Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-28 / 33. szám

6ÜEN

0

Méltónak lenni a nép bizalmára

Oercelen cat a feladatot tüatc maga de a tanács

tanácselnök beszédét mégsem

ÜRGÉZÖK...

„Olyan finom a húsa, mint a csirkéé”. így 'mondják és ezt csak ők tudják, különben nem keresnék, kutatnák hajnaltól alkonyaiig a mezőgazdasági kártevőt. Amikor meglelik lyuk. ját, hidegvízzel köszöntenek rá... Az állat kiszalad a lyukból és ez okozza vesztét: az ürgézők zsákmánya lesz.

Tanácsdemokrácia. Nagyon sokat hangoztatott szó. Egyesek csupán arra korlátozzák gyakorlati jelen tősgét. hogy az emberek hozzászólásaikkal, véleményeikkel segítik a községi tanácsot a vezetésben, a falu életének irányításában. Ez is igaz, de nemcsak így igaz. Ettől sokkal mélyebb gyökerei vannak, amelyet látnunk, tudnunk kell. s mindenekelőtt ezért kell cselekedni és ennek a szellemében kell vizsgálnunk a tanácsdemokrácia jelentőségét. Mik azok a gyökerek? .:. Bércéi község tanácselnöke így vélekedik erről:

t— A községi tanácsok államhatalmi szervek. A proletárdiktatúra érvényesítői. végrehajtói, Ennek szellemében végzik államigazgatási munkájukat is. A tanácsüléseket mi ezek szem előtt tartásától akarjuk továbbfejleszteni színvonalában és emelni számsze- rúségében mind a tanácstagok, mind a tanácskozási joggal biro dolgozók megjelenésével. Jó munkánkkal és felvilágosító szóval akarjuk megnyerni a tömegeidet. Meg kell nyernünk minden becsületes embert, hogy bátran mondjanak véleményt munkánkról és minden akaratukkal, igyekezetükkel, szellemi képességükkel segítsék a tanács munkáját, hogy ezzel szélesebb, erősebb alapokra helyezzük a proletárdiktatúrát. amely végsősorban hazánk politikai, gazdasági és kulturális felemelkedésében, erejében egyaránt megmutatkozik. Ha ezt sikerrel megvalósítjuk, nem lesz annyi a hibánk és biztosabb. Jobb lesz az életünk.

Káplár elv társ szavai a marxizmus—leninizmus elméletén állanak, hiszen a tanácsok hivatása nem más, mint a nép érdekeiért, a jobb társadalmi életért dolgozni, megvédeni a dolgozók jogait, nevelni kötelességük teljesítésére és a nép akaratának megfelelően, vélemények meghallgatásával, önzetlenül irányítani egy község, város, járás, illetve egy megye, vagy egy ország életét. Szép, hálás feladat és nem is olyan nehéz, ha a nép bizalmát megnyerik a vezetők;

A nép bizalma, aktivitást, nagyobb' munkakészséget, ezáltal jobb életmódot eredményez. így akarják ezt Bérceién is. S hogy mennyire haladtak már ezen az úton? ...

Először a jegyzőkönyvi adatok tükrében vizsgáljuk meg

az elmúlt hónapokban megtartott tanácsülések színvonalát. számszerű mejelenését, s a dolgozók aktivitásét. A januári tanácsülésen a község negyven tanácstagjából csak huszonketten, februárban huszonhármán jelentek meg. A végrehajtó bizottság ennek láttán — hiszen munkájában is érezte a dolgozók támogatásának hiányát — alaposan meg- hányta-vetette, mi lehet annak az oka. hogy a választott tanácstagok ilyen nagy számban távol maradtak a tanácsülésekről. Hiszen a község problémái az ő problémájuk is. A vélemények megoszlottak. Egyeseik azt mondották, hogy az ellenforradalom hatása zavarja még az emberek nyugalmát, . talán félnek. Mások arról beszéltek, hogy annakidején nem elég jól lett megválogatva a tanócstagség. mert megadtak egy sablont, hogy melyik rétegből mennyit kell a listára jelölni (s ezeket mondhatnánk ellenvetés nélkül megválasztották), s ezek egy része nem szívesen végzi a társadalmi munkát, s ha egy kis mód van rá, el is felejti azt. Ettől a politikai zűrzavartól pedig nem kellett jobb alkalom az ilyen fizetésnél kú- li, de mégis komoly feladattól való elállásra. Voltak olyanok is, akik úgy vélekedtek, hogy a tanácstagok egy része még nem is tudja, hogy az élet nálunk is megindult. Bizonyára airról sem tudnak — mondották ezt március elején —■, hogy már eddig két tanácsülést tartottunk.

A végrehajtó bizottság tagjainak véleménye már megoszlott. de mindegyikük állításában volt jócskán igazság. Végül is abban egyeztek meg, hogy nekik kell megindítani az életet. Elhatározták, hogy — meglátogatják a község valamennyi választott tanácstagját és közllk velük, hogy á tanács újra megkezdte munkáját, a korábban megválasztott tanácstagsággal. Ekkor már azt is megmondották, hogy a legközelebbi tanácsülést mikorra tervezték. Ennek eredményeképpen a márciusi tanácsülésen 27 tanácstag jelent meg. A végrehajtó bizottság munkája még sem 3 megjelenés számszerű növekedésében. hanem a tanácsülés színvonalában mutatkozott meg legfőképpen. A korábbi tanácsüléseken — bár ott is komoly, a községet érintő problémákról volt szó — a

követte egyetlen hozzászólás sem. S márciusban már tizenhatan szólaltak fel a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkáját illetően, a községfejlesztési tervekhez, a tavaszi mezőgazdasági feladatokhoz. Volt már bírálat is és javaslat is éppen elég. Legtöbben a község problémáiról, a soron következő legközvetlenebb feladatokról beszéltek. A község dolgozói között nagy a törekvés a gazdasági és kulturális élet további fellendítésében, melyet a márciusi tanácsülés hűen igazol.

A község lakossága — hiszen többségükben mezőgazdasági munkával foglalkoznak — a kormány célkitűzését helyeselve a belterjes gazdálkodást látják legelőnyösebbnek és ki is állottak emellett. Ezekután a belterjes gazdálkodás feltételeiről a községnek a belterjes gazdálkodáshoz való adottságáról vitatkoztak. A jó gazdálkodás elengedhetetlen feltétele az állatállomány további növelése, de Bércéi községben az elmúlt években az állatállomány alaposan lecsappant, ezért erről esett talán a legtöbb szó. Legelőször Soltész János szólt mellette, majd Gerhát Pál is csatlakozott ehhez a problémához. javasolta, hogy a Kra- tyina-oszak dűlő rétjét meg kell javítani. Mint Gerhát elvtárs elmondotta, itt elég nagy rétje van a községnek, csak az ottani patakot kellene mélyíteni, a rét vizét levezetni, mert jelenleg a patak medre magasabb, mint a rét szintje. Ha ezt megtennék, csökkenne a tákarmánybeszerzési gondjuk és nagyobb lenne a lehetőségük állatállományuk növelésére is.

Szó esett még a mezőgazda- sági tormelvények között a málna, tengeri és a gabonák termeléséről s talán majdnem ilyen arányban beszéltek a község útjainak rendbehozásáról. s egy hullaház felépítéséről is. A kultúrát éhező ber- celi lakosságnak van még egy igen fájdalmas problémája, amelyet mindenhol elmondanak s egyetlen tanácsülés sem múlik el ennek megismétlése nélkül. S ez a problémájuk nem más. mint hogy kicsi és rossz állapotban ,fan a mozi'- helyiségük. Sok bajt okozott már ez. Ha valaki az előadásra jegyet akar venni, már napokkal előbb kell beszereznie, s maga a mozihelyiség is ütött-kopott, mintha gazdátlan lenne. Ezért mondották hát a tanácsülés részvevői:

Ha már van mozitermünk, ha kicsi is. tegyük azt valahogy rendbe, legyen ízléses, hogy szórakozás közben ne fogjon el senkit az undor. —

— Igen, már ebben is sikerült egy lépést előre haladnunk — mondották a végrehajtó bizottság tagjai — melyet Szenozicska Sándorral együtt a község lakói valamennyien örömmel és megelé. gedéssel fogadtak. Ugyanis Winkler Pál és fia (kőművesek) elmentek a községi tanácsra és ott fejenként két- két napot ajánlottak fel a mozi terem megjavítására. Mint ahogy nem csak a rossz, ha- nem a jó példa is ragadós, a község kőművesei közül Ferenc László is bejelentette, hogy ő sem akar lemaradni ebből az akcióból.

Bércéi község lakói között érik az aktivitás, törődnek a község problémáival. Ez a megfelelő gondoskodás termőrügyeket fakasztott a község dolgozóinak egyre jobban ki bontakozó alkotó erején, amely még szebbé, még érdekesebbé teszi majd Bércéi történelmét. Bizonyára olyan történelmet írnak majd tevékenységeikkel, melyet unokáik és ezek leszármazottjai is örömmel hallanak majd, s gondolnak arra, hogy ezekben a nehéz időkben az ő elődeik milyen nagyszerű emberek voltak.

A község életének formálása, építése sem egy-két ember feladata. Ezért akarják, hogy minden tanácstag a lehetőség szerint a legaktívabban a legeredményesebben dolgozzon a/, év minden napján, a hétköznapokon és a vasárnapokon egyaránt és a felvilágosító szó erejével hintse el a meggjő ződés magvát a község minden lakójának szívébe. S a tanácsülésekre necsak a f1 nácstagok, hanem a dolgozók rétegéből minél többen a ven- dégek is eljárjanak, akik vé leményük kifejtésével sok hasznos javaslatot tehetnek.

A berceliek jelszava: több becsületes aktív ember, nagyobb erő, több munka, jobb életmód, ez mind a népi hatalmat, a proletárdiktatúrát erősiti. Azt akarják, hogy minden tevékenységüket e jelszó forradalmi szelleme hassa át.

K. B.

Az ellenforradalom rányomta bélyegét széntermelésünkre. A szénmedencében ez alatt az idő alatt 441 843 tonna szén esett ki a termelésből 23 520 000 forint értékben. A nógrádi bányászok jó munkája nyomán az első negyedévben 84 387 tonna terven felüli szén került a felszínre, melynek értéke 4 641 285 forint. Ezzel a terven felüli saénmennyiséggel segítik bányászaink a gazdasági élet mielőbbi megszilárdulását.

Két új F 4-es fejtőgépet kapott a szénmedence. Az egyik gépet előreláthatólag már e hó végén munkába állítják a kazár! üzemegységhez tartozó Gusztáv-aknán. A fejtőgép üzembehelyezése folytán lehetőség nyílik az elővájási sebesség meggyorsítására.

Még egy hónappal ezelőtt is komoly problémát okozott a TH-gyűrűk beszerzése. Emiatt nem egy vágathajtást kellett leállítani. Most már sikerült biztosítani a bányaüzemek részére a szükséges mennyiséget és május végére további javulás várható azáltal, hogy Kisterenyén elkészül a TH- gyűrűt hajlító gép.

Május elseje előkészítéséről tárgyaltak április 19-én, délután a népművelési állandó bizottság tagjai a salgótarjáni városi tanácson.

Még mindig sok dolgozó kéri felvételét bányamunkára. Naponta igen sok dolgozó keresi fel a munkásfelvételi irodát. A létszám azonban betelt. Lehetőség nyílt így már arra, hogy a jelentkezők közül csak azokat vegyék fel, akik biztosan megállják helyüket a bányában.

A szénszállító vállalat intézi a szén szállítását rendeltetési helyére. Jelenleg azonban problémával küzdenek a zagyvái rakodón, mivel a tolópad nem üzemképes, llogy azonban még sincs nagyobb kiesés, az a MÁV-nak köszönhető, mely to- latómozdonnyal segít a zagy- vaiaknak.

Húsvéti műsort rendeztek szombaton a nógrádszakáli iskolásgyerekek.

122 százalékra teljesítette első negyedévi tervét Nógrád- szakál dolgozó parasztsága.

Anyák napjára készül az ország május 4-re. Ebből az alkalomból Salgótarján és Balassagyarmat anyái, nagyanyái és pedagógusai találkozót rendeznek, ahol a gyermeknevelés problémáit vitatják meg. Az üzemekben dolgozó anyákat úttörő gyerekek és a szakszervezet köszönti, a szülőotthonokban gyengélkedőknek kislányok kedveskednek pár szál virággal, a kollégium diákjai pedig leveleket küldenek édesanyjuknak.

SVÍ7K.

V. RÉSZ

— Én ártatlan vagyok, én ártatlan vagyok — hajtogatta a torzonborz férfiú.

— Krisztus urunk is ártatlan volt — mondta Svejk —. mégis megfeszítették. Senkinek se szokott a feje fájni egy ártatlan ember miatt. Maul halten und weiter deinen, ahogy katonáéknál mondták. Az a legjobb és a legszebb.

Svejk ezzel lefeküdt a priccs- re és édes álomba szendere- dett.

Közben két új vendéget hoztak. Az e^yik egy bosnyák volt. Fel-alá járkált a szobában, a fogát csikorgatta, és minden második szava ez volt: „Jebentidusu". Nem ti”,'sti szabadulni attól a kínzó gondolattól, hogy a kapitányságon még elvész a kucséberkosara.

A második jövevény Palivec úr volt, a vendéglős. Amikor észrevette régi jóismerősét, Svejket, felköltötte és rendkívül tragikus hangon rákiáttot: •— Hát most már én is itt vágyók!

Sveik szívélyesen megszorította a kezét és így szólt:

— Nagyon-nagyon örülök. Tudtam, hogy az az űr megtartja a szavát, amikor azt mondta, hogy még elmennek magáért. Szép dolog a megbízhatóság, hogy az emberekre lehet építeni.

Palivec úr azonban kijelentette. hogy az ilyen megbízhatóság neki szart se ér, maid halkan megkérdezte Svejktől, hogy a többi letartóztatott úr nem tolvaj-e, mert az árthatna az ő kereskedői jóhírének.

Svejk közölte vele. hogy a hatodik férfiú kivételével, akit azért hoztak be, mert rablógyilkossági kísérletet követet el egy holicei gazda ellen, valamennyien a ferdinándosok társaságába tartoznak.

Palivec úr sértődötten Jci- húzta magát és azt mondta, hogy őt nem valami vacak főherceg miatt hozták be, hanem a császár őfelsége miatt. S mivel a többieknek erre felébredt az érdeklődése, elmesélte nekik, hogyan m<alázták meg neki a Ferenc Jóskát a legyek.

— összevissza rondították a dögök — lejezte be történetét — és a végén még börtönbe is juttattak. Ezért még számolok velük — tette hozzá fenyegetően.

Svejk ismét lefeküdt, de nem aludhatott sokáig, mert érte jöttek, hogy kihallgatásra kell menni.

S amint a lépcsőházban a III. ügyosztály felé iparkodtak, Svejk úgy vitte keresztjét a Golgota csúcsára, hogy közben mit sem sejtett a vértanúságáról.

Mivel ki volt írva, hogy a folyosón köpködni tilos, szólt a rendőrnek, engedje meg, hogy a köpőcsészébe köpjön, s a romlatlan egyszerűség sugárzóit arcáról, amikor belépett az irodába, a következő szavakkal: — Jó estét kívánok, uraim, az egész társaságnak.

Válasz helyett valaki oldalba vágta, úgyhogy odapende- rült az íróasztal elé. amelynek a másik oldalán egy merev, hivatalos külsejű, állattan kegyetlen arcú úriember ült, mintha éppen akkor lépett volna ki a „Bűnöző típusok“ című Dombroso-könyvből.

Vérszomjas pillantást vetett Svejkre, maid ráförmedt:

— Ne bámuljon olyan hülyén.

— Sajnos, ezen nem tudok segíteni — felelte Svejk rendkívül komolyan — a katonaságtól hülyeség miatt kiszupe- ráltak és egy külön bizottság hivatalosan hülyének nyilvánított. Én. kérem, hivatalos hülye vagyok.

A bűnöző külsejű úriember összekattantotta az állkapcsát:

— Amivel vádolják és amit

elkövetett, azt bizonyítja. hogy maga teljesen épeszű.

Ezzel felsorolta Svejknek a legkülönbözőbb bűntetteket, a hazaárulástól kezdve őfelsége és a császári uralkodóház meg- gyalázásáig. E díszes koszorú közepén ott virított az is, hogy Svejk elismerően nyilatkozott a Ferdinánd őfensége meggyilkolásáról, amiből újabb gonosztettek ágaztak mindenfelé, többek között a bujtoga- tás bűnténye, tekintve, hogy az egész dolog nyilvános helyen történt.

— Mit szól ehhez? — kér- dezte diadalmasan az állation kegyetlen arcú úriember,

— Ez bizony nem kevés — felelte ártatlanul Sveik — vedig jóból is megárt a sok.

— Na látja, szóval beisme- ri’-— Én mindent beismerek, fő a szigorúság, szigorúság nélkül, nem megyünk semmire se. Emlékszem, egyszer, amikor katona voltam ...

— Fogja be a száját! — üvöltötte a rendőrtanácsos. — Akkor beszéljen, ha kérdeznék valamit magától. Érti?

— Hogyne érteném — felelte Svejk — alázatosan jelentem, hogy értem, és mindent fel tudok fogni, amit mondani tetszik.

— Kivel szokott érintkezni?

— A takarítónőmmel, nagyságos uram.

— És a helybeli politikai körökből nem ismer senkit?

— De igen, nagyságos uram. minden délután megveszem a Národni politiká-t, a „rin- gyócskát“.

— Mars ki! — hörögte az állati arékifejezésű úriember.

Amikor kivezették az irodából, Svejk még azt mondta:

— Jóéjszakát kívánók, nagyságos uram.

Miután visszatért a foglyok közé, Svejk közölte a letartóztatottak gyülekezetével, hogy az ilyen kihallgatás kész pasz- szió. „Egy kicsit ordítanak az emberre, aztán kirúgják.'1

— Régebben — magyarázta tovább Svejk — sokkal, de sokkal rosszabb volt. Olvastam egyszer egy könyvben, hogy a vádlottaknak tüzes vasakon kellett járni, és forró ólmot itattak velük, hogy kiderüljön, hogy ártatlanok-e. Vagy spanyol csizmát húztak a lábukra és létrára feszítették őket, ha nem akartak vallani, vagy fáklyával égették az oldalúkat mint Nepomuki Szent Jánosnak, aki állítólag úgy ordított közben, mintha elevenen nyúznák, és nem is hagyta abba, amíg az Eliska-hidról le nem hajították egy viaszosvászon zsákban. Még nagyon sok ilyen eset volt, aztán fel is négyelték az embert, vagy karóba húzták valahol a Múzeum mellett. És ha csak a kazamatákba dugták, úgy érezte magát, mintha újjászületett volna.

— Manapság 'kész passzió a letartóztatás — folytatta Svejk nagy élvezettel —, nincsen fel- négyelés, nincsen spanyol csizma, priccsünk van, asztalunk van, lócánk van, nem szói anyunk egymás hegyén- hátán, levest kapunk kenyeret adnak, korsóban hozzák a vizet, a kübli mindjárt itt van az orrunk előtt. Mindenben láthatjuk a haladást. Igaz, egy

kicsit sokat kell gyalogolni, amikor kihallgatásra visznek, három folyosót meg egy emeletet. de a folyosó tiszta és zajlik rajta az élet. Van, akit erre kísérnek, van, akit arra, fiatalt, öreget, férfiúkat és nő- személyeket. Az embernek örül a szive, hogy legalább nincs egyedül. Mindenki szépen megy a dolga után és nem kell féljen, hogy az irodában azt mondják: „Megtárgyaltuk a dolgot, maga holnap fel lesz négyelve vagy megégetik, ahogy kívánja." Nagyon nehéz lehetett a választás annak idején, és én azt hiszem, uraim, hogy ilyen helyzetben mi- közülünk is sokan csak bámulnának, mint borjú az új 'kapura. Bizony, megváltoztak a viszonyok, méghozzá a mi javunkra. » i

Eprien befejezte az állampolgárok moder~ bebörtönözé- séről szóló dicshimnuszát, amikor kinyílt az ajtó és a foglár rászólt:

— Svejk. öltözzön fel, kihallgatásra megy.

— Én szívesen felölt őzök — mondta Svejk —, egy szavam sincs ellene, de attól félek, hocn/ itt valami tévedés lesz, mert engem eayszer már kirúgtuk a kihallgatásról. És attól is félék, hogy a többi urak, akik itt vannak velem, még meqhnraovsrnak rám hoav én

étszer megyek kihallgatásra őelőttük, amikor ők még egyszer se voltak ma este. Nem akarom, hogy irigykedés legyen belőle.

— Pofa be és indulás —4

hangzott a válasz, Svejk ~ !lemanhez méltó szónoklatára,

(Folytatjuk.)

\