Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-16 / 13. szám

Medve bácsi ismét a szénfal mellett-K ■ iesett a szememből a könny, amikor a rádióban egy asszony arról beszélt, hogy nincs szén, mi lesz karácsonyra gyerme­keinkkel. Szinte „rimánkodott“, gyertek nyug­díjasok dolgozni.. j Medve id. Ferenc beszél. 1932-ben nyugdí­jazták. Azóta nem járta a bányát. Most azon­ban a felhívásra 69 évével újra csákányt fo­gott kezébe. Nem fenntartáshoz ment, mint a nyugdíjasok legtöbbje, hanem a szénfalhoz. Még Medve néni sem bírta visszatartani. És most? — Januárban 26 műszakom volt és 114 fo­rintot kerestem műszakonként. — Kerestél, kerestél — mondja zsörtölődve Medve néni — de azt nem mondod el, hogy sokszor az egész éjszakát átköhögöd? — Na és — fordul élete párja felé Medve bácsi — addig jó még köhögök, mert ha már nem, akkor a temetőben leszek. De már a pénznek is megvan a helye. Med­ve néninek cipő és ruha, míg Medve bácsinak ruha lesz belőle és jut még egy-két féldecire is, hiszen olajozni kell a motort. B üszkék lehetnek Medve bácsira a fiai, uno­kái, aki most is, mint annyiszor, tudja, hol a helye. Kakukéknál... Ifj. Kakuk János csa­patvezető vájárt laká­sán kerestük fék A csa­lád távol volt, amíg ő készült a műszakba. A falon frissen beépített konnektor és egy nagy rádió még dobozában, ahogyan megvásárolták. Büszkén veszi ki és mu­tatja. Joggal. Beszélgetünk, Meg­tudjuk, hogy október­ben 35 műszakra kapta a fizetést Kakuk elv­társ. Elmondja, hogy az ellenforradalom alatt társaival a robbanó­anyagraktárt védték. Kevesen voltak. Este 7- től reggel 7-ig álltak helyt. Ahogy az ellen- forradalom vereséget szenvedett, ismét a csá­kánynyelet fogta a kéz­be. De nem akárhogyan. Hiszen decemberben még a 60 forintos mű­szak-kereset is fehér hollónak számított, de a csapata ebben a hónap­ban is 98,80 forintot ke­resett műszakonként. Januárban sem adták lejjebb: 100,30 forintot kerestek műszakonként. Az elsők között lett tagja a pártnak. Mint mondja: „Sokat beszé­lünk a munkahelyen a pártról. Jó lenne, ha gyakrabban keresnének fel bennünket a veze­tők, sokan már félnek, hogy megint elszakad a vezetés az élettől”. Háromnegyed kettő. Búcsúzunk. Indul a bá­nyába Kakuk János... \ fiatalok is szeretnének már mozgalmi életet élni Most kezdi szárnyait bonto­gatni Kazáron is a munkás if­júsági szövetség. A fiatalok­nak komoly terveik vannak. Szeretnék létrehozni az ifjú­sági tnáccsoportot és a zene­kart. A teljes kibontakozást azonban akadályozza a helyi­ség hiánya. A kaszinó épületé­ben szeretnének otthont talál­ni, de az illetékesek minded­dig mereven elzárkóztak a ké­rés megoldása elől. Bégi óha­juk, hogy rendezzék végre ezt a nagy problémát s a MOKÉP találjon más helyiséget a filmvetítésre. Ügy véljük mi is, ha nem rendezik, akkor az 'ifjúsági szövetség — hason­lóan a DISZ-hez — csak név­legesen lesz meg. A fiatalok szeretnének már végre moz­galmi életet élni, s reméljük nem akarja a MOKÉP ebben őket megakadályozná. Megnőtt a munkakedv Nem könnyű egy 30 tagú ifjúsá­gi brigád, vezetőjé­nek lenni. Pó- pity Károly bri­gádvezetőé most a sző. —■ Nem oszlott fel a brigád az ellenforradalom alatt sem, sőt még jobban összeková- csolódott. Decem­berben rendesen termeltünk, amit 94 forintos mű­szakkeresetünk is igazol. Januárban már jobban ment a munka. 114 fo­rint volt a kerese­tünk. De nemcsak a termelésben egy­séges a brigád, tizenöten tagjai pártunknak. Meg­nőtt a termelési kedv. Régi vágyuk teljesült a fiata­loknak, amikor Kreffly Iván vál­lalati főmérnököt leváltották. Ennyit a munká­ról és mi van ott­hon? Három gyermek van Pópityéknél, két lány és egy fiú. Nagy gond a leánygyermek, er­ről beszél Pópity- né. Most minden forintot összerak­nak és szeretnék már májusban 14 éves kislányuknak megvenni a háló­szobabútort. A családfőt nézve nem lehetetlen... Fáradozásuk hoz sok sikert kívá­nunk. A „12 forintos csapat" válasza — Nem volt elég 12 évig — vágták Popity Pál és csapata tagjainak fejéhez, amikor de­cemberben is szorgalmasan jártak műszakba. Illetve nem­csalt jártak, hanem szépen dolgoztak is. Egy-egy műszak­ban 50—60 csillét is megrak­tak. A keresetük is jól ala­kult: 94 forint volt. De most már nem is ez az érdekes a dologban. Voltak csapatok, amelyek egész hó­napban 100—110 csille szenet Elmentek... De hová? Q lyan rosszul ment idehaza bírták tovább ... Amikor lát­szott, hogy eljött a munka ideje, szépen sorjába elhagy­ták az országot és Nyugatra távoztak. Egy rövid életrajz a kazári disszidáltakról, hűen mutatja, kiknek nem tetszett az itthoni élet.. -. Sándor Ferenc (egyébként „lüké“ a ragadékneve) csak úgy szerette a munkát, ha más csinálta. A pénzt annál jobban! ügy, hogy amikor Ge­reden tanácstitkár volt — el­sikkasztotta az állam pénzét. Neuszer Gusztáv szintén a munkakerülők családjába tar­tozik. Az utolsó két évben mégsem keresett rosszul, En­nek viszont egyedüli nyoma, hogy amíg a pénzből tartott — ivót* * Tiokoni levél érkezett Ka- J1 nadából a faluba. Olyan ember írta, aki megismerte az ígéret földjét, aki 1928-ban hagyta el az országot. De mit ír? „... Az újságok túlzásba vitték a hazug híreket, úgy, hogy sok embert megtévesz­tettek ... Már most kezdik észrevenni, hogy tévedtek; a. Az újonnan érkezett magya- rdk dolgozni nem akarnak, ott hagyták a munkát... ők akarnák megszabni a fizetésü­ket ... Torontóban a munka­nélküliek száma meghaladta a 70 ezret. Kamadában 490 ezer a munkanélküliek száma., a Kedves öcsém! Igazán örülök, hogy nem dőltetek be Ameri- 'ka Hangjának, mert tele volt hamis ígéretekkel... Már so­kan akarnak hazamenni, de nem viszik őket; a adtak ki. s kerestek egy mű­szakra — 12 forintot. Ugye, nem valami épületes „ered­mény”. Korholták is az utóbbi hetekben az ilyen csapatokat minden oldalról. Még a nógrá­di rádió is. Azok pedig ször­nyen unták a dolgot, mert hét­számra restellkedni mégsem kellemes; — Legalább már hallgatná­nak róla.;: — mondogatták is nemegyszer a restellkedők. És most itt van ni! Még az újság is erről ír — megint. Igaz, a „12 forintos csapat1* nevét nem említjük. Hanem az egészet azért tart­juk érdemesnek szóvátenni, mert ez a csapat most megad­ta a „kontrát“. Januárban jó­val 100 forinton felül volt a műszakkeresetük. Ezzel a „kontrával*’ viszont mind a csapat, mind az állam jól járt! A NAPI 130 VAGON FELÉ... Mint mindenütt a szénmedencében, így Ka­záron is nehezen indult meg a termelés. Érdemes néhány pillantást vetni a múltba, hogy értékel­hessük a jelenlegi ered­ményeket ­December közepe táján indult meg a termelő­munka. December 15-én 25 vagon volt a napi ter­melés. December 17-én 36 vagon, december 18- án 42 vagon és december 21-én 58 vagon szén volt a napi termelés. Tehát naponta emelkedett. Az új évet 59 vagonos napi termeléssel kezdték, de ez csak a kezdet volt, mert úgylátszik 3-án megunták az 50-es szá­mot. A decemberi kere­set bizonyította, hogy több termelés — több fo­rint. Úgy véljük ez je­lentette a döntő válto­zást, a január 3-i 81 va­gont, január 4-én azon­ban már 90 vagont te-n-t meltek. Január 10-én újabb csúcseredmény szü­letett, meglett a 106 va­gonos napi termelés. A szép eredmény azonban nem ígérkezett tartós­nak, mert megindult az ingadozás és például ja­nuár 19-én csak S3 va­gont termettek. Január 24-én azonban megtört a jég, mert megszületett a napi 120 vagon. És hogy a januárt méltóképp fe­jezzék be 31-én 129 va­gon szenet küldtek fel­színre. Sikerrel zárták januárt, mert tervükön felül 5869,4 tonna szenet adtak. Február nem tartozott a szerencsés hónapok so­rába, hiszen az új hóna­pot csak 74 vagonnal kezdték. Igaz, nem so­káig tartott a 70-es szám, mert február 5-én már 112 vagont termeltek. Február 11-én azonban már újra megismételték január 31-i termelésü­ket, a 129 vagont. Re­méljük, februárban már el tudnak szakadni a bűvös 120-as számtól, s lehet, hogy meglesz a 130 vagonos napi termelés. Bár, mi tagadás, már így is túlteljesítik 1956 szep­temberi termelésüket. Minden nehézség ellenére Október végén, november elején nem volt valami életbiztosítás a munkásszállító gépkocsik vezetőinek élete. A magukat „sza­badságharcosoknak” nevező csoportok útón-út­félen megállították az autóbuszokat, s nem­egyszer arra kényszerítették, hogy visszafor­duljon. Hiába volt meg a jószándék, a fegy­verek szembemeredő csöve erősebb volt. Bi­zony nem sok gépkocsivezető dicsekedhet az­zal, hogy néhány nap kivételével megjárta a maga útját. E kevesek közé tartozik Csirko- vics Jenő, Kazáron. Verpelétről szállítja a bá­nyászokat ;.. Tőle hallottuk az alábbi törté­neteket. * Október 26-án, Verpelét előtt, ahogy Kazár­ról hazafelé tartottak a honvédség ellenőrzésé­be ütköztek. Az ellenőrzés fokozására ekkor már minden ok megvolt, hiszen különböző fegyveres csoportok kocsifcáztak az utakon, ve­szélyeztetve a közbiztonságot, rohamosan szer­vezve az ellenforradalom erőit. Egy ilyen autókézó társasággal együtt ők is ott álltak éjnek idején, magasra tartott kézzel, a hon­védség „fogságában’*. Nem volt valami kelle­mes, dehát mit tehettek. Vártak nyugodtan. Vártak, amíg csak az egyik tiszt meg nem is­merte Csirkovicsot. ö is, meg a bányászok is a gépkocsit fontos, hogy nyugodtan hazam-áhettek, igaz, csak később kapták meg. De megvolt — és járták ismét az utat Kazár és! Verpelét között. Egy másik alkalommal Pétervósáron érte őket újabb bonyodalom. Ekkor már kevés em­ber indult műszakba, s ez fokozta az út veszé­lyességét ..; Szóval Pétervásárán fegyveresek arra akarták kényszeríteni, hogy adjon nekik üzemanyagot, mert Pestre mennek harcolni. — Kérjenek a honvédségtől — adta a? ajánlatot, amire az „ellenforradalmárok“ igencsak elhúzták a szájukat. Aztán meg pa­pírt követeltek, amelyen az úgynevezett bor­sodi forradalmi munkástanács engedélyezi a kocsi üzemeltetését... Már-már úgy nézett ki, hogy őt kényszerítik a pesti útra, de mégis sikerült a dolgot megúszni. Másnap már ő is meg a bizalmi is géppisztollyal a vállukon „beszélték meg*’ a továbbhaladás feltételeit a „forradalmárokkal’*. Ennek meg is lett a ha­tása. Igen gyorsan elengedték őket... » Csírkovics Jenő pedig napjainkban is szorgalmasan, pontosan szállítja a bányászo­kat. Jókarban levő kocsija, pontossága tovább növeli eddigi megbecsülését;;: Köszönet a mennyiségért, de most már olcsóbbnn is lehetne Sok érdekes következte­téssel szolgált a könyvelési számadatok közötti talló­zás. A kazári bányászok számára sok okulással szol­gálhat. A mi népgazdaságunkban az önköltség alakulása alapvető befolyással bír a népjólét szempontjából. Régi, de most különösen aktuális szólás-mondás, hogy csak annyit lehet va­lamiből elvenni, amennyi van. És csak olyan áron, amennyiért termelik. Kazá­ron például egy tonna szén üzemi önköltsége a szep­temberi 87,83 forintról ja­nuárban az előzetes számí­tások szerint 122,80 forint­ra emelkedett. A bányá­szok bérezésének rendezé­sével januárban egy tonna szénre 71,55 forint bérkölt­ség jutott, amíg szeptem­berben ez az összeg 41,88 forint volt. Ez az emelke­dés magyarázza, hogy a két időszakot összehasonlítva több mint 900 ezer forinttal növekedett az üzemi bér­alap. Feltétlenül helyes, hogy a bányászok nehéz munká­jának anyagi megbecsülése javult. Azonban nehezen lehet azzal egyetérteni, hogy ugyanakkor a szénen dolgozók egy műszakra eső teljesítménye a szeptemberi 4300 kilóról januárra 3364 kilóra esett vissza. Az ön­költség nagyarányú emel­kedéséhez az is hozzájárult, hogy a szakmányárakat a-kelettől eltérően — igen magasan — állapították meg. Ily módon a béralap emelkedése Kazáron szinte kirívóan magasabb a többi bányákhoz képest. Kazáron és a többi bá­nyáknál is — vezetőknek és dolgozóknak egyaránt — alaposan el kell srondol- kodniok, vajon hogyan lesz képes az állam biztosítani az iparcikkek árának meg­tartását, sőt csökkentését, ha a széntermelés drágul? Ez pedig nyilvánvalóan maga után vonja az ipari termékek önköltségének emelkedését is! Minden elismerés hős bányászainké a szénterme­lés gyors emelkedéséért. De most már itt az ideje, hogy olcsóbban, gazdaságo­sabban termeljék az életet jelentő szenet. Előkészület alatt a külszíni fejtés Fúrótornyok ágaskodnak a magasba a polyosi-bánya feletti dombon. Kíváncsian érdeklődtünk, milyen eredményekkel járt eddig a munka? Mint elmondották, komoly kutatások folynak ezen a ré­szen. A kilenc helyen megfúrt dombhát már eddig is szép eredményekkel biztat. Két fúrólyuk eddigi eredménye egy 2 méter vastag széntelepet mutat. Az egyiknél kilenc, a má­siknál tizenhétméteres földréteg fedi a szenet. Néhány nap múlva újabb fúrásokkal készülnek el. Ha továbbra is így alakul a helyzet, akkor szénmedencénk újabb nevezetességgel - gazdagodik. Hatalmas földhányó gépek jelennek meg majd a kazári földeken — és megkezdik Nógrádban az első külszíni fejtést. AKIK VISSZATÉRTEK Sok vidéki dol­gozó szeretteitől távol a legényszál­lóban lakik. Az el­múlt évben tény­leges katonáik is dolgoztak az üzem­nél, akiknek zö­me alföldi fiatal volt. Katona ide­jük véget ért, de nem lettek hűtle­nek a bányászmes­terséghez. Lesze­reltek, hazamen­tek elhatározásu­kat közölni a szü­lőkkel és újra visszajöttök a kis Nógrád megyei fa­lucskába, a kazári bányába. Lehetnek 15—20-an, akik visszatértek. Suba Sándor is katona volt, ami­kor vájár lett be­lőle. ö is vissza­jött a bányába. Megszerette a föld mélyét és a kül­színen is megsze­retett egy csinos kazári kislányt. A szobában né­gyen laknak, de csak ő van most egyedül otthon. Három társa dél­előttös, míg ő most készül munkába. Rádió szól, s mint megtudom, saját­ja. Jól érzem itt magam — mondja. — Szénmunkahe­lyen dolgozom és nem keresek rósz- szül. A múlt hó­napban is 100 fo­rintot kerestem műszakonként.;; ügy gondolom, a kazári lányok fog­nak vigyázni arra, hogy ezek a fiata­lok ne hagyják el falujukat. Van itt férjnek való a fia­talok között, csak án iól válassza­nak. Hiszen ezek­nek a szállóbeli fiataloknak már a bányászok nagy családjában a he­lyük. Mit kaptak eddig a kazáriak a bányászellátásban? Az elmúlt hetekben új táb­lák jelentek meg kirakatai­ban, egy-egy keresett árucikk mellett: „Bányászellátás, utal- ványra'*. Ennyit mond a fel­irat és mögötte az van. hogy kormányunk elsősorban a ma még keresett árucikkekkel el­sősorban a bányászokat látja el. Ez az új módszer igen ? nagy népszerűségnek örvend a • bányász dolgozók között. A 5 kazári bányászok is kaptak i már utalványt eddig a követ- ; kező áruikra: • 4 darab női kabát I 2 darab lányka kabát ? 5 darab férfiballon \ 4 darab harmonika • 2 darab minőségi karóra * 5 darab kerékpár ; 5 darab motorkerékpár ; 4 darab mosógép * j 16 darab étkészlet i 2 darab varrógép 5 darab rádió ' 1600 fm. fehér pamutáru s 150 fm. férfiszövet = 25 fm. futószőnyeg § 8 fm. ebédlő szőnyeg 300 darab olcsó karóra 1 1 darab csőgamitúra bútor • * Ezt kapták eddig, de ez ke- !„ vésnek bizonyult. Igen sokan szeretnének még rádiót, var­rógépet. kerékpárt, férfi, és női nagykabátot venni. Remél­jük, hamarosan teljesülnek a vágyak és ki-ki az óhajtott áruval hagyja el Salgótarjánt. • :i *:i • H"♦tl*ll*ll»lj 5 Miért gond, ha jó a szén • A jobb minőséqű szén« * nek nemcsak dicséretes ol- = dalai vannak. Meqvan an« ^ nak a maqa baja is. Helye* - sebben az üzem vezetői- ~ nek, ahol ez íqy van. Mert l bizony a kazári vezetők- . nek sok gondot okoz, hogy • dolaozóik lakjanak bárhol, • — Szelén, vaqy Terenyén • — üzemüktől viszik el az • illetményszenet. Aki pél- • dául Mizserfán dolqozik, • de Kazáron lakik — az is ? a kazári szénre esküszik. ? Iqy történik azután meq. hogy amíg az üzemegység­nek 1063 dolqozóia van, ? egy hónapban mégis 1200 = csille illetményszenet is j kiadnak. Ezt viszont sem a mi- ? zserfai, sem a kisterenyef ? bányák vezetői nem bán- ? Iák... ? •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents