Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-01 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Népujső Af a£ Af 4» Jüí^LLL ifjúság AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM. Ára 60 fillér 1957. MÁJUS 1. A munkásteslvcriséj* ünnepen A zsarnokság szim­bólumának a Bastil­le bevételének 100. évfordulóján, 1889. július 14-én a francia fővárosban összeült — Engels eszmei irányításával — a II. Internacionálé első kongresszusa. Ezen a kongresszuson hoz­ták azt a történelmi jelentőségű határozatot, hogy a munkások szerte a világon, minden évben megünnepük május elsejét, ezen a napon tüntetéseket rendeznek — a nyolcórás munkanap követe­léséért, a demokratikus sza­badságjogokért — a proletár, szolidaritás szellemében. És valóban 1890. május el­sejétől kezdve, a földkerek­ség minden részén a munká­sok megünneplik ezt a napot. A munkások kizsákmányo­lása az egész világon hason­ló. Ezért mi lehet természete, sebb. hogy szolidárisak egy­más harcával, hogy támogat­ják egymást kizsákmányoló elleni küzdelmekben?! A munkások nemzeti követelé­sük fennen hangoztatása rnel. lett május elsején hitet tesz­nek amellett, hogy a Marx és Engels meghirdette jelszó: Világ proletárjai egyesülje­tek! Az, hogy valamely ország munkásosztályában mennyi­re él a proletárösszetartozás tudata, ez egyik legfőbb mé­rője az illető ország munkás­osztályának. Századunk leg­forradalmibb munkásosztá­lya az orosz proletariátus. 1905-ös forradalmának hatá­sára és ennek támogatására Európaszerte megélénkül a munkásosztály harci tevé­kenysége. így .nálunk, Ma­gyarországon is. „A Népsza­vában olvastuk — írja egy. a régi harcokra visszaemlé­kező öreg munkás —. hogy messze Oroszországban kitört a forradalom! Mennyire cso­dáltuk az orosz munkástest­véreinket, akik felkeltek a rettenetes cár ellen! A mun­kapad mellett, ebédszünet­ben is mindig erről folyik a szó.“ A magyar munkások nem- esak csodálták az orosz mun­kástestvéreiket, de hősi el­szántsággal. követték is pél­dájukat. Ezt igazolják az 1905-ös év nagy sztrájkmoz­galmai is. A magyar munkásság in­ternacionalizmusának nagy­szerű bizonyítéka volt a cse­peli munkások 1919. március 18-án a párizsi kommün ki­kiáltásának évfordulóján megtartott gyűlése. A mun­kásság azért gyűlt össze, hogy „lerója háláját a párizsi pro­letárhősök iránt, akik mártír­halálukkal megmutatták a proletariátus felszabadításá­nak útját...“ És néhány nap múlva a Tanácsköztársaság kikiáltá­sával a magyar nép. a párizsi kommünárok és az orosz bol­sevikok mutatta útjára lé­pett. A proletár együvétartozás, a proletár testvériség szelle­mének kifejlesztése, minden ország munkásosztályának legközvetlenebb ügye. Az im­perializmus háborús erőivel szembe a nemzetközi mun­kásosztály szervezett harca jelenti a legfőbb akadályt. azt az erőt. amely lefogja a háborús gyújtogatok kezét. ProIefár internacionaliz­mus. Hányszor, de hányszor kimondtuk, leírtuk ezt a szót, de elgondo’koz­tunk-e már igazán, valódi jelentésén. A tőke nem­zetközi kapcsolatáról, szo­lidaritásáról már sokszor meggyőződ­hetett a szabadságá­ért küzdő proletá- riátus. A világ első proletárállamára, a fiatal szovjet köz­társaságra 14 kapi­talista állam hadse­rege zúdult, hogy el­fojtsa, elpusztítsa a szabad emberségre vágyó munkások reménysé­gét. Ez volt a tőke szo­lidaritása. A nemzetközi munkásosztály felismerte, hogy a tőke támadása nem csupán a fiatal munkásállam ellen irányul, de a nemzeti tőkések számításában saját munkásosztályuk megfélem­lítését, a forradalmi remé­nyek elpusztítását is jelen­tette az intervenció győzel­me. A Magyar Tanácsköztársa­ság, a bajor munkásság hősi harca és a helyzetet felisme­rő más országok munkásai támogatták Lenin népének forradalmi harcát. Egy újabb példát a mun­kástestvériség igaz megnyil­vánulására: Létünk, a népi demokratikus Magyarország puszta léte elválaszthatatlan a nemzetközi munkásosztály harcos cselekvő szolidaritá-; sától. Mi lett volna belőlünk,! a gyalázatos nemzetárulás után, november elején, ha a testvérnépek, a Szovjetunió­val az élén, ha a munkásosz­tály nemzetközi összefogása felénk nem nyújtja oltalma­zó kezét. A magyar nép irán­ti különleges rokonszenvről lenne itt szó? Rokonszenvről is, meg másról is. Amikor a szovjet, a kínai, az albán és a többi testvérnép segítsé­günkre sietett, nemcsak ben­nünket védelmezett — ön­magát szabadságát is őrizte, a tőke szolgaságával szem­ben. A tőkések is jól tudták, hogy miről van szó. Míg Ma­gyarországon dúlt az ellen- forradalom, míg a nép söp­redékei gyilkolták a kommu­nistákat. az igaz hazafiakat, ezalatt Rómában és Párizs­ban fasiszta banditák táma­dást intéztek az olasz és a francia kommunista párthá­zak ellen. Igv lett a „magyar ügy‘‘ nemcsak a szocialista országok támadásává, de a kapitalista országok szocia­lista-kommunista erői el­leni támadása is. És amikor a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakult, a francia és az olasz kommunisták rokon- szenvtüntetésükkel igazolták igaz barátságukat a magyar nép iránt. Kis dolog, de meg­hatóan szép példája a mun­kástestvériségnek. hogv no­vemberben. amikor igen ne­héz körülmények között él­tünk. dolgoztunk a Salgótar­jáni Üveggyárba üzenetet küldtek a tőkés iga ellen harcoló olasz munkások ma­gyar testvéreiknek. Nem hi­vatalos üzenet volt ez. az olasz kormány sem tudott róla. Az olaszországi szállít­mányban egy cementeszsák­ban jött a kis papírkára írt üzenet, „Veletek vagyunk' Támogatunk benneteket!1 Ennyi volt az egész. Drága, felbecsülhetetlenül drága ez számunkra. Köszönjük, olasz elvtársak! A munkásosztály mellet* május elsején szerte a vilá go- felvonulnak mindazok az erők, amelyek szembehe­lyezkednek az imperializmu háborús erőivel. I°’r lett má ius elseie a munkásosz‘ák harcos demonstrációja mel­lett, a béke melletti harcos kiállás is. Mikojan bécsi látogatásának visszhangja A hétfői bécsi lapok ve­zércikkeikben mérleget állí­tanak fel Mikojan aüsztriai hivatalos látogatásának eredményeiről. A polgári Neues Öster­reich így vélekedik: „Ha nincs is még itt az ideje, hogy számba vegyük Miko­jan látogatásának gyakorla­ti politikai és gazdasági hasznát, már ma i« megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy az a baráti légkör, amelyben az osztrák állam- szerződés aláírása óta az első szovjet hivatalos látogatás é<j az ezzel összefüggő esz­mecsere végbement, önma­gában is nagyban hozzájá­rult a félreértések kiküszö­böléséhez és megszilárdította Ausztriának, mint szuverén és semleges államnak a helyzetét.“ A kommunista Volksstim­me a többi között ezeket ír­ja: „Kétségtelen, hogy Mi- koian látogatása hasznos volt és örvendetes ered­ménnyel zárult. Jóllehet nem került sor konkrét megálla­podásokra és szerződések aláírására, sikerült több fon­tos kérdésben azonos vé'e- ményre jutni és ezt leszö­gezni. E nézetazonosság a későbbi találkozásokon és tanácskozásokon konkrét formát ölt majd. Sok sikert kívánunk a Magyar—Szovjet Társaság újra meginduló munkájához Az MSZT salgótarjáni ideig­lenes szervező bizottsága megbeszélést tartott, amelyen Falati elvtárs elmondta, hogy egyes aktívák már igen sür­gették. hogy az MSZT ismét kezdje meg tevékenységét. A párt javaslatára, az MSZT nem mint tömegszervezet, hanem mint társadalmi egye­sület fog működni, amelyet nem függetlenített funkcio­náriusok. hanem társadalmi aktívák irányítanak. A prog­ramtervezet most van kidol­gozás alatt, addig is a követ­kező a tervük: Baráti találkozók, kiállítá­sok. közös filmlátogatásck, megrendezése, évfordulók megtartása, stb. Ügy tervezik, hogy országosan lapot is indí­tanak. valószínűleg a Haza­fias Népfronttal és a Béke­bizottsággal közösen, Béke- és Szabadság címen. Városi és üzemi szervek alkuinak majd nem egy kö­tött szervezeti formával és a társadalmi aktívák, egészen önzetlenül, a szovjet nép irán­ti szeretetből munkálkodnak majd azon. hogy a magvar nép és a Szovjetunió népe olyan mély, igaz testvéri ér­zéssel szeresse egymást, hogy még egyszer ne kelthessen az ellenség bizalmatlanságot a Szovjetunió iránt, egyetlen magyar dolgozóban sem. En­nek legfontosabb feltétele, mi­nél jobban megismerni az ő életüket, minél őszintébben megmutatni a két nép állami, gazdasági kapcsolatát, mind­azt amellyel kölcsönösen se­gítjük egymást a szocialista társadalom megvalósítása ér­dekében. De nemcsak a Szovjetunió megismertetését tekintik fel­adatuknak. A többi népi de­mokratikus országgal való kapcsolatunk elmélyítését is szeretnék elérni. Tudomásunk szerint van­nak olyan tervek is, hogy Nógrád megyének lenne a Szovjetunióban egy testvér megyéje. Salgótarjánnak egy szovjet várossal lenne állandó kapcsolata ahová sokan ki­mehetnének és ahonnan sok dolgozó látogatna el hozzánk. — Szép tervek, érdemesek a megvalósításra. Sok sikert kívánunk a Magyar—Szovjet Társaság újra meginduló munkájához. Megkezdődött a vegyszeres gyomirtás a pásztói járásban A taVályi tapasztalatok azt mutatják. hogy beválik a vegyszeres gyomirtás. Pász- tón és a járás többi községé­ben, már nagyban készülőd­nek az idei gyomirtás meg­kezdésére. A legtöbb termelőszövetke­zet sőt az állami gazdaságok is. kötöttek szerződést a nö­vényvédő állomással. A ter­melőszövetkezetek összesen 187 holdra (főleg gabonafé­lékre) kötöttek szerződést. Ér­deklődnek az egyéni gazdák is a vegyszeres gyomirtás előké­születeiről. Részükre 48 darab házi permetezőgépet biztosí­tott a növényvédő állomás. A jelek szerint, lesz mun­A mi megyénkből is mennek gyerekek Lengyelországba üdülni A Lengyel Fogyasztási Szö­vetkezetek Szövetsége 1957. július és augusztus hónapjai­ban száz magyar szövetkezeti dolgozó gyermekének üdülte­tését vállalta. A SZÖVOSZ igazgatósága az 1957. április 12-: ülésén ezt a testvéri se­gítséget elfogadta, s úgv dön­tött. hogv 9—14 éves gyere­keket küldenek majd Len­gyelországba. Ezután megbe­szélték, hogy melyik megyé­ből hányán mehetnek majd. Ezek szerint megyénkből ti­zenegy gyermek élvezheti majd a lengyelek szeretetét. A két testvéri szervezet úgy egyezett meg. hogy a lengyel határig az utazási költségekét a szülők, a lengyelországi uta­zási és egvéb költségeket pe­dig a lengyelek fedezik majd. kájuk a permetezőgépeknek, mert a nagy érdeklődés a gaz­daságosabb termelés vágya bizalmat ébresztett a dolgozó parasztokban és tsz-ekben a vegyszeres gyomirtás iránt. Havonta kapnak előleget a berkenyeiek v Hosszú idő óta először adutik hírt a berkenyéi Petőfi Tsz-ről. A 41 tag hősiesen helyt állt a nehéz napokban is, és a nagy család együtt maradt. A tsz-beliek szorgalmasan dolgoznak, már régen elvégez- tek minden tavaszi munkát. Az idén különösen nagy súlyt fektetnek — okulva a tavalyi példán — a takarmány bizto­sítására. Lucernájuk, vörös­heréjük, tavaszi bükkönyük igen szép termést ígér. Szép az állattenyésztés is. Naponta 130 liter tejet ad a tehenészeti Az eredményt fokozni lehetne, ha tavalyról kicsit több takar­mány maradt volna. A tsz-tagok munkáját, ser­kenti az a tény. hogy mivel a jövedelem megengedi, havon­ta munkaegységenként 15 fo­rintot kapnak fejenként. Es jobb munkára serkeni őket és kedvvel végeznek minden munkát. Sportpályát, parkot és szabadtéri színpadot létesítenek a megyei tanács KlSZ-íiataljai A megyei tanács és a tanács épületében levő hivatalok fia­taljai a napokban alakították meg KISZ-szervezetüket. A szervezőbizottság igen ered­ményes munkát végzett: 72 tagja van az alapszervezet­nek. Az alakuló taggyűlést ünnepélyes külsőségekkel ren­dezték meg. Meghívtak ren­dezvényükre az illegális har­cokban résztvett elvtársakat, akik a régi fiatalok küzdel­mes életéről beszéltek. A szervezet kérte Ságvári Endre, a K1MSZ hős vezetőié­nek családját hoev Ságvári Endréről nevezhessék el szer­vezetüket. A esa*ád hozzájá­rult a fiatalok kéréséhez. A fiatalok már első össze­jövetelükön életrevaló prog­ramot dolgoztak ki. Elhatá rozták, hogy a tanács épülete mögötti részen s.portpái'—U, parkot létesítenek, és egy szép szabadtéri színpadot építenek. Az alakuló taggyűlés tánccal ért véget. Háromnapos tanfolyamon vettek részt a KISZ- és EPOSZ-vezetők A KISZ alapszervezeti tit­károk és járási EPOSZ-elnö- kök részére a megyei KISZ- szervezet háromnapos tanfo. lvamot tartott április 24—25— 26-án. A tanfolyamot Lehóczkí Alfréd, a KISZ Központi Bi­zottságának tagja vezette, amelyen mintegy 65-en vettek részt. Az előadásokat minden esetben vita követte, mely­ben a KISZ-t és a Nógrád megyei fiatalokat érintő prob­lémákról beszélgettek. ÉLJEN MÁJUS 1, a világ dolgozóinak nagy seregszemléje!

Next

/
Thumbnails
Contents