Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-07 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Népújság AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. Ára 60 fillér ☆ Néhány tükörkép fejlődésünkről Megfontoltság — forró fej Bányászválasz az ellenforradalomnak ☆ 1957. Április 6. =-Till Magyarország csak a szocialista táboron belül fejlődhet9lehet független és szabad Marosán György elvtárs ünnepi beszéde az Operaházban felszabadulásunk 12. évfordulóján Hazánk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szabad Szkszervezetek Országos Szövetsége szerdán este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai, Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, a társadalmi szervek és tömegszervezetek több vezetője, a termelőmunka, a tudomány, c művészet, az irodalom számos kiváló képviselője. Az elnökségben foglalt helyet J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a felszabadulás ünnepe alkalmából hazánkba érkezett szovjet kulturális küldöttség vezetője, M. B. Mityin akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az össz-szövetségi Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság elnöke. A színpadot, ahol az elnökség helyet foglalt, piros-fehér- zöld drapéria, előtte a gellérthegyi szabadság szobor kicsinyített mása, magyar és szovjet zászló díszítette és gyönyörű virágok ékesítették. Az Operaház nézőterén ott voltak a politikai, gazdasági és kulturális élet vezető személyiségei, kiváló dolgozók, tudósok, írók, művészek, a néphadsereg képviselői. Jelen volt az ünnepségen a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és katonai attaséja. Részt vettek az ünnepségen a szovjet kulturális küldöttség tagjai, valamint a szovjet hadsereg képviselői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Marosán György elvtárs beszéde — Tizenkettedszer ünnepeljük a felszabadulás napját — kezdte beszédét Marosán elv- társ. — De talán sohasem éreztük át annyira a magyar szabadság napjának nagy jelentőségét, mint ma, amikor mindössze néhány hónap választ el egy véres ellenforradalom fegyveres erőinek legyőzésétől. Tizenkét évvel ezelőtt, ezen a napon verte ki a vöröshadsereg Magyarország területéről a Hitler-fasiszta hadsereg hordáinak utolsó maradványait. Velük együtt űzte ki az Országból Szálasi fasiszta bandáját. amely példátlan hazaárulással szolgáltatta ki hazánkat, nemzetünket, a magyar népet az idegen bitorlók garázdálkodásának és vérengzésének. A szovjet (hadsereg győzelmének eredményeként szűnt meg Magyarország Hitler utolsó csatlósa lenni, felszabadult a legszörnyűbb elnyomás. kizsákmányolás. a legvéresebb terror alól. Mit adott ez a nap a dolgozó magyar népnek? Függetlenséget, szabadságot, lehetőséget a néphatalom megteremtésére. Népünk tudott élni ezzel a hatalommal. Azok kezére adtuk a földet, akik megművelik. A munkások lettek a gyárak és üzemek gazdái. Értelmiségünk, tudományos dolgozóink és művészeink előtt az alkotó munkának olyan lehetőségei nyíltak meg, amilyenekről szinte álmodni sem mertünk. Megteremtettük a népi demokratikus államot, és ezzel arra az útra léptünk, amelyért Dózsa., Rákóczi. Petőfi, a dicsőséges 1919 népe harcolt. Április 4 megtestesítője minden magyar forradalomnak, örök ünnepe a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságnak. (Nagy taps.) A fasiszta bandák kiverésével az 1919. augusztus 6 óta uralkodó fasiszta rendszer, a magyar történelem legszomorúbb és leggyalázatosabb fejezete zárult le. Horthy Miklós és fehér bandái 1919-ben hazaárulással. a név legjobb fiainak. a kommunistáknak bebörtönzésével. kivégzésével kezdték el dicstelen pályafutásukat és 1945-ben a magyar történelem leg gyalázatosabb mészárlásával fejezték be. A 25 éves fasiszta korszak után csak üszők és rom maradt az országban. Éhség és nyomor szakadt volna a magyar népre, ha a felszabadító vöröshadsereg nyomában nem jött volna azonnal segítség a szovjet néptől. A magyar nép soha nem felejtheti el, mit köszönhet a Szovjetuniónak, nem felejtheti jel történelmének sötét évszázadait. Különösen nem azt a véres gyalázatot, amelyet a Horthy-fasizmus zúdított rá. Mégis vannak olyanok, nem is kevesen, akik arra törekednek, hogy elhomályosítsák a magyar nép emlékezetében a szörnyű történelmi múltat. Megszépítő hazugságokat terjesztettek, 'hogy elfelejtessék, kitöröljék a nép emlékezetéből szenvedéseit. Jól tudják, hogy ha a nép elfelejti a rajta esett gyalázatot, elveszíti harci szellemét, ellenálló képességét a haza ellenségeivel szemben. Milyen volt az az úri Magyar- ország. amelyre október fekete lovagjai fátyolt szerettek volna borítani? Alig volt nép Európában, amelyről több joggal lehetne elmondani, hogy a középkor állapotában élt. Emlékezzünk! Hazánk a nagybirtok és a hitbizo- mány, az arisztokraták és a főpapok, a finánctőkések és az iparbárók hazája volt, amelyben a feudális elnyomás mellett szabadon dúlt a leghitványabb, leggonoszabb kapitalista kizsákmányolás. Évszázadokig Habsburg-gyar- mat voltunk, és amikor úgy látszott, hogy független országi törték össze hatalmas csapá* lehettünk volna, Horthyék kiszolgáltatták hazánkat a nemzetközi tőke gyarmatosító politikájának. Hazánk az első fasiszta ország volt a világon, és ezt a jellegét megtartotta a második világháború végéig. Azokat, akik feledtetni akarták és felejteni szeretnék a múltat. hadd emlékeztessük a régi Magyarország nyílt választási rendszerére, a korrupt képviselőházra, amely díszmagyarjával. álhazafiságát leplező nemzeti lobogóval takarta el a magyar nép rabságát. 3 millió koldusparaszt, éhbéren nyomorgó ipari munkás, reménytelen jövő elé néző értelmiség jellemezte az úri Magyarországot. Sajtószabadság, gyülekezési szabadság, szervezkedési szabadság helyett rendőri, csendőri önkény tombolt. Ezt a rabigát verte le rólunk a vöröshadsereg, ezt a szorosan záródó acélbilincset sai. (Nagy taps.) 1945. április 4-én független, szabad, önálló nemzetté lett a magyarság. Soha a felszabadu» lás óta nem volt akkora szükség a visszapillantásra, a megtett út felmérésére, eredményeink rögzítésére, mint ezen az évfordulón. Az a. feladat áll előttünk, hogy szétzúzzuk az ellenforradalom taktikáját, amelynek egyik tényezője az elkövetett hibák túlhangsúlyozása, másik tényezője elért eredményeink semmibevevéset harmadik tényezője a náció* nalizmus volt. Az ellenforradalmi erők az őket irányító imperialista cinkosaikkal együtt, valósággal konspirált pert indítottak a magyar népi demokrácia ellen. Rossznak, bűnösnek kiáltottak ki mindent, amit szocialista rendszerünkben alkottunk, és égig dicsőítették a kizsákmányoló^ kapitalista rendszert, Büszkék vagyunk népi demokráciánk 12 évére Ma, a felszabadulás ünnepségén nyíltan és messzehangzó erővel ki kell jelentenünk, hogy A Szovjetunió iránti hála és szeretet jegyében emlékeztek meg megyeszerte A szabadság tizenkettedik születésnapjára legszebb mosolyával nyílott ki a tayasz. A gyönyörű, napsütéses idő igen sok embert kicsalt az utcára, terekre. Megyeszerte lelkes, meleghangú ünnepségek keretében emlékezett a hálás Nógrád megyei nép. Verőfényes, szép tavaszi délután került sor a megye- székhely központi ünnepségére. A párt, tanács és különféle hivatalok, üzemek, vállalatok és az ifjúsági szervezet elhelyezték megemlékező koszorújukat az újjáalakított szovjet emlékműnél. Az ünnepi beszédet Andó István, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja tartotta. A koszorúzás! ünnepségen városunk több száz dolgozója jelent meg, hogy lerója háláját a szabadságunkért elesett hős szovjet katonáknak. emlékművét- Az ünnepség őrség, határőrség és rendőr- előestéjén és áiprilis 4-én is ség tagjai az újjáalakított em- díszőrséget álltak a munkás- lékműnél. Ahol munkával is ünnepeltek Ünnepi nagygyűlés a kultúrházban Este 7 órakor ünnepi nagygyűlést rendeztek a salgótarjáni városi művelődési otthonban. Mintegy 800 hallgató előtt tartotta meg ünnepi beszédét Kiss Dezső elvtárs, a csepeli pártbizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Az ünnepségen részt vettek a testvéri országok küldöttei is. A csehszlovák, szovjet és lengyel elvtársak együtt ünnepeltek a magyar dolgozókkal. Az ünnepség második részében megyénk legkiválóbb kultúr- együttesei szórakoztatták az ünneplő közönséget. Kazári, kisterenyei, szécsényi, rimóci, balassagyarmati és a salgótarjáni kultúregyüttesek mutatták be legjobb műsorszámaikat. Az est kiemelkedő pontja a balassagyarmati helyőrség gyermek színjátszó csoportjának fellépése volt. A színvonalas műsor után reggelig tartó tánccal szórakoztak a vendégek. A központi ünnepélyről kintrekedtek számára a környező hegyeken lobogó tábortüzek és a látványos tűzijáték tették még szebbé a szabadság ünnepének előestéjét. 4-én reggel zenés ébresztővel köszöntötte a város lakosságát az acélgyári és a bányai fúvószenekar. A délelőtti órákban sportrendezvényekkel folytatódott az ünneplés. Atléták, röplabdázók, sakkozók, a délután folyamán pedig labdarúgó-csapatok mérték össze erejüket. A városi filmszínház szintén erre a napra tűzte ki a népi demokratikus filmhét ünnepi megnyitóját. Ebből az alkalomból díszbemutató keretében vetítették le az Uj ember kovácsa című színes szovjet filmet. Rétságon a mozi helyiségében tartották a járási székhely központi ünnepségét. Az elnökségben a járás vezetői és legjobb dolgozói foglaltak helyet. A járási intéző bizottság egyik tagjának ünnepi beszéde után ingyenes filmvetítésen vettek részt a község dolgozói. dolgozó parasztjai. Az ünnepség alkalmából az ördögi kör című filmet mutatták be a közönségnek. Keszegen és Nagyorosziban április 4-én délelőtt került sor a megemlékezésre- A járási szervek, párt. tanács, rendőrség küldöttei vettek részt a koszorúzási ünnepségen. Elhelyezték a hála és szeretet koszorúját a termelőszövetkezetek. földművesszövetkezetek és az iskolások küldöttei is. A nagyoroszi ünnepségen szovjet elvtársak is képviseltették magukat. A honvédség, rendőrség és munkás-milicia díszőr- sóget adott a szovjet emlékműnél. A járásban a legtöbb község csütörtökön délután és este készülődött a nagy nap megünneplésére. Számos helyen ugyanis az ünnep reggelét munkában töltötték el a dolgozó parasztok, hogy ne maradjanak el a szántás-vetéssel sem. Ünnepi hangulat a pásztói járásban Ünnepi volt a hangulat az’ egész pásztói járásban, Szirá- kon, Vanyarcon az iskolások kezdték meg a nagv nap megünneplését. Ök adtak műsort a kultúrházban megjelenő ünneplő közönségnek. Szirákon az ünnepi beszéd után együtt maradtak a dolgozó parasztok és hosszantartó beszélgetésben vitatták meg az október 23-i ellenforradalmi eseményeket. Pásztón 10 órakor kezdődött a koszorúzási ünnepség. Megjelentek a nagy község valamennyi hivatalának, intézményének képviselői, hogy lerój- ják hálájukat az emlékműnél elhelyezett megemlékező koszorúkkal. Tar községben maguk az iskolások is külön ünnepséget tartottak és külön vonultak a szovjet emlékmű elé, hogy megkoszorúzzák a hős szovjet katonák emlékére állított létesítményt Kétnapos ünnepség a gyarmati járásban Emlékeztek a szécsényiek is Balassagyarmaton is az ünnep előestéjén kezdődött meg a megemlékezés. A járási kultúrházban mintegy 350 dolgozó vett részt az MSZMP intéző bizottsága és a Hazafias Népfront által rendezett díszünnepségen. Az ünnepi beszédet Szabó József, a városi intéző bizottság titkára tartotta. Az ünnepség második részében került sor a legjobb musoegyüttesek színvonalas rára. Az ünnepséget április 4-én folytatták a balassagyarmatiak. Délelőtt 10 órakor a párt, tanács és mintegy harminc hivatal, üzem küldöttei gyűltek össze a szovjet emlékmű előtt, hogy megemlékezésük és hálájuk jeléül megkoszorúzzák a magyar szabadságért hősi halált halt katonák A szécsényi járás legtöbb községében zenés ébresztő- köszöntötte az ünnepre készülő dolgozókat. Nógrádme-veren április 3-án adóztak a hála és megemlékezés koszorújával a szovjet emlékműnél. Szécsényben mintegy 400 dolgozó paraszt vett részt a párt és a tanács által rendezett emlékwvwovóye'' Az ünnepségre eljöttek a szomszédos Csehszlovákia küldöttei is, hogy ewütt ünnepeljenek a szabadság napján a magyar dolgozókkal. A járási kultúrházban a megemlékező ünnepély után a szécsényi és hollókői lányok ropták a vidám táncot a színpadon. Kedves műsort adtak a község úttörői is. Járásszerte hasonlóan le’v« forró volt a hangulat. büszkék vagyunk népi demokráciánk 12 évére, amely hibái ellenére is ezerszeresen többet adott a dolgozó magyar népnek, mint a múltnak bármely évszázada. (Taps.) Történtek hibák, de a műit* káshatalom megteremtése, d szocializmus építése nem hiba volt, hanem el nem múló érdem, nagy történelmi tett: d magyar dolgozó nép tömegeinek hatalmas teljesítménye a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar kommunisták vezető* sével. Meg vagyunk győződve, hogy az utókor az eddigi magyar történelem legdicsőbb korszakának fogja értékelni a népi hatalom úttörő, legnehezebb éveit, 1945-től 1948-ig. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a történelem a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, cselekedeteit és tetteit is történelmünk nagy tettei közt fogja emlegetni. Az eredménytelenség, az erőszak és az önkény tizenkét esztendejének ócsárolják az ellenforradalmárok és a nemzetközi imperialista uszítok azt a tizenkét esztendőt, amelyben népi demokráciánk győzelemre vitte a parasztság évszázados harcát a földért, a nagyüzemek és bankok államosításával megtörte a munkásság vérszívóinak gazdasági hatalmát és kisajátította a kisajátítókat, Európa egyik legreakciósabb köz- igazgatása helyén népi demokratikus közigazgatást szervezett, a hatalmat vér- telen forradalommal a munkásosztály kezébe adta. Tisztelt elvtársak! Az elmúlt tizenkét év alatt 100 milliárdot fordítottunk az ország iparj fejlesztésére, helyreállítottuk a világháborúban lerombolt gyárakat, létrehoztunk olyan hatalmas új létesítményeket, mint a Komlói Szénbányák, a Diósgyőri Nagyolvasztó, a Kazincbarcikai Vegyiműveis, a Berentei Erőmű és Kokszoló, a Hejőcsabai Cementgyár, a Mályi Téglagyár, a Dunapeníelei Vasmű, (Folytatás a 2. oldalon.)
