Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)
1957-01-06 / 1. szám
8 NÓGRÁDI Népújság 1957. január 6. Csak közös erővel győzhetik le a nehézségeket Tiribesen Néhány érdekes sajtóhír — a múlt századból A közelmúltban zajlott le a nógrádi bányák felmérése. Mint erről mór korábban, is hírt adtunk, a felmérés során megállapítást nyert, hogy a bányák állapota megfelelő, Kányás és Tirifoes kivételével. A széntermelés már megindult, bár ebbe még aktívan a két fenti bányaüzem nem kapcsolódott bele; Ugyanis azokban a nehéz geológiai viszonyok miatt még jelen pillanatban is zömével a fenntartóin munkák folynak. Ellátogattunk a tiribesi bányaüzembe, hogy milyen terveik vannak az elkövetkezendő évben, hogyan kívánják a jelenleg meglévő nehézségeket áthidalná, s mikor lesz ismét Ttribes aktívan termelő üzem. E kérdésre Pintér Andrástól, az üzemegység igazgatójától és Kovács Ferenc bányamestertől kaptunk választ. Elmondották, hogy a keleti ereszkében három elővéjás van, ahol nincs nagy nyomás. Itt van egy fedőereszke is 100 méterre, ahonnan 10 méterre van a szén. Itt 1957-ben a feltárási munkák megszűnnek s a vágatszelvény szénben halad tovább. Itt egy légvágat elkészítése már megindult. Előreláthatólag mintegy 10 méteren andeziten kell keresztül haladni. így hozzávetőlegesen már májusban három szénmunka hellyel rendelkeznek. Minderre azért is nagy szükség van, mert állandóan fennáll a tűz, víz veszélye; S ha bármelyik netalán bekövetkezne, fennállna az üzemen belüli munkanélküliség. A nyugati ereszkében levő frontfejtés körülbelül szeptemberre megszűnik. Azonban akkorra már lesz egy új fejtés is. Jelenleg a frontfejtés nem termelőképes, mivel a légvágat a nagy oldal- és főtenyomás következtében megrongálódott. A légvágat helyrehozatalán már jelenleg dolgoznak, amely előreláthatólag január 20-ra lesz kész. A frontfejtés megindulásával az üzem termelése napi 20—25 vagon lesz. A jövő évi tervet akadályozza az a körülmény, hogy a II. ereszke 7—11 osztóig való átépítéséhez , szükséges beton- idomkő hiányzik. Jelenleg talán 5000 darab van, de 60 000- re lenne szükség. A másik fontos probléma a gumi- és páncélkábel hiánya. Emiatt már nem tudják biztosítani az új munkahelyek gépesítését. Röviden ez az üzem terve az 1957-es évre. S felmerül a kérdés: vajon az üzemvezetőség képes-e ezeket a terveket megvalósítani? A munkástanács választása a napokban történt meg. Jelenleg ebben a tervben a munkástanács nem tevékenykedik, hiszen most kelt életre. A pártszervezés sem indult meg az üzemnél. Az üzem tervei reálisak, de az üzemvezetőség egyedül nem lesz képes végrehajtani. Szükséges, hogy ebben a feladatban támaszkodhassanak a munkástanácsra. Szükséges lenne a pártszervezet mielőbbi létrehozása is, hogy munkájuk még eredményesebb lehessen. Mulatságos sajtóhiba. A Félegyházi Hírlap legutóbbi számába furcsa sajtóhiba csú- S7 "be. A hírek rovatában ugyanis megírja, hogy két félegyházi iparos megrakta a lutrit s közlését így fejezi be: „ ... a megtett öt szám közül az 1, 46, 47. számok kijöttek, melyért 141 Ft üti a két lutrizó marhát”. (1890 január 30.) Kitiltott regény. Van a franciáknak egy regényírójuk, Zola, aki úgy szokta megírni a dolgokat, az emberek sorsát és tetteit, amint azokat az életben látni lehet; sőt olyanokat is írt, amiket az életben nemigen lehet látni, mert az emberek titokban csinálják. Persze azért, mert igaz dolgokat ír meg, még nem szép is az, legalább nem könyvbe való. Emiatt aztán sok támadásnak is van kitéve Zola. — Legújabban egy könyvet írt a „Föld” címmel, amely olyan dolog, hogy az osztrákok fellázadtak s a bécsi törvényszék egész Ausztriából kitiltotta annak néhány fordítását. (1887. december 2.) Pipatilalom az egyetemen. Bármennyire protestálnak is az egyetemi ifjak a dohányzási tilalom ellen, a tilalmat az egyetemi tanács nagyon szigorúan veszi, mert elég volt egy teremnek miatta elpusztulni, nem akarják, hogy a nemzeti közkincs, az egyetem, a lángok martalékává váljék. Ezért úgy a tudomány, mint a műegyetem rektora fekete táblán hirdette ki Trefort kultuszminiszter tiltó rendeletét. A dohányzókat az egyetemi szolgák kérik fel a tiltó végzés figyelembevételére. Akik ismételten vétenek a rendelet ellen, az egyetem fegyelmi szabályzataihoz képest büntetésben részesülnek; (1890.. január 20.) A „Szegény legények”. Kovács Albert országgyűlési képviselő a közoktatásügyi bizottságban a következő kijelentés! tette: „A középiskolákban a tandíjat oly magasra kívánom emelni, hogy azok ebből magukat fenntarthassák. Ezzel még azt is el lehetne érni, hogy a szegény legények kiszorulnának a középiskolákból, ami kívánatos”. Érthető visszatetszést keltettek szavai, mert a mai fennálló tandíjak is nehéz terhet jelentenek az ország vagyontalanabb osztályán, így is sok igazi tehetség el- züllött, mert nincs módjában tanulnia. (1890. január 14.) Nők az egyetemen. Tudományegyetemünknek egy idő óta női hallgatói is vannak, ámbár nálunk hivatalosan nincs még megengedve a nőknek az egyetem látogatása. Ez alól a szabály alól most kivételt tettek egyes professzorok előadásaira nézve. Pauer Imre és Beöthy Zsolt előadásain mindig megjelennek a tudós kisasszonyok s nagy figyelemmel hallgatják a tanárok előadását. Az udvarias bölcsé- szethallgatók természetesen sr' -sen fogadják őket s mindenesetre jobban figyelnek rájuk, mint az előadó professzorokra. (1890. április 26.) »■«. ^ A kereskedelmi dolgozók ügyében A Kereskedelmi- és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szakszervezetének Nógrád megyei bizottsága a napokban ismertette az alapszervezetek előtt, mi valcc’ilt már meg azokból # jogos követelésekből, ame. lyeknek folyamatos megoldását kérték a kormánytól* Január 1-től felemelik az alapbérét minden dolgozónak, aki 1500 forinton alul keres. Teljesítette a kormány azt a kérést is, hogy a kereskedelemben foglalkoztatott segéd- és rakodómunkások, a kisegítő és szolgáltató üzemekben dolgozó betanított és szakmunkások órabérét az ipari munkások órabérével egyenlően kell megállapítani. Abban is megegyeztek, hogy a rendszeres havi munkaidőben foglalkoztatott dolgozók minimális keresete nem lehet alacsonyabb 800 dolgozó nők — érdekében arra kérjük a kereskedelem vezetőit, hogy a nyitvatartási időt úgy állapítsák meg, hogy az ne legyen hátrányos a kereskedelmi dolgozókra, de a vásárlókra nézve. sem. A jelenlegi közellátási viszonyaink mellett ugyanis a különböző üzemekben és vállalatoknál dolgozó családanyák számára nagyon hátrányos az, hogy a boltok 3—4 órakor bezárnak. A nyitvatartási időn belül is helyes lenne, ha arról is gondoskodnának, hogy olyan élelmiszercikkek árusítását, amelyeket nem mindig, csak alkalomszerűen lehet kapni, a délutáni órákban kezdjék meg, mert a délelőtti árusításnál gyakran előfordul, hogy mire a dolgozó nők az üzletekbe érnek, ezek a cikkek már elfogytak; Fontos, hogy a jövőben minden esetben megtérítsék a túlmunkát, ha annak szükségessége valahol fölmerülne. A szakszervezet, mint érdek- védelmi szerv, őrködjön, — sokkal inkább, mint eddig bármikor — a dolgozók érdekei fölött. örömmel üdvözölték a vendéglátóipari és üzemélelmezési dolgozók a napi egyszeri főétkeztetés térítés nélküli biztosítását. Tárgyalások folynak a munkaviszonnyal kapcsolatban jelenleg érvényben levő rendelkezések felülvizsgálatára, a dolgozók részére sérelmes intézkedések megváltoztatására és arra vonatkozóan, hogy a vállalatok eredményeiből valamennyi dolgozó, munkabére alapján — osztalék formájában — részesüljön. Az eddigi intézkedések és a folyamatban levő tárgyalások, a rövidesen várható újabb rendelkezések a kereskedelmi dolgozók sok régi és jogos sérelmét orvosolják. Erdélyi József: NAGYAPA Nem. apa vagyok már, hanem nagyapa, — annak nevez három hangos unoka. Három kisfiúnak nagyapja vagyok: most már egész bátran, meg is halhatok. Három unokámat ám úgy szeretem: nem halok meg, csak hogy nagyapjuk legyen. Szeretnek ők engem nagyon, de nagyon; nagyapa nélkül hát őket nem hagyom. A sír széléről is kezük visszafog: szívem a sírból is rájuk mosolyog ... Oláh Géza nem távozott külföldre Minden híreszteléssel ellentétben örömmel jelentjük, hogy Oláh Géza, a Salgótarjáni ETC válogatott kapuvédője nem távozott külföldre. A tény az. hogy Oláh Géza. Dávid Róbert. Jed- licska. Vékony. Agocs es Szeré- mi Andor a salgótarjáni ifjúsági ököjvívó bajnok Hévízen üdültek néhány hétig. Egyébként a Salgótarján! BTC-nél egv 11 tagú ideiglenes intéző bizottság alakult. melynek elnöke Kálmán Lajos lef* Ez az ideiglenes Intéző bizottság látja el a sportklubnál az irányítást. Kálmán Lajossal beszélgetve a következőket tudtuk meg: a Salgótarjáni ETC játékosai ia- nuár 5-ig aktív pillenőt tar'' - nak. Maid megkezdik a labdarúgók az edzéseket, hogy a so- ronkövetkező feladatokra lói felkészülve készenlétbe álljanak. Minden labdarúgó egész- «■éo-es. A csapatból egyedül csak Taliga hiányzik — r Kálmán Lajos —. de a jeles labdarúgó is visszatér Salgótarjánba. ha letelik a pihenő idő s megkezdődnek az edzések. Taligának ugyanis a szülei özdon laknak, s ő az ünnepekre hazautazott. Megindult « Salgótarjánban az elmúlt .két hónap rendkívüli eseményei alatt is megtartották edzéseiket a Salgótarjáni Bányász és a Salgótarjáni Vasas labdarúgói. A sportlétesítmé- nvekben nem esett kár, csupán az jelent nehézséget, hogy esv tornaterem kivételével a többiekben átmenetileg élelmiszerraktárakat rendeztek be A sportolók azonban jól kihasználták a szabad tornatermet, amely az utóbbi időben már három női és férfi röplabda vülámtoma színhelye volt. A sportkörök nagyrésze már újjáalakult és megválasztotta ideiglenes intézőbizottságát. A tél most kedvez a Rajtolnak ax asxlalitenisxezők is Asztalitenisz megyei Ideiglenes Intéző bizottság is megalakult 5 fő vezetésével. A bizottság most méri fel a megye asztalitenisz sportköreinek kapacitását. s ezután kezdik meg maid a munkát, s a megye asztalitenisz versenyének kiírását. Skuta Gusztáv, a bizottság vezetője többek között már tá- lékoztattá lapunkat, hogy január 13-án rendezik meg Nógrád megye 1957 évi egyéni asztalitenisz bajnokságát férfi és női vonalon. A felnőtt és ifjúsági versenyekre előreláthatólag igen szép számú versenyző gárda vonul fel. Mi üjsag a Salgótarjáni Vasasnál A Salgótarján! Vasas elnökével. Hercsik Istvánnal beszélgetve megtudtuk, hagy az NB IT-esek december 23-án játszották utolsó edzömérkőzésüket az 1956-os évben. Rózsaszentmár tonban 3:2 arányú győzelemmel zárták az évet. 1957 január 15-ig teljes pihenőt kaptak a Vasas labdarúgók is. akik Laczkó edző vezetésével késportélet... sísportnak, amely élve a lehetőséggel. az új év első hetének végén az úttörők, ifjúságiak és felnőttek részére kétnapos síversenyt rendez. A futószámokra a salgói menedék háznál és a lesikló, valamin! az ugrószámokra Dugdeipusztán kerül sor. Az előzetes becslések szerint, mintegy 120 versenyzőre számítanak. Január első felében a salgótar- iáni és a kömvező községek csaknem 200 férfi, női, felnőtt és ifjúsági asztalitenisze zőie küzd meg az egyéni bajnoki címért. Ezt. követően pedig ugyancsak férfi, női és ifjúsági számokban megrendezik a salgótarjáni ''tizek bajnokságát. szülnek majd. hogy az október! megszakítás után márciusban folytassák a bajnoki mérkőzéseket. Mint Hercsik István mondja — szeretnének a Vflsas-f!,"'k a nyolcadik helyen végezni, mert akkor van rá remény, hogy a B-csoportba kap beosztást a Salgótarján.! Vasas. Egyébként még az az újság, hogy a csapat két katona tagja: Janesó és Olaj leszereltek és most már a csapat rendelke--'- sére állanak. Valószínű a tavaszi mérkőzéseken szóhoz is jutnak ezek a fiúk. SSE nevet veszik-e fel a vasasok? 46 ezer forintot juttatott a szakszervezet a Salgótarjáni Vasas sportkör rendelkezésére. hogv ezen a téren sem legyen fennakadás az 1957-es év eleién addig, amíg végleg rendes kerékvágásba gördül a sportélet. Végezetül megem'L- még a sportkör elnöke, hogy a Salgótarján! Acélgyár sportköre még a január hónapiján alakuló gyűlést tart. ahol valószínű. a SSE nevet veszi fel ismét. s a több mint féiévsr doa múlttal rendelkező sok sportsikert arató SSE még ma- gyobb lelkesedéssel küzd majd a további feladatok. célkitűzések eléréséért. forintnál. Most dolgozzák ki a végrehajtási utasítást a kiskereskedelem hálózati dolgozóinak jutalék bérrendszerére vonatkozóan. Megszűnt a térítés nélküli túlóráztatás. Ennek betartása érdekében csökkentik a nyitvatartási időt úgy, hogy a 8 óra alatt elvégezhessék a mun. ka előkészítésével és befejezésével kapcsolatos teendőket. Ezzel kapcsolatban a vásárló közönség — de különösen a Elcserélnem Balassagyarmaton levő két szoba-konyhás lakásomat Salgótarjánban hasonló, vagy pedig egy szoba- konyhás lakással. Érdeklődni lehet Balassagyarmat, Nagy Mihály út 26. APRŰHÍRDETÉSEKET vállalati. kisiparosi, vagy magánhirdetések közlését vállaljuk. Szerkesztőség NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti: a szerkesztőbizottsá n Felelős szerkesztő: Szlasej Is tv- Felelős kiadó; Laukó Györgv Szerkesztőeég: Salgótarjár Bajcsy-Zsiünszky u. 11. Budapesti Lapnyomda, Bpest, VIII., Rökk Szilárd utca 6. KIS SZÍN FÖL TOK H< angos csatakiáltásokkal csúszkálnak a gyerekek egy kis lejtőn. Nem mindig tartják be a kötelező távolságot. Egyik-másik néha túl buzgó, hamar indul és az előtte sikló gyerek, egyszer csak azt érzi, hogy kiszalad alóla a talaj. Amikor legnagyobb a gomolyog, egy kis Hüvelyk Matyi harsány hangon üvölti jelűiről: „vigyázzí” És már siklik is lefelé. A gyerekekből csaik úgy bugyborékol a kacagás- önkéntelenül megállók és velük nevetek. Igazán olyan jól esik kacagást hallani, látni milyen boldogok. Van ennél szebb? Ahogy messziről figyelem őket úgy tűnik, mintha az égvilágon mindenről elfeledkeztek volna, de a következő pillanatban kiderül, hogy ez csak látszat. Egy idős néni áll meg a domb tetején, topog egy kicsit, látszik, hogy nem mer elindulni, nagyon is sima az út. Már éppen indulok, hogy segítsek, amikor a domb alján egyik gyerek elkiáltja magát: „Tessék vigyázni néni, mert nagyon sima.” „Tessék csak várni, majd segítek” — így a másik. „Gyere, vezessük le a nénit. Tessék jól megfogódzkodni, nem lesz semmi baj” — figyelmeztetik. A néni szót fogad. Szerencsésen leérnek. „Ó, semmi az egész. Igazán szívesen tettük” — hárítják el a néni hálálko- dását és a pár perces feszült csend után ismét indián csatakiáltásoktól hangos a környék. Hát nem édesek? Még merje valaki mondani: „ó a mai gyerekek”. Olyan gyönyörű, nagy pelyhekhen esik a hó, minta mesefilmekben. De szép is ilyenkor a világ. Különösen ez a mi kis hegyes-völgy es Tarjánunk. Körös-körül szép, fehér süveges dombok. Jaj, de 'kár volt Í9V felfelé szemlélődni. Már megint valami kelletlen akad a szememben. Én pedig most valahogy nagyon irtózom mindentől, ami kizökkent az ünnepi hangulatból. Azért sem fogók mérgelődni — határozom el. „Biztosan csak most gyújtották meg” — nyugtatom meg magam. De ettől kezdve mint a mágnes a vasat, úgy vonzza a szemem a sok égő utcai lámpa. Délelőtt kilenc óra, tíz óra, még mindig égnek. Kevés a szén, kevés a villanyáram az országban és itt a vakító hóesésben égnek a lámpák. Forr bennem a méreg, amikor három ember megy el mellettem és arra leszek figyelmes, hogy ugyan azért dühösek, amiért én: „Nálunk falun sokszor nem ég a villany, áramhiányra hivatkozva, itt meg még nappal is jut az utcára -i- mondja az egyik". Ki meri azt állítani, hogy nem jogos ez a fölháborodás? Régi probléma ez már, de nagyon jó lenne, ha az AVESZ végre gondoskodna arról, hogy ne égjenek fényes nappal majdnem egész Salgótarjánban az utcai lámpák. * A járókelők az ünnep előtt mindennap azt láthatták, hogy a játéküzletben és előtte kora reggeltől nagy a tömeg- A kinn várakozók szinte irigykedve nézik azokat, akik játékokkal megrakodva boldogan távoznak az üzletből. Igazán nem panaszkodhatnak az üzlet dolgozói, hogy nincs keletje az árujuknak. Talán niég nagyobb, mint más években. Lusztig elvtárs, az üzlet vezetője meg is állapítja: „még <lyen szállítási nehézségek mellett is volt akkora a forgalom, mint az elmúlt évben. Ha nem kellett volna autón hordani Pestről az árut, ha vasúton szállíthatnánk, sokkal több játékot is eladhattunk volna, így azonban nem győztük az utánpótlást. — Egy-egy teherautó játék pár óra alatt elfogyott.” Mennyi boldogságtól csillogó gyerékszem, mennyi ujjongó gyermekhangocska köszöntötte karácsony estéjén ízeket a játékokat! K imelegedve csúszkálok kifelé a somlyói hegyre. Közben azon elmélkedem, mennyivel magasabb ez a hegy télen, mint nyáron. Két lépés előre, egy lépés hátra — számolgatom, hogy ne legyen olyan unalmas. Hopp, most két lépést csúsztam vissza. Hóhó, ez nem járja, oda a ritmus, legalább ne lennék egyedül, ne kellene folyton erre figyelni. Legnagyobb örömömre friss gyermekhangok ütik meg a fülemet. No, ezeket megvárom. Ahogy közelebb érnek, kiderül, hogy 12—13 éves lányok, most jönnek az iskolából. Pár percig vidáman beszélgetünk. Igazán szívderítő látvány ez a négy vidám, kipirultarcú lány. Hát még kacagásuk. Valahogy szebbnek tűnik még a környék is, mióta velem vannak. A következő percekben pedig olyan várbeszédnek vagyok tanúja, hogy magam is hangos kacagásra fakadok. — Délután moziba megyek — jelenti ki egy kis barna cop- fos. Ez indította el nyelvük gyors pergését. — Mit játszik? — Vagy az „Ördög szépségé”-t, vagy a ,.Gázolás”-t. — A „Gázolás” rettenetesen jó film, — Bizony csuda klassz. Amikor Ferrari elgázolja az öregasszonyt. — Gyerekek, ebben van az, amikor a lány öngyilkos lesz? — Kati, te el vagy tévedve egy házzal. Az a .,Rágalom füzében” van. — Nem igaz. Azt gondolom, amikor a lány lepedőbe csavarja magát és magára gyújtja a házat. — Gyerekek, ez lázas. Katikám, ha haza érsz, tegyél borogatást a fejedre. Az a „Hűtlen asszonyok”-ban van. — Tényleg, tudom már. Ebben az van. amikor Darvas bíró, aztán nem dől be Ferrari csábításának, hanem elítéli. — Hurrá, mégse kell a borogatás. Hát leheJ ezt megállni nevetés nélkül. Csicseregnek szünet nélkül. Észre sem veszem és már a tetőn is vagyunk. Mintha kevesebbet csúsztam volna mióta velem vannak. T-né
