Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)
1957-03-23 / 23. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. március 23. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség országos szervező bizottságának felhívása a magyar ifjúsághoz A szovjet-magyar baráti kapcsolatok további megszilárdítása erősíti az emberiség békéjét KEDVES ELVTÁRSAK! BARÁTAINK! MAGYAR FIÚK ÉS LEÁNYOK! Hozzátok szólunk, akik hűek maradtatok a marxizmus'—le- ninizmus tanításaihoz, a szocializmus ügyéihez, a kommunisták pártjához. Hozzátok, akik a párt vezetésével ma újra harcra gyülekeztek az ellenforradalom ellen, a szocialista Magyarország felépítéséért. Hozzátok szólunk, barátaink, akik a közelmúlt példátlan lélekmérgezése ellenére, ma már tisztán láttok. Felismertétek, hogyha győz az ellenforradalom, az ifjúságot ismét a politikai és gazdasági elnyomás láncára fűzi. Hozzátok szólunk, akik készek vagytok cselekedni, segíteni pártunknak a proletárdiktatúra erősítésében, hogy 1 lazánkban többé soha senki ne emelhessen kezet szocialista vívmányainkra — a munkáshatalomra. Hozzátok szólunk, fiatal barátaink. akik forrón szeretitek hazánkat, a Magyar Népköz, társaságot, és az izzó kcfhók, a szénfalak, a gépek mellett, szántóföldeken és az iskolapadokban alkotó munkátokkal, velünk együtt akarjátok kivívni a derűsebb jövőt. Hozzátok szólunk: gyertek, adjatok kezet nekünk, álljatok közénk, lépjetek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség sok nehéz csatát nyert, a mártírok vérével megszentelt zászlaja alá! Azokhoz a leányokhoz, fiúkhoz szólunk, akik nem félnek a harctól, a nehézségektől akik maguk és társaik jellemét a szocializmusért vívott küzdelemben akarják acélozni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi útunk — az ellenforradalom erőinek teljes szét. verése, a szocializmus felépítése hazánkban — nem lesz könnyű út. S' Az ifjúság legjobbjai csatasorba álltakt ' '.•» A kommunista fiatalok részt vállalnak a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány előtt álló hatalmas feladatok végrehajtásában. Elöl akarnak járni a szocialista építőmunkában és hazánk, népi államunk fegyveres védelmében egyaránt. Ehhez olyan szervezetre van szükségük, amelyet a párt vezet, amely félreérthetetlenül kimondja céljait és tettekkel igazolja hovatartozását. Egységes abban az akaratában és elhatározásában, h&gy minden erejével és képességével, a Magyar Szocialista Munkáspárt útmutatásai alapján,' a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Egységes abban, hogy a marxizmus— Ieninizmus eszméit vallja magáénak, s az igaz hazafiság és proletár nemzetköziség szellemében tömöríti soraiba az ifjúság leghaladóbb részét. Ez a felismerés szülte az ifjúság körében a kívánságot a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozására. Pártunk Központi Bizottsága — megvizsgálva az ifjúság legjobbjainak kérését — úgy határozott, hogy a „magyar ifjúság szocialista egységének megteremtése, a magyar ifjúság kommunista nevelésének elősegítése és a párt utánpótlásának biztosítása érdekében” létre kell hozni a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Ifjú kommunisták, fiatal barátaink! Nagy és megtisztelő feladat áll a Kommunista Ifjúsági Szövetség előtt. Segíteni kell a pártnak az új szocialista világ építésében, hazaszerető, tisztaerkölcsű, öntudatos magyar ifjúság nevelésében, a népünk, munkásosztályunk legjobbjai által annyiszor megálmodott álmok valóraváltásá- ban. Aki vallja ezt a küldetést, jöjjön közénk, lépjen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak sorába. Szövetségünknek tagjai lehetnek mindazok a 16 és 28 év közötti fiatalok, akik egyetértenek szövetségünk célkitűzéseivel és tevékenyen részt vesznek a Kommunista Ifjúsági Szövetség valamelyik alapszervezetének munkájában. Elvtársák! Kedves barátaink! A Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak harca a szocializmus építéséért csak a párt vezetésével, a kommunisták segítségével, támogatásával lehet eredményes. Ezért fordulunk az MSZMP minden szervezetéhez és tagjához, minden kommunistához, a párt régi harcosaihoz, a KIMSZ volt veztőihez és tagjaihoz, a tapasztalt ifjúsági vezetőkhöz, segítsenek nekünk útmutatásaikkal és jótanácsaikkal, segítsenek jó szóval, s ha szükséges, elvtársi bírálattal is. Kérjük a szülőket, tanítókat, az idősebb munkásokat, hazánk tudósait, haladó íróit és művészeit, az ifjúság minden igaz barátját, álljanak mellénk, segítsenek mostani nagy vállalkozásunkban. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság legszebb forradalmi hagyományainak örököse. Magáénak tekinti és ápolja mindazt, ami a magyar nép történetében haladó és előremutató volt. Megőrzi és továbbviszi az 1848-as szabadságharc hőseinek, a márciusi ifjaknak dicső emlékét. Lelkesítő példaként tekint az 1919-es magyar proletárforradalom ifjú hő>ei- re. Folytatója kíván lenni a KIMSZ áldozatos küzdelmeinek. Olyan elvhűségre, forradalmi elszántságra és harci bátorságra törekszik, mint amilyent ifjú kommunista elődeink tanúsítottak a legnehezebb üldöztetés és elnyomatás közepette is. Az ő hitükkel, az ő példájuk nyomán emeljük most újra magasba a magyar ifjú kommunisták nemzetiszínű és vörös zászlaját, a szocializmusért vívott harc lobogóját. S ma, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség születése napján, az első magyar proletárdiktatúra győzelmének 38. évfordulóján megfogadjuk, hogy pártunk vezetésével, népünkkel együtt kivívjuk a szocializmus diadalát hazánkban. A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG ORSZÁGOS SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA Borbély Sándor, Eperjesi 14s zló, Gosztonyi János, Komócsin Zoltán, Koós Béla, Nagy Tibor, Szatmári Miklós, Trencsényi- Waldapfel Imre, Várnai Ferenc. A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének fogadása a magyar kormány- és pártküldöttség tiszteletére! Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön este a „Szovjetszkaja" szállóban fogadást adott a magyar kormány- és pártküldöttség moszkvai tartózkodása alkalmából. A fogadáson részt vettek a magyar küldöttség tagjai. Szovjet részről a fogadáson megjelentek a párt és állam vezetői, továbbá a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a Moszkvába akkreditált diplomáinál képviseletek számos vezetője. Teljes számban ott voltak az ázsiai és afrikai országok Moszkvában működő diplomáciai képviselői és jelen. volt sok európai Semleges ország — így Svédország, Finnország és Svájc — moszkvai diplomáciai képvislője is. A rendkívül szívélyes hangulatban lefolyt fogadáson Kádár János, a forradalmi munkás-páraszt'kormány elnöke, az MSZMP intéző bizottságának elnöke, a magyar küldöttség vezetője pohárköszöntőt mondott. Kijelentette, hogy a magyar nép számára nagyjelentőségűek azok a tárgyalások, amelyek párt- és kormányküldöttségeink között folynak. A tárgyalások Célja a napirenden levő kérdések megoldásán túl a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti baráti és szövetségi kapcsolatok további erősítése és elmélyítése. Mi úgy véljük, hogy Magyarország és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak elmélyítése nemcsak államaink közvetlen érdeke. Népeink barátságának további erősödését helyeselni fogja mindenki, aki világosan látja, hogy a szocialista országok egységének, baráti kapcsolatainak további megszilárdítása erősíti a népek, az emberiség békéjét is. Úgy véljük, hogy tárgyalásainkat kellően értékelik azok a népek és kormányok is, amelyek nem tartoznak a szocialista táborhoz, de hívei a népek és az országok közötti ba7979 A dicsőséges Tanácsköztársaság évfordulóján emlékezzünk azokra, akik 1919 nehéz, felemelő napjaiban, a dolgozók bizalmából a vezetés feladatát látták el. A kép, amely 1919-ben készült a salgótarjáni direktórium vezetőiről. Középen Priska Dezső, a direktórium el-, nőké. ■ ..» ov Több fontosabb tennivalót tűzött napirendre a megyei tanács A megyei tanács végrehajtó bizottsága helyes elgondolás alapján tervbe vette, hogy a jövőben szakít azzal az eddig követett gyakorlattal, hogy túlsúlyban csak a falu felé dolgozott. Közben az ipari területtel nem volt megfelelő kapcsolata. Maguk az ipari üzemek dolgozói is elmondták, hogy nem ismerik eléggé a tanács tevékenységét. A végrehajtó bizottság elsőnek tervbe vette, hogy ennek a hiányosságnak a megszüntetésére a jövőben rendszeresen tanácstagi gyűléseket tartanak az üzemekben. Ezeken a megbeszéléseken egy-egy fontosabb intézkedés előtt, vagy végrehajtása közben a végrehajtó bizottság valamelyik tagja le megy az üzemekbe, ahol ismerteti a tennivalókat és kikéri az üzemek dolgozóinak véleményét. Megyesierte községi tanácsüléseket tartanak Megyeszerte tartják a községi tanácsüléseket. Legtöbb községben a mostani tanácsüléseken a tavaszi mezőgazda- sági munkával járó feladatokat tűzték napirendre. Egynéhány községben azonban a mezőgazdasági munkákkal járó feladatok megbeszélése mellett napirendre tűzték a községfejlesztési feladatok megbeszélését is. ráti kapcsolatoknak az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, azok, akik hívei a béke ügyének. Ismeretes, hogy a Magyar Népköztársaság — területét és lakosságát tekintve — kis ország. Ugyancsak ismeretes, hogy a Szovjetunió hatalmas ország. A mi kis országunk küldöttségét tehát felemelő érzés tölti el, amikor azt ta- oasztalia, hogy a hatalmas Szovjetunió tiszteletben tartja a Magyar Népköztársaság függetlenségét és szuverenitását és ezt az álláspontját a napirenden szereplő kérdések megbeszélésénél s a tárgyalások minden mozzanatánál egyaránt kifejezésre juttatja. A fogadáson pohárköszöntőt mondott N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is. A szovjet nép egész szívével üdvözli a magyar dolgozóknak az ellenforradalom sötét érői felet aratott győzelmét — mondotta. Mindig az volt és az lesz legforróbb kívánságunk, hogy baráti és egyenjogúságon nyugvó kapcsolatokat tartsunk fenn minden országgal, és néppel, elsősorban a szocialista államokkal. Ami a Szovjetunió népeinek a magyar nép iránti őszinte baráti érzelmeit illeti, mi kijelentjük, hogy semmi sem ingathatja meg ezeket az érzelmeket. Népeink barátsága kiállta az idők próbáját és még jobban megedződött a közelmúlt eseményei során. Népeink, amelyeket egyesítenek a szocializmus közös eszméi, hűek a proletár internacionalizmus nagy eszméihez és nem egyszer siettek egymás segítségére. Mindnyájunk számára emlékezetes az 1919-es esztendő, amikor a magyar proletariátus elsőként lépett a szocialista forradalomnak Oroszország munkásosztálya által megkezdett útjára. A nagy Lenin forrón üdvözölte Magyarország dolgozóinak a burzsoá és földesúri rend elleni hősies harcát. A baráti országúk képviselői részéről rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar kormányküldöttség tagjai iránt. A különböző nagykövetek, ügyvivők, ideértve az ázsiai semleges országok képviselőit is, sorra kérték fel a szovjet kormányt és az SZKP jelenlevő vezetőit, hogy mutassák be őket Kádár elvtársnak, vagy a magyar delegáció más tagjának, tegyék lehetővé, hogy néhány szót válthassanak. velük. III. rész A z élet azonban tovább zajlik. A kedélyek megnyugodnak. Azaz mégsem. Az orosz katonák már összebarátkoznak a gyerekekkel, sőt a kis Szabó Feri még futball- labdáját is elvitte a piacra és ntost — uram bocsá’ — az orosz katonák futballoznak a gyerekekkel. S megindul a vándorlás a házakból a piacra, hogy hazaparancsolják á gyerekeket. De úgy látszik mindez olyan, mint lyukas szitába vizet önteni. Mert hazamennek jobbról és visszajönnek balról. Sőt mi több, a kislányok meg már ott vannak a tanknál, A fiatal Torjákné futva teszi meg a pár száz méteres utat, hogy hazaparancsolja a 4 éves Arankát. A gyerek szabódik. — Anyu haggyál még egy kicsit — és még a csöppség könyörög, Torjákné érdekes, világraszóló felfedezést tesz. Észreveszi. hogy a tank lánca el van szakadva, jóleső érzés futja át fiatal testét. — Hát azért állt ez meg Sza- niszlón — szakad fel belőle a megkönnyebbülés. Most már nem bántja a kislányt, hanem úgy szalad, hogy még Zátopek is elmaradna mögötte. Most már be tudja bizonyítani Csi- csókánénak, hogy ő is tud ám valami újat. — Lehet lányom — fogadja leereszkedően Csicsókáné a lihegő asszonyt —, de azért én csak amondó vagyok, mégsem üdvös oda engedni a gyerekeket. Mert lehet — fejtegeti elgondolását tovább —, hogy szándékosan rontották el, hogy legyen idejük kiválogatni a gyerekeket. Mert tudod Pesten minden gyereket összeszedtek, mondja a rádió és biztos sok bajuk van a beteg gyerekekkel. Most aztán már csak az egészséges gyerek kell nekik. De minden beszéd hiába. Hiszen ha minden csöppség úgy megértené Csicsókánét, mint Torjákné, akkor messzire elkerülnék a katona bácsikat. Ehelyett azonban még több gyerek gyűlik össze és utána boldogan szaladnak haza a fekete kenyérrel, amit a katonáktól kaptak... Béla bácsi, az öreg bányanyugdíjas végigjárta a 14:es háborút, orosz fogságban is volt. így hát töri az orosz nyelvet. Mint a gyerekek, ő is elmerészkedett a harckocsihoz és ha nehezen is értette meg magát a fiatal szovjet harcosokkal, mégis ott voltak pontosan 12 órakor Béla bácsinál, mind a hárman jó magyaros ebéden. Igaz, szidták is szegény jó Béla bácsit a bányatelep egyes asszonyai. A mai nap igen csak mozgalmas, még csak dél van és mégis .mi minden történik ebben a völgybe szorított árva kis bányatelepen. Azt hinné az ember, hogy most már megnyugodnak a kedélyek és mindenki csendben, nyugodtan megebédel. Ügy látszik a mai napot maga az Isten is megverte. Tessék, már a rádióban is harangoznak 12 órakor. Igen ám, de miért, hisz eddig sohasem szólt a harang. És honnan harangoznak, ha Pesten még a templomokat is összetörték. Nem kisebb probléma, mint a déli harangszó hozta ismét a kemence köré a telep asszonyait. Most azonban nem elnökölt sokáig Csicsókáné a gyámoltalan asz- szonysereg felett, mert otthon voltak ám az emberek. Mondogatták is jópáran: „Jobb volt míg dolgoztak, mert akkor legalább nyugodtan összejöhettünk bármikor.” Most innen is. onnan is kiabálr Juli. Teri. gyere adj ebé Ha fájón is. de szétvált okos gyülekezet, tervezve nyugodtabb időt. É s amikor az óramutató az 1-re ért, az ebéd már mindenütt befejeződött. Az asz- szonyok mosogattak, az emberek a rádiót csavargatták. Azaz nem mindenütt volt így, Molnárék, Takácsék és Fodorék még mindig nem tudták eldönteni, mit csináljanak, hova tegyék a gyorsan vágott sovány disznót. Ezalatt azonban a gyerekekkel nem törődött senki, rájuk köszöntött az igazi szabadság. Közben a három szovjet harcos is visszatért a tankhoz. Derékszíjukat engedték meg, Béla bácsi ebédje után. A sok gyerek meg árgus szemekkel figyelt. Egyszer csak eltűnt az egyik harcos és rövid idő múlva egy doboz kockacukorral jött elő. Felment a hárckocsi tetejére és a nyitott ajtón át beszórta a kocsi belsejébe a cukrot. Nosza a gyerekeknek sem kellett több. Egymást törve ugráltak a harckocsi belsejébe a cukorért. A három harcos szája széles nevetésre húzódott, ennyi boldogság láttán. A z asszonyok között azonban még nagyítóval sem lehetne a boldogságot felfedezni. A kis telepi boltba egy falusi téved be. Alig tudja száját összefogni örömében, miközben beszél a boltban levő három asszonynak. — Higgyék el asszonyok, soha nem volt ilyen jó világ. Nem is bánnám, ha sokáig tartana. Mert látják nem dolgozok és mégis több fizetést kapok. mint amikor dolgoztam. — És most honnan jön? — kérdi bátortalanul Kulcsár- né. — Tarjánból. Tudják mi van ott. Az üzleteket teljesen kiürítik. Most még azt is elviszik, ami azelőtt sosem kellett. Én is vettem 15 bilit, ott van a kocsin. Mert tudják — mondja bizalmaskodva — elveszik a pénz. Azt mondta a feleségem, vegyek akármit, csak a pénzt költsem el. Nekem már csak bili jutott. És indul ki az útra a várakozó lovaskocsihoz. E zután kétszer sem kell mondani, hogy a telepi asszonyok kivétel nélkül megjelentek a boltban. Szegény árusító azt sem tudta, hol a feje. De nézzük meg, mi is történik a boltban. (Folytatás* következik)
