Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-17 / 30. szám

1957. április 17. NÓGRÁDI Népújság 5 JóI gazdálkodnak a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai Az ellenforradalom aljas mesterkedésének ellenére is él és virul a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetke­zet. A tagok felszámolták a szövetkezeten belül levő igaz­ságtalanságokat és ez megnö­velte munkakedvüket, fegyel­müket. Az elmúlt évben az egyen- lősdi sorvasztotta a dolgos emberek munkakedvét. Az elmaradókat éppoly díjazás­ban részesítették, mint a szor­galmas tagokat. Az elvégzett munkát sohasem értékelték. Az egyenlősdit felszámolták. Azóta a brigádvezetők min­den nap pontosan lemérik a tagok által végzett munkát és az ezután járó munkaegysé­get bejegyzik a tagok munka­könyvébe. A múlt évben 12 ezer volt az össz-munkaegység. Ez évre csak 6722 össz-munkaegységet terveztek. Ez is azt mutatja, hogy a munka igazságos dí­jazása kizárja a munkaegy­séghígítást. fogatokat ésszerűen használ­ták ki. A fogatosok jó minő­ségben és idejében elvégezték a szántást és a vetést. Meg- fogasolták a hereféléket és az őszi gabonákat. A vontatóval öt nap alatt 2 ezer mázsa trá­gyát hordtak ki a földekre. A múlt évben e munkafo­lyamatokat a gépállomással végeztették, és mivel most e segítséget mellőzték, több mint 20 ezer forintot takarí­tottak meg. Az idén nagy gondot fordí­tanak a rét és legelő megja­vítására. 50 hold legelőt ve­tettek felül fűmagkeverékkel. Ezt a munkát a. szövetkezet asszonytagjai végezték. E szövetkezetben már csak a kukorica s a borsós csala- mádé vetése van hátra. Amint á vetőmag megérkezik, elvég­zik ezt a munkát is. Ezután pedig megkezdik a növény- ápolást. Már kikelt a cukor­répa, a takarmányrépa, és a borsó és szépen fejlődnek a lehullott csapadék hatására. Eltűnt egy harckocsi Most tavasszal nem vették Minden remény megvan ah- fgénybe a gépállomás segítsé- hoz, hogy a ludányhalászi Al­gát. Vettek egy vontatót és kotmány Termelőszövetkezet ezenkívül három pár fogattal ez évben gazdag életet bizto- rendelkeznek. A vontatót és a sít tagjainak. Jól jövedelmez a cukorrépatermesztés-Í50C& kmpmb 3C0kg. cuk&h Imiét tefiajej 45C/cg. Aza/ctfc Mfiomtet 75 log. weloAK UJ SZÍNPADOT KAPNAK A GYARMATI BABOSOK Balassagyarmat városban igen nagy népszerűségnek ör­vend a bábjáték. Egy-egy elő­adásnak több száz látogatója is van. A nagy érdeklődést igazolja, hogy jelenleg öt báb­szakkör működik. Itt képezik a bábjátékosokat. Érdekes, hogy a szakköröknek túlsúly­ban fiatalok a hallgatói és szorgalmasan tanulják a báb­mozgás művészetét. A nagy érdeklődésre való tekintettel most egy új, de egészen kor­szerű színpadot építenek a bábszínház részére. Az amerikai páncélos ala­kulat a győztes lovagok büsz­keségével masírozott vissza a kaszárnyába a gyakorlatról. A derék vitézek hetyke pil­lantásokat vetettek a harcko­csik tornyából a földeken dol­gozó nőkre. A német nők er­re összehúzták magukat, mert a 60 évesnél fiatalabb nők számára korántsem biztonsá­gos az amerikai lovagok fi­gyelme. Egyébként az alakulat min­den különösebb szenzáció nél­kül vonult be a laktanyába, ám alig valamivel később mégis a nap hősévé vált az alakulat. A sorakozónál ugyanis ki­derült, hogy eltűnt egy 45 tonnás harckocsi. Hát ez fura dolog! A harc­kocsi nem tű, hogy elvesszen a széna között. Nem is patent öngyújtó, nem eshetett ki va­lamelyik tiszt úr lyukas zse­béből. Rövidesen sokan már a részleteit is tudták a harcko­csi titokzatos eltűnésének. Az ügy azonban ettől még nem tisztázódott, sőt még homá­lyosabbá vált. Papíron a harc­kocsi minden baj nélkül ki­vonult a gyakorlatokra, s sze­rencsésen vissza is érkezett. Utána a páncélosok kimenőt kaptak. Sehol nem volt fel­tüntetve, hogy valamelyik tiszt a nehéz harckocsin sé­tált volna ki friss levegőt szippantani Neu-Ulm főutcá­jára. Mindamellett a harcko­csi eltűnt, levegővé vált. Rémület fogta el a nyugat­német városka amerikai hely­őrségét, s ez az aggodalom még az óceánon túlra is át­terjedt. Washingtonból hala­déktalanul Neu-Ulmba repül­tek a leghétpróbásabb tábori rendőrhivatalnokok. Tűvé tet­ték az egész városkát, fel­forgatták a laktanyákat, a vá­ros környékét. Benéztek a ka­tonák az ágy alá, megmász- ták a háztetőket, még a var­júfészkeket is kikutatták. Bottal üthettek a harckocsi nyomát! A talány már-már megold­hatatlannak látszott. Csak a lakosság mosolygott. Gyanús volt ez a mosolygás. Valaki talán a hálószobájában rejte­geti az amerikai harckocsit! Végül kiderült, hogy a harckocsit más sors érte. A Berliner Zeitung számolt be erről ezzel a címmel: ELTŰNT EGY 45 TONNÁS HARCKOCSI! ÜZLETELÉS A FEKETEPIACON! Az amerikai katonák pénz­szűkében! A müncheni tudósításban az állt, hogy az amerikai kato­nák a gyakorlat után valahol titokban ócskavaskereskedők­nek adták el a nehéz harcko­csit, amelyet megvásárlói fel- tételezhetőleg haladéktalanul darabokra fűrészeltek autó- génvágóval. Az amerikai katonák üzle­telő kedve mind magasabbra hág. Az amerikai tábornokok, tisztek és katonák korábban német otthonokból „kölcsön­zött” márvány díszekkel és hazulról származó Camel- cHarettákkal kereskedtek a zúgpiacon. Most már repülő­gépek eladásáról is érkeznek hírek. Kaiserlauternben pél­dául nemrég „eltűnt” egy lök- hajtásos bombázógép... El­végre az amerikai pilótának is szüksége van pénzre! Washingtonban most már attól tartanak, hogy az ame­rikai katonák áttérnék a nagykereskedelemre. Az üz­let, az üzlet! Az ördögbe is, miért ne propagálnák az amerikai ka­tonák országuk határ lin kí­vül az amerikai életformát? i MOSZKVA — a fesztivál városa Még néhány hónap választ el a VI. Világifjúsági Találko­zó megkezdésétől, Moszkvá­ban azonban már serényen folynak a VIT előkészületei. Hol laknak majd a külföldi vendégek? A rendezőség mér gondoskodott arról, hogy az Ossz-szövetségi Mezőgazdasá­gi Kiállítás szállodái, a lenin- hegyi Moszkvai Egyetem diák­szállásai. a „SzovjetszSkaja’’. az „Ukrajna“ és számos más szál­loda a vendégek rendelkezésé­re álljanak. A külföldi vendégeket a fő­város színházaiban, koncert­termeiben és 60 legkiválóbb klubjában színvonalas műso­rok várják. A vendégek telje­sen ingyen használhatják a közlekedési eszközöket. Komoly előkészületek foly­nak a kereskedelem és a köz- étkeztetés területén is. Már most megkezdődtek a keres­kedelmi nyelvtanfolyamok, amelveken 400 előadó és pin­cér vesz részt. A külföldi küldöttségeket több mint 3000 tolmács kalau­zolja majd a városban. A Moszkvai Állami Könyv­tárban kiállítást rendeztek, amely megismerteti látogatóit Moszkva történelmi nevezetes­ségeivel, építészeti műemlé­keivel. színházaival és Lenin életével, valamint munkássá­gával kapcsolatos dokumentu­mokkal. Ezenkívül egész sor kiállítás foglalkozik Kína, a többi népi demokratikus ország. India, Egyiptom, Burma és számos más ország életével. A moszkvai hajógyárban el­készült az első motoros-naszád, amely a Moszkva-folyón séta­hajózásra viszi majd a VIT részvevőit. — Várunk benneteket, drá- f*a barátaink! — mc-dják a moszkvaiak. — Mindent meg­teszünk. hogy a moszkvai Vi- lágifjúsáei Találkozó a fiatal­ság nagyszerű, felejthetetlen ünnep>e legyen. Az EPOSZ készül a VIT-re A balassagyarmati járásban 15 EPOSZ alapszervezet mű­ködik. Ezek az alapszerveze­tek már a Világifjúsági Talál­kozóra készülnek. Az interna­cionalizmus szellemében elő­adásokat tartanak a VIT törté­netéről. Ezenkívül labdarúgó­bajnokságot is szerveztek a VIT tiszteletére és kilátáslb-n van még az atlétikai verseny beindítása is. Csak látszólag apróság Látszólag apróság, de hogy ez az apróság mennyi bosszú­ságot tud okozni, azt csak a salgótarjáni vásártéri bérhá­zak lakói érzik, amikor vala­melyiküknél eldugul a vízve­zeték. Ha igaz lenne, hogy csuklik, akit emlegetnek, ak­kor az Ingatlankezelő Válla­lat összes dolgozóit a vezető­vel az élen kórházban kezel­nék véget nem érő csuklás miatt. „Persze, csak a házbér kell nekik, hogy a lakót meg­üti a guta, az ott senkit nem érdekel“’ — hangzik számta­lan lakásban. Meg kell mondani őszintén, hogy sokszor jogtalanul szid­ják őket. Arról igazán nem ők tehetnek, hogy sok lakásban nem ég a tűzhely, kínlódás a főzés, ha egy kis szél van, vagy régebben volt a kémény­seprő. akkor széngázmérge- zéstől kell tartani. Szedjék talán szét az egész házat, épít­sék át a kéményeket? Börtön­ben volna a helye, aki ilyen csapnivalóan rosszul tervez­te őket- De még annak is, aki a jövőben megengedi, hogy ilyen tervet megvalósítsanak. így nem otthonhoz juttatják a dolgozókat, hanem csak olyan lakáshoz, amelyben örökké van alkalmuk a mérgelődés egész­ségrontó „áldásában“ részesül­ni. Arról sem a lakáskezelőség tehet, hogy az éléskamrák olyan picinyek, hogy azt gya­nítom, csak azért építették őket, hogy ne mondhassuk „nincsen a lakásban kamra“’. Sorolhatnám még tovább is, de most veszem észre, hogy nagyon elkalandoztam. Azt akartam megírni, hogy miért okoz sok bosszúságot az In­gatlankezelő Vállalat és végül majdnem vádiratot szerkesz­tettem a tervező és építő vál­lalatok ellen. Mindenesetre nem ártana, ha az új terveknél jobban fi­gyelembe vennék a régiek el­len jogosan fölmerült kifogá­sokat, ha gondolnának arra, hogy egy-egy lakás 20—30 évig is otthont kell. hogy jelentsen egy családnak. De most nézzük csak azt az apróságot, amivel a lakáskeze­lőség okoz oly sofk bosszúságot és amiről valóban csak ők te­hetnek. Szinte naponta fölke­resi valamelyik lakó a gond­nokot és kéri a pumpát, mert eldugult a vízvezeték. A vá­lasz „sajnos, nincs, nem ka­punk a házkezelőségtől. Amit akkor kaptunk, amikor a ház fölépült, az már tönkre ment és újat nem adnak.“ Ettől bizony nem folyik le a víz a kagylóból vagy a kád­ból. Legfeljebb nem fürde- nek. Igaz? Vagy lenne más megoldás is? Az is egy megol­dás lenne, ha a házgondnoko­kat ellátnák a szükséges fel­szereléssel. Pótolnák, ami az évek folyamán tönkrement, el­kopott, például a mosókony­hákban. Gondoskodnának a lépcsőházak tisztántartásáról, ellenőriztetnék, hogy a ké- ményeket kitisztítják-e mind; Szóval ne érezné a lakó, hogy csak a házbér fontos, de a jo­gaival nem törődik senki. És persze, a lakóknak is éppen úgy kellene törődni mindennek mintha saját házukban lakná­nak. akkor hosszabb életű len. ne sok minden a házban. T. L.-né MEGJEGYZÉSEK A kiskirályoskodó miniszteri biztos Goromba a magatartása és parancsolgat. A munkás köteles vigyázzba állni előtte. Sőt megköveteli, hogy nézze­nek a szeme közé, önhatal­múlag számol le és vesz fel munkásokat, szakembereket. A pártszervezet, a szakszer­vezet, a munkástanács csak „kismiska" mellette. Ki ez az ember, honnét jött, ki küldte és mi céllal? Ez az ember Nagy András. Funkciója: miniszteri biztos a Magyarnándori Állami Gaz­daságban. Azért küldték, hogy *rendet?’ csináljon. S vajon hogyan tornászta fel magát a „kiskirályt” polcra? Mielőtt Oroszt, a gazdaság ellenforradalmista főagronó- musát el nem vitte a „mese­autó“, körsétát tettek ketten a gazdaság területén. Orosz tájékoztatta őt a gazdaság problémáiról, s rövid „káder­jellemzést’’ adott a gazdaság vezető embereiről, különös­képpen a kommunistákról, így fagott Nagy a nagytaka­rításhoz. A pártszervezet, a munkástanács, a szakszerve­zeti bizottság vezetőinek véle­ménye nem érdekelte.. 5 Első intézkedése: megtiltot­ta a prémium malacok kiadá­sát! Lafkó Pál, Rados István, Bottá Sándor, Szöllősi János, s Teknős Pál ellető-kanászok nagyon elkeseredtek. Áldották is a miniszteri biztost! Sze­rencsére az üzemi bizottság azonnal a sarkára állt s meg­védte az ellető-kanászok érde­keit. Hasonló huza-vona volt a ~ gépmegőrzési és az üzem­anyagprémium kifizetésénél is. Egyszerűen gáncsoskodott a biztos. Megrostálta az üzemi bi­zottságot is. Kovács Pál fő­könyvelőt, Mátyás István köz­ponti agronómust leváltotta a munkabeosztásából. (Mátyás István kommunista.) A biztos ügyet sem vetett arra, hogy a Munkatörvénykönyv 134. és 36. paragrafusa mit mond a szakszervezet választott veze­tőiről. Mit érdekli ez őt?! Pe­dig érdekelhetné, mert ez már nem egyszerű komédia, hanem törvénysértés! A szak- szervezet választott vezetőit elbocsátani, vagy alacsonyabb munkakörbe helyezni csak a felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet. Ko­vács és Mátyás erre hivatkoz­tak, de nem sok eredmény­nyel . ■,; Ezután Kremnics&n Gábor kommunista gépcsoportvezető hátán csattant Nagy ostorá­nak a hegye. Leváltotta őt is. Kisebb funkcióval bízta meg. Ürügy: „Tönkretette a gazda­ság gépparkját”. Ezt jól meg­mondta! Nevet is rajta min­denki. Nándorban még a leg­kisebb gyerek is tudja, mi munkát végzett Kremnicsán. A téli gépjavítást a gazdasá­gok közül harmadiknak vé­gezte el. A gépi aratási mun­kában pedig 86 százalékos eredményt ért el. Az ered­mény nem azt mutatja, hogy Kremnicsán egy csapnivaló ember. S ami ezután követke­zett, az a legnevetségesebb. Pár napra rá, hogy Kremni- csánt leváltatta, 300 forint pénzjutalomban részesítette jó szervező, irányító munkájáért. Kremnicsán helyett hozott egy mérnököt, aki pár nap után jobbnak látta faképnél hagyni a gazdaságot, ügy lát­szik, nem tetszett neki a fú­rás és a faragás. A. munkások közül töb­ben családi házat építenek. Ilyenkor jó a segítség. Egy páran elmentek Nagyhoz, hogy a kő és mész szállításá­hoz vontatót igényeljenek. Vasárnapra szerették volna kérni a gépet, de Nagy ke­rek-perec elutasította őket, mondván: „Nem lehet vasár­nap dolgoztatni a vontatáso­kat, mert akkor hétfőn fá­radtan kezdik a munkát”. így segíti Nagy a házépítőket. A biztos azt tartja: a gaz­daságban mindenki becstelen és tolvaj, sőt ellenforradal­mista! Nem bízik senkiben sem. Célja: leváltani minden régi vezető embert, akár kom­munista, akár ellenforradal­már, s újakat telepíteni he­lyükbe. Egy pár kommunista vezetőt „kiradírozott”, s he­lyükbe kettőt-hármat hozott — a párt és a szakszervezet, sőt a munkástanács megkér­dezése és beleegyezése nél­kül, csak úgy önfejűleg, va­gány módra intézte el a dol­got, M egfélemlítette a mun­kásokat, nem tűrte kritikáju­kat, egyszerűen beléjük foj­totta a szót. Úgyszólván min­denki haragszik rá. A kom­munistákat üldözi, de a régi kétkulacsos, ellenforradalmat támogató szakembereket a fkeblén melengeti. Ilyen a ma­gatartása Glózikkal is, a mo- horai üzemegység vezetőjével. Ez az ember goromba, lehü- lyézi, kigúnyolja a munkáso­kat. Régi intéző. Űton-útfé- len vágja a munkásosztály új pártját. S nem szégyelli azt is kijelenteni: „Szégyellem, hogy a dolgozókkal egy pártban voltam.” De ez az ember nem ért a gazdaság vezetéséhez. Csak tönkreteszi, szétzülleszti az üzemegységet. A munká­sok elmennek tőle, otthagy­ják az üzemegységet. S Nagy kedveli Glózikot, sőt meg is védi a kommunisták támadásaitól. Puzder Ferenc kommunista agronómus párt­taggyűlésen élesen bírálta Glózik goromba magatartását, és a munkával kapcsolatos helytelen intézkedéseit. Nagy mindezt megtudta s büntetésül más üzemegységbe helyezte Puzder Ferencet, mondván: „Ezt azzal érdemelte ki, hogy lerombolta a munkafegyelmet, s mert tegező viszonyban volt a munkásokkal.” Persze Nagy ügyesen tud védekezni. Amikor megkér­dezik tőle, miért nem küldi el Glózikot is, azt feleli: egy­szerre nem küldhetek el min­denkit a gazdaságból. A má­sik taktikája: először megfé­lemlítette, utána pedig pénz­zel jutalmazta a brigádveze- tőket. Adott 500 forintot a munkástanács elnökének is. Rövid két hét leforgása alatt 5700 forintot használt fel ju­talmazásra az igazgatói alap­ból — a pártszervezet, a szákszervezet, s a munkásta­nács tudta nélkül. E pénzju­talmazás nem más, mint meg­nyerő politika. Persze, ez nem valami jó politika. S ha fi­gyelmeztetik. hibáira, nagyké­pűen válaszolja: „Kérem, én tudom mit csinálok, én Lenin Akadémiát végeztem,” Sajnos, hogy ilyen emberek kerülnek ki a Lenin Akadé­miáról. Mert aki Lenin Aka­démiát végzett, annak egy­szerűnek és szerénynek kelle­ne lennie. Mert az egyszerű­ség és szerénység mindenek­előtt azt jelenti, hogy a Na­gyok — ha miniszteri bizto­sok is — ne hivalkodjanak magas képzettségükkel, érde­meikkel, ne különítsék el ma­gukat a munkásoktól, hanem legyenek szoros kapcsolatban azokkal. S Nagynak meg kell értenie, hogy valójában a dur­vaság, a parancsolgatás nem az erő, hanem a gyengeség jele! A jó vezető amellett, hogy jól érti munkája meg­szervezését, ért a tapintatos viselkedéshez, az önuralom­hoz, az emberek iránti viszo­nyában. A pártszervezet pedig nem tűrheti meg az önhittsé­get, még kevésbé az erősza­kosságot. Az a kötelessége, hogy rendre utasítsa a zabo- látlankodó vezetőt. Értse meg a minuztérium is, hogy Nagy miniszteri biz­tos nem kívánatos személy a Magyarnándori Állami Gaz­daságban. (lantos l&szló)

Next

/
Thumbnails
Contents