Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)

1957-01-09 / 2. szám

n. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, 1957. JANUÁR 9. %n 50 fillér ítra dv micr HfáWuflénujsáq AZ MSZMP ÉS A N0 GR ADM E GYEI TANÁCS LAP3A A kabátforgató Bízzunk a jövőben A véresszájú Badi Ferkó Hazafiság és álhazafiság Sűrűn emlegetett szó manapság a hazaíiság, so­kan tűzik meMükre jelké­pét. Népünk szabad és füg­getlen szocialista hazát akar teremteni. Olyan szocialista társadalmat, amely nemcsak a bürokrá­cia gyötrelmeitől, a hiva­talnokok kiskirályoskodá- sától mentes, hanem az igazság és törvényesség alapján áll, amelyet min­den izében áthat a nép szolgálata, a szocialista de­mokrácia. Magyar Népköz­társaságot akarunk, amely minden becsületes polgá­rának munkája fejében jó és egyre jobb megélhetést biztosít Ezek az alapvető törek­vések "egyesítenek napja­inkban , minden igaz ha­zafit. Akadnák azoabÁa magukat hazafinál; rpiondó álhazafiak is, aki! a lép erejét, a nép érdekei ellen,‘a rép célkn űzóseinek meghiúsítására akarják felhasználni. A r. apel Iáinak, dé a n ép llensé geinek kzolgá-lai ábain áll­nak. Á hazát dicsőítik, de a haza trciii^ását okozzák. Történekünk során nem először yál't így népünk idegen célo x, esztelen ka­landorok rharta.ékává. Nem is kell m esszire visszapii- lantanunk- Az első világ- lébe njfoÁn nem a Habs­burg;^ érdt ceiért vitték-e /ágoltídra i magyar kato­nákat? Í9l9-ben nem .^ha­zafias feh >uzdulás”‘ címén gvt’koltók e Horthyék a műnk é ok és parasztok leg­jobbja i! ? Nem hazafias­ság un gyén szították-e az antiszt vnitizmust, rendez­ték az újvidéki tömeggyil- kosságot? Nem a haza ér­dekét hazudva hurcolták a nép fiait Voronyezs alá és nem a haza nevében, gyil­kolt-e a nyilas pokol? Aggodalommal kell Iát-- műnk, hogy a magyar em­ber hazaszeretetét ma iS' sötét ármánykodás fonja körül. Egyszerű és becsüle­tes hazafiak mellére sze­gezve az igézet as szót, an­nak erkölcsi súlyával, s ha , ez nem elég, fenyegetéssel (levelek küldésével) terror- cselekményekkel kénysze­rítik őket, hogy saját ér­dekei, a haza érdekei el-' len cselekedjen. Mert ugyan, ki más örül annak, mint a nép ellenségei, ha az üzemeinkben gyenge a termelés, gyatra a mun­kafegyelem? Kinek árt a termelőerő, a munkaer- kölcs szétzüllesztése, a gyá­rak fosztogatása, az áru­készletek herdálása, a gaz­dasági zűrzavar, a milliár­dos termelési kiesések? Gondolkozzunk ezen. Gon­dolkozzunk. mielőtt a hangoskodók, az uszítok szavát elhinnénk. Gondol­kodjunk s ne hagyjuk igaz hazafiságunkat, letéríteni a realitás útjáról, a véres el­lenforradalmi kalandok út­jára^ Gondolkodjunk, ki az igaz hazafi, aki épít, vagy aki rombol? Aki sztrájkra uszít, hogy inflációt, még nagyobb munkanélkülisé­get, nyomort idézzen elő, vagy aki drlgozni akar, hogy megteremtse a forint stabilitásának, \ munkabé­rek emelésének. * jólétnek az alapját? Az-e. «ki újabb es újabb rémhírekkel ka­varja a lelkeket, v&gy az, aki példát mutat a meg-- nyugvásra’ Az-e, aki fegy­vert rejteget, aki ártatlan emberekre lő, aki rette­gésben tartja az egész kör­nyéket, vagy az, aki támo­gatja a karhatalmat, aki rendet, biztonságot, nyu­galmat akar? Az-e, aki provölkálja a szovjet, ka­tonákat és gyűlöletet szít ellenük, vagy az, aki mi­nél előbb meg akarja te­remteni a békés életet? Az-e, aki nemzeti katasz­trófa által kapitalista res­taurációt, fasizmust és há­borút, tűzfészket akar lét­rehozni Magyarországon, vagy az, áld el akarja ve­zetni * népet a békés fej­lődéshez? Nem kétséges, hogy me. gyénk lakosságának több­sége magát igaz hazafi­nak tartja és megelégelte a hangoskodó, demagóg ál- hazafiak, méregkeverő provokációit. Megyénk la­kossága nyilván azokkal ért egyet, akik erélyes rendszabályok érvényesíté-. sét követelték a kormány­tól, a rendzavarok ellen! De lépjünk fel mi magunk is határozottan az ellen­forradalmi álhazafiakkal szemben, az össznépi al­kotó munka megvalósítá­sáért. Jéi halad a pártszervezés a A balassagyarmati járásban "ddig az MSZMP-hek 1 Talap- szervezete működik; Előrelát­hatólag január 15-re Drégeiy- palártk, Hont és Ipolyszög ki­vételével — már mindenhol megalakulnak a párt alapszer­vezetei. ’A szervezés jó ütem­ben folyik. M* Megkezdődött az EPOSZ szervezése Horváth József patvarci pa­rasztfiatal megkezdte az EPOSZ szervezését a balassa­gyarmati járás területén.’ Már több községben van ifjúsági megbízottja is, akik az alap- szprvezetet szervezik. ----------------­Tüzet okozott a garázda Gábriel László GYŐZELMI JELENTÉS A BÁNYÁKBÓL: a napi 700 ¥agono§ termelésen Salgótarjánban a pénteken megtartott bányásztanácskozáson határozták el a nóg­rádi bányák üzemvezetőinek, munkástaná­csainak és szakszervezeti bizottságainak el­nökei, hogy hsrcot indítanak: a termelés február elsejéig elérje a napi 700 vagont. Szombaton reggel azonban az egész szén-' medencében boldogan újságolták a bányá­szok, hogy a pénteken termelt 7007,7 tonna szénnel máris elérték ezt a reálisnak tar­tott, de mégis csak későbbre várt ered­ményt. E sikerért különösen nagy elisme­rést érdemelnek a kazári és a zagyvái bá­nyaüzem dolgozói, akik már 86,3, illetve 86 százalékát termelték az október eleji át­lageredményüknek. Dicséretes még a kis- terenyeiek 80,2, a rónaiak 75,9, a kányásiak 67,4 és a mátranováki bányász-ok 64,8 szá­zalékos teljesítménye is. A Szénbányászati Tröszt így már 63,4 százalékát adta régi termelésének. Köszönet a Nógrád megyei szénmedence bányászainak ezért a szép eredményért. Nevüket dicséri a meggyul­ladó villanyfény, a meleg családi otthon. A nógrádi bányászok méltók régi nevükhöz és kemény bányászbecsülettel helyt állnak a széntermelés frontján a bánya mélyén. Vjabk 3 Ikarus autóbusi A bányászok érdekeit szem előtt tartva, az eddigi Ika­rus-autóbuszok számát 7-ről 12-re emelték. Ezzel egyidejű­leg a meglevő kocsipark is 48- ról 56-ra emelkedett; Most újabb hír érkezett: Recski ől, az ércbányából 56 dolgozó jön Mizserfára gépkocsival együtt. A bányászok szállítása megja­vult. 4-én például az I. har­madban 1820, a II. harmadban 1547 és a III- harmadban 793 dolgozót szállítottak munkába. 5-én már az I. műszakban harmadra 113 dolgozóval töb­bet szállított a MÁVAUT. mint ta. előző napom 13 kÜMitftei — 3 ua>? CsökJctri. a ’««• SeVjó­tar:'án és Ncyjj u. ;v / > . Etjdig 5—6 nap kelleti, egy vagon szén Salgótar„a jutott, míg „ma“ már mir, össze 2—3 napra Vfin "tültség, hogy a MÁV 15 kilómat‘ -rt szállítsa a szenet. Jó lenne, ha már a vasutasok is jobban szerveznék meg munkájukat, s fellépnének a kocsiállások és hosszú szállítási idők ellen. Új gépekét kapnak bányáink Javul az anyagellátás a tröszt gépészeti osztálya ré­szére. Január végére 4 darab villa­mos mozdonymotort szállít a Ganz Villamossági Gyár. A különböző motorjavításokat soron kívül vállalja a „Bánya- vili“ vállalat, A Tatabányai Bányagépgyár az első negyed­évben 400 csillét szállít Nóg- rádba. A hónap végére mint­egy 50—60 csille már leszállí­tásra is kerülhet. A Zagyva- pálfalvi Bányagépgyár az aláb­bi gépekkel segít az első ne­gyedévben: 10 darab dobos vitlát, 2 végtelen kötelű vitlát, 4 darab Vokló (sűrített leve­gős meghajtású) szivattyút. 10 darab 5 tonnás talbó kocsit és 2 darab személyszállító kocsit szállít a medence bányászai­nak. Megszűnőben a létszámhiány Megszűnt már a bányákban a többezres létszámhiány, mindössze pár száz ember hiányzik. A zagyvái üzemegy­ségnél 80 fővel több a lét­szám, Recskről már jöttek és Gyöngyösről is jön 60 dolgozó« A központi munkásfelvételi irodán január 1-től 5-ig 255 dolgozót vettek fel bányamun­kára. Még néhány nap és tel­jes létszámmal dolgoznak bá­nyaüzemeink, ami a szénter­melés további emelkedéséhez vezet. Hí elegendő üres csilléért A szép eredmények elérésé­ben nagy része van a Szolgál­tató Vállalat dolgozóinak is, akik biztosítják az üres csille ellátást. Munkájukat igen meg­nehezíti a villamos mozdonyok rossz berendezése, valamint az, hogy a bányászok illetmény szeneikkel igen sok csiliét vontak ki a forgalomból. Most a vállalat dolgozói egy ember­ként indultak harcba a bá­nyászok üres csille ellátásáért; Ha továbbra is elegendő szenet kap az erőmű, szerdán indul a második gépegység A bányászok nagyszerű műn. j kaja új reményeket keltett a ! Salgótarjáni Erőműben. Szer- ianuár 9-től már teljes sál szeretnének dol­I A zavartalan munka legfőbb ! követelménye a folyamatos szene Itatás és megfelelő tart;» lék gyűjtése. Jelenleg m ír -y 130 tagomra való kész:» ttel rendelkeznek, ázom. . " •— 239 vagonos tartalék adja »ak meg a biztonságos üzemeltetés lehetőségét. Ennek eléréséhez minden remény megvan. Ja­nuár 4-én például 76 vagon szenet kapott az erőmű, amely mind az üzemeltetéshez, mind a készlet feltöltéséhez elegen­dő. Most azt kérik a bánya . szóktól, hogy továbbra is en> küldjenek véiiükr, s akkor szerdán megindulhat 1 a második gépegység. A teljes kapacitásai való | dolgozás esetén remény van arra, hogy megyénk üzemei is több energiához jutnak, ugyan­akkor mintegy 2,5—3 mega­wattal több áramot adhatnak az országos hálózatba. Az erőmű kollektívájának munkáját bizonyos mértékig zi’.'vrja, hogy csütörtökön saj­nálatos szerencsétlenség tör­tént. Lazán robbanás követkéz- reiten súlyos égési seneae» szenvedett Murányi Lajos, l 6-os kazán fűtője. A vizsgálat folyamán azt állapították meg, hogy a robbanás előre nem lat­ható okok miatt történt. Új gyártmányok előállításán dolgoznak a Tűzhelygyárban, de... Szécsényke község tanács- titkárának udvarán; a közel­múltban tűz ütött ki.-Az udva­ron mintegy 100 máésa lóhere égett. A tanúk vallomása alap, ján a nagymennyiségű takar­mányt Gábriel László Szécsény- kei lakos gyújtotta meg, ré­szeg állapotban. Ugyanis ez a Gábriel állandóan züllik, csa­ládjával nem törődik, garáz­dálkodik s a faluban többen félnek is tőle. Az eseménnyel sem. a tűzbiztosító, som a rendőrök .nem foglalkoznak és a közveszélyes ember most is Szabadon jár. Pedig ez a tette is komoly veszélyt jelentett a falura, hiszen a tűz a község közepén történt és körülötte több ház van. Hála a község dolgozóinak éjjel fél 3-kor is egvemberkéht oltották a tüzet és megakadályozták annak to­vábbterjedését. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár műszaki vezetői a Kohó. és Gépipari Miniszté­riummal folytatott előzetes tár­gyalások után a napokban dolgoztaik ki az 1957. évi ter­vet. A gyár dolgozói rendkí­vül gazdag program megvaló­sítása előtt állnak. Az első ne­gyedévben újra megkezdik a 44-es és a 46-os jelzésű „Neo­calor“ kályhák gyártását és az év utolsó negyedében az új kétaknás típus sorozatgyártá­sára is sor kerül. A vállalat főmérnöke örömmel közölte, hogy az év közepén két újfajta , tűzhellyel lepik meg a vá­sárlókat. Az egyik típus „öszkomíor- tos“ lesz, azaz tüzelővel, gáz­zal vagy villannyal egyaránt alkalmas lesz főzésre, mind­össze a beépített gáz- vagy villanyfőzőt kell kicserélni. A sütést azonban még a meg­szokott módon tüzelővel kell megoldani. A másik új típus­nak egy kis teatűzhelyt ter­veztek, amit az apró «konyhá­val- vagy teafülkével rendel­kező háziasszonyok fogadnak majd szívesen. Ezekkel azon­ban még mindig nem merült ki az új gyártmányok soroza­ta; A második negyedévben megkezdik a mákőrlők gyár­tását is. Az idén így az új tí­pusokkal együtt összesen 200 ezer tűzhe­lyet, 60 ezer kályhát, és 80 ezer mákőrlőt készítenek, ami . együttvéve lényegesen több, mint az elmúlt évi terv­ben szereplő. 220 ezer tűzhely. Az új évi bátor tervek megva­lósításának első feltétele, hogy az erőművek a jelenlegi 75 százalék helyett teljes mérték­ben kielégítsék a vállalat áramszükségletét. Ez egyúttal lehetővé tenné azt is, hogy az átmeneti létszámcsökkentés helyett — amit a jelenlegi energiaellátás megkíván — új "munkásokkal egészítsék ki a dolgozók létszámát. A dolgozók jobb ellátására irányuló tervek megvalósítása azonban csak akkor remélhető, ha a gyárban a rend, a józan ész kerekedik felül. Mint köz­tudomású a kormány intézke­dett arról, hogy január 1-e után a végzett munka, a telje­sítmény után történik a bér elszámolása. A Tűzhelygyár­ban olyan darabbérrendszert dolgoztak ki, amelynél a ré­gebbi norma 80 százalékos tel­jesítése esetén fizetnek * teljes bért. Ez a dolgozók nagy részé­nek helyeslésével találkozott. Ugyanakkor egy kis számú csoport most azzal nyugtala­nítja a dolgozókat, hogy olyan követelésekkel állanak elő, amelyek nincsenek arányban a népgazdaság teherbíróképessé­gével. Világosan látni kell, hogy ' bár a gyár teljes létszám­mal dolgozik, a termelés mégis mintegy 40 százalé­ka a szeptemberinek. Ebből következik, hogy a bérfizetés a termelés arányá­ban történik — s ekkor fog ismételten kiderülni, hogy a demagógok több száz forinttal megkárosítják a dolgozókat. Éppqn ideje, ha a gyár veze­tősége. munkástanácsa kemé­nyen és határozottan fellép azok ellen, akik teljesíthetetlen, kgros következményű követe­lésekkel akarnak maguknak kétesértékű „népszerűséget“ szerezni, Törvényes úton Egyes helyeken a tanácsok jogtalanul elvették, vagy el akarják venni a párthelyisége­ket. így például Galgagutána tanács a helyiséget más tulaj­donba adta és a tanácsi ügyek intézésére a pártihelyiséget fog­lalták el. Hasonló kísérletek történtek Bercelen, Nógrádkö- vesden és Csitáron is; Ezeket a rendellenességeket az illeté­kes szervek törvényes úton rendezik majd« Megszűnik a kötelező tűz- és jégkárbiztosítás Az elemi csapások okozta károk enyhítésére a lakosság­nak szüksége van biztosítási védelemre, de az önkéntesség elvét a biztosítás területén is messzemenően érvényesíteni kell. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa lehetővé kívánja ten­ni, hogy a parasztság, a ter­melőszövetkezetek. a kisipari szövetkezetek, valamint a lakó­épületek tulajdonosai biztosí­tási védelmükről önkéntes for­mában saját maguk gondos­kodjanak, ezért a kötelező tűz­és jégbiztosítás 1957; március 31-vel megszűnik. A pénzügyminiszter felha­talmazást kapott, hogy a köte­lező biztosítás megszüntetésé­vel és a kötelező biztosítás ha­tálya alá tartozott egyes va­gyontárgyakra vonatkozó ön­kéntes biztosítás megszervezé­sével kapcsolatos intézkedése­ket megtegye. A törvényerejű rendelet napján Jép hatályba. A kötelező biztosítás meg­szűnésével a parasztság évek óta hangoztatott kívánsága tel­jesül. Nem a biztosítás ellen volt kifogás, hiszen azt az előtt is sokan vették igénybe, ha­nem annak kötelező volta miatt. Jogos a követelés, hogy mindenki saját maga határoz­hassa el, kívánja-e és milyen módon tulajdonát biztosítani. Az elmúlt évben sok tízezer dolgozó paraszt, szövetkezet és lakóépület tulajdonos része­sült több mint 400 millió fo­rint tűz- és jégkártérítésben, Az Állami Biztosító most a legnehezebb napokban is helyt állt és fizette a biztosítási ká­rokat. Mindez növelte a bizal­mat, a biztosítás iránt. Nem kétséges, hogy most már nem hatósági kényszer, hanem sa­ját belátásuk alapján önkén­tesen biztosítsák házukat, fel­szerelésüket, termelésüket, hogy ezzel is megszervezzék gazdálkodásuk nyugalmát, biztonságát; A kötelező biztosítás meg­szűnésére és az önkéntes biz­tosításra vonatkozó tudniva­lókról az Állami Biztosító a lakosságot tájékoztatni fogja; ■ • ■ • A Salgótarjáni Acélárugyár nyújtott segítséget a litkeieknek Litke községben a dolgozók már régebben hozzáláttak egy kultúrház felépítéséhez. A munkával eléggé előrehaladott állapotban vannak. Most azon­ban megakadtak, mert nem volt szög, huzal, s enélkül nem tudták folytatni a munkát. A Salgótarjáni Acélárugyár mun­kástanácsához fordultak segít­ségért, amit meg is kaptak. Ki­utalták részükre a szükséges 60 kilogramm szöget, 20 kilo­gramm huzalt. A kultúrház építése most már tovább fo­lyik, remélhető, rövidesen be­fejezést nyer.

Next

/
Thumbnails
Contents