Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-13 / 20. szám

r» NÓGRÁDI Népújság 1957. március 13. Kérjük az idősek segítségét! A 2 utóbbi időben gyakran jelennek meg cikkek az ifjúság neveléséről. A cikkek általában a tanuló ifjúság ok­tatási problémájával foglal­koznak, és nem megy túl az iskola keretein. Igaz, hogy írói olyan elvtársak, akiknek mun­kája elsősorban a tanuló ifjú­sággal vannak kapcsolatban. Véleményem azonban mégis csak az, hogy a nevelők (külö­nösen a falusi nevelők) nem szakadhatnak el az iskolán kí­vüli fiataloktól. Az ifjúságnak ez a rétege annyira rossz volna, hogy nem érdemes vele foglalkozni, nem érdemes rá időt paza­rolni? Nem, ez nem igaz! Az ellenforradalom fel tudta hasz­nálni a fiatalokat, s komoly figyelmet fordított az ifjúság­ra. Azok a fiatalok, akik évek hosszú során álmodoztak a hőstettekről, kalandról, meg­ragadták az első alkalmat és besodródtak az árba, mely vitte őket az ismeretlenbe. A fiatalok, akiket tizenkét éven keresztül neveltünk a? igazi hazaszeretetre, a nép, a párt szeretetére, szembefor­dultak velünk, az ellenforra­dalom hamis és szépszólamú jelszava alatt; Hogy történhe­tett mindez? Ügy, hogy fiatal­jaink tisztaszándékú törekvé­seit az ellenforradalom saját szekerébe fogta, s vitte őket saját hazájuk és népük ellen. Kit, vagy kiket lehet ezért okolni? A nevelőket? Az ifjú­sági szervezetet? Szülőket? Vagy talán a társadalmat? Egyedül egyiket sem- Hanem összesen együtt mindet. Érezhettük, hogy a tizenkét év munkája szembefordult ve­lünk és leplezetlenül, a teljes meztelenségében állott előt­tünk az ifjúság. Lepergett minden máz és külsőség, amit eddig úgy gondoltunk, hogy valóság. Volt úttörő csapatta­nácselnök, aki letépte magáról a pirosnyakikendőt, DISZ-tit- kár, aki leverte az ötágú csil­lagot, fiatalok, akik az ifjúsági találkozón a párt által adomá­nyozott piroszászlóra esküdtek, bemocskolták, letépték. Fiata­lok, akik csak szóból ismerik a szovjet katonákat, hősiessé­gükről csak tankönyvből ta­nultak, meggyalázták a hősök­nek szóló emlékművet. Mind­ezek külsőségek voltak, de mint fényszóró, világított a fiatalok szívében. S mit lát­tunk? Azt, hogy szívükben mint a parázs, úgy izzik a lel­kesedés a nép, a haza, a párt iránt, csak ezt mi odadobtuk az ellenforradalomnak. Ver­gődve néztük, hogy hogyan hó­dít napról napra nagyobb te­ret magának az ellenforrada­lom az ifjúság között. Nem álltunk szilárdan és határo­zottan az ellenforradalommal szemben november 4-ig. Nem hangzott el egyetlen felhívás, mely harcba szólította volna az idősebbek oldalán ifjúsá­gunkat az ellenforradalom le­törésére, s ennélfogva úgy gondolták, hogy a hamis jel­szavak alatt igaz ügyért har­colnak. A fiatal nemzedék mindig az idősebbektől tanul és vesz példát. Az októberi ese­mények folytán nagyon rossz példát követtek fiataljaink. A revizionista kommunista ve­zetők gálád módon becsapták a fiatalokat. Az ifjúságot már a Petőfi-körön keresztül kezd­ték az eszmei zűrzavarba ta­szítani, saját oldalukra állíta­ni A Petőfi-körben kezdték szavakkal — és Budapest ut­cáin folytatták fegyverrel. Fegyvert fogattak a fiatalok­kal saját maguk ellen. S a fél­revezetett fiatalok fegyverrel szálltak szembe a népi de­mokrácia karhatalmával, a .szovjet katonákkal. Azok el- ilen harcoltak, akik nem is oly ■Tég édesapjukat szabadította [meg a fasiszták karmai közül, lakik vérük hullatásával em- jberséget, jólétet hoztak ne­rcünk. Vajon a fiatalok akar­ják így? Nem hiszem. Nincs olyan ember, aki saját maga ellen fordulna, s józan eszétől' (vezérelve a felszabadulásból .visszamenne a rabságba. A fiatalok nevelése most is, és ^valamikor is nagy gondot je­lentett a társadalom számára. Igaz, valamikor megalázko­dásra, engedelmességre, tűrés­re nevelték a fiatalokat. Most Is megvannak ezek a nevelési frázisok, csak nem úgy hatnak, mint valamikor L u^;, Bátor, szókimondó, becsüle­tes, tisztelettudó ifjúságot aka­runk, aki nem meggömyedve, hanem egyenesen jár az em­berék között, aki nem alázko- dilk rabszolgamódra, hanem az igazságért kész tűzbe menni. Ehhez azonban szükség van arra, hogy összefogjunk, s a társadalom mint egy nevelő, formálja az ifjúságot. Minden­ki munkájára szükség van a társadalomban. A nevelés te­rületén azonban mégiscsak másképp áll a helyzet. Igaz, so­kat hangoztattuk ezek előtt is, hogy az ifjúság nevelése, az társadalmi ügy. De ezalatt nem érthetjük azt, hogy az if­júság nevelésével a társada­lom minden egyes tagja kénye és kedve szerint foglalkozzék. Mi az ifjúság neveléséhez, már mint az iskolán kívüli ne­veléséhez azoknak az embe­reknek a segítségét kérjük el­sősorban, akiknek élethivatá­suk az ifjúság nevelése. Ez nem zárja ki, hanem feltétele­zi, hogy azok a becsületes, idő­sebb dolgozók, akik készek az ifjúsággal foglalkozni, segítse­nek a hivatásos nevelőknek, M i az ifjúságot marxista— leninista szellemben akarjuk nevelni. Ezt azért tesszük, mert csak ez az eszme adhat életüknek értelmet, munkájúknak szabadságot. Ez megköveteli, hogy az idő­sebb kommunista nemzedék, akik hosszú éveken keresztül harcoltak ennek az eszmének a győzelméért, ott álljanak fiataljaink mellett és segítő kezet nyújtsanak munkájuk­hoz. Most, amikor az ifjúság is rendezi sorait, látnunk kell ezeket a problémákat s ezek­nek tudatában közeledjünk az ifjúság felé. Az ifjúság felzak­latott lelkiállapota most külö­nösen igényli az idősebbek megértő, józanul ítélkező taná­csát. Várja, hogy az idősebb nemzedék segítsen kijutni az események homályából a nap­világra, ahol világosan látja a célt saját és az egész ország boldogabb jövőjét. Juhász Sándor ■ • ■ Várjuk az olvasók leveleit Az elmúlt években többször olvashattak lapunkban olyan cikkeket, amelyek a levelezé­si mozgalommal foglalkoztak. Amelyek arról adtak hírt, ho­gyan intéződött el egy-egy ol­vasó panasza a szerkesztőség közbenjárására. Vagy arról, hogy a levelezők hogyan segí­tik elő az újság munkáját. Amikor a lap színesebb, ér­dekesebb volt, megyénk több részéből, több érdekes ese­ményről adott hírt, ebben min­dig része volt az olvasók leve­leinek. A „Szerkesztőség pos­tájából” rovatban sok jogos bírálólevél jelent meg, amely elősegítette egy-egy hiba kija­vítását, dicsérő levél, amely nagyobb kedvet adott a további munkához stb. Bíráló cikkeket írtunk olyan szervekről, amelyek többszöri sürge­tésre sem intéztek el jo­gos kérelmeket. Ezek a cikkek többnyire meghozták a kívánt eredményt. , A dolgozók bizalmának csökkenését, növekedését is megmutatta bizonyos fokig a levelek — főként a bíráló és panaszos levelek — számának csökkenése, vagy növekedése. Az elmúlt évben, amikor a dolgozók látták, hogy a párt és állami életben egyre erélye­sebben folyik a harc a hibák kijavításáért — hónapról hó­napra emelkedett azoknak a száma, akiknek nőtt a bizal­ma a párt iránt és a párt lap­jának a közbejárását kérték ügyes-bajos problémáik elinté­zéséhez. Nem egy esetben hó­napok, sőt évek elmúltával kérték ezt a segítséget, csak akkor, amikor meggyőződtek róla, hogy nem fogják hiába kérni. , Az ideális helyzet persze az lesz, ha egyszer majd egyetlen szerv, hivatal, üzemi vezetés stb. munkája ellen sem lesz panasz. Ehhez azonban még hosszú idő kell és az, hogy mindenki segítsen a hibák, té­vedések felfedezésében. Ha a becsületes dolgozók azt akar­ják, hogy egyre kevesebb pa­naszra legyen okuk, írjanak sokkal többen és sokkal többet mint eddig. Ne nézzenek el semmi rendellenességet. Hív­ják fel a figyelmüket minden követésre méltó jó példára, de minden kiirtásra váró vad­hajtásra, másnak kárt okozó hanyag munkára is. Azt mondja most mindenki ■>— és jogosan —, hogy október­ben azért tudták az ellenfor­radalmi erők a becsületes dol­gozókat félrevezetni, mert sok volt a hiba és ezért föl voltak háborodva. De arra vajon gon- dolnak-e ezek a jogosan felhá­borodott dolgozók, hogy közü­lük sokan a kisujjukat sem mozdították a hibák ellen, mert úgy kényelmesebb volt. A szerkesztőség számtalanszor csak véletlenül tudott meg olyan eseteket, amikor a toll fegyverével is eredményt lehe­tett elérni, egy bíráló cikk után megjavult a munka. Né­ha fél év múlva mondtak el valamit, amikor már késő volt, az ügy elavult. De idejében, egy világért meg nem írta vol- , na senki, pedig olykor az egész falu, az egész nép érdeke lett volna. Csak az ellenség örült, ha a bajok nem kerültek nyíl­tan megtárgyalásra, csak egy­másközt beszéltek róla kis kör­ben és szidták a népi demok­ráciát. Az október előtti hóna­pokban pedig nagyon bátrgn megmondhatta mindenki a vé­leményét, anélkül, hogy meg­torlástól kellett volna félnie. Most pedig már egyenesen kötelessége ez mindenkinek, hiszen csak az egész lakosság lelkes részvételével lehet az élet minden területén olyan légkört teremteni, amelyben minden becsületes ember jól érzi magát. „Néma gyereknek anyja sem érti szavát” — tart­ja a magyar közmondás. Hal­lassa hát mindenki a szavát, akinek okos mondanivalója, jogos bíráLnivalója van, Várjuk olvasóink leveleit, bíráló, sőt a lapot bíráló leve­leit. Segítséget, útmutatást ah­hoz, hogy sokkal jobb, sokkal kedvükre valóbb legyen az új­ság, hogy az eddiginél sokkal jobban tölthesse be feladatát. Valóban fegyver lehessen a párt, a dolgozó nép kezében minden rossz elleni harcban, és első hirdetője, propagálója minden jónak. Takács Lajosné Érdekességek - furcsaságból*, ,1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111^7 lilllllllllllllllillllll Földünk lakosságúnak száma évente körülbelül 40 millióval növekszik Földünkön jelenleg közel három milliárd ember él. A legtöbb ember, közel másfél milliárd, Ázsiában él. 400 millió Európában, 360 millió Amerikában, 210 millió Af­rikában és 15 millió az óceá­ni szigeteken. A három legna­gyobb népességű ország: Kína 600 millió lakossal, India 380 millió lakossal és a Szovjet­unió közel 220 millió lakos­sal. A Föld lakosságának szá­ma évente körülbelül 40 mil­lióval növekszik. Tűzálló papír Egy „Sycno 85” elnevezésű impregnálószer segítségével tűzállóvá lehet tenni a papírt. A preparátumot fenolgyantá­ból készítik. Biztos szer az alkoholizmus ellen Nemrégiben új anyagot fe­deztek fel, amely állítólag rövid belélegzés után kigyó- gyit minden beteget a kró­nikus alkoholizmusból. Az anyagnak nehezen kimondható neve: n-butiraldoxin. Uj műszál — a vinitron A Szovjet Országos Műszál­kutató Intézetben PVC gyan­tából és nitrocellulózéból vii műszálat — vimitromt — állí­tottak elő. A vinitron sokkal jobb. mint a PVC-szál. Míg a PVC 70—75 fokon meglágyul, a vi- nltron 140—10 fokig is szi­lárd marad, majdnem telje­sen érzéketlen a lúgokra, sa­vakra és oxidáló anyagokra. Kiválóan alkalmas védőru­hák készítésére. A vinitron nem ég és so­káig főzhető. A nitrocelluló- ze jelenléte javítja az anyag szűrőképességét és ezért el- terjedten alkalmazható a vegy­iparban, az élelmiszer- és a textiliparban; Teher-trolihuss A Szovjetunióban elkészült a TBU—3 típusú, 12 tonna te­herbírású pótkocsis teher- t rolibusz prototípusa. Mivel nem mindenütt vehető igény­be trolibusz felsővezeték, be­épített akkumulátor hajtja a kocsit 10—12 kilométeres sebességgel. Amennyiben fel­sővezetékről kapja a troli az áramot, 30 kilométeres maxi­mális sebességgel is közleked­het. Nyugat-Németországban egyre veszélyesebb a munka A nyugatnémet vállalatok­nál 1948 óta körülbelül 35 szá­zalékkal lett veszélyesebb a munka. Csupán az elmúlt esztendőben több mint 2 mil­lió üzemi balesetet vettek nyilvántartásba Nyugat-Né­metországban, Bűnözési rekord p az Egyesült Államokban Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Hivatal igazgatója kijelentette, hogy előzetes adatok szerint az Egyesült Ál­lamokban tavaly 2 millió 534 ezer komoly bűncselekményt követtek el, 267 ezerrel töb­bet, mint 1954-ben. amely év pedig a pálmát vitte eddig ezen a téren. Munkanélküliség számokban Hivatalos adatok szerint Angliában 297 000, Olaszor­szágban 1 millió 867 ezer a munkanélküliek száma. A Német Szövetségi Köztársa­ságban december folyamán több mint 447 000-en veszítet­ték el munkájukat, ezzel ja­nuárban a munkanélküliek száma túlhaladta az egymil­liót. 2643 sztrájk Angliában egy év alatt Az angol munkaügyi mi­nisztérium adatai szerint Ang­liában tavaly 3643 sztrájk folyt le. A sztrájkokban összesen 500 000 munkás vett részt. A kitartó harc eredményeként 12 millió 500 ezer angol dolgozó vívott ki béremelést az elmúlt esztendőben; Esti munkásiskolák Indiában Mint a delhi rádió közölte, az indiai kormány esti mun­kásiskolát szándékszik fel­állítani az ország legfontosabb városaiban, így például Ban- galorban, Bombayban, Kal­kuttában, Kanpurban. Az éneklő pap A napokban izgatott fiata­lok százai csoportosultak egy párizsi színház színészbejó- rójánál. Vajon a rook and roll királyára, vagy valamelyik ne­ves filmsztárra vártak? Szó sincs róla, a fiatalok Aimé Du- valt, az éneklő papot akarták látni. Aimé Duval valójában Duval atya. Az 5 ezer személy befogadására alkalmas színház egytől egyig eladott jegyeinek bevételét pedig szerzetesrend­je támogatására fordítja. Pályafutását 6 évvel ezelőtt a dijonl bisztrókban kezdte meg. Fő sikerét az „Isten a ba­rátom" című dalával aratta: Egy színházi ügynök rábeszél­te, hogy énekelje hanglemez­re ezt a zsolozsmát. A lemez­nek óriási sikere volt. A vati­káni rádió a francia rádióál­lomásokkal versenyre kelve sugározta műsorán. Azóta Aimé, az éneklő pap, átlagosan heti három nyilvá­nos műsort ad és mindig egy­szerű papi ruhájában. Több hangverseny-ajánlatot kapott külföldről, így Ameri­kából is. Állami vállalatok, szö­vetkezetek, kisiparosok és magánosok szabadon vásárolhatnak HASZONVASAT (laposvasat, gömJbvasat I vasat, U vasat, abroncs­vasait, lemezeket, stb.) a MÉH VÁLLALAT SALGÓTARJÁNI TELEPÉN Salgótarján, Régiposta utca 24. Nagyon fájdalmas, ha valakit az az érzés mardos minduntalan, hogy igazságában megbántották. Ha nem talál orvosságot a fájdalom gyógyítására. Nagyon fáj­dalmas. Megroppan erkölcsi bizalma, nem találja meg az emberekben a segítőtársat, sarjadni kezd benne a gyűlölet s végül, ellenségévé lesz mindenkinek. Sok bajnak volt ez már okozója. És nekünk, elébe kell a bajoknak nézni. Az emberek érzületére vigyázni kell. Meg kell véde­nünk elsősorban azokat, akiket az ellenforradalom lö­kött a bizonytalanság sötét szakadékába, s törte össze benne a hitét. Vigyázni kell adókra, akik az igazságot magukra nézve igazságtalannak ítélik s valami útvesz­tőben tévelyegnek. Szót kell emelni azok mellett, akik fölött ítélkeznek, de nem vizsgálják, hogy igazságos-e ez az ítélet s magára hagyva engedik vergődni. Sok ilyen gyógyíttatni való beteg van, s legyen ez a három ember, aki igazságát keresi, intő példa azok­nak, akik emberekkel, emberek sorsával foglalkoznál^. kiak között, akkor a jobbikat, a gyakorlottabbakat választják; Egyébként ezzel az egyszerűsí­téssel havi 10 ezer forint meg­takarítást érnek el. Tóth Géza nem lett eldobva; Fiatal még, tanuljon és ha szükség lesz műszakira, úgyis a tartalékerőhöz nyúlnak. Igaz, Tóth Géza szövetségese­ként indultunk, de ezek a té­nyek azt igazolják, a vállalat vezetőségének intézkedése nem volt helytelen. Hanem a módja. Egy ne­gyedív papír, ami 20/32. szám alatt fut, rajta néhány hideg sor, és kész. Mindössze ennyi Pedig amit itt Tóth Gézáról leírtunk, azt a vezetőség tudta: Miért nem mondták el Tóth Gézának is? Miért engedték az egyeztető bizottságok sorát végigjárnia? Hagyni őt a mér­gező gondolatok között. Az embereik érzületére vi­gyázni kell. Az emberek meg­értik, ha pillanatnyilag kel­lemetlen is, amit velük közölnek. Megértik, és meg­nyugszanak és ezzel útját ve­hetjük az alaptalan rágalmak­nak. ellenségeskedésnek, amely már oly sok örömet okozott népi hatalmunk ellen­feleinek. DANILLA JÓZSEF j\/r erőben más. de annál megrendítőbb esettel ál­lunk szemben, amely mellett szót kell emelni, mert lassan a feledés homályába vész; Danilla Józsefet az ellenfor­radalom taszította kegyetlen számítással éjszakákat rabló helyzetbe. Csupán azért, mert kommunista volt és maradt, mert szembe fordult az em­bertelenséggel, mert dolgozott TÖTH GÉZA N em az önéletrajzából vet­tük. hanem a vele való beszélgetés alapján, hogy egy­szerű ember. Karancslapujtő- ről szakadt ki, s lett — ides­tova tizenkilenc éve — az acélgyár dolgozója. Már nem hordja magán a falusi ember szerénységét. Hajtja valami nyugtalanság az ismeretlen megismerésére. Még ma is bújja a könyvet, — tanul, pedig életének abban a sza­kaszában van, amikor az ifjú­korból átlépett a férfiember­korba. Harmincnégy éves. Az az élénkség, az új iránti állan­dó érdeklődés, ez az, ami meg­különböztette munkatársaitól és üzemág vezető lett. Később úgy látták, sok ez egy fiatal, kezdő embernek, egy fokkal alacsonyabb beosztásba, a GSZ egyik üzemének mű­vezetőjévé tették. Ez év januárjában a művezetői munkakört megszüntették és egyszerű munkás lett. Jelenleg telve van keserű­séggel, megbántottsággal, nem kis gyűlölettel azok iránt, akikről úgy véli, ítélkeztek sorsa felett, s kettőbe törték életét. Mert hogyan látja ő? Tisztázta magában, hogy az októberi ellenforradalmi ese­mények alatt becsületesen helytállt. Védte a nép hatal­mát az ellenforradalommal szemben. Nem engedte magát elsodorni. Most mégis ő az, aki ilyen hátrányos helyzetbe került. És a gondolatot nem lehet megkötni, az kalandozik, képeket fest, rémeket lát. így kötött ki ő is még a régebbi éveknél. Még üzemágvezető korában történt, hogy beve­zették náluk a hegesztett villa gyártását. Szerinte körülbelül 20 millió forintot fordítottak erre a gyártási eljárásra. De nem sikerült, ö már előre ki­fogásolta az egész eljárást, amiből nagy vita keletkezett, az akkori igazgatóval. Ennek következtében egy fokkal ala­csonyabb, művezetői beosztás­ba tették. Nagyon bántotta, de vala­hogy csak elment. Hanem en­nek a vitának nem lett vége, még ha a szócsaták el is csen­desedtek, mert a rá neheztelő emberek megmaradtak. Ezért került most pont őrá a válasz­tás, ezért lett fizetése rövidebb 400—500 forinttal. Ha valóban így történt, ak­kor szövetségesként kell Tóth Géza mellé állni igazságának keresésében. De az igazság keresésének két oldala van: meg kell hall­gatni a másik felet, Tóth Géza vezetőit is. Mit mondanak ők? Igaz, Tóth Géza fizikai mun­kára került. Ennek nem sze­mélyi okai vannak, ez az egy­szerűsítés gondolatának meg­valósításából ered. Már az ok­tóberi események előtt foglal­koztak azzal, hogy az akkori 19-es létszámú műszaki appa­rátust csökkentik. De az ellen­forradalom dúlása miatt csak januárban került rá sor. A csökkentés oka: megapadt a fizikai létszám. Amíg 1955-ben 900 fő dolgozott ebben az üzemágban, ma már csak 430. Ehhez a létszámhoz nincs szükség 19 műszakira. Ha pe­dig válogatni lehet a műsza-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents