Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)
1957-05-18 / 39. szám
I MÁJUSI LEÁNYKOSZORÚ AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II, ÉVFOLYAM, 39. SZÄM. Ára 60 fillér 1957. MÁJUS 18. Védjük rendünk alapját, a társadalmi tulajdont Alkotmányunk megállapítja: „A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a kö- siiletek, vagy szövetkezetek tulajdonában van." A társadalmi tulajdon adja meg a lehetőségiét arra, hogy az állam tervszerűséget vigyen a gazdasági életbe. A termelőeszközöket az egész társadalom érdekének megfelelően használják fel. Ha a kapitalisták szentnek és sérthetetlennek nyilvánították a magántulajdont és ezzel annakidején elérték a kapitalista rendszer megszilárdítását, akkor nekünk, kommunistáknak annál inkább szentnek és sérthetetlennek kell nyilvánítani a társadalmi tulajdont, hogy ezzel a gazdálkodás új, szocialista formáit minden területen megszilárdítsuk. A társadalmi tulajdon védelme és megszilárdítása a szocialista típusú állam egyik legfontosabb feladata. Ez nemcsak a népvagyon vé- deimezését jelenti, hanem azt is, hogy az állam gondoskodik annak állandó gyarapításáról is. A társadalmi tulajdon védelme és gyarapítása a szocializmus gazdasági alaptörvénye ér- vényesüléséiíék nélkülözhetetlen feltétele. Lenin ismételten hangsúlyozta, hogy a spekuláció és a megvesztegetés mellett a társadalmi tulajdon fosztogatásában fejeződik ki elsősorban a forradalmárok által megdöntött, kizsákmányoló osztályok ellenállásának külső, formája. Lenin hívta fel a figyelmet arra is, hogy az állami vagyon fosztogatása egyben a kispolgári ösztönök megnyilvánulása, amellyel szemben a legszívósabb harcot kell folytatni. Utalt arra, hogy a harcra nemcsak a nép vagyonának közvetlen fosztogatói ellen van szükség, hanem azok ellen a hivatalos személyek ellen is, akik elősegítik, vagy elnézésükkel lehetővé teszik azt. Napjainkban a társadalmi tulajdon védelme fokozatos éberséget követel a dolgozó nép minden tagjától. A szétvert ellenforradalom minden rendű és rangú tagja tudja, hogy a társadalmi tulajdon megszilárdítása és gyarapítása felemelkedésünk, a szocializmus építésének alapja. Az osztályellenség kártevésein kívül veszélyességgel bírnak azok a kellő öntudattal nem rendelkező dolgozók is, akik az örökölt szokások és igen gyakran az ellenség példáinak és buzdításainak hatása alatt hasonló károkat, cselekményeket követnek el. A társadalmi tulajdon el- i len elkövetett bűncselekmé- ■ nyék statisztikai adatai két i figyelemreméltó megállapí- I tást tesznek lehetővé. Az ; egyik: a feljelentések 80szó- , zaléka ismeretlen tettes el- ! len szól, míg a feljelentett } bűncselekmények ugyancsak i 8 j százaléka lopás miatt \ történik. Márpedig a tár- I sadalmi tulajdonban nemcsak lopással lehet kárt okozni, hanem rongálással, sikkasztással, a csalás különböző eseteivel, gondatlan tűzvész-okozással, gyújtogatással, hűtlen kezeléssel, szabotázzsal, tervszerűtlen gazdálkodással. § 5 A társadalmi tulajdon vé- i delme érdekében fontos fel-1 adat megteremteni azt a • légkört, amelyben a foszto-f gatók. a hanyagok, a bér- • csalók lehetetlenné válnak, lelepleződnek. Ennek a lég- * körnek megteremtése nem • könnyű feladat. A rendsze- = rés politikai munka mellett • engedhetetlenül fontos azok- j nak a szervezési feladatok- • nak a megoldása, amelyek { hiányában rendszerint be-1 következnek a lazaságok, i hiányosságok. Elsősorban a ? büntető joggal védett terv- • gazdálkodás érdekeinek szi- * gorú betartását kell bizto- • sítani. A megelőzés, nélkü- ‘ löáhetetlen módszere a lel- • kiismeretes ellenőrző mun- \ ka, a jó adminisztráció is.! Nagyon kívánatos, hogy fon-i tos, nagyobb értékű társa- ? dalmi tulajdon kezelését, • raktározását, kiadását meg- 1 bízható, elismerten becsű- '• letes emberek, végezzék. ; Nagy felelősség hárul a I társadalmi tulajdon védel-; ' méhen a gazdasági vezetők-i re. Sajnos, egynészük ilyen-! irányú munkájában figye-1 lemreméltó hiányosságok ! tapasztalhatók. Elmulaszt- • ják a rendszeres ellenőr- * zést, nem lépnek fel kellő • szigorral a fosztogatókkal, a . manipulálókkal szemben.! Egy-egy gazdasági vezető a . társadalmi tulajdon felüle-! tes, vagy hanyag kezelését • gyakran azzal valósítja = meg, hogy fontos, bizalmi ? jellegű, vagy különös szak-) képzettséget igénylő beosz-1 tásokba. kellő megfontolás! és körültekintés nélkül sok- ? szór büntetett előéletű, in- \ gadozó, erkölcsileg megbíz- ! hatatlan személyeket hagy * meg. ’ A társadalmi tulajdon vé- ! delimének igen fontos része • a feljelentési kötelezettség " haladéktalan megtétele. A • társadalmi tulajdon védel- j móhez fűződő érdek egye- • nesen kötelezővé teszi a I feljelentést, még a hozzá- • tartozókkal szemben is. En-. nek ellenére egyes vállala-. toknál a feljelentéseket | gyakran csak üres forma- • Ságnak, önmaguk igazolásé- | ra tett intézkedésnek tekin- • tik, s ebből adódóan a kése- * delem, a részletes leírás; • hiánya nem ritka jelenség. . Ma, amikor megindul-1 tunk a gazdasági és politi- | kai konszolidáció útján, két- • főzött jelentősége van al- = kotmányunk azon kitételé- l nek. amely a Magyar Nép- j köztársaság polgárainak ; alapvető kötelességévé teszi = a nép vagyonának megvé- i dését, a társadalmi tulajdon • megszilárdítását, a népgaz- ( daság erejének fokozása, a • dolgozók életszínvonalának l emelése, műveltségük gya- j rapítása és a népi demokrá- • cia rendjének megerősítése ! érdekében. A TARTALOMBÓL: Nehéz napokban mutatkozik meg az ember embersége Az országgyűlés visszhangjáról Szívesen kelnénk versenyre a szoros- pataki bányászokkal Az ellenforradalom tükröződése a megyei sajtóban A rét- és legelő- gazdálkodás helyzete a szécsényi járásban 40 gyeméit hajléka lett a Mindszenty-kastély A felsőpetényi Mindszenty- kastélyban 40 elhagyott gyermek kapott hajlékot. Az EPOSZ a gyermekhéten ünnepséget rendez részükre. Szívesen szerződnek a boros gazdák Alig két héttel ezelőtt kezdték meg a borszőlőmust- és borértékesítési szerződések kötését a borforgalmi vállalatok. . Általános tapasztalat, hogy a borosgazdák és gazdaságok országszerte nagy érdeklődéssel fogadták a tavalyinál jóval előnyösebb szerződési feltételeket, s — noha egyik-másik vidéken, így különösen Kecskemét környékén többen várnak még a „fagyosszentekig”, s csak azután kötik le a várható termést, — máris igen sokan kötöttek szerződést. Pest róegyében például 10 000 hektoliterre. Tokaj környékén 6000, a Badacsony vidékén 6500, Csongrád megyében 5000 és Kecskemét határában 12 000 hektóliter mustra és borra szerződtek az utóbbi két hétben.----------------------—,— H ujtogalókat, fegyverrejtegetőlet, betörőket ítélt el a bíróság A balassagyarmati megyei bíróság Burik Pál szécsényi lakost izgatás bűntette miatt 1 évi börtönre ítélte azért, mert 1956. december elején a Salgótarjáni Tűzhelygyárban a karhatalmi szervek intézkedésével kapcsolatban, azok ellen gyűlöletre izgatott, s arra biztatta a dolgozókat, hogy vonuljanak fel a karhatalmi szervek ellen tüntetni. # A rétsági járásbíróság Dobos János diósjenői lakost fegyverrejtegetés bűntette miatt 1 évi börtönre ítélte, mert egy katonai fegyvert tartott a birtokában és azzal orvvadászott. ■* A rétsági járásbíróság Glo- zik Pál legéndi lakost 1 évi és 2 hónapi börtönre, és 2 évi jogeltiltásra ítélte fegyverrejtegetés bűntette miatt azért, mert két katonai puskát és egy céllövő puskát tartott a birtokában engedély nélkül. ■3c A salgótarjáni járásbíróság Antal András és Csala László salgótarjáni lakosokat fejenként 3—3 évi börtönre és 5—5 évi jogvesztésre ítélte, azért, mert Salgótarján városban betörtek egy lakásba, és onnan mintegy 20 ezer forint ingóságot elloptak. * A salgótarjáni járásbíróság Fodor Gyuláné baglyasaljai lakost lopás bűntette miatt 1 évi börtönre ítélte, mert Salgótarjánban több lakásba betört, s onnan különböző ingóságokat lopott el. A dolgozók munkavédelmi ellátottságáról tárgyaltak Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Salgótarjáni Üzletigazgatóságának vállalati biztonsági (balesetelhárító) tanácsa szerdán délelőtt ülést tartott, ahol a tanács tagjai a dolgozók munkavédelmi ellátottságáról beszélgettek. Amint elmondották, még akadnak kisebb hiányosságok, mindezek ellenére örömmel állapították meg, hogy az elmúlt hónapban nem volt baleset. Országosan azonban a villamosiparban az elmúlt időben több baleset adódott gondatlanságból, a védőeszközök vagy a balesetvédelem ismertetésének hiányából. Éppen ezért vonták keményen felelősségre azokat, akik az elmúlt havi VBT-ülésen hozott határozatokat egyáltalán vagy nem kielégítően hajtották végre. Ifjú kommunisták! Olvassunk, művelődjünk, újítsuk fel a József Attila olvasómozgalmat! Kedves Elvtársak! Az elmúlt évben megindult József Attila olvasómozgalom* ban szerte az országban tíz- és százezer munkás-paraszt és értelmiségi fiatal kapcsolódott be. hogy fejlessze mjíveltségéú megismerje hazánk és az egész világ kimagasló íróinak, költőinek munkáját. Megyénkben is csaknem kétezer bányász-, vasas- és-diákfiatal vett részt a mozgalomban és szerezte meg a bronz, illetve ezüst érmed. Az októberi ellenforradalom megakadályozta a verseny befejezését, az aranyérmeik megítélését s azóta sem éledt újjá az olvasómozgalom. Mi, a Nógrád megyei Tanács Ságvári Endre KISZ-szervezeténeJc ifjú kommunistái elhatároztuk, hogy a megyei könyvtár segítségével felújítjuk a József Attila olvasómozaalmat. hogy irodalmat ismerő ifjúságot neveljünk. Kérjük a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy dolgozza Ifct a mozgalom szabályait és tegye azt közzé. Reméljük, hogy példánkat söfk KISZ-szervezet követi majd. Nógrád megyei Tanács Ságvári Endre KISZ-szervezete Megyei irányítás alá kerültek a gyógyszertárak A Megyei Gyógyszertár Vállalat 1956. december 31-ig az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alatt állott, 1957. január 1-vel a Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya felügyelete alá került, és ezzel megvalósult megyei viszonylatban is a gyógyítás és gyógyszerellátás egységes irányítása. A gyógyszertár-vállalatok ezzel a lépéssel tanácsi A fenti grafikon bemutatja a Nógrádi Szénbányászati Trös termelését 1956 szeptemberétől 1957 áprilisáig. Reméljük, hónapban a szép eredmények tovább növekednek. vállalatok lettek, tervezéseik és beruházásaik a megye tervezéseibe és beruházásaiba illeszkednek bele. Hogy kidomborodjék a kereskedelmi vállalatoktól való különbség, mert bár a gyógyszertár-vállalatok kereskedelmi tevékenységet is fejtenek ki, elsősorban egészségügyi feladatot ■ töltenek be, és ennek hangsúlyozására nevüket ez év februárjában Megyei Tanács Gyógyszertári Központjára változtatták. Á megye területén 30 gyógyszertár volt, most, május 1-én nyílt meg Nagybátony-Bányaváros- ban a 31. gyógyszertár. 54 gyógyszerész, 26 technikai, 6 pénztáros és 33 takarító- • nő dolgozik a gyógyszertárakban, a gyógyszerészek közül 5 a gyógyszertári központban teljesít szolgálatot. A gyógyszertárak gyógyszerrel való ellátását a gyógyszertári központ balassagyarmati áruraktára biztosítja, ahonnan havonta egyszer teherautóval az egy hónapra szükséges gyógyszer-mennyiséget minden gyógyszertárnak leszállítják. Egy gyógyszertárban átlag kéthavi gyógyszer-mennyiségnek kell lennie, minden esetben úgy kell a gyógyszertárnak gazdálkodnia, hogy az egyhavi gyógyszerszükségletet tartalmazó nagy rendelés megérkezésekor még egy hónapra való gyógyszer-mennyiség legyen a gyógyszertárban. Jelenleg több hiánycikk van, ennek oka, hogy a raktárakból több gyógyszer kifogyott és a gyáripar külföldi alapanyagok hiányában gyártási nehézségekkel küzd, valamint most vált érezhetővé az ellenforradalom- és sztrájkokozta termeléskiesés. Remélhető, hogy ezen a téren javulás mutatkozik és június, július hónapokra a hiánycikkek megszűnnek. Legnagyobb problémánk a gyógyszerész-hiány. Ennek legfőbb oka, hogy nem rendelkezünk kellő számú és megfelelő szolgálati lakással. Legalább nyolc gyógyszerészre lenne sürgősen szükség. A gyógyszerészek kor szerinti megoszlása sem kedvező, 40 százaléka 50 éven felüli, és tíz gyógyszerészünk 60 éven felül van. Fontos volna, hogy az egyetemet most elhagyó fiatal gyógyszerészek minél nagyobb számban jöjjenek vidékre Hivatásérzetüket kell felkelteni, mert magasztosabb feladatot tölt be az a gyógyszerész, aki egy faluban sokszor nehéz körülmények között tölti be hivatását, mint az, aki városban látja el feladatát sokkal kedvezőbb feltételek mellett. Nekünk biztosítani kell. hogy minél jobb körülmények közé tudjuk helyezni dolgozóinkat, hogy ezzel kárpótoljuk őket a városi élet előnyeiért.
