Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-07 / 27. szám

1957. április 3. NÓGRÁDI Népújság P ártunk ideiglenes Központi Bizottságának februári határozata az előttünk álló fel­adatok között első (helyen em­líti meg a közoktatás és a kul­turális területeken előttünk álló teendőket. Az elleníorra- gyénkben ma- már 167 könyv­dalom fegyveres erőinek leve- tárral rendelkezünk. ezek rése után nem véletlen ez a könyvállománya mintegy száz­sorrend megállapítás. Ha ele- ezer darab. Ez azt jelenti, hogy mezzük az október 23-a előz- megyénk minden egyes közsé- ményeit, azt tapasztaljuk, gét és települését elláttuk hogy az ellenforradalom már könyvvel. hosszú hónapokkal október előtt kulturális téren is elő­készítette a talajt az októberi A könyvek frontján is talál­kozunk az ellenforradalom romboló' hatásával. A zűrza­biliárdozni és kártyázni, de művelődésre csak korlátozott lehetőség volt. V ilágosan látjuk és tudjuk, hogy a művelődési ottho­nok intézményének megterem­tésével még nem oldottunk meg mindent megyénkben, még igen sok olyan község van, ahol nincs megfelelő művelő­ellenforradalomnak. „Szabad- varos időben — nyilván a nvu- dési otthon. De mindenesetre ságot” követeltek, a nyugati gáti kultúrávali közelebbi leszögezhetjük, hogy a műve- kultúra szabad terjesztéséért kapcsolatunk hatására — ki- lődési otthonok hálózata tar­harcoltak — és polgári restau- adtak bizonyos Tarzan-köny- talmában új intézményhálóza rációra gondoltak. Az ellenfor- veket és Vőlegényem a geng­radalom romboló kulturális szter fajta „alkotásokat”, örökségével napjainkban is Könyvtárosainknak harcolni ok gyakran találkozunk. Ha az kell az ilyen „kul túrhatás” el­eseményeket eszerint elemez- len. zük. teljesen nyilvánvaló, hogy Népi rendünk kulturális in­tőt jelent a közművelődési munkában. Ezek arra vannak hivatva, hogy az egész dolgozó nép kulturális felemelkedésé­nek ügyét szolgálják. Ha már itt tarfunk, hadd említsük a Központi Bizottság miért tézményeinek újfajta hálóza- meg. hogy az elmúlt tizenkét szabta meg első helyen kultu- tát sikerült megvalósítanunk: év alatt elért eredményeink rális fronton megoldandó rend- a művelődési otthonok hálóza- mellett egyik legfőbb hiányos- kívül bonyolult feladatokat. tát. A felszabadulás előtt csak ság az volt, hogy ezeket a mű- Rendkívül bonyolult, sok- elvétve találtunk hasonló in- velődési otthonokat nem sike­rétű munka vár itt reánk. Ne- tézményeket a megyében. •hezíti az egvöntetű. szocialista Mintegy tizenhárom ilyen in­szellemű munkát, országos tézményt számolhattunk. Ezek élettej és ez sok esetben össze­méretőkben most' folyó de- az intézmények kicsiben mu- függ ázzál, hogy a helyi veze­tatták a társadalom rétegző- tők nem látják egy-egy község rült minden községben egyfor­mán megtölteni tartalmas centralizáció és az a körül­mény, hogy komoly szakem­ber-hiánnyal küzdünk ezen a munkaterületen. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nyilatkozata ki­mondta. hogy az elkövetkezen- =í’ dő időkben, szakítva a koráb-g bi évek helytelen munkastílu-s sával — amikor mindent köz-g pontilag kívántak megoldani g JóvaI az f.Lsö vüágháború - kultúrális-neyelomunkat =elötti idökben mé„ Közép-Eu- szeleskoru, társadalmi üggyé grópáü is farkasok garazdál. kel tenni. Biztosítva ezen a |kodtak_ Az6ta a „civilizáció” területen a legszelesebb de-=s __ , ... ,, T;.. . ^ . - -, ^ í«' •'* _ =me 2 szabadította Kozep-Euro­mokraciat. Demokráciát. nem= * .. ,,,, , nolsári harem szocialista de-sP81 eltoJ a veszélyes vadallai- SÄrÄtl«1- Az utóbbi években azon- sítani a kulturális élet minden =b"n egyre szaporodna^ azok területén. Ez a körülmény ter-üa hírek, hogy' farkasod mészetesen alapvetően új hely-s^voniként. de csordákban is zetet teremt a kultúrfronton.5°-yan helyeken tűnnek tel. Megnöveli a különböző társa-gabo1 emberemlekezet óta néni dalmi és állami szervek fele- =v™ látható farkas. JNehany lősségét. Ez a körülmény félté-Bbvxe', eze'°tt Kelet-Tirolban telezi és megköveteli a külön- =e^ farkascsorda 50 bárányt böző társadalmi, valamint ál- ,s<?k OZ€t szaggatott szét. lami. szervek legszorosabb gSzazotven csendőr es ugyan^ együttműködését, a kulturális jjannyi vadász hetekig tartó munka kibontakoztatása érdé- shhjtpvadassaíot rendezett, de kében. =osak nagyon . kevés far­Bármennvire is ócsárolta és szerűit lelőniük. Ké­lekicsinyelte az ellenforrada-lfobb . »Kelet-Tirol elhagyott lom tizenkét éves munkánk ^hegyvidékem ehendogloL eredményeit e területen is, ^farkasokra ^ bukkantak. A bátran állíthatjuk: szabad fi .^lengyel rádió a múlt év de- zenkét esztendőnk alatt a kul- ^cembereben Iközölte, hogy kő­tára területén is többet tét- sTÜlbelül 1000 farkas kószál a tünk. mint azelőtt egv évszá-gnfl0!l erdőségekben és a «ádá­zad alatt tettek. Néhány pél-j|?zok naponta csa\k 1 farkast dát ennek illusztrálására. sirtanak ki. A lengyel újságok Afeevénkhen a felszahadulás Ihosszú cikkekben számoltak •Ätk'?*>'*. ben volt mozi. Ezzel szemben I*1**«’ tolnak a vadak: tizenkét év alatt elértük, hogy |f ,farkasok ‘obb ^zezer zloty ma már megyénkben mintegy IkaTf ok°znak evente' „ A ’en- 105 községben tartunk rend-1 Pel, stat^bka ®5!nnt a. fű­szeresen mozielőadásokat és a = .^k ' szarvas, mozilátogatók száma 1956-ban Í250 80° °f1f],tobb néhány ezer híján elérte „ két|mint 1000 barán>,t faltak foL milliót. Míg a felszabadulás = Bialystok körül a farkasok 50 előtt megyénkben alig 16—18 jg lovat és 30 tehenet téptek könyvtárt számoltunk — ezek gszét, de még Varsó közvetlen is általában a katolikus le-1környékére is ellátogattak és gényegvletek. leventeegyesü-i rengeteg kárt tettek a foáziál- ktek és az úgynevezett kaszi- |latokban. A ]engvei kormány nők kezeleseben voltak — ad-=. , . dig a felszabadulás óta sike-|eyente komoly összegeket for- rült széleskörű állami könyv-==dít a farkasok kiirtására, de a tárhálózatot kiépíteni. Me-IKelet-Poroszországban, Szilé­dését. El voltak osztva a he- egységes kulturális célkitűzé- iyiségek, hogy kik. hova jár- sének megvalósítását. Éppen hattak. Megkülönböztettek ezért sok esetben megnehezí- tisztviselőt, iparost és egyéb tette az egységes kulturális dolgozó rétegeket. Lehetett itt munka kibontakozását az a helytelen marakodás. ami egyes községekben megvolt, sőt itt-ott még ma is megvan a különböző szervek között, amikor egymás elől igyekez­nek „eltulajdonítani’1 a mű­velődési otthont. Nem tudják megérteni, hogy ez a község valamennyi dolgozójáé, az út­törőktől egészen a nyugdíjas öregekig. H ogy az előttünk álló kul­turális feladatokat siker­rel tudjuk megvalósítani, meg kell érteni, hogy a községek­ben az egészséges kulturális élet. a pártszervezetek és a községi tanácsok elvi irányítá­sa mellett csak az erre ráter­mett és ezért a célért szívvel és odaadással dolgozó, a dolgo­zók bizalmát élvező pedagógu­sok irányítása alatt valósítható meg. A kultúrotthon igazgatók és ügyvezetők legyenek azok, akik mint a helyi államhatal­mi szervek megbízottai fogják össze a községekben létező különböző szervezetek kul­turális tevékenységét, ezeket koordinálják, tegyék egészsé­gessé. s állítsák a község dol­gozóinak szolgálatába. Meg kell érteni a községek vezetői­nek, de különösképpen műve­lődési otthonok igazgatóinak és művelődési ügyvezetőknek, valamint művelődésügyi mun­kásoknak. hogy az elkövetke­zendő időkben a népnevelő, a népművelő munkát nem jé- lentheti a községekben csak a színdaraboknak és & táncmu­latságoknak a rendezése. Biztosítani kell az elkövet­kezendő időkben a művelődé­si otthonok keretein belül a község dolgozóinak humánus és szakmai műveltségének ki­szolgálását is. Körülbelül úgy, ahogy ezt a szécsényi járási kultúrotthon teszi (sajnálatos, hogy pozitív hatása nem érző­dik a járás művelődési ottho­nainak munkáján.) Ebben a művelődési otthonban a köz­ség különböző korosztályai a színdarabok és táncmulatságok mellett egyéb igényeiket is ki tudják elégíteni. A dolgozó parasztok laboratóriummal felszerelt mezőgazdasági szak­körben ismerkedhetnek meg a modern agrotechnikával. Az irodalmat kedvelő dolgozók az irodalmi szakkörben tanulmá­nyozzák behatóbban az iro­dalmat. A zenebarátok, a ze­nei szakkörben foglalkozhat­nak kedvük szerint. Farkasok fenyegetik Európát ziában és a bialystoki és ljub­lini erdőségekben rendezett hajtóvadászatok csak igen ke­vés eredménnyel jártak. A farkasok nyugati irányú előretörésének okát abban lát1 ják, hogy „hazájuk túlnépe­sedett“. Ezt bizonyítják a moszkvai rádió különböző adá­sai, amelyek szerint Közép- Oroszországban a farkasok óriási tömegekben bukkannak fel, úgyhogy a szovjet kor­mány kénytelen volt a hajtó­vadászatokra a hadsereget is igénybe venni. A rekordot az egyik Volga menti területről jelentették, ahol háromnapos hajtővadászat során 2-700 far­kast öltek meg. Farkascsordákat jelentenek Szlovákiából is. Az osztrák határ közelében a farkasok nemrég két favágót öltek meg. Pannónia, vagy házasság teszünk majd Hajdú Dénes boldogan csúsztatta kabátja belső zse­bébe a kis könyvecskét, amely arról tanúskodik, hogy újítása, amelyen másfél esztendeig dolgozott, valóban megérte a fáradságot. Gondolatai még ekörül fo­rogtak, amikor . a bélyegző- órához érkezett. Klári már várta. Most-, is. mint mást?or, egyszerre, végezték a műsza­kot. — Mpg lesz a Pannónia Klá­rikám! — ölelte át a lányt, aki alig tudott kibontakozni a vá­ratlan ölelésből. És sorjában elmondta, mi történt. A köny­vetekét i*. átnyújtotta. — No. ez szép — csillant fel a lány szeme a belekeYe- kített számok láttán. — Most már alig háromezer hiányzik a motorhoz. Micsoda szép ki­Vigyázz kicsi, bele ne ess gyerekeket, de a felnőtteket is a tóba! A tavasz nemcsak kicsalogatja a természetbe. rándulásokat nyáron ... — -Talán még hamarabb is — karolt bele Dénes és elma­gyarázta, honnan, miből re­méli a többit. Munkából, ter­mészetesen. A többletkerese­tet azután beteszi majd a régi betétkönyvbe és a találmány Ls hoz majd egy pár ezret, ha több üzem is átveszi. Álmokat szőve indultak el a poros országúton és észre sem vették, hogy gyalog tették meg az utat Kláriék kis házáig. — Gyere be Dinikém, hadd büszkélkedjek el veled oda­haza is — invitálta a lány. A fiú. nem soká káréi te. ,m 3.-. gát. Belépett a kertajtón. Ba­logh bácsi még Bort is hozott a köszöntésére, de kikötötte, hogy olykor ő is használhassa a Pannóniát. Csak Balogh néni dtoiogotí egy kicsit: — Jobban tennétek, ha bú­torra gyűjtenétek előbb, a mo­tor azután is ráér. — Meg lesz az is — neve­tett Dini — egy esztendő múlva összeházasodhatunk, meglátja Klári néném. — Vagy ki tudja ..: Ha ne­ked fontosabb a motor.. -. — Fontosabb a fenének! Ha rajtam állna, én bizony meg­fordítanám a sorrendet — há­rította el a zsörtölődést Dénes ás a lányra emelte poharát. — Akarod Klárikám? .;: — Akarja, nem akarja, nem számít — csapott az asztalra Balogh bácsi. Én nem enge­dem! Mert vedd tudomásul ha egyszer megházasodtál, nem lesz Pannóniánk, pedig én motorral akarom bölcsődé­be vinni az unokáimat. Az előbb említett színielő­adásokkal kapcsolatban fel­tétlen meg kell jegyezni, hogy számunkra az elkövetkezendő időben is nagyon fontos kér­dés a műsorpolitika. A z októberi ellenforradalom után megyénk kulturá­lis életének kibontakozása közben találkozunk olyan je­lenséggel, hogy nagyon sok községben a politikamentesség jelszava alatt száműzik mű­sorpolitikájukból a mai életet ábrázoló, a máj élettel foglal­kozó darabokat — teljesen el­távolodnak az operettek, és népszínművek irányában, te­ret engedve így a polgári szel­lem térhódításának. Helyte­len lenne azt állítani, hogy kultúrcsoportjainknak nem szabad bemutatni operetteket, vagy népszínműveket. Be le­het mutatni ilyeneket is — de csak a megfelelő arányok fenn­tartásával. Ugyanakkor első­rendű követelményt támaszt­juk színjátszó csoportjaink­kal szemben a mai élettel, a felszabadulás óta eltelt tizen­két év alatt elért eredmé­nyeinkkel foglalkozó művek bemutatását. Helyesen példáz­za elvi álláspontunkat a kis- ecseti EPOSZ szervezet, mi­kor műsorára tűzte a „Leány- csel" című népszínművet, de ezzel egyidőben műsorán sze­repelt Sásdi Sándor: Nyolc ^hold föld című három felvoná- =sos drámája is. Semmiesetre jfsem tudunk egyetérteni azzal !fa műsorpolitikával, amit a Íjnógrádi, vagy a nagyoroszi ^művelődési otthon vezetősége gkövet: majd másfél éve műso- srukon más sem szerepel, mint goperett. (Például ilyenek: Ma­trica grófnő. Mária főhadnagy* ^Cigánybáró.) 1 Ha már zenés operettet is Hiátszanak, miért nem játsza­tnak új. magyar zenés darabo- gkat, mondjuk a Pettyest, vagy ta Buiócskát. Miért nem szere­ppel műsorukban. A dohányon Ivett kapitánv, a Két szerelem, H Húsz ka Jenőnek a Szabadság sszerelem című operettje, vagy Pt Szabad szél? j§ Kulturális nevelőmunkánk- gnak az .ifjúság felé kell irá- _ nyúlnia. Nagy feladatok áll- ||hátc áz Tfjuságf ' szervezések selőtt. Tanulva az elmúlt évek shibáiból, biztosítani kell, hogy Ififjúságunk, illetve ifjúsági Hszervezeteink elsősorban kul- gturális területen végezzék s munkájukat. Természetesen gemellett nem hanyagolható el ||az ifjúság erkölcsi-politikai g nevelése sem. Állami szer- Ijveinknek és a tömegszerveze- gteknek minden segítséget meg gkel] adniok ehhez. A kulturá- gtis nevelőmunka fontos eszkö- gze a szocialista konszolidáció­dnak. g rj-igkintetünket nem vehet- . J- jük le e nagyon fontos H területről, Nem kampány-fel- ladat ez. A kulturális munkát ia legszélesebb demokrácia ta- glaján a szocialista alapokra skell helyezni. Nem könnyű az gelőttünk álló feladatok megol- §|dása, de eredményeinkre, az gévek során kinevelődött te- ghetséges kultúrmunkásokra itámaszkodva, megoldhatjuk g feladatainkat. Túrái—Gálfi W .-n» Ü» ' * I WC !*» «* • . C.CT.-SJ ZS ■ -WC-» ZZBT I ■ KI ttínr ÜSV «a taf'f ■ **3» — Jó napot, Varga! — Adj isten, Csanálosi! Merre errefelé? Nem• szokott maga erre járni. — Nagy sora van annak. Elmentem az anyósnak kertet ásni. Csudára kidolgoztam ma­gam. Nézze ez a két hólyag a tenyeremen tma született. Mi­csoda piszok munka ez. Bor­zalmas! Dekát az asszony már nem hagyott nyugodni. Hogy az én anyukám magatehetet­len, nem törődik azzal senki, meg ez ... meg az ... Hát üs­se kő, rászántam a délutánom.. Leizzadtam magam, mint a kutya. Gondoltam: erre inni kell. Még hozzá sört. Legalább két korsóval. (S itt a kiszá­radt szája padlását, és szája szélét nedvesítgeti nyelvével.) — Voltam a kaszinóban: nincs, voltam a népbüfében: nincs. No, gondoltam, lesz a Narancs utcai kis kocsmában, ott mindig szokott lenni. De hiába mentem oda is. Csak pá­linka volt. — Kis szünetet tart, amíg cigarettáját előkö- torja, s rágyújt. Majd egy slukk után nagy lélegzetet vesz. hooy nyomatékot adjon szavának — Télen sört, meg szódát adtak. Most meg ru­mot meg bort keil inni. Ez a tervgazdálkodás! — Én is úgy jártam. Be- küldtem a kislányt, hogy hoz­zon egy kancsó sört. Azzal jön vissza, hogy: apu azt mondta a kocsmáros bácsi, tes­sék pálinkát vagy bort vinni. Én is bosszankodtam. Dehát megértem őket. Mert azért az elmúlt hetekben elég kelle­metlen hideg volt még. Most, ahogy egy kicsit felmelegedett, mindenki sört akar fogyaszta­ni. Már pedig azt előző hó­napban nekik is be kell je­lenteni arra az igényüket. Lesz még bőven. Ihatunk be­lőle eleget. — S ezzel búcsú­zásra nyújtja kezét. De Csa- nálosit nem lehet ilyen köny- nyen lerázni. Közelebb lép Vargához, mintegy jelezve, hogy valami bizalmasat akar mondani. Előbb azonban für­készően körülnéz a forgalmas utcán, maid sokasejtetően Varga füléhez hajol. — Hallotta? — Mit? — Hát, hogy a múltkor kint voltak a pufajosok K-on és vagy tíz embert behoztak. Al. Utólag éjjel mentek ki, aztán megálltak az autóval a falu határában, s a faluban csak gyalogosan mentek be. Ügy lepték meg az embereket. Azt beszélik, hogy a családjuktól sem engedték őket elbúcsúz­ni. Meg azt is mondják, hogy az egyiket megpofozták, mert leköpte az egyik karhatalmis- tát. — Ismét lélegzetvételnyi szünetet tart, megismételva az óvatos' körültekintést, js foly­tatja. — Állítólag reggelre haza engedték őket. De megkóstól- tatták velük a „Kádár kol­bászt’1. — Ügy?! ’ — Az egész falu azt beszéli. De már Tarjánban is tudják. Hát hallott már ilyen ször­nyűséget, Varga? — Aztán miért vitték be őket, nem hallotta? — Azt beszélik, hogy benne voltak a nemzetőrségbe. — Csak? — Meg, hogy nem akarták, hogy a munka meginduljon, a sztrájkot pártolták. Meg Nagy Imrét nem engedik ki... meg amíg a ruszkik nem mennek ki, addig nem dolgoznak. Ezt mondták! — Csak? — Azt is beszélik, hogy megfenyegették azokat a bá­nyászokat, akik Kádárnak ter­melnek. Hogy azok nem jó ha­zafiak ... meg, hogy azok nem magyarok, akik dolgoznak, Majd lesz gondjuk rájuk. — Állítólag kommunistákat is bántalmaztak. —j Ismét pi­hen. Zsebében kotorász, s ön­gyújtóját veszi elő, élesztgeti. Majd, amikor lángot fog, meg­gyújtja kialudt cigarettáját. S ismét kirohan. ' — Akkor se szabad ilyesmi­ket csinálni. Megbotránkozta­tó. Nemhogy békén hagynának mindenkit, csak ellenséget sze­reznek maguknak. Hát szabad ezt csinálni. Hát csináltak ilyet a múltban, amikor 19- ben a kommünt leverték? Nézze, Csanálosi, én nem pártolom se egyiket, se a má­sikat, de igaz, ami igaz. Tud­hatja nagyón jól, maga se mai gyerek, hogy sehol a vi­lágon nincsen olyan ország, ahol jó szemmel néznék a sztrájkot. Hát még aki a rend­szer ellen lép fel, nem ismeri el a törvényes kormányt, úton- útfélen szidalmazza azt. boj­kottálja a termelést!... És tu­lajdonképpen hasznára lett-e az országnak ez a nagy zűr­zavar. Sokáig kell nekünk azon dolgozni, hogy valahogy helyre vergődjünk, s a ma­gunk lábán is megtudjunk áll­ni. — Meg aztán nehogy azt gondolja, hogy a saját fejük után mentek ezek. Amerikát meg Szabad Európát hallgat­ták. Azok meg saját érdeküket hajkurázták. Amikor berán­tották ezeket a szerencsétle­neket a sárba, otthagyták. Most kapaszkodj, ahogy tudsz. Csanálosi elgondolkozva rág. ja a szájába ragadt cigarettá­ját. Majd indulatosan rándít a vállán, s fogai közt szűri is­mét: — Akkor se kellene bánta­ni őket! — Erre is csak azt tudom mondani, hogy ez még csak istenes. Mit gondol, mi lenne, ha ezek a háborgó alakok most is folytatnák lázitó tevékeny­ségeiket. Lenne-e munka? (!) Folyna-e a termelés? Lenne-e biztonság? Rend? — Nemigen hiszem. Az egész ország, a maga érdeke meg az én érdekem is az, hogy nyugodt, békés életünk le­gyen. Ne kelljen mindennap rettegve lefeküdni, hogy mit hoz a holnap. — Gondolatai­ba mélyed egy pillanatra. Fá­jó emlékek hasítanak szivébe, s hallcan folytatja. — Emlék­szem, már elég nagy suhanc ka voltam 19-ben, amikor < kommün elbukott, hogy bán tak a bátyámmal, aki direktó riumi tag volt. Három évri internálták Zalaegerszegre amikor hazajött, minden szom baton jelentkezni kellett < rendőrőrsön. 1936-ig nem ka pott munkát a bányában. Al kalmi munkán tengődött. Vé gül Belgiumba kellett neki ki menni. De addig nem voll soha. nyugtunk. Éjszakai razzia Elvitték, két nap múlva visz- szakozták. Eay hétig nyomta az ágyat. Május elseje előtt egy héttel elvitték, s utána két héttel engedték haza. Ve­lem is éreztették állandóan c munkahelyemen, csak epj szalmaszálon függ a munkám Ezt ako,rták visszahozni a fel­kelők. Kell ez magának? — Kell a frásznak. — Node most már megyek Maga merre megy? — Most már haza. Az asz- szony már türelmetlen biztos — Hát akkor a viszontlá­tásra, Csanálosikám! — Minden jót. Varga — s amint megfordult, még egyszer visszanézett Varga után s ma­ga elé dünnyögte: Ez aztán jól megmondta. ' S' hazafelé vette az irányt

Next

/
Thumbnails
Contents