérben dolgózott 3274,97 forint volt a keresete. Tarnóczi Károly (aki szintén nem találta helyesnek a darabbér bevezetését) órabérben március hónapban 1351.36 forintot keresett. Április hónapban 1914.20 forint volt a keresete. Hosszú sorokban lehetne példázni ezt -a fizetési arányt. Azonban igazolásul szolgál az is hogy a forgácsoló üzem dolgozóinak március hónapban az átlagos keresete 1433 forint volt. ezzel szemben április nőnapban 1880 forint. A lakatos üzem dolgozóinak órabérben 1576 forintos átlagkeresete volt, darabbérben pedig 2052 forint. Ezek a tények igazolják, hogy a ml számításaink a helyesek, mind a népgazdaság, mind a dolgozók szempontjából. És ma dolgozóitik neküuk adnak igazat. Viszont az is igaz, hogy ezzel még nincs megoldva minden probléma. A teljesítménybérezés is egy sor kívánnivalót 'hagy maga után, ami elsősorban a termelést közvetlen irányító művezetőkre, másod- soi ban valamennyi műsza k- vezetőre, de nem utolsósorban minden csoportvezetőre és dolgozóra hárít külön becsületbeli feladatot. E feladat először a mennyiség; termelés mellett a minőség fokozottabb megjavítására kell irányuljon. Másodszor az önköltség csökkentésével összefüggő anyagtakarékosság. Egyszóval: meg kell valósítanunk a szocializmus építésének azt a termeléssel összefüggő alapigazságát, hogy azt termeljük, amire a társadalomnak szüksége van és abból sokat, olcsón és jót. A jelenlegi kezdeti eredmények nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy most már megálljunk. Sok a tennivalónk a technológiai fegyelemben is és egyes gyártmányok darabbérének még helyesebb kialakításánál is. Sok feladat hárul a műszaki apparátusra, a műszaki előfeltételek biztosításánál, illetve a művelettervezők munkájának megjavítására. összegezve megállapíthatjuk azonban, hogy helyes úton járunk dolgozókkal indulhatunk a termelési csatákba, mint az olyan üzemek, melyek az óra bérrendszerben keresik a megoldást, mtndannyiunk boldogulásának megteremtésére. Orosz Gyula a ZasvvaDálfalvl Bánva- aéosvár munkaüevi- osztályának vezetőt e lífcnhét forinttal csökkentették kisterenyén ein tonna síén önköltségét A kisterenyei bányászok a szén önköltségének jelentős csökkenéséről számolhatnak be áprilisban. A mennyiségi terv túlteljesítése. „ teljesítménynövekedése mellett az egy tonna szénre eső anyagköltség 7.74 forinttal, a bérköltség pedig 11.40 forinttal csökkent márciushoz viszonyítva. Terven felül 2000 tonna szenet adnak az Országos Pártértekezletig Mint arról legutóbb hírt adtunk, a mizserfai bányászok újabb termelési győzelmekkel kívánják köszönteni az Országos Pártértekezletet. A munkásgyűlések után megfogalmazott fel. hívás a következőképpen hangzik : A mizserfai üzemegység dolgozói tudomást szereztünk arról, hogy 1957. június hóban Országos Pártértekezletet tartanak. Mi, a mizserfai dolgozók átérezzük az 1956. október 23-a, vagyis az ellenforradalom által keletkezett gazdasági károk súlyát. Kormányzatunk különösen az utóbbi időkben igen sokat tett gazdasági helyzetünk megszilárdítása érdekében. Mi kormányunk intézkedéseit magunkévá tesszük és éppen ezért közösen, fizikai és műszaki dolgozók úgy határoztunk, hogy a júniusban megtartandó Országos Pártértekezlet tiszteletére az alábbiakat vállaljuk: Mennyiségi tervünket a mai naptól kezdődően a "*■* I pártértekezlet befejezéséig 104 számlákra teljesítjük, vagyis 2000 tonna szenet adunk terven felül népgazdaságunk számára. rn 2. TmTunmnmTmmmmj 3 és mi megelégedett, önköltségünket a farablás fokozásával, a vastag te- _ lepi raboltfáknak vékonytelepi ismételt felihasználásával, a robbanóanyagnak a vékonytelepi gépi réselés fokozottabb bevezetésével és új frontfejtés megindításával történő csökkentésével a múlt havihoz képest 2 forinttal csökkentjük tonnánként. j o j A szénminőség megjavítása érdekében- a vastagtelepi L munkahelyekén fokozottabb válogatást vezetünk be. A vékonytelepi frontfejtéseknél a már említett réseléssel darabosabb szenet termelünk, így ebből is könnyebben ki lehet válogatni a meddőt. Fenti intézkedésekkel a palatartalmat 1 százalékkal csökkentjük, a fűtőértéket pedig 20 kalóriával emeljük a múlt évi átlaghoz képest. A helyes műszakgazdálkodással az összüzemi teljesítményünket 1 százalékkal növeljük, az elmúlt ha- vihoz~viszonyitva. A fentiek alapján felhívjuk Nógrád megye bányaüzemeinek dolgozóit, hogy ezen felhívásunkhoz csatlakozzanak. Bito- nyítsvk be ezen keresztül is pártunk és Kormányunk melletti harcos kiállásunkat, Mizserfa, 1957. május 22. PÁL ISTVÁN GECSE JÓZSEF SÁNDOR BfiLA pártelnök szakszervezeti elnök ■ igazgató KAPOSVÁRI FERENC BUDAVÁRI KAROLY a szakma kiváló dolgozói a Kossuth-díias vájár HAJNAL OTTO kiváló műszaki dolgozó, bányamester « Műszakonként és fejenként közel egy vagon szenet termelnek ímunkakedwel nagyobb rendelkező A nógrádi szénmedencében a mizserfai fiatalok kezdeményezésére kelt új életre a ttiunkaverseny, amelyben szintén ennek a bányának egyik KISZ-brigádja, Gecse Márton csapata dolgozik a legeredményesebben. A fiatalok sikerének egyik forrása az, hogy a rendeletben engedélyezett lehetőség ellenére már korábban beszállnak a bányába és a munkahelyen váltanak. Kettős előnyhöz jutnak azzal is, hogy használt, bányafából ácsolnak és így a fa megtakarításával egyidejűleg nem kell újra kifaragni a támfát, amellyel időt nyernek más munka elvéigzéséhez. Ennek eredményeként május közepéig 169 tonna terven felüli szenet termeltek a felajánlásukból esedékes 108 tonna helyett. Az Acélárugyár leggazdaságosabb üzeme (Tudósítónktól.) A Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági üzeme jelenleg a vállalat leggazdaságosabb üzemei közé tartozik. Az 1957-es évben a terv teljeSítésében. a termelékenységben, valamint a munkafegyelemben a legjobb eredményeket érte el. Ezt bizonyítja az. hogy amíg az első negyedévben 119 százalékra, április hónapban 107,8 százalékra teljesítette értékben a tervét, jelen esetben május 20-ig mennyiségileg 103,4 százalékra. Ugyanakkor a termelékenységmutatók is nagymértékben javultak. Például az egy fő egy napra eső termelési érték a múlt év harmadik negyedévéhez viszonyítva 268 forintról április hóban 318 forintra emelkedett. Ugyanakkor az egy teljesített órára eső termelési érték ugyancsak az elmúlt harmadik negyedévhez viszonyítva 34.65 forintról április hóban 43,67 forintra emelkedett. Természetesen a tervek túlteljesítésével és a fizetésrendezés révén nőtt a munkások havi átlagkeresete. Amíg 1956 szeptember hóban az egy főre eső havi átlagkereset a munkásoknál 1179 forint volt. addig ez április hóban 1553 forintra emelkedett. Ugyanakkor az elmúlt hó folyamán az összlétszámhoz viszonyítva 42,800 forintos bérmegtakarítást értek el. A fenti számok és eredmények azt igazolják, hogy az ellenforradalom óta a gazdasági üzemben a dolgozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy gazdaságos termelésükön keresztül előbbre vigyék népgazdaságunkat a szocializmus építésében. Természetesen a fenti eredményhez hozzájárult az is. hogy a gazdasági üzemben napról napra javul a munka- fegyelem. Ezt igazol ja az. hogy amíg a múlt év szeptember hónapjában igazolatlan hiányzás miatt 47 nap esett ki * termelésből, addig április hóban 21 napra csökkent le. Az eredmények mellett meg kell, hogy említsük, hogy a se- lejtcsökkentésben még hiányosságok vannak. Amíg szeptember hónapban a selejt 1,1 százalék volt. addig ez az első negyedévben 1,69 százalékra, áprilisban 1,29 százalékra emelkedett. A gazdasági üzem dolgozóinak, közösen a műszaki dolgozókkal, meg kell vizsgálni a selejt emelkedésének okait és azon sürgősen segíteni kell, hogy az elkövetkezendő időkben a selejtcsökken- tés révén is tovább javítsák gazdaságos termelésüket. Nem utolsósorban kell beszélnünk arról, hogy a GSZ- üzem dolgozói, saját kezdeményezésükre munkaversenyt indítottak. melynek keretében értékes felajánlásokat tettek; Ilyen például az A-üzemben a szekértengely hidegkészítőrészleg KlSZ-brlgádjának vállalása, amely a napi 100 pár tengely teljes legyártása, esz- tergályozása és szerelésére tett felajánlást. Ezenkívül három új dolgozó betanítását vállalták a kéthónapos betanítási idő helyett 6 hét alatt. Ugyanakkor megfogadták, hogy teljes értékű minőségi munkát végeznek, és ha esetleg selej- tet gyártanának, azt díjmentesen kijavítják. Vállalásukat május 1-től nap mint nap teljesítik. A GSZ A-üzem művezetői vállalták, hogy a tervet nap mint nap mind súlyban, mind értékben teljesítik. Ezen versenypont alapián csatlakozásra szólították fel a GSZ B- és C- üzem művezetőit. A Salgótarjáni Acélárugyár többi üzemei példát vehetnek a GSZ-üzemtől és igyekezzenek azon. hogy a . azdaságos- ság terén ők is hasonló szép eredményeket érjenek el. Párosverseny indul Szorospatak és Mátranovák között A nógrádi bányászok mun- kaverseny-mozgalma jelentős állomáshoz érkezett az elmúlt hét csütörtökén. A szorospataki bányászok küldöttsége kereste fel a mátranováki bányászokat, hogy a két bányaüzem között július 1-ével induljon meg a párosverseny a több, jobb, olcsóbb szénért. A két nagy bánya küldötteinek valamennyi felszólalója helyeselte a kezdeményezést, s egyetértettek abban, bármelyik fél nyilvánosság módjának kidolgozása után mindkét üzemben munkásgyűléseken ismerterik majd azokat, illetve bővítik ki a dolgozók újabb javaslataival. A őszintehangú, lelkes ösz- szejövetelen megjelent és felszólalt Jakab Sándor elvtárs is, a párt megyei intéző bizottságának elnöke, aki sok sikert kívánt a versenyzőknek, valamint azt, hogy a többi üzemek is kövessék példájukat. lesz is a győztes, a verseny mindenképpen az egész országkVvwvvvvvvTVTTTYTTTTtTTTrrvTfT hasznát szolgálja. A ve feltételek, az értékelés és af ► A napi „fogyasztás6* 110 ezer tégla Mi épül az idén Nagybátonyban ? (Tudósítónktól.) Nem mindennapos látvány tárul az utazó szeme elé, amint Hatvan felé haladva, elhagyja Kisterenyét. Hatalmas toronydaruk az épülő emeletes lakóházak között, óriási sürgésforgás. Teherautókaravánok, dömperek hordják a téglát, sódert. betonelemeket. Odébb iparvasút készül, hogy köny- nyítsék a nagv mennyiségű anyag mozgatását. A nagybátonyi bányaváros építését mutatja a kép. A munka nagyságára jellemző, hogy naponta 110 ezer téglát „fogyasztanak el". Jelenleg 750 építőmunkás szorgos keze rakja a falakat, de a létszám rövidesen eléri az ezer főt is. Amióta megkezdték a város építését — 1949 óta — összesen 471 lakás készült el. ezredül ebben az évben pedig 514 lakást kell átadniok a bányászoknak! Ha ez megtörténik — s meg kell lennie — akkor a város lakossága megkétszereződik, eléri majd a 4300—4400- at. Az előrelátható 19—20 lakóépület — amelyet 1957-ben készítenek el — egy része a népbolt előtt, másik része a vasút mentén helyezkedik el. A Ma- coka felé eső területen is mintegy 126 lakást fognak elhelyezni. A tervek szerint 1958-ban a bölcsődétől a vasúiig hat, nagy kocka épületet emelnek majd. A nagyarányú munkákhoz az építők és az anyag kielégítően biztosítva van. Az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárása miatt az ütemtervhez képest egy heti a lemaradásuk, de határozottan állítják, hogy június végére „utólérik magukat”. Sőt, az aratás megkezdéséig az ösz- szes kőműves munkákat befejezik, azután már a szakipari vállalatok dolgozói végezhetik feladatukat. A gyorsabb előrehaladás érdekében nagyfokú gépesítéssel látták el az építkezést, s ha mód van rá, egyes munkafolyamatokat az éjszakai órákban végeznek el. Az építkezés legfontosabb feltétele a szakképzett, összeforrott munkáskollektíva. Bár igen sokan jöttek most új dolgozók is, mégis van egy olyan törzsgárda, amelyre biztosan számíthatnak. Petre Pál például 1949 április 4-e óta rakja hűségesen egymásra a téglákat Nagybátonyban. Ha végzett munkáját — a szemléletesség kedvéért — leegyszerűsítve számítjuk, akkor az eltelt nyolc év alatt több, . mint 4,3 millió téglát épített be. Ugyancsak 1949-től dolgozik itt, kisebb megszakítással Eged István brigádvezető. Tizenhét tagú brigádjában van olyan tag. akivel már tanulókora óta együtt építi a házakat. Most öt tanulóval foglalkozik, hogy hozzájáruljon az építőmunkások utánpótlásához. Az újonnan épülő lakásokkal együtt történt a város lakossága ellátását szolgáló üzlethálózat. létrehozása is. Nemgyógyszertár, postahivatal, rég nyílt meg a lesz majd bank, csemege, hentes, ruházati, háztartási, játék és papír, vas- és műszaki, zöldséges bolt, valamint cukrászda. A kultúrotthon mellett kerthelyiséget nyitnak, építenek egy tekepályát is. Ebben az évben megoldódik a város vízellátása is. Kányáson vízgyűjtő medencét építenek, s a már elkészült vezetéken továbbítják Nagybá- tonyba a vizet. A nagyarányú munkát látva sem mehetünk el szó nélkül olyan kisebb-nagyobb problémák mellett, amelyek joggal bosszantják a város lakosságát. A bányászasszonyok nagy gondja a hús- és zöldség beszerzése. Kevés a kiszolgáló, az üzleti órák rövidek, s nem kielégítő a választék. Az építkezéstől kikerülő törmelék téglából átmenetileg meg lehetne oldani a város képét elrondító szemét tárolását is. Most megkezdték a város parkosítását, ahol viszont a lakosság nagyobb fegyelmére és kíméletére lenne szükség. A forgalmas Nagybátony—Maconka közötti útszakasz rendbehozása is egy sürgős és fontos feladat. S valamennyitől nem kisebb hiba — bár segíteni rajta már szinte lehetetlen — egy- egy lakás elosztásának megtervezése. Kis konyha, még kisebb éléskamra és nagy kihasználhatatlan előszoba és fürdő tanúskodik a tervezők élettől elszakadt munkájáról. Gondosabb körültekintéssel kell véleményünk szerint a jövőben eljárni — meghallgatva a lakók véleményét is! Nehéz gazdasági helyzetünk ellenére is sok millió forintot fordít államunk a nagybátonyi bányászok életkörülményeinek megjavítására. Az igazsághoz tartozik, hogy a bányászok viszont Megállják a helyüket a termelésben, s elkövetnek mindent, hogy minél rövidebb idő alatt begyógyít* suk az ellenforradalom által ütött sebeket.
