Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-07 / 27. szám

8 NÓGRÁDI Népújság 1957. április 3. FIGYELEM! i Az ÁLLAMI ÁRUHÁZ KERESZTREJTVÉNYE lapunk 13-i számában jelenik meg. A MEGFEJTŐK KÖZÖTT 30 db 50.— Ft-os vásárlási utalványt SORSOLNAK KI. Sorsolás 25-én délután 16 órakor lesz az Állami Áruházban. Népboltok! Kiskereskedelmi vállalatok! Földműves­szövetkezetek! Főtt és füstölt hen­tesárukat, szalámi és kolbász féleségeket, sonka és csemegesza­lonna, valamint kü­lönleges húskészít­ményeket kitűnő minőségben és nagy választékban rendelésre azonnal szállít a Nyugat-Nógrád megyei Húsipari Vállalat Balassagyarmat. csibét lehet vásárolni a MAGYARNÁNDORI ÁLLAMI GAZDASÁG Keleesényi telepén március 28-tól. ESZTERGÁL YOS azonnal felvétetik a Pásztói Állami Gazdaság­ban. Fizetés megbeszélés szerint. Mielőtt bárhol vásárol, tekintse meg a Kefet-Nógrádmegyei Népbolt árudáit. Bö választék húsvéti és napi cikkekben. Pontos kiszolgálás. Ruházati szaküzletek: Jobbágyi. Pásztó, Nagybátony, Mátra- novák, Kisterenye, Zagyvapálfalva és Etes községekben. Vásároljon mindent a Kelet-Nógrádmegyei Népbolt árudáiban! Már most biztosítsa nyári üdülését! Kényelmesen berendezett, für­dőszobás szobák, kitűnő kony­ha, figyelmes kiszolgálás. Szo­lid árak. Kirándulás és aport-lehetősé- gek (vitorlázás, vizicamping, vízisí, tenisz). Szórakozás, ze­ne tánc. A kényelmes utazást „háztól- házig” a vállalatnál megren­delhető személygépkocsijain­kon biztosítjuk. Jól pihen, ha igénybe veszi üdülőinket I Dobogókő, 750 méter, Hollóháza, 880 méter, Balatonaliga, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonöszöd. Balatonaligán sátor-táborozás, minden felszereléssel, villany­világítás. Szobarendelés: KÜNGÁRfA—BALATON Idegenforgalmi és Üdültetési Vállalat, Budapest, V., Váci u. 11/a. Telefon: 189—725, 189—615. HELYESBÍTÉS Március 27-én megjelent la­punk „Szeptember óta első ülését tartotta a megyei ta­nács” című cikkünkben a bel­politikái rovat vezetődének fe­lületes munkája következté­ben. az került, hogy Kusnyér János megyei tanácstagot ki­közösítik a megyei tanácstag­ság soraiból; mivel az ellen- forradalom csoportjához csat­lakozott. A valóságnak megfe­lelően pedig így hangzik: ,,Kusnyér János, megyei ta­nácstag ellen bejelentés érke­zett, hogy az ellenforradalom­hoz csatlakozott. A bejelentés kivizsgálására egy bizottságot alakítottak, amelynek a vizs­gálat eredményéről tájékoztat­ni kell a tanácsülést. A szerkesztőbizottság a bel­politikai rovatvezetőt a felüle­tes közleményért felelősségre vonta. Tolmács Községben egy sertés- és egy, tehénpásztor azonnal felvéte­tik. Lakás biztosítva. NB III. körmérkőzés Nyíregyházi Építők—Baglyasaljai Bányász 1:0 A ke lényen és jól iá‘szó vendégek meglepetésre győzni tudtak Baglyasalján. ÉNYLASZ Serlegért: Salg. SE II—Szécsény 6:1. Karancslapújtő—Baglyasaljai B. II. 1:0. A megszűnt sportegyesületek, sportkörök vagyonáról A sport vezetésével és átszerve­zésével megbízott kormánybizott­ság foglalkozott a megszűnt sport­egyesületek és sportkörök vagyo­nának ügyével. Határozatot hozott, hogy a megszűnt sportegyesületek felett a felügyeleti szerv, a sport­körök vagyona felett pedig a jog­utód rendelkezik. A megyei sport­felügyelőségek kötelesek ellenőriz­ni, hogy . a területükön megszűnt sportegyesületek és sportkörök vagyonát sportcélokra fordítsák. Foglalkozott a kormánybizott­ság a sportkörök egyesülésének kérdésével is. Kimondotta, hogy az egyesülést csak az érdekelt «sport­szervezet közgyűlése döntheti el. A közgyűlés döntését minden eset­ben a megyei sportfelügyelőségnek be kell jelenteni. nem csúSMaff&i inffcváosa Mii A DOLGOZOK MUNKÁJUKKAL VEKNEK! 9!l!lllll!ll!llllllll[lllllllll!llllllllllllllllllllllll|]lll,i!lll!ltllllllilllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllll!l!lll!llllllll!lllllllllllllllllllllll) Összekötők gyenge játéka miatt: Ferencváros-Salgótarjáni BTC 3:2 A Salgótarjáni BTC—Fe rencváros NB I-es találkozó iránt óriási érdeklődés nyil­vánult meg a fővárosban A Népstadionban közei 60—70 ezer .labdarúgó szurkoló ér­deklődése közepette mérte ősz sze erejét a két együttes. A salgótarjániakat több mint 600 hazai szurkoló kísérte el erre a mérkőzésre IBUSZ-vo- naton. A nagy érdeklődéssel várt találkozó jó küzdelmet, he lyenként szép játékot és 5 gólt hozott. A mérkőzésről tá vozó lelkes szurkoló tábor azonban joggal állapította meg, hogy ha ezen a találkozón a salgó­Osztályozó az NB fll-ba jutásért Petőjibánya—Jobbámii Va­sas 5:0. Zagyvapáljalvi Bányász— Lőrinczi 2:0. Kisterenyei Bányász—Gyön­gyösi Bányász 3:1. Mátranováki Bányász— Zagyvapálfalvi Építők 1:1. St. Tűzhelygyár—Salgói Bá­nyász 5:0. (1:1) tarjániak két összekötője: Vasas és Bodon csak egy kicsit is határozottabb, gyorsabb játékot nyújt, megnyerhette volna az SBTC ezt a találkozót. Az első félidőben kiegyensú­lyozott játék folyt. Mindkét kapu r előtt több gólhelyzet adódott, melyből a hazaiak szerezték mag a vezetést Oláh II. hibájából. Majd Vasas előtt két nagy helyzet adódott, de lekésett ezekről. Szinte a lá­A salgótarjáni vendégsze­replésén csalódás, okozott a bajnokjelölt Budapesti VSC játéka. A mérkőzést, ha csak egy kicsit is jobb teljesítményt nyújt a tarjáni csatársor, megnyerhette volna. Egyetlen szerencsés góllal tudott csak A jól szereplő diósgyőri együttes igen szép játékkal még otthonában is legyőzte az. bárói rúgták el a védők a labdát. A félidő végefelé Csáki kétízben a hálóba talált, de csak az egyiket adta meg a játékvezető. így l:l-es állással fordultak a csapatok. A második félidőben hiába támadott többet a tarjáni csa­pat, két gyors gólt ért e! a Ferencváros védelmi hibából. Erre azután a fölénye dacára is csak 11-esből, Csáki góljá­val tudtak válaszolni a tarjá­niak, pedig még sok gólhely­zet adódott a tarjáni összekö­tők előtt a ferencvárosiak ka­pujánál. győzni a fővárosi együttes. Ez­zel szemben a hazai együttes sem nyújtotta azt a játékot, melyet joggal elvár tőlük a szépszámú szurkológárdájuk, így a mérkőzésről távozóban joggal méltatlankodtak a szur­kolók a látottakon. iú' bányaváros ió formában levő NB Il-es együttesét. NB II. Budapesti VSC—Salgótarjáni SE 1:0 Diósgyőri VTK-Nagybátonyi Bányász 2:0 Megtalálták a világ legrégibb kenyerét Kézrekerült a nógrádkövesdi ellenforradalom vezére is A közelmúltban a XVIII. dinasztiából származó egyip­tomi fáraó feleségének szarko­fágjában megtalálták' a világ legrégibb kenyerét. A kenyér olyan kemény, mint a kő és- olyan fekete, mint a szén. Ez- ideig még nem sikerült meg­állapítani. milyen gabonafaj­tából készült. A másvilággal kereskedett A spanyolországi Albacat városkában letartóztattak egy szerzetest, aki a mennyország orientációs terve szerint a hi­vő embereknek 50 pesetáért árulta a másvilágon részükre kiválasztott helyet. Mindazoknak, akik édesanyánk elhunyta alkalmából részvétükkel fájdalmunkon enyhíteni igyekez­tek, hálás köszönetünket fejezzük ki. Telmányi-család. Mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek és jóbarátoknak akik férjem halála alkalmával mérhe­tetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk kö­szönetét. Váradl-család, Salgótar­ján. Az októberi-novemberi el- leforradalom alatt Nógrádkö- vesd és kprnyékét Eende Imre és bandája terrorizálta és tar­totta félelemben a becsületes lakosságot. BENDE IMRE a Nógrádkö­vesdi Kőbányának volt a fő­mérnöke. Elfogatásakor meg­találták nála nyilas párttagsá­gi könyvét, amit még 1939-ben állítottak ki részére, azonkívül 1944-ben készített nyilas röp­cédulát. BENDE IMRE hosszú éve­ken keresztül meghúzta magát az üzemben. Októberben azon­ban egyszerre nagy hangon rendelkezni kezdett. Első te­vékenysége volt, hogy leállí­totta a munkát, nem engedett senkit dolgozni. Kijelentette: mindaddig, amíg orosz csapatok Magyarországon lesznek, nem dolgoznak. Ez azonban nem csupán egyszerű kijelentés volt, mert az üzem terrorizá­lása után felvette kapcsolatot a Balassagyarmaton szélkelő ellenforradalmi csoport fegy­veres parancsnokával, Juhász főhadnaggyal (Juhász külföld­re szökött) és fegyveres cso­portot szervezett, amelyet részben Budapestre, részben a környéken akartak tűzharcba küldeni. Emellett kifosztotta az üze­met is. Összeszedte az élelmi­készletet. mintegy teherautóra valót s Budapestre szállította. Visszajövet ellenforradalmi röpcédulákat hozott magával, amelyet a megyében terjesz­tett. Ezután megkezdte a „tiszto­gató” munkát. Az üzemből a párttagokat eltávolította. Ki­dobta azokat a bányamérnö­köket is. akik a sztrájkot nem helyeselve szembefordultak vele. Majd a környék falvai­ban kezdte meg a garázdálko­dást. Galgagután letartóztatta Kárpáti Istvánt, aki feleségével és kisgyermekével Budapestről a községbe ment. Azzal fogta le, hogy veszedelmes lehet rá­juk nézve. Mikor Kárpátit el­fogták, autóba gyömöszölték és Gyarmatra szállították. Szállítás közben pisztolyát többször fejéhez nyomta, hogy agyonlövi. A dolgozók, miután látták Bende Imre garázdálkodását elfordultak tőle és fel akarták venni a munkát. Azonban ő ezt fegyvereseivel megakadá­lyozta. Állandó hallgatója volt a londoni rádiónak, annak alapján állította le már de­cemberben a munkát és köve­telte, hogy a dolgozók 48 órás sztrájkot tartsanak. Bende a rendőrség kezére került. Felelnie (kell bűntettei­ért. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: baukő György Szerkesztőség; Salgótarján Bajcs.v-Zsllinszky u. 11. Szikra Lapnyomda. F. v.: Kulcsár Mibály. ÜNNEPI AJÁNDÉK yan igaz történetet mondok el, amihez el­engedhetetlen, hogy tanúkat hozzak. Nem ki­talált meséről van szó. A tanúk azért is kel­lenek, mert a történet szereplőjét nem szeret­ném rossz helyzetbe hozni esetleges kellemet­lenkedők miatt, — ezért nevének csak kezdő­betűit írom meg. íme a tanúk: L. F., a gyár igazgatója és J. B. az üzemrész művezetője. Mikoris történt? Igen, egy évekkel ezelőtti nyáron. Délutános műszakba járt ekkor B. Gy. A kis telepről nem egyedül, cimborájával indult munkába. Ha nem is egy munkahelyen dolgoztak, de már évek óta egy műszakba jártak. Megszokták egymást. A cimbora be­zörgetett B. Gy-hez elindulás előtt — a mun­ka végeztével megvárták egymást a gyárka­puban. így ment ez éveken át. Azon az emlé­kezetes júniusi napon B. Gy. cimborája nem ment munkába — szabadnapos volt. De mind­ez úgy történt, hogy nem értesíthette B. Gy-t, és az csak várta, várta barátját, de az nem jött. Addig várakozott, hogy nem bírta to­vább — elindult egyedül. Hátha a városban volt dolga az éveken át hűséges társnak és onnan megy egyenesen munkába — így okos­kodott. Megszaporázta lépteit, hogy mielőbb megtudja: mi történt? A gyár közelében, mi­kor rádöbbent, (nem látott munkába igyekvő embereket) hogy megkezdődött már a munka, az utolsó néhányszáz métert futva tette meg. Nem fiatal ember — negyven éves is el­múlt már. Ügy lihegett, hogy majd ki esett tüdeje vékony testéből. Szégyenkezve ment a művezetőhöz, hogy megmondja, miért késett, B. Gy. segédmunkás, késése nem okozott kü­lönösebb problémát a termelésben, nem gá­tolta a többieket, de az eset mindenkit na­gyon foglalkoztatott... Mi történt B.-vel, hogy elkésett? Nyolc éve vagyunk együtt, de még ilyen nem fordult elő — kérdezte szinte önmagától az öreg mester, aki pedig nem igen foglalkozik a más bajával. A művezető meghallgatta B. elbeszélését, de alig szólt, egyetlen bíráló megjegyzést sem tett. A munka végeztével most évek óta első alkalommal nem cimborája várta a gyárkapu­ban — hanem a művezető. A művezető egy-két évvel fiatalabb nála, de ' talán tíz év különbséget is lát közöttük, aki nem ismeri őket. • Szép, holdvilágos este volt... Szótlanul mentek egymás mellett. Érdekes, korábban a művezető beszédes embernek ismerte B-t (gyakran elviccelt a fiatalokkal) most meg na­gyokat hallgat. Hallgat, de látni rajta, hogy küszködik önmagával, mondani akar valamit, de nehéz megkezdenie ... — Szeretnék valamit mondani — kezdte nehezen. — Nagyon bánt a mai dolog... De nemcsak rajtam múlott... A cimborám nem szólt... és az óra... B. Gy. olyan nehezen mondta ki az utolsó szavakat, mintha való­ban valami nagy kerek órát engedett volna ki a száján. Megállt a beszéddel, s kémlelte a művezető arcát. Megérti-e, megérti-e, mit akar ő az órá­val? De az csak hallgatta, nem szólt semmit. B. nézte a művezető okos, barna arcát, és mintha bátorítást kapott volna ettől a további beszédhez. B. Gy. nem érzelmes ember, nem természete a lírai kicsapongás. Nem mondhatja magáról, hogy lenne valami különös szenvedélye, nem is nagyon történtek vele érdekes dolgok egész életében. Mindig igyekezett becsülettel elvé­gezni a reá bízott munkát, de nem jelentett számára eddig semmi különösebb eseményt. Egyedül élt kis házában (minden munkát ma­ga végzett rajta, a vályogtól kezdve a cserép kiégetéséig) a csendet szerette, meg az erdő- járást. Azért kedvelte cimboráját is, mert nem kínozta a sok beszéddel... Az utóbbi időben ő maga is érezte, hogy valahogy, valahol elté­vesztette életét... De hamar elhessegette a gondolatot. Soha nem beszélt még ilyen dol­gokról senkinek. Most, életében először vala­mi rossz érzés fogta el. Mintha a torkát szo­rította volna valami.:; Mentek lassan tovább s a művezető kérte, mondja csak,el, mi bántja. És B. Gy. kitárta szivét. Elmondta, hogy cimborája jelzi számá­ra az időt, mert ő ..; — Hogyis mondjam ... nem ismerem ... az órát... Egészen a felszabadulásig cseléd vol­tam. Nem az óra jelzésére ébredtünk, hanem a kolomp szava hívott» dologra már virradat­kor. Egy várostól távol levő uraságban dol­goztam. Kanász, majd juhász voltam. Nem kellett nekem soha óra. A nap, meg a hold volt az én órám, az mutatta az idő haladását. A felszabadulás után meg egyedül éltem ... Sokáig hiányzott ugyan a sok szép jószág, de ez az új élet mégiscsak jobb volt... — Egyidőben Pesten dolgoztam különböző építkezéseken. Nem kezdtük olyan korán a munkát, mint az uraságban és így még hosszú hónapok után is megráz'kódtam, ha reggelen­ként a villamos csilingelését hallottam... A kolomp jutott az eszembe .. — Sokfelé dolgoztam, még „saját“ kocsim is volt, — egy szállító vállalatnál... Innen ke­rültem az üzembe . .. Szinte megkönnyebbült, ahogy elmondta. Hogy volt ereje elmondani, amiről még sen­kinek sem beszélt... A művezető átfogta B. Gy. vállát, nem szólt egy szót sem, így mentek szótlanul sokáig egymás mellett. Végül a művezető arra kérte, B Gy-t, hogy ha teheti, vegyen egy órát, majd közösen megbarátkoznak vele. Eljárt már az idő, így váltak el egymástól. Nagyon bántotta a művezetőt a dolog, az, hogy itt éltek egymás mellett éveken át és a munkán kívül alig-alig beszélgetett emberei­vel ..; És másnap, kora reggel B. bement a város­ba — órát vásárolni. Nézegette a kirakatokat, és sokáig töprengett, hogy kicsit vegyen-e vagy nagyot. A végén egy szép barna talpon álló órát vásárolt. Százhúsz forintot fizetett érte. Örült, hogy ilyen jól sikerült a vásár. Nem is volt drága ... A művezető Ígéretéhez hűen el-eljárt. B-hez és ismerkedtek az órával. Az egész óra meg­tanulása könnyen ment, a percmutatóval már több baj volt. De csakhamar ezt is megtanul­ta. Nagyon boldog volt, amikor percről-percre megtudta mondani a pontos időt. így ismerkedett meg B. Gy. az órával. Kis dolog. Sokan talán meg is mosolyogják, de B. Gy. életében mégis fontos állomás ez. Ettől a naptól kezdve másképp nézi a világot. Most érzi csak igazán, hogy meglopták őt, mennyire elszegényítették a régi világban az életét..: A történtek után a művezető (aki megőrizte titkát) és B. Gy. jó barátokká lettek. Egy al­kalommal, hogy B. vissza adja az 6 látogatá­sát. meghívta az egyik vasárnap: nézze meg a családját. Együtt ebédeltek, délután még mo­ziba is elmentek. Épp a Körhintát játszották. A kis Mari szerelme, tiszta, szép élete annyira megragadta, hogy még a könnye is kicsor­dult ..; tg/ ember megkésett eszmélése. Ennyi az egész történet. (A gyár vezetőitől hallottam, hogy B. Gy-t felszabadulásunk ünnepén, jó'munkájáért egy arany karórával jutalmazzák meg.) TÚRÁI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents