Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-23 / 23. szám

1957. március 23. NÓGRÁDI Népöfsóg 9 Méltó búcsúztatás Forgács-lejtő­sön 27 öreg bá­nyász búcsúzott a bányától, de nem véglegesen, mert — mint mondják — rájuk bármi­kor számíthat a dolgozó nép. A tőkés világ­ban bizony nem így búcsúztatták a nyugdíjas bá­nyászokat, mint most azt a hu­szonnyolcat, aki Margittárón nyu­galomba vonul. Meg ne tedd ma, ami Imi napra halasztható! Mrs, Emmy Haydon, az angliai Orpingtonban most ün­nepelte 100. születésnapját. — Egész egyszerűen — hangzott a válasz — elég, ha nem tesszük meg ma azt, amit holnapra lehet halasztani. Életét köszönheti annak, hogy a a jobboldalon van Laurari Mohammed, az algé­riai francia hadsereg tagja életét köszönheti annak, hog'v szíve a jobboldalon van. Az algériai felkelőikkel vívott csa­tában Laurari megsebesült és minthogy a puskagolyó a szí­szive ve táján hatolt testébe, az or­vosok különösnek tartották, hogy még él. Röntgenvizsgá­lat oldotta meg a rejtélyt, Ki­derült, hogy szíve mellkasá­nak jobboldalán dobog. Terjeszkedik, nyújtózkodik Pásztó 1 Pásztó még csak pár éve tölti be a járási székhely meg­tisztelő posztját. Nehéz dolog ez, vezetői fáradoznak is azon, hogy méltó legyen községük és alkalmas is minden tekintet­ben erre a funkcióra. Egy járási székhelyen több tízezer ember fordul meg. Ren­dezettebb utcák, városias külső illeti meg emiatt. Az idei év­ben eszerint tervezgetnek. A község vezetői megdöbbentő­nek tartják, hogy ezen a járá­si székhelyen akadnak még olyan helyek is, ahová nem ve­zették be a villanyt. Különö­sen a perifériákra vonatkozik ez. Az idén újabb három ki­lométernyi területet kapcsol­nak bele a villanyáram orszá­gos hálózatába. Hozzákezdenek az idén a Nagymező út építéséhez is. Igen rossz, elhanyagolt, kikö-* vezetlen út kötötte össze a nagy mezőieket a község köz­pontjával. Most már dolgoznak a megjavításán. Rövidesen makadám utat csinálnak a rossz földútbói, Líj tűzoltószer tár, sportpálya... Minden irányban terjeszke­dik, nyújtózkodik a község. Igen sok befejezés előtt álló építkezés van. Két-három év alatt nem érkezett például annyi tetőfedő cserép, ameny- nyit a múlt héten kaptak. Mégis kevés, tízszer ennyi is elfogyna. Uj tűzoltószertár is épül ebben az évben. Már a betonozás előtt állnak. Tűz- rendészeti szempontból jelen­tős fejlődést jelent majd ez az új épület, hiszen az egész já­rásra kiterjed majd tűzbizton­sági munkájuk. A pásztói tűz­oltók az építkezéssel egyidő- ben fennállásuk 70 éves jubi­leumának megünneplésére is készülnek. A hagyományos tü­zes-bált június végén tartják meg. Ebben az évben elkészül végre a sportpálya. Márcsak a körülkerítése hiányzik. Ez a több mint 9000 lakosú község nem is tud máshol szórakozni, csak az egyetlen sportlétesít­ményen. Sokan űzik a külön­féle sportágakat és még töb­ben fizik »biztatás szórakozta­tó mesterségét. A labdarúgó- pályán kívül atlétikai pálya és motorkerékpárve rsc nyékre al­kalmas terep is készül. Sokan motoroznak a községben, van vagy 250 embernek motorke­rékpárja. ...de moziról ma sem beszélnek De nem is tudnak aztán máshova menni a pásztóiak. A nagyszámú fiatalság nem jár moziba, mert nincsen mozi. Az úgynevezett zöld fal mozi életveszélyes állapotban van, újat még nem kaptak. Nem tudnak hova menni táncolni. Nem működhetnek a színját­szó-csoportok és nem is hívhat­nak le faluszínházat, vagy pes­ti művészeket, mert nincsen kultúrház. Talán 1958-ra lesz majd, ha sikerül valóraváltani a tervet. A jöldművesszövetke- setnek van egy ügyes színjét, szógárdája, ők szokták egy alig 200 személyes nagy terem­ben néhanapján szórakoztatni a községbelieket. De a 9000 ember közül soklkal többen szeretnének művelődni, tanul­ni, nevetni és táncrakelni. A kultúrházhoz a földmű- vesszövetkezetbeliek is hozzá­járulnának egy tekintélyes összeggel, 200 ezer forint hoz- zásegítéssel szeretnék biztosí­tani, hogy melőbb legyen szó­rakozóhelye a nagyszámú kö­zönségnek. Lakás, lakás', lakás... Aztán itt van minden idők legnagyobb gondja a lakás- probléma.. Jelenleg 180 család­nak kellene lakás és össze­vissza ha két-három lakás sza­badul fel havonta. Újat építe­ni nem tudnak, az ellenforra­dalom felrúgott egypár szép tervet. Vannak a községben néhányan, akik tudnának épít­tetni saját erőből, államköl- csönnel. De egyenlőre igen ke­vesen kapják meg az építési engedélyt, anyaghiány miatt. A község vezetőinek talán ezzel egyenrangú nagy gondja az ifjúság helyzete. A fiatalok (eposzisták, mafiszisták) ter­veznének, szórakoznának, ta­„ ..... _____ n uihiáháfe. ha volna hol. De nem tudnak megalakulásuk óta sem összejönni helyszűke miatt! Mégis, bizakodó a hangulat Gondok, tervek, elképzelé­sek vannak még ezrével. Ta­lán sohasem volt nehezebb feladatuk a tanács vezetőinek, mint éppen most. És szeren­cse. hogy nem esnek kétség­be^ ellenkezőleg, bizakodó, op­timista a hangulat. Szabadi VB-titkár, Zeke István elnök és Singer Béla gazdálkodási elő­adó keménykézzel gyűrik le a nehézségeket. Jó érzékkel tud­ják megállapítani, mindig mi a legelső teendő. Igyekeznek megfelelni az emberek bizal­mának. Ők csak morogjanak tovább... Az ellenforradalom han- goskodóiróí van szó, akik november 4-e óta csak mo­rogni mernek. Morgásuk március 15. előtt szinte sut­togássá halkult és csak az alkalmat várták, hogy mi­kor lobbanthatják újra lángra a kedélyeket. Tervük nem sikerült, En­nek egyik oka, hogy karha­talmunk erősnek bizonyult és késznek minden ellen- forradalmi megnyilvánulás azonnali elfojtására, míg másik ok® az volt, hogy azpk az emberek, akiket ideig-óráig hazug jelsza­vakkal sikerült megtévesz­teni, rájöttek, hogy megté­vesztették őket és vissza­tértek a békés termelőmun­kához. Csalódtak tehát újból kapitalista restauráció ma­gyarországi hívei. Nagy csa lódás érte őket akkor is amikor november 4-én beharangozott nyugati ka­tonai intervenció sem segí­tette őket. Számukra talán ez volt az elmúlt 12 év leg­nagyobb csalódása. Elégedetlenek ... Morog nak... Morogjanak csak tovább Mi dolgozunk ... Megért­jük. hogy nekik egyáltalán nem tetszik, ha a gyárak­ban serényen folyik a mun­ka, épülnek az új lakásol és mindenki a legnagyobb igyekezettel dolgozik, hogy életünk egyre szebb és jobb legyen. De azért nem árt szem­mel tartani őket. nehogy ezek a mindenre elszánt gazemberek újra fegyver hez nyúljanak és orvu megtámadják a munkásha­talmat. Ügyelnünk kell ar­ra is, nehogy beépüljenell sorainkba és félrevezető jelszavakkal , megtévessze­nek becsületes emberéket Rá kell, hogy döbbenjenek a morgolódó urak, hogy ha Bármikor Újra Kezdik, né pi államhatalmunk könyör­telenül eltiporja őket. Ok csak morogjanak to­vább. Mi dolgozunk! De ugyanakkor éberek va gyünk! Haaser Antal A bű nősökkel szemben nines kímélet! A? elmúlt napokban, hetekben megmozgatta a közvé­leményt az a körülmény, hogy innen is onnan is letartóz­tattak embereket. Valóban, ellenforradalmi felforgató, ál­lamellenes cselekedetekért az igazságszolgáltatás elé kerül­tek emberek. Ez az igazság, senki nem állítja az ellenke­zőjét. Az igazságot azonban egy egészen furcsa színezettel akarják árnyalni. E letartóztatásról úgy beszélnek, mint ártatlan emberek mcghurcolásáról, rettegésben tartásáról. Nagyon érdekes megfigyelni azt a kutyát, amelyik .nem érzi maga mögött a suhogó vesszőt, mily veszettül csahol. Ha megijednek tőle. bele is mar az emberbe. De ha szem­befordulnak vele. meghunyászkodik, kuckóba húzódva szűkölni kezd. így vannak most ezek a hírverők is. Amíg a mun­káshatalom megzilálva állt, pusztították, mardosták bántat- lanul. Fennhangon üvöltöttük: MŰK. Most, hogy a mun­káshatalom rendezte sorait, egységesebb, erősebb lett, sa- rokbaszorultak, kétségbeesetten szűkölnek, s mivel mást nem tehetnek, rágalmaznak. Igaz, ezen senki nem csodálkozik. Hiszen az lenne a meglepő, ha a rágalmazók hasonszőrű barátaik mellett, most nem emelnének szót. De mivel ők az igazságtól ré­gen különváltan élnek, hát hazudnak. Mert mit állítanak? Hogy ártatlan emberek kerülnek az igazságszolgáltatás elé? Hát az a kérdés, ki szemében ártatlanok? Mert történetesen a pásztói járásban az ellenforrada­lom ideje alatt a néphatalom megdöntéséért harcoló Szép­halmi Pál volt csendőr, erdőkürti lakos, aki fosztogatott, embereket vert, fegyveres bandát szervezett, ez bizony csak az ellenforradalom szemében ártatlan. De ma már tények, dokumentumok sokasága igazolja, hogy kik voltak nálunk október fő alakjai. Berza András (Bandró), pász­tói lakos, közveszélyes bűnöző, többszörösen büntetett elő­életű. Melyik becsületes állampolgár ne helyeselné, hogy ilyen ember, vagy mint Csaba Ernő, aki Posztón a nem­zetőr parancsnoka volt és őrnaggyá léptette magát elő, a pincékből kihozott boroshordóknál ült orgiák mellett, bőgj’ most felelősségre vonják. Nem, ezek az emberek nem ma­radhatnak büntetlenül. Mert hol van olyan ország, ahol elnéznék az olyan cselekedetet, mint amit Varsányi ne­vezetű elvetemült ember tett, hogy apró iskolás gyerme­keket arra kényszerített, hogy’ benzinnel töltött robbanó­palackokat készítsenek, majd kioktatta őket, hogyan kell ezt a szovjet harckocsik ellen alkalmazni. Hát nem kell-e az ilyen elvetemültekre az igazság­szolgáltatásnak a legkeményebben lesújtani? Vajon ölbe tett kézzel nézze az államhatalom, a letűnt világ régi képviselőjét, Petőt, Tar község volt földbirtoko­sát, aki már számba vette, hogy melyik dolgozó paraszthoz került a földosztás idején földje és hogy ezekkel leszámol­hasson? A mi államhatalmunk azért a nép államhatalma, hogy megvédje a nép jogait. És meg is védi. Ezért sújtott le a balassagyarmati járásban is Zólyomi Ferenc Jutáson képzett .Horthy tiszthelyettesre, gki ellenforradalmi tevé­kenysége mellett a környező erdőket is pusztította. Az ellenforradalom ideje alatt feléledtek ezek az eddig alázatos álarc mögé bújt haramiák. Romhányban Sztra- nyovszky horthysta százados, a hírhedt miniszter leszár­mazottja bukkant elő s ott akarta folytatni, ahol elődje abbahagyta: fegyveres csapatot szervezett, hogy vissza­szerezze birtokait. Akadtak követői. Ogel Mihály, volt SS, Berkenye községben késsel szurkolta az embereket, s tar­totta rettegésben a környéket. Ilyenek és ehhez hasonlók, akiket letartóztattak, s akikre most lesújt az igazságszolgáltatás, hogy számon- kérje cselekedeteiket. Érthető, hogy barátaik, Amerika Hangja, Szabad Európa és honi társaik most üvöltenek, de csak üvöltse- nek, a kutyaugatás nem hallatszik az égbe. Olyan államhatalom nem volt, nincs és nem lesz, ame­lyik szótlanul, ölhetett kézzel nézi, hogy megdöntsék. Mi még inkább nem nézzük ezt el. Nekünk nagyon drága ez a hatalom. A dolgozó nép hatalma ez, amelyért munkások, parasztok, értelmiségiek drága vére hullott. Megvédjük! Keményen, kíméletlenül minden rendű és rangú ellenségével szemben. A ;ió kommunistának egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nemcsak a maga bajával törődik, hanem másakon is igyekszik segíteni. Akár egy ember gondjáról van szó. akár többről. Czikora Albin Somosicő Eresztvénytelepi olvasónk még az ellenforradalom előtt bí­rálta az üzem vezetőségér, mert nem gondoskodik a telep vízellátásáról. A Szabad Nóg- rád akkor a „Palóc Dudásban“ írt erről, de eredménytelenül. Az üzem vezetőségének, úgy látszik, nem erős oldala a bíró. lat meghallgatása és hasznosí­tása. Czikora elvtárs most így ír erről: „Sajnos, a vízellátás azóta sem nyert elintézést, sőt most még rosszabbra fordult a hely­zet, mert a hóolvadás idején a mi hátunkban nagyon meg­szaporodott Ugyan a víz, de csak hólével. Eddig tehát isza­pos és sáros volt. ezért volt ihatatlan, most pedig a hó kel- lenretlen ízétől nem lehet inni. Amikor az üzemünknél a ter­melés még nem haladt a ren­des mederben, meg lehetett volna csináltatni, ha az üzem- vezetőség egy kicsit is a dolgo­zók érdekét nézte volna." De ne gondolják, kedves oL OLVASÓINK ÍRJÁK vasóiník, hogy csak ez bántja a mi fiatal levélírónkat. Példát mulat mindenkinek, hogyan kell gondoskodni másokról. „Most pedig egy olyan eset­ről szeretnék írni, amit én, mint fiatal kommunista nem tudok elnézni szótlanul — írja — tehát erre nézve is választ és intézkedést várok. Van ná­lunk az üzemnél egy hat gyér- melces női dolgozó. Somoskői Mihályné, aki különváltan él a férjétől, mert az részeges volt és a feleségét mindig verte. Ez az asszony január közepe táján beteg lett. Amikor az orvos ki­irta munkára. bizony még elég gyenge volt. Akkor az üzem­vezető. Molnár elvtárs haza­küldte március 1-ig fagy- szabadságra, Az üzem a fagy­szabadságra küldött dolgozó­kat 50 százalékos fizetéssel szá­molta el. Ennek az elvtársnő­nek pedig egy fillért sem fizet­tek ki. Legalább a szociális ke­retből részesíthették volna se­gélyben, adnának eqy-pgy be­tegnek 10-—'20 forinttal keve­sebbet és akkor neki is jutna, hiszen igazán nagyon rá van szorulva." Ügy hisszük, minden olva­sónk egyetért velünk abban, hogy az üzem vezetősége tény. leg többet törődhetne a dolgo­zók gondjával, bajával és sze­retnénk, ha a lapon keresztül tájékoztatnák olvasóinkat, ho­gyan akarják az elkövetett hi­bákat kijavítani, minél előbb gondoskodni a dolgozók ivóvíz ellátásáról és segíteni ezen a hatgyermekes családanyán. Október 23-án írt levelében Muflár József vájár arra kér­te a szerkesztőséget, hogy sürgősen bíráljuk meg a MÁVAUT munkásszállítóit, mert a kishartyáni bányászok nagyon gyakran nein jutnak el munkahelyükre a MÁVAUT hibájából. „Kishartyánban lakunk és a Kisterenyei Szénbányák újlaki üzemében dolgozunk — írta. — A munkásjáratok Szécsény- ből, Szécsényfelfaluból és Ma­gyar gécből indulnak. Mire- Kishartyánba érnek — ez az utolsó megállóhely — megtel­nek különböző üzemek mun­kásaival. akik nem tartoznak a bányászjáratra, sőt csirkét, libát is a bányászjáraton szál­lítanak a piacra. Ellenőrzés nincs, fegyelem nincs, úgy lát­szik, senkinek sem bántja a lelkiismeretét, hogy öt bá­nyász az út szélén áll órák hosszat, mert ha a nappalos szakra nem sikerül eljutnunk, próbálkozunk délután, haza jövünk éjfél titán egy órakor és reggel önkor megint kint ál­lunk az út szélén, ott töltjük a fizetett szabadságunkat. Az intézkedés sürgős, mert ma is lemaradtunk”. Az ellenforradalmi esemé­nyek — amelyben a MÁVAUT több dolgozójának nem kis ré­sze volt — a végsőkig élezték ezt a helyzetet. Annyira, hogv végül is a bánya vette át mun­kásainak a szállítását. És mit ír Muflár elvtárs ma: „Tuda­tom az elvtársakkal, hogy a bányászszállítás az utóbbi idő­ben megjavult, jelenleg nincs vele semmi baj. Kaptunk még egy kocsit és a fokozottabb ellenőrzés lehetővé tette, hogy minden bányász naponta el­jusson munkahelyére. A gya­kori ellenőrzésnek köszönhető az is, hogy a kofák és egyéb potyautasok is eltűnteik a bár ny ászjárataikról." Minél több ilyen értesítést szeretnénk kapni megyénk ősz- szes dolgozóitól, akiknek ré­gebben az élet más területén is panaszra volt okuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents