Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-06 / 10. szám

1957. február #, 2 NÓGRÁDI Népújság Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról ) Tisztelet a forradalom hű harcosainak Nógrád megye mindig a forradalom erős bázisát ké­pezte; Munkásmozgalmi tevé­kenységem idején két terüle­ten dolgoztam hosszasabban, pártmunkás vagy képviselői minőségben. Az egyik: Buda­pest XIII. kerülete, amely An­gyalföld néven ismeretes, a másik Nógrád megye. Mind­kettőre büszke vagyok. Az el­lenforradalmi hullám és az el­lenforradalom dühöngéseinek napjaiban — bizonyára sok hely volt Magyarországon —, de kettő biztosan volt: Angyal­föld és a salgótarjáni járás, ahonnan a vörös zászló egy percre sem került le. Erre büszkék lehetnek a Nógrád megyei dolgozók és minden »«agyar forradalmár. A múlttal kell és érdemes foglalkozni. Most, amikor a forrada­lom erőit újjászervezzük, tisztelettel kell emlékez­nem azokról az 1919-es vő- röskatonákról. akik védel­mezték a magyar forrada­lom és nemzeti független- se* ügyét a salgótarjáni járásban. (Taps.) Emlékeznünk kell azokra a kommunistákra és forradalmá­rokra, az illegális pártmunká­sokra, akik a Horthy-rendszer huszonötesztendős korszaka alatt őrizték és magasra tar­tották a forradalom zászlaját a salgótarjáni járásban és Nógrád megyében; Emlékezni kell, elvtársak, arra is,, hogy Salgótarjánban az utcán, a borbélyműlielyben, az üzletekben „Szabadság”- szóvsl köszöntötték egymást az emberek a felszabadulás első napjától kezdve. És mikor Kyugaton heves agitáció és Uszítás folyik a magyar for­radalom ellen. Még mindig az a központi vitakérdés, hogy október 23 és november 4 kö­zött forradalom volt-e, va,gy ellenforradalom? Egyszerűsít­sük le a kérdést és csak a lé­nyegét nézzük. Mf a szocialista forrada­lom fő jellemzője? 1919- ben Magyarországon szo­cialista forradalom volt. Megszületett a proletárdik­tatúra. Ezt az ellenforra­dalmárok leverték. 1945 és 1947 között ismét szo­cialista forradalom ment végbe. M! határozta meg ennek a lényegét? Az, hogy milyen tár­sadalmi osztály ragadta kezé­be a hatalmat. 1919. március 21-érr éppenúgy. mint betető­zésképpen 1947-ben, a magyar munkásosztály ragadta a ha­talmat a kezébe. A hatalom, eiviársak, rendkívül fontos do­log az osztályharcban. Minden­nel fontosabb! Mert egy tár­sadalmi osztály a hata­lom birtokában mindent megtehet, de ha a hata­lom nincs a birtokában, talán semmit sem tehet. Ezért az osztályharcban a cél mindig a hatalom. Ezt a hatalmat a munkásosztály meghódította. A hatalom birtokában mindenekelőtt társadalmi tulajdonba vette a terme­lési eszközöket. Ez történt , 1919-ben és 1945 és 1947 ) özött is. A termelési esz­közöket, vagyis a gyára­kat, bányákat, a bankokat, a földet a dolgozó osz­tályok vették birtokba. Ahogy azt már 1848-ban, 1849- ben Marx meghirdette a szo­cialista forradalom céljaként, a kisajátítókat kisajátították. A szocialista forradalom lé­nyegéhez tartozik, hogy a kul­túra eszközeit is birtokba veszi az új uralkodó osztály: a mi viszonyaink között a rádiót, a sajtót, az iskolákat, a színháza­kat stb. Ez a folyamat nálunk végbe­ment, a munkásosztály a hata­lom birtokába került, azt min­vólasztásra került a sor 1945- ben, a salgótarjáni járás lett az ország kiemelkedően leg­erősebb kommunista fellegvá­ra, a járásban több mint 70 százalékot kapott a kommu­nista párt. (Taps.) Jártam Salgótarjánban 1956 augusztusában is. Nem vol­tunk könnyű helyzetben. A ve­zetés hibái és sok hiányossága ismeretes volt a nép előtt. Mégis ezen a főtéri gyűlésen, amelyen csaknem 18 000 em­ber vett részt, értetem, a nóg­rádi nép meg van győződve ar­ról, hogy a párt ki tudja javí­tani a hibákat. A mi pártunkban sok hiba volt és nincs okunk arra, hogy ne beszéljünk ezekről. De 1956 augusztusában már minden becsületes kommunista érezte és tudta, hogy a júliusi köz­ponti vezetőségi ülésen meg­történt. a fordulat és megszü­letett a pártban és az ország­vezetésben a feltétele araiak, hogy a korábbi évek hibáit normálisan kijavítsuk, és hogy a hibákon okulva, azokat kija­vítva, gyorsabban haladjunk előre. Az elvtársak arról beszélnek, hogy október 23-a nemcsak úgy véletlenül jött létre. Eb­ben teljesen igazuk van. Ok­tóber 23-át 12 esztendeje ké­szítette elő a magyar ellenfor­radalom és a nemzetközi im­perializmus. De nagyon jól je­gyezzük meg, hogy az ellenforradalom sokévi előkészület után akkor in­dult rohamra, amikor az ellenforradalmat az a ve­szély fenyegette, hogy a párt felismerte és kijavít­ja az elkövetett hibákat és hozzá is látott a hibák kijavításához. Ez nagyon fontos tanulság szá­munkra. denkí pontosan tudja, aki nem akar ködösíteni. Ezek után csak úgy vetőd­het fel a kérdés: ki lehet az, aki ezzel a hatalommal szemben fegyverrel támad? Ellenforradalomról van szó, teljesen világos. Ahogy 1919. augusztus 2-án, úgy 1956. október 23-án is meg­kezdődött Magyarországon az ellenforradalom. Az ellenforra­dalom is folyamat. 19-ben is a demokrácia jelszavával döntötték meg a munkáshatalmat Az ellenforradalmároknak ál­talában nem könnyű a nép elé állmok, mert nem hirdetik meg valódi céljaikat. Egyetlen ellen- forradalmár sem mondhatja, hogy kedves magyar nép, én azelőtt burzsuj voltam, 10 000 holdas nagybirtokom volt. vagy bányarészvényes voltam, nagyszerűen éltem, nagysze­rűen tudtam a népet nyúzni, hát legyetek szívesek, szavaz­zátok meg, hogy én kerüljek újra hatalomra. (Derültség.) Ezért az ellenforradalom mindig beburkolja, elhomályosítja, elködösíti célkitűzéseit és olyan mozzanatba kapasz­kodik, amely többé-kevés- bé szimpatikus lehet a tö­megek előtt. Például 1919- ben az ellenforradalom azt mondta: nem jó az a dikta­túra, az kemény dolog, le­gyen inkább demokrácia. És mit csinált? Megdön­tötte a proletárdiktatúrát, de első lépésként nem ellen- forradalmi kormányt állított fel, nem is annak az érdeké­ben agiíált, hanem szakszer­vezeti kormányt ajánlott az országnak. És nyeregbe segí­tette a Peidl-kormányt, ame­lyik hat napig ..uralkodott1’, azután jött a Friedrich-kor- mánj-, utána jött Horthy és az­után következett a kommunis­ták és a haladó emberek le­mészárlása, az országból való kiüldözése, az ellenforradalmi terror és a burzsoázia diktatú­rája 25 esztendőn keresztül. Miért érdemes erre visszaem­lékezni? Azért, mert október 23-án sem azzal jött a burzsoá, hogy na­gyon kellemetlen, hogy a gyár már köztulajdon, ad­játok nekem vissza. A Figyelembe kell vennünk, hogy a régi hibák miatt na­gyon sok munkásember, pa­rasztember, sőt diák is- el volt keseredve és ezért ezzel a tetszetős jelszóval nagyon sok embert tudtak becsapni. Nem úgy, hogy itt felkelt a nép harcolni a szocializmus ellen, mert ez az ellenforradalom közönséges hazugsága és rá­galma. Nem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen, hanem az ellenforradalmárok. Az ellenforradalom célja ter­mészetesen a hatalom vissza­szerzése volt, s nem az ilyen vagy olyan hibák kijavítása, hanem a régi földesúri-kapita­lista világ visszaállítása. Nem teóriáról van itt szó — hiszen 1919-ben meg tudták csinálni —, hanem történelmi tapaszta­latról. Most, október 23-án is ezt akarták. Ezt mindenki tud­ja, aki B. Szabót hallotta a rádióban. Ez a vök kisgazda- párti vezető azt mondta, hogy az 1930-as kisgazdapárti prog­ram híve. Mindszenty is kije­lentette, hogy elvileg a magán- tulajdon alapján áll. Azt min­denki tudja, hogy mit jelent a magántulajdon a gyárak és a bankok viszonylatában. Azután azt mondta: az egyháznak min­dent vissza kell kapnia, még­pedig hamarosan. Persze itt az egyház elvesztett kincsei között nem az oltárisJfentségre gon­dolt ő sem, mert áz megmaradt. ellenben nem maradt meg az a 930 000 hold, ami 1945-ben az egyház kezén volt. Nem olyan nehéz tehát megállapítani, hogy. fomdálrrii __gseaoénj’*!k Mo stanában új jelszót dob­lak tel az imperialisták. 1956- ban erősen propagálták a „nemzeti kommunizmust”. Dulles külügyminiszter úr 1956 tavaszán tartott beszédében azt mondta: bele kell törőd­nünk abba, hogy ezekben a ke­let-európai országokban a tár­sadalmi élet irányítói önmagu • kát kommunistáknak tartják és nekünk azért kell harcolni, hogy ezeket az embereket, mint kommunistákat elszakít­suk Moszkvától. Ez volt Dul­les programja. Ezzel egy idő ben kiadták a nemzeti kommunizmus jelszavát és kezdték a kommunistákat megkü­lönböztetni. Ezt mondták: az együk puha kommunista, a másik kemény kommunista. Az egyik sztá­linista, a másik liberális, az egyik internacionalista kom­munista, a másik nemzeti kommunista, és kinyilatkoztat­ták, hogy ők a nemzeti kom­munista törekvéseket támogat­ják minden rendelkezésükre álló erővel. A nemzeti kommu­nisták közé sorolták többek között Nagy Imrét. A remé­nyüket Nagy Imrébe helyez­ték, mint egy ismert, „nagy tekintéllyel rendelkező” ma­gyar ..nemzeti kommunistába” és ennek megfelelően irányí­tották politikájukat. Végezzünk legalább itt. Nóg­rád megyében ezzel a nemzeti kommunizmussal. Ezért vetet­tem te’ a németországi hason­latot. Ez az úgynevezett nem­zeti kommunizmus nem iker­testvére-e annak a nemzeii szocializmusnak, amelyet 1930- ban agyaltak ki az imperialis­ták a néptömegek becsapásá­ra? Én azt hiszem, ikertestvé­re és a magvar forradalmárok­nak szembe kell szállniok ez­zel a jelszóval. Nincs nemzeti kommuniz­mus! A nemzeti kommu­nizmus hamis jelszó. A dolgozók megtévesztésére való, mert a kommuniz­nagvbirfokos sem mondta még akkor, hogy adjátok vissza a 20 000 holdat. Ha­nem azt mondták, hogy a sztálinizmus ellen kell harcolni — emlékezhetnek rá — „ki kell javítanunk a hibákat”. Persze a kijavítást úgy értet­ték, hogy agyonütni magát a szocialista forradalmat is. voltak-e ezek, vagy ellenforra­dalmiak, csak nem szabad tűr­ni a ködösítést, a lényegről kell beszélni és akkor mindenki megérti a lejátszódott ellenfor­radalmi folyamatot. Nagyon fontos az álcázás fel­ismerése. 1930-ban Német­országban weimári köztársaság volt. Polgári demokrácia úgy­nevezett demokratikus jogok­kal; lehetett szavazni, így, úgy, amúgy. A monopoltőke dikta­túrája érvényesült Német­országban a likőr is, de már na­gyon terhére volt az á „sok” szabadság. Messzemenő hábo­rús tervei voltak a német mo­nopoltőkének és ezért elindí­totta útjára a Hitler Adolf ne­vű fasisztát. De amikor el­indultak, ők, sem mondhatták, hogy vissza a monopoltőke nyílt diktatúrájához, mert ez­zel a német munkások valószí­nűleg nem értettek volna egyet. A szocializmus olyan erős gondolat volt a népekben már akkor is, hogy ezt nem kerülhették meg. és ezért ki­találták a „nemzeti szocializ­must”. Azt mór régesrégen ki­elemezték, hogy ez a „nemzeti szocializmus”, sem nemzeti, sem szocializmus nem volt. Erre nem vesztegetek sok időt, mert önöknek volt alkalmuk a nemzeti szocializmus áldásait a saját bőrükön tapasztalni a második világháború alatt, a német megszállás alatt, a Szálasi-rezsim alatt. Ez a nem­zeti szocializmus a német dol­gozóknak, Európa dolgozóinak, az emberiségnek a második világháborút és az emberek millióinál- -„-yia-nls-ai hoz!» \nus internacionalista, a világ dolgozóinak világné­zet*. (Taps.) Az a meggyőződésem, hogy a sztálinista—rákosista és ha­sonló jelszavak is befejezték pályafutásukat. Eddig több szocialista országban is be­széltek erről, de súllyal 'há­rom szocialista országban: Ju­goszláviában, Magyarországon és Lengyelországban. Magyar- országon november 4-én a for­radalom visszaütött és világos­sá vált, hogy az ellenforrada­lom ellen kell harcolnunk és nem valamilyen képzelt sztáli­nizmus, vagy rákosizmus el­len, mert miközben ilyen kép­zelt fogalmakkal vesződünk és vitatkozunk, az ellenforra­dalom megfojtja a magyar proletárdiktatúrát. A lengyeleknél a Trybuna Ludu valamikor novemberben már azt írta: „Nem tűrhetjük becsületes kommunisták üldö­zését a sztálinizmus kiagyalt jelszava alatt." A lengyelek is kimondták. A kegyelemdöfést a kínai elvtársak adták meg egy nagyon nagy értékű mar­xista művel, amely a Zsen- minzsipaoban megjelent. Eb­ben leleplezték és megsemmi­sítették ezt a hamis jelszót és teóriát. A jelszavak osztálytartalmáról Vannak elvtársak, akiket megtéveszt a tisztánlátásban Nagy Imre és társainak sze­repe. Nincs semmi okunk ezek­nek az embereknek kommu­nista múltját elemezgetni, mert az most alárendelt, ti- zedrangű kérdés. A lények alapján kell el­igazodnunk. Nagy Imre, f.osonczy Géza, Háy Gyula meg Zelk Zoltán igenis szította a fegyveres tárna­Az osztályharcban a cél mindig a hatalom Nem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen j Az imperializmus és a „nemzeti kommunizmus" dást a Magyar Népköz- társaság ellen és védel­mezte a forradalmi erők megmozdulása után is az ellenforradalom ügyét. Nem Mindszeniyt. meg B. Szabót, meg herceg Eszterházy Pált, meg gróf Takách-Tol- vayt változtatta forradalmárrá Nagy Imrének, Losonczynak meg Háy Gyulának a csatla­kozása, hanem ők léptek az ellenforradalom útjára. (Taps.) Beszéltünk az úgynevezett nemzeti szocializmus, meg a nemzeti kommunizmus osz­tálytartalmáról. Nézzük meg ezeknek a jelszavaknak a má­sik felét, a nemzeti felét. És itt is a lényeget nézzük. Vol­tak ugyanis, akik azt állítot­ták, hogy október 23-a vala­miféle nemzeti forradalom volt. Kik ‘harcoltak a nemzeti függetlenségért? Az előbb már említettem, hogy nem Horthy harcolt a magyar nemzeti füg­getlenségért 1919 tavaszán, ha­nem a salgótarjáni vöröskato­nák, Horthy Szegeden a fran­cia katonai parancsnokságon, Bethlen István pedig Bécsben, a bécsi ellenforradalmi komi- ténól áruba bocsátották a ma­gyar nemzet függetlenségét azért, hogy osztályuralmukat visszaszerezzék. Árulásuk si­kerrel járt, mert a nemzet füg­getlenségét elárulva megnyer­ték az antantba tömörült im­perialisták támogatását és az antant támogatásával vérbe- fojtották a magyar proletár- diktatúrát — de ugyanakkor megölték a magyar nemzeti függetlenséget is. A második világháború időszakában nem Horthy, nem Kállai Miklós, és általában nem a földbirtoko­sok és burzsoák védték a ma­gyar nemzet függetlenségének ügyét, ök annak idején elmen­tek Berlinbe és eladták a ma­gyar nemzet függetlenségét, eladták a magyar népet. Hitler háborús gépezete számára. Magyarorságot 1944. március 19-én megszállták a német fa­siszták, ez a magyar népnek 600 ezer ember életébe került. Ez nem a nemzeti független­ség védelme, hanem elárulása volt. A nemzeti függetlenség nagy és szent dolog, első­sorban a mi számunkra, kommunisták számára szent dolog és nem a bur­zsoák számára. A nemzeti függetlenségért a második világháború idején a kommunisták, Rózsa Ferenc, Schőnherz Zoltán, Ságvári Endre és társaik harcoltak, akik közül sokan elestek ebben a harcban. És a felszabadulás idején? Hogyan kaptuk vissza nemzeti függetlenségünket? A világ első szocialista ál­lamának, a Szovjetuniónak a segítségével. (Taps.) Függetlenségünk igaz híve És most, október 23-án ki védte, ki támogatta a magyar nemzeti függetlenség ügyét? Dulles, az amerikai külügymi­niszter talán? Vagy Eden, az akkori angol miniszterelnök? Vagy azok a francia imperia­listák, akik ma is gyilkolják Párt nélkül nincs A párt kérdéséről annyit akarok csak mondani; az a ré­gi tétel, hogy a proletárdikta­túra vezető ereje a párt. sem­mit sem változott. Párt nélkül, a párt vezetése nélkül nincs proletárdiktatúra. E bajoknak, amelyék október 23-a után kö­szöntöttek a népre, egyik for­rása az. hogy a párt vezető­sége nem állt a helyzet ma­gaslatán. — A párt vezetősé­gében október 24-e reggelén olyan helyzet volt, hogy a pártvezetésbén bent voltak a szocialista forradalom önzet­len és áldozatkész hívei és bent voltai? a szocialista for­radalom árulói is. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a leg­nehezebb időkben, a sorsdöntő napokban a több százezernyi magyar kommunista nem ka­pott a párt vezetőségétől vilá­gos. egyenes útmutatást. Most a párt vezetésében olyan em­berek tömörültek, akikben Algír hazaíiait? Ezek új gyar­matot kerestek maguknak. Vagy talán Kisbamaki Farkas Ferenc, aki nyole esztendeje eszi az ameri­kai ágyúgyárosok kenye­rét, aki nyolc esztendeje tartja fegyverben 11000 csendőrét, meg fasiszta tisztjét Nyugat-Németor- szágban, amerikai pénzen, amerikai ruhákban, ame­rikai cigarettával ellátva? Ezek a magyar nemzet függetlenségének a védői0 Nem elvtársak, nem ők; Mint mindig, most is a kom­munisták voltak a magyar nemzet függetlenségének vé­delmezői. Ezért halt meg a szocialista forradalmár Mező Imre elvtárs, a budapesti párt­bizottság titkára, Kalamar Jó­zsef elvtárs, a veterán csepeli forradalmár. Asztalos ezredes, aki a budapesti pártbizottságot védte és a többi kommunista mártír. Ok a magyar nemzet függetlenségéért is haltak meg, nemcsak a szocialista forradalomért, akárcsak azok a szovjet katonák is, akik az ellenforradalommal szembeni harcban estek el, Függetlenségünk leghívebb katonái itt vannak, a kom­munista aktivagyűlésen és hozzájuk tartoznak mind­azok a becsületes hazafiak, akik velünk együtt védik a nemzet függetlenségét. (Taps.) Azt mondják, hogy idegen csapatok vannak Magyaror­szág területén — mármint a szovjet csapatok. Nos, elvtár­sak, ezek a katonák testvéri, szocialista ország csapatainak katonái, az októberi forrada­lom fiai és lányai, a mi test­véreink és segítőink. Szá­munkra nem idegen csapatok; Hogy mi az az idegen csapat, azt megtudták volna azok az elbolondított diákok, ha októ­ber 23-a még két, vagy három hétig folytatódik, és ide tény­leg idegen, imperialista orszá­gok és kormányok csapatai jöttek volna. Megtudták vol­na. mit jelentenek idegen csa­patok egy ország tét- " a - Felteszik a kérdést így is: liát nem volt hiba a szovjet— magyar viszonyban az elmúlt években, nem voltak-e olyan dolgok, amelyek sértették Ma­gyarország szuverenitását? Meg keil mondani, elvtársak: voltak ilyen hibák, Sztálin éle­tének utolsó éveiben. De ezek nem olyan hibák voltak, ame­lyek veszélyeztették nemze­tünk függetlenségét. A hibák­kal pedig úgy vagyunk, hogy jelentős részük már kiküszö­bölődött és ami még van, mind kijavítjuk. A Szovjetuniónak nem kell terület. Beszéljenek akármelyik szovjet ember­rel, az azt mondja: nincs még egy olyan gazdag or­szág a világon, mint az övék. nekik semmiféle te­rületre nincs szükségük, ők nem akarnak más né­pek rovására vagy terüle­tén elérni semmit sem. És ez így is van, elvtársak. A Szovjetuniónak béke kell. az kell, hogy a baráti országok között éljen, van programja, ismertek a feladatai, amelyek megvalósításán szerencsére — az emberiség szerencséjére — nagy sikerrel dolgozik. proletárdiktatúra megvan az az eltökéltség, hogy tanulnak a múlt hibáiból Mi leszámoltunk és leszá­molunk a Rá kosi-féle szektariánizmussal is, amely a tömegektől szakí­totta el a pártot. leszámol­tunk és leszámolunk a Nagy Imre-féle osztályáru- iással is, amely az összes dolgozóktól elszakította a pártot és az ellenforrada­lom prédájának dobta oda a népet. A nyugati imperialisták ren­geteget írnak és beszélnek a mi kormányunkról, a mi rend­szerünkről. Talán mondanom sem kell. hogy nem dicsérnek minket. De ez is politikai tá­jékoztatást ad számunkra. Hogy nagyjából jó irányban haladunk, azt többek között onnan is tudjuk, hogy az im­perialisták nagyon elégedetle­nek velünk, ők olyasmit mon- (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents