Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)

1957-01-12 / 3. szám

1957. ji NÓGRÁDI Népújság 3 Felhőik az ENSZ minden tagállamát: hárítsák el a magyar belügyekbe való beavatkozási kísérleteket! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány megdöb­benéssel szerzett értesülést arról a javaslatról, melyet az Amerikai Egyesült Államok és huszonegy más ország ter­jesztett a közgyűlés elé, egy öttagú vizsgáló bizottság fel­állításáról melynek az lenne a feladata, hogy vizsgálatot folytasson, közvetlen megfi­gyelést szervezzen és tartson fenn Btágyarországon, és má­sutt, tanúk meghallgatására, bizonyítékok gyűjtésére, in­formációk átvételére, szükség szerint azzal a céllal, hogy a megállapításokról jelentést te­gyen a közgyűlés jelen ülés­szakának, azután pedig idő­ről időre kiegészítő jelentése­ket készítsen az ENSZ-tagok és — ha ülésezik — a közgyű­lés tájékoztatására. A magyar kormány a leg­erélyesebben tiltakozik az Amerikai Egyesült Államok által a közgyűlés elé terjesz­tett, példátlanul durva be­avatkozást jelentő javaslata j ellen, melynek támogatására I úgy látszik sikerült megnyer­nie az áltála kifejtett propa­ganda hatása alá került más államokat is. A magyar kormány meg­engedhetetlennek tartja az ilyen, egyes agresszív álla­mok céljait és politikai törek­véseit szolgáló határozatok el­fogadását, melyek sértik a Magyar Népköztársaság szu­verenitását, és amely határoza­toknak egyetlen szuverén ál­lam sem vetheti alá magát. Ezért a magyar kormány azzal a felhívással fordul az ENSZ minden tagállamához, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányának legfonto­sabb elve: az államok függet­lensége és egyenlősége fenn­tartása érdekében hárítsák el a magyar beliigyekhe való be­avatkozási kísérteteket, ame­lyek azonosak a hivatásos fel­forgató és hírszerző szerveze-: tek által alkalmazott módsze­rekkel és így visszaélési jelen­tenek az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyével. Egy­ben felkéri a tagállamokat, te­gyenek meg mindent, hogy ilyen javaslatok ne váljanak az ENSZ határozataivá. A magyar kormány rend­kívül sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos nyugati hatal­mak. melyek eddig is aktív támogatást nyújtottak a ma­gyar belső és külső ellenfor­radalmi erőknek, továbbá a „Szabad Európa“ és az „Ame­rika Hangja” rádiók felelőt­len uszításai révén, valamint egyéb, a nemzetközi jog leg­elemibb szabályaival ellenkező tevékenységükkel oly súlyos károkat okoztak, még most sem elégelték meg ezeket a beavatkozási kísérleteket, mit j sem törődve a magyar nép- ; nek okozott mérhetetlen szén- j védéssel és azzal, hogy az el­lenforradalmi mesterkedé­sek menthetetlenül nyomorba taszítják az országot. A magyar nép mély együtt­érzéssel kísérte és kíséri azon országok sorsát, amelyeket ugyanezen nyugati államok vezető 'köreinek önző érde­kekből folyó beavatkozása há­borús bonyodalmakba sodort. Az elmúlt években ilyen be­avatkozás történt Guatema­lában és Indonéziában. A he­lyi lakosság törekvéseivel homlokegyenest ellenkező ak­ciók folynak most is Ciprus szi­getén, Algírban és nem utolsó sorban a szuezi térségben, ahol az imperialista agresszió sok száz egyiptomi állampol­gár lemészárlásához és Port Szaid egyes részeinek lerom­bolásához vezetett. Az ame­rikai csapatok esetleges beve­tésére vonatkozó új terv pe­dig már az egész Közép-Ke­let békéjét fenyegeti. Népünk nem kíván segéd­kezet nyújtani ahhoz, hogy j Magyarország hasonló akciók I színterévé és ezzel újabb há- I borús tűzfészekké váljon. Ha- | zánkban a törvényes rend helyreállt, az országban ma már béke és nyugalom ural­kodik. Azokat az ellenforra­dalmi erőket, amelyek az elmúlt hetekben Magyaror­szágon garázdálkodtak, a kormány által segítségül hívott szovjet csapatok tá­mogatásával a magyar hon­véd-, rendőr-"és karhatalmi alakulatok felszámolták. A rendet a magyar karhatalmi szervek továbbra is biztosít­ják. Az ellenforradalmi ese­mények következtében meg­zavart termelés megindult és biztatóan fejlődik. A forradal­mi munkás-paraszt kormány nyilvánosságra hozta nyilatko­zatát. mely a lakosság nagy többségének érdekeit és kí­vánságait fejezi ki. Ezen nyi­latkozat megjelöli az ország talpraállításának, a nép gazdasági és kulturális fel- emelkedésének és az ország függetlensége megvédésének útját. Ugyanakkor a kormány mindent megtesz azért, hogy ! azok a megtévesztett szemé- | lyck, akik az országot elhagy- ! iák, akadálytalanul liazatér- ! hessenek és törvényesen biz- j íosítöíta, hogy a hazatérők j semmiféle bántódást ne szen- ■ vedjenek. A fentiek alapján a magyar kormány ismételten leszöge­zi, hogy semmiféle bizottság­nak nincs joga a magyar kér­désben illetéktelen és elfogult személyek kihallgatásával já­ró vizsgálatot folytatni és meg­figyelést szervezni Magyaror­szágon információk szerzé­sére. A magyar kormány kö­veteli, hogy kerüljön ie vég­re a közgyűlés napirendjéről a szuverenitását sértő „magyar kérdés" és azt, hogy tegyék lehetővé, hogy Magyarország sokat szenvedett népe az is- j mét helyreállt rendben és j nyugalomban saját maga ala- j MUtassa további sorsát, meg- j valósíthassa gazdasági fel-; emelkedését és a szabad, füg- j geilen, szocialista Magyar or- j szagol. (MTI) Dolgozzunk! Dolgozzunk! mert csak így lehetünk igaz fiai hazánknak. Hangzott a •felhívás a fegyverek eihailga- j fása és különféle sztrájkok beszüntetése után. A jó szári-. dékú, becsületes emberek nem akartak fegyveres harcot, nem akartak sztrájkot, ők alkotni, dolgozni akartak. Magyarok akartak, és akarnak lenini, s egyben forradalmárok, a hala­dásért, a szocialista demokra­tizmusért akartak dolgozni, csak azt nem tudták, hogyan. A különféle jelszavak és minden irányból érkező ta­nács, s az elmúlt hónapok rendkívül bonyolult esemé­nyei megzavarták a tisztánlá­tást. Mi legyen hát a teendőnk? Erre adott választ a vasárnap megjelent kormánynyilatko­zat. Programot és békés életet elindító széleskörű politikai és gazdasági kormányprogramot vártunk. Noha ez még leesik is ugyan, de a legfontosabb fel­adatokat elvi célkitűzéséiben, tömör mondatokban a kor­mánynyilatkozat is rögzíti. E nyilatkozatból megismer­tük a kormány szándékát, el­képzeléseit, a gazdasági és po­litikai kibontakozásról, öröm­mel vettük tudomásul (erre bizton számítottunk), hogy a forradalmi munkás-paraszt A tfíhh 07011 MAGASABB kereset a bányászoknak n IUUU 0Z.CÍI ÉLET ÉS JÖVŐ AZ EGÉSZ ORSZÁGNAK „...a forradalmi mun­kás-paraszt kormány el van szánva ..., hogy ha­tározottan szakít minden olyan hibával, amely az elmúlt években a szocializ­mus építéséit kísérte és hátráltatta hazánkban. Ilyen intézkedések voltak pl.: az ipari munkások, bá­nyászok __ bérének eme­lé se ...” (A kormány nyi­latkozatából.) A széntermelés fontossága ma közismert ügy. A kel­lő energiamennyiség még nem áll rendelkezésünkre, amely Iparunkra bénítólag hat. Ép­pen ezért minden szem a szén­bányászat felé tekint és jogo­san attól várja a gazdasági élet vérkeringésének megindu­lását, a dolgozók teljes munka- lehetőségének kialakulását. Jól tudjuk, hogy kormá­nyunk a bányászatnak kiemelt bérezést biztosított. Dolgozóink már tudatában vannak annak, hogy feltáráson 72, elő váj ásom tíi, fejtésen 64 és fenntartáson 60 forint a műszakkereset és erre 30 százalékos földalatti pótlék van biztosítva normái munkakifejtés esetén. Az idő­bérben dolgozó szakmunkások­nál és iparosoknál 44—72, a szállítóknál & anyagmozgatók­nál 40—56 és a betanított és segédmunkásoknál 32—48 fo­rintos műszakkeresetetet álla­pítottak meg. A munkában megrokkant idős vájárok is 56 forintos műszakkeresetet kapnak, amelyre a földalatti pótlék is elszámolást nyer. A fentemlített keresetek egy­szerű darabárakból kerülnek kiszámításra, vagyis minden egyes szakmányos dolgozó a műszak leteltével képes magá­nak kiszámítani, hogy a meg­rakott csillék száma, az ácso- latok száma, továbbá vasút- fektetés stb. szerint mennyit keresett azon a műszakon. így a könnyű kiszámíthatóság ösz­tönző hatása mellett emelke­dik az egyéni kereset és emel­kedik a széntermelés. Az elmúlt decemberi hónap­ban a széntermelés még közel sem ment a megkívánt meder­ben, aminek a tükrözője a keresetek alakulása. Voltak ugyan kiemelkedő egyéni ke­resetek, de szép számmal akadt alacsony kereset is. Pél­dául a salgói üzemegységnél (30 százalékkal): Maqyröcei János vájár 70,80 forintot; Szabó Aladár vájár 66,17 fo­rintot: a zagyvái üzemegységnél (30 százalékkal): Lieber Kálmán vájár 90,37 fo­rintot; Megyeri Károly vájár 60,28 fo­ri niot; Somoskői Mátyás vájár 40,93 forintot; a kányási üzemegységnél Lavaj János vájár 112,46 forin­tot; Mácsány József vájár 67,99 fo­rintot; Kúsz János vájár 59.60 forintot kerestek, végzett munkájuk arányában. Az említett földalatti szak­mányos dolgozók kereseti le­hetőségéhez hasonlóan kell ki­alakítanunk a szállító, vala­mint külszíni dolgozók kere­seti lehetőségét is. Itt is érvé­nyesítenünk kell azt az emlí­tett elvet, hogy több munkáért több bér jár. így a már emlí­tett normál alapkereseti lehe­tőségek mellett egyszerű da­rabbérek kialakítása képezi minden üzem feladatát. A több széntermelés által fokozatosan javul az or­szág gazdasági helyzete, a dol­gozó több pénzt visz haza csa­ládjának, ami összefügg a munkakedv további fokozódá­sával. Jó szívvel végzett, oda­adó munka tehát meghozza a maga gyümölcsét a bérezés­ben és hamarosan nem lesz íűtetlen kórház, iskola, óvoda és mielőbb bekövetkezik a nor­mális gazdasági élet. Moskáth László, a tröszt munkaügyi osztályának vezetője rv M A kormány nyilatkozatát kövesse olyan program, amely megelégedést kelt az emberekben kormány nem vetette el az ed­digi vívmányainkat, sőt to­vább akar haladni a szocialis­ta demokrácia útján. A nyilatkozat, tanulmányo­zása során rá kell ébredjen minden becsületes magyar dolgozó, hogy nem is tehet mást, mint együtt haöad a kormánnyal ezen az úton. Rendkívül fontosnak, ha- laszhatatlannak tartom a nyi­latkozatban rögzített politikai államszervezési és gazdasági kérdések mielőbbi megoldását. Emellett azonban szükséges-, nek tartanám a széles töme­geket mélyen foglalkoztató alábbi kérdésekben a kormány részletes tájékoztatását, ál­lásfoglalását. 1. Véleményem szeriint a széles tömegek megnyugvásá­ra szolgálna, a politikai ki­bontakozást segítené elő, ha a kormány alapos, minden rész­letre kiterjedő értékelését, elemzését adná. az október 23- át létrehozó és azt követő ese­ményeknek, benne Nagy Imre szerepének is. 2. Kormányunk e nyilatko­zatban. is és az eddigi intéz­kedései során is nagy jelentő­séget tulajdonít az üzemi ! munkástanácsoknak. Feltét­len fontos ez, de szükséges­nek tartjuk, hogy a jövőben a kormány és az egész állami apparátus konkrét intézkedé­sei során tartsa kötelességé­nek az egyes területek és egy­ségek nagyobb önnállcságát, fokozottabb kezdeményezési lehetőségét. Emellett azon­ban jottányit se engedjen a gazdaságtervezés, szervezés és vezetés feltétlen szaksze­rűség követelményeiből. Ha ezekből engednénk, ismételten a feleiőiöégjiéín .vállalásánál^, • a bürokratizmus zsákutcájába jutnánk. 3. Nagy várakozás elé te­kintett a nyilatkozat avégből is, hogy mi lesz a többpárt­rendszerrel és hogy alakul a kormány összetétele. A több­pártrendszerről csak annyit, hogy ha ez sorra kerül, fel- j tétlen csak olyan pártok vi- j tatkozhatnak, melyek nem a « hatalmat akarják majd egy­mástól elhódítani, hanem a szocialista demokratizmusért, a munkás-paraszt hatalom fennmaradásáért, a szocializ­mus építéséért dolgoznak. A nyilatkozat utal arra, hogy tárgyalások folynak közéleti személyekkel és pártonkívüli szakemberekkel. Nem sürget­ni akarom a kormányt, de beszélnünk kell róla, hisz eZ a kérdés sokakat foglalkoztat az országban. Úgy gondoljuk, hogy a politikai konszolidáló­dást segítené elő. ha ezen a téren is mielőbb eredmények mutatkoznának. A kormánynyilatkozat szám­talan megoldásra váró kérdést vet fel, mellyel külön-külön ■ részletben is foglalkozni fo­gunk. Meggyőződésem, ho«y_ e nyilatkozat után dolgozó né­pünk túlnyomó többsége kor­mányunkat támogatja, keres­ve a legjobb megoldásokat, azon fáradozik, hogy a nyilat­kozatot olyan program köves­se, mely megelégedést kelt minden jószándékú, hazáját szerető magyar emberben. Tudjuk, hogy törekvéseink küzdelmekkel, nehézségekkel, zökkenőkkel megy végbe, de meggyőződésem az is, hogy ez a hatalmas történelmi for­dulat állandóan és visszafor- dulhatatlanul halad előre. Illés Miklós, ß megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője. örhalom, január 8.) A CSINOS HÁZBAN cifra rend, s tisztaság uralkodik, lit vaskerítés övezi. Az udvaron lelkik Nagy Ferenc középpa­raszt. A ház népe szívesen fogad. Disznósajt, töpörtyű, s fehér kenyér kerül az asztalra ... Kellemes meglepetés ez a hí­vatlan vendég számára. Las­san meginthil a beszélgetés. A derék, kemény arcvonású gaz­da kezdeményezi. Ritkán jár náluk városi ember, különö­sen ilyen időben, — Hallom, rend' lesz hama­rosan ... Látom arcáról, megelégelte a zűrzavart, tor'kig van vele. Békére vágyik. A szabadság­hoz béke is leéli. Igaza van, s türelmetlenül várja a rend helyreállítását, bár naponta többször hallgat rádióhír ekei. Ez megnyugtatókig hat rá. Iménti szavában ott cseng a felszabadultság. De úgy vélem, mintha szeme csillogásába egy kis aggodalom is vegyülne a jövőt illetően. Ez ki is robban belőle. — Úgy hallom, hogy az oro­szok készítették elő a kor­mány gazdasági nyilatkozatát. Na, mit szóljak ehhez. Igaz, nehéz bízni a lezajló esemé­nyek után, nagyon nehéz, kü­lönösen ha még mindig van­nak olyanok, akik „kacsázva” nehezítik a bizalom létrejöttét. íme, Nagy Ferenc középparaszt portája .., Bizalom... Bár Kádárt ismeri. Szimpati­zál is vele. — Hallom, kiverték a fogát, leszedték a körmét... fán csak nem kívánja vissza a régit? DEHOGY KÍVÁNJA! Nem kér ő sem a maga. sem a nép részére Rákosiék diktatúrájá­ból. Alig felfedezhető mosoly rajzolódik arcára, s ez a mo­soly az ébredező bizalom jele, amelyet oly jó látni ilyen be­csületes parasztgazdák arcán. Kádárék a szabad paraszti gazdálkodás hívei. Próbáljon bízni, s hinni bennük. — Eddig is adtak. Tudom, még fognak adni, csak aztán visszatáncolás ne legyen! A munkás-paraszt kormány nagyon segíti a parasztokat. Levette a terheket a vállaik- ról, vehetnek földet, kisgépet, szabadon értékesíthetik a ter­ményt, s fejük felöl eltűnt a tagosítás réme... S Feri bá­csi ezeket összesíti abba az egy szóba, hogy „adtak” ... S eze­ket nem lehet csak úgy egy­szerűen visszacsinálni, hiszen a parasztnak ez jelenti a sza­badságot?! — Majd meglátjuk. Ebben a kijelentésben benne van a bizalom, de a. kétkedés is. Mintha csak azt mondja volna: nyugtával dicsérjüík a napot. Rohan az idő, búcsúzom, de mielőtt elköszönnék, a tiszta szobába invitál. Kitárja az aj­tót, s előre enged. Meglepő kép fogad. A gyönyörű csip­kefüggönyön tompán hull széj­jel az ablakon át beáramló napfény, hogy ott cikkázzon pajkosan a fénylő csilláron, az új. modern stílusú hálón s a rekamién. Mintha csak egy vá­rosi polgár lakását látnám ... — Azért nem vagyunk mi olyan szegények — jegyzi meg szerényen. Kér, hogy nézzük meg a gazdaságát is. Kinyitja a paj­ta ajtaját. A sarokban villany­hajtású szecskavágó és daráló­gép áll. Ez könnyíti munkáját. Bár minden gazdának lenne ilyen gépe. ELGONDOLKOZTATÓ amit mond, de hogyan juthatnának ehhez a gazdák? A feleletet ő adja meg. — A kormány kölcsönökkel segíti a termelőszövetkezete­ket, segítse az egyéni parasz­tokat is. így lenne ez rend­jén. Igaza van. Jó lenne, ha a kormány fontolóra venné ezt a javaslatot, mert minden kis­paraszti gazdaságban elkelne egy ilyen villanyhajtású szecs­kavágó és daráló. Az istállóban lovak és tehe­nek láthatók. Jól gondozották. Kondíciójuk kitűnő. Bár már ott tartanánk, hogy minden parasztgazda istállójában 3—1 fejőstehén lenne, mint itt. Mert ugye sok állat, az sok trágya, a sok trágya pedig sok .szemesterményt jelent. Enél- kül nem lehet fokozni a talaj­erőt. — Az állam es téren is se­gíthetne. Kölcsönt kellene ad­ni a dolgozó parasztoknak te­hénvásárlásra, így könnyeb­ben lehetne pótolni a hiányt. Az istálló végében van a sertésól. Két fekete sertés hí­zik benne. Mind a Ikettő meg­haladja a S0 'kilót. — Hat darabot hizlaltam. Kettőt eladtam, kettőt a ma­gam részére vágtam le, ez a kettő meg hízik. MINDIG ILYENNEK kép­zeltem el a középparasztok gazdaságát, s milyen jó lenne, ha minden dolgozó paraszt így állna gazdaságilag, mint Nagy Ferenc. Tudom, most mód nyí­lott erre, s ezzel a nagy lehe­tőséggel minden becsületes pa­rasztember élni fog, s az lesz a jó. Szabadon élni, szabadon termelni, jó áron értékesíteni a terményt, s szabadon élvez­ni a paraszti munka gyümöl­csét. Ezt akarják a. parasztok, ezt akarja a Kádár-kormány is. (lantos) A községben alig akad párja Feri bácsi Rózsa nevű magyar­tarka tehenének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents