Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-16 / 13. szám

4 NÓGRÁDI Népújság 1957. február 16. A szakszervezetek legyenek a demokrácia, a munkáshatalom fellegvárai • t ni(>jr/;/('i sank itmtu-s Mvsánvk hwaatísaáltísaiból Lapunk lequtóbbi számá­ban közöltük a Nóqrád megyei Szaktanács ülésén elhangzott beszámolót. Az alábbiakban néhány felszó­lalás kivonatos ismerteté­sére térünk vissza. DÖBRENTEI KÁROLY, az Országos Szaktanács tagja hozzászólásában a szaktanács nevében elismerését tolmácsol­ta a bányászoknak, az élelmi­szeripari és kereskedelmi dol­gozóknak az elmúlt hónapok­ban végzett munkájukért. A továbbiakban az október hó­napban kifizetett előlegek áp­rilis 30-ig történő levonásával foglalkozott. Elmondotta, hogy jelenleg a gazdasági helyzetünk teszi ezt szüksé­gessé, valamint az, hogy nincs a világon olyan rendszer, ahol a sztrájkért fizetnének. Azok a gazdasági vezetők cseleked­tek helyesen, akik felismer­ték, 'hogy a pénzügyek kulcsa az ő kezükben van. A bérügyi kérdésekkel kap­csolatban rámutatott, hogy az összes jogos sérelmeket egy­szerre nem lehet kiküszöbölni. Ahogy a népgazdaság elbírja, úgy rendeződnek ezek a kér­dések. Ez annál gyorsabban megy, minél gyorsabban nö­vekedik a termelékenység, mi­nél előbb elérjük, vagy túl­szárnyaljuk az október 23-a előtti termelési színvonalat, A szakszervezeteknek igen nagy feladataik vannak a dol­gozók érdekvédelme mellett a meggyőző, felvilágosító mun­kában. Jeienleg még a helyzet ezt fokozottabban követeli meg. A politikai munkában is ki kell fejeződnie a szakszer­vezetek transzmissziós szerepé­nek. így segítsék a munkás- osztály pártját célkitűzéseinek megvalósításában, a legjobb gazdaságpolitika elérésében. A szakszervezeteknek igen _ nagy segítséget kell adniok a gyermekcipőben járó munkás- tanácsoknak. Hangolják össze munkájukat, segítsék, hogy a munkástanácsok megtalálják tevékenységük helyes irányát, — mondotta végezetül Döb- rentei Károly; JAKAB SÁNDOR. az MSZMP megyei intéző bizott­ságának elnöke felszólalása elején a szakszervezeti függet­lenség kérdésével foglalkozott. A szakszervezetek nem lehet nek függetlenek a párttól, a munkáshatalomtól, ezt az ülés részvevői nyíltan kifejezték és ez bíztató. Ugyanakkor rámu­tatott arra, hogy a Horthy- rendszerben — s jelenleg a tő­kés országok többségében — a rendszer függvényei a szak- szervezetek, s mint az AFL, vagy a CIÓ Amerikában az imperialisták, vagy a klérus ér­dekeit szolgálják. Mi szabad szakszervezetekről olyan érte­lemben beszélünk, hogy a szákszervezeti tagság eldöntése teljesen önkéntes alapon tör­ténik. Rámutatott, hogy a szak- szervezetek már az illegalitás éveiben is eredményesen tevé­kenykedtek, hogy a kommu­nizmus iskoláivá váljanak. He lyas kezdeményezéseket való­sítottak meg a felszabadulás után is. Szemináriumokat szer­veztek, s más oktatási formák­ban is arra törekedtek, hogy minél több szakszervezeti és pártvezetöt adjanak a munkás- osztálynak. Ma az a feladat, hogy a szervezett dolgozók kö­zött végzett politikai munká­val a szakszervezetek a de­mokrácia, a munkáshatalom egyik fontos fellegvárai legye­nek. Ideje lenne a szakszerve­zeti napok, ankétok, megbeszé­lések rendszeresítése is. Sok lehetőség van még a kuitúr- munkában is. A továbbiakban a szakszer­vezetek és a párt viszonyáról szólva elmondotta, hogy a jö­vőben a szakszervezetek párt- irányítása a meggyőzés útján fog történni. Erihez azonban feltétlenül szükséges a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták politikai képzésének állandó emelése, valamint, hogy a szakszervezeti vezetők az eddigiektől sokkal többet foglalkozzanak a dolgozók jo­gos problémáival. További fel­adat a szakszervezeti munka- I ban a tagság nötielése, az feí- i veszített tagok visszaszerzése. MERLÁK MIHÁLY (Salgó­tarjáni Tűzhelygyár) elmon­dotta. hogy az ellenforradalmi cselekmények következtében üzemük mintegy 8 millió fo­rintos kárt szenvedett. Ezt te­tőzte még az, hogy a gyárban egyes személyek illetéktelenül magas pénzösszegekhez jutot­tak. Szólt a szakszervezetek ér­dekvédelmi szerepének növelé­séről is. Fontos feladatnak lát­ja, hogy tisztázzák: a jövőben a dolgozók szabják meg az üzemi bizottság feladatát és ne fordítva. MIKLÓS MIHÁLY (Salgó­tarjáni Acélárugyár) arról be­szélt, hogy gyárukban a mű­szakiak az ipari szervezkedés mellett foglalnak állást, scsak azt kérik, hogy a jövőben prob­lémáikkal többet foglalkozza­nak. Elmondotta, hogy a lét­számcsökkentés során admi­nisztratív munkakörbe olyan dolgozók kerültek, akik azelőtt magasabb fizetésű beosztásban dolgoztak. Most nehéz a meg­élhetésük, s ezért támogatja azt a javaslatot, hogy az ad­minisztratív dolgozók bérezé­sét rendezni kell. HALASZ SÁNDOR (KPDSZ) a régebben meglevő szakszer­vezeti fogadóórák ismételt megszervezését javasolta. A szakszervezeti munkában igen fontosnak tartja, hogy a kom­munisták nevelő munkával növeljék a szakszervezetek te­kintélyét, elkerüljék a régi, rossz vezetés hibáit. KÜRTHY SÁNDOR (Bá­nyászszakszervezet) elmondot­ta. hogy több helyen a főak- nászok, aknászok nem követe­lik meg a fegyelmet, a pontos munkát, s ez kihat a bányá­szok fizetésére is. Helyes len­ne. ha a műszakiak a jövőben kevesebbet kényszerülnének [ adminisztrációs munkával fog- j lalkozni. Bírálta a felsőbb 1 szakszervezeti szerveket, hogy j egy-egy intézkedés, rendefke- j zés meghozatala előtt r.em kér­dezik meg a megyei szakszer­vezeti funkcionáriusokat. A felszólalások és a zár- j szó elhangzása után sor j került a meqyei szaktanács j elnökségének kieqészité- j sere. Az elnökség rendes j tagjai: Baksa Sándor, Sán- j dor P. István, Torják Já- j nos, Jakubovies Gyula, I Benczás Béla, Baku Mi- ! hály, Miklós Mihály, Ba­kos Pál, Nagy József, dr. Csillag József,. Feny­vesi József, Fazekas Vilma, Kalász Sándor, Tol­nai István, Víncza Sándor. Az elnökség póttagjai: Oravecz Ernő, Szojka Irén, é« Karfiák János ÉRDEKESSÉGEK- FURCSASÁGOK Új szovjet motorkerékpárok Tulában befejezték a „Tula —200” típusú motorkerékpá­rok kísérleti példányainak sze­relését. A motorkerékpárokba 200 köbcentiméteres motorokat építenek be. A nyolc lóerős motor óránként 90 kilométe­res sebességgel is haladhat. Üzemanyagfogyasztása 100 ki­lométerenként három liter. Tankjában több mint 400 ki­lométernyi útra elegendő ben­zint tárolhat. A motort kiseb­bített átmérőjű abroncsokkal látják el. Az új jármű nem­csak aszfaltozott, hanem föld- utakon is akadálytalanul köz­lekedhet. Hamarosan megkez­dik a „Tula—200” sorozatgyár­tását. Piccard új srtratosrféra-repüifist készít elő 30 000 méter magasságba akar feljutni egy francia tu­dós. akinek felszállását a sztratoszférába dr. Auguste Piccard professzor készíti ma jd elő. A 30 000 méteres magasságot csak igen nagy léggömbbel lehetne elérni, Piccard ezért azt tervezi, hogy sok kisebb léggömböt kapcsol egymáshoz. A francia tudós elsősorban csillagászati kuta­tásokat fog végezni. Háromezer éves holttest Kínában a közelmúltban, időszámításunk előtt 1788-ban eltemetett holttestre bukkan­tak. A koporsó piros lakkal volt befestve, faszénnel, gyan­tával és mésszel volt megtölt­ve. A nő holtteste még nem indult oszlásnak és ruházata is csaknem teljesen ép volt. Texlilanyag kecskctejből Olaszország Törli városának textilgyárában „Forlion“ név­vel újtípusú textilanyagot gyártanak. Az újtípusú szö­vet gyártásának egyik igen fontos alapanyaga a kecske- tej. Az új anyag rendkívül könnyű, erős és ellenáll a •sa­vak hatásának. Tabletták a cukorbetegség gyógyítására Nvugat-Németországban a napokban a hamburgi Bert­ram professzor bejelentette, hogy már bárom éve kísérle­tezik a cukorbetegség tablet­tákkal történő gyógyításá- vaL Ez a gyógymód nélkülöz- hetové teszi az injekciókurá- kat. A professzor közölte, hogy hosszas megfigyelései azt bizonyítják: a tabletták­nak nincs semmi káros mel­lékhatásuk, csupán enyhe bör- gyulladást okoznak, s ezért ez a gyógymód is csak orvos fel­ügyelete mellett alkalmazható. Részeg volt? m söpörjön utcát! A Szovjetunió általános hadjáratot indított a rendza­varok, részegek és rendetlen- kedök ellen. Mint a kazahsz­táni Pravda közli, a napok­ban a milícia huligánkodás miatt őrizetbe vett egy újság­írót, egy főiskolai hallgatót, egy főmérnököt ég az egyik minisztérium főtisztviselőjét, mert az utcán botrányt okoz­tak. Az új kormányrendelet értelmében a négy férfit ren­detlenség, részegeskedés és békés járókelők molesztálása miatt 15 napi utcasöprésre ítélték. A rendelet ugyanis ki­mondja, hogy a csendháborí­tóéért és botrány okozásért 15 napig terjedő közmunkára le­het elítélni a bűnöst. ki északi országokban születik a legtöbb iker A statisztikai adatok szerint i ikertestvérek átlag minden 85. születésnél, hármasikrek minden 7000. születésnél és négyes ikrek minden 600 000. születésnél látnak napvilágot. A legtöbb iker az északi or­szágokban születik. A legtöbb iker 35 és 40 év közötti szü­lőktől jön világra. Születése előtt sirt Az angol orvosok körében nagy zavart és feltűnést kel­tett Patrick Russel nőgyó­gyásznak a „Lancet” című or­vostudományi folyóiratban legutóbb megjelent cikke, amelyben részletesen leírja, hogy amikor Margaret Stuart asszonyt előkészítette a szü­lésre és kis bemetszést eszkö­zölt, hogy megkönnyítse a szülést, a csecsemő anyja mé- hében keservesen sírni kez­dett. Köztudomású, hogy a csecsemő csak születése után kezd léiegzeni és ezért a lon­doni orvosok nem tudják el­képzelni, hogy a kis John Stuart hogyan sírhatott levegő nélkül. Éhhalál fenyegeti a nápolyi állatkert lakóit A nápolyi állatkert lakóira éhhalál, vagy legjobb esetben egy kegyelemdöfés vár, amennyiben nem érkezik meg utolsó pillanatban a már alig remélt segítség. A város kép­viselőgyűlésén ugyanis eluta­sították. hogy a magánkézben levő állatkert élelmezéséhez anyagi segítséget nyújtsanak« Egyes állatok már elpusztul­tak. A DON JUAN című francia—spanyol színes filmvígjáték a világirodalom híres alakjáról, a nagy szívrablórúl és hűséges szolgájáról szól« A mulatságos vígjáték főszerepét Fernande) a világhírű francia komikus játssza. A filmet megyénkben március elején mutatják be. A megyében működő Jf OnpPn|oÍ£} I az angol ellenforradalmi csoport MjJüüUldld 1 követséggel evvel ezelőtt elég nagy port vert fel a nagybélonyi vájártanulói iskolában, amikor Beda József, az egyik magyarszakos tanár a tanulók előtt nekiugrott a párttitkár­nak és kijelentette, hogy neki a Dártitkár ne beszéljen, mert még írni sem tud helyesen. Mondani sem kell. hogy a párttitkár, aki szintén tanár volt, de más szakon, igen kelle­metlenül érezte magát. A gyerekek előtt csor­ba esett tanári tekintélyén és váltig állította, hogy Beda kirohanása semmi egyéb, mint a párt lejáratása. Akkor sokan lehurrogták őt. Később igazolódott, hogy Bedának valóban ez volt a szándéka, mert suttogni kezdtek, hogy milyen az a párt. amelyiknek ilyen párttitkár­ja van. De lassan feledésbe ment az egész ügy. Beda elkerült az iskolától. Valahová az akna- mélyítőkhöz ment dolgozni. Tanári felkészült­ségével itt rövid idő alatt magára vonta a dol­gozók figyelmét. Széles politikai tájékozott­sággal beszélt, mind a bel-, mind a külpoliti­kai eseményekről. Ügyannyira alakult a hely­zet. hogy minden kérdéshez kikérték Beda vé­leményét. Nagy tájékozottsága nem vált fel­tűnővé, hiszen egy tanáremberről volt szó. Később Beda széles vitákat rendezett az emberek között s egyre-masra röppentek el tőle olyan megjegyzések: „Nem kell nekünk a nyugati államokat ellenségnek tekinteni”, vagy: „Ott is demokrácia van és mégis meg­férnek a gyárosokkal is... “ Egyszer valaki megjegyezte, hogy már pedig a gyárosok ma­radjanak ott, ahol vannak mire ő nagy ártat­lanul kijelentette, hogy hét nem azért, mert kívánja, de az orosz vezetők is elmennek hoz­zájuk. A nyár derekán történt — amikor még egy- Izerű emberek még gondolni sem merték —. azt mondta, hogy a párt Közponlfi Vezetősé- tsben nagy ellentétek vannak és megjósolta. hogy Rákosit is leváltják. Hitetlenkedtek. Amikor bekövetkezett, jártasságával sok hí­vet szerzett magának. Ma már a telepen sokan elmondják, hogy ebben az időben Bedát gyakran felkereste egy idősebb, nagybajúszú ember, s rendre el­töltött nála néhány órát. Érdekes, jól öltözött ember volt, az öreg. Amikor megérkezett, senkivel nem beszélt, a vonattól egyenesen Bedához ment. A következő vonattal már uta­zott is vissza. Mikor ez az öreg eltávozott. Beda mindig tele volt friss hírekkel. No, dehát tanár ember volt, lehettek isme­rősei és informáltsága így nem vált feltűnővé. Hanem október 27-én furcsa dolog történt. Nagybátonyban is összeverődött a nép. Ügy kavargóit a tömeg, mint az örvénylő tenger. Csoportokra szakadtak. Az egyik csoport til­takozott minden esztelenség ellen, a másik mindent helyeselt, a harmadik csoport pedig szótlanul figyelte az eseményeket. Ebben a kavarodásban egy éles hang kiáltotta túl a hangzavart: „Válasszuk meg Bedát a Nemzeti Bizottság elnökévé“. Mindenki odatekintett. A nagybajúszú ember volt, dg most munkás- ruhába öltözve. Vad kiabálás kezdődött. Ugyanis sokan tudták, hogy Beda már két hó­napja távol volt Nagybátonyból. Tehát a nagvbátonyi helyzetet nem is ismerhette, és ezért tiltakoztak a megválasztása ellen. De volt egy másik csoport, Bedához közelebb álló emberek, akik helyeseltek. Nem alakult ki egy közös vélemény, de Beda József, a Nem­zeti Bizottság elnöke lett, mert akik ellensze­gültek. azok fegyveresekkel találták magukat szemben. A nagybajúszú öreget azóta sem látták a telepen. Mi történt ezután? az, ami mindenütt az országban az ellenforradalom alatt. Előre megfontolt körültekintéssel, láthatatlanul ér­kezett utasítások alapján, másrészről kül­földi rádió tanácsai nyomán egymást érték a különböző intézkedések. Beda Józsefnek leg­főbb tanácsadója az Angol Egyesült Király­ság rádiója, a „BBC“ volt. A rádió egész nap szólt nála. Megszervezett egy hallgató brigá­dot, amelynek tagjai mindent jegyeztek. Hogy miért éppen ez a rádió, az a végén kiderül. Az angol rádió október 28-án nyíltan oszto­gatta az utasításokat: „Eltávolítani minden kommunistát a vezető helyről". Bedáék azon- nyomban leváltották, fegyveres erőktől támo­gatva. a Nagybátonyi Szénbányák igazgató­ját és több kommunista vezetőt. Eltávolítot­ták az MTH párttag tanárait. Elkészítették azok névsorát, akiket fizikailag is meg kell semmisíteni. Mindenkit megfélemlítettek. Éj­szakánként géppisztollyal járkálták a telepgt és lövöldöztek. Kézigránátokat robbantottak. Aki dolgozni akart, fegyveresekkel találta ma­gát szemben. A környező bányákat is fegyve­res ellenőrzés alatt tartották. / így uralkodtak egész november 4-ig, amíg a Kádár-kormány forradalmi ellenállásra hívta fel a dolgozókat, és a szovjet csapatok segít­ségét kérte az ellenforradalom szétverésére. Ekkor Beda és bandája visszahúzódott. Be­vették magukat a Mátrába. Csak éjszaka jöt­tek le a hegyekből és akkor felkeresték mind­azokat. akik a kormány mellé állva, a rend és nyuga:om megteremtésén dolgoztak. Igye­keztek azokat megfélemlíteni, vagy magukkal hurcolni az erdőbe, így vitték el Mrázik Lászlót is, aki ellent állt a terrornak. Ki akar­ták végezni. Csak a véletlen szerencse foly­tán tudott megmenekülni. November 12-re az ellenforradalom ismét összeszedte magát. A budapesti munkástaná­cson keresztül jöttek most már az intézkedé­sek. Bedáék is nyomban előjöttek az erdőből és ismét megszállták a bányatelepet. A Salgó­tarjánban működő Megyei Nemzeti Bizottsá­got. amely a városban nem tudott magának megfelelő talajt teremteni, átvitték Nagybá- tonyba, Innen szervezték az egész megye te­rületére a sztrájkot, az ellenállást. A bányá­szokat, akik dolgozni akartak, fegyverrel tar­tották vissza a munkától. Terrorcselekménye­ket hajtottak végre. Szorospatakon kézigráná­tot dobtak a bánya bejáratához és a telefon­központhoz. Kazáron felrobbantották az egyenirányítót, hogy megbénítsák a szállítást; Teljesen felforgatták a munkát. November hónapban mintegy 233 842 tonna szén maradt a föld alatt, amelynek az értéke 12 millió 160 ezer forint volt. Ennyivel lett szegényebb az általuk szervezett sztrájk következtében, csak ebben a hónapban megyénk háztartása. De nekik ez volt a fő céljuk. Zavart kelteni min­denütt. hogy ennek leple alatt, tudják a dol­gozók sorait megbontani. Bedáék nagy körül­tekintéssel dolgoztak. Eey adóvevő rádióké­szülékkel rendelkeztek és ezzel tartották a kapcsolatot Budapesttel. Amikor megzavarták a már kibontakozó rendet, könnyebben tudtak tevékenykedni« Tevékenységük legfőbb célja ekkor az újon­nan alakuló karhatalom megszervezésének megakadályozása volt. Fegyvereket az ellen- forradalmi erőknek akarták megszerezni. Ez­zel egyidőben készültek minden ellenállásra« Tankeihárításra több szódásüveget benzinnel töltöttek meg. Rendszeresen zaklatták az em­bereket. a Budapestről kapott zavartkeitő hí­rek és közlönyök felolvasásával. Teljes ter­rorral további sztrájkra bírták a dolgozni akarókat. Ebben az időben m£r megjelent a Népsza­badság is. Sokan a dolgozók közül érdeklődés­sel várták a lapot és ez zavarta Bedáékat; November 20-án 300 embert toboroztak össze gyűlésre, ahol felszólították a jelenlevőket, hogy a lapot ne engedjék be a telepre. Ami bekerült, elkobozták és elégették. Minden törekvésük ellenére azonban no­vember 30-án már működtek azok a forra­dalmi erők. amelyek szembefordultak az el­lenforradalommal. Hogv ezeknek az erőknek a munkáját akadályozzák, újabb követelése­ket állítottak fel, amely így gzólt: „Felos'

Next

/
Thumbnails
Contents