Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-29 / 42. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. MÁJUS 39. JÓKEDV, VIGALOM Lázas izgalom előzte meg a gyer­meknapot Felsőpe- tényben az egykori gróf Almási-kas- télyban. Itt van az áUami gondozott gyerekek Nógrád megyei nevelő ott­hona. A gyerekek tudták, hogy Sztru- hár Jánosnéval, az otthon igazgatónő­jével az élen mind­azok a felnőttek, kik testi és lelki jó­létükről gondos­kodnak, mennyire szeretnék a többi­nél szebbé tenni ezt a napot. Ezért volt nagy az izgalom- ötletek, tervek so­kaságát vitatták meg, részletes prog­ramot dolgoztak ki. Szerepelt ebben számháború a felső­petényi iskolások­kal, vidám tréfa, já­tékok. versenyszá- tnok, az alsópetényi áttörök vendégsze­replése, kirándulás Bánkra, díszebéd, ünnepi dekoráció •t b. Szombaton a ki­„diszebédet“ azért farkasétvággyal fogyasztották el. Ezt ők emlegették így egész héten, bár a dísz-jelzőt csak azzal érdemelte ki, hogy szépen kidí­szítették az ebéd­lőt. Maga az ebéd minden vasárnap kiérdemelné e jel-, zöt, mert a különb­ség csak annyi, hogy máskor esetleg nem a bécsiszelet sikerül a szákács. néninek ilyen om­lósra. hanem a konyhaművésze t más remeke. Délelőtt míg az iskolások a kör­nyékbeli dombo­kon szereztek ma­guknak nagyszerű étvágyat, az óvodá­sok a falusi óvódá­sokkal együtt tré­fás, ügyességi já­tékokban mutatták meg, hogy, ki mit tud. A győzte­seknek csokoládé volt a jutalma. Olyan szívetme- lengetően jó volt látni, hogy a peté­tándulás nagysze- jelnőttek ugyan­rüen sikerült, re­mek hangulatban várták a vasárna­pot. A zenés éb­resztő vidám hang­jaira otthagytak csapat-papot, félbe­hagyták az öltöz­ködést, a vidám gyermekzsivaj egy­beolvadt a zene­hangokkal. Ha ér­tenénk a zeneszer­zéshez, a boldogság szimfóniáját tggm- ponálhattuk volna meg ezen a regge­len. A számháborút a falusiak nyerték, de ez nem is csoda, hiszen ők sokkal jobban ismerik a terepet, ott nőttek fel Vereség ide, vereség oda, a úgy drukkoltak az otthon gyerekeinek, mint a sajátjuk, nah. ügy elgyö­nyörködtek ezek­ben az édes csöpp­ségekben, megölel­ték, megcsókolták őket, mintha mind­azt a szeretetet tíz­szeresen pótolni akarnák nekik, amit a szülőktől nem kaphatnak meg. Volt olyan is, akinek egyszerre négy kislány, kis­fiú mutogatta, mi­lyen szép ruhája van. Az azt sem tudta, melyiket ölelje. Ebéd után a gye­rekek egy tábla csokoládét és kis­csomag más édes­séget kaptak, ké­sőbb pedig Kucse- ra elvtárs, az As- ványbánya dolgo­zóinak az ajándé­kát adta át az ott­hon igazgatónőjé­nek, a megyei párt- bizottságtól és a KISZ-tol érkezett látogatók is csoko­ládéval kedvesked­tek a gyerekeknek. Délután, amíg a csöppségek alud­tak, a úagyobbaikat az alsópetényi út­törők szórakoztat­ták egy kis műsor­ral. Igazán csak di­cséret illeti őket és azt a kedves fiatal tanítónőt, aki ta­lán azért izgul olyan csillogó szem­mel, hogy nagyon jól sikerüljön a műsor, mert ő is állami gondozo t volt, ő is a nép ál­lamának köszönhe­ti, hogy tanító. Ér­demes a nevéf ide ívni, Pribeli Gá- bornénak hívják, hiszen jó munkájá­val vasárnap érde­melte ki azt, hogy járási tanácstaggá választották. A műsor után a helyi zenekar húz­ta a talpald valót. Estig szórakoztak vidáman a gyere­kek és megfogad­ták, hogy nagy szorgalommal ké­szülnek a vizsgák­ra, nehogy elszo­morítsák az igazga­tó nénit és Vineze bácsit — ö a fiúk nevelője —, akik annyi szívvel igye­keznek a szülői szeretetet pótolni számukra, amelvre csak az képes, aki ezt nem fizetésért csinálja* hanem igaz emberségből, igaz szerétéiből. A gyerekek ünnepén A hűvös idő ellenére is jól felkerült a gyermeknap Tarján- ban. Ha valaki, akinek fogal­ma sem volt a nap jelentősé­géről s a vasárnap folyamáp kinn járt az utcán, a mosoly­gós és vidám gyermekarcok láttán rájöhetett arra, hogy a gyermekek ünnepelnek. Mi­lyen szép is ez a nap! A gyere­kek izgatottan sietnek hol az iskolába, hol haza. Reggeltől estig az ő kedvükben járnak a szülők és tanítók, az ő kedvük szerint készül az ebéd otthon, és ő értük igyekeznek derűssé tenni a napot a nevelőik az is­kolában. Az idei gyermeknapon is, mint azelőtt, jól szórakoztak a gyerekek. Az üveggyár játszó­terén lepényevés. zsákban fu­tás, találd meg a botot, s több kacagtató gyermekjáték, ver- íseny tette emlékezetessé az ünnepet. A bányai iskola tanulói ré-k fezére 2 órakor nevelő hatásút kedves rajz- és természetis-É mertető filmeket pergettek at November 7. filmszínházban. ► Az előadás után az iskolában► kakaóval uzsonnáztatták meg ► őket, azután a bányászok zene- ► karával az élen bevonultak a ► Bányász Kultúrház színházter­mébe, ohol a bányász-énekkar szereplése után. gyermek-sza­valatok és egy énekes-táncos lakodalmas jelenet követke­zett, melyet az első osztályo­sok adtak elő. A jelenet sze­replői nagy örömet okoztak a megjelent szülőknek. Szépen táncolt a kis menyasszony: Horváth Jutka és a vőlegény. Németh Attila. Igen bátor sze-^ replőként mutatkozott be Csen-1 des Ágika. a mama alakitója. ► A rövidke műsor és a fagylalt- ► evés után este 9 óráig „ropták’“ ► a táncot az első osztálytól aj hyolcadikig az ünneplő gyere-► kék. Némelyik pár már felnőtt ► bálra is elmehetett volna. ► olyan ügyes táncot lejtettp Közben a gyermekek által ősz- f Bzeadott tárgyakból sorsjáték £ következett, melynek íőnyere-t ményét, a gyermeknapi tortát, Zaicz Mária hetedikes tanuló nyerte. * Mohorán a nőtanács az is­kola valamennyi gyerekét (320 főt) megvendégelte uzsonná­val, majd kezdetét vette a gyermekek szinpompás jelme­zes felvonulása, melyen 80 gyerek vett részt. A jelmezbe öltözött iskolások különböző mesealakokat elevenítettek fel. többek között a Hófehérkét és a hét törpét, János vitézt, Pi­roska és a farkast, Ludas Ma­tyit és egyéb kedves figurákat, például: virágáruslányt, ké­ményseprőt 6tb., ezt követően verseket szavaltak. A 300 sze­mélyes kultúrteremben 500 né­ző szorongott A gyermeknap sikeréért igen sok munkát fej­tettek ki a tanítónőkkel össze fogva: Baráth Pálné Kiss Já nosné. Tóth Alajosné, Sinder Imréné és Kiss Istvánná szü­lők. \ béremelést nem számítva már elérte szeptemberi önköltségi színvonalát a tröszt A nógrádi szénmedence dol­gozói januártól kezdve minden hónapban egyenletesen csök­kentették termelési költségei­ket. Márciusban már 30.53 fo­rinttal olcsóbban termelték a szenet, mint januárban. Egy sor gazdasági intézkedéssel áp­rilisban tovább javult az ered­mény. Még március végén megszüntettek egy olyan kirí­vóan költséges illetményszén termelőbányát, ahol ezer fo­rintot tett ki a szén tonnánkén­ti önköltsége. A munkaerő gazdaságos elosztásával növel­ték a fejtésen dolgozó bányá­szok számát és az idén először áprilisban már a tavalyi át­lagnál jobb volt a produktív és improduktív műszakok arány­száma. Ezzel egyidejűleg az első negyedévhez képest több hogy áprilisban 15.13 forinttal kevesebbet fordítottak egy ton­na szén termelésére, mint az év első három hónapjában át­lagosan. A Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt ezzel az eredmény­nyel — béremelést nem szá­mítva — már egy fillér híján elérte az önköltség elmúlt év szeptemberi színvonalét. Eredményesen működnek a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak Megyénk nagyobb üzemei­ben is eredményesen működ­nek a Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárak. A Salgótarjáni Acélárugyárban 167, az Üveg­gyárban 115, a Vasöntöde és Tűzhelygyárban 97 tagja van a KST-nek. Számos üzemben, . , , , ct i "üuÄ. oz.ctij.iuo UocniucH, ie’?y mazsa szénnél emel- közöttük a mizserfai, a mátra­kedett a dolgozók teljesítmé­nye és csökkent az anyagkölt­ség is. A szénmedence bányá­szai így örömmel jelenthetik­nováki bányáknál, valamint a nagytaátonyi Szénszállító- és Szolgáltató Vállalatnál új KST-k megalakulása várható. Ismét fellendül az újítómozgalom szénmedencénkben Az egyre jobbra, tökélete­sebbre törekvő ember mozga­tója a technika fejlődéseitek és a legértékesebb szellemi tőkéje társadalmunknak. A felszabadulás után pár­tunk és kormányunk segítésé­vel, a dolgozók kezdeményezé­sének szabad utat engedve, az újítás viszonylag rövid idő alatt mozgalommá fejlődött. Az elmúlt év októberéig az újítómozgalom trösztünk terü­letén is eredményesen folyt. Az újítások bevezetésével és alkalmazásával üzemeinknél a gazdasági eredmény meg­haladja a 3 millió forintot. Medencénkben is megsza­kadt az úiítómozgalom egész­séges fejlődése októberben, pedig a mozgalom a harmadik negyedévben felfelé ívelt. A beérkezett javaslatok száma júliusban 17, augusztusban 22, szeptemberben már 98 darab volt Az októberi események után egyesek feleslegesnek tartották az újítómozgslmat. Úgy véle­kedtek, hogy erre már nincs szükség. Pedig az ellenforrada­lom okozta károk nehéz hely­zetbe hozták népgazdaságun­kat. A korábban tervezett be­ruházásokat lényegesen csök- kentenünk kell. Tehát nem szükséges bő magyarázat arra, hogy most még inkább fontos az újítás, az ésszerűsítés,- a termelés növelése jelentősebb beruházások nélkül, a minőségi javulás és nem utolsósorban az önköltség csökkentése. Az újítómozgalom fellendí­tése érdekében február 1-én kezdtük el- a propagandát, újítás tárgyú plakátok és röp­lapok kifüggesztésével és a szokásos negyedévi verseny meghirdetésével a „medence legjobb újítója” és a „legjobb újítási megbízott” címek el­nyerésére. Kidolgoztuk a fel­tételeket és és ezen túlmenőleg a legjobb eredményeket elérő­ket komoly jutalomban része­sítjük. Eljuttattuk dolgozóink­hoz az 1957. évi újítási naptá­runkat, melyben konkrétan el­mondjuk, hogy milyen terület vár egyes üzemekben az újí­tásra. Ezzel kívánjuk dolgo­zóink jó kezdeményezéseit helyes irányba terelni. Az újítómozgalomról el­mondhatjuk, hogy újra él, Az alábbi táblázat, amely az ez évben benyújtott javaslatok számát mutatja, ad bizonyos képet szénmedencénk mozgal­máról: Salgó 9, Mátranovák 3, Mizserfa 1, Kazár 3, Nagy- bátony 6, Kányás 17, Tiribes 1, Ménkes 1, Salgótarjáni Szol­gáltató 6, Nagybátonyi Szolgál­tató 25, Tröszt 20 darab, ös­szesen 92 darab. Az újítási mozgalmat a dol­gozók kezdeményezése mellett bizonyos mértékig elősegíti a műszaki és gazdasági vezetők közreműködése. Nem véletlen az, hogy a Nagybátonyi Szol­gáltató áll az élen a benyúj­tott újításokkal (az elért gazda­sági eredménnyel is). A Szol­gáltató vezetői megfelelően kezelik az újítást. Jelentős számban maguk is újítók. Kü­lön elismerést érdemel Feny­vesi elvtárs — aki egyszemé­lyi elbíráló — a gyors, tárgyi­lagos ügyintézésért. Jó szer­vező és újító munkájáért Kis- pál elvtárs újítási megbízott is dicséretet érdemel. Jó ütem­ben megy az újítómozgalom a kányási, sa'gói, salgótarjáni szolgáltatói és a nagybátonyi üzemeinknél. Az újítómozgalom sikeres folytatására hívjuk fel a me­dence minden fizikai és szel­lemi dolgozóját, hogy a több, olcsóbb és jobb szénnel egész népgazdaságunk erősödését és népünk boldogulását segítsük elő. Ondrélk László, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt újítási csoportvezetője I\émeth László: PEDAGÓGUSNAPI GONDOLATOK A z egész ország figyelme ma a pedagógusok felé for­dul. A kicsinyek, a tanulók szeretettel köszöntik nevelőiket, az óvónőket, tanítókat, tanárokat. A felnőttek ugyanakkor visszagondolnak nevelőikre és a legtöbb esetben hálásan gondolnak vissza. Gondolatban vissza- képzelik magukat a kopott iskolapadba, látják a tanító nénit, vagy tanító bácsit, á sok apró gyermeket kikkel nevelőjük nagy türelemmel* szeretettel, ha kell szigorúsággal sajátíttatja el a tudás alapjait. Azóta sokat változott az iskola. Gyermekeink ma már sokkal jobb körülmények között tanulnak. Szebbek az iskolák, a padok, a bútorok, jobban öltöznek a tanulók. Mindenki jár iskolába, nem kell a szülőknek otthontartaniok gyermekeiét, munka, vagy ruhahaiány miatt. A tananyag több, a tudás nagyobb és alaposabb. A dolgozók gyermekei továbbtanulnak középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. A pedagógusk munkáját a múltban is csak a nép tudta igazán becsülni. Pedagógusnak leginkább az egyszerű embe­rek gyerekei mentek, mert az „urak” csemetéi számára nem kecsegtetett nagy lehetőségekkel a pedagógus pálya. Ezért az uralkodó osztály a pedagógust nem fogadta be maga közé. A pedagógus a nép között élt, azt tanította, ismerte minden ba. ját-bánatát. Együtt élt a néppel s egész életét a népnek- ál­dozta. Mennyivel jobb ma a pedagógus helyzete. A nép vette kezébe a hatalmat. A dolgozók állama a pedagógust az őt megillető helyre állítja. Teljes megbecsülésével és szeretetével veszi körül azt a pedagógust, ki a dolgozók államának meg­szilárdításában, a szocializmus építésében a saját munkaterü­letén segíti a munkásosztályt. Ma a pedagógusnak nem kell egyfelől az „urak“’ felé kényszeredetten hajolnia, másfelől a népet szolgálnia, nem kell az ellentétek között őrlődnie, öntu­datosan nevelheti tanulóit az igazságra, a szocialista jövő szá­mára, igaz hazaszeretetre, proletár internacionalizmusra, a kommunista erkölcsre. E lőtte, mint világító fáklya, a párt mutatja az irányt: Ha ezen az úton jár, minden bizalom az övé. Nyújtsuk át a Pedagógus Napon nevelőinknek a hála, a sze­retet és a bizalom virágcsokrát. Becsüljük meg jó munká­jukat. Segítsünk problémáikon. Neveljük gyermekeinket a pedagógusok szeretetére és tiszteletére. Az a tény, hogy pár­tunk és kormányunk Pedagógus Napot rendszeresített, bizo­nyítja, hogy a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése az egész társadalom feladata. Gyermekeinket csak olyan embe­rek tudják eredményesen nevelni, akiknek tekintélyük van a gyermekek előtt, akikre bizalommal néznek, akiket szeret és tisztel az ifjúság. Minden pedagógusnak törekednie kell erre; Azonban a pedagógusok igyekezete egymagában nem elég; Abban segíteniük kell a szülőknek, a társadalmi szerveknek is. Igen erősen fogjon össze az iskola és a szülői ház s ennek az összefogásnak eredménye gyermekeink jobb nevelésében fog megmutatkozni. A pedagógus hivatás nagyon szép, de igen nehéz és nagy felelősséggel járó munka. Adjunk meg minden segítséget ehhez a munkához. Amikor az -ország ma a pedagógusokat köszönti, köszöni azt is, hogy a pedagógusok nagy része nem szédült meg az el­lenforradalom jelszavaitól, mert látta, vagy ösztönösen érezte mögöttük a rombolást, az ifjúság megzavarását Ezeknek a pedagógusoknak jelszava a legzavarosabb napokban is ez volt: „Tanítani, tanítani.” így iparkodtak biztosítani az if júság nyu­galmát. így iparkodtak enyhíteni a szülők gondjait, kik lát­ták, hogy gyermekeik számára a legbiztosabb hely az iskola. A pedagógus napon évről-évre nagyobb megbecsülés veszi körül pedagógusainkat., Kívánjuk, hogy mun­kájuk évről-évre eredményesebb legyen. Álljanak ki bátran a szocializmus építése mellett, álljanak bátran a párt mellé, vegyék igénybe a párt iránymutatását és segítségét. Neveljék gyermekeinket marxista-leninista alapon materialista világné­zetre. Mindezek alapján biztosak lehetnek abban, hogy az egész dolgozó nép szeretető, a párt ereje mellettük lesz. TUDJA-E, HOGY ::: az indiánok nem tudtak lovagolni Amerika felfedezése előtt, ugyanis Amerikába a spanyolok vitték be a lovat. ... a madarak nem alusznak fészkeikben. A fészkeket csak a tojások kiköltésére és a ki­csinyek „gyermekszobájának” használják. ... a teknősbéka egyike a leghosszabb életű állatoknak. Kedvező viszonyok között több mint'300 évig is elél. ... a zsiráf nemcsak hosszú nyakáról, hanem hosszú nyel­E.-TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT'rTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTWTTTTTTTTTTTTTTTTTT dny*. w A körzeti orvos Egészségügyi Minisztériumunk ez év márciusában 20 darab Wart- burg-márkás személykocsit utalt ki orvosaink számára 40 000 forintos árban. Nógrád megye salgótarjáni járása abban a szerencsében ré­szesült, hogy e kocsikból hármat megkapott. Nagy öröm érte dr. Mo­non József zagyvapálfalvi körzeti orvost Is. amikor kezébe vette a minisztérium táviratát, melyben arról értesítették, bogy számára is kiutaltak egy gépkocsit. Monori doktor úr 30 kilométeres körzet or­vosi szolgálatát látja el. s eddig motorkerékpárral járta a vidéket, ami a nehéz téli hónapokban bizony nem valami kellemes utazási eszköz. Irigykedve tekint az ember egy-egy mellette elsuhanó szép kocsira, de amikor látja, hogy olyan ember tulajdonában van. aki beteg emberek segítségére siet vele, örömmel veszik. Monori doktor betegei nagyon szeretik kedves, fiatal orvosukat, s mosolyogva kö­szöntik, amikor megpillantják valahol kocsijával közeledni. véről is nevezetes? A zsiráf nyelvének hossza a 65 centi­métert is eléri. ;.. a világ legnagyobb csiga­gyűjteményével a spanyolor­szági Murciában élő Pedro Bayons dicsekedhet. Bayons 35 év alatt 5000 különböző csi­gafajtát gyűjtött össze s mind- hegyikről feljegyezte a legfon­tosabb tudományos adatokat. ... matematikusok kiszámí­tották, hogy a pont az i-betűn jólhegyezett ceruzával írva, egy-két mikrogrammot nyom. (Egy mikrogramm egy gramm milliomod része) Friss tintával írva már tízszerákkora a sú­lya. Ha azonban a tinta meg­szárad, ugyanannyit nyom, mint a ceruzával irt pont. Dr. Monori József betegeihez indul. Nórácska és a doktor bácsi. A délutáni rendelések után jólesik a pihenés... (Foto: Halász)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents