Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)
1957-02-02 / 9. szám
NÓGRÁDI Népújság 1957, február 2. Valóban a ,,kereten“ múlik? Borsosherényben 1952-ben bevezették a villanyt. Örült, ünnepet ült az egész község, azaz mégsem mindenki. A mi utcánkban ugyanis a belső szerelést megcsinálták, de a külső munkát még a mai napig sem fejezték be. Pedig csak 400 méter vezetéken múlik .:. A napi fogyasztás sem lesz több öt-hat kilowattnál. Valósággal fáj. hogy száz méterre tőlünk milyen fényesen ég’ a villany. Kértük mór többször a községi tanács segítségét, hogy régi vágyunk végre megvalósuljon. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy. rendszeresen kifelejtenek terveikből. Beszéltünk már a balassagyarmati villanyszerelő vállalattal is, kérdeztük, hogy mi akadályozza a munka befejezését, itt is a „keretre” hivatkoznak. Ötödik esztendeje már ennek. Nagyon szeretnénk, ha ez az 1957-es év végre meghozná számunkra régi vágyunk teljesülését, Bízunk benne és számítunk a felsőbb szervek megértésére és támogatására. Fábián Ferenc Borsosberény Kisfaludy Csalódások című három i'elvonásos színművét tanulják a fiatalok Nógrádkö- vesden. A darabot még farsangra bemutatják. * Kínai—bolgár kereskedelmi egyezményt kötöttek vasárnap Pekingben. Az egyezmény értelmében Bulgáriát ipari nyersanyagokkal és háztartási cikkekkel látja el Kína. Cserébe könnyűfémet, kémiai cikkeket, textilárut és gyógyszert kap. * Hattyúvoncl, kék színű szoknya és blúz a legújabb tavaszi díváit. A ruhák és kosztümök szorosan a testhez simulva készülnek, * Koplaló-művésznek nevezhetők az állatok. A különböző kígyófajták például 20—27 hónapig, a teknősbékák másfél évig a békák „csak” 10— 12 hónapig bírják ki étkezét nélkül; « Balassagyarmaton is bemutatja a Nógrád megyében nagy sikerrel előadott Dr. Pe- pike-t. február fi án, az Állami Faluszínház. • Négyszázezer forintos alapot létesített a Szövetkezetek Országos Szövetsége a méhészet fejlesztésére. A hasznos üzemig számára hazánk igen alkalmas terület. * Tánciskola indul Salgótarjánban. A tanfolyam február 1-én kezdődik és hat hétig tart. Keretében a legújabb társasági táncokat fmambó, rumba) tanulhatják a fiatalok. Gázgyár építését kezdték meg Csehszlovákiában. Az 1961-re tervezett létesítmény az alacsony minőségű szenet használná fel és eljuttatná a gázt az ország minden részébe. * Körhintánkat Uruguay. Mexikó, Chile és Argentina vásárolta meg. A magyar filmnek igen nagy sikere van. A Bújócskát tanulják a mo- horai fiatalok. Horváth Antal- né vezetésével 24 fős törzsgárdája van a kultúrháznak. Terveik szerint a szabás-varrás. főzés és népi hímzés tanfolyamot is megindítják. * Többezer nyulat, szarvast és vaddisznót küldtek a fővárosba és a salgótarjáni húsboltokba a Nógrádi Vadásztársaságok az idei idényben. * A papírvatta gyártását teljes erővel kezdte meg a Lábatlant Papírgyár. Egyenlőre 60 tonna vatta készül a hiány enyhítésére, Fafeknérő bizottságok mérik az októberi események következtében kiirtott erdőkben a károkat. Dorogházán például Bakos kopasz ózsef- né házában 50 köbméter fát találtak; Az asszony ellen az eljárást megindították. * Tárgyalják tanácsüléseiken a legsürgősebb feladatokat a Nógrád megyei községek. A feladatok megbeszélésének alapjául a kormány nyilatkozatát veszik. * Svéd Sándor az ismert magyar operaénekes■ a bécsi operaházi! gz akar'szerződni. * Ülést tart a Hazafias Népfront Bizottság kedden délelőtt 10 órakor a Megyei Tanács III. emeleti 336-os szobájában. Az ülésen a kormánynyilatkozat alapján a feladatokat beszélik meg. * A tűzeset következtében hajléktalanná vált Kiskereskedelmi Központ dolgozóit ideiglenesen a volt ipartestületbe helyezte le a városi tanács. * Hegyomlós történt a franciaországi Gageac község közelében. A leomlott sziklák négy házat lakóival együtt eltemettek. i Tiszteletet, becsületet akiknek az jár Igazságérzet. Egyetlen sza- vacska. mégis milyen mély, sokatmondó a .jelentése. Különösen ezekben az időkben, amikor a rettenetes kavarodás után, lassan kezdenek megülepedni az események és képesek vagyunk józan ítéletet mondani. Az igazságérzet az, amely arra kényszeríti az embert, hogy tiltakozzék, nemet mondjon minden olyan ítélettel szemben, amely igazságtalan, vagy jogtalanul vádló. Van-e ilyren? Van. bőviben. Igaz. a legutóbbi események megtanítottak arra: ezek között is párhuzamot kell vonni. Mert vannak vádolok, gyítiöl- ködők. akik a magyar nép felszabadulása óta agok is voltak, s maradtak. Ezeket jobb belátásra bírni semmi értelme, mert nem is lehetne. Az október 23-án elindított ellenforradalom ezt nagyon világosan megmutatta. De van egy másik csoport, amelyik különösebb meggyőződés nélkül, felkapva a divattá vált vádakozást, mit sem sejtve milyen nagyszerű szolgálatot tesz a dolgozó nép ellenfeleinek, ez már nem maradhat szó nélkül. Ez már ösz- szeütközik az igazságérzettel. Hová csapkod most ez a várta kozás a legtöbbet? Oda. ahol pillanatnyilag legjelentősebb erők állnak, minden kockázatot. nem ritkán sértést vállalva: a karhatalomra. Mindez miért? Mert ők voltak, akik az orkánként pusztító. megvadult elemeket megállásra kényszerítették, kordába szorították és megsemmisítették? Ezért vád illeti őket? Nem az elismerés, a megbecsülés hangján kell-e róluk megemlékezni? De igen, a legteljesebb mértékben. Gondoljunk csak azokra a napokra, amikor katolikus, keresztény. zsidó vagy bárki más, ki a becsületesség határát túl nem lépve ellene szegült az ellenforradalomnak. éppen olyan rettegve zárta lakása ajtaját, mint a kommunista. Vajon, ha nem jönnek ők. csupán az emberi becsületérzéstől hajtva, hová jutottunk volna? Ma már efelöl nem lehet kétség. És az idő — ha jelen pillanatban még van kétség — majd meggyőzőbben fogja bizonyítani. Ma még sokhelyütt meg nem értés kíséri ezt a munkájukat. De egyre többen állnak melléjük erkölcsi támogatást adva. Vajon az az anya. ki nemrég kezét tördelve kérte segítségüket eltűnt gyermeke felkutatására és ma már maga mellett tudja egyetlen kincsét, haraggal tud-e rájuk gondolni? Vagy azok a munkába igyekvő bányászok, kiket erdő sűrűjéből orvlövészek fogadtak és ma már biztonságban kereshetik családjuk kenyerét, nem a magukénak tekinthetik őket? Vagy az a paraszt, kinek hízóját éjszaka ellopták és ma már visszakapta az elveszett értékét, a rablókat pedig kéz- rekerilettck, nem fog rájuk örökké hálával gondolni? De ki vonhatja kétségbe, hogy a hazának nem ők jelenleg a legfőbb őrzői, amikor nálunk is nemrég egyszerű emberek támogatásától kísérve kézrekerítettek egy adó-vevő rádióval s tűzfegyverekkel felszerelt nemzetközi kémet. Ők azok, s feladatuknak becsülettel eleget is tesznek. Helyt állnak. Amikor az utca elnéptelenedik, a munkában elfáradt emberek lepihennek, testüket a kályha melege simogatja. Ők őrködnek. Arcukat keményen csípi a hideg, vagy a szél kavarja rájuk vadul a havat, halk léptekkel, zokszó nélkül járják a várost, a falut, a tanyát. Őrködnek az emberek nyugalma. a nép hatalma felett. Az igazságérzet Jegyen az, amely nemet mondjon minden olyan ítélettel szemben, amely igazságtalanul, vagy jogtalanul vádolja őket. Kopni szaki meg az ezer vagon Hétszáz vagon, pajtás? Rettenetes sok az! Nem lesz abból semmi, akár mit is mondasz. Á vállalatok jelentsék be Több jel arra vall; hogy az üzemek, vállalatok nem tartják be a 15/56-os kormányrendeletet. vagyis az üres munkahelyeket nem jelentik be a lakóhelyhez illetékes járási tanács munkaerőgazdálkodási csoportjánál. A megyei tanács munkaerőgazdálkodási osztálya ismét kéri a vállalatokat, hogy tartsák be ezt a rendeletet. mert ennek be nem tartása sérti a dolgozók érdekeit. Éneikül nem lehet megvalósítani azt. hogy sorrendben, a szociális körülmények figyelembevételével a legrászorultabbak jussanak munkához. A munkát kereső dolgozók tudva. hogy a rendelet szerint a munkaerőgazdálkodási osztálynál kell jelentkezni munkáért, oda mennek, ők pedig egyetlen megüresedett munkahelyről sem tudnak. így nem tudják ellátni feladatukat. Kénytelenek elutasítani a hozzájuk fordulókat. Ötmillió forinttal folytatják a félbeszakadt építkezéseket Az októberi események következtében megálltak a megye fejlesztését, a lakosság igényeinek kielégítését biztosító beruházások is. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a megyei tanács komoly erőfeszítéseket tesz. hogy azokat a beruházásokat, amelyek közvetlenül szolgálják a lakosság szociális és kulturális igényeit. folytatni tudják. így többek között tovább folytat^JÍ)a0aO00O0O000eoO000O0O0OOOO00OOO0O0C50OCXíOO00OO0OOOO0O000000(XX3000000000000O000000000O0OOO00OO0OOO0OOOOOOOOO0OOC■OOOOO0OO0OOOO0OOO0OOO0OOO,'. (. engem saját apám szúrt meg késsel, amiért a tárgyalást nem tartották meg. Aznap este a lakásom előtt elálltak az utat. ásóval, fejszével és iki- üldöztek saját házamból. így kerültem a jelen helyzetbe. jy-azinezi b. László KossuihÍV díjas vájár Szurdok bányaüzemben jó munkájáról ismeretes. Csapata egyike a legjobbaknak. Hogy köznyelven éljek, három cigány is van a csapatban. Nemrég történt, hogy valaki a csapatvezetőt bosszantotta: — Mi a?, te cigányokkal vagy? — Azokkal bizony, de nem adnám ezt a három cigányt hat magyarért oda — vágott vissza keményen Kazinczi. Mi magunk is meggyőződtünk erről, s csak igazolni tudjuk Kazinczi válaszát. A cigányok Mátraszeléről járnak munkába. Egy-két évvel ezelőtt még nem fordult elő, hogy hiányoztak az üzemből, vagy megbetegedtek volna. De ez az utóbbi időben mind gyakrabbá vált. Miért? 1— vetődik fel jogosan a kérdés. Erre keresssük a. választ. Tizenöt-húsz család lakik a falu végén, elkülönülve a többi házaktól. Ez a cigányok telepe. Bíró. vagy vajda Kincsen, hiszen ahhoz kevesen vannak. A falusi tanács meg nem sokat törődik velük. Az egyik házba megyünk be. Egy szoba az egész. Berendezése két ágy, egy asztal és egy tűzhely. Hogy le tudjunk ülni, a szomszédból hoznak egy padot.. itt. lakik ifj. Radios Géza családjáéval. A családfő most ágyban van. Idős ember, 1952- ben nyugdíjazta a bánya, ahol mint vájár dolgozott. Egy baleset következtében 2.5 órát volt a leomlott kő alatt. Ekkor rokkant meg. A földes szobában egy féttucat geyrek, a legnagyobb 15 éves, míg a legkisebb 2 éves. Nagy a család. sok kell a kenyérre. Ezért ment el most a kormányfelhívás nyomán dolgozni újra ifj. Radios Géza. Igaz, nem sole szerencsével, mert két hét után megbetegedett. Nagyon szomorú képet fest a család. Talán nem tudtak nagyobb házat építeni? — vetődik fej a kérdés. Küszködve a köhögéssel válaszol ifj. Radios Géza. — Van nekem fát szép házam. de mit csináljak, ha elüldöztek onnan. Örülök, hogy az anyósom ideadta ezt a szobát. f'zt viszont már mi nem értjük. De Radios már erről beszél. — 1956. január 16-án Salgótarjánban voltunk bírósági tárgyaláson, mert a feleségem megverték. Mivel a tárgyaláson két tanú nem jelent meg. elhalasztották 24-re. Az elmaradt, tárgyalás után Szomora Sándor. Csikós Kálmán és feleségeik, valamint id. Radies Géza — 03 apám — Salgótarjánban nekünk támadtak, sőt Március 16-án kölcsönén mentem, hogy építsek még legalább egy szobát. A fiam a szövetkezet előtt várt már. Ott volt Csikós Kálmán 16 éves fia is és Petrik Antal, aki azelőtt rendőr volt. A házam ajtaját, amikor kiüldöztek fejszével verték be. s amikor kértem Petriket, hogy vegyen fel róla jegyzőkönyvet, ven, volt hajló -dó. St most js azzal viccelődött velem, hogy a kutya rágta ki. Azóta már egy ják a mátraverebélyi óvoda, a pásztói korház gyermekosztálya, a nézsai orvosi rendelő, a szécsényi fürdő, a pásztói gépállomás építését. Az idén végre teljesül a szá- tokiak és a tereskeiek régi kívánsága is. Az elmúlt évben terven felül megkezdték a két község villamosítási munkálatait. Az októberi események és a rossz anyagellátás következtében megszakadtak ezek a év is eltelt, és mégsem történt semmi. Tyúcsúzunk és tovább me-Dgyiink Farkas Zaltán&k- hoz. Itt is siralmas a helyzet, az ablakon befújó januári szél vígan lebegteti a vékony függönyt. Farkas éx felesége lakik itt, igaz csak . nappal, mert éjjel nem mernek itt aludni, s inkább anyjukhoz mennek. De hát miért nem mer a két fiatal otthonában aludni? Erről beszél Farkas Zoltán. — December 9-én Nagybá- tonyba mentünk temetésre. Rákóczi-telepen utolért Csikós Kálmán, s azt kérdezte tőlem, miért altorom megverni az öccsét. Én meg mondtam neki, hogy azért, mert feleségemre karóval támadt. Maid 12-én este 5 óra félé az ajtóm elé jöttek fejszével, ásóval Csikősék. Feleségem mikor kiment megfogták. s ütötték, haját húzták. Sikerült neki visszaugrani az ajtón, majd később egy nagy követ dobtak be az ablakon. Azóta nem merünk a házban aludni. Semmi kedvem itt maradni tovább. Bányában dolgozok, de el akarcfk innen menni. Bizony nem lehet a fiatalok élete vajmi boldog ilyen körülmények között és indumunkálatok. Most, a rend helyreállításával lehetővé vált ennek folytatása, amelyre a megyei tervosztály az első negyedévben 150 ezer forintot biztosított. Az összes beruházásokra az első negyedévben 5 millió forint áll rendelkezésre. A tervek valóraváltása jelentős munkaalkalmat is biztosít a lakosság számára. lünk Farkas anyósához, ifj. Radios Jánosékhoz. A férfi nincs otthon, a tanácsra ment, hogy kiutalást szerezzen üvegre, mert bizony itt is az ablakon fúj be a hideg szél. A lakás berendezése itt olyan, hogy bárhol megfelelne, mintha nem is cigányok laknának itt. Az asztalon nagy világvevő rádió, a falon ízléses kézimunka, kefe, fésütartó. stb. Itt keressük az ellenségeskedés okát, mert úgy hallottuk Radicséktól, hogy 5600 forintot loptak el Szomoráék. Erről érdeklődünk most Rádiósáétól, hogyan is volt? — Az uram már bányanyugdíjas. A lányom férihez- menés előtt volt. Bútori akartunk: venni neki, de a nyugdíjból nem télt. így hát vá-