Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)
1957-03-06 / 18. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. március 6. ÚJ PÁRTOT - KERET NÉLKÜL ! CAMKONG A munkástanácsok és a pártszervezetek közötti kapcsolatról C sak helyeselhetjük azt a 'kezdeményezést. amely február 2-án Vajó elvtárs ..Milyen legyen az új párt, kik léphetnek be az új pártba?“ című vitaindító cikkével kezdődött a megyei lap hasábjain. Ezen alapvető témának elsődleges vitára bocsátása társadalmi és logikai törvény- szerűség, mert csak ennek „teljes“ tisztázása után kerülhet sor más, a szerkesztőség által felvetett elvi és gyakorlati témák tisztázására, illetve megvitatására. Ha mi a párt gyakorlati szervezésében hozzászólásunkkal segíteni alkarunk. — már pedig azt akarjuk —. akkor mindenekelőtt látnunk kell azt, hogy a vitaindító cikkből, de a hozzászólásokból sem cseng ki megfelelő hangsúllyal két fontos tétel: először, hogy a párt I párttagokból tevődik össze: másodszor, hogy a Párt- szervezési munka és ennek sikere függ az adott terület (megye, város, üzem. hivatal stb.) munkásmozgalmi, társadalmi és egyéb sajátosságaitól. Hogy milyen lesz az új párt, hogy ez az új párt beváltja-e a hozzáfűzött reményeket, hogy ez az új párt képes lesz-e a tömegeket megnyerni és vezetni, attól függ, hogy kiket veszünk be sorainkba, milyen lesz az új párt minőségi összetétele. Túl tudunk-e adni mind a szektás, mind a maximalista nézeteken, amelyek együtt és éppen akkor jelentkeznek, ha megfeledkezünk ellenük harcolni. S algótarján város területén, úgy mint az egész országban, a párt építése alapjában véve egészségesen és kielégítő ütemben halad előre. Október 23-a előtti MDP-ia- göknak, mintegy 50 százaléka már átigazolta magát az MSZMP-be, ami globálisan a város lakosságának 10—15 százaléka. A párttagság heti átlagos növekedése 220 fő, melyből 30 fő Olyan, akik nem voltak az MDP-nek tagjai. Ma már — az iskolai alapszervezeteket kivéve — nincsen olyan volt MDP-alapszer- vezet, ahol ne épült volna ki az új párt alapszervezete. Itt eredmény az. hogy ma már mintegy 30 főt számláló városi összevont pedagógus alap- szervezet működik. Párttagokban és becsületes pártonk ívüli dolgozókban felvetődhet a kérdés, hogy a jelenleg működő 3168 fő párttagot számláló 94 MSZMP alapszervezet országosan tekintve, összehasonlítva az ország különböző területeit, milyen eredménynek számíthat? A pártszervezés állásáról adott országos tájékoztatók arra engednek következtetni, hogy az országos átlaghoz viszonyítva a pártszervezésben elért ilyen eredmény, élvonalbeli eredménynek számíthat. Hogy miniódon értük ezt el. arról majd máskor, most beszéljünk arról, hogy a város területén meglevő a volt MDP-párttagság 50 százalékos hányada szektás nézetek elvi és gyakorlati érvényesülésére ad alapot. Megmutat kozási formája a tagzárlat elrendelése. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár január 31-ével, a salgótarjáni városi ideiglenes intéző bizottság február 28-ával — noha ezt érvényesülési határideje előtt visszavonta — akarta lezárni a volt MDP-tagok átigazolását. Ilyen szektás jelenségek más helyeken is előfordultak és előfordulnak. Az eddigi hozzászólásoknak egyik hibája az, hogy éppen az átigazolási probléma körüli vitás kérdésekben népi foglalnak határozottan, félreérthetetlenül állást. Hegedűs elvtárs hozzászólása túlnyomó részében foglalkozott az átigazolással, de még sem tesz pontot a végére úgy, hogy határozotton kimondaná e kérdésben véleményét. Sőt úgy érezzük. hogy fejtegetése közel áll a szeíktássághoz. amelynek betetőzése a szervezeti szabályzatra való hivatkozás, megfeledkezve a rendkívüli állapotokról. A volt MDP-tagok átigazolása körüli vitákat zárja le az Ideiglenes Központi Bizottság 1957. február 26-i ülésén hozott határozata, mely kimondja, hogy „A volt MDP- tagok közül azokat, akik 1957. május 1-ig felvételre jelentkeznek, régi párttagsági idejük elismerésével kell felvenni a pártba. Ezután az időpont után csak, mint új tagok kérhetik felvételűiket.” Igaz, hogy a határozat az átigazolási problémáknak adminisztratív részét lezárja, de nem szünteti meg — talán a határidő kitolásával méginkább növeli — azt a veszélyt, hogy a párttagokat belépési idő szerint csoportosítják. az átigazolásokat kérőkkel szemben bizalmatlanság van. nem tartják őket egy novemberben, vagy decemberben átigazolttal egyenértékű kommunista párttagnak. Kategorikusan kijelenthető, hogy ez nem helyes, mert a párt erejének szétszakításához vezet, mert gátolja a párt. cselekvési egységének érvényesülését. Amilyen a szektásság felül- kerekedése a pártszervezési munkában, legalább olyan veszélyes a jobboldali elhajlás is. Együtt, egyszerre kell harcolnunk mindkét káros - jelenség ellen! Az Ideiglenes Központi Bizottság határozata az átjelentkezésről olyan gondolatot is felvett a salgótarjáni kommunistákban. hogy május 1-ig nem özönlik-e el pártunkat mindenféle elemek, nem lesz-e újra az MSZMP a városban olyan nagylétszámú, mint az MDP volt. nem lesz-e városunkban az MSZMP taglétszáma a pártonkívüliekhez viszonyítva nagyobb, mint átlagában országosan? Mi erre úgy válaszolunk, hogy nem lesz egészségtelen és rendellenes arány az, ha addig, amíg országosan mondjuk az MSZMP taglétszáma az MDP- nek fele lesz. nálunk pedig eléri a 70—80 százalékot. Ez természetes és következik Salgótarján munkásmozgalmi múltjából, társadalmi összetételéből. Tehát pártszervezési- munkánkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a város, de a medence sajátosságait sem. Befejezésül még annyit, hogy amikor a pártot szervezzük, amikor Ítélünk és bírálunk a pártba való felvételét (kérelmezőnél, ne egy keretszám lebegjen előttünk, hanem az ember a maga politikai, ideológiai beállítottságával, munkamoráljával. GOMBÁR—MÁKOS- Dél-Kína új óriás kikötője Épül a Kvantúng tartományban lévő Camkong kikötő. Az új kikötő a Luicsau félsziget keleti partján fekszik. mintegy 300 mérföldre Hongkongtól délnyugatra. A kikötő vize mély és természetesen el van zárva a tengeri hullámoktól. A kikötő építését főrészében egyszerre horgonyozhat le három 10 ezer tonnás és két 2—5 ezer tonnás hajó. A kikötőt újonnan épült vasútvonal kötiösz- sze a hátországgal. A kikötő új repülőterét ebben az évben fejezik be. A várost és a kikötőt szovjet mérnökök segítségével Äi- tik, az állandóan foglalkozatott munkások száma 10 ezer. A kikötő Kína legnagyobb exportkikötője lesz. Ez aztán kellemetlen! Szaud király amerikai látogatása során bőkezűen aranyórákat adományozott a külügyminisztérium tisztviselőinek. Az Egyesült Államok alkotmányának értelmében azonban kormányhivatalnokok nem fogadhatnak el ajándékot „sem királytól, hercegtől, sem külföldi államtól’1. így tehát a tisztviselőknek most fájó szívvel be kell szoligáltatniok A munkástanácsok megalakításáról szóló rendelet tovább erősíti és szélesíti az üzemi demokratizmus kibontakozását, mert lehetővé teszi, hogy még szélesebb dolgozó rétegeket vonjanak be az üzem vezetésébe, ellenőrzésébe. Megyénk üzemeiben e rendeletnek megfelelően november elején megalakultak a munkástanácsok, de hozzátehetjük, hogy nem demokratikus választás útján. Ebben az időben, amikor az ellenforradalom a legvadabbul dúlt, a munkástanácsokba a becsületes dolgozók mellett elég nagy számban kerültek be nem kívánatos, ellenséges elemek, mint pl: az Acélgyárban Dr. Magos, Trezsnyik nyilas szervező, Hadadi SS-tiszt, vagy a Tűzhelygyárban Német a volt téglagyáros fia, MiZiSerfán Tóth kapcsos volt bányatulajdonos, stb. Az ilyen összetételű munkástanácsok nem képviselték és nem is képviselhették a dolgozók érdekeit. Ebben az időszakban a munkástanácsok képviselték a politikai és gazdasági hatalmat az üzemben. Minden erejüket arra összpontosították, hogy a pártot teljes egészében megsemmisítsék. A pártfunkcionáriusokat üldözték „sztálinistáknak“, „rákosis- táknaik’1 bélyegezték, általánosan jelszóvá tették, hogy „kommunistákat nem vehetnek a munkástanácsba’’. Gazdasági vezetőket is egyre-másra zavarták el helyükről. Fontos feladatuknak tartották, hogy létrehozzák a megyei és országos munkástanácsot, így kialakult volna a munkás-paraszt kormány mellett egy ellenzéki kormány, amely magába foglalta volna az összes ellenforradalmi elemet, ezen keresztül akadályozták volna a kibontakozás útját. Támadták a karhatalmat, 6k akarták eldönteni, hogy kik lehetnek a karhatalomban. Ahelyett, hogy szervezték volna a termelést, ami lényegében alapvető feladatuk, a sztrájkot szervezték. Nem egy példa volt ré, hogy a becsületes dolgozókat —, akik látták, hogy a további sztrájk a katasztrófába taszítja az országot — akik fel akarták venni a munkát, fegyverrel zavarták vissza az üzemből. Amint láthatjuk, a munkás- tanácsok kezdetben nem töltötték be feladataikat, de ahogy erősödtek a pártszervezetek, úgy erősödtek a munkástanácsok is. És ma már beszélhetünk arról, hogy munkájuknak vannak eredményei a termelés emelkedése terén, a gazdaságos termelés terén. Ezek az eredmények még nagyobbak is lehetnének, ha egyes pártszervezeteink részéről nem lenne olyan nagyfokú bizalmatlanság a munkástanácsokkal szemben. Ennek van bizonyos alapja, egyrészt az az órákat. A.z 3MSX3MJP salgótarjáni járási intésó bisottságánnk levele a járás gépállomást tlolgosáihos Kedves Elvtársak! Traktorosok! Szerelők! Vontatósok! A párt meleg szeretetével üdvözlünk benneteket a gépjavítás terén elért eredményes munkátokért. Tudjuk, hogy az ellenforradalom idején nem esett ki kezetekből a szerszám. Fáradságot nem kímélve vettétek ki részeteket a munkából, mellyel tanúbizonyságot tettetek néhány ember kivételével a munkáshatalom, a szocializmus építése mellett. i A gépállomások''kommunistáinak, becsületes pártonkíviili dolgozóinak köszönhető, hogy alkatrészek hiányában is időre kijavították gépeiket minőségileg viszonylag jól és kevesebb önköltséggel mint az előző években. Gépállomásaink dolgozói bátran néznek a tavasz elé, várják a jó Időt, várják, hogy ekéiket a földbe meríthessék és jó mag-ágyat készíthessenek a tavaszi magvaknak, előidézhessék az életet adó bő termést. Rövid időn belül a traktorosok munkát kémek, munkához akarnak látni, szántani, vetni akarnak. A gépállomások vezetőinek, munkástanácsainak, traktorosainak tehát különös gondot kell ezért fordítani a szántani való területek biztosítására. Minél előbb kössék meg a szerződéseket a szövetkezetekkel, tanácsokkal és az egyéni dolgozó parasztokkal. Azokat, az erőgépeket, munkagépeket, melyekkel a tavaszi munkákat fogjuk végezni, mégegyszer felül kell vizsgálni a legjobb szakembereknek, a legjobb traktorosoknak, hogy a követelményeknek megfelelnek-e, mert még most a javításban fennálló esetleges hiányosságokat ki tudjuft küszöbölni.- ’’ Járásunk gépállomásai az utóbbi években terveik teljesítésében az elsők közé tartoztak, most is megvannak a lehetőségeink. Vannak jó traktorosaink, jó gépeink, csak szántani- való területet kell biztosítani és biztos a siker. Bízunk a salgótarjáni járás gépállomásain dolgozó kommunisták, munkáshatalomhoz hű pártonkíviiliek becsületében, hogy gépállomásaink a határidőre teljesítik terveiket. Elvtársi üdvözlettel: Az MSZMP salgótarjáni járási ideiglenes intéző bizottsága 1 nagy színvallás napjai G ondolataim október, novemberi hónapokra visznek vissza. Arra az időre, amikor az ellenforradalom a legjobban dühöngött, amikor már az elkészített halállisták köztudomásúak voltak, amikor emberek szilárd, egyenes derékkal meneteltek előre a forradalom ügyéért és amikor emberek hitvány módon, gerincbe tört derékkal hajladoztak az ellenforradalom előtt. E két embertípusról akarok én megemlékezni e rövid írásban, hogy azok, akik nem ismerik eléggé, ismerjék meg és foglaljanak állast, hogy ezek az emberek emberségből mi - lyen vizsgajegyet kaptak, akik pedig magukra ismernek írásom alakjaiban, töltse őket el a jogos büszkeség érzése, vagy éppen, ha negatív viszonylatban érintené őket, a szégyenkezés gyáva, áruló cselekedeteikért. Október végén, november elején az ellenség propagandájától hangos volt az Acélárugyár. Fasiszták, nyilasok, horthysta katonatisztek, renegát munkás- árulók vitték a hangot a munkástanácsban és a munkástanácson kívül a dolgozók között. Sajnos, sok párttag csatlakozott hozzájuk, s megmutatta igazi énjét. F. párttag a hideghengerműből úgy gondolta, hogy már nem aktuális kommunistának maradni. Elővette hát piros taesági könyvét és kijelentette: „Csak kényszerből voltam kommunista és nem meggyőződésből1’ és könyvét a tűztől pirosán izzó lágyító kemencébe dobta. Ezt tette B, párttag is. Akadtak olyanok is, akik meggyújtották és magasra tartva lobogtatták, mondva: „Csak érdekből voltam kommunista!’1 A GSZ. C. üzemben például hámor alatt verték szét egyes gerinctelen emberek — akiket mi eddig kommunistának tudtunk — a piros tagsági könyvüket. Az acélöntődében elmondják az elvtársak, hogy nagyon sokan egy csapásra megváltoztatták nézeteiket a szocializmust illetően. Volt. nyilasok, jobboldali szociáldemokraták kiáltozásaitól volt hangos az üzem és a párttagsági könyv, bizony, itt is „gazdat“’ cserélt: a tűz martalékává lett. H volt párttagnak 2000 * forintos fizetése volt az Acélárugyárban. Egyik üzem vezetői közé tartozott. A népi demokráciától kétszobás, fürdőszobás lakást kapott Büszke volt kommunista állhatatosságára. Az egy éves esti {jártiskolán ő volt a legjobb tanuló. „Fújta“ a mai'xiz must. Ez az ember az elsők között volt az árulásban, az elsők között tagadta meg azt a pártot, amely kiemelte őt a vezető posztra. Nagy vihar volt. Erősnek .hitt gyenge derekak hajoltak meg, s törtek ketté hitvány, áruló módon megtagadva eddigi étetüket. eszméjüket. Azonban mástípusú emberek is voltak az Acélárugyárban. A hideghengerműben, a gazdasági szer- árugyárban, az öntödében és még más üzemekben is az elvtársak helytálltak a nehéz idők közepette. Fegyvert fogtak és védelmezték a proletárt! iktatúra hatalmát. Védték a pártot és a párt épületét. Védték a kommunista tagsági könyvüket. Ezek az emberek osztály hűségből, pártszere- tetbői jelesre vizsgáztak. Ezek az emberek megmutatták azt, hogy az Acélárugyárban igenis voltak olyanok, akik a nagy helytállás, a próbatétel idején nem estek pánikba és igaz kommunistákhoz méltóan álltak a viharban! Állítom és meg vagyok győződve arról, hogy az a sok pártonkívüli és párttag, akiket az események úgy sodortak, hogy „semleges’’ állásponton voltak, velem együtt elítélik a jellemte- lenséget, a gerinctelenséget és az árulást, amit ezek a? ílkommunisták elkövettek A becsületes emberek gyű - lölik a gerinctelenséget. a megalkuvást, a máról hol napra való pálfordulás emberi természetüknél fogva. Az Acélárugyárban mégiscsak több a becsületes ember, mint a jellemtelen gerincnélküli. Biztosan tudom, hogy velem együtt tisztelik és becsülik azokat a kommunistákat, akik egyenes derékkal, kommunista állhatatossággal harcolták végig az ellenforradalmait. K ét embertípust mutattam be azok közül, akik MDP párttagok voltak. Neveiket szándékosan nem írtam ki. A cikk megírására az késztetett, hogy az Acélárugyárban most már megindult az „invázió“ a párt felé. Olyan emberek, akik egypár hónappal ezelőtt még véres szájjal üvöltötték azt, hogy párt nem lehet az üzemben, vagy ki a kommunistákkal az üzemvezetésből, most ezek az emberek kérték íélvételüket az MSZMP- be. Egy nap például 120-am jelentkeztek felvételre a pártba. Az acélárugyári ideiglenes intéző bizottság nagyon helyesen, több mint a felét elutasította. Voltak közöttük könyvégetők is, akik most megint „rádöbbentek11 arra, hogy ők kommunisták és a pártban a helyük. Megmondjuk ezeknek a köpönyegforgatóknak, akik az ellenforradalom Idején lejáratták magukat: köszönjük szépen, nem kérünk belőlük! Soha ne feledjék el az acélárugyári kommunisták azt. amit Lenin mondott a pártról és véssék jól az emlékezetükbe: „Úgy vigyázzunk a párt tisztaságára, mint a szemünk fényére!1’ Godó László eddig végzett munkájuk, másrészt az összetételük miatt. Több pártszervezetnél, gazdaságvezetőnél olyan álláspont alakult ki, hogy nincs szükség a munkástanácsokra. Ennél a kérdésnél azt kell tisztázni, hogy hasznosak-e ezeknek a szerveknek a működése a nép gazdaság szempontjából, vagy sem? Nyilván a jelenlegi helyzetben és az elmúlt időben nem sok értelme volt a munkástanácsnak, de a jövőt illetően, ha a munkástanácsokat a párt ideológiai és eszmei vezetése alá tudjuk vonni, akkor feltétlenül hasznos munkát fognak végezni a szocializmus építésében. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a munkástanácsok sokat tehetnek, ha segítik az üzemigazgatás bürokratikus vonásait nyesegetni, ha segítséget adnak a gazdaságosság és a termelés színvonalának javításában, az önköltség csökkentésében, a termelékenység növelésében. Mindennek eléréséhez az szükséges, hogy pártszervezeteink az eddiginél sokkal jobban segítsék a munkástanácsokat, nagyobb bizalommal legyenek a munkástanácsokkal szemben. Látnunk kell világosan, h0gy a munkástanácsokra szükség van, mert egyrészt választott szervek, a dolgozók választották, a munkások bizalmát bírják és a munkásak ragaszkodnak is hozzá. Másrészt komoly segítséget tudnak adni a tartalékok feltárásában, a tervek készítésénél stb. Egy-egy határozat, vagy intézkedés levi- tele sokkal könnyebb, ha azt már 50—60 munkástanácStag helyesli, mintha csupán az igazgató egyszerű körlevéllel akarná megoldani. Igaz, hogy még jelenleg nincs kialakult munkastílus a párt és a munkástanács együttműködésére, de azért egyes üzemekben vannak már kezdeti lépések ennek kialakítására. Több üzemben pl.: a Tűzhelygyárban az MSZMP és a munkástanács közös ülésen vitatták meg a párt és a munkástanács kapcsolatát. Egymás munkáját segítik, pl.: a pártszervezet java- -£«'ta a munkástanácsnak, hogy iaMkí&anak egy műszaki brigádot, mely kidolgozza a kulcsgyártás helyes technológiáját, mert túl magas a selejt. A tűzhelygyári pártszervezet és a munkástanács a gazdaságosobb termelés érdekében javaslatot tett a tempere öntöde létesítésére, mely évi szinten 2,5 millió forintot takarít meg, vagy a helyben való nikkelezéssel 120 forintot takarítana!! meg minden tűzhelynél. Jó úton halad az együttműködés a t.iribesi bányaüzemben is. Itt is a pártszervezet javaslatára a munkástanács beszámoltatta az üzemvezetést a műszaki fejlesztési tervek teljesítéséről. Több üzemben alkalmazzák így a Salgótarjáni Üveggyárban azt a jó módszert, hogy a munkástanács kikéri a párt és szakszervezet véleményét, hogy milyen kérdéseket tűzzön a munkástanács ülés elé. így tűzték napirendre a racionalizálás kérdését, mely ülésen részt vett a párt- és a szakszervezet képviselete is, ahol személyről-személyre megtárgyalták, hogy kit küldjenek el, ezzel egyidőben foglalkoztak azzal is, hogy milyen intézkedések kellenek, hogy minél kevesebb munkást kelljen elküldeni. A kapcsolat javulását n^. mértékben elősegíti, hogy a végleges munkástanácsba becsületes párttagok és párton- kívül dolgozók kerülnek, akik szívügyüknek tekintik a szocializmus építését. A pártszervezetek és a munkástanácsok helyes kapcsolatának kialakításához a felsőbb szerveknek is sokkal nagyobb segítséget kel] adni. Kétségtelen, nem könnyű, de lehet és nélkülözhetetlen megtanulni úgy dolgozni, mind a párt- és szak- szervezetben, mind a munkás- tanácsban, hogy az megfeleljen a dolgozók érdekeinek, hogy minél több eredménnyel járjon a köz javára. Csakis így haladhatunk előre a demokratizmus szélesítésének, a munkás-paraszt hatalom erősítésének útján. KOVÁCS JÓZSEF MSZMP Nógrád m. Id. Int. biz. tagja.
