Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)

1957-01-06 / 1. szám

8 NÓGRÁDI Népújság 1957. január 6. Csak közös erővel győzhetik le a nehézségeket Tiribesen Néhány érdekes sajtóhír — a múlt századból A közelmúltban zajlott le a nógrádi bányák felmérése. Mint erről mór korábban, is hírt adtunk, a felmérés során megállapítást nyert, hogy a bányák állapota megfelelő, Kányás és Tirifoes kivételével. A széntermelés már megin­dult, bár ebbe még aktívan a két fenti bányaüzem nem kap­csolódott bele; Ugyanis azok­ban a nehéz geológiai viszo­nyok miatt még jelen pilla­natban is zömével a fenntartó­in munkák folynak. Ellátogattunk a tiribesi bá­nyaüzembe, hogy milyen ter­veik vannak az elkövetkezendő évben, hogyan kívánják a je­lenleg meglévő nehézségeket áthidalná, s mikor lesz ismét Ttribes aktívan termelő üzem. E kérdésre Pintér Andrástól, az üzemegység igazgatójától és Kovács Ferenc bányamestertől kaptunk választ. Elmondották, hogy a keleti ereszkében három elővéjás van, ahol nincs nagy nyomás. Itt van egy fedőereszke is 100 méterre, ahonnan 10 méterre van a szén. Itt 1957-ben a fel­tárási munkák megszűnnek s a vágatszelvény szénben halad tovább. Itt egy légvágat elké­szítése már megindult. Előre­láthatólag mintegy 10 méteren andeziten kell keresztül halad­ni. így hozzávetőlegesen már májusban három szénmunka hellyel rendel­keznek. Minderre azért is nagy szük­ség van, mert állandóan fenn­áll a tűz, víz veszélye; S ha bármelyik netalán bekövetkez­ne, fennállna az üzemen belüli munkanélküliség. A nyugati ereszkében levő frontfejtés kö­rülbelül szeptemberre megszű­nik. Azonban akkorra már lesz egy új fejtés is. Jelenleg a frontfejtés nem termelőképes, mivel a légvágat a nagy oldal- és főtenyomás következtében megrongálódott. A légvágat helyrehozatalán már jelenleg dolgoznak, amely előrelátható­lag január 20-ra lesz kész. A frontfejtés megindulá­sával az üzem termelése napi 20—25 vagon lesz. A jövő évi tervet akadályoz­za az a körülmény, hogy a II. ereszke 7—11 osztóig való át­építéséhez , szükséges beton- idomkő hiányzik. Jelenleg ta­lán 5000 darab van, de 60 000- re lenne szükség. A másik fon­tos probléma a gumi- és pán­célkábel hiánya. Emiatt már nem tudják biztosítani az új munkahelyek gépesítését. Röviden ez az üzem terve az 1957-es évre. S felmerül a kér­dés: vajon az üzemvezetőség képes-e ezeket a terveket meg­valósítani? A munkástanács választása a napokban történt meg. Jelen­leg ebben a tervben a munkás­tanács nem tevékenykedik, hi­szen most kelt életre. A párt­szervezés sem indult meg az üzemnél. Az üzem tervei reálisak, de az üzemvezetőség egyedül nem lesz képes végrehaj­tani. Szükséges, hogy ebben a fel­adatban támaszkodhassanak a munkástanácsra. Szükséges lenne a pártszervezet mielőbbi létrehozása is, hogy munkájuk még eredményesebb lehessen. Mulatságos sajtóhiba. A Félegyházi Hírlap legutóbbi számába furcsa sajtóhiba csú- S7 "be. A hírek rovatában ugyanis megírja, hogy két fél­egyházi iparos megrakta a lutrit s közlését így fejezi be: „ ... a megtett öt szám közül az 1, 46, 47. számok kijöttek, melyért 141 Ft üti a két lut­rizó marhát”. (1890 január 30.) Kitiltott regény. Van a franciáknak egy regényírójuk, Zola, aki úgy szokta megírni a dolgokat, az emberek sorsát és tetteit, amint azokat az élet­ben látni lehet; sőt olyanokat is írt, amiket az életben nem­igen lehet látni, mert az em­berek titokban csinálják. Per­sze azért, mert igaz dolgokat ír meg, még nem szép is az, legalább nem könyvbe való. Emiatt aztán sok támadásnak is van kitéve Zola. — Leg­újabban egy könyvet írt a „Föld” címmel, amely olyan dolog, hogy az osztrákok fel­lázadtak s a bécsi törvényszék egész Ausztriából kitiltotta annak néhány fordítását. (1887. december 2.) Pipatilalom az egyetemen. Bármennyire protestálnak is az egyetemi ifjak a dohány­zási tilalom ellen, a tilalmat az egyetemi tanács nagyon szi­gorúan veszi, mert elég volt egy teremnek miatta elpusz­tulni, nem akarják, hogy a nemzeti közkincs, az egyetem, a lángok martalékává váljék. Ezért úgy a tudomány, mint a műegyetem rektora fekete táb­lán hirdette ki Trefort kul­tuszminiszter tiltó rendeletét. A dohányzókat az egyetemi szolgák kérik fel a tiltó vég­zés figyelembevételére. Akik ismételten vétenek a rendelet ellen, az egyetem fegyelmi szabályzataihoz képest bünte­tésben részesülnek; (1890.. ja­nuár 20.) A „Szegény legények”. Ko­vács Albert országgyűlési kép­viselő a közoktatásügyi bizott­ságban a következő kijelentés! tette: „A középiskolákban a tan­díjat oly magasra kívánom emelni, hogy azok ebből ma­gukat fenntarthassák. Ezzel még azt is el lehetne érni, hogy a szegény legények ki­szorulnának a középiskolák­ból, ami kívánatos”. Érthető visszatetszést kel­tettek szavai, mert a mai fennálló tandíjak is nehéz terhet jelentenek az ország vagyontalanabb osztályán, így is sok igazi tehetség el- züllött, mert nincs módjában tanulnia. (1890. január 14.) Nők az egyetemen. Tudo­mányegyetemünknek egy idő óta női hallgatói is vannak, ámbár nálunk hivatalosan nincs még megengedve a nők­nek az egyetem látogatása. Ez alól a szabály alól most kivé­telt tettek egyes professzorok előadásaira nézve. Pauer Im­re és Beöthy Zsolt előadásain mindig megjelennek a tudós kisasszonyok s nagy figyelem­mel hallgatják a tanárok elő­adását. Az udvarias bölcsé- szethallgatók természetesen sr' -sen fogadják őket s min­denesetre jobban figyelnek rá­juk, mint az előadó professzo­rokra. (1890. április 26.) »■«. ^ A kereskedelmi dolgozók ügyében A Kereskedelmi- és Pénz­ügyi Dolgozók Szabad Szak­szervezetének Nógrád megyei bizottsága a napokban ismer­tette az alapszervezetek előtt, mi valcc’ilt már meg azokból # jogos követelésekből, ame. lyeknek folyamatos megoldá­sát kérték a kormánytól* Január 1-től felemelik az alapbérét minden dolgo­zónak, aki 1500 forinton alul keres. Teljesítette a kormány azt a kérést is, hogy a kereskede­lemben foglalkoztatott segéd- és rakodómunkások, a kisegí­tő és szolgáltató üzemekben dolgozó betanított és szakmun­kások órabérét az ipari mun­kások órabérével egyenlően kell megállapítani. Abban is megegyeztek, hogy a rendszeres havi munka­időben foglalkoztatott dol­gozók minimális keresete nem lehet alacsonyabb 800 dolgozó nők — érdekében ar­ra kérjük a kereskedelem ve­zetőit, hogy a nyitvatartási időt úgy állapítsák meg, hogy az ne legyen hátrányos a ke­reskedelmi dolgozókra, de a vásárlókra nézve. sem. A je­lenlegi közellátási viszonyaink mellett ugyanis a különböző üzemekben és vállalatoknál dolgozó családanyák számára nagyon hátrányos az, hogy a boltok 3—4 órakor bezárnak. A nyitvatartási időn belül is helyes lenne, ha arról is gon­doskodnának, hogy olyan élel­miszercikkek árusítását, ame­lyeket nem mindig, csak alka­lomszerűen lehet kapni, a dél­utáni órákban kezdjék meg, mert a délelőtti árusításnál gyakran előfordul, hogy mire a dolgozó nők az üzletekbe ér­nek, ezek a cikkek már el­fogytak; Fontos, hogy a jövőben minden esetben megtérítsék a túlmunkát, ha annak szükségessége valahol fölmerülne. A szakszervezet, mint érdek- védelmi szerv, őrködjön, — sokkal inkább, mint eddig bár­mikor — a dolgozók érdekei fölött. örömmel üdvözölték a ven­déglátóipari és üzemélelmezési dolgozók a napi egyszeri főét­keztetés térítés nélküli biztosí­tását. Tárgyalások folynak a mun­kaviszonnyal kapcsolatban je­lenleg érvényben levő rendel­kezések felülvizsgálatára, a dolgozók részére sérelmes in­tézkedések megváltoztatására és arra vonatkozóan, hogy a vállalatok eredményeiből va­lamennyi dolgozó, munkabére alapján — osztalék formájá­ban — részesüljön. Az eddigi intézkedések és a folyamatban levő tárgyalások, a rövidesen várható újabb ren­delkezések a kereskedelmi dol­gozók sok régi és jogos sérel­mét orvosolják. Erdélyi József: NAGYAPA Nem. apa vagyok már, hanem nagyapa, — annak nevez három hangos unoka. Három kisfiúnak nagyapja vagyok: most már egész bátran, meg is halhatok. Három unokámat ám úgy szeretem: nem halok meg, csak hogy nagyapjuk legyen. Szeretnek ők engem nagyon, de nagyon; nagyapa nélkül hát őket nem hagyom. A sír széléről is kezük visszafog: szívem a sírból is rájuk mosolyog ... Oláh Géza nem távozott külföldre Minden híreszteléssel ellen­tétben örömmel jelentjük, hogy Oláh Géza, a Salgótarjáni ETC válogatott kapuvédője nem tá­vozott külföldre. A tény az. hogy Oláh Géza. Dávid Róbert. Jed- licska. Vékony. Agocs es Szeré- mi Andor a salgótarjáni if­júsági ököjvívó bajnok Héví­zen üdültek néhány hétig. Egyébként a Salgótarján! BTC-nél egv 11 tagú ideiglenes intéző bizottság alakult. mely­nek elnöke Kálmán Lajos lef* Ez az ideiglenes Intéző bizott­ság látja el a sportklubnál az irányítást. Kálmán Lajossal beszélgetve a következőket tudtuk meg: a Salgótarjáni ETC játékosai ia- nuár 5-ig aktív pillenőt tar'' - nak. Maid megkezdik a labda­rúgók az edzéseket, hogy a so- ronkövetkező feladatokra lói felkészülve készenlétbe állja­nak. Minden labdarúgó egész- «■éo-es. A csapatból egyedül csak Taliga hiányzik — r Kálmán Lajos —. de a jeles labdarúgó is visszatér Salgó­tarjánba. ha letelik a pihenő idő s megkezdődnek az edzé­sek. Taligának ugyanis a szülei özdon laknak, s ő az ünnepekre hazautazott. Megindult « Salgótarjánban az elmúlt .két hónap rendkívüli esemé­nyei alatt is megtartották ed­zéseiket a Salgótarjáni Bá­nyász és a Salgótarjáni Vasas labdarúgói. A sportlétesítmé- nvekben nem esett kár, csu­pán az jelent nehézséget, hogy esv tornaterem kivételével a többiekben átmenetileg élel­miszerraktárakat rendeztek be A sportolók azonban jól ki­használták a szabad tornater­met, amely az utóbbi időben már három női és férfi röp­labda vülámtoma színhelye volt. A sportkörök nagyrésze már újjáalakult és megvá­lasztotta ideiglenes intézőbi­zottságát. A tél most kedvez a Rajtolnak ax asxlalitenisxezők is Asztalitenisz megyei Ideig­lenes Intéző bizottság is megala­kult 5 fő vezetésével. A bizott­ság most méri fel a megye asz­talitenisz sportköreinek kapa­citását. s ezután kezdik meg maid a munkát, s a megye asz­talitenisz versenyének kiírását. Skuta Gusztáv, a bizottság vezetője többek között már tá- lékoztattá lapunkat, hogy ja­nuár 13-án rendezik meg Nóg­rád megye 1957 évi egyéni asz­talitenisz bajnokságát férfi és női vonalon. A felnőtt és ifjú­sági versenyekre előreláthatólag igen szép számú versenyző gár­da vonul fel. Mi üjsag a Salgótarjáni Vasasnál A Salgótarján! Vasas elnöké­vel. Hercsik Istvánnal beszél­getve megtudtuk, hagy az NB IT-esek december 23-án játszot­ták utolsó edzömérkőzésüket az 1956-os évben. Rózsaszentmár tonban 3:2 arányú győzelem­mel zárták az évet. 1957 ja­nuár 15-ig teljes pihenőt kap­tak a Vasas labdarúgók is. akik Laczkó edző vezetésével ké­sportélet... sísportnak, amely élve a lehe­tőséggel. az új év első heté­nek végén az úttörők, ifjúsá­giak és felnőttek részére két­napos síversenyt rendez. A fu­tószámokra a salgói menedék háznál és a lesikló, valamin! az ugrószámokra Dugdeipusz­tán kerül sor. Az előzetes becslések szerint, mintegy 120 versenyzőre számítanak. Ja­nuár első felében a salgótar- iáni és a kömvező községek csaknem 200 férfi, női, fel­nőtt és ifjúsági asztalitenisze zőie küzd meg az egyéni baj­noki címért. Ezt. követően pe­dig ugyancsak férfi, női és if­júsági számokban megrende­zik a salgótarjáni ''tizek baj­nokságát. szülnek majd. hogy az október! megszakítás után márciusban folytassák a bajnoki mérkőzé­seket. Mint Hercsik István mond­ja — szeretnének a Vflsas-f!,"'k a nyolcadik helyen végezni, mert akkor van rá remény, hogy a B-csoportba kap beosz­tást a Salgótarján.! Vasas. Egyébként még az az újság, hogy a csapat két katona tag­ja: Janesó és Olaj leszereltek és most már a csapat rendelke--'- sére állanak. Valószínű a tava­szi mérkőzéseken szóhoz is jut­nak ezek a fiúk. SSE nevet veszik-e fel a vasasok? 46 ezer forintot juttatott a szakszervezet a Salgótarjáni Vasas sportkör rendelkezésére. hogv ezen a téren sem legyen fennakadás az 1957-es év ele­ién addig, amíg végleg rendes kerékvágásba gördül a sport­élet. Végezetül megem'L- még a sportkör elnöke, hogy a Salgótarján! Acélgyár sportkö­re még a január hónapiján ala­kuló gyűlést tart. ahol valószí­nű. a SSE nevet veszi fel is­mét. s a több mint féiévsr doa múlttal rendelkező sok sportsikert arató SSE még ma- gyobb lelkesedéssel küzd majd a további feladatok. célkitűzé­sek eléréséért. forintnál. Most dolgozzák ki a végrehaj­tási utasítást a kiskereskede­lem hálózati dolgozóinak juta­lék bérrendszerére vonatko­zóan. Megszűnt a térítés nélkü­li túlóráztatás. Ennek betar­tása érdekében csökkentik a nyitvatartási időt úgy, hogy a 8 óra alatt elvégezhessék a mun. ka előkészítésével és befejezé­sével kapcsolatos teendőket. Ezzel kapcsolatban a vásárló közönség — de különösen a Elcserélnem Balassagyarma­ton levő két szoba-konyhás lakásomat Salgótarjánban ha­sonló, vagy pedig egy szoba- konyhás lakással. Érdeklődni lehet Balassagyarmat, Nagy Mihály út 26. APRŰHÍRDETÉSEKET vállalati. kisiparosi, vagy magánhirdetések közlését vál­laljuk. Szerkesztőség NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti: a szerkesztőbizottsá n Felelős szerkesztő: Szlasej Is tv- Felelős kiadó; Laukó Györgv Szerkesztőeég: Salgótarjár Bajcsy-Zsiünszky u. 11. Budapesti Lapnyomda, Bpest, VIII., Rökk Szilárd utca 6. KIS SZÍN FÖL TOK H< angos csatakiáltásokkal csúszkálnak a gyerekek egy kis lejtőn. Nem mindig tartják be a kötelező távolságot. Egyik-másik néha túl buzgó, hamar indul és az előtte sikló gyerek, egyszer csak azt érzi, hogy kiszalad alóla a talaj. Amikor legnagyobb a gomo­lyog, egy kis Hüvelyk Matyi harsány hangon üvölti jelűi­ről: „vigyázzí” És már siklik is lefelé. A gyerekekből csaik úgy bugyborékol a kacagás- önkéntelenül megállók és ve­lük nevetek. Igazán olyan jól esik kacagást hallani, látni mi­lyen boldogok. Van ennél szebb? Ahogy messziről figyelem őket úgy tűnik, mintha az ég­világon mindenről elfeledkez­tek volna, de a következő pil­lanatban kiderül, hogy ez csak látszat. Egy idős néni áll meg a domb tetején, topog egy ki­csit, látszik, hogy nem mer el­indulni, nagyon is sima az út. Már éppen indulok, hogy se­gítsek, amikor a domb alján egyik gyerek elkiáltja magát: „Tessék vigyázni néni, mert nagyon sima.” „Tessék csak várni, majd segítek” — így a másik. „Gyere, vezessük le a nénit. Tessék jól megfogódz­kodni, nem lesz semmi baj” — figyelmeztetik. A néni szót fogad. Szerencsé­sen leérnek. „Ó, semmi az egész. Igazán szívesen tettük” — hárítják el a néni hálálko- dását és a pár perces feszült csend után ismét indián csata­kiáltásoktól hangos a környék. Hát nem édesek? Még merje valaki mondani: „ó a mai gye­rekek”. Olyan gyönyörű, nagy pelyhekhen esik a hó, minta mesefilmekben. De szép is ilyenkor a világ. Különösen ez a mi kis hegyes-völ­gy es Tarjánunk. Körös-kö­rül szép, fehér süveges dombok. Jaj, de 'kár volt Í9V felfelé szemlélődni. Már megint valami kelletlen akad a szememben. Én pedig most valahogy nagyon irtózom mindentől, ami kizökkent az ünnepi hangulatból. Azért sem fogók mérgelődni — határo­zom el. „Biztosan csak most gyújtották meg” — nyugtatom meg magam. De ettől kezdve mint a mágnes a vasat, úgy vonzza a szemem a sok égő ut­cai lámpa. Délelőtt kilenc óra, tíz óra, még mindig égnek. Ke­vés a szén, kevés a villany­áram az országban és itt a va­kító hóesésben égnek a lám­pák. Forr bennem a méreg, amikor három ember megy el mellettem és arra leszek fi­gyelmes, hogy ugyan azért dü­hösek, amiért én: „Nálunk fa­lun sokszor nem ég a villany, áramhiányra hivatkozva, itt meg még nappal is jut az ut­cára -i- mondja az egyik". Ki meri azt állítani, hogy nem jo­gos ez a fölháborodás? Régi probléma ez már, de nagyon jó lenne, ha az AVESZ végre gondoskodna arról, hogy ne ég­jenek fényes nappal majdnem egész Salgótarjánban az utcai lámpák. * A járókelők az ünnep előtt mindennap azt láthatták, hogy a játéküzletben és előtte kora reggeltől nagy a tömeg- A kinn várakozók szinte irigy­kedve nézik azokat, akik játé­kokkal megrakodva boldogan távoznak az üzletből. Igazán nem panaszkodhatnak az üzlet dolgozói, hogy nincs keletje az árujuknak. Talán niég na­gyobb, mint más években. Lusztig elvtárs, az üzlet veze­tője meg is állapítja: „még <lyen szállítási nehézségek mel­lett is volt akkora a forgalom, mint az elmúlt évben. Ha nem kellett volna autón hordani Pestről az árut, ha vasúton szállíthatnánk, sokkal több játékot is eladhattunk volna, így azonban nem győztük az utánpótlást. — Egy-egy teher­autó játék pár óra alatt elfo­gyott.” Mennyi boldogságtól csillo­gó gyerékszem, mennyi ujjon­gó gyermekhangocska köszön­tötte karácsony estéjén ízeket a játékokat! K imelegedve csúszkálok kifelé a somlyói hegyre. Köz­ben azon elmélkedem, mennyi­vel magasabb ez a hegy télen, mint nyáron. Két lépés előre, egy lépés hátra — számolga­tom, hogy ne legyen olyan unalmas. Hopp, most két lé­pést csúsztam vissza. Hóhó, ez nem járja, oda a ritmus, leg­alább ne lennék egyedül, ne kellene folyton erre figyelni. Legnagyobb örömömre friss gyermekhangok ütik meg a fü­lemet. No, ezeket megvárom. Ahogy közelebb érnek, kide­rül, hogy 12—13 éves lányok, most jönnek az iskolából. Pár percig vidáman beszélgetünk. Igazán szívderítő látvány ez a négy vidám, kipirultarcú lány. Hát még kacagásuk. Valahogy szebbnek tűnik még a környék is, mióta velem vannak. A kö­vetkező percekben pedig olyan várbeszédnek vagyok tanúja, hogy magam is hangos kaca­gásra fakadok. — Délután moziba megyek — jelenti ki egy kis barna cop- fos. Ez indította el nyelvük gyors pergését. — Mit játszik? — Vagy az „Ördög szépsé­gé”-t, vagy a ,.Gázolás”-t. — A „Gázolás” rettenetesen jó film, — Bizony csuda klassz. Amikor Ferrari elgázolja az öregasszonyt. — Gyerekek, ebben van az, amikor a lány öngyilkos lesz? — Kati, te el vagy tévedve egy házzal. Az a .,Rágalom fü­zében” van. — Nem igaz. Azt gondolom, amikor a lány lepedőbe csa­varja magát és magára gyújt­ja a házat. — Gyerekek, ez lázas. Kati­kám, ha haza érsz, tegyél bo­rogatást a fejedre. Az a „Hűt­len asszonyok”-ban van. — Tényleg, tudom már. Eb­ben az van. amikor Darvas bíró, aztán nem dől be Fer­rari csábításának, hanem elíté­li. — Hurrá, mégse kell a bo­rogatás. Hát leheJ ezt megállni nevetés nélkül. Csicseregnek szünet nélkül. Észre sem ve­szem és már a tetőn is va­gyunk. Mintha kevesebbet csúsztam volna mióta velem vannak. T-né

Next

/
Thumbnails
Contents