Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)
1957-03-13 / 20. szám
1957. március 13. NÓGRÁDI Népújság O tt találom őt a Szikorkai rét melletti szántóföld szélében. Apró gödröket ás, feketeribizlit ültet bele, mert úgy hírlik, jó árat fizetnek érte. ■— Haszonért mindent meg tesz az ember — mondja mosolyogva, majd kék kötényébe törli tenyerét, rágyújt és az ásó nyelére támaszilcodva folytatja. — Azelőtt semmibe se nézték ezt a fajta ribizlit, most meg aranyat ér... Az állattenyésztő szakcsoport munkájára terelődik a szó. Felragyog a szeme, s látható büszkeség rajzolódik arcára. — Munkához látunk rövidesen. Most még sok a bajunk, gondunk, de majdcsak lábra- kapunk, nem kell minket félteni . s : — Milyen terveket szövögetnek a gazdálkodásra vonatkozóan? ■— Nyolcvan darab jószágunk van, többnyire magyartarka fajta... Mink mégis úgy határoztunk, hogy fajtatiszta, ipolymenti vöröstarka teheneket tenyésztünk. Ezt megvalósítjuk, ha addig élünk is... — Van-e elegendő föld, rát és legelő? — Még nincs, de lesz — váBeszélgetes Leszenyicki János középparaszttal laszolja magabiztosan — a ta- gdk földjük egyrészén mesterséges takarmányt termelnek. Most hogy a III. típusú szövetkezét feloszlott, igényt tartunk földjeik egyrészére. E tagosí- tott táblákban lucernát és vörösherét akarunk termelni. Igaz, hogy még baj van ezzel a földdel, mert a zsírbegyűjtő vállalat is igényt tart rá. Nem lenne rossz, ha mi kerülnénk elsőbbségbe..; A járási mezőgazdasági osztály bizonyára nem fog megfeledkezni e szákcsoportról, s a lehetőség határán belül kedvezően intézik el a két szektor földigénylési kérelmét. Mert hát komoly tervei vannak a szakcsoportnak. Sok állatnak sok takarmány 'kell, s nemcsak szarvasmarhát, haném sertést és juhot is akarnak tenyészteni. ■i nem akarunk veszekedni, nem akarjuk azt, hogy a kezdet kezdetén már támadások érjék a szakcsoportot. Mindenkivel békességben akarunk élni. Azt akarjuk, hogy tiszteljenek és bew csüljenek bennünket. Ha elvesztjük a népszerűségünket, akkor baj lesz. Most jelenleg meg van a becsületünk, húszán közénk akarnak állni. De mi nem akarunk több tagot, egyelőre nem..; Először meg akarjuk mutatni, mit tudunk, hogy nem ostoba dolog a szövetkezés, s utána aztán majd megnyitjuk a kaput, hadd tóduljon be rajta a nép. Többen, akik közénk szeretnének állni, úgy mondják, hogy „ahol neked jó, ott nekem is jó lesz“. Mondtam nekik, várjatok még egy kicsit, majd ha megmutatjuk, hogy mit tudunk .. í 7 gy beszél. Hangjából kiérződik a szakcsoport tagjainak együttes véleménye, akarata. Eldobja a csonkig égett cigarettát és a közeli erdő felé mutat. — Ez az erdő kellene ne'kün k juhlegt'lőnek. Még nem tudom, hogy egyezünk meg az erdőgazdasággal. Kétszázötven juh- nak elég lenne. Amott a réten — mutat az ellenkező irányba — halastavat is építtetnénk. A 111-as típusú is azt akart ott építeni, de nem lett belőle semmi. Ebben az ügyben a községi tanáccsal kellene megegyezni. Aztán meg a volt szövetkezet 12 holdas legelőjét'is jó lenne bérbe venni. Van melléje 14 hold erdő is. Az erdőben ellégelnének a juhok, a legelőn pedig kövérre híznának a szarvasmarhák. — S milyen segítséget ad ehhez a földművesszövetkezet? — Nincs panaszunk. A szövetkezet jól segít. Most is 12.000 forintot bocsátotta szakcsoport rendelkezésére, amelyből német gyártmányú lóvon- tatású fűikaszálógépét, s hozzávaló gereblyét vásárolnak a szakcsoportnak. Meg átvesszük tőlük a tejgyűjtő helyiséget is. Itt akarjuk feldolgozni a tejet, mert hiszen a tejtermékekért jobb árat fizetnek a városban. A visszamaradó savót pedig feletetjük az állatokkal. i fiatal szakcsoportnak sí tehát nagyszerűek a tervei, de nagyok a gondjai is. Jó lenne, ha az illetékes szervek segítséget nyújtanának a problémák megoldásához, hogy Patvarcon, néhány év múlva győzelemre vigyék a szövetkezés magyar útját. (I—l) Vetési útmutató — Jó Art tudják o gtisdák — Új magas cukorrépa ár munkaigényes a ré A kormány megállapította a szerződött növényféleségek új árát, köztük a cukorrépáét is. Teljesült végre a termelők régi kívánsága, hogy a répa alapára 3 kg cukor legyen, sőt felemelte 10 forinttal, mert minden mázsa leszállított répa után 3 kg kristálycukrot, 10 forintot, ingyen 3 kg szárazszeletet, vagy 65 kg egyszer préselt nyers-szeletet és 0,5 kg szörplét kap a termelő. Ilyen magas árat, mióta a cukoripar fennáll, nem fizettek a répáért. 1945 előtt csak az uradalmak termeltek, illetve termelhettek cukorrépát, kistermelőkkel nem bajlódtak az akkori cukorgyárak. Ebben az időben a répa ára 2,40 pengő volt mázsánként, ezenkívül minden 100 mázsa répa után 5 k^.:: «uka?oty adtak; Ez •meg- , felel 2,27 kg cukornak. Ezzel széniben ma 3 kg ovikor + 10 forint ma 4 kg cukornak felel meg. Szakszerű gazdálkodás esetén 200 mázsa répatermés igazán nem elérhetetlen eredmény, hiszen ezt igen sok fezünk és egyéni gazda elérte, sőt túl is szárnyalta. Ebben az esetben kát. holdanként kap a termelő 600 kg cukrot, 2000 forint készpénzt, 600 kg szárazszeletet, melynek az ára például Gyöngyösön 3—400 forint mázsánként, ez 1800 forint, még 100 kg szörplevet is kap, ez is 300 forint. így összesen 10100 forintot kap kát. hob- dánként. Belterjes gazdálkodást cukorrépa nélkül el sem lehet képzelni. Most. amikor a kormány a mezőgazdaság belterjességét tűzte ki célul, a gazdáknak is fokozottabban kell munkaigényes növényeket termelni; Miért pa? Mert megkívánja a talaj jó kultúrállapotát, vagyis azt, hogy a talaj szerkezete morzsáiékor vízgazdálkodása kifogástalan, táplálóanyagtartalma kiegyensúlyozott legyen és a helyesen végrehajtott talajmunkálatok mindig gyom- talanul tartsák. Megkívánja a belterjes munkát, de értékes nagy termésével biztosan és bőségesen meg is téríti a befektetést. Ezenkívül kitűnő kultúrállapotban, tisztán hagyja a talajt a következő növény (sörárpa) számára, így utóhatásával is a termésátlag növelését segíti, elő. • Kai lányi Miklós a Seiypi Cukorgyár felügyelője Ebzárlat A járókelők, felnőttek és gyerekek közbiztonságát újabban erősen veszélyeztetik a vérebek. Az ebtartó gazdák egyáltalán nem ügyelnek kutyájukra, az állatok a piacon, a város főbb útvonalain szájkosár nélkül mászkálnak. A Salgótarjáni Városi Tanács azonnali ebzárlatot rendel el; A kutyák „kijárási tilalma” 1957.- március 14-én lép életbe; Amennyiben a kihirdetett időpont után szájkosár nélkül vérebet találnak az utcán, összeszedik a kutyákat és elpusztítják. Mérlegzáró közgyűlés A Szécsényi Háziipari Szövetkezet folyó hó 7-én tartotta 5. mérlegzáró küldöttközgyűlését, melyen országos központi vendégek, megyei küldöttek és szécsényi meghívottak voltak jelen a hivatalos küldötteken kívül. Papp Ferenc elnök beszámolójában általánosan emlékezett meg az év eredményeiről, a jól, illetve rosszul dolgozókról. Megemlékezett az októberi eseményekről, annak visszavető hatásáról. Beszélt az eljövendő időről. Garamvölgyi Géza főkönyvelő számadatokban ismertette a szövetkezet munkáját. Egész évi termelés értéke; 2,721.600 forint. Termelési költség: 2,417.300 forint. Tiszta nyereség: 292.789 forint, a, betervezett 11 százalék helyett 11.1 százalék, tehát a betervezett 0.1 százalékkal túl lett teljesítve. Külön meg kell emlékezni, hogy a harmadik negyedévre több volt a nyereség, mint az év végén. Az októberi eseményekből eredő kár a munkavégzés nélkül kifizetett félhavi bér, ami 36 ezer forintot tett ki, valamint az a termelési érték, ami így kiesett. „Korai vetés, bő termés“ — ezt tartja egy régi közmondás, amelynek igazságában egyetlen gazdának sincs oka kételkedni. A korai vetés ugyanis hosszabb tenyészidőt biztosít a növényeknek, ami különösen a tavasziaknál nagyjelentőségű. Hiszen a tavaszi árpának például mindössze 120 nap a tenyészideje. Ha tehát legkésőbb március első felében nem kerül földbe a mag, akkor július második felére tolódik ki az érés ideje. Közben azonban a nyári forróság a ki- kalászolt, de még be nem érett termést könnyen megszoríthatja. Nagyjából ez a helyzet a többi kora tavaszi vetést igénylő növénnyel is. A korai vetés elengedhetetlen feltétele, hogy a talajt — amint arra rá lehet menni — nyomban előkészítsük. Ha őszi szántásba vetünk, első teendő a simítózás —, vagy ha a simító könnyűnek bizonyul—, a fogasolás. Ennek a talajelőkészítő munkának nemcsak azért van nagy jelentősége, mert úgy megtudjuk őrizni a száraz nyári hónapokra a talajban elraktározott téli csapadékot —, hanem azért is, mert a korszerű mezőgazda- sági nagyüzem gépeinek — a kombájnoknak, aratógépeknek —, így sima talajfelszínt lehet biztosítani. Nemcsak a talajelőkészítés, hanem a vetőmag is fontos szerepet játszik a nagy termés érdekében. A vetés előtt gondosan tisztítsuk ki a magot, s végezzük el a csíráztatási próbát. A vetőmag mennyisége is rendkívüli módon befolyásolja a termést. A mezőgazdasági kutatóintézetek, kísérletei alap- ján bebizonyosodott, hogy az elvetett magvaknak csak mintegy 50 százalékából lesz ter- mésthozó egyed. Ha tehát egy kát. (holdba hárommillió magot vetünk, abból másfélmillió növény kalászosodik ki, Bár a negyedik negyedév veszteséges volt, az első három ] s hoz termést. Ha azonban na- negyedév jó eredményeképpen a nyereségből a tagok így is ! gyón jó a vetőágy, akkor az szép jutalékban részesülnek. Minden bekeresett 100 forint* munkadíj 10 forint jutalékot fog kapni), Ez azt jelenti, hogy minden jól dolgozó egy havi fizetést kap; Persze ezt igen nagy örömmel fogadták a küldöttek. Ezen keresztül is jobban kifejezésre jut a szövetkezet tagságának az a tény, hogy a szövetkezet az övé. Bár a sajtó úgy közölte, hogy a tagság 55 százalékát kapja a nyereségnek, nem egészen így van, mert a sport-, kulturális és egyéb költségeket is ebből az összegből kell fedezni, így a szécsényi szövetkezet csak a 42 százalékát osztja ki javadékképpen. A beszámolók után a hozzászólások következtek, melyek bátran felvetettek hiányosságokat, bírálták a szövetkezet vezetőségét, a hibák kijavítására nyújtottak javaslatot. Móci elvtárs országos küldött további távlatát ismertette a háziiparnak. Ismertette a küldöttek előtt a itengyel szövetkezetek példamutató eredményeit; Bódiné elvtársnő hozzászólásában felajánlotta segítségét a fennálló hiányosság, például a balassagyarmati épület ügyében. Bővebben foglalkozott az ellenforradalom ténykedésével. elvetett magnak 60—65 százaléka is nevelhet termésthozó egyedeket. A vetőmagmennyiség megállapításánál azonban nem a vetőmagsúly, hanem a vetőmagszám a fontos. Ha például nagyszemű árpából ugyanúgy 100 kilót vetünk egy holdra, mint az apróbb szeműből, akkor a 100 kiló nagyszemű árpamag kevésnek bizonyul. Éppen ezért vetés előtt vizsgáljuk meg a vetőmag nagyságát is és a na- gyobbszemű magból 5—10 százalékkal többet vessünk, mint amennyit általában vetni szokás. Az is bebizonyosodott, hogy minél korábban vetünk, annál kevesebb, s minél későbben kerítünk sort a vetésre, annál több vetőmagra van szükség; Szántóföldi növényeink vetőmagjai a nyirkos meleg és aprómorzsás talajban csíráznak kifogástalanul. De nemcsak ezek a feltételei a helyes csírázásnak, hanem az is, hogy minden növényt az igényeinek legjobban megfelelő mélységre vessük. Általános elv az legyen, hogy a gabonát 3—4 centi mélyre, ha a gabonaszemnél nagyobb magvú növényeket pedig ennél mélyebbre vessük el. Ha őszi szántásba vetünk és a fogasolást, simítózást gondosan elvégeztük, úgy a borsó, az árpa és a zab vetése előtt semmiféle külön talaj előkészítés nem szükséges. Ha azonban a tavaszi szántásba vagyunk kénytelenek vetni, akkor a fogas és a henger, esetleg a tárcsa munkája elengedhetetlen; Az aprómagvú növények vetőmagja — amilyen például a mák, a lucerna — a csírázáshoz több talajnedvességet kíván és rendszerint csak 1—2 centi alátakarást tűr élj A tavasziak vetésének sorrendjét lehetőleg úgy állítsuk be, hogy amint a talajra rá lehet menni, nyomban kerüljön földbe a mák, majd a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a borsó következzen; *• * Üzenet Ersekvadkertre (Az érsekvadkerti gazdák levelet küldtek szerkesztőségünkbe, amelyben elpanaszolják. mily nagy igazságtalanságok történtek a kedvezményes tavasziárpa-ve- tőmag elosztásánál. A gazdák segítségünket kérték az ügy kivizsgálásához.) Szerkesztőségünk kivizsgálta a levélíró gazdák panaszát. A rendelkezésünkre álló tényeket mérlegelve megállapítottuk, hogy a vetőmagelosztó bizottság komoly mulasztásokat követett el; Nem vizsgálták felül, kik azok, akik a legjobban rá vannak szorulva, Többmillió konyhakerti palántát nevelnek Pásztón az olcsó tavaszi vetőmagra, Többek között olyan középparasztok ís részesültek árpa-: juttatásban, akiknek módjúk- ban állt volna csere, vagy más úton-módon tavasziárpa-ve- tőmagot vásárolni; A tanács a vetőmagot kiosztotta, így már nincs lehetőség arra, hogy a mulasztást bepótolják. A tanács olyan ígéretet tett arra, hogy akiknek nem jutott árpavetőmag, azokat kedvezményes zabjuttatásban részesítik. Reméljük, a községi tanács a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság vezetői okulni fognak a hibákból; 0 „Egy hét múlva piacra kerül a piros hónaposretek.” — újságolja Gyulai bácsi, a kertészet vezetője. Tehát egy hét múlva tizezer csomó hónaposretek kerül a salgótarjáni dolgozók asztalára. A Pásztói Állami Gazdaság Zagyva-parti kertészetében kétezer üvegablak alatt több millió konyhakerti palántát nevelnék és hajtatnák. A kertészeti dolgozók célja: a lehető legkorábban ellátni Salgótarján lakosságát friss, vitamindús s olcsó zöldségfélékkel. O Lesz bőven fejessaláta is. Három hét múlva 5—6 ezer fej saláta áll majd a fogyasztók rendelkezésére. © Hajdú Jánosné és munkatársnői nyári káposztapalántát tűzdelnek. Ezzel az eljárással meggyorsítják a káposzta fejlődését, O „Eddig barázdás öntözéssel termeltük a konyhakerti növényeinket. A kertészet most áttért a korszerű, betoncsöves permetező öntözésre, igy lényegesen növekszik a termelés, s olcsóbbá válik a kertészeti termék — mondotta Radoesai Imre okleveles kertészgyakornok. (1-1) r :- : “ * ’ " ;> - : .1 3 i * ’S ■ ■ •
