Nógrádi Népújság. 1957. február (2. évfolyam. 9-16. szám)

1957-02-13 / 12. szám

*

NÓGRÁDI Népújság

1957. február 13.

PÁRTFÓRUM

Osztályozás — és emberek

M

ilyen legyen az új párt? •— ez a kérdés napjainkban igen sok embert foglalkoztat megyénlkben is. Erről indított vitát lapunk is. Mint ismeretes, az első hozzászóló, Vajó István elvtárs, aki kifejtve saját nézeteit, mintegy megindította a vitát.

Vajó elv tár 9 írása azonban több alapvető kérdésben — véleményem szerint — hibás következtetéseket von le, hogy •úgy mondjam, túlzó vonásokat visel magán. Vajó elvtárs mindenekelőtt úgy kategorizálja megyénk dolgozóit, hogy az egyáltalán nem használ a pártépítés feladatainak sem, de a nemzeti egység erősítésének, kibontakoztatásának sem;

i_ja. abból a nyilvánvalóan ÍJ bebizonyosodott tényből indulunk ki, hogy október 23-áv. a magyar dolgozók túlnyomó többsége nem a szocializmus ellen, hanem a szocialista. építés során elkövetett hibák, túlkapások ellen lépett fel — akkor egészen más következtetés adódik, mint amire Vajó elvtárs jutóit. Igaz az, hogy vannak helyek, ahol a szocializmus építésén, a proletárdiktatúrán, a párt vezető szerepén vitatkoztak és ma is vitatkoznak. Azonban az is biztos, hogy a magyar munkásosztály és dolgozó parasztság túlnyomó többsége a szocializmus, a jólét, a béke, a tmunkáshaíalom mellett foglalt és foglal állást. Vajó elvtárs úgii irta, hogy megyénk dolgozóinak általa felosztott második csoportja (amely a legnagyobb). „ellenzi ezeket « kérdéseket”, mint Vajó elvtárs mi egállapít ja. „félrevezetve“, i,esetleg tudatlanul a hibák miatt megsértődveVéleményem szerint néhány felszínesen jelentkező momentumból egyáltalán nem következik az, hogy a dolgozók túlnyomó többsége nem akarja a szocializmust. Igen, akarja.! Sőt, dolgozik érte! Erre ékes bizonyíték a széntermelés, a gyárüzemek, az erőmű munkája, termelése, a rend és a fegyelem gyors szilárdulása ►— a dolgozók egyre határozottabb fellépése az ellenforradalom mesterkedéseivel szemben,

H

ogy a reakciós erőknek átmenetileg bizonyos tömegeket sikerült maguk mellé állítani, az semmit sem von le K dolgozók túlnyomó többségének a szocializmus, a mun- 9cá»hatalom iránti igenléséből. Nyilvánvaló, hogy az a tény, amikor a. párt — amely mértéktelenül felduzzadt és felhígult — október 24-én már jóformán vezetés nélkül maradt, megnyitotta az utat az ellenforradalom garázdálkodására. Sokkal helyesebb a dolgot úgy következtetni, hogy megyénk dolgozóinak egy bizonyos része kétségeket táplál eziránt, hogy a szocialista építömunka során nem térnek-e vissza az elavult, rosse, bürokratikus módszerek, valóban olyan emberek kerülnek-e vezető helyre, akik élvezik a nép bizalmát — és akik ezt a bizalmat nap mint nap ki is tudják érdemelni. Véleményem szerint a kérdés úgy áll, hogy a többség nem ellenzi, hanem igenis aggódik a szocializmus, a munkáshatalom a béke hazánkbeli sorsa felett. Ez alatt a többség alatt pedig értem azokat, akik. keményen szorítják a csákány nyelet, a szerszámot, hevesen vitatkoznak az egészséges előrehaladás útján-módján, akik a legnehezebb időszakban is biztosították jövő évi kenyerünket. Véleményem szerint az alapkérdésekben megyénk dolgozóinak „legnagyobb csoportja’• nem félrevezetett. Az egy másik kérdés, hogy részletkérdésekben, egyes események megítélésében még elég sok a rémhír, a találgatás ■— a megtévesztett ember.

F

alijuk — a kommunisták vallják —, hogy a nemzet összes, haladó, szocialista és demokratikus erőinek összefogása biztosítja csak hazánk jövőjének építését. Ennek a nagy nemzeti egységnek olyan alapjai vannak, mint a szocializmus felépítése, a béke, a jólét, a két nemzetfenntartó osztály, a munkások és dolgozó parasztok szövetsége. És olyan alapja van, mint fellépés az ellenforradalommal szemben, 9 előbb fegyveres leverése, majd jelenleg politikai háttérbeszorítása, illetve megsemmisítése. Vagyis vajmi -nehezen kerülhettük volna el a gazdasági romlást, a politikai kudarcok sorozatát, ha a nemzet nagy része nem vallaná magáénak eme alapelveket.

F

iszont nem feltétlenül félrevezetett, sértődött ember az, áld, mondjuk, nem a proletárnemzetköziség alapján jó hazafi, de elismeri a békés egymás mellett élés szükségességét, vallja és munkálkodik hazánlk kapcsolatainak erősítésén a világ minden országával. A proletárdiktatúrát, funkcióit, gyakorlását illetően sem vall hazánkban mindeiíki egy nézetet a kommunistákkal, anélkül, hogy reakciós, eilenforrcdaimár lenne, akinek más nézetei vannak.

Vagyis ott látom Vajó élvtárs fejtegetéseinek fő hibáját, hogy a párttagság feltételei alapján a marxizmus— leninizmus sarktételeit állítva mércének osztályozza általában a dolgosakat. Természetesen ez helytelen (következtetések levonásához vezethet és vezetett is. A párttagság kritériumát összekeverni azzal, hogy nézeteit illetően milyen dolgozó népünk arculata — erős túlzás. Példa rá maga a cikk, amely osztályozva megyénk dolgozóit, a harmadik csoportba az ellenforradalmárokat soroljat Az ellenforradalmárok — ellenforradalmárok, nem dolgozók, nem tartoznak a, munkásokhoz, mégha munkásruhát viselnek, vagy mii nkásje Iszava Ica t is hangoztatnak.

a z elmondottak persze egy uL pillanatra sem jelentik, hogy megyénk dolgozói között mindenben a legnagyobb az egyetértés, a közös nézet. Rengeteg az ingadozás, a kétség, meg nem értés, a passzivitás. Ha viszont olyan nagy nemzeti célókból indulunk ki, mint a szocializmus, a jólét, a béke, a demokratizmus szélesítése — akkor lépünk igazán arra az útra, amelyen a kommunisták vezetésével, kitartó munkájával, okos szóval megvilágosodnak fl ma még tisztázatlan kérdések, egyre jobban felszabadul a nemzet alkotó tevékenysége, egyesült erővel valósítjuk meg a feladatokat.

M

ilyen legyen tehát az új párt? Többek között olyan, amely minden becsületes hazafit képes a nemzet felvirágoztatásának közös célja érdekében tömöríteni, következetesen és áldozatkészen az életben bizonyítani: programja, munkamódszere a nép szolgálatára épült.

BALOGH GYULA

Az adózás decentralizálásáról

Ezidáig úgy volt, hogy a községek és falvak adóügy nyilvántartását nem az illetékes helyi, hanem a járási tanács adóügyi osztálya intézte. A vezetés decentralizálásával az adóügyeket közvetlenül a helyi tanács rendezi. A gazdálkodóknak, esetleges adóügyi panaszaikkal ezekután nem kell a távoli járási székhelyre utazniok — helyben elintézhetik azt. Nagy könnyebbség ez számukra.

A szakszervezetek tevékeny harcosai a szocializmus építésének, a munkáshatalom erősítésének

A me ff t/d ssaktaníi'es ülés«

A Nógrád megyei Szaktanács az elmúlt hét péntekjén kibővített ülésre jött össze, amely megtárgyalta a X. teljes ülés határozatait, s az abból következő megyei feladatokat. Az ülésen megjelent Döbrentei Károly, az Országos Szaktanács tagja, valamint Jakab Sándor, az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottságának elnöke is. A beszámolót Baksa Sándor, a Megyei Száktanács elnöke tartotta.

A ssaksservesetek a hibák ellenére is er étimén ff esen ilolffostak

Bevezetőül megállapította, hogy megyénk szervezett dolgozói helyeslik és egyetértenek azzal, hogy a X. teljes ülés több elvi kérdésben határozottan állást foglalt. Elmondotta, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom a felszabadulást követő években eredményesen dolgozott. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert vannak kísérletek az elért eredmények történelmi jelentőségének lebecsülésére. A gazdasági, politikai és kulturális téren elért eredmények a marxizmus—leninizmus megdönthetetlen igazságát bizonyítják és értéküket a későbbi években elkövetett hibák sem csökkenthetik. Ezekután az 1950-nel kezdődő időszak értékelésével foglalkozott és elemezte, hogy melyek voltak gazdasági politikánk hibái.

Alapvető hiba volt — mint mondotta —, hogy a tervezés

nem vette figyelembe hazánk adottságait, teherbúását.

A tervek kialakításánál a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítását alárendelték a termelőerők, különösen az ipar fejlesztésének.

A munkások javaslatai sem az üzemekben, sem a felsőob vezetésben nem találtak kellő meghallgatást. Az elkövetett törvénysértések csak tetőzték a bajokat:

Majd beszélt arról, hogy a legutóbb eltelt három esztendőben voltak próbálkozások a hibák kijavítására, de sok volt. a huza-vona: Az SZKP XX. kongresszusa pedig tovább erősítette a tömegek nyomását a hibák kijavítására. Az osztályellenség látva a helyzetet, felnagyítva a hibákat, jól leplezett támadást indított a párt és a proletárdiktatúra alapvető intézményei ellen.

A munkásosatáli/ a hibák dien lépett tel

A X. teljes ülés a munkásosztály magatartását értékelve, az október 23-án bekövetkezett eseményekre megállapította, hogy a mimkásoertály érvényt aliart szerezni annak, hogy hatalma — a proletárdiktatúra — erős legyen' hogy a munkás- osztály közvetlenül kapjon nagyobb részt a hatalom gyakorlásában; _ ;

A munkásosztály nem a szocializmus, hanem annak építése során elkövetett hibák ellen lépett fel.

Az ellenforradalom ezt tudva, megtéveszt ő jelszavakat használt, és sajnos, azt a munkásosztály nagy része azonnal nem ismerte fel; Zavarta c munkásosztály tisztánlátását, hogy az ellenforradalmi erők igyekeztek a munkástanácsokat is hatalmukba keríteni, irányítani. Különösen az úgynevezett központi és megyei munkástanácsoknál sikerült ezt elérnie;

s— A mi részünkről több kérdésben tárgyalást kívántunk kezdeni az úgynevezett megyei munkástanáccsal — mondotta —, amely mindig elakadt, mert

mást csináltak, mint amit mondtak*

Amikor a békés termelés megindításéról akartunk tárgyalni, ők a karhatalom felosztásával foglalkozták; Mikor tisztázni akartuk a szakszervezetek és a munkástanácsok feladatát, ők a megyei tanács végrehajtó oi- zottságának újjászervezésén, a hatalom átvételén dolgoztak. Látva, hogy tevékenységük nem egyeztethető össze a munkásérdekekkel, bírálni kezdtük munkájukat, ök azzal a jelszóval, hogy a szakszervezetek nem ismerik el a megyei munkástanácsot, támadást indítottak és a szakszervezeti demokrácia lábbaltiprásával szétziláltak több szakszervezeti bizottságot,

A ssaksservesetek let/t/enek a hatalom fff/akorlásának esaköaei

A továbbiakban a X. teljes ülés alapján a szakszervezetek előtt álló feladatokról beszélt az előadó.

Mindenekelőtt az igazság erejével, türelmes meggyőzéssel megnyerni a dolgozók bizalmát. Segíteni kell a dolgozókat, elsősorban a munkásokat, hogy az eseményeket minél előbb tisztán lássák, magukra találjanak, megismerjék felelősségüket és feladatukat.

A munkások segítségével kell kijavítani a gazdasági és politikai életünket eltorzító hibákat.

Fejleszteni a szocialista demokratizmust oly módon, hogy a munkásosztály hatalma erősödjön,, hogy a munkások valóban közvetlenül és tömegesen részt vegyenek a hatalom gyakorlásában.

— A X. teljes ülés választ adott azok számára is, akik a szakszervezet tevékenységét elítélték, csak negatívan magyarázták — mondotta. A fejlődés vonala 1950-ig felfelé ívelő volt. A szakszervezeti mozgalom ereje ebben az időben abban volt, hogy a munkásosztály általános érdekeit szemelőtt tartva nem feledkezett meg különböző dolgozó rétegek egyéni érdekeiről sem.

De mi volt az oka annak, hogy 1950—55 között a munkások jogosan elégedetlenek voltak a szakszervezetek munkájával? A szakszervezetek ebben az időben nem kaplak olyan politikai és társadalmi súlyt, amely az uralkodó osztály, a munhásosztály legnagyobb ’ö- megszervezetét megillette volna. Ennek következtében nem volt elég lehetőségük, hogy összhangot teremtsenek a társadalmi élet és a munkások egyéni érdekei között. Majd elemezte azt, hogy a múlt év szeptemberében megtartott IX. plánomon már bizonyos javulás volt tapasztalható,

Ab életkörülniénf/ek jariiásánnk feltétele a termelés további növelése

Az október 23-a utáni helyzetív térve, Baksa elv társ elmondotta. hogy megyénkben is súlyos károkat okozott a sztrájk. A szénbányászati trösztnél például novemberben és decemberben töredékét termelték a szeptemberinek, viszont majdnem ugyanannyi bért fizettek ki. A Tűzhelygyárban a novemberi 263 ezer

forint értékű termelés mellett közel 2 millió 300 ezer forint mu’'’vbér került kifizetésre. Nagy kárt jelentett a különböző anyagok elherdálása is. Ha az ellenforradalom által okozott kár összege a népgazdaság rendelkezésére állna, több területen lehetne rendezni a béreket, nyugdíjakat és családi pótlékokat.

I Gazdasági helyzetünk már j jobb, kezd stabilizálódni. Ezért | elsősorban derekasan helytálló ; bányászainknak kell köszönetét mondanunk. A további előrehaladás érdekében szükséges, hogy a szakszervezetek segítsék a termelést. A dolgozók életkörülményeinek javításában úgy tudunk előrehaladni, ha szakszervezeteink rendszeresen és alaposan elemzik a gazdasági helyzetet, a termelés alakulását. Tegyenek javaslatokat a munkástanácsok a helyes bérezés kialakításéra, segítsenek a munka megszervezésében, a dolgozók munkakörülményeinek megjavításában. A szakszervezetek javaslatára a kormány már több intézkedést foganatosított;

Eddig végrehajtott bérügyi intézkedés például több mint ötszörösét teszi ki az 1957-re tervezett összegnek.

A X. teljes ülés felhívta a szakszervezetek figyelmét, hogy az eddigi intézkedéseken túl továbbiba is harcoljanak a dolgozók jogos igényeinek kielégítésé»- "t, az adott helyzetnek megfelelően. A tervek kidolgozásában minden iparágban a szakszervezetek hatékonyan vegyenek részt. Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a kormány felmérve a jelenlegi gazdasági helyzetet és lehetőségeket, világosan kijelölje az életszínvonal emelésének, az egyes jogos bérköveteléseknek arányait. Az Országos Szaktanács a közeljövőben teljes ülésen foglalkozik majd ezekkel a kérdésekkel. Megyénk szakszervezetei is segítsék észrevételeikkel, javaslataikkal ezt a munkát,

tiapesolat a munkástanáccsal

Ezután az előadó a munkás- tanácsok kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy ilyen nehéz helyzetben kezdték el munkájukat. Mégis több vezető részéről bizalmatlanság tapasztalható a munkástanácsokkal szemben, mivel az ellenforradalomnak sikerült több emberét a munkástanácsokba beépíteni. A feladat az, hogy

a dolgozók, a kommunisták segítségével megtisztítsák azokat az oda nem való elemektől.

Szakszervezeteink dolgozzanak együtt a munkástanácsokkal, követeljék meg, hogy munkájukkal a termelés fokozását segítsék elő. A Megyei Szaktanács elnöksége is tervbe vette több ipari üzemben* hogy tanulmányozza a munkástanácsok tevékenységét, főleg a tanácsok és a szakszervezetek közötti kapcsolatot illetően. A szakszervezeti bizottságok és területi bizottságok a saját területükön szintén végezzenek ilyen irányú munkát.

A ssaksaerveseti moBf/alom néháit 1/ elvi kértlése

Baksa elvtárs a továbbiakban a szakszervezeti mozgalom időszerű elvi kérdéseiről beszélt. Elmondotta, hogy a teljes ülés egyöntetűen leszögezte, hogy a szakszervezetek függetlensége alatt a szakszervezetek önállóságát érti. A magyar szakszervezetek proletárdiktatúra alapján állanak, marxista—leninista, osztályharcos szervezetek. Nem lehetnek ellenzékiek a munkásosztály államával és élcsapatával, a párttal szemben.

Mindannyian egy célért, a szocializmus felépítéséért dolgozunk.

A szakszervezetek önállóságuk birtokában viszont hangot adnak a dolgozók érdekében kialakított véleményüknek, javaslatuknak;

A sztrájkkal kapcsolatban arról beszélt, hogy az sem november előtt, sem azután nem a munkáshatalmat, hanem az ellenforradalmat támogatta — éppen ezért, a szakszervezetek nem értettek azzal egyet. Bebizonyosodott. hogy a munkás- osztály számára mit eredményezték ezek a sztrájkok;

A szakszervezeti választásokkal kapcsolatban elmondotta, hogy azt későbbi időre halasztják, amikor rendeződnek a viszonyok és biztosított lesz a szakszervezeti demokráciák betartása.

Sok támadás érte a szakszer vezeteket azért, hogy az ipari szervezkedésről térjenek át a szakmai szervezkedésekre. Az előadó itt az 1945—46-os időszakra hivatkozott, amikor az ilyen szervezeti felépítés rengeteg problémát, a munkásegység lazítását eredményezte, ennek alapján nem lenne helyes. ha a műszaki dolgozől; kiilön .szakszervezetet alatti tanának.

Sokkal célravezetőbb albizottságokon belüli műszaki titkárságok, szakosztályok alakítása.

A szakszervezeti munka megjavítása érdekében meg kell szüntetni a vezetésben az ideiglenes jelleget. Nem ellentétes az alapszabállyal a vezetésbe olyan régi mozgalmi múlttal rendelkező dolgozókat bevonni, akik élvezik a dolgozók bizalmát. Az alapszabály lehetőséget ad becsületes szervezeti dolgozóknak a vezetés be való kooptálására is.

Végezetül az előadó arról szólt, hogy a magyar szaki szervezetek továbbra is a Szak- szervezeti Világszövetséghez tartoznak. Most különösen nagy szükség van minden osztály szakszervezeteinek egységére, mert a munkásosztály nemzetközi egysége akadályom hatja meg a reakció erőinek, a munkásosztály jogai ellen indított támadásait és az új háború előkészítését.

A magyar munkásosztály az októberi események után meggyőződhetett, hogy a világszövetséghez tartozó szervezetek segítsége elsőként jelent meg a magyar nép számára.

Erősíteni . a kapesolatot o ilolf/OBÓkkal

A szaktanács titkársága több bírálatot kapott október utolsó és november első napjaiban kifejtett kapkodó munkájáért. Ismeretes, hogy a szaktanács november 1-én azonnali végrehajtásra kiadta programját. Ez több bérügyi intézkedést is tartalmazott, amelyet megyénkben is végrehajtottak. A forradalmi munkás-paraszt kormány a programba foglalt pontok többségével, köztük a bérügyi kérdésekkel is egyetért, bevezetésére azonban csak január 1-től került sor. Így az október végén kifizetésre került összegeket levonják a dolgozóktól s ezért több jogos bírálat éri a szakszervezetet.

A közeljövőben minden iparág területén megindul a X. teljés ülés által kibocsátott alapszabály vitája.

A szakszervezetek használják fel ezt a lehetőséget a dolgozókkal való kapcsolataik javítására.

Sikerült a szakszervezeti munkában mutatkozó bizonytalanságból kilábolni. Azt kérjük, hogy szakszervezeteink a jövőben is minden erejükkel támogassák a munkás-paraszt hatalmat, a proletárdiktatúrát, a szocialista Magyarország mielőbbi felépítését — fejezte be beszámolóját Baksa Sándor elvtárs.

A beszámoló után számos hozzászólás hangzott el, amelyekre lapunk legközelebbi számában visszatérünk.