Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)
1957-02-06 / 10. szám
yhlAg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Int S« fillér II. ÉTPOUAM, to. S*ÄM. 1957. FEBRUÁR A „Nógrád megye mindig forradalom erős bázisát jelentette" Február 2-án nagyaktívát tartottak megyénk kommunistái A tanácskozáson részt vett és beszédet mondott Kádár János elvtárs Nem volt egyetlen plakát sem, nem hirdették öles betűit, úgyszólván a hírverés egyetlen, eszköze sem lett igénybevéve, mégis tudott róla az egész salgótarjáni szénmedence. A megye érdeklődése is már napok óta Salgótarján felé fordult. Kádár János* a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Salgótarjánba jön Az már tudott dolog, hogy Kádár Jánost és a Nógrád megyei dolgozókat az egymás iránti szeretet, tisztelet és megbecsülés szálai kötik össze A forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke maga is nógrádi születésű. A valaha Nógrád megyéhez tartozó Losoncról származik. Egyszerű munkásszülők gyermeke.. Maga is fizikai munkás, műszerész volt. A felszabadulás utáni években a megye országgyűlési képviselője lett. Ügy emlékeznek rá a dolgozók, mint az egyszerű, emberre, a muvkásérdekék kérlelhetetlen harcosára. Várták, nagyon váriák Őt. Szerdán vitték ki az első meghívót. Csütörtökön a megyei, járási, városi intéző bizottságok telefonjai már állandóan szólnák: Mizserfa jelentkezik: „Meghívót..Balassagyarmatról veszekednek a drót végén: .„Meghívót, mert amit kaptunk, kevés..Pásztó követel: „Meghívót, mert innen mindenki menni alkar.. Sajnos az igényeket nem lehet kielégítem. Az aktívaülés a városi kulturházban lesz. A nagyterem, befogadóképessége 9eb 500 fő, t marii 900 me "hivó kiment. Péntek. A m igyei Intéző Bizottság épületébe megye különböző területéről egymás iátok meghívót". Az elvtársak igyekeznek magyarázni, de a küldöttek semmilyen ellenvetést nem fogadnak el. Sajnos az igényeket még sem lehet kielégíteni. Szombat reggel. A telefonok egész nap zörögnek. Egymást érik az újabb és újabb küldöttségek. Valamennyien meghívót kérnek. Már itt-ott sértődött emberek is akadnak. Mindenki részt akar venni az aktíva ülésen. Bányászküldöttek érkeznek és az elvtársak kijelentik: „Ha nem kapunk meghívót, kibontjuk a falatSajnos, ami lehetetten, az lehetetten. Már 1200 meghívót kiadtak, többet nem lehet. 12 óra. A szokottnál több ember van az utcán. Arra tömörülnek, amerre a gépkocsinak el kell haladni. Látni akarják Kádár Jánost. A tömegben itt-ott rosszindulatú megjegyzéseket is lehet hallani, amit higgadt vita követ, a megjegyzést tevő jobbnak látja tovább állni, mert véleménye nem talál talajra. Félegy. Hosszú embersorok indulnák a városi kultúrház felé. A folyosókon, termekben régi barátok, ismerősök köszöntik egymást a megye különböző részéről. Két órakor már összepréselve vannak az emberek a nagyteremben, megtelnek a folyosóik és a kisebb helyiségek is. Pontosan két órakor bevonul az elnökség. Másodiknak lép a színpadra Kádár János, mire az aktíva részvevői valamennyien felállnak, és hosszantartó hurrával, dörgő tapssal köszöntik a kormányéInököt, a mi megyénk Kádár Jánosát, akit az aktíva részvevői vary len magukénak u ugyor Az aktívát az MSZMP járási | Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke, Bernáth Rezső elvtára nyitotta meg. Üdvözölte az aktíva résztvevőit, a megjelent szovjet elvtáraakat és a csehszlovák kommunisták képviselőit, akik Tonhauser Pálnak, a besztercebányai kerületi pártbizottság titkárának vezetésével érkeztek az aktívára. Bemáth elvtárs így folytatta beszédét: — Külön szeretnék szólni a baráti csehszlovák nép segítségéről, amelyet az ellenforradalom idején városunk dolgozóinak « megye közellátása és közlekedése biztosítása érdekében nyújtott nekünk. Közel 30 000 liter gázolajat, 1 vagon sót, 10 a élesztőt kaptunk csehszlovák barátainktól. Salgótarján város gyermekeit 7000 szeretetcsomaggal ajándékozták meg. \i ellenforradalom uszító tevékenysége zavarta a munka megindítását A bevezető után a megyei Ideiglenes Intéző Bizottság beszámolóját Jakab Sándor elvtárs ismertette. Bevezetőjében az ellenforradalom fegyveres erőinek leveréséről beszélt. Továbbiakban Nagy Imre és csoportja osztályáruló magatartását ismertette, majd arról szólt, hogy a megyei Intéző Bizottság mit tett annak érdekében, hogy a foi’ra- dalmi munkás-paraszt kormány január 6-i nyilatkozatát minél szélesebb körben ismerjék meg a dolgozók. így folytatta beszédét: Ismeretes az aktíva résztvevői előtt, de megyénk valamennyi becsületes munkása előtt is, hogy november 4-e után, amikor az ellenforradalom fegyveres erőit szétzúztuk, az ellenforradalom új taktikához folyamodott. Ebben az időben az elleníorradalmárok általános sztrájkról, általában demokráciáról és szocializmusról beszéltek, ugyanakkor már jelentkeztek a munkások jelentősebb része által nem helyeselt, sőt elítélt sztrájkok következményei; E sztrájkok következményeit elsősorban az idősebb munkások ismerték fel. Nem kívánok részletes elemzésbe bocsátkozni, de szükséges, hogy elmondjam: amíg 1956. IV. negyedében sok százmillió forinttal termeltünk kevesebbet, mint az azt megelőző évnegyedben, ugyanakkor a béralapot 7,2 milliárd forinttal növeltük. Ebben az időben is tapasztalható volt, hogy az öntudatos munkások többsége dolgozni akart, de mindig volt valami zavaró körülmény, ami sokakat megakadályozott a munka felvételében. Hol a MÁVAUT, hol az üzemekben fellépő ellenforradalmárok, vagy az ellenforradalom által uszító egyének fellépése zavarta a munka megindítását. Éppen ezért feltétlen helyeslem a kormánynak azt az intézkedését, amely kimondta, hogy csak a ténylegesen elvégzett munka után jár fizetés. Le kívánom szögezni azt is, hogy a kormány intézkedéseire, a dolgozók kívánságára a munkástanácsok józanabb tagjai is a termelés megindítása mellé állottak. Ennek az erőfeszítésnek az eredménye az, hogy a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél a január 1-i 514 vagonos termeléssel szemben megyénk bányászai általában napi 1000 vagont termednek, sőt január 26-án 1036 vagon volt a termelés. Ez mindössze 34 vagonnal kevesebb, mint az októberi mennyiség volt. drága bányász elvtársainkat — Szívből köszöntjük drága bányász elvtársainkat és azt a tettekben megmutatkozó igaz hazafiságot, amit derék bányászaink < munkájukkal, cselekedeteikkel bizonyítottak. Általában követték azt az irányt, amelyet a dicső emlékű 1919-es és az 1945-ös bányászok követtek és a széncsatákban megmutattak. Ezek az elvtársak megmutatták, ugyanolyan harcosak, mint az elűző időkben apáik és nagyapáik voltak. Elvtársak! Mélységes megelégedés tölt el, mikor a bányászokról beszélünk. Mindenekelőtt szóvá kell tenni a bányászok lelkes munkáját. A bányászok építeni akarják szocialista államukat, a munkások többsége szocializmust akar. A bányászok fellépése bizonyítja, nemcsak fegyverrel, de munkával is meg akarják védeni a népi rendet. A mi bányászaink ékes bizonyítékát adták annak, hogy nemcsak az év végére tudják a kívánt 900 vagonos szén- termelést elérni. Az ipari termelés kérdései után a munkástanácsokról, a racionalizálásról, majd az államapparátus egyszerűsítéséről beszélt Jakab elvtárs. Részletesen szólott ezután a mezőgazdaság helyzetéről. A pért - sikereink íáloga A pártvezetés kérdését elemezve, így folytatta beszédét: Vita volt nálunk azon, hogy a termelést indítsuk-e meg, vagy a pártot szervezzük. Szerencsére az az elv győzedelmeskedett, hogy szervezzük meg a Magyar Szocialista Munkáspártot. mert ez a termelés szervezését is jelenti, ez sikereink záloga. Nagyon nehéz körülmények között kezdtük meg a párt szervezését. Örömmel jelentjük, hogy ma már megyénkben 277 alapszervezet működik. 6976 taggal. Elvtársak! Ez önmagában is nagyon nagyot jelent, hatalmas erő ez. A párttagokból majdnem 3000 üzemi munkás. Ebből a 7000 tagból majdnem 40 százalék munkás és mintegy 35 százalék az, amely már illegalitásban, illetve 1945-től tagja a magyar kommunista mozgalomnak. Hogy minek tudható be az elért eredmény? A megyei intézőbizottság két tényben látja ezek okát. Miután az ellenforradalomban a népi demokrácia támadása után a megyei intézőbizottság és a járási intézőbizottságok tisztázták a helyzetet, az üzemekben, bányákban lévő illegális mozgalomban részt vett elvtársak gyorsan talpraálltak, Pártunk megyei intézőbizottsága az alapszervezetekhez leküldött levelében külön üdvözli azokat az elvtársakat, akik illegálisan az elnyomatás éveiben szervezték a pártot. Másik dolog, aminék folytán a pártszervezésnél eredményt értünk el, véleményünk szerint az, hogy a legfontosabb helyeken, elsősorban az üzemekben végeztünk olyan politikai munkát, amellyel magunk mögé állítottuk a dolgozó tömegeket — e politikánknak az alapját, a párt Központi Bizottságának december 6-i nyilatkozata képezte. Örömmel kell megállapítanunk, hogy az aktíva minden résztvevője egyetért ezzel és pártszervezeteinknél olyan 45-ös hangulat van kialakulóban, amely csak igaz kommunista pártot jellemezhet. Az ő .zinte, elvtársi, nyih 1»rálát azokra a harcos idt-kr« emlékeztet, amikor 194 5-t'en a szovjet h;id- «ir •**■*&« talpra ugórtunk és végeztük munkánkat. Jakab Sándor elvtárs így fejezte be beszédét: Vannak párt, állami és gazdasági funkcionáriusok, akik október előtt is funkciót viseltek, ma még sem lépték be a pártba. Ezzel kapcsolatban megmondjuk, lehet hibáztatni a Rákosi — Gerő vezetési vonalat, de nem lehet hibáztatni a marxizmust—leninizmust. Mi azt mondjuk, hogy van valami igazság abban, hogy nincs az új pártnak programja, szervezeti szabályzata, de az a programja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a szocializmus építésének vezető ereje. A pártszervezetek egyik legfontosabb feladatuknak tekintsék a tömegszervezetekkel való munkát. A szakszervezetet ugyanúgy széjjelzúzták, mint a párt- szervezetet és meg kell mondanunk, még ott is vannak hibák. Az ifjúság most teszi az első lépéseket és ugyanígy a hazafias népfront is. Azok az emberek, akik hűek a szocializmus eszméihez marxista—leninista tudásukkal vezessék a tömegeket. Ha ezeket megtesszük, akkor elvtársak a siker nem maradhat el. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló elhangzása után több mint 40 elvtárs jelentkezett szólásra. Pothornyik József elvtárs, a megyei Szénbányászati Tröszt igazgatója a többi között ezeket mondotta: Decemberben sokat foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mennyi legyen a januári termelési terv. De elszámítottuk magunkat. Persze ez nem baj, mi ezt gondoltuk is. A januári termelés azt mutatja, hogy a bányászok dolgozni akarnak és nekik nem sok közük volt a sztrájkhoz. Ök akkor Is dolgozni akartak, de nem hozták be őket vidékről a MÁVAUT- 06ok. Amikor kijött az uj bé- ' rendszer, akkor látták csak meg igazán, hogy mkSl is van szó, kormányunk menynem az a probléma, hogy munkaversenyt -*■ 'ónk. hanem az, hogy üres csillét és talbót szerezzünk. Elmondhatom azt, is, hogy sokszor nem is merek lemenni emiatt a bányába. Februári tervünk napi 880 vagon, de mi bányászok azért harcolunk, hogy elérjük az 1000 vagonos napi termelést! Gergely Dénes elvtárs a tűzhelygyári kommunisták üdvözletét tolmácsolta az aktívának. Beszédében vitába szállt azzal a nézettel, hogy a munkástanácsok általában rosszul dolgoznak. így beszélt: A tűzhelygyárban is volt egy nem megfelelő munkástanács. Az is bejelentette, hogy az üzembe nem kell pártszervezet. Amikor a pártszervezet, az intézőbizottság megalakult, teljes súlyával tárgyalásra bírtuk őket. Mi hangsúlyoztuk, hogy párt volt, párt van és párt lesz az üzemben. Kérdeztük, akarják-e a kommunisták támogatását a termelés beindításához. Igennel feleltek. Mi hangsúlyoztuk, hogy ezekután ők az üzemben ne politizáljanak, a politikát a páTt folytatja, ők a termeléssel foglalkozzanak. Az ideiglenes intézőbizottság mindjárt javaslatot tett az üzemi termelés problémáinak megoldására. Javasoltuk, hogy építsünk egy tempera öntödét, amit annak idején leszereltek és ez évente kétmillió forintos ráfizetést jelent a vállalatnak. Gergely elvtárs a továbbiakban az üzemükben folyó sikeres pártszervezési munkáról számolt be. Nagy érdeklődéssel hallgatta az aktíva Czene Béla elvtársnak, a rétsági járási ideiglenes intézőbizottság tagjának felszólalását. Czene elvtárs arról beszélt, hogy okulnunk kell munkánk negatív tapasztalataiból is, hogy a jövőben elkerüljük azokat. Hangoztatta, hogy csak így lehet tekintélye a pártnak. Szólott a mező- gazdaság helyzetéről is: A beszolgáltatás eltöri ősé'vei kap alaasi hízol' dett vüket Arról DeszeineK, nogy a beszolgáltatás eltör csaK taktikai kérdés. Magam hallottam, hogy nem egy dolgozó paraszt szembeszáll az ilyen nézetekkel. A falu dolgos népe bízik a forradalmi munkásparaszt kormányban: Lengyel (tusi) István nyugdíjas bányász, régi, öreg harcosa a munkásmozgalomnak, a kisterenyei kommunisták üdvözletét hozta; A régi harcos ifjú szívvel szólt az aktívaüléshez. Felelevenítette a 19-es harcok régi emlékeit, amelyek elevenen élnek a kommunisták emlékezetében. Biztosította az aktívát, hogy mindig számíthatnak a régi, illegális harcosokra, akik megvannak arról győződve, hogy az új párt minden erejével azért küzd, hogy a múlt hibái többé ne okozzanak sebet a szocializmus híveinek és győzelemre segíti a szocializmus ügyét hazánkban: Kérte a fiatal harcosokat, hogy a nemzeti lobogó meUett emeljék magasra a proletariátus szent, vörös zászlaját is. (Folytatás a 2. oldalon) Új bánya feltárását kezdték meg A nógrádi szénmedence bányászai miután hétfőn az országban elsőnek befejezték januári tervüket, pénteken már azt jelentették, hogy több mint 38 000 tonna szénnel túlteljesítették a havi előirányzatot. Ezen a napon újabb jelentős esemény örvendeztette meg a bányászokat. Etesi József élővé jási csapata megtette az első csákányvágást egy új I Salgótarján varos lakossága! Útjaink, járdáink felgyülemlett hókupacokkal, jégrétegekkel vannak borítva. Járdáink és útjaink ilyen állapota veszé- | lyezteti a járókelők és a járművek balesetmentes közlekedését. Már több balesetet szenvedettről van a végrehajtó bizottságnak tudomása. Ennek elkerülése érdekében felkértük városunk minden lakóját, hogy a lakása előtt lévő járdáról a havat és jégréteget mielőbb távolítsa el, ezzel is tegyük mindannyiunk számára lehetővé, a közlekedést, mutassuk meg ezzel a cselekedettel is az emberről való gondoskodást. A végrehajtó bizottságnak nem célja, hogy törvényes jogaival élve becsületes embereket büntetésben részesítsen, azonban a kötelességüket nem teljesítő hanyag, embertársai egészségét semmibe vevő lakókkal szemben kénytelenek leszünk büntetést kiszabni. A végrehajtó bizottság egyben közli a város lakóival, hogy az elmúlt időszak folyamán felgyülemlett szemét elszállításáról a lehetőségek szerint sürgősen gondoskodik. Városi Tanács Végrehajtó bizottságának elnöke bánya, a Gáti IV-e6 lejtősakna feltárására. A kiváló csapattunk — amely januárban már meghaladta régi teljesítményét és mintegy száz forintot keresett műszakonként —, íremé ny riolit kőzetben hat^zéz méter hosszú lejtősaiknát nell vájnia. Az üzemvezetőség gépekkel siet a csapat segítségére. Egyelőre kompresszort, fej- tőkálapácsot és fúrógépet kapnak és ahogyan mélyebbre hatolnak a kőzetben — gépesítik a szállítást is. A műszaki vezetők számításai szerint a feltárással a jöyő év első negyedében érik el a széntelepet és a tíz évi bányászkodásra becsült új aknából mintegy 800 000 tonna szenet fognak kifejteni. Az új bánya pótolja majd a jövő évben kimerülő íőtáró és a Gáti-III-as akna termelését és jelentősen megjavítja a mátranováki szén minőségét:
