Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)
1957-03-06 / 18. szám
1957. március 6. NÓGRÁDI Népújság MEGYÉNK SZÖVETKEZETI MOZGALMA TÚLJUTOTT AZ ELLENFORRADALOM OKOZTA VÁLSÁGOS NEL YZETEN _ TÖBB TÁMOGATÁST a szakcsoportoknak — Az októberi események után megyénk termelőszövetkezeteinek 61 százaléka folytatja tovább a társas, nagyüzemi mezőgazdálkodást Hivatalos adatok szerint 2127 szövetkezeti parasztcsalád 23 337 katasztráliS holdon gazdálkodik. A szövetkezetek hozzáláttak a házi alapszabályok elkészítéséhez, és saját erőből nagyobb talajművelő gépeket vásárolnak. Eddig nyolc darab G— 35-ös traktort és 8 darab Ze- tort vásároltak, saját erőből. A szövetkezetek újabb 5 darab Zetor vásárlására nyújtották be igényüket. Valamennyi termelőszövetkezetben elkészült a zárszámadás. A hivatalos statisztika szerint 26 termelőszövetkezet zárt passzívan. Az idei zárszámadási eredmények általában jobbak az előző évinél. Például az egy kh-ra eső tiszta vagyon a múlt évben 1070 forint volt, még ez évben 1024 forint. A fel nem osztható szövetkezeti alap egy kh-ra eső része 644 forint volt, míg ez évben 904 forint lett. Az egy kh-ra eső beruházott vagyon a múlt évi 2206 forintról 2210 forintra emelkedett. Az egy munkaegységre eső részesedés megyei szinten a következőképpen alakult: a múlt évben elért összes részesedés 30,81 forint volt, mely ebben az évben 31,03 forintra emelkedett. Ezen belül a pénzbeni részesedés 9,80 forintról 10,46 forintra emelkedett. Az elmúlt évben a legmagasabb részesedés 86 forint volt, míg ezévben a legmagasabb részesedés 60,68 forint. Ezévben négy termelőszövetkezet osztott 50 forinton felül, míg tavaly csak egy termelőszövetkezet. . Megyénkben egyre nagyobb tért hódítanak a különböző szakcsoportok. Jelenleg 55 szakcsoport 816 taggal 553 hold földön gazdálkodik. Sajnos, a szakcsoportokkal való foglalkozás nagyon hiányos. Legjobban a szakmai segítség- adás hiányzik. A szakcsoportok közül a legszervezettebbek a méhész szakcsoportok. Például a tél folyamán szakoktatásokat szerveztek gyakorlottabb méhészek bevonásával. A többi szakcsoport nagyon kevés gazdasági támogatást kapott. Például kölesöngépek, különböző növényvédőszerek nem álltak eddig rendelkezésükre. Több földművesszövetkezet szívesen segítene a szakcsoportokon, de mivel nincs anyagi fedezetük, nem tudnak vásárolni kisgépeket, s különböző fontos vegyszereket. Helyes lenne, ha a MÉSZÖV a járási földművesszövetkezeteken keresztül nagyobb támogatásban részesítené a különböző szakcsoportokat. A baromfitenyésztőket érdekli Less-e elegendő naposcsibe? A napokban ellátogattunk a Balassagyarmati Baromfikeltető Állomásra, hogy megtudjuk, lesz-e elegendő naposcsibe a baromfitenyésztők részére. O-------------------K észül ta gyümölcsfajta körzeti beosztása Gyümölcstermesztésünk tervszerű fejlesztéséhez, új gyümölcsösök minél jobb területi elhelyezéséhez szükség van a gyümölcsfajta körzetek kijelölésére, s a fajtakörzeteken belül a telepíthető gyümölesne- mek és gyümölcsfajták jegyzékére. Ez a mezőgazdaság fejlesztésének egyilk igen számottevő részletfeladata, mert az elkövetkezendő 40—50 évre meghatározza gyümölcstermesztésünk fejlődési irányát. A munkát már megkezdtük és sürgősen be is fejezzük, s így az ország egész területét felölelő fajtakörzeti hálózat, valamint az egyes körzetekben telepíthető gyümölcsfajták jegyzéke az őszi gyümölcs- telepítések előkészítésének idejére már készen lesznek. A feladat természetesen nem könnyű. A telepítendő fajták meghatározásának alapja az 1951. évben megtartott pomológiai értekezlet javaslatai alapján a Földművelésügyi Minisztérium által az 1955. évben kiadott árugyümölcsfajta- jegyzékben (15/1955. VIII. 13. FM számú rendelet) szereplő gyümölcsfajták, amelyek tömeges szaporítása az országban az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a kertészeti vállalatok és az egyéni termelők faiskoláiban folyamatban van. Az 1955. évben minden megyében a megye legkiválóbb szakembereiből faj takörzeti bizottságokat alakítottunk azzal. hogy a megye területére á fajtaíkörzetefcre és a telepítendő fajták jegyzékére javaslatot dolgozzanak ki. Nem volna teljes a fajtakörzeti feldolgozás, ha a termesztésben levő fajták további megfigyelését és vizsgálatát nem biztosítanánk. E tárgyban az érdekelt minisztériumok. hatóságok a fajtameg- figvelésekkel kapcsolatos feladatokról részletes programot tartalmazó együttes utasításban rendelkeztél?. Ennek értelmében az állami gazdaságok Vállalták a fajtamegfigyelések céljaira kijelölt fák termésének elkülönített szedését, ősz tályozását. mérését, fánként 1 kg gyümölcsnek, vagy fajtánként a hűtőházi vizsgálatokhoz szükséges mennyiségnek vizsgálati célokra való átadását, a szükséges szemzőhajtások, oltóvessző, a kivágásra kerülő fákról minták rendelkezésre bocsátását, a konzervipar pedig 25—30 mázsa gyümölcs tároláshoz szükséges tárolóteret biztosított a gyümölcsminták megfigyelésére a tárolóüzemben, továbbá részt vesz a gyümölcsfeldolgozással és tárolással kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokban. Az Országos- Növényfajta Kísérleti Intézet gyümölcsfajtákkal foglalkozó részlegének feladata a fajtamegfigyelések rendszerének kiépítése, a megfigyelőhálózatból származó adatok rendezése, értékelése és a kapott eredmények alapján javaslat kidolgozása az országos fajtakörzeti hálózat és fajtajegyzék esetleges kiegészítésére. vagy módosításá ra. Helyes, ha a gyümölcstermesztéssel foglalkozók természetesen minden tekintetben támogatják a hazai gyümölcs- termelés fejlesztési irányvonalának meghatározásához szükséges adatok megszerzését és feldolgozását. — Jelenleg az állomás korszerűsítésével vagyunk elfoglalva — válaszolt kérdésünkre a vezető. — A villanyszerelési munkák léhúzódása miatt csak egy het-i késéssel foghatunk hozzá a keltetéshez. Ennek ellenére március 29-én már értékesítésre kerülnek az első keltetésű naposcsibék. Egyszerre 20 ezer darab tojást keltetünk, s ez évben 229 ezer darab, többnyire vegyesfajta naposcsibét kívánunk értékesíteni a földművesszövetkezetek segítségével. Tehát aki naposcsibét akar vásárolni, az: jelentse be igényét a helybeli földműves-szövetkezetnél. Meglepetésünkre a Magyar- nándori Állami Gazdaság Ke- Lecsényi baromíitenyás&étébeíi többszáz virgonc naposcsibe csipogott a keltetőszekrény- ben. Valamennyi magyar kendermagos fajta. — Jelenleg ezer darab a naposcsibék száma — világosít fel bennünket a vezető. — Eladásra kelteti? — Nem — feleli, — Egyelőre saját tenyészetünk pótlására és a létszám növelése céljából keltetünk. De amint a saját szükséglet biztosítva lesz, lehetőség nyílik arra is, hogy fajtiszta naposcsibékkel lássuk el a termelőszövetkezeteket és a parasztokat. A naposcsibe ára a tavalyinál magasabb lesz. Rimóci mozaikok j ♦ A február közepi tava- | : szdas idő alkalmassá tette a í talajt a mezei munkák $ megkezdésére. A szorgal-f más rimóci gazdák egy per- J ; cig sem tétlenkedtek. Hoz-! • zó'kezdtek a tavaszi szántáshoz, a tavaszi kalászp-, ; sok vetéséhez. Pár nap alatt i • több mint 6 hold földbe ve-' ; tették el a tavaszi búzát és: j árpát. Cele Lajos, Mócsányj ; János dolgozó parasztok 1 : Például fél-fél hold kaid- 3 : szost vetettek. A községben 3 ; a napokban osztották ki a; ; *avaszi árpa vetőmagot. < : Amint az idő engedi, ez is 3 ; a föleibe kerül. A község- 3 ; bel1 *Kég mindig gondot ké- 3 : pez az árpa vetőmag be-J í szerzése. A községi tanács 5 ; véleménye szerint még to-3 í vábbi 15—20 mázsa árpa- \ i vetőmagra lenne ssüfcsé- 3 : gük. ; i * 3 ► 4 t A község gazdái eddig 35 j ; l:h cukorrépatermelésre 3 t kötöttek szerződést. Mivel J ; az érdeklődés igen nagy, j ! előreláthatólag még továb- 3 ’ bi szerződéskötések várha-! | tők. i * j l A vancsói pusztarészen az j i újonnan alakúit termelő- 3 I szövetkezet birtokán mint- 3 t egy 2 kilométeres szaka-j | szón vízlevezető árkot ás- J | sak a szövetkezet tagjai, 3 | hogy ezáltal a feltörő belvi- 3 í- zet levezethessék. 3 | . * 3 í A község dolgozó paraszt- 3 | iáinak nagyrésze becsület- j | tel teljesíti adófizetési kö-3 | telességét. A jó adófizetők 3 t M>zül dicséret illeti Balázs j | Jánost és özv. Kiss Ferenc- j • nét. Kiss Ferencné már a 3 1 félévi adóját is rendezte. A 3 2 kötelességtudó gazdáknak 3 I köszönhető, hogy március j j 23-ig közel 40—45 ezer £o- 3 | t int lett befizetve adóba. 3 J Ka a kétlafciak sem fel .to-3 j keznének meg kötelességük j teljesítéséről, március közé- | P-ére teljesítve lenn;; a ne- I gyedévi adóbévúMi few, A nyugodt, biztonságos gazdálkodásért A borsosberényi tanács munkájáról | Az októberi események ■ J hatására több szövetkezeti 1 í tag az egyéni gazdálkodás 3 | útját választotta. A föld- j 2 visszaigénylési kérelmet a 3 ♦ tanács végrehajtó bizoítsá- 3 2 ga megnyugtatóan rendezi, i (Sz. S.) 3 ♦ »«•*«•».„*•*•***• Értesítjük az utazóközönséget, hogy a 33. sz. Autóközlekedési Vállalat, Salgótarján város területén mindennap egy taxi gépkocsit üzemeltet reggel 6 órától este 22 óráig. A gépkocsi a Fő téren tartózkodik. megrendelés 10—22 sz. telefonon. A borsosberényi dolgozó parasztok megelégedéssel fogadták a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló törvényerejű rendeletet. Tudják, hogy a rendelet módot ad a korábbi években elkövetett hibák, törvénysértések kijavítására. Borsosberényben súlyos törvénysértéseket követtek el a tagosítások során. 1951 őszén a tagosítás alkalmával több száz dolgozó parasztot forgattak ki saját földjéből. A csereingatlant sokan nem fogadták el és akik el is fogadták, nem művelték, mert féltek at tói, hogy a következő évben a község más dűlőjében jelölik ki a földjüket. Az elhagyott parcellákat a tanács kényszerhasznosításba vette. A bajt még csak betetőzte a múlt év őszén végrehajtott földrendezés. Ez alkalommal minden termelőnek megváltoztatták korábbi földterületét. A gazdák nagyobb része igazságtalannak tartotta a földrendezést, annál is inkább, mert közülük többen erőszakos sürgetés hatására léptek be a Haladás Termelőszövetkezetbe. Mivel a termelőszövetkezet az ellenforradalmi erők nyomására feloszlott, a község dolgozóinak többsége kártalanítási kérelemmel fordult a községi tanácshoz. A községi tanács a felsőbb szervekhez fordult tanácsért és kérte, hogy a helyszínen | nyújtsanak segítséget a jogos sérelmek orvoslásához. A felsőbb szervek nem sokat várattak magukra. Mérlegelve a község hangulatát és a tagosítások során elkövetett tör- vénysértésaket. hatálytalanították az őszi földrendezést. A földrendezés hatálytalanítása módot ad arra, hogy a tanácshoz eljuttatott kártalanítási kérelmek ’ 60 százalékát megnyugtatóan rendezzék- így a dolgozó parasztok egy része ugyanazt a földet kapja visz- sza, amit 1952-ben használt Azokat a termelőket, akik kártalanítást kértek a felajánlott, vagy a le nem mondott földek után a rendelkezésre álló, szétszórt tartalékterületekből tudják kártalanítani. Ha a régi tulajdonuk tartalékként szerepei s ha nincs betagosít- va, akkor e régi tulajdonokat visszakaphatják a termelők. Azok " a termelőszövetkezet) tagok, akiknek 1952-ben lett tagosítva a földjük, úgy határoztak, hogy ez évben közösen fognak gazdálkodni a betago- sított földterületen. Azok a termelők pedig, akik a múlt évben léptek a szövetkezetbe, visszakapják eredeti földterületüket. A községi tanács orvosolni tudja a jogos sérelmeket. Arra törekszik, hogy mindenki az általa bevitt földdel lehető- leg azonos művelési ágú és azonos értékű földet kapjon vissza. A tanács a rendelet helyes végrehajtása érdekében minden kártalanítást kérő dolgozó paraszt véleményét meghallgatja. Ahol lehet, figyelembe veszi az érdekeltek kívánságát és úgy intézkedik, hogy a kártalanításra szorulók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint azelőtt voltak. A Borsosberényi Községi Tanács jól munkálkodik a tört vényerejű rendelet végrehajtásán. Tudatában van annak, hogy a rendelet helyes végre- hajtása megteremti a nyugodt, biztonságos gazdálkodás légkörét, az állami gazdaság, a szövetkezet és az egyéni gaz-: dák számára. Elősegíti a termelési kedv növekedését, növeli a földhöz való ragaszkodást és a paraszti munka becsületét. hogyan lehet meghosszabbítani az egerek életét „Sikerült 20 százalékkal meghosszabbítani az egereik életének átlagos időtartamát" — jelentette ki Denham Harman doktor, á kaliforniai egyetem tanára —> és eljárásom valószínűleg az emberekre is alkalmazható lesz”. Harmannak meggyőződése, hogy valóban megtalálta a szervezet megöregedé- sének egyik okát: „Az ösZ- szezúzott molekulák szervezetünkben keringő töredékei mérgező hatást fejtenék ki. E töredékek meny- nyisége persze az évek számának arányában növekszik”. ■ ■■ - ■ Hamvan doktor felfedezte- az ellenmérget: a kénkészítményeket. Az általa készített kén- preparátumot belekeverte kísérleti egerek ételébe és ezek átlagban 10 hónapig élték. Köztudomású, hogy az egerek életkora normális körülmények közt nem haladja meg a 8 hónapot» Harman doktornak most az a szándéka, hogy módszerét embereken is kipróbálja és mivel az emlősöknél az öregedés olca azonos, bízik benne, hogy a kén a hosszúé letű amerikaiak átlagos életkorát 70-ről 82 vagy 84 évre növeli. Állattenyésztésünk problémáiról Az októberi események káros kihatással voltak állattenyésztésünk fejlesztésére. Valamennyi állatfaj számszerű fejlődésében komoly visszaesés tapasztalható. A pásztói járás termelőszövetkezetei juhállományaikat átadták az állami gazdaságoknak, A salgótarjáni, balassagyarmati és a szécsényi járások termelőszövetkezetei teljesen felszámolták a baromfitenyésztést. A termelőszövetkezetekben még a mai napig sem szilárdult meg az állattenyésztés helyzete, s egyes termelőszövetkezetek még mindig az állatlétszám csökkentésének gondolatával foglalkoznak. Ezzel szemben az egyénileg dolgozó parasztságnál az állat- tenyésztés iránt megnövekedett kedv és jó hangulat tapasztalható. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy februárban a szabadpiaci állatforgalomban minden állatfajnál emelkedő irányzatúak voltak az árak. A mutatkozó korai kitavaszodással a téli átteleltetési idő rövidül, a takarmányozási gondok kisebbek lesznek, s így az egyénileg dolgozó parasztságnál tenyésztési és nevelési kedv további fokozódására lehet számítani. Nem valami biztató a takarmánygazdálkodás helyzete. Termelőszövetkezeteinknél — eltekintve egy pár szövetkezettől — mint például az érsekvadkerti Tartós béke, az egyházasdengelegi Uj Élet. a szurdokpüspöki Béke, a nóg- rádsápi Vörös Csillag stb. még 960 mázsa szálastakarmány, mely mennyiséget előreláthatólag a szövetkezetek nem fogják mind igényelni. Az ab,vaktakarmány hiány enyhítésére februárban szétosztottak 200 mázsa kompakt és 100 mázsa korpa abraktakarmányt a legjobban rászoruló termelőszövetkezetek részére. ^ ^ A meglevő takarmánykészleszálastakarmány ellátottság *eke* lehetőségeket figye kielégítőnek mondható. Nem lembe véve a termelőszöveikelehet ezt elmondani azonban állatállományának veszaz abraktakarmány ellátottságról, mert ez minden szövetkezetnél hiányos, sőt vannak tsz-ek, ahol alig van, vagy egyáltalán nincs abraktakarmány. Ezeken a helyeken nem is tudnak az állatok részére, terme- léstfokozó takarmányozást biztosítani. Egyes termelőszövetkezeteknél meglevő szálastakarmány - hiány pótlására a földműves- szövetkezeti telephelyeken tárolt FM tulajdonát képező 24 vagon szálastakarmány készletből 15 vagon takarmányt kapott a megye. Ebből eddig 540 mázsát utaltak ki a rászoruló szövetkezeteknek, s a feloszlott szövetkezetektől átvett állatok takarmányozása céljára. teségmentes átteleltetése — ha szűkösén is — biztosítottnál látszik. A dolgozó parasztok állatállományának takarmányellátottsága töbhé-kevésbé biztosítva van. Ahol hiány mutatkozik, ott az egyéni gazda igyekszik a hiányt — ha drága pénzen is — pótolni. Az elmúlt évek gyakorlati megfigyelései azt bizonyítják, hogy az egyénileg dolgozó parasztság a szükséges takarmányokat minden körülmények között megteremti állatai részére. Amióta a legeltetési bizottságok munkálkodnak a legelőgazdálkodás megjavításán, határozott javulás állapítható meg. De ez A megye rendelkezésére álla munka még mindig nem kielégítő. A megye legelőterületeinek nagyobb része ma js elhanyagolt és gondozatlan állapotban van. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a legeltetési bizottságok munkájában még sok a hiba. Ez elsősorban onnan adódik, hogy sok helyen a bizottságok átszervezése idején a vezetőségek megválasztása nem a legdemokratikusabb módon történt. A vezetőségekbe nem a legrátermettebb, legalkalmasabb, a legelő- gazdálkodáshoz és az állattenyésztéshez jól értő gazdákat választottak be. Ebből következik. hogy az ilyen helyeken az állattartó és tenyésztő gazdák nem érezték és még ma sem érzik magukénak a legeltetési bizottságokat, mert azok munkájába nem kapcsolódhattak be, gyakorlati tudásukat, tapasztalataikat nem érvényesíthették a köz javára. Sok helyen nem is engedték őket beleszólni a bizottságok munkájába. A községi tanácsok sem adnak kellő segítséget a legeltetési bizottságok munkájához. A legelőgazdálkodás megjavítása. a legeltetési bizottságok vezetőségeinek megválasztása és működése terén fennálló rendellenességek megszüntetése. a hibák kijavítása érdekében a mezőgazdasági igazgatóság a következő intézkedést tette: Elrendelte, hogy február" 28-ig a járások tartsanak a legeltetési bizottságok elnökeinek és a községi körzeti gazdasági felügyelők részére értekezleteket és dolgozzák ki a: legelőgazdálkodás legfontosabb munkáit. Azokon a helyeken, ahol a bizottságok vezetőségei nem a legdemokratikusafoban lettek megválasztva, az állat-. tartó gazdák széleskörű bevonásával demokratikus úton válasszák meg a vezetőségeket. El kell érni, hogy a bizottságok önállóan gazdálkodjanak, hogy minél előbb hatékony* életerős, saját erejükből meg- , élni tudó, önállóan és eredményesen gazdálkodó szervekké fejlődjenek. A községi tanácsok annyi földet juttassanak a bizottságok részére, hogy azon az apaállatok részére szükséges szálas-, abrak- és egyéb takarmányokat megtudják termelni. Helyes, ha a bizottságok megszervezik az „egy szekér trágya” mozgalmat, mert így az állattartóktól ösz- szegyűlt trágyát a legelők, rétek. s egyéb takarmánytermő területek trágyázására használják föl. Az állattenyésztés terén fennálló problémák igen súlyosak, de minden feltétel meg van ahhoz, hogy á községi tanácsok a falu népének segítsék gével sikeresen megoldják ezeket a problémákat.
