Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)
1957-02-02 / 9. szám
1957. február 2. NÓGRÁDI Népújság Hamarosan közgyűlés dönt a dejtári József Attila Tsz idei terveiről Nógrád megye termelőszövetkezetei ugyancsak megkéstek. az idei tervek készítésével. Még öt-hat hét van hátra és meg kell kezdeni a tavaszi munkát. Ennek ellenére még számos olyan termelőszövetkezet van a megyében, amelyek még most sem döntötték el, hogy az idei gazdasági évben mit és milyen nagyságú területen termelnek, mennyi állatot tartanak, s nem tervezték meg kiadásaikat és bevételeiket. A dejtári József Attila Tsz tagsága már rövidesen közgyűlésen hagyja jóvá a közös gazdaság tervét. A tsz — ha- j bár ezúttal nem kötötte vetési terv — kenyér- és takarmánygabonából ugyanannyit vetnek, mint az elmúlt években. Kertészetük területét azonban megkétszerezik, hogy jövedelmezőségét biztosítsák, egy csányi dinnyekertésszel kötöttek megállapodást. A nagy hasznot hozó dohánytermelésről sem mondanak le az idén. Hét holdra elegendő dohánypalántáról fognak gondoskodni. Tervükben szerepel az építés alatt álló daráló és szecskavágó szín építkezésének befejezése. S ha minden jól megy, az év folyamán még sertésfiaztató, hizlaló-ól építésére és juhtenyésztésük fejlesztésére is futja erejükből, Hogyan lehet biztosítani a lakóépületet és a gazdaságot? A kötelező biztosítás március 31-én megszűnik. A tűzés jégveszély azonban továbbra is fennáll. Hogyan történik az önkéntes biztosítás? Azoknak, akiknek eddig kötelező biztosításuk volt, az Állami Biztosító felhívást küld a biztosítás megkötésére. Ha valaki továbbra is biztosítani akarja tűz ellen épületét, akkor a felhívásban közölt ösz- szeget megküldi az Állami Biztosítónál?:. Ez a biztosítás önkéntes, ég a biztosító fél részére kedvezőbb, mint a kötelező volt. Mivel a kötelező biztosítás március 31-én szűnik meg, ezért az. önkéntes, tehát a kedvező föltételű biztosítással elkerülhetjük a március 31-ig esedékes kötelező biztosítást. A lakóépületi tűzbiztosítás alapján az Állami Biztosító a tűz, villámcsapás, robbanás és vihar által okozott épületkárokat a megállapított összeghatáron belül teljes értékben megtéríti. A mezőgazdasági tűzbiztosítás igénybevehető a lakóépület tűzbiztosításával együtt, vagy külön is. Ennek keretében biztosítva van a lakóépületben levő minden házi és használati ingóság, a mezőgazdasági épületek, a felszerelés és a termés, továbbá a gazdasághoz tartozó állatok. Az önkéntes tűzbiztosítás díja általában kedvezőbb, mint a kötelezőé volt. Például kétszobás, cseréptetős lakóépület évi tűzbiztosítási díja 40 —50 forint körül van. Vagy például egy ötholdas gazda házi ingóságaira és mezőgazdaságának tűzbiztosítására 53 forinttól 65 forintig terjedő összeget fizet évente. A kánok kifizetésére és az ügyfélforgalom lebonyolítására az Állami Biztosítónak minden városban és járásban fiókja van, ahol az érdeklődők szakszerű felvilágosítást kaphatnak. Az önkéntességen alapuló jégbiztosítóst most dolgozzák ki és erről kora tavasszal tájékoztatjuk a termelőket. ,,Apám dolgozó ember volt és szorgalmas munkával kapart össze 300 hold földet“ így kezdte életét ismertetni Tóth Ferenc, az Ipolyvölgyi Állami Gazdaság munkástanácsa előtt, mikor kifejezte azon óhaját, hogy a gazdaság igazgatója akar lenni. De hogy is került sor erre? Ez úgy történt, hogy 1956. október 23-a után pesti munkahelyét elhagyva, visszament 1945 előtti működési területére, ahol azelőtt apjának 300 holdas kisbirtoka és feleségének 160 hold örökölt földje volt, mert elérkezettnek látta az időt arra, hogy a „kisbirto- kon” gazdálkodjék. A terv ígü nem sikerült, mert sem a dolgozó parasztoktól, sem a termelőszövetkezettől, de az állami gazdaságtól sem lehetett visszavenni a földet. Azokban a napokban alakult meg a járási forradalmi bizottság és Tóth „kartárs” megbízást kapott a járásban levő termelőszövetkezetek, gépállo. mások és állami gazdaságok ellenőrzésére. Útja így vezetett az Ipőlyvölgyi Állami Gazdaságba, ahol a súlyos betegen fekvő munkásigazgató távollétében beült az igazgatói székbe. Első ténykedése a népszerűség megalapozása volt. Ezért vágatott le három szarvasmarhát a járási forradalmi bizottság részére — hiszen ott sem ártott a népszerűség növelése és a barátság ápolása. Gavallér volt az állami gazdaság vagyonából, mert a mai napig sem tett feljelentést azok ellen, akik a gazdaságból öt vagon almát és több vagon szálastakarmányt elhordták. Olcsó népszerűség ez Tóth „kartárs”. Nem alkalmas ön egy állami gazdaság vezetésére. Nem bízzuk kecskére a káposztát. A munkások és parasztok államának vagyonát nem hagyjuk elherdálni. Nem teheti ezt meg sem ön, sem más! Szilágyi József az állami gazdaságok főkönyvelőségének dolgozója. Ülést tartott a megyei mezőgazdasági szakbizottság A múlt héten tartotta első ülését a megyei mezőgazdasági szakbizottság. A bizottság tagjai hosszasan megvitatták a megye mezőgazdasági adottságait, s javaslatot dolgoztak ki a belterjes mezőgazdálkodás kialakításához. A bizottság tagjai többek között megállapították, _ hogy jelenleg egy számosállatra 2,9 kh szántó jut. Tehát a meglevő jószágállomány elegendő trágyát tud termelni ahhoz, hogy négy év alatt meg lehessen javítani a talaj termőerejét és a belterjes mezőgazdálkodáshoz ki lehessen alakítani a helyes vetésforgót. A termelőknél meglevő s a kormányzat által máris kilátásba helyezett vöröshere- és lucernavetőmág, valamint a magtermeltető vállalattal ez- ideig szerződésre lekötött egyéb pillangósvirágú vetőmagvak elegendők lesznek a belterjességre való áttérés megindításához. Megyénk domborzati viszonyai, talajösszetétele és éghajlata kiválóan alkalmas az aprómagvak termesztésére. Az aprómagvak komoly jövedelmet biztosítanak a termelőknek s a visz- szamaradt szalmával és poly- vával jól lehet segíteni az állatok téli takarmányozását. Ezért az aprómagvak — lucerna, vöröshere, - baltacim, szarvaskerep, fehérhere, nyúlszapuka, keserűcsillagfürt stb. jooocooooooooooooooooooooooooooqí; lyogot vetünk 1953. nyarán. Már 5600 forintunk volt. Egy nap is, mint máskor elmentünk vályogot verni. A konyhában a felső ablakot nyitva hagytam. Mikor haza jöttem, már láttam, hogy valaki bent járt a lakásban. A pénz a szobában volt a szekrényben, az uram kabátjában. Megdöbbenve láttam, hogy nincs ott, ellopták. Sajnálkozott rajtam mindenki. Szomoráné is eljött hozzám. Magával hoz- • ta a kisfiát. A gyerek az anyja zsebében papírcsomagot látott és mivel azt hitte cukor van benne, kivette. A papír szétesett és abban volt 3950 forint. Majd később megint jött Szomoráné, hogy menjek át mert bedobták a pénzt az ő ablakukon. Ügy is volt, ott volt még 1300 forint, igaz 350 forinttal kevesebb már, mint volt. Így hát kiderült. hogy a pénzt Szomorúik vitték el! Igaz, semmi büntetést nem kaptak érte ... Hogy nyilvánvalóvá vált Szomorá- ék tolvajlása. ezért üldözik azóta a lányunkat és minket is. Nem különb Csikós Kálmánná sem, akit ismernek a faluban. Novemberben a szövetkezeti boltban az egyik falusi asszony zsebéből 720 forintot lopott el, majd a kenyérosztáskor egy másik asz- fzonytól 100 forintot lopott. Mind két esetben rajtafogták a lolvajláson. C mint ahogy az később ^ kiderült, mégis Szomo- ráék, Csikósék tartják kezükben a hatalmat. Kedvenc szavajárása Csikós Kálmánnak: „pénz van, majd mi elintézünk mindent“. És a Csikósak uralkodnak, sőt mi több még ők tesznek feljelentést. Erről, panaszkodott Radios Bertalan is, akinek feleségét \ verték meg. Persze így aztán', nem csoda, ha Radies talán j hiányzik műszakból, mert a ! felesége beteg. Pedig jó vájár — Kazinczi szerint is. /Cigányok. így nevezik őket j * ' általában. Míg az üzemben vannak nincs köztük és a j többi dolgozó között különbség. De_ munka után ők a tár- j sadalam számkivetettjei. Nem i törődnek velük csak addig, i amíg dolgoznak. Nem kérnek ■ sokat, csak annyit, hogy menjen ki közéjük bátran a tanács vezetője, a körzeti rendőr, vizsgálják meg ügyüket és j szüntessék meg a most uralkodó Csikós-hatalmat. Ne féljenek tőlük, ne nézzék le őket Emberek ők is, akik részt akarnak vermi az élet örömeiben. Törődjenek velük munkaidő után is, ezt kérik csu- pán. tob sst — termelését igen gazdaságos volna elterjeszteni. Kívánatos lenne ezen aprómagvak szerződéses árainak felemelése. Az arra alkalmas területeken, mint például a pásztói, balassagyarmati és a rétsági járás nagy részében a 4-es, a szécsényi és a salgótarjáni járásban pedig az 5—6-os vetésforgót kellene bevezetni, miután a meglevő állatállomány elegendő trágyát tud termelni ahhoz, hogy a szervestrágyázásokat ilyen időközökben végre lehetne hajtani. A műtrágyahasználat kh- ként átlagosan 10—12 kilogramm. Ez nagyon alacsony. A kormányzat segítségével el kell érni, hogy a műtrágyahasználat kh-ként átlagosan | legkevesebb 100 kilogrammra § emelkedjék. Ha számításba vesszük, hogy Kelet-Német- országban és Csehszlovákiában kh-kénti átlagműtrágya- használat 200 kilogramm, akkor a fenti mennyiség is még csak 50 "százaléka lesz annak. A műtrágyaárak — különösen a nitrogén műtrágyáké — magasak. Kívánatos lenne az árak csökkentése. A bizottság tagjai helyesnek tartanák, ha a megmaradó tartalékterületeket — a terület tagoltságától függően — egy-egy hozzáértő agronómus kezelésébe adnák, akik gazdálkodnának azon. A terület nagysága 500—600 kh, esetleg nagyobb is lehetne. Az agronómus gondoskodna — az elszámolás terhe mellett — a talajmunkákról, a vetőmagról, a cséplésről és az összes egyéb munkálatokról. A Szovjetunió és a szovjet csapatok szerepéről a magyarországi eseményekben Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő KTSZ szövetkezeti tagként önként jelentkezőket felvesz villanyszerelő, vízvezeték- szerelő, kőműves, lakatos segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Salgótarján, Rákóczi út 2—4. szám alatt levő szövetkezet irodájában. 1^1 int ismeretes, a Magyar ÍVJ. Népköztársaság területén a szovjet csapatok a varsói szerződés értelmében tartózkodnak. A varsói szerződés több oldalú államközi megállapodás, amelynek célja, hogy a baráti, szocializmust építő, békeszerető országok erőit szorosabban összefogja, összehangol- . s ezáltal meghatványozza az imperialista agresszió veszélyével szemben. Ez a szerződés a részt vevő országoknak és a világ békeszerető népeinek támaszt és biztosítékot jelent az imperialista országok kalandor, agresszív, háborús terveivel szemben. Hazánkban a szovjet csapatok segítő beavatkozására a fegyveres felkelés kirobbanása után az ellenforradalmi erők megfékezése céljából került sor. A szovjet csapatok közbelépése mindkét alkalommal a törvényes magyar kormány kérésére történt. A forradalmi munkás-paraszt kormány ezért hangsúlyozza teljes joggal, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása, a Szovjetunió katonai segítsége a rend helyreállításában, fegyveres ellenforradalom leverésében kizárólag a Magyar Nép- köztársaság belügye. Nem lehet azonban ezt a kérdést csupán csak jogi szempontból vizsgálni. Hazánkban október 23-án a Rákosi-Gerő klikk politikája, a múlt hibái ellen, a 6Úlyos hibák kijavításáért, a szocialista demokrácia teljes kibontakoztatásáért, a szocializmus sajátos magyar viszonyainak megfelelő építéséért, hatalmas tömegmozgalom bontakozott ki. A múlt hibáit, a felgyülemlett elkeseredettséget, a nemzeti jelszavak alatt kibontakozó tömegmozgalmat kihasználta a szervezett, fegyveres ellenforradalom, amelyet hosszú idő óta gondosan szerveztek az imperialista hatalmak kémszolgálatai, a fasiszta magyar és más emigráció, együtt a reakció hazai erőivel. így került sor a fegyveres felkelésre és annak kapcsán a törvényes magyar kormány kérésére október 24-én a szovjet csapatok beavatkozására. Új kormány alakult Nagy Imre vezetésével. A hazai reakció: a volt Horthy és csendőrtisztek, börtönből szabadult foglyok, lumpen elemek, szolgabírók és volt kizsákmányolok, kalandorok, stb. gyülekeztek a külföldről szervezett és támogatott ellenforradalom csatornáiban. A felkelésben kezdettől fogva és a tömegmozgalmakban egyre inkább a vezetőszerepet a szervezett ellenforradalmi erők játszották. Ők adták a harc vezetőit, jelszavait. Az események azon résztvevői, akik egyéni szándékaikat tekintve becsületesek voltak, akik szocializmust akartak, céljaikat elérve látták a kormány intézkedéseivel, a párt új vezetésének és célkitűzéseik megvalósulásával — kiváltak a harcból. Maguk is megdöbbenve tapasztalták, hogy a harc hullámai már átcsaptak rajtuk, hogy a mozgalom és a fegyveres harc ellenforradalmi jelleget öltött. Budapesten, de szinte az egész országban gombamódra elszaporodott „forradalmi” stb. szervekben (behatolva az államhatalmi és államigazgatási szervekbe is) a tényleges vezető szerepet, a hatalmat egyre inkább a múlt sötét figurái kaparintották meg akiket a magyar dolgozó nép egyszer már elsöpört a haladás útjáról. Nagymértéket öltött a becsületes hazafiak, a népi vezetők gyilkolása, üldözése. Nagy Imre kormánya tehetetlen volt. Nem lénett fel az ellenforradalmi fehérterror szörnyűségeivel szemben, napról-- napra tolódott jobbra — lényegében az ellenforradalom foglya lett. ilyen körülmények között kérte a Nagy Imre kormány a szovjet csapatok kivonását Budapestről. És a szovjet kormány teljesítette a kérést. A Szovjetunió kormánya ugyanakkor október 30-i deklarációjában a barátság és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapjairól szólva újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kapcsolatainak az országok szuverenitásán, belügyekbe való be nem avatkozáson és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésen kell felépülnie. A kormány elrendelte a tűzszünetet. Nagy Imre azt hitte hogy békéltető szózatokkal, véget nem érő engedményekkel, fegyverletételre lehet bírni a szervezett, fegyveres ellenforradalmat? Akárhogyan is volt — végzetes hibát követett el a magyar néppel, a világ összes haladó erőivel, a békét akaró népekkel szemben. A z ellenforradalom nem tette le a fegyvert, hanem szabadkezet kapott véres, népellenes céljaihoz. A dolgozók hatalma, alapvető szocialista vívmányok: gyárak, bankok, közlekedés népi tulajdona, a földreform, a demokrácia kerültek veszélybe. Ilyen körülmények között került sor a megalakult munkás—paraszt forradalmi kormány kérésére a szovjet csapatok másodszori beavatkozására Budapesten. Volt-e más kiút? Igaz, hogy a munkás- osztály, a dolgozó parasztsági az ifjúság és az értelmiség túlnyomó többsége nem akarta és nem akarja a kapitalizmus visszaállítását, az alapvető szocialista vívmányok megsemmisítését. Az is igaz azonban, hogy a szocializmusért folytatott harc élcsapata — a kommunisták pártja — dezorganizálódott, a kommunista tömegeket lényegében megbénította, illegalitásba szorította az ellenforradalmi banditizmus. A munkás- osztály, a dolgozó osztályok marxista alapokon álló politikai vezetés nélkül maradtak. Kommunista párt nélkül pedig a munkásosztály kiszolgáltatott, védtelen a burzsoá befolyással szemben. A munkásosztály, a dolgozók tömegei átvették és elfogadtak olyan követeléseket, amelyek idegenek a munkásosztály érdekeitől, amelyek a szocializmus megsemmisítésének követelései, ellenforradalmi követelések voltak az adott körülmények között. Ilyen követelés volt a többpártrendszer bevezetése, amikor az egyetlen marxista, következetes mun. káspárt, a kommunisták pártja dezorganizálódott, amikor folyt a kommunisták üldözése. A munkásosztály nem léphetett volna fel politikai partnereivel szembén, mint szervezett erő, hiszen pártja nem volt. Hasonló követelés volt a választások azonnali kiírása, ENSZ ellenőrzés mellett. A választó cé. dulák csak „törvényesítették" volna a felülkerekedő ellenforradalmat a fehérterror légkörében, amikor a tömegek irányt vesztettek, forradalmi vezetés nélkül maradtak. Az ENSZ persze készséggel adta volna pecsétjét a történtekre. A hadsereg és a karhatalmi erők jelentős részét is megtévesztette és szétzilálta az a körülmény, hogy az októberi eseményekben összefonódott a nemzeti jelszavak alatt indult népmozgalom és a nemzeti jelszavak mögött kibontakozó szervezett ellenforradalom. Továbbá, hogy Nagy Imre egyik napról a másikra a fegyveres felkelőket nyilvánította nemzeti hősökké. Ugyanakkor az ellenforradalom szervezett fegyveres és mindenféle gaztettekre el volt szánva. Amikor a munkás-paraszt tömegek felismerték volna az ellenforradalom igazi arcát, a fenyegető kapitalista restaurációt, az a célkitűzés, hogy Magyarországon egy újabb háborús tűzfészket hozzanak létre, akkor már késő lett volna és megismétlődik valami hasonló ahhoz, ami 1919—1920-ban történt Magyarországon. A Magyar Népköztársaság semlegessége eleve tarthatatlan illúzió volt. A ,.semleges” Magyarország a felülkerekedő burzsoá erők nyomására törvényszerűen az ellenforradalom nyugati támogatói és és szervezői karja között az imperializmus táborában kötött volna ki. Ki tudta volna megakadályozni ezt a fehérterror dühöngése 'Közben. Magyar- ország úgy foglalt volna he* lyet Európa közepén, mint az imperialista agresszió eszköze, revizionista háborús góc a nyugati imperializmus kezében a Szovjetunió, a szocializmust építő országok, minden békéért küzdő néppel szembem A magyarországi események, nyílt, agresszív, fasiszta támadást robbantottak ki a mukásmozgalom ellen, amely végighullámzott Németországon, Franciaországon, Olaszországon és más országokon.^ A magyarországi eseményeket úgy értékelték Angliában és Franciaországban, mint megfelelő lélektani pillanatot az Egyiptom elleni agresszióhoz. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása és a szovjet csapatok másodszori bevonulása Budapestre a kormány kérésére, a fegyveres ellenforradalom leverése, a rend helyreállítása, a termelőmunka megindítása ezért az egész magyar nép, az egész világ békéért, demokráciáért küzdő népiéinek életérdeke. A magyar nép, a szocializmust építő országok függetlenségét, szuverenitását nem a szocialista Szovjetuniií fenyegeti. A Szovjetuniónak nem érdeke megakadályozni, hogy a magyar nép hagyományainak, az ország természeti, gazdasági és politikai adottságainak megfelelően válassza meg a szocializmus építésének formáit, útjait. Hiszen csak így alakulhat ki a népi egység a szocializmus építésében, csak ezen az alapon — sajátosságokból és a közös érdek tisz- te'letbentartásával épülhet a szocialista országok igazi barátsága, szoros együttműködése. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok kapcsolataikat a kölcsönös barátság és segítség alapján, az országok függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség elvein kívánják fejleszteni; A Szovjetunió messzemenő gazdasági, műszaki, kulturális stb. segítséget nyújt a szocializmust építő, az önálló nemzeti létükért küzdő országoknak; Ezt bizonyítja az utóbbi időben megkötött szerződések is a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság, Szovjetunió és a Román Népköztársaság között. Csak az ellenforradalom megsemmisítése, a törvényes rend, a közbiztonság, a termelőmunka megteremtése, hozhatja meg a feltételeit a szocialista demokrácia kibontakozásának, a nemzeti egység megteremtésének. Csak így születnek meg a feltételek ahhoz, hogy leüljünk a tárgyaló asztalhoz a Szovjetunióval és a varsói szerződésben részvevő országokkal és rendezzük a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának ügyét; A magyar munkás-paraszt forradalmi kormány ezt az utat választotta és választja, áthatva a magyar nép jövőjéért, sorsáért érzett felelősségtől. Döntését mindinkább megérti és helyesli egész dolgozó népünk, s a magyar dolgozókat támogatja a világ haladó közvéleménye, a szocializmust építő országok nagy tábora; ELHB nyomdásziparban 5 éves gyakorlattal KénSZEDŐ. Betanítással gépszedést vállal. 2 szobás lakást kér biztosítani. vidéken és városban egyaránt. Cím: Csombordl. Szécsény, gépállomás.
