Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-02 / 9. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957, február 2. Valóban a ,,kereten“ múlik? Borsosherényben 1952-ben bevezették a villanyt. Örült, ünnepet ült az egész község, azaz mégsem mindenki. A mi utcánkban ugyanis a belső sze­relést megcsinálták, de a külső munkát még a mai napig sem fejezték be. Pedig csak 400 mé­ter vezetéken múlik .:. A na­pi fogyasztás sem lesz több öt-hat kilowattnál. Valósággal fáj. hogy száz méterre tőlünk milyen fénye­sen ég’ a villany. Kértük mór többször a köz­ségi tanács segítségét, hogy régi vágyunk végre megvaló­suljon. Sajnos, azt kell ta­pasztalnunk, hogy. rendszere­sen kifelejtenek terveikből. Beszéltünk már a balassagyar­mati villanyszerelő vállalattal is, kérdeztük, hogy mi akadá­lyozza a munka befejezését, itt is a „keretre” hivatkoznak. Ötödik esztendeje már ennek. Nagyon szeretnénk, ha ez az 1957-es év végre meghozná számunkra régi vágyunk telje­sülését, Bízunk benne és szá­mítunk a felsőbb szervek meg­értésére és támogatására. Fábián Ferenc Borsosberény Kisfaludy Csalódások című három i'elvonásos színművét tanulják a fiatalok Nógrádkö- vesden. A darabot még far­sangra bemutatják. * Kínai—bolgár kereskedelmi egyezményt kötöttek vasárnap Pekingben. Az egyezmény ér­telmében Bulgáriát ipari nyers­anyagokkal és háztartási cik­kekkel látja el Kína. Cserébe könnyűfémet, kémiai cikkeket, textilárut és gyógyszert kap. * Hattyúvoncl, kék színű szoknya és blúz a legújabb ta­vaszi díváit. A ruhák és kosz­tümök szorosan a testhez si­mulva készülnek, * Koplaló-művésznek nevez­hetők az állatok. A különböző kígyófajták például 20—27 hónapig, a teknősbékák más­fél évig a békák „csak” 10— 12 hónapig bírják ki étkezét nélkül; « Balassagyarmaton is bemu­tatja a Nógrád megyében nagy sikerrel előadott Dr. Pe- pike-t. február fi án, az Állami Faluszínház. • Négyszázezer forintos alapot létesített a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége a méhészet fejlesztésére. A hasznos üzem­ig számára hazánk igen alkal­mas terület. * Tánciskola indul Salgótar­jánban. A tanfolyam február 1-én kezdődik és hat hétig tart. Keretében a legújabb társasági táncokat fmambó, rumba) tanulhatják a fiatalok. Gázgyár építését kezdték meg Csehszlovákiában. Az 1961-re tervezett létesítmény az alacsony minőségű szenet használná fel és eljuttatná a gázt az ország minden részé­be. * Körhintánkat Uruguay. Me­xikó, Chile és Argentina vásá­rolta meg. A magyar filmnek igen nagy sikere van. A Bújócskát tanulják a mo- horai fiatalok. Horváth Antal- né vezetésével 24 fős törzsgár­dája van a kultúrháznak. Terveik szerint a szabás-var­rás. főzés és népi hímzés tan­folyamot is megindítják. * Többezer nyulat, szarvast és vaddisznót küldtek a főváros­ba és a salgótarjáni húsbol­tokba a Nógrádi Vadásztársa­ságok az idei idényben. * A papírvatta gyártását tel­jes erővel kezdte meg a Lá­batlant Papírgyár. Egyenlőre 60 tonna vatta készül a hiány enyhítésére, Fafeknérő bizottságok mé­rik az októberi események következtében kiirtott erdők­ben a károkat. Dorogházán például Bakos kopasz ózsef- né házában 50 köbméter fát találtak; Az asszony ellen az eljárást megindították. * Tárgyalják tanácsüléseiken a legsürgősebb feladatokat a Nógrád megyei községek. A feladatok megbeszélésének alapjául a kormány nyilatko­zatát veszik. * Svéd Sándor az ismert ma­gyar operaénekes■ a bécsi ope­raházi! gz akar'szerződni. * Ülést tart a Hazafias Nép­front Bizottság kedden dél­előtt 10 órakor a Megyei Ta­nács III. emeleti 336-os szo­bájában. Az ülésen a kor­mánynyilatkozat alapján a fel­adatokat beszélik meg. * A tűzeset következtében hajléktalanná vált Kiskeres­kedelmi Központ dolgozóit ideiglenesen a volt ipartestü­letbe helyezte le a városi ta­nács. * Hegyomlós történt a fran­ciaországi Gageac község kö­zelében. A leomlott sziklák négy házat lakóival együtt el­temettek. i Tiszteletet, becsületet akiknek az jár Igazságérzet. Egyetlen sza- vacska. mégis milyen mély, sokatmondó a .jelentése. Külö­nösen ezekben az időkben, amikor a rettenetes kavarodás után, lassan kezdenek megüle­pedni az események és képe­sek vagyunk józan ítéletet mondani. Az igazságérzet az, amely arra kényszeríti az embert, hogy tiltakozzék, nemet mond­jon minden olyan ítélettel szemben, amely igazságtalan, vagy jogtalanul vádló. Van-e ilyren? Van. bőviben. Igaz. a legutóbbi események megtanítottak arra: ezek kö­zött is párhuzamot kell vonni. Mert vannak vádolok, gyítiöl- ködők. akik a magyar nép fel­szabadulása óta agok is voltak, s maradtak. Ezeket jobb belá­tásra bírni semmi értelme, mert nem is lehetne. Az októ­ber 23-án elindított ellenforra­dalom ezt nagyon világosan megmutatta. De van egy másik csoport, amelyik különösebb meggyő­ződés nélkül, felkapva a divat­tá vált vádakozást, mit sem sejtve milyen nagyszerű szol­gálatot tesz a dolgozó nép el­lenfeleinek, ez már nem ma­radhat szó nélkül. Ez már ösz- szeütközik az igazságérzettel. Hová csapkod most ez a vá­rta kozás a legtöbbet? Oda. ahol pillanatnyilag legjelentősebb erők állnak, minden kockáza­tot. nem ritkán sértést vállal­va: a karhatalomra. Mindez miért? Mert ők vol­tak, akik az orkánként pusztí­tó. megvadult elemeket megál­lásra kényszerítették, kordába szorították és megsemmisítet­ték? Ezért vád illeti őket? Nem az elismerés, a megbecsülés hangján kell-e róluk megemlé­kezni? De igen, a legteljesebb mértékben. Gondoljunk csak azokra a napokra, amikor katolikus, ke­resztény. zsidó vagy bárki más, ki a becsületesség hatá­rát túl nem lépve ellene sze­gült az ellenforradalomnak. éppen olyan rettegve zárta la­kása ajtaját, mint a kommu­nista. Vajon, ha nem jönnek ők. csupán az emberi becsü­letérzéstől hajtva, hová jutot­tunk volna? Ma már efelöl nem lehet kétség. És az idő — ha jelen pillanatban még van kétség — majd meggyőzőbben fogja bi­zonyítani. Ma még sokhelyütt meg nem értés kíséri ezt a munkájukat. De egyre többen állnak mellé­jük erkölcsi támogatást adva. Vajon az az anya. ki nemrég kezét tördelve kérte segítsé­güket eltűnt gyermeke fel­kutatására és ma már maga mellett tudja egyetlen kincsét, haraggal tud-e rájuk gondol­ni? Vagy azok a munkába igyekvő bányászok, kiket erdő sűrűjéből orvlövészek fogadtak és ma már biztonságban keres­hetik családjuk kenyerét, nem a magukénak tekinthetik őket? Vagy az a paraszt, kinek hízóját éjszaka ellopták és ma már visszakapta az elveszett értékét, a rablókat pedig kéz- rekerilettck, nem fog rájuk örökké hálával gondolni? De ki vonhatja kétségbe, hogy a hazának nem ők jelen­leg a legfőbb őrzői, amikor nálunk is nemrég egyszerű em­berek támogatásától kísérve kézrekerítettek egy adó-vevő rádióval s tűzfegyverekkel felszerelt nemzetközi kémet. Ők azok, s feladatuknak be­csülettel eleget is tesznek. Helyt állnak. Amikor az ut­ca elnéptelenedik, a munkában elfáradt emberek lepihennek, testüket a kályha melege si­mogatja. Ők őrködnek. Arcu­kat keményen csípi a hideg, vagy a szél kavarja rájuk va­dul a havat, halk léptekkel, zokszó nélkül járják a várost, a falut, a tanyát. Őrködnek az emberek nyu­galma. a nép hatalma felett. Az igazságérzet Jegyen az, amely nemet mondjon minden olyan ítélettel szemben, amely igazságtalanul, vagy jogtala­nul vádolja őket. Kopni szaki meg az ezer vagon Hétszáz vagon, pajtás? Rettenetes sok az! Nem lesz abból semmi, akár mit is mondasz. Á vállalatok jelentsék be Több jel arra vall; hogy az üzemek, vállalatok nem tart­ják be a 15/56-os kormányren­deletet. vagyis az üres mun­kahelyeket nem jelentik be a lakóhelyhez illetékes járási tanács munkaerőgazdálkodási csoportjánál. A megyei tanács munkaerőgazdálkodási osztá­lya ismét kéri a vállalatokat, hogy tartsák be ezt a rendele­tet. mert ennek be nem tartá­sa sérti a dolgozók érdekeit. Éneikül nem lehet megvalósí­tani azt. hogy sorrendben, a szociális körülmények figye­lembevételével a legrászorul­tabbak jussanak munkához. A munkát kereső dolgozók tud­va. hogy a rendelet szerint a munkaerőgazdálkodási osztály­nál kell jelentkezni munkáért, oda mennek, ők pedig egyet­len megüresedett munkahely­ről sem tudnak. így nem tud­ják ellátni feladatukat. Kény­telenek elutasítani a hozzájuk fordulókat. Ötmillió forinttal folytatják a félbeszakadt építkezéseket Az októberi események kö­vetkeztében megálltak a me­gye fejlesztését, a lakosság igényeinek kielégítését biztosí­tó beruházások is. A forradal­mi munkás-paraszt kormány és a megyei tanács komoly erőfeszítéseket tesz. hogy azo­kat a beruházásokat, amelyek közvetlenül szolgálják a lakos­ság szociális és kulturális igé­nyeit. folytatni tudják. így többek között tovább folytat­^JÍ)a0aO00O0O000eoO000O0O0OOOO00OOO0O0C50OCXíOO00OO0OOOO0O000000(XX3000000000000O000000000O0OOO00OO0OOO0OOOOOOOOO0OOC■OOOOO0OO0OOOO0OOO0OOO0OOO,'. (. engem saját apám szúrt meg késsel, amiért a tárgyalást nem tartották meg. Aznap es­te a lakásom előtt elálltak az utat. ásóval, fejszével és iki- üldöztek saját házamból. így kerültem a jelen helyzetbe. jy-azinezi b. László Kossuih­ÍV díjas vájár Szurdok bá­nyaüzemben jó munkájáról ismeretes. Csapata egyike a legjobbaknak. Hogy köznyel­ven éljek, három cigány is van a csapatban. Nemrég tör­tént, hogy valaki a csapatve­zetőt bosszantotta: — Mi a?, te cigányokkal vagy? — Azokkal bizony, de nem adnám ezt a három cigányt hat magyarért oda — vágott vissza keményen Kazinczi. Mi magunk is meggyőződtünk er­ről, s csak igazolni tudjuk Ka­zinczi válaszát. A cigányok Mátraszeléről járnak munkába. Egy-két év­vel ezelőtt még nem fordult elő, hogy hiányoztak az üzem­ből, vagy megbetegedtek vol­na. De ez az utóbbi időben mind gyakrabbá vált. Miért? 1— vetődik fel jogosan a kér­dés. Erre keresssük a. választ. Tizenöt-húsz család lakik a falu végén, elkülönülve a többi házaktól. Ez a cigányok telepe. Bíró. vagy vajda Kin­csen, hiszen ahhoz kevesen vannak. A falusi tanács meg nem sokat törődik velük. Az egyik házba megyünk be. Egy szoba az egész. Berendezése két ágy, egy asztal és egy tűz­hely. Hogy le tudjunk ülni, a szomszédból hoznak egy pa­dot.. itt. lakik ifj. Radios Géza családjáéval. A családfő most ágyban van. Idős ember, 1952- ben nyugdíjazta a bánya, ahol mint vájár dolgozott. Egy baleset következtében 2.5 órát volt a leomlott kő alatt. Ek­kor rokkant meg. A földes szobában egy féttucat geyrek, a legnagyobb 15 éves, míg a legkisebb 2 éves. Nagy a csa­lád. sok kell a kenyérre. Ezért ment el most a kormányfel­hívás nyomán dolgozni újra ifj. Radios Géza. Igaz, nem sole szerencsével, mert két hét után megbetegedett. Nagyon szomorú képet fest a család. Talán nem tudtak nagyobb házat építeni? — ve­tődik fej a kérdés. Küszköd­ve a köhögéssel válaszol ifj. Radios Géza. — Van nekem fát szép há­zam. de mit csináljak, ha el­üldöztek onnan. Örülök, hogy az anyósom ideadta ezt a szo­bát. f'zt viszont már mi nem értjük. De Radios már erről beszél. — 1956. január 16-án Salgó­tarjánban voltunk bírósági tárgyaláson, mert a feleségem megverték. Mivel a tárgyalá­son két tanú nem jelent meg. elhalasztották 24-re. Az elma­radt, tárgyalás után Szomora Sándor. Csikós Kálmán és fe­leségeik, valamint id. Radies Géza — 03 apám — Salgótar­jánban nekünk támadtak, sőt Március 16-án kölcsönén mentem, hogy építsek még legalább egy szobát. A fiam a szövetkezet előtt várt már. Ott volt Csikós Kálmán 16 éves fia is és Petrik Antal, aki azelőtt rendőr volt. A há­zam ajtaját, amikor kiüldöz­tek fejszével verték be. s ami­kor kértem Petriket, hogy ve­gyen fel róla jegyzőkönyvet, ven, volt hajló -dó. St most js azzal viccelődött velem, hogy a kutya rágta ki. Azóta már egy ják a mátraverebélyi óvoda, a pásztói korház gyermekosztá­lya, a nézsai orvosi rendelő, a szécsényi fürdő, a pásztói gépállomás építését. Az idén végre teljesül a szá- tokiak és a tereskeiek régi kívánsága is. Az elmúlt évben terven felül megkezdték a két község villamosítási munkála­tait. Az októberi események és a rossz anyagellátás következ­tében megszakadtak ezek a év is eltelt, és mégsem történt semmi. Tyúcsúzunk és tovább me­-Dgyiink Farkas Zaltán&k- hoz. Itt is siralmas a helyzet, az ablakon befújó januári szél vígan lebegteti a vékony függönyt. Farkas éx felesége lakik itt, igaz csak . nappal, mert éjjel nem mernek itt aludni, s inkább anyjukhoz mennek. De hát miért nem mer a két fiatal otthonában aludni? Erről beszél Farkas Zoltán. — December 9-én Nagybá- tonyba mentünk temetésre. Rákóczi-telepen utolért Csi­kós Kálmán, s azt kérdezte tőlem, miért altorom megver­ni az öccsét. Én meg mond­tam neki, hogy azért, mert feleségemre karóval támadt. Maid 12-én este 5 óra félé az ajtóm elé jöttek fejszével, ásóval Csikősék. Feleségem mikor kiment megfogták. s ütötték, haját húzták. Sike­rült neki visszaugrani az aj­tón, majd később egy nagy követ dobtak be az ablakon. Azóta nem merünk a házban aludni. Semmi kedvem itt ma­radni tovább. Bányában dol­gozok, de el akarcfk innen menni. Bizony nem lehet a fiata­lok élete vajmi boldog ilyen körülmények között és indu­munkálatok. Most, a rend helyreállításával lehetővé vált ennek folytatása, amelyre a megyei tervosztály az első ne­gyedévben 150 ezer forintot biztosított. Az összes beruházásokra az első negyedévben 5 millió fo­rint áll rendelkezésre. A ter­vek valóraváltása jelentős munkaalkalmat is biztosít a lakosság számára. lünk Farkas anyósához, ifj. Radios Jánosékhoz. A férfi nincs otthon, a tanácsra ment, hogy kiutalást szerezzen üvegre, mert bizony itt is az ablakon fúj be a hideg szél. A lakás berendezése itt olyan, hogy bárhol megfelelne, mint­ha nem is cigányok laknának itt. Az asztalon nagy világve­vő rádió, a falon ízléses kézi­munka, kefe, fésütartó. stb. Itt keressük az ellenségeske­dés okát, mert úgy hallottuk Radicséktól, hogy 5600 forin­tot loptak el Szomoráék. Erről érdeklődünk most Rádiósáé­tól, hogyan is volt? — Az uram már bánya­nyugdíjas. A lányom férihez- menés előtt volt. Bútori akar­tunk: venni neki, de a nyug­díjból nem télt. így hát vá-

Next

/
Thumbnails
Contents