Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-25 / 41. szám

1957. május 25.

NÓGRÁDI Népújság

3

Mit várok a megyei pártértekezlettől?

Nehéz dolog nyilatkozni — hivatalosan a munkástanács elnöke vagyok, s kérik, mondjam el véleményem. Mindenekelőtt: elsősorban kommunista vagyaik, aztán a munkás- tanács elnöke. Ezek előrebocsátása elengedhetetlen. Hogyan működik nálunk a munkástanács? Hát, őszintén szólva, nem működik, de valahogy nem is érezzük hiányát. Az igazgató, a pártszervezet, a szakszervezet vezetője és a munkástanács‘‘ elnöke, időről- időre rendszeresen megbeszéljük a megoldásra váró legfőbb feladatokat. És meg is birkózunk ezekkel. Amikor az ellen- forradalom után sor került a munkástanács megtisztítására, derék, becsületes embereket választottunk meg. Ezek korábban is tevékeny társadalmi munkások voltak, így vállalták most is a munkát. Az egyik tanácstag (Frink Ferenc) műhelybizottsági elnök, a másik (Lenpechner Rezső) a pártvezetőség tagja; Nem mondhatjuk tehát, hogy a munkástanács tagjai nem dolgoznak;

Őszinte vagyok: valahogy már a kezdet kezdetén sem láttam a munkástanács jövőjét. Lassacskán az a meggyőződés erősödött meg bennem,

'CCOöOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOO^

Bonyodalmak egy hűtőszekrény körül

Mintegy két éve annak, hogy az Északmagyarorszá- gi Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni üzletigazgatósága egy hűtőszekrényt vásárolt az üzemi konyha részére a dolgozók jobb, egészségesebb ellátása érdekében. A hűtőszekrény először jól be is vált, nem volt rá pamsz, úgyszólván nagy szolgálatot tett a dolgozóknak. igen, csak tett, mert három hónapja már nem használható egy 13x8x 1250-es ékszíj miatt. (Ez az ékszíj kötötte össze a villanymotort a kompresszorral.) Ugyanis az ékszíj — amivel a hűtőszekrényt a gyárakból kiadták — már tönkrement. Mivel a vállalat anyagfelelőse korábban nem gondoskodott ennek pótlásáról, most már bizony nehéz a mulasztást pótolni. Igaz, amióta a hűtő- szekrény nem használható, minden nap megpróbálták beszerezni az ékszíjat, de csak a levélforgalom, az utazási költség és a napidíj növelte annyira a költségeket, hogy akár öt, vagy talán tíz ékszíjat is megvásárolhattak volna rajta.

Három hónap múlott el tele sok sikertelen kísérlettel, s arra gondoltak* ha máshol nem is, de a Műszaki Gumiáru Értékesítő Vállalatnál (Budapest, Jókai tér) biztosan kapnak. Azonban csalódtak, mert ott azt a választ kapták:

— Van. de nem adhatunk. Kössenek velünk szerződést, s akkor 30 nap múlva megkapják. (Kössenek szerződést egy 25—30 forintos, mondhatnánk értékben alig valami, de a hűtőgép használatánál nélkülözhetetlen ékszíjra.)

A bürokrácia súlyát érezték nehezedni magukra, azért mondották hát:

— Megdőlt bennünk az a régi közmondás, hogy nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség. Inkább így helyettesítenénk ezt, hogy ez alkalommal az emberség és a bürokrácia küzdelmében a bürokrácia — a mi ügj'ünk- ben — már eddig is három góllált terhelte me" az emberség hálóját. (Ha egy ügyet egy hónap alatt nem lehet elintézni, ott már Jco- moly bürokrácia állja az ügyintézés útját. S itt immár a harmadik hónapja tisztázatlan az ékszíj problémája a bürokrá^’a jóv^1- tából. Úgy érezzük a három hónapot nyugodtan nevezhetjük három gólnak is.) Hát igazság ez?

Az üzletigazgatóság dolgozói még nem adták fel a harcot, de annyi bizonyos, hogy nehéz helyzetbe kerültek. Itt a meleg idő, nagy szükség lenne hűtő- szekrényre. Aggodalmuk jogos, mert a romlandó anyagok helytelen tárolása, náluk már nagyon sok problémát.

okozott. Ma is ettől félnek, s ha most en*7ek útját akarják állni — ékszíj miatt —, vegyenek egy új hűtőszekrényt? Fizessenek ki újabb ezreket, hiszen még egvre már nincs szükségük, csupán alkatrész kellene. Miért nem lehet a magyar ipar gyártmányaihoz alkatrészeket kaoni? Hiszen ez is a doIgo',AV

ZSEMBERY BÉLA

vSoc»cMoooooooeK»oocK50ooooo^

hogy nem a munkástanács a mi nagy tartalékunk, ha a szakszervezeti munkát meg tudjuk javítani. Ha a termelési értekezleteket valójában a munkásdemokrácia hatékony fórumává akarjuk tenni, ha mindezt elérjük, nem kell nekünk semmilyen munkástanács.

Én beszélek így, a munkás- tanács elnöke? Őszinte véleményem ez.

Hogy a szakszervezet jó úton indult el, bizonyítja a nemrég megtartott szakszervezeti aktíva is. Nagyon tanulságos volt ez számunkra. A dolgozókban van aktivitás, van bátorság a hibák kijavításához — úgy beszéltek, mint akik valójában magukénak érzik a gyárat. Nagyon jó ezt tudni. Javul az üzemen belüli munkafegyelem, nő a termelés, az önköltségi tényezők is pozitív irányban alakulnak. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az egészséges fejlődés újabb sikereket hozzon,

Mit várok én a közelgő megyei pártértékezlettől? Azt hiszem, nagyon fontos lenne, ha a pártértekezlet végre pontot tenne egy nagyon kényes, hónapok óta húzódó ügyre. Arra gondolok, hogy igen sok becsületes, osztályhű elvtársat az ellenforradalom ideje alatt leváltottak korábbi funkciójából, mindez egy tollvonásba került akkor, és most nem tudunk érvényt szerezni aücaratunknak, az arra érdemeseket nem tudjuk visszahelyezni régi helyükre. Nagyon fontos, hogy ebben az ügyben végre döntsünk is. Véleményem szerint a pártértekezletnek valami módon konkrétabbá kellene tennie a termelés pártellenőrzésének formuláját. Nagyon lényeges kérdés ez is, mert az ellenőrzés hogyanjának tisztázása nagy segítséget jelentene számunkra. Ezt várom én, a Salgótarjáni Üveggyár munkás- tanácsának elnöke, a megyei pártértekezlettől.

Holczer Károly

, ■ • ---K

ISZ alakul

Bt ágratlsápent is

A nógrádsápi KISZ-fiatalok május 26-án tartják a szervezetük zászlóbontó ünnepségét. A fiatalok lelkesen készülnek e nagy napra. Ünnepségükre meghívták a járás ifjúsági vezetőit és a honvédség képviselőit. Az alakuló gyűlést majálissal zárják be.

Kié a salgótarjáni bánj ászzenekar ?

Nálunk, Boglyason, a kis bányatelepen az a hagyományos. hogy a halottaknak járó végső tiszteletadáson a bányászzenekar is elbúcsúzik. Az elmúlt napokban szomorú és nagyon csúnya dolog történt. Meghalt egy 12 éves kisfiú — egy derék, bányász ember kisfia. A szülök és a temetésen részvevők várták, hogy megjön majd a zenekar is, de csaíód- niok kellett. A zenekar tagjai azért nem jöhettek a kisfiú temetésére, mert délután a Stécé itthon játszott s a zenekar tagjai odamentek.

Nagyon csúnya, tisztességtelen dolog volt. Nemcsak a kisfiú szüleit bántotta ez, de mi, baglyasiak valamennyien elítéljük a zenekar tagjait. Reméljük. hogy a zenekar vezetői nem engednek meg máskor hasonló dolgokat.

Andó (gyurka) Gyula

Baglyasalja

Az építők munkáját dicséri

Regen rossz viskók csúfították a salgótarjáni nyomán új, modern munkáslakások emelkednek.

vásárteret, most az építők munkája

Speidel tábornok szervezte meg 1934-ben Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter meggyilkolásét

Berlin, (MTI)

A Neues Deutschland csütörtökön dokumentumok alapján leleplezte, hogy Speidel egykori hitleri tábornok, a NATO közép-európai szárazföldi csapatainak jelenlegi fő- parancsnoka 1934 ben megszervezte a Sándor jugoszláv király és Barthou akkori francia külügyminiszter elleni gyilkos merényletet. A dokumentumok bizonyítják, hogy Speidel, aki akkor százados volt, különleges megbízatásokat kapott a Göring vezette titkos szolgálattól s e megbízatások birtokában került Párizsba katonai másodattasé- nak. Ezt a tisztségét 1933 es 1935 között töltötte be. Hitlert abban az időben aggodalommal töltötték el egy keleti Lo- carno-szerződés kilátásai, amelynek élharcosa Barthou akkori francia külügyminisz- -ter volt. Hitler Barthou terveiben a kollektív európai biztonsági rendszer alapjait látta, amely lehetetlenné tette volna imperialista terveinek valóra- váltását

1934 nyarán a göringi kémszolgálat Vancso Mihajlov nevű ügynöke útján megtudta, hqgy Ante Pavelics, a későbbi Usztasa-vezér a macedón „forradalmi” szervezettel együtt Sándor jugoszláv király meggyilkolására készül. Ezt a macedón „forradalmi” szervezetet a német kémszolgálat pénzén tartották fenn. Amikor e tájékoztatás birtokába került,

a német kémszolgálat elhatározta, hogy segítséget nyújt a merénylet végrehajtásához, mégpedig a* jugoszláv király franciaországi látogatása alkalmával. A részletek megbeszélése céljából Vancso Mihaj lovol. aki egyúttal a macedón „forradalmi“ szervezet vezetője volt, Párizsba küldték, hogy ott vegye fel az érintkezést Speidellel. A kémszolgálat egyúttal megbízta Speidelt, olyan időpontra szervezze meg a merényletet, amikor a jugoszláv király Barthou francia külügyminiszterrel együtt van, hogy egycsapásra mindkettőt meggyilkolhassák. Ezután Speidel egyik franciaországi ügynöke, bizonyos Hang-Erich Haack megszerezte a francia rendőrségtől a kriály látogatásának programját és a mar- seillei rendőrség biztonsági intézkedéseinek részleteit.

A marseillei gyilkosság Végrehajtása után Speidel jelentést tett „az akció sikeréről1’ Göringnek és egyúttal segített Vancso Mihajlovnak abban, hogy titokban átlépje a francia határt;

E naptól kezdve Speidel gyors karriert csinált és rövidesen tábornok lett. Vancso Mihajlov pedig, akit Speidel segített elmenekülni Franciaországból, szintén magas megbízatást kapott Hitlertől: a második világháború idején a balkáni náci propaganda-szolgálat vezetője volt — írja végezetül a Neues Deutschland;

ÉPÍTŐK KÖSZÖNTÉSÉ

i z építő- és építőanyagipari dolgozók, a Horthy fasiszta, években igen nehéz, bizonytalan körülmények között éltek, dolgoztaik, vagy nem dolgoztak, a munkásosztály és az Építőmuríkás Szövetség legjobbjainak vezetésével vívták a harcot legálisan, vagy illegálisan a fasiszta elnyomás, a végtelen kizsákmányolás ellen. Harcoltak a munkahelyi rakták rakban az állványok alatt, a tetőnélküli, vagy félig kész épület teSkben részükre biztosított szállásviszonyok ellen, a munka- nélküliség rettenetes ténye és következménye ellen. Ezek az emberek sekat mesélnék a fiataloknak az akkori építőmunkások sorsáról. Elmondják, hogy 1945-ben a felszabadulás mit hozott nekik, s mit teremtett meg a fiatalabb építőmunkások részére. Egyszóval csak rossz emlék maradt a magyar építő* munkások részére a Horthy-fasiszta korszak nehéz évei.

Felszabadulásunk után a szocializmus építésének programja szerint óriási építkezések, üzemeik, gyárak építése, a tíz és százezer lakóház létesítése, a magyar építőmunkás lelkét is megváltoztatta. A hatalmas építkezés során a megváltozott körülmények között saját és népe sorsa építése közepette mutatták meg a magyar építőmunkások, hogyan kell és lehet egy szocialista országot építeni, amit igazolnak a mindenki előtt magasba nyúló gyárak kéményei és az óriási számba menő lakóházakj\ jepünk, pártunk, kormányunk megbecsülte és megbecsüli IV az építő és építőanyagipari dolgozókat éppen úgy, mint más iparág dolgozóit. Megyénkben is több száz dolgozó részesült kormány és egyéb kitüntetésben. Gondoskodik az építőmunkás becsületes megélhetéséről, szállás, étkeztetés és egyéb körülményeinek emberségessé tételéről. Egy külön elismerés az, hogy a kormány törvénybe iktatva elismerte az építők ünnepét.

Az építők napján, május 26-án köszöntjük, megyénk építő és építőanyagipari szervezett és minden dolgozóját. Arra kérjük ezeket a dolgozókat, hogy az idősebbék vezetésével és példájuk nyomán a fiatalabbak és minden dolgozó továbbra is odaadóan dolgozzon a párt, a kormány építési prógramjár nak végrehajtásáért, népi demokráciánk, a munkáshatalom megvédése és erősítéséért,

M

ájus 26. az építők ünnepe. Az élet, a természet kibontakozásának, a nemzetközi munkásmozgalom összefogásának hónapja adjon erőt és hitet valamennyi építő- és építőanyag- ipari dolgozónak a további harchoz és munkához.

Elvtársak! Szaktársak! Vegyetek részt a Salgótarjánban megrendezett építők napja kultúr-sport és egyéb szórakozásban gazdag ünnepélyen!

Építő Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Nógrád megyei Bizottsága

AZ ORSZÁGGYŰLÉS UTÁN

II. Hogy közügy legyen a gazdaságos termelés

„Gazdasági feladatainkat... minden becsületes dolgozónak magának is kézbe kell venni... Az összes gazdasági feladatokat úgy kell felfognunk, mint a politikai hatalom megerősítésének fontos kérdéseit és úgy kell kezelnünk, mint az elért gazdasági eredmények megvédésének, a dolgozók általános színvonala megvédésének feladatát.”

Laczkó elvtárs, a bányaüzem fiatal mérnöke már éppen indulóban van. Sürgősen meg kell néznie az egyik légakna megépítésének munkálatait, s azután gyalogszerrel végigmenni a drótkötélpálya mentén, mert azt jelentették, hogy egyes tartóoszlopoknál megla- zutlak a csavarok. Amikor meghallja jövetelünk célját, még szívesen marad néhány percet, s emlékezetből, nem éppen sorrendben mondja el a készülő műszaki intézkedési terv főbb pontjait.

— Rendet akarunk teremteni a csilletakarításban — jelenti ki határozottan, s már sorolja is, hogy hogyan:

— Eddig minden műszakban két dolgozónak kellett volna a csiliék takarításával foglalkozni. Ez azonban az esetek többségében nem történt meg. mert vagy senki sem ügyelt rájuk,

hogy mit csinálnak, vagy más munkára osztották be őket. — Most azt akarják, hogy a palával telt csilléket a meddőhányón tisztítanák meg, a szenescsilléket pedig vasárnap mind a külszínre küldenék, s ott négy dolgozó egész hétre elvégezné a takarítást.

— Eddig ugyanis hetenként 36 műszakot fordítottunk erre a munkára, mégis igen sok csillébe egy-két mázsa szén, vagy pala marad beleragadva. Ezután nyolc műszakot fordítanának rá, 12 műszakot pedig arra, hogy gumiszalagon megjavítsuk a palaválogatást — számol Laczkó elvtárs. — Még mindig maradna 16 megtakarított műszakunk, amit a termelőmunkában hasznosíthatnánk.

A takarékosság másik nagy lehetősége a sodronypályán a tartókötelek kicserélésének jobb megszervezése. Havonként 2—3-szor kell ilyen munkát végezni, s egy .egy alkalommal 27 dolgozó 16 órás munkáját is igénybe veszi. A jövőben az erdőgazdaságtól kölcsönöznek agy Sztalinyec- traktort, s így a feladatot óvatos számítások szerint is 8 dolgozó 16 óra alatt elvégzi.

— Próbálkozzunk — mosolyog a főmérnök —, de még mindig kevesebbet mondtam, mint amit tenni szándékozunk —, s máris sorolja, mennyi forintot takarítottak meg az eddig végrehajtott intézkedésekkel. Azzal, hogy márciustól már saját maguk végzik a drótkötélpályái kasok javítását. minimálisra szorítják a karambolok számát. Az utóbbi két hónapban egyszer fordult elő, míg azelőtt hetenként két- háromszor is. Egy-egy karambol pedig nem kevesebb, mint 200 csille szén' kiesését jelentette. Átmenetileg értetlenséggel találkozott, de mégis hasznos az az elgondolás, hogy a munkahelyeken — ahol arra mód van — az 1,45 forintos száldeszka helyett inkább 90 filléres bordafát használjanak.

Az intézkedési terv első

kidolgozása után műszaki értekezlet elé kerül, majd az ott elhangzott javaslatokkal bővítve a pártaktíva fogja megvitatni, s végül termelési értekezleten a bánya valamennyi dolgozója megismered és javaslatával kiegészítheti. A gazdasági-műszaki vezetés így akarja elősegíteni, hogy a gazdaságos termelés feladatainak megoldásában a bányászok minél nagyobb része tegye meg a magáét.

E cél elérésében nem kevés hárul a szakszervezetre. A legutóbbi szakszervezeti taggyűlésen például jelentős helyet kapott a munkaverseny. Több felszólaló arról beszélt, hogy a termelés mennyiségi növeléséhez a szállítás jobb megszervezésére, a szállítók versenyére is szükség van. Kérték, hogy a csapatoknak adják meg az előirányzatot, amelynek alapján vállalást tehetnek.

— Ezt a körletvezetőknek kellene kidolgozni, sajnos, eddig nem történt meg — panaszkodik Janák elvtárs. ÜB- elnök. Igaz — teszi hozzá —, nem is könnyű, mert a tröszttől a tervet mindig módosít- gatják . -.; Foglalkoztunk azzal is. hogyan lehetne a versenyt lehetővé tenni az anyagtakarékosságban, azonban az értékelés igen nehéz, s itt helyes lenne, ha segítséget kapnának a felsőbb szervektől is..,

Nagy gondja a szakszervezetnek, hogy a versenyben minél kevesebb legyen a papír, a nyomtatvány, minél több az

élő, eleven valóság. Ezért határozták el, hogy a vezetők valamennyi csapatot felkeresnek, ott beszélik meg velük, részt akarnak-e venni a versenyben, és ha igen, akkor azt is, hogy mire tesznek vállalást, milyen feladatok megoldására irányuljon a vállalás.

■— A dolgozók lássák az üzem helyzetét, problémáit, s úgy szülessenek felajánlások, ne pedig az íróasztal mellett a vezetők szabják meg — szögezi le Janák elvtárs. S itt mondja el, hogy a tröszt máris versenyeredményeket kér, holott a verseny célján, értékelésének módján még csak most dolgoznak érdemlegesen. Jogos az a megállapítás, hogy az ilyen, az egész üzemre kiterjedő és általános „versenyjelentéseknek” semmi közük az igazi versenyhez.

Határozott törekvés, hogy a politikai munka fellendítésével a munkastílus állandó javításával tegyék a köz ügyévé a gazdasági feladatokat. E téren azonban még sok a tennivaló. A pártszervezetnek el kell érnie, hogy közvetlen legyen a kapcsolat a dolgozók és a vezetők között, hogy minél többen vegyenek részt a célok megvalósításában. Hiba, hogy a pártaktíva, a szervezés után nem vesz részt a felvilágosító munkában. Kétségtelen azonban, ahogy meg volt az erejük a termelés fellendítéséhez, erős pártszervezet megszervezéséhez, úgy meg lesz ahhoz is. eleven, lüktető politikai életet va. lósítsanak meg — hg —