Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-01 / 34. szám

Iflöí. május I. NÓGRÁDI Népújság a Az eltelt idő alatt a pártnak és kormánynak sikerült széles dolgozó tömegek bevonásával az ország politikai és gazdasági életét megszilárdítani Rccésa üéza hoitrcdvliui miniszivr ntif/fßIntton 1/i bvsaédtn MÁTRANOVÁKI BÁNYÁSZOK Nagybátonyban már napok óta készültek az ünnepség- ' számba menő munkásgyűlésre. Érdeklődnek Révész elvtárs j felöl, beszélgetnek az előadás jelentőségéről. Elmegyünk — ' ott leszünk, mondogatták, amikor érdeklődünk tőlük. Meg­tartották szavukat. Amikor az ünnepség előadója és a dísz­elnökség elfoglalta a helyét, a nagybátonyi sportpályán több mint 3000 ember állt az emelvény előtt, vagy ült a pályát szegélyező zöld gyepen. A díszelnökségben helyet foglaltak: Révész Géza honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja, Pothornyi József, a szénbányászati tröszt igazgatója, a Központi Bizottság tagja, Jakab Sándor, a megyei intéző bi­zottság elnöke. Bernátb Rezső, a járási intéző bizottság el­nöke, valamint a politikai, gazdasági és fegyveres erők ve­zetői. A munkásgyűlést Bcrnáth Rezső elvtárs nyitotta meg. és | átadta a szót Révész Géza elvtársnak, aki a következőkkel ; kezdte meg beszédét: ícg. és 1 űzőkkel j — Kedves Elvtársak! Tisz­telt nagygyűlés! Mindenek előtt engedjék meg, hogy a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözöljem Nagybátony és a járás bányászait, dolgozóit. Be­számolóm első részében tájé­koztatom az elvtársakat a magyar—szovjet tárgyalások­ról. A magyar—szovjet tárgyalá­sok március 20-án kezdődtek, illetve ekkor indult el a ma­gyar delegáció, hogy Moszkvá­ban a szovjet kormány és a pán vezetőivel megtárgyalja az időszerű nemzetközi politi­kai és gazdasági kérdéseket, és e kérdésben fontos megállapo­dásokat kössön. A delegáció­nak számtalan esetben volt alkalma találkozni a szovjet lakossággal. Mindenütt nagy örömmel fogadtak bennünket, s mi éreztük, tudtuk, hegy ez nemcsak nekünk szól, hanem a magyar dolgozó népnek, a ma­gyar munkásosztálynak, dol­gozó parasztságunknak, nép­hez . hű értelmiségünknek, amely sikeresen megbirkózott a Szovjetunió segítségével az ellenforradalmi imperialisták provokációival, megvédték a szocializmus ügyét Magyaror­szágon. A következőkben Ré­vész elvtárs a tárgyalások őszinte légköréről beszélt. El­mondotta, hogy egyöntetű megállapodásra jutottak a nemzetközi életben kialakult helyzettel kapcsolatban, az el­lenforradalom tényével kap­csolatban, a nyugati imperia­lizmus szerepével az ellenfor­radalomban, az osztrák köz­társaság tevékenységével stb. Utána a varsói szerződés fon­tossága mellett hozott döntést imertette. Maid a Szovjetunió segítségéről beszélt, amely az elmúlt 12 év alatt nagy támo­gatást jelentett a Magyar Nép- köztársaság gazdasági struktú­rájának kialakításában és a következőképpen folytatta. — Magyar—szovjet árufor­galom utolsó nyolc év alatt több mint három és félszeresé­re emelkedett. Sok nyersanya­got kaptunk a Szovjetunióból (vasérc króm, nikkel stb.) Ugyanakkor a magyar ipari export a Szovjetunióba biz­tonságot nyújt a munkanélkü­liség ellen, lehetővé teszi ipa­ri kapacitásunk kihasználását, mert kivitelünknek majdnem 75 százaléka ipari készáru. Ezt azért is alá kell írni. mert az ellenforradalom demagóg mó­don folytm arra hivatkozott, hogy Magyarország rá van kényszerítve arra, hogy előny­telen szerződéseket kössön a Szovjetunióval és a Szovjet­uniónak olyan árakon szállít­son, illetve tőle olyan árakon vásároljon, amelyek előnyö­sek a Szovjetunió részére és hátrányosak Magyarország ré­szére. Ez az egyenjogúság kér­dése. Meg kell azonban mon­dani, hogy igazuk volt a dema­gógoknak, mert tényleg nincs meg az egyenjogúság. Mert ha a Szovjetunió Magyarországgal az egyenjogúság alapján akar­na kereskedelmi szerződést kötni, akkor tőlünk semmit sem vásárolna és nem adna el olyan keresett cikket, amit a kapitalista világpiacon sem lehet kapni. A Szovjetunióval való kereskedelmi szerződé­seink igen előnyösek, mert a legtöbb esetben a nyersanyago­kat a világpiaci áraknál elő­nyösebben kapjuk meg, és ha eladunk, az rendszerint min­dig előnyösebb nekünk. Ugyanez vonatkozik az urán­ra is. Az egész uránkérdés, amit különösen az ellenforra­dalom idején annyira kihang­súlyoztak, nem is létezik ilyen értelemben, mert uránércet mi még nem is termelünk. A ter­melés csak pár év múlva indul meg, amikor megindulnak azok az aknák és dúsító művek, amelyek a kitermelt ércet az elsőfokú dúsítás után szállítás- képessé teszi. Az az egyez­mény, amit ezzel kapcsolatban kötöttünk meg, olyan előnyös, amit sehol a világon nem kap­tunk volna meg. A világpiaci árnál magasabb árat fogunk kapni, de aZ a néhány mil­liárd, amely szükséges ah­hoz, hogy az uránt kihozzuk és el tudjuk adni, azt a Szovjet­unió hitelezi nekünk előre, így néz ki az urán körül foly­tatott egyoldalú vita. Továbbiakban Révész elv­társ az imperialista országok katonai szövetségeiről és a varsói szerződés fontosságáról beszélt. Majd áttért a belpoli­tikai helyzet ismertetésére. — Majdnem hat hónap telt el az ellenforradalom leveré­se óta. Az eltelt idő alatt a pártnak és a kormánynak si­került széles dolgozó tömegek bevonásával az ország politikai és gazdasági helyzetét lénye­gesen megszilárdítani. Miután az ellenforradalmat a Szovjet­unió testvéri segítségével fegy­veres harccal szétzúztuk, ma­Munkásg/űlés az Acélárugyárban Közel kétezren vettek részt a Salgótarjáni Acélárugyár munkásgyíilésén, ahol Tirizlay Gyula elvtárs, a kohász szak­radványait a föld alá kénysze- J rítettük. az ellenforradalma-X rok — imperialista gazdáik se- X gítségével — gazdasági vona-t Ion próbálták megkísérelni, ► hogy megdöntsék népi rend- £ szerünket. Ha nem sikerült aj fegyveres harc, gondoltaik, J' majd gazdasági vonalon te- J szik tönkre az országot. De ez X sem sikerült nekik. £ El kell mondani, elvtársak» azt is, hogy a Magyar Nép-► _ köztársaság fegyveres erői — ► SZAMEL JÓZSEF már nem a legfiatalabbak közé (akik 99 százalékban munka- j tartozik. Most azonban mégis az új KISZ-brigád tagja lett sok és dolgozó parasztok) ren- J Csurgó-tárón. Szükség van rá, mondják a fiatalok. Ahhoz, dőrségi és karhatalmi szer- J hogy jó munkát végezzenek, nagy szakértelem kell. Ezt vek, tagjai becsülettel megáll- J adja Száméi József és a fiatalok pedig a lendületet, ták a helyüket akkor is. és J A brigád még csak most alakult, de máris a 100 százalé- megállják most is. Az októbe-X bot ostromolják. Abban a szerencsében volt részünk, hogy ri napokban sem a hadsereg- X sikerült megörökíteni azt a képet, amikor a hazatérő ben dolgozó honvédek, tisztek, bányászt felesége fogadja, zömén múlott az, ami történt, £ hanem azokon a vezetőkön, j akik meginogtak nem voltak j hűek az esküjükhöz, más- J részt, akik Nagy Imre hálójá- £ ba kerültek, harmadrészt pe- J dig, akik még a Horthy fa- J siszta rendszer örököseként E bent maradtak a fegyveresek- X nél. — Továbbiakban a gaz - X dasági konszolidáció néhány X kérdésével foglalkozott Ré- ► vész elvtárs, majd így íőly- ► tatta. — Azt tudják, hogyj november—decemberben . tér- j melésről beszélni nem lehe- J tett. Országos szinten 18—20 J százalék volt a termelés, 1956 J első három negyedévéhez ké- X pest. Januárban a teljes X termelés az iparban már 72 £ TÖTH SZEMES ISTVÁN Gáti II. üzem 9-es csapatán százaléka volt a múlt évinek. X dolgozik, de nem akárhogy ám. Mert azt még Mátra- Februárban 90 százalék már-X novákon is elismerik, hogy nem könnyű 123,5 százalékot dúsban 86 százalék, a’ teljest elérni az els° dekádban. E szám mögött sok csille felszínre termelés 80 százalék. A bérek t került szén rejtőzik. De mit csinál otthon? Mar meg volt 120 százalékosak. Tehát igent « ebed es most az alvó négy eves Pityukat nézi szeretet­t tel- Pityuka még kicsi, de ha megnő, biztos nem kell szé- " E gy^nkeznie apja miatt. nagy az aránytalanság egy részt a termelés, másrészt a [ béralap között. Ez sokáig nem { mehet. Ezen javítani kell. —i Révész elvtár« utána a párt-! élet különböző kérdéseivel fog. j lalkozott: Elmondotta, hogy! 300 000 az MSZMP. 40 000 aj KISZ taglétszáma, és ez jelen- J tős erő a tömegek mozgósítá- J sa terén. A végén a nemzetkö-J zi helyzet értékelése után a X következővel fejezte be Révész X elvtárs beszédét. t ► — Népi Magyarországunk X erősödését legjobban az ellen- ► forradalom felszámolásával, a ► szocialista tábor erősítésévelj segíthetjük és bizonyíthatjuk j be, hogy a magyar nép a szó- j cializmusért harcol. Éljen aj Magyar Szocialista Munkás-E párt! Éljen a szocialista tábor J^ kUBORCZIK JANOS még csak 22 éves, de korát egysége! j meghazudtolva dolgozik a Csurgó-tárói KISZ-brigádban. Bemáth elvtársi zárszavával X A brigád most alakult és most még van némi probléma* fejeződött be a munkásgyűlés J de, mint ahogy Kuborczik elvtárs mondja, szép eredmé- ;"T, . X nyékét akarunk elemi es ez biztos sikerülni is fog.“ Most es a megjelent dolgozok jo ne-1 délelőttös volt és alig ér haza, se nem eszik, se nem mos- hány égető kérdés® kapva vá- J dikj mindez ráér. Első az újság, hiába szól a mama. Most laszt. megelégedetten hagyták J is épp a Népszabadságot olvassa. Mellette nővérének kis- el a gyűlést* t lánya, , ' <Foto: Gergely) _____ __^ szervezet elnöke mondott beszédet. (Foto; imrich) __________ _ __ _ ) WWW¥M»M*h***************fWM¥M»h*********fWM*M»M»h**»fMt******W»WWW>W ************************************************* Május elsejei fogadalom ilyen szép is a tavasz. És a tavasz legszebb ünnepe, május elseje! Fiatal házasok, kicsiny gyermekeikkel örülnek, ünnepelnek, vidáman szórakozik mindenki. 'Nem így volt ez régen. A régi idők har­cosai bizakodó örömmel látják a megváltozott életet, de nem felejtik a régi, a munkást pusztító nyomorúságot sem. Emlékezzünk, idézzük a múlt időket... 31 éve vesz részt a munkás- mozgalomban. Ma egyik jelen­tős vállalatunk vezetője B. A. Puritán, egyszerű ember. Mint gondos apa, szigorú, de meg­értő is egyben. A harc, az élet, a mozgalom nevelte őt. Egy­általán nem forradalmárnak született, forradalmár csak ké­sőbb lett, de már 17 éves ko­rában kétszeresen árva. Há­roméves volt, amikor a nyolc gyerek apa nélkül maradt, 17 éves, amikor az anyjuk is otthagyta a sok árvát. A szegénység ha­mar munkába fogta. Nagyon szeretett játszani, de a kenyér még a játéknál is jobban kell. Még iskolába kellett volna jár­nia, de már kenyérkereső. Az acélgyárban dolgozik, takarít, majd a szögpalackolóba kerül, küldözgetik a mesterek ide- oda, de boldog, mert kereshet. Élete döntő állomása 1917. május elseje. Ide vezetheti vissza élete értelmét és azt a sok meghurcoltatást — amit egyébként büszkén vállalt —, amiben része volt. Hogy is történt? 1917 május elseje. Ez időben még az Acélárugyár­ban dolgozott. 1901-es, 16 éves volt ekkor. Az élet jelenségeit figyelő, szebb életet, jobb ru­hát és új cipőt álmodó fiatal­ember. Már május elseje előtt észrevette, hogy a munkások Éljen a Szovjetunió, a hű barát, milyen sokat foglalkoznak va­lami különös dologgal. Nem tudta, hogy miről beszélnek, sugdolóznak, de április 30-án azt mondták neki, hogy ha kedve tartja, jöjjön ki holnap ő is egy kicsit pihenni, szóra­kozni. Elment. Sokan voltaki valamennyien munkások, aki­ket csak a gyárban látott. Ott megtörtek, fáradtak voltak, itt meg — ünneplő ruha volt raj­tuk —, valahogy mások. Volt, aki újságot olvasott, volt, aki szalonnázott, olyan is akadt köztük, aki az egész családot elhozta. Nézte a sok embert és nem tudott betelni az új látnivalótól. Soha nem látott ennyi örülő, ünneplő munkást. Amikor meg elkezdtek nótáz- gatni, ő is közéjük állt. Fur­csán rekedtes kamaszhangja volt, de most nem szégyelte, hangosan énekelt. Az egyik dal szövege valahogy úgy kezdő­dött, hogy piros zászlót, vörös zászlót lobogtatja a szellő..-. Ez annyira tetszett az ének­lőknek, hogy talán négyszer is elénekelték., * A 16 éves fiatalember, aki apját csak anyja meséjéből is­merte, ezen a felejthetetlen május elsején fogadta meg, hogy egész életében minden erejével ezekért a szegény munkásembereikért fog dol­gozni. M aga sem tudta, hogy mi­re vállalkozott, de ettől az időtől kezdve, valahogy más lett az élete. 1919-ben, a Tanácsköztársa­ság idején 18 éves, Fegy­vert fog és harcol az idő­sebb munkások oldalán, az idegen intervenciósok ellen. Nem látja még világosan a fej­leményeket, de érzi, hogy a munkások valami nagy, szent dologba kezdtek.., Ahogy vége lett a szép, szabad életnek, cudar vi­lág köszöntött rá. Elbocsá­tották a munkából és bár időközben szakmát is ta­nult — reszelővágő lett —, bár­hová ment, rá sem hederítet­tek. Először azt hitte, hogy csak az a tőkés haragszik rá, ■■•■■■■■■■•■■■•■■■••■■■■•■■■Jill akié az Acélgyár volt, de hiá­ba ment a Hirsch-gyárba, vagy bárhová, sehol nem vették fel. Úgy érezte, hogy mindenki el­lene fordul. Csak nehezen si­került, hol itt, hol ott alkalmi munkát vállalni. Egy időben kisiparosnál dolgozott. gy került 1926 végén kap­csolatba a kommunista párttal. Eddig érlelődött ben­ne a sok tapasztalat, a szegény­ségül és a szerencsétlenségül, míg végül megtalálta, hol, kik­kel és kik ellen kell harcolnia. Öntudatosan vállalta a harcot, az ezzel járó bizonytalanságot, a család nélkülözését. Mert közben meg is nősült. És a kedves, fiatalasszony féltve ugyan párját, de soha nem tar­tóztatta a mozgalomtól. Kom­munista lett, a szegények har­cosa, bátor védelmezője. Hoz­ták, terjesztették a munkáso­kat harcbahívó plcűíátokat, szervezték a tüntetéseket, sztrájkokat, összeköttetést te­remtettek más munkásmozgal­miakkal. Ahol harcosok vannak, ott gyáva árulók is. Elárulták, el­fogták őt is. Ütötték, verték, hogy árulja el iársait. Megki- nozták, hogy vérzett a húsa, de nem lett áruló. A család örökös bizonytalanságban élt, de nem lett hűtlen ifjúkori fo­gadalmához. Majd négy évet töltött inter­nálótáborban és különböző börtönökben, majd négy évet raboltak el harcos szép életé­ből. De ez a négy év mégsem volt haszon nélkül. Megadta, megtanulta, hogy harc, áldozat nélkül a munkásosztály nem szabadítja fel önmagát. Spicli, csendőr és proletárnyomorúság kísérte életét, de mégis meg­maradt egyenesgerincű, igaz embernek. 1 Oly május elsején fészke- ^1 * lödött be valami a szí­vébe, az agyába, de úgy, hogy egész életén végigkísérte. Es ha újrakezdhetné az életét? — Újra ezt az utat választa­nám, T. L. a világbékéért, a szocializmusért küzdő népek legfőbb támasza!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents