Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-25 / 41. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. május 25. Tömörítsük az e őttiiiű álló feladatok elvégzésére a társadalom összes haladó erőit Ha egy család valami nagy Vállalkozásba kezd, természe­tes módon megnő a dolgos ke­zek száma. Vegyünk egy ilyen • nagy eseményt. Mondjuk a házépítést Még a munka tart, a fiatal családapa, vagy a ko­rábban valamiért megsértett fiú is visszatér. A legkisebb­től a legnagyobbig együtt. iz­zadnak, verejtékeznek — rak­ják a közös fészket, vala- .mennyiök új otthonát Amennyire szükséges az egyes ember ilyen nagyobb munkájához az egész család segítsége, annyira áll ez a nemzet becsületes, a haza sor­sáért felelősséget érző erőinek összefogása, amikor mindany- nyiunk közös „házáról“, a nép nagy „otthonáról” van szó. Nemzeti történetünk tanúsítja, hogy népűnk akkor boldogult, akkor volt számottevő té­nyező (történelmünk folya­mán sajnos nagyon kevés­szer) amikor az ország­nak volt reális, bölcs ve­zetője s olyan cél az or­szág népe előtt, amely minden progresszív erőt csatasorba tudott állítani a nemzet érdekében. Ha valaha, most szükség van rá, hogy a nemzet minden hű­séges fiát munkára hívjunk, hogy a nép a maga hazájá­ban szabadon építhessen, hogy megvédjük a tizenkét esztendő vívmányait, hogy erőnk sze­rint hozzájáruljunk a szabad népek nagy, nemzetközi össze­fogásához, amely békénk biz­tosításáriak legfőbb feltétele. Kádár elvtárs országgyűlési beszédében Leninre hivatkoz­va nyomatékosan hangsúlyoz­ta a nemzeti erők összefogá­sának, a Hazafias Népfront­mozgalom jelentőségét; hang­súlyozta, hogy a proletárdik­tatúra viszonyai között annak együt legfőbb feladata a szo­cializmus fejlődésének útján tömöríteni az összes haladásra képes társadalmi erőket. A népfront-mozgalom terén is megmutatkoztak, sőt talán legfőképpen itt, azok a rend­kívül káros politikai nézetek, amelyek megszemélyesítője Nagy Imre volt. Már 1954-ben a népfront-mozgalomnak anti- leninista értelmezést adva igyekezett azt a Párt vezető szerepének háttérbeszorításá- val, úgy mozgósítani, hogy pártellenes ellenzéket toboroz-j hasson, A Hazafias Népfront, kongresszusán kilenc és féli millió magyar szivének együtt-; megyei elnökség is. A meg­beszélés résztvevői nem kis részben pártonkívüll, köz- megbecsülésnek örvendő fér­fiak és nők, a társadalom kü­lönböző rétegeinek képviselői, régen tapasztalt aktivitással vették ki részüket a megbeszé­lés munkáiból. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az előttünk álló feladatok megoldásának rendkívül hatékony tényezője lehet, ha a társadalom legszéle­sebb rétegelt, minden be­csületes embert be tudunk vonni feladataink megol­dásába. Nem egy résztvevő már az első megbeszélésen megvalósít­ható, egészséges javaslatokkal állt elő. Kriskó János bánki pártonkfvüli mintagazda a legjobban gazdálkodó terme­lők közé tartozik. Elmondotta, hogy a környező községek gazdálkodói nem egyszer két­kedve fogadják, hogy milyen terméseredményeket ért el, viszonylag rossz minőségű földjén. Nem rejti véka alá a „műhelytitkát”. Elbeszélte, hogy egyszerű magyarázata van a jó terméseredménynek; az istállótrágyalevét nem en­gedi haszontalanul elfolyni, összegyűjti és kétszer megön­tözi ezzel földjét. Ez a magya­rázata a jó termésnek. Már a megbeszélésen szóba került, hogy ezt az életrevaló gya­korlatot érdemes lenne széles­körben megvalósítani. A me­gyei népfront-mozgalom veze­tői ezek után elhatározták, hogy mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy a bánki tapasztalatot meghonosítsák az egész megyében. Igen pozitív volt a visszhang­ja annak a javaslatnak is, amelyet egy másik gazdálko­dó hozott felszínre. Elmondot­ta. hogy Ságújfaluban tudomá­sa szerint egyetlen vetőgép sincs a gazdálkodók birtoká­ban. Véleménye szerint fel­tétlen változtatni kell ezen a helyzeten. Helyes lenne, ha valami szövetkezeti társulás alapján az itteni gazdák meg­ismerkedhetnének a vetőgép­pel, fölhasználhatnák azt munkájukban. A jelenlévők ezt a javaslatot is megvalósít­hatónak tartják és vélemé­nyük szerint ezzel a gépi mun­ka előnyeit felismerő gazdákat egyben közelebb is hoznák a szövetkezeti mozgalomhoz. Uj módon dolgozni és úgy, hogy újabb és újabb rétegeket bevonni a munkába — ez az, ami a népfront-mozgalom me­gyei vezetőit legfőképpen fog­lalkoztatja. Uj úton. új eszkö­zökkel. És ezek a vezetők gond­dal, felelőséggel végzik mun­kájukat. Az a tervük, hogy a megye országgyűlési képvise­lőit is aktivizálják, bevonják munkájukba. Az az elképze-. lésük, ha akad olyan életre­való javaslat, amely érdemes arra, hoyy az egész ország­ban meghonosítsák, ennek ér­dekében igénybe veszik a kép­viselők segítségét is. Egyéb­ként is változtatni akarnak azon a rossz helyzeten, hogy a képviselőket nem ismerik eléggé a megyében és munká­juk legtöbbször csak a válasz­tások előtti időkre korlátozó­dik. A hazafias népfront-moz­galom viszonyaink között ter­mészetes dolog, hogy csak az erős munkás-pa­raszt szövetség alapján vi- rágozhatik, bontakozhatik ki igazán. A mozgalom alapvető feltétele, hogy a benne részvevő különbö­ző társadalmi rétegek el­fogadják a szocializmus felépítésének célkitűzését és elismerjék a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét. A mozgalom kiteljesedése el­képzelhetetlen a pártszerveze­tek irányító tevékenysége nél­kül; A népfront-mozgalom ügye párt ügy? Párt ügy is, a nemzet valamennyi igaz fiát érintő ügy. A pártszervezeteknek min- - dent el kell követniök. hogy a most kibontakozó mozgalom valójában népmozgalom . le­gyen és tömörítse a hazafias erők legszélesebb tömegét. T. U Lelkeshangú KISI-aktívaülés Rútságon Május 18-án harcos hangula­tú aktívagy ülésen találkoztak a rétsági járás legjobb kom­munista fiataljai. Az aktíván mintegy 80 fiatal vett részt a járás községeiből. Megjelent egynéhány idősebb elvtárs is, akik baráti beszélgetést foly­tattak a fiatalokkal. Az aktíva szónoka Berki Mi­hály elvtárs volt. Beszédében ismertette az Ifjúság ellenfor­radalom előtti helyzetét. és azt. hogy kik vettek részt az ellenforradalomban és kik vé­delmezték hűséggel. életüket kockáztatva a nép hatalmát. Az előadó szólott arról is. hogy az MDP hogyan harcolt a hi­bák kijavításáén és hogy mi­lyen jelentősége volt a párt 1958. júliusi ülésének. Elmon­dotta. hogy a pártban lett vol­na erő a hibák kijavításához, de ezt megakadályozta az el­lenforradalom. Ezután az ifjúsági mozgalom kérdéseiről szólott. Elmondot­ta, hogy a DISZ-nek sok hi­bája volt. de pozitív tapaszta­latait a KISZ-nek. a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség szer­vezeteinek fel keli használniok munkájukban. Az aktíva fia­taljai az előadásból tiszta képet kaptak arról, hogy az ellenfor­radalom milyen fondorlatos eszközökkel tévesztette meg az Ifjúság egy részét és hasz­nálta fel céllal elérése érdeké­ben. Az előadó ezután arról beszélt, hogy megtévesztett fia­talok mellett tudatos ellensé­gek is tevékenykedtek. Ilyen­nek említette meg a keszegi. nézsai és a Szátok községi kőnyvégetőket. Az előadó ezután a* Ifjúság új, kommunista szervezetéről szólt, arról, hogy kik lehetnek tagjai és mit kell tenniök, hogy elkerüljék az ifjúsági mozgalom korábban gyakran elkövetett hibáit. Az előadáshoz hozzászóltak az idősebb elvtársak Is. be­széltek saját küzdelmes Ifjúsá­gukról, amikor kilátástalanság és lenézettség volt a szegény ember osztályrésze. Elmond­ták azt Is, hogy azt várják a fiataloktól, hogy becsületesen végezzék el mindig a rájuk bí­zott munkát és mindhalálig le­gyenek hűségesek a népi de­mokráciához. Az aktíva résztvevőit a hon­védségi KISZ-szervezet képvi­selői üdvözölték és biztosítot­ták a résztvevőket, hogy mi­dig számíthatnak a honvédség kommunista fiataljaira. Paulinyi János, Bétság Kína kibővíti a szocialista demokrácia elméletét és gyakorlatát ^ A sötétség napjaiban. dobbanásáról beszél. Ennek az* ^ mgflwij pücnforradaloiTS *7on*- ^ e^tt megálltak, már nagy kituszkolták őket az utcára, i5együttdobbanásnak” a hang-5 , , , . , ?“ /v«.wnn«»f «/íw/i a «7..^ fiiiivnzása nyilvánvaló az esz- • tolt bastyaja s „nemzetiszmu” súlyozása nyilvánvaló, az ősz-. tályharc elhallgatását, a tény- • szerve’ a Forradalmi Nemzeti legesen meglévő osztályellen- S Tanacs sajtoorganuma nem tétek kibékítését, eltusolását! eWsZeT propagálta: „A forra- —.... »,— »---- egész ; dalom megőrizte «****•/( «Jt« c soport várta őket. A gépkocsi- ahol már várta őket a hözön- ból kituszkolták őket, majd át- , gő tömeg. Amikor kiléptek a kutatták, nincs-e valami fegy­ver a kocsiban. Több hőzöngő javaslatára fel alkarták a gép­kocsit fordítani. Csak a gép­Az egész Fő-utca a hőzöngök kiáltásától volt hangos. A já­rási bizottságot éppen akkor ürítették. A járási bizottság néhány vezető funkcionáriusát halálra keresték. jelentette. Nagy Imre egész \uaiom megőrizte tisztaságát , rorauani vvtte a aev­politikai magatartása nagyon j furhkcio,láriu~ kocsiJzető ügyességén múlott, súlyos karokat okozott ezen a ; 5* lincselesere . „a megye la- h nem sikerült. Gázt téren is. Gyakori beszédei tá- i l(ossaga (értsd alatta a huligán adott motornak s eltűnt a Riogatást, bátorítást jelentet- j elemeket) nagy hidegvérről és mellékutcában tek a mindenfelé meghúzódó • tartózkodásról tett tanúbizony- reakciós elemeknek. ! Ságot’’, stb. A népfront-mozgalom terű- • Ezek a megállapítások var­ietén — bár a párt irányításé- • bogy sántítanak, már pedig a val értünk el eredményeket — : hazug embert hamarább utol- nemcsak ilyen likvidé tori né- 5 érik, mint a. sánta kutyát. Hadd zetekikel kellett megküzdeni—; mondjunk, el egy igazi törté- az egészséges, széleskörű ki- í netet. Igaz történet, s nem bontakozást gátolták bizonyos ; egyedülálló .., szektás nézetek is. A megyé- j Október 28-án mar egyre . .. , uyvn neiyzeioeru r laiaiemoer­ben is nem egy helyen tapasz- • nyilvánvalóbb a vált az ellen- nyéktől. Hiszen tudtak, hogy ^ kerültek a mozaalomba taltuk, hogy a pártszervezetek: forradalom ténye. A megyei iotU*: Csakhamar miní pártoktatók bíztak az bizalmatlanul, kétkedve néz-: pártbizottságon lévő elvtársak nnellejuk szegődött néhány „cir emberekben szerették n? em- ték a népfront-bizottságok ; a megfelelő felső információ vú\ tuszkolni kezdték a já- berek„t Sok küzdelmet s áIdo­munkáját. Nem egyszer leke- ! hiánya miatt nem tudtak tá- r,aSl forradalmi bizottság epü- s ( munkát vérteztek min el zelően „foglalkoztak“ velük. \ fékeződni a megyei helyzetről. ** /•« ({^ási Tanács). Köz- ^rT^tőküheH^ liMa A népfront-bizottságok szá-: A vezető elvtúrsák úgy hatá- netten melléjük állt egyik ol- „ ___ m ottevő részükben az ellen- j roztak, hogy T. L. és Sz. I. elv- da‘‘ro1 egy barna gumiköpe- forradalom ideje alatt is a nép t társakat Balassagyarmatra kül- nyes és egy magas so- ügye iránti hűséges felelősség- ; dik: próbáljanak kapcsolatot vánV fekete férfi, aki hatal- gel állta meg a helyét. A ba- • keresni a párttagokkal, a mun- mas farkaskutyát vezetett. Ilyen körülmények sokai várhattak között nem a fejlemé­kapun, ismét erőt vett rajtuk a fojtogató, szorongó érzés. Lassan, egymás mellett ha­ladva. de határozottan indul, tak neki a sötétségnek, a ve­szedelmektől telített éjszaká­nak. A gyülevész társaság, élű. kön néhány „ordassal", csatla­kozott hozzájuk. Alig várták, mikor lehet beléjük kötni. A lincselés veszélye a levegőben lógott. A barnaiköpenyeges is ott haladt mellettük. Nyilván­valóvá vált, hogy az ellenforra­dalmi tanács kidobta őket pré­dának. A két elvtárs még nem volt ilyen helyzetben. Fiatalember­lassagyamjati népfront-bizott- í kasokkal. Mindketten elvál- ság pártonkívüll elnöke,! iaUák a megbízást, bár tudták, Schukman Zoltán, az ipari: hogy életükkel játszanak. Ak- technikum igazgatója például i k/ir már „ m sselek elh02_ mindent elkövetett, hogy ta-:fáfc a h£re5cef Nórrádha is> mtvanya t kivonja az ellenfor-. Diósjenóröl és éb községek. radalrmsta zavartkeltők esz-. m rlűíztó Mrek érkeztek_ mei hatosa alól. Filmvetítése-! ütközhen elé nWymasztó két rendezett szamukra es más . foglalkozásokat iktatott be. j Z0]* “ h Érthetc' «• hogy sz ellenforradalom net mVíin n** - ' A használhassa fel céljai elérése • ™™vasszonyara gondolt Bal- érdekében őket í sejtelmek gyötörtek őket. De Más példákat is sorolhat- j Mrmí is a párt uta­nánk annak igazolására, hogy : sit^sai teljesíteni kell.. * a népfront-bizottságok meg-: Érzésük nem csalt. Ahogy Ahogy közeledtek a nemzeti tanács épülete felé, úgy nőtt a kísérő tömeg és erősödött a szi­a hasonló korú fiatalok spor­tolni, szórakozni-mentek, ők a tankönyvet vették elő, vagy a falvakat járták. Nem sajnálták otthagyni a napi nyolcórai munkát és a nagyobb kerese­tet jelentő üzemi munkát, mert úgy érezték, a pártért, a indulva, hogy ahol élek van, ott ellentmondás is va#— te­hát a szocialista társadalom­ban is —, rámutat a döntő kü­lönbségre: az osztálytársada­lomban az ellentmondások az antagonisztikus (ellenséges) osztályok közti harchoz ve­zetnek; Kínában viszont az a helyzet, hogy miután 1949-ben megteremtették a nép demok­ratikus diktatúráját és lénye­gében befejeződött a mezőgaz­daság és az — eddig kapitalis­ta vezetés alatt álló — ipari és kereskedelmi vállalatok szo­cialista átszervezése —, új helyzet adódott; új osztályvi­szonyok jöttek létre. „Az eredmény az, hogy lé­nyegében lezártuk azt a törté­nelmi szakaszt, amikor osztály- harcot kellett folytatnunk az ellenséggel. Ezt az ellentmon­dást, amely hosszú ideig a fő­ellentmondás volt, megoldot­tuk". A termelőerők gyors ütemben fejlődnek az új szo­cialista termelési viszonyok alapján. A néptömegek új, ed­dig elképzelhetetlen egysége alakult ki. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a szocialista társadalomban nincsenek el­lentmondások. A szocialista társadalom fejlődésének fo­lyamatában igenis keletkeztek és keletkeznek továbbra is el­lentmondások a termelőerők és a termelési viszonyok között, a gazdasági alap és a felépítmény között. Ezek az objektív ellent­mondások a nép soraiban mint a haladó és maradi elemek közti ellentmondások, mint a tömegek egyik és másik része közti ellentmondások, a néptö­megek és a vezetők közti el­lentmondások jutnak kifeje­zésre. Mindezek az ellentmon­dások nem antagonisztikus (megoldhatatlan) ellentmondá­sok. Az érdekek alapvető egy­ségének alapján keletkeztek. De antagonisztikus ellentmon­dásokká válhatnak. Ez ellent­mondások megoldásának és an­nak megakadályozásának mód­ja, hogy ne válhassanak anta­gonisztikus ellentmondásokká, elvből más, mint az antago­nisztikus ellentmondások meg­oldásánál, amelyek ellentétes érdekek alapján keletkeznek, vagyis köztünk és az ellenség közti ellentmondások. TÖMEG ÉS VEZETŐK Kína Kommunista Pártjának központi lapja különös nyo- •matékkal vizsgálja az említett Icikkben (és ezt teszik a gyűlé- Jsek százain és ezrein az elő- • • jadók is) a tömegek és vezetőik C közt felmerülő ellentmondóso- Ez a biztató sző i$ jólesett lkat. Ez az ellentmondás az ál- nekik. Erőt és magabiztosságot ilám életében elfoglalt helyze- adott, meghúzták lépéseiket és:tűkből fakad. A közvetlenül a a kórháznál egy meUékutcában 5 termelésben részvevő munká- eltűnték és futásnak eredtek. Jsok és parasztok hajlamosak a Elnyelte őket a sötétség. Ami-»helyi és pillanatnyi érdekeket kor látták, hogy nem követik!előtérbe tolni, az igazgatással őket. megálltak és kifújták i^egbízott funkcionáriusok _pe- maaukat. ;dig mindenekelőtt a hosszuta­* vú, össznemzeti érdekeket tart­ják szem előtt és hajlamosak arra, hogy a tömegek helyi és pillanatnyi érdekeit figyel­men kívül hagyják. Ezt az el­lentmondást Mao Ce-tung út­mutatása szerint csakis a bü­rokratikus módszerektől való radikális elfordulással lehet megoldani. A Zsenminzsipao szó szerint a következőket ír­ja: „Ahhoz, hogy a bürokra­tizmust eredményesen le le­hessen küzdeni, a tömegekre kell támaszkodni és ki kell bontakoztatni a nép demokra­tikus életét, úgy, hogy a töme­gek erősebb ellenőrzést gya­korolhassanak a vezetők fö­lött.“ A népi Kína közéletében gi­gászi kampány folyik Mao Ce- tung ama nézeteinek népsze­rűsítésére, miként lehet he­lyesen megoldani a „belső konfliktusokat“. Mao Ce-tung e nézeteit a legfelső állami konferencia február 27-től március 1-ig tartó ülésszakán fejtette ki. A kínai állam- és pártvezető beszédének teljes szövegét nem hozták még nyil­vánosságra, de Kína Kommu­nista Pártjának központi lapja egész sor nagyjelentőségű ve­zércikkben kifejtette Mao Ce- tung legjelentősebb alapgon­dolatát. Igen. sok állami és pártfunkcionárius hivatkozott beszédében Mao Ce-tung meg­állapításaira, így mindenek­előtt Csou Én-laj miniszterel­nök, a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottsága ülésének megnyitá­sakor. De mindez csak bevezetője volt annak a mozgalomnak, amelyet most teljesen kibon­takoztatnak. s amely méreteit tekintve, csak azokhoz a nagy elméleti hadjáratokhoz ha­sonlítható, amelyeket Kína Kommunista Pártja a felszaba­dulás után folytatott, amikor a tisztviselői kart tisztességre és az állampolgárokat becsüle­tességre kellett nevelni. A Zsenminzsipao oldalakra ter­jedő cikkeket közöl nagy tá­jékoztató és vita-gyűlésekről. Csak Pekingben 350 000 em­ber vett már részt ilyen vita- gyűléseken. Ugyanakkor a társadalmi szervezetekben, az írószövetségben, a Kínai De­mokratikus Ligában (polgári értelmiségiek pártja), az úgy­nevezett Kínai Kuomintang Forradalmi Bizottságban (ugyancsak egyike a Népfront­ban tömörült demokratikus pártoknak), a hadseregben, üzemi gyűléseken és másutt is megvitatták Mao Ce-tung be­szédének bizonyos tételeit, KÉTFÉLE ELLENTMONDÁS A mozgalomnak alapjában véve az a célja, hogy a nép és a párt tudatában elmélyítse és megszilárdítsa a proletariátus diktatúrájának demokratikus alapjait. Kína Kommunista Pártjának központi lapja egy április 13-án közölt cikkben el­méleti magyarázatot ad. Abból a marxi—lenini tanításból ki­szólalt felsza­dalmaZások, rágalmak zuha- népért dolgozhatnak. Ok azok tóga. A fafkaslkutyás tette föl a fenyegetésekre a koronát: — Ez a kutya át fogja ha­rapni a torkotokat! Egy másik: — Muszka mellé kerültök! közé tartoztak, akikről az el­lenforradalom szóvivői azt üvöltöztéle: rákosistcük, sztáli­nisták, 4—5 ezer forintot ke­resnek. (Alig kerestek többet az egy harmadánál.) Sajnos, Merre menjünk ? _ meg a lidércnyomástól badult T. elvtárs. — Nem tudom. Te hogy gon­dolod? — kérdezi suttogva Sz. elvtárs. — Gyerünk a szántóföldön. Hátha utánunk jönnek. S ezzel nekivetették magu­kat a felázott szántóföldeknek. Alig mehettek 10—15 percet, amikor az országúton egymás­után jelentek meg a világos pontok. Autók és motorkerék­párok reflektorai világították be az egész útvonalat. — Minket keresnek — sut­togták egyszerre. Lehasaltak a csatakos, vizes földre, s lélegzetvisszafojtva fi­gyeltek. ^Hosszú, idegtépő vára­kozás után megkönnyebbülve észlelték, hogy a keresésükre indult autós, motor'kerékpáros ellenforradalmárdk Balassa­gyarmat irányában eltávoznak. A félelem okozta dermedt­ség sokáig megbénította nyel­vüket. Hangtalanul bandukol­Kína Kommunista Pártja a jelenlegi kampányban a gazdaságtól kezdve a kultú­ráig a közélet minden ágának további demokratizálását kö­veteli. Egy valóban demok­ratikus munkastílust követel^ nek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, az állami üze­mek, az állami és magán ve­gyesvállalatok. a kormányhi­vatalok. a nevelőintézetek ve­Már alig várták, hogy elér- azokban az időkben sokan él­jék az épületet. Sajnos, ott hitték, hogy a pártfunkcioná- sem találtak, menedéket. Fáj- riusoik nagy pénzeket vesznek Halmukat fokozta, hogy a fo- fel. lyosón néhány olyan emberrel Az egyre nyomasztóbb fcö­a tak az úttalan-utakon, kerülve ívelésében. Mindenütt megfe- a lakott területeket. Gondola- j lelő demokratikus szerveket tűk vissza-visszatért az esemé-,ke 11 létrehozni, amelyek a fel- nyek színhelyére. Mindketten |adatok mego]dáséban d8nt6 szerepet visznek. Mind e szer­állták a helyüket, és igazolták j Balassagyarmatra értek, szív- is találkoztak, akiket eddig rülményCk között értek el a dolgozók irántuk megnyil- S szorongva látták: géppisztolyos elvtársaiknak ismertek. Csak cukrászda elé, ahol már árnyé­„r ír i_: 1 r j. ___j. S -^l€7TlZ€tŐrÖk,, && ollonirurrsiAnl- „x 7.^r.«kk ____1. i.a a» tü v ánuló bizalmát, azt, hogy;nemzetőrön" és ellenforradaL közömbös, sőt egyik-másik ré- kosabb helyek következtek. Itt méltók arra. : rendőrök cirkáltak az ut- széről gúnyos mosoly volt a lépett hozzájuk egy határőr, ciki Most ismét országszerte! c“n- New álltak meg gépkocsi- „bíztatás". azt súgta nefkik: megkezdi tevékenységét a ha-1 juíkkai a város szélén, egyene- Nem sokat teketóriáztak ve- — Sajnálom, hogy ilyen zafias-népfront mozgalom. Né- j sen a járási bizottság épülete lük. Elszedték személyi védel- rülmények között talál közt nk hány nappal ezelőtt összeült a* elé tartottak. Amikor az épü- műket célzó fegyvereiket és Ne féljenek. egyet gondoltaik: azért enged­ték ki őket Gyarmatról, hogy útközben végezzenek velük. Nem az ellenforradalmárokon múlott, hogy ez nem sikerült. \ két elvtárs harmadnap ért haza Salgótarjánba. A halál markából szabadultak ki... Molnár Pál vezetek demokratikus gyűlé­sein biztosítani kell a teljes szólásszabadságot, a követke­ző elv alapján: „Mondd ki. amit tudsz, s mondj mindent, a tudsz; ne szégyeníts meg sen iát, aki beszél és méltasd figyelemre, amit hallasz“.

Next

/
Thumbnails
Contents