Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-01 / 34. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. május 1« H a elmegyünk járásunk bármelyik termelőszö­vetkezetébe, beszélgetünk a termelőszövetkezet vezetői­vel. vagy bármelyik tagjával, a beszélgetés nem a panasz, a segítség-kéiés hangján folyik. Van igen sok mondanivaló. Elmondják, hogy a tavaszi munkákat időben és jó minő­ségben végezték el. Jó a tsz- tagok hangulata, valamennyi tagra lehet számítani. Több termelőszövetkezetnél gépet akarnak vásárolni, kertésze­tet létesítettek, gombát te­nyésztenek. Mindenütt többet akarnak termelni, jobban akarnak élni, méltó verseny­társai akarnak lenni más isz­nak és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Valamennyi termelőszövet­kezetünk életképes; további munkájukhoz megvannak a gazdasági és politikai feltéte­lek. Erről tanúskodnak azok a felvett jegyzőkönyvek is, amelyeket a felülvizsgáló bi­zottság elkészített a termelő- szövetkezetek felülvizsgálá­sáról, így áll a helyzet most! De az elbeszélgetések alkalmával rendszerint szóba kerül a mos­tani bizakodó hangulat mel­lett az is, hogy november és december hónap — néhány helyen még később is — igen nehéz volt, kemény próba volt termelőszövetkezeteink számára is. Az ellenforradalom, ' a köz­ségi „Nemzeti Forradalmi Ta­nácsok“, a volt földbirtokos Popcsa és hasonszőrű bará­tai, de egyes helyeken a tsz- ben levő nagyhangú, megté­vesztett emberek is céltuda­tos munkát fejtettek ki an­nak érdekében, hogy felbom­lasszák a termelőszövetkeze­tet, széthordják a tsz vagyo­nát. Elmondják a termelőszövet­kezetek vezetői i és tagjai, hogy abban az időben érezték csak igazán, hogy milyen nagy ereje van az elvtársi biztató szónak, mennyit jelentett a kommunisták szava, bátor magatartása. Járásunk 17 ter­melőszövetkezetéből az ellen- forradalom nyomásának hatá­sára 7 termelőszövetkezet fel­oszlott. Ez nem jelenti azt, hogy a megmaradt 10 terme­lőszövetkezetnél minden rend­ben volt. Elmondják Tolmá­cson, Tereskén, Romliányban és más helyeken is a tsz-ta- gok, hogy olyan személyek je­lentek meg annak idején a tsz udvarán, akik soha sem voltak ott, alig ismerték őket. A belső rendet bomlasztották, „forradalmi“ tanácsot akartaik választani. (Nagyon drága „támogatás“ volt ez. Például csak a romhányi tsz-nek 25 000 forint kárt okoztak.) A kommunisták és a becsületes tsz-tagok munkája nyomán Hogy a 10 termelőszövetke­zet nem oszlott fel és viszony­lag rendben folyt a'munka, ez elsősorban köszönhető a be­csületes kommunista vezetők­nek, az egyszerű párttagok­nak és a termelőszövetkezetet igazán magukénak érző pár- tonkívüli tsz-tagoknak. Csak az elismerés hangján lehet szólni az idős Rezsnák elvtáns bátor kiállásáról. Elmondja, hogy pártszervezet nem volt még akkor a termelőszövetke­zetben, de ideiglenes tagsági könyv nélkül is tudta, hogy kiállásban, a termelőszövet­kezet vagyonának megvédé­sében azokra számíthat, akik párttagok voltak és jelenleg is azok. Nem csalódott ben­nük! Romhányban Száraz elv­társnak rendkívül nagy er­kölcsi támogatást jelentett az, bogy a termelőszövetkezetben levő kommunistákhoz még a járási pártbizottságon és a DISZ-bizottságon dolgozó Kollár János és István elv­társak is csatlakoztak, belép­tek a termelőszövetkezetbe és közösen harcoltak az ellenfor­radalom támadása ellen. Igaz, még az első közgyűlé­sen, amikor ezek az elvtársak kiálltak a termelőszövetkezet mellett, kérték a többi tsz-ta­gok támogatását, volt olyan hang is, hogy „titeket jól meg­tanított beszélni Rákosi!“ Igen jó hatással volt Bertók A pártszervezetek szerepe termeSészövetkexetesüSc étetékén — Rétsági járási tapasztalatok — elvtársra, amikor a tsz-ben le­vő párttagoktól is hallotta, hogy „ne vedd figyelembe azokat a fenyegető névtelen leveleket! Mi dolgozni aka­runk!“ Horpácson, Nagyorosziban, Nógrádisápon, Tereskén, Tol­mácson is minden szépíigetós nélkül elmondják a termelő- szövetkezet vezetői, hogy megmutatkozott: a párttagok­ra biztosan lehetett támasz­kodni a teljes rend helyreállí­tásában és a párttagoknak nagy szerepe volt a többi ta­gok aktivizálásában. Több he­lyen a pártonkívüli tsz-tagok ás szép példáját mutatták bá­tor fellépésükkel a termelő­szövetkezetet bomlasztókkal szemben. A feloszlott 7 termelőszö­vetkezet közül a párttagok kezdeményezésére a párttagok és a legjobb pártonkívüliek felvilágosító szavára 4 helyen újjáalakult a termelőszövet- «ezet. Például Diósjenőn a taggyűlésen határozatot hoz­tak (akkor még a falu vala­mennyi kommunistája egy pártszervezethez tartozott), hogy minden párttag legyen tsz-tag, vagy a más munka­körben dolgozó kötelessége támogatni Hanzel elvtársat, aki vállalta, hogy a feloszlott Ujbarázda Termelőszövetke­zetet újjászervezi. Keszegen Süsük és Rojkovics elvtárs Szendehelyen Weisz és Vojtkó elvtánsak vállalkoztak a többi elvtársakkal együtt (vala­mennyi elvtársat itt nem tu­dom felsorolni), hogy újjá­szervezik a termelőszövetke­zeteket. A kommunisták vállalkozá­sának, felvilágosító szavának meg lett az eredménye, mert a termelőszövetkezet újjáala­kult, több helyen életképe­sebb, mint korábban volt. Borsodberényben a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának dolgozói adtak nagy segítséget a termelőszövetke­zetek újjáalakításához. Meg­mondhatom őszintén, hogy ak­kor még a járási pártbizott­ság részéről igen. kevés segít­séget tudtunk adni termelő­szövetkezeti pártszervezete­inknek, a termelőszövetkezet­ben dolgozó párttagoknak és a bátran kezdeményező pár- tonkívülieknek. A jelenlegi helyzet Jelenleg járásunkban 14 ter­melőszövetkezet van 407 csa­láddal, 4754 kh földterülettel, általában jobb termelési fel­tételekkel a növénytermesz­tés és állattenyésztés terüle­tén, mint a korábbi években. A járás területén összesen a feloszlott és kilépő tagok szá­ma 145 és csak 263 kh földdel kevesebb a jelenlegi terület, mint 1956. október 31-én volt. Elmondhatom azt is, hogy a termelőszövetkezetekben levő párttagok korábban kezdték meg átigazolásukat, mint falusi párttagjaink. Még nincs valamennyi termelő­szövetkezetben önálló párt- szervezet, de már a legutóbb újjáalakult termelőszövetke­zetekben is vannak párttagok. Ahol a termelőszövetkezetben nincsen önálló pártszervezet, ott a tsz-párttagok a falusi pártszervezetnél vannak nyil­vántartva, ott élnefk pártéle- itet, de mint párttagok, a tszi ben végeznek pártmunkát. Ez a tény különösen kezdetben nagyon jó hatással van fa­lusi pártszervezeteinkre. Mi­vel kislétszámú szervezetek vannak többségben, a tsz-ben levő párttagokkal együtt na­gyobb erőt képviselnek, bát­rabban és szenvedélyesebben mondják el véleményüket. Például januárban és február­ban a tsz és falusi párttagok nem egy helyen a tsz elnökét (Bertók elvtánsat Berkenyén, Gyetvan elvtársat Nógrádsá- pon) vagy a tsz valamelyik tagját (Palkovicsné e ívtárs­nőt Horpácson) bízták meg a páa-tszervezés irányításával. Olyan községben, ahol a tsz-párttagok vannak több­ségben, ott a termelőszövet­kezetben van. a pártszervezet; Azokon a helyeken, ahol a tsz-párttagok a falusi alap­szervezetnél vannak nyilván­tartva és a létszám nem lesz olyan nagy, hogy helyesebb volna önálló pártszervezetet alakítani, ott a termelőszövet­kezetben, mint pártcsoport •fog működni. A gyakorlat majd eldönti, hogy melyik módszer lesz a jobb. Mivel foglalkoznak a tsz-pártszervezetek ? Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink az utóbbi idő­ben a szervezeti élet megjaví­tásával párhuzamosan egyre, többet foglalkoznak gazdasági kérdésekkel. Különösen ott tapasztalható ez, ahol önálló pártszervezet van. Elmondják a taggyűlésen a vezetőség munkájáról a véleményüket, hasznos tanácsokat adnak a tsz-vezetőknek. Például Rom­hányban, a március havi tag­gyűlésen Sisáné és Szárazná elvtársnők és a többi elvtár­sak is elmondták, hogy milyen sürgős a gyümölcsfák tisztítá­sa. Viszont igen gondos mun­kát igényel a nagyobb termés — javasolták, hogy más nor­mát vezessen be a vezetőség; vagy a pénztáros elvtársnő a pénzügyi helyzetükről mondta el véleményét; Kollár elvtárs a kivágott fa értékesítésére tett javaslatot. Horpácson a taggyűlésen is beszélgettek ar­ról, hogy a gyengébb vetések 1műtrágyázása milyen sorrend­ben történjen. Berkenyén Fe­hérváriné elvtársnő a tsz elnö- ‘két és Berkenyéi elvtársat rendszeresen tájékoztatja a tehenek tejhozamának alaku­lásáról. Általában az a tapasztalat, hogy a tsz-elnökök ezeket a javaslatokat helyeslik és elfo­gadják; Igen sok sző esik a taggyű­léseken az ellenforradalmi idősizak eseményeinek értéke­léséről. Több termelőszövet­kezeti pártszervezetnél, párt- csoportnál a taggyűlésen vagy pártcsoport-mesbeszélésen nyíltan megmondják a véle­ményüket azokról, akik az el­lenforradalom ideje alatt a termelőszövetkezetet vagy ve­zetőségét jogtalanul támad­ták, fel akarták oszlatni, vagy nyomásukra oszlott fel a ter­melőszövetkezet. Megmond­ják, hogy ezeket a tsz-be ne vegyék vissza! (Mér van rá példa, hogy ezek a személyek kezdenek magyarázkodni a tsz vezetőinek.) Hasonlóan bátran elmondják a vélemé­nyüket a tsz-ben még jelen­leg is meghúzódó kétes szemé­lyekről. A termelőszövetkezetben dolgozó párttagok bátor kez­deményezése, példás munkája igen jó hatással van a pártom- kívüli termelőszövetkezeti ta­gokra, de a vezetőkre is. A termelőszövetkezetek többsé­gében a tsz-tagok ezit felisme­rik, a párt vezetőinek elmond­ják őszintén véleményüket a munkáról, a vezetésről, a párt vezetőit meg is kérik pana­szaik elintézésére. Növeke­dik a pártszervezet tekinté­lye, becsülete. A pártonkívü­liek is napról napra jobban bíznak benne. Több segítséget a tsz-ek pártszervezeteinek Nem állítom azt, hogy ter­melőszövetkezeti pártszerve­zeteink, a termelőszövetkezet­ben dolgozó párttagok teljes mértékben betöltik feladatu­kat, Több segítséget kell adni munkájukhoz. Többet is vár­nak a pártbizottságtól és a járási tanács kommunistáitól is. Ezek a pozitív jelenségek többre is köteleznek! Javíta­ni kell termelőszövetkezeti pártszervezeteinknél a párt­rendezvények színvonalát. A 90—95 százalékos, néni égy helyen a 100 százalékos meg­jelenés mellett a párttagok alaposabb informálást várnak a helyi szervek vezetőitől, a járási pártbizottságtól és a járási tanácstól. Még jobb kapcsolatot kell kiépíteni a tsz-tagók és az egyénileg dol­gozó parasztok között. Igen fontos, hogy termelő­szövetkezeteink pártszerveze­tei, a termelőszövetkezetben dolgozó párttagok a pártonkí- vüliekkel együtt harcolva még nagyobb eredményeket érje­nek el a termelésben. A ter­melőszövetkezetek nagyobb termelési eredménye, a tsz-ta­gok jobb élete lesz a legjobb bizonyíték arra, hogy a szö- veflcezti gazdálkodásé a jövő. Géczi János az MSZMP rétsági járási intéző bizottságának el­nöke. A szovjet külügymini sztérium nyilatkozata a közel- és közép-keleti helyzetről A TASZSZ jelenti, hogy a szovjet külügyminisztérium hétfőn az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A világra nemrégiben ko­moly megpróbáltatások sza­kadtak az Egyiptom ellen ki­robbantott agresszió miatt. A békeszerető államok erőfeszí­téseinek eredményeképpen, to­vábbá annak következtében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete egyhangúlag el­ítélte az agressziót, helyreállt a közel- és közép-keleti béke és ezzel létrejöttek a feltételek e fontos térség helyzetének rendeződéséhez. A közel- és közép-keleti hely­zet jelenleg ismét kiéleződött, Ez alkalommal Jordánia lett az imperialista cselszövények ‘tárgya. Két-három hét óta durva külső nyomást gyako­rolnak Jordániára annak kor­mányára, s ezt hol olyan fe­nyegetésekkel kísérik, hogy felosztják az ország területét és a jordániai népet megfoszt­ják nemzeti függetlenségétől, hol olyan ígéretekkel, hogy pénzügyi és más segítséget nyújtanak, ha erőszakot alkal­maznak a hazafias erőkkel szemben, akik síkraszállnak az ellen, hogy Jordániát külföldi Fokozódó kommunista előretörés Indiában ! Az indiai általános választá- j sok ma már majdnem teljes ! adataiból kitűnik, hogy a Nemzeti Kongresszus Párt a többi pártokkal szemben je­lentős többségre ,tett szert a központi parlamentben és minden állam törvényhozásá­ban. Keralát és Orisszát ki­véve. Pundzsababba, Rad- zsastanban, Madraszban és Miszoreban a párt az 1951— 52-es választások óta jelentő­sen növelte szavazatainak szá­mát, Madhia Pradesban és Asszamban megőrizte túlnyo­mó fölényét, Bombayben és Nyugat-Bengáliában pedig az óriási ellenzékkel szemben megtartotta általános szava­zat többségét. — Rövidítés — Az eredmények kommentá­lása azonban még a Kong­resszus Párttal rokonszenvező körökben is nagyjában és egészében pesszimista volt. El­sősorban megjegyezték, hogy a Kongresszus Párt 9 éves mű­ködése után még mindig csak két államban tudta biztosítani az össz-szavazatok többségét és itt is csak kis arányokban — Asszamban a szavazatok 56 százalékát, Miszoreban 51 százalékát kapta meg — no­ha Nehru személyes tekintélye a tetőpontján van és gazda­sági politikájának az első öt­éves terv befejeztével elegen­dő ideje volt ahhoz, hogy be­szivárogjon a választók szé­les tömegeibe. A nem egységes elleniek A párt fölénye ilyenformán lem annyira saját erejének, lanem inkább az ellenzék «éthúzásának fokát jelzi. Ez i benyomás abból adódott, íogy a Kongresszus Párt igen 'yenge eredményt tudott fel- nutatni mindenütt, ahol va- ójában eltökélt és egységes űlenfelekkel állt szemben, ■veralában szavazatainak szé­na változatlan maradt, míg i kommunisták, akik kevesebb nandótumért versengtek, negkétszerezték szavazataik izámát. A párt Orisszában :em tudta növelni szavazatait, níg fő vetélytársa. a Gantant­ra Parisad, amelynek élén a helyi hercegi államok volt uralkodói állnak, 20-ról 29 százalékra növelte szavazatai­nak arányszámát. Másutt a Kongresszus Párt általános győzelmének látsza­tára rácáfoltak a súlyos helyi kudarcok. A kibővített bom- bayi parlamentben a párt súlyos vereséget szenvedett a maharastriani területen, ahol a külön állam megalakítását követelő baloldali pártok nyerték el a mandátumok há­romnegyed részét és hasonló­képpen hátrányt szenvedett a párt a Gudzseratban levő ha­sonló jellegű szövetséggel szemben; Ä nyugat-bengáliai kong­resszusban, noha megtartot­ta többségét, a 26 kalkuttai mandátum közül 18-at elveszí­tett és ezeket egy helyi kom­munista-szocialista szövetség nyerte el. Az asszami, mani- puri, és tripurai törzsek kö­rében is erősen csökkent a Kongresszus Párt befolyása; Szertefoszlott illúziók A választások legváratla­nabb jelensége a kommunis­ták szilárd előretörése volt majdnem minden államban (kivéve Madraszt, Miszo- ret és Andra telega- nai térséget). A kommu­nista párt mivel mandátu­mainak számát 17-ről 25-re növelte, a legnagyobb ellenzé­ki pártként lépett a színre és helyet cserélt a Pradzsa Szo­cialista Párttal, amelynek mandátumai 28-ról 19-re csök­kentek. A kommunista párt első ízben képviselteti magát minden állam törvényhozásá­ban. Ennek jelentősége nem ma­radt figyelmen kívül. „Szerte­foszlott az az illúzió, hogy számítani lehet arra, miszerint a kommunista tömbbel való barátság politikája, párosulva & belső gazdasági fejlesztés programjával, gyöngíti a kom­munisták pozícióját az ország­ban“ — írta a Times of India. Jóllelhet a kommunistáik abszo­lút ereje a legtöbb államban nem közvetlenül aggasztó és csak Keralában van kilátásuk arra, hogy kormányt alakíthas­sanak, ma már világos, hogy a Kongresszus Párt kacérkodása Oroszországgal és Kínával, nem azt eredményezte, hogy meghiúsult az indiai kommu­nizmus, hanem azt, hogy te­kintélyessé vált; A Pradzsa Szocialista Párt Sokkal sajnálatosabb a Pradzsa Szocialista Párt ha­nyatlása, amely párt a kom­munizmus és a „kongresszus- párti szocializmus“ malomkö­vei közé szorulva, India máso­dik pártjának pozíciójáról har­madik helyre szorult. Noha jó eredményeket értek el Uttar Pradesben, Biharban és Miszo­reban, másutt súlyos vesztesé­get szenvedtek; Ezt nem tekinthetjük szeren­csés előjelnek. A Kongresszus Pártnak 1— abban az eltökélt­ségében, hogy a konzervatív hinduizmustól kezdve a „szo­cialista nemzetköziség’‘-ig egyedül ölelje fel az egész po­litikai spektrumot — a szent tehén védelmétől kezdve az ál­lamosított iparig — mennél in­kább sikerül kiütnie a Szorí- tóból demokratikus verseny­társait és potenciális szövetsé­geseit, annál közelebb lesz az a nap, amikor egyedül kell. majd szemtől szembe néznie a kommunista ellenséggel. Az eljövendő öt évben nem lesz könnyű feladat a kommu­nisták további előretörésének megakadályozása. parancsoknak rendeljék alá. S eközben nem titkolják, hogy Jordánia után Szíria és Egyip­tom is az ilyesfajta gyarmato­sító lépések célpontjává vál­hat, mivel határozottan vissza­utasítja a hirhedt „Dulles— Eisenhower-doktrinát“ és min­den olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy agresszív katonai tömbökbe vonják be ezen országokat, aláássák nemzeti függetlenségüket és a gyarmati hatalmak terveinek vessék alá külpolitikájukat. A Jordánia térségében ki­alakult helyzet szükségképpen komoly aggodalmat kelt ,a békeszerető államokban & köztük a Szovjetunióban, amelynek biztonsága érdekei­vel a közel- és közép-keleti béke és nyugalom áll össz­hangban. . Az, ami ez idő szerint Jor­dánia térségében végbemegy, fényt vet arra is, hogy az Egyesült Államok valójában milyen szerepet játszott az Egyiptom ellen nemrégiben el­követett agresszió idején. Ez annak példája, hogyan igye­keznek az Egyesült Államok Imperialista körei gyökeret verni a Közel- és Közép- Keleten, kiszorítani onnan Angliát és Franciaországot ab­ból a célból, hogy helyüket betöltve még súlyosabb gyar­mati elnyomásnak vessék alá e térség népeit. Míg a jelenlegi közel- és I közép-keleti eseményekben bű­nös amerikai agresszív körök viszályt igyekeznek hinteni az arab országok között, az arab népek létérdekei, éppen ellen- i kezőleg, szükségszerűen meg- | követelik tömörülésüket, vala- : mint a függetlenségük és szu- : verenitásuk megőrzéséért ví- ivott harcban tanúsított egysé­güket. Az arab népek igazsá­gos nemzeti ügyének győzelme elsősorban egységüktől és ösz- : szeforrottságuktól függ majd, : amely egyszer már — az ; Egyiptom törvényes jogainak : védelmére határozottan kiállt jmás békeszerető népek támo­gatásával — az Egyiptom el- leni agresszió kudarcát ered­ményezte. Nem férhet kétség ahhoz, hogy ugyanilyen kudarc vár > az arab népek függetlensége j elleni jelenlegi összeesküvés i szervezőire is, amely össze- ; esküvés a jordániai esemé­> nyékhez vezetett. Nem lehet [visszafordítani az önálló nem- [zeti fejlődés széles útjára lé- Ipett keleti népek fejlődését. ; A helyzetnek a jordá- ! niai eseményekkel kapcsolatos újabb kiéleződése komoly ve­szélyt rejt magában, és súlyos • következményekkel járhat. [ Magától értetődik, hogy a fel- : merült helyzet lehetséges ko- ; vetkezményeiért a nyugati ha­talmakat — és elsősorban az • Egyesült Államokat — terheli [ a felelősség, amelyek a közel- íés közép-keleti helyzet ki­élezése felé terelik az esemé-. : nyékét.

Next

/
Thumbnails
Contents