Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)
1957-03-20 / 22. szám
« NÓGRÁDI Népújság 1957. március SO. Mindszenty etesi követe, és ami mögötte van Az ellenforradalom ideje alatt a katolikus egyház sem maradt tétlenül. Nemcsak hogy nem maradt tétlen, hanem — összefogva a legreak- ciósabb elemek Mindszentyvel az élen — szorosan felzárkóztak a fasiszták, a börtönből kiszabadult gyilkosok, rablók soraiba, és erejüktől telhetőén támogatták őket. Igyekeztek a népi hatalmat bemocskolni, megdönteni, porba tiporni. Ezt az alkalmat használták ki az államtól való függetlenítésve és felrúgták az egyház és az állam közötti egyességet. Nekik már nincs szükségük Ilyenre — mondogatták. Még azokat a papokat is leváltották, zaklatták, akik az elmúlt években a nép érdekei, és kívánsága szerint szót emeltek a békéért. Mindszenty klikkjének és követőjének ez nem volt az ínyükre. Már hogy is lett volna. A béke egyet jelentet; a nép államának erősödésével, a szocializmus építésével. De számukra mit ér olyan rendszer, ahol a katolikus egyháznak, nincs ezer holdakra kiterjedő vagyona és nem tudja mivel foglalkoztatni a hívőket. Ezek a gondolatok, nézetek mind arra vallanak, hogy a katolikus egyház kihírdetői, a papok sem hisznek a túlvilágban. Az egyháznak a mennyországról szóló tanításait bármikor képesek felcserélni azzal az egyszerű népi közmondással, hogy „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”. Ez a tudat vezette őket abban is. hogy beleszóljanak fontos állami ügyekbe és önkényesen, vagy fondorlatos módon kijátszva, olyan embereket tegyenek félre az útjukból, váltsanak le. akiket állami szerv nevezett ki, állított funkcióba és akiknek a leváltására is csak állami szervek hivatottak. Mi történt november 30-án Etesen ? Ennek bizonyítására jó például szolgál az Etes községben november 30-án lezajló eseménye. Az itteni plébános, Kabar Sándor nyakra-főre szervezte a gyűléseket. Határozott célja volt, hogy Kerényi Dánielt, az iskola igazgatóját munkájából eltávolítja. Hogy miért? ..; Annyi bizonyos, hogy már sok vitájuk volt egymással. Elvileg nem egyeztek. Hiszen az iskola igazgatója 1948 óta párttag, materialista, a pap a kelletténél is túlzottabb idealista. Kerényi elvtárs tudta, hogy a párttagság, a józan ész és a munkájából eredő feladatok kötelességeket rónak rá, melyeket ő igyekezett a legjobban megvalósítani. A baj, a vita, a személyeskedés mégis az elvi különbségből adódott. A plébános elérkezettnek látta az időt, hogy összes „tartozásait” lerója. Mint az ellen- forradalom egyik eszmei szervezője, irányítója — Etes községben — előre megtette az intézkedést, hogy a délután megtartott ülésen az általa szerkesztett három napirendet — vagy ahogy ebben az időben mondották, három pontot —, a részvevők elfogadják. Ez nem volt más, mint az orosz nyelv eltörlése és helyette a hittanoktatás bevezetése, a társadalmi iskolákban visz- szaállítani az istentiszteleteket és végül — ez volt a legfontosabb, mert ez szabad utat nyitott volna előtte — az iskola igazgatót, Kerényi Dánielt leváltani. Jól szervezte a dolgot, mert két-három fiatal felszólalása után — akik különben nem is ismerték Herényit — az iskola igazgatót leváltják. Így terve sikerült, sőt még azt is kiokoskodta, hogy — bár többéves nevelőmunkája fűzte Kerényi elvtársat Etes községhez — kiküldjék a község területéről. Még azon a napon el kellett hagynia a falut és megtiltották számára, hogy oda bemehessen. Az ellenforradalom képviselője az iskolaigazgatói székben Most aztán vizsgáljuk tovább: egyszerűen csak bosszú- állás volt, amit a plébános úr Kerényi elvtárs ellen tett? Nem! Ebben az ügyben a bo-sz- szúállás mellett kemény bizonyíték van, amely nem válik a plébános úr dicséretére. Ugyanis a leváltott Kerényi Dániel helyébe, Bozó József tanító került az igazgatói székbe. így maga ez a név nem sokat mond. De ha megmondjuk, hogy ez a Bozó József Garamvölgyi Antal, a volt főszolgabíró sógora — aki a megyei nemzeti bizottságot vezette, az ellenforradalom megyei legvéresebb vezére, fő részese volt a december 8-án Tarján- ban lezajlott eseményeknek — mindjárt közelebb állunk a valósághoz. Világossá válik, hogy az itt történtek nem egyszerűen mindentől függetlenül álló esemény. Osztályharc volt ez a javából. Bozó József igen tevékeny munkatársa volt Kabár plébános úrnak. Bízott benne. Elvben is egymásra találtak. A jó barátságot, a közös elvek még szorosabbá fűzik és ami közbejátszott, így közelébe került egy olyan embernek — aki az ő szemükben — a megye vezetője volt. Ezt a hajlamot, ezt a törekvést egyszerűen ellenforradalmi tevékenységnek nevezhetjük. Senki se mondja, nem is hiszszük, hogy ebben az időben az iskolaigazgató személye volt a legfontosabb — bár az is fontos —, hanem a rend helyreállítása. De a plébános úr ezzel a kötelességével, feladatával visszaélt s ők — rajtakí- vül ki tudja hányán még a megbékélés helyett nyugtalanították az embereket. Miért? ... Hogy a régi rend teljes valóságban úgy, ahogy azt Mindszenty hirdette, visszaálljon. K. B. Vanyart községben már befejezték a tavaszi vetést Vanyarc község dolgozó parasztjai tavaszi árpából 470 holdat vetettek be. E munka során árpafajtájukat 20 mázsa cserevetőmaggal frissítették. Borsóból is 120 hold a vetésterületük, amelyből 90 holdon szerződést is kötöttek az állam, mai. Most fejezték be a 15 hold zab elvetését és ezzel végére jártak a főbb tavaszi 1 munkáknak. rr Diósjenőn segítséget kémek Diósjenőn megyénk egyik legszebb iskoláját építettük fel. Most már az a feladata a nevelőknek, gyermekeknek és a szülői munkaközösségnek, hogy a szép iskola mellé méltó környezetet is teremtsenek. A diósjenőiek írják; mi erre már felkészültünk, s az a tervünk, hogy 1000 darab virágpalántával, sok kis facsemetével és más növénydíszekkel ékesítjük iskolánk környékét. Ebben az évben szeretnénk még megvalósítani egv iskolai csemete-, rózsa- és egy gyakorlókertet, ahol az iskola növendékei sok gyakorlati tapasztalatra, ismeretre tehetnének szert. Ez a mi tervünk!... De ez csak terv marad mind addig, amíg az iskolánk nem lesz körülkerítve. Különben kár lenne a fáradozásért. Sajnos az iskola elkerítése nem rajtunk múlik, bár a kerítés drótja már ősz óta az iskolában van, de az ehhez szükséges betonoszlopok már október óta Balassagyarmaton várnak a szállításra készen. Mi már sokszor erős. ködtünk, hogy haladhassunk, de sikertelenül. Most már a Megyei Tanács Oktatási Osztályát- kérjük, hogy biztosítsák az oszlopokért járó összeget — mivel erre már hónapokkal előbb ígéretet is kaptunk —, hogy terveink mjelőbb megvalósulhassanak. Hiszen nem sok az időnk már a rügyfakadásig és nem szeretnénk ezt a munkát ismét egy évvel később kezdeni. Berki Mihályné igazgató. Végh László tanár, Ítéletet hirdettek a fegyveres GirfS Emília ügyében A napokban a megyei bíróságon került sor Girtl Emiliá nak —, a Salgótarjáni Acélárugyárban székelő Hadadi SS tiszt parancsnoksága alatt álló ellenforradalmi, géppisztolyos osztag egyik tevékeny tagjának — tárgyalására. A vádlott mindvégig igyekezett a politikai analfabéta látszatát kelteni. Még azt sem akarta tudni, milyen kormány vezeti az országot, pedig annak idején nagyon sokszor eldalolták, hogy le a Kádár-kormánnyal. Erről a kihallgatott tanúk is elég sokat beszél tek, de arról is, hogy nem egy alkalommal tett egy olyan kijelentést: „Én egyedül vállalom a 150 kommunista kivégzését“. Ez vajon a politikai analfabétizmusra vall? Nem! Az sem, hogy részt vett a munkásőrök lefegyverzésében, a sztrájk tartósításában. Amint az a tárgyaláson is elég világossá vált, a Hadadi csoport a rendszer, az állam ellen tevékenykedett. Erről Tudott Girtl Emilia is. Tudta, mit tesz akkor, amikor kijelentéseiben szemrebbenés nélkül csak úgy osztogatta a halált a kommunistáknak. Ezek szerint a népnek, a kommunistáknak, a nép legjobb fiainak volt a tudatos ellensége. A tárgyaláson legkisebb tanújelét sem adta annak, hogy | megbánta volna, amit tett. Ma. j gatartása mindvégig cinikus jvoit. Ellenséges gondolatait j szinte hallani lehetett a tá-r- | gyalóteremben. — Ö bízott az ! el lenforradalomban. Csak ak- : kor kezdett cinikussága aláhb- i hagyni, akkor kezdett elérzé- j kény ülni, amikor az ítéletet ki. j hirdették. így fő büntetésként 5 évi í börtönt és mellékbüntetésként 5 évre eltiltották az • állampolgári jogok gyakorlásától, ugyancsak 5 évre j kiközösítették Salgótarján város területéről. 1 Ezenkívül — a bíróság ítélete { szerint — még fele vagyonát is elkobozzák. 1 Megérdemli, rászolgált. P ista bácsi megállt a ház sarkánál, úgy, mint ahogy a tábornok a hadsereg előtt. Egy ideig mustrálta,- nézte jobbról, nézte balrói. Szóval mindenképpen megnyerte tetszését. Ilyenről álmodozott ő már régen. Jóleső érzéssel összedörzsölte kezeit. — Na, holnapután beköltözünk — adta ki a jelszót mintegy sajátmagának. Mert nem egyébről volt szó. mint arról. hogy elkészült az új lakás. Igaz. egy kicsit a falu szélére esik, de hát annyi baj legyen. Szép két szoba, tágas konyha, nagy. világos ablakok... Vagyis minden megvolt, ami egy jóképű házhoz szükséges. Volt vele baj elég. Az is igaz. De az állam is segített. Huszonötezer forint bosszúlejáratú kölcsönt vett fel. Mondta is az apósa (aki minden csodálkozás ellenére tisztelendő a faluban), olyan szép a ház, hogy még rezidencia is lehetne. A lakásszentelőt is hamarosan megtartották. Jó sültek, friss bor, zene. vigalom ..; Igen jól érezték magukat, majd az egész rokonság ott volt. élén a tisztelendő úrral. Pista bácsi sürgött- forgott. kínálgatta a vendégeket..: egzecérozta (no meg szemmeltartotta) fiatal, csinos feleségét... És iszogatott. Kettő-háromannyit. mint a többiek. Kezdetben még csak ment valahogy. Egész tűrhetően hozzászólt a világpolitikai eseményekről szóló vitához. Igaz, sok nézeteltérés sem akadt, hiszen valamennyien nyugatra „húztak”. De később csak-csak megsavanyodott a bor a szájában, amikor arra gondolt, hogy a 25 ezret ki is kell fizetni. Csak az első liter után felejtette el az egészétet A füstöt már vágni lehetett a teremben. Kiabálás, javaslatok, szavazás — aztán újra kiabálás ... Vagyis a községi „forradalmi bizottság" ülésezett. Pista bácsi az első sorban foglalt heA 25 000 forint lyet és kettő helyett is veszekedett, kiabált, hadonászott. — Úgy van. igazi demokrácia kell nekünk ... Eleget nyúzták már a népet ..; — s ehhez hasonló megjegyzések voltak hozzászólásai. Azokban az október végi napokban mindenütt ott volt. Úgy futkározott a faluban, mintha attól függene az élete. Ha egy kis ideje akadt, hallgatta a rádiót. Ebéd után meg egy-egy órácskára apósával jött össze, értékelték, tervezték, árgus szemekkel figyelték az eseményeket __ P ista bácsi pedig különböző politikai meggondolások mellett főleg a gazdasági oldala miatt szurkolt akkor erősen. Még magának is félve mondta ki. de azért, ahogy csúsztak a dolgok jobbra, úgy erősödött benne a gondolat: „Hátha nem kell kifizetni a kölcsönt..." ★ H i-í-nye, azt a keserves ... — eresztett meg egy alapos káromkodást, amikor a rádió bemondta a Kádár-kormány megalakulását. Tehetetlen mérge azonban csakhamar elszállt, s még nagyobb ügy buzgalommal „tevékenykedett’1. De telt-múlt az idő, a „forradalmi bizottságnak" kiadták az útját. Vagy két hétig nem csinált egyebet, mint morgott és vad rémhíreken törte a fejét ... Megfigyelte, hol lehet valamiféle szalmaszálba kapaszkodni. Ahogy szorgalmasan járogatott az italboltba, egyszercsak másik két cimborájának derült ábrázatába ütközik. — Hát titeket mi lelt? — Pszt — intettek amazok —. nagy újságot mondunk. Pista bácsi már úgy állt, mint a megtestesült kíváncsiság. Még hogy neki tudnak valami újságot mondani? Széket tolt maga alá. aztán intett: — Na, ki vele!... — MŰK — bökték ki a cimborák. — Tik be vagytok rúgva — horkant fel Pista bácsi. — Dehogy vagyunk, csak a nagy újságot mondtuk ... Pista bácsit elöntötte az epe. — De most már értelmesen beszéljetek. különben kizavarlak benneteket! — Szóval MŰK ... Márciusban újra kezdjük — és sokat sejtően kuncogtak hozzá. Mintha mennyei világosság gyűlt volna Pista bácsi íejében, s egyből a 25 ezer jutott az eszébe ... Úgy otthagyta faképnél cimboráit, mint szent Pál az oláhokat. Egyenesen apósához szaladt. A sarkon majd felborította Perényit, aki lelógó orral közölte, hogy az éjszaka letartóztatták a volt 'forradalmi bizottság” elnökét, meg a volt „nemzetőrség" parancsnokát fegyverrejtegetésért. Egy nagy pofon sem hatott volna jó- zanítóbban. Pista bácsi csak intett egyet és sietett tovább. Ám alig haladt vagy ötven lépést, a postásfiú kiabált utána: — Egy ajánlott levelet hoztam... Rosszatsejtően bontotta fel. már csak azért is. mert a feladónak az Országos Takarékpénztár állott rajta. Aztán nagy, tágranyílt szemmel olvasta: „Felhívjuk figyelmét, hogy ... házépítési kölcsöne 1957. április 1-vel esedékessé válik... Kérjük, hogy kötelezettségének maradéktalanul tegyen eleget". S azután még egy sor figyelmeztetés hogy mivel jár, ha nem fizet időben P ista bácsi most már egészen le volt sújtva. Csendesen morogva magában, indult — hazafelé. Otthon azután egész este nem szólt egy műk kot sem. —hg— MINTA KÉSZÍTŐK A Salgótarjáni Tűzhelygyár minta-lakatosműhelyének dolgozói nagy gyakorlatot és szakmái hozzáértést kívánó munkát végeznek. Az öntésekhez szükséges mintadarabokat állítják elő, s mint mondják, e téren szép munkát végeznek. Április első napjaiban ismét megkezdik a jóhírnevű salgótarjáni mákdaráló készítését. Alvégi József és Maczkó Rá mán két mákdaráló mintáját, vizsgálják. Ai egyik típust Csanádi Imre és Molnár Ferenc ifjúmunkások készítették. Nagy népszerűségnek örvendenek a Neo-kalor kályhák is. A képen a kályha aljazatának mintája készül. ■ A Andó Nándor a Neo-kalor kályha huzatszabályozójának mintáján dolgozik, nagy gonddal és sok hozzáértéssel. (Fotó: Haj mer) \ munkások nemzetközi szolidaritása A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói kapták ezt az üzenetet az olasz kommunistáktól. Akkor jött ez a bátorítás, amikor a magyar népnek a legnagyobb szüksége volt erre. amikor nacionalista jelszavakkal akarták a magyar munkásokat szembeállítani a nemzetközi munkásmozgalommal. Nemcsak a Szovjetunió, a nagy népi Kína és az összes népi demokratikus országok, hanem a kapitalista és gyarmati országok dolgozói is kifejezték együttérzésüket a magyar népnek és fölajánlották segítségüket a kapitalista restáurációs törekvések elleni harcban. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói most válaszoltak olasz munkástársaiknak, meg- i-ták. hogyan támadtak a nunkáshatalomra belső ellenségeink. Hogyan támogatták őket a nyugati országokból azok, akiit innen, a munkás- osztály hatalomra jutásakor kiszöktek, és azok a vezető nyugati körök, akik tizenkét év óta sem nyugodtak bele abba, hogy itt a nép vette kezébe a vezetést. Megírták az olasz munkásoknak azt is, hogy milyen kegyetlen ellenforradalmi terror kezdődött el október végén. — Ennek érzékeltetésére fényképeket mellékeltek, mint hiteles dokumentumokat. — Figyelmeztették olasz munkástársaikat, hogy óvakodjanak a soviniszta elemektől, és óvják a pártot azoktól, akik a marxizmust revízió aló akarják venni, mert ilyen nézeteknek és ilyen embereknek is köszönhető nagyrészt a magyar- országi ellenforradalom. „Az ellenforradalmat lever-1 tűk! Győztek a munkás fórra-* dalmi erők — fejeződik be a levél — a becsületes magyat dolgozók továbbra is bíznaH bennetek külföldi munkástár* saikban, bízzatok bennünk Ti is.”
