Nógrádi Népújság. 1957. január (2. évfolyam. 1-8. szám)

1957-01-12 / 3. szám

NÓGRÁDI Népújság auái 14. MIT VÁR AZ ORSZÁG a mátranováki bányászoktól? dose'rnf aU«énter^fés I *°. kovászokat szemrehányás növelése. A kormány se- Of 1. qítséqe mellett e feladat elvégzése s az ezzel kap­csolatos felelősség is első- sorban a bányászokra há­rul” — szögezi le á forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány nyilatkozata. Szénmedencénk egyik jelen­tős bázisa Mátranovák. Az ok­tóberi események előtt napi 150—155 vagon szénnel járul­tak hozzá az ország szénszük- ségletéliez a mátranováki bá­nyászok. Több éves. már-már sárguló újságlapokat hajtogat­va ritka eset. hogy az olvasó ne találkozna nevükkel. Élen jártak ok mindig, keménvkö- lésü bányászoknak, harcos, ön­tudatos embereknek ismerték többségükéi. Bánya in tan. Ut-rrsH is «an... A .nováki bányászokra most is számít az ország. Várja, hogy minél előbb elérjék a ré­gi termelési szintet. Kétségte­len. hogy' figyelemreméltó elő­rehaladás történt e téren. A december 14-j 42. és a 18-i 78 vagonnal szemben, január 5 én már 125 vagon szenet ter­meltek. « így ezen a napon a legtöbbet adták a medencé­ben. Már korábban megvaló­sították a három harmados műszakot. A*bánya vezetői és dolgozói közös erőfeszítésének tehát egyre inkább kezd mu­tatkozni a gyümölcse. Komoly -— de sajnos még csak részben kihasznál! — lendítőerő a kor­mánynak a bányászok bérezé­séi rendező határozata. Közel 42 százalékkal növekedett az üzemi átlagbéralap. Vagyis egv-egy dolgozója mintegy 23 forintos keresetemelkedés jut, hozzászámít va a 30 százalékos földalatti pótlékot. A mindennapi tennivalók mellett egy új bánya feltárási munkái is folynak. Az új bá­nyában mintegy 10 évre szóló szénkészlet van. Előrelátható­lag másfél év múlva indulhat meg a termelés. Egy szó, mint száz. bánva és kereset van. de a helyzet Novókon mégsem megnyugta­tó! Miért alacsony a teljesítmény? A nógrádi bányák állapota kielégítő, így a novákiaké is. Sőt. Mátranovákon abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a munkáskéz hiányával sem kell megküzdeniük, A szénfal mellett például jelen­leg 1öbb mint 50 bányásszal dolgozik most több. mint ré­gebben. Ugyanakkor azonban, ha szemügyre vesszük a ter­melékenységet. >a fejteljesít­ményt. már nem ilyen bíztató a kép. Nézzük a, számszerű adatokat az egyes* nováki bá­nyáknál a szeptemberi átla­got és a január 5-i fejteljesít- ménvt százalékosan összeha­sonlítva: Főtáró Csurgó Gáti Csip-kes Ambrus Összesen: 48.7 százalék 43.9 százalék 65.6 százalék 82.7 száza léik 60.6 százalék 57.— százalék At rilenforraidalooi tevékenysége Itt kel] azután rámutatnunk az alacsony teljesítmény egyik fontos okára: a népellenes, jobboldali, uszító elemek erős tevékenységére. Novókon is -- mint több más helyen — elsó- torban a munkástanácsba íu- rakedott be egynéhány dema­góg, népellenes elem. hogy azt szembefordítsák a népi de­mokráciával. Amikor a szén- termelés megindítása lett: vol­na a legfőbb feladat, akkor egyesek számára 20. különböző beosztásban dolgozó vezető el­távolítása volt a legfőbb gond. Az csak természetes, hogy egyesek helyére a saját soraik­ból ültették embereket. Ezzel párhuzamosan folyt az uszítás a sztrájkra, a zűrzavar, a fe­jetlenség növelésére. Ezeknek az elemeknek ..munkája“ nyo­món. következett azután, hogy a szén-medencében itt indult meg legkésőbb a termelés, s áll helyre a rend. Minthogy jelenleg teljesen nyíltan nem hasznos kiállni a termelés ellen. ’újabb módsze­rekhez folyamodtak. Minde­nekelőtt a bányászok egy kis részét továbbra is félreveze­tik. igyekeznek a béremelés hatását úgy csökkenteni, hogy erőteljesen hangoztatják: a bá­nyászt nem érdekli a pénz. Persze szeretnénk látni, hogy fizetés idején is oda mernek-e majd állni a dolgozók elé? Ezzel egy időben a műszaki vezetők elbocsátásáról fecseg­nek. s a ..jólértesültség“ alap­ján terjesztik, hogy azoknál kezdik a leépítést. Ezzel nyil­vánvaló céljuk, hogy csökkent­sék a vezetők munkalendüle­tét. Egyes esetekben érnek is et eredményt, amennyiben a fegyelmezett munka megköve­telésétől egyes vezetők vissza­riadnak. nehogy valaki „rosz- szat“ mondhasson rójuk. A rend, a kibontakozás ádáz ellenségei nagyon jól tudják, hogy- a kommunisták szerve­zettsége. a pártszervezet létre­jötte és erősödése a legfőbb erő az ellenük való harcban. Ezért mindent megtesznek, hogy hátráltassák a pártszer­vező munkát, sőt a fenyegetés­től sem riadnak vissza. Pél­dául Tóth Mihály elvtárs név télén levelet kapott, amelyben felszólítják, hagyja abba a párt szervezését, mert az állá­sát elvesztheti S így lehetne még sorolni agt az aknamunkát, amely a termelés, a rend. a népi ha­talom ellen folyik. Van erő! Mátranovákon megvolt és jelenleg i« megvan az az erő, amely képes leleplezni és visz* szaverni az uszító, a bányá­szok egy részét félrevezető egyének tevékenységét. A be­csületes nováki bányászok nem tűrik el, hogy egynéhánvan kerékkötői legyenek a fejlő­désnek. a széntermelés további emelkedésének. Egyre erőtel­jesebb az a jogos követelés, hogy válasszák meg a végle­ges munkástanácsot, amely­ben becsülete-, tapasztalt, köz- tiszteletben álló bányászok, műszaki dolgozók hatásosan és erélyesen intézik majd a bánva ügyeit. Ugyanakkor erős. harcos pártszervezet szükséges ahhoz, hoev az el­lenforradalom mielőbb politi­kai vereséget szenvedjen itt is. * ! A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nyilatkozatá­ban. az ország, a dolgozó nép javát, előrehaladását szolgáló feladatokat: szabott meg. Ezek végrehajtásához a nováki bá­nyászok munkájára is szükség van. Régi. jó hírnevükhöz mél­tóan — félreállítva, aki ennek útjában van — törjenek ismét az élre adjanak minél több szenet az országnak — hg — . OTlOOoaOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOOOOOOOOOOOO^, : Or HORI 1 IMII)tillS BUKÁSA \ I Dr. Hori zseniális tea- | 1 lógus volt. Éppen úgy | | dobálodzolt az „a“ betű- | 8 vei, mint a rövid „ó”- o 3 vaL S ez a szerencsétlen 8 g „a“ betű mindig fedő * S volt azon a fekete lába- | :; son, amiben az ellenek g § októberi tenziója gyű- | P legezett. / Hori, Matyi idejében j* § mindig teázott, de min- § £ den lógus nélkül. Ló- | a gusról egyébként szó ú g sem lehetett, akkor rész- 8 8 kír volt ez. Amikor b 8 Jóska főperselyőr Bu- j? 8 dán Pálinkással pálinká- | § zott. Hori a teát teo-ra § redukálta. I Teo-lioz fohászkodott hogy az amerikaiak küldjenek gumit. de a nem bicigligumit. se 8 § nem rágógumit, hanei* S | radírgumit, amivel ki le- § g hét radírozni a Cam- 8 8 janiéit út kettő kom- j g csiait. Ekkorra a pesti 8 § teázók összefódozták a | | korábban szétszakadt g s koalíciót, amit itt Tar- g ^ .kínban dr. Hori teológus j 8 teológizált. 8 b A teológizálásba hiba » § csúszott, mivel. hogy | í Jöskáék nem tudták a 8 teokrácia megvalósítá- 8 tának idejét terminate!. 8 Hori horizálva monipu- § Iáit. de a teo-t teára vál- 8 toztatni nem volt ideje § már. Agyának izzadnia- : 8 nya makulatúra lett. § £ Bár a városban nyolca- 8 8 dikán decemberben sok § * munkás halott lett. Hori § I persze a felelősség elől 8 b (eo nélkül lógu-zozott. « 8 A tealógus maehiná- g § dójának fináléja a po- 8 § litikai biikfeuc lett. A 8 8 bukfenc cselekvést je- | § lentő szó. S aki e szó g 1 értelmét gyakorlati cse- s lekvéssé képezte, az a § makiaveziszta Hori volt. g ŐoCCXXOOOOOOOOOOCXlOOOOOOOOCOOOOOOOOOOáH TETTEK ID E MADARAT TOLLÁRÓL... A magyar emberek többsé­gükben ha két dologban vala­mi azonosat látnak, két olyan emberrel vagy eseménnyel ta­lálkoznak, akik. illetve ame­lyek nagyban hasonlítanak egymásra, azt szokták monda­ni: ..Az egyik 19. a másik egy híja a 20-nak“'. „Egyik kutya, a másik eb“, vagy egy másik hasonlattal élve. „minden zsák megtalálja a maga foltját“. így mi nem döntjük el, hogy az alábbi eseménnyel kapcsolatban olvasóink melyik közmondást használják, nem határozhatjuk meg. «mert mint szólás-mondás, ahány ház, annyi szokás. Kezdjük hát és olvassuk fi­gyelmesen a sorokat. Ugyanis a dolog úgv történt, hogy a forradalom ideje alatt Orosz Jánost, a Magvamándori Álla­mi Gazdaság főagronómusát egyes, a népi demokrácia szá­mára nem kívánatos elemek az igazgatói székbe segítették. Ö nagy örömmel fogadta, hi­szen régi vágya teljesült. A főagronómusi címet is úgv sze­rezte meg, hogy Vaszilkó elv­Naponta 200 olvasó a balassagyarmati könyvtárban Balassagyarmaton a járási sók érdeklődése. Naponta mint­Végeredményben tehát több munkaerővel alig valamivel több mint a fele az üzemegy­ség teljesítménye. Különösen szembetűnő a főtárói és a csur­gói bányák alacsonv eredmé­nye. Ezek után joggal tehető fel a kérdés, hogy mi az oka en­nek? Mindenekelőtt arra kell rá­mutatni, hogy a bányászok jórésze nem használja ki mun- k aid ej ék Főleg az előbb emlí­tett két bányában gyakori hogy a dolgozóik a munkaidő megkezdése után 2—2 és fél órával még ülnek, beszélget­nek. A fegyelemnek ezt a la­zaságát pedig nemcsak az or­szág, hanem személyesen a bá­nyászok is ínegsinylik. Ugyan­is a szakmány alapja a leg­utóbbi norma 100 százaléka, tehát mindenki végzett mun­kája alapján részesül a bérfi­zetésnél. A kép teljességéhez az is hozzá tartózik, hogy bizo­nyos mértékig olyan légkör alakult ki Mátranovákon, amelyben a becsületes dolgo­könyvtárat új helyiségbe köl- | töztették. (Volt városi tanács.) A könyvtár dolgozói igen ne­héz körülmények között, mégis eredményesen hajtották végre az átköltözést, mert a könyvállomány nem szenve­dett kárt. Jelenleg a könyvtárban lá­zas munka folyik. Elsőnek a kölcsönzőt rendezik. Igen gyors munkát kell végezni, mert már megindult az olva­egy 200 könyvet adnak ki. Ez a szám már eléri október 23. előtti forgalmat. Rövidesen megkezdik az egész járás területén az eset­leges károk felmérését. Eddig' Drégelypalánk és Örhalom községekből érkezett jelentés, hogy feldúlták a községi könyvtárat. A könyvtár dol­gozói bizakodnak, hogy járá­suk területén a két esettől el­tekintve a könyvtárakat nem érte nagyobb kár. ---------------------­á g épjárművek bejelentéséről A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 3069— 20/1952. sz. határozata intézkedik a közületi gépjárművek be­jelentéséről és az időközökben beállott változások jelentésére'. A gépkocsi üzemben tarló szervek ezen minisztertanácsi határozatnak a forradalmi események bekövetkeztéig eleget is tettek, majd a forradalmi események után csak néhány vállalat tett ezen kötelezettségének eleget. A megyei tanács igazgatási osztálya ezúton is felhívja a közületek, vállalatok és egyéb szenek figyelmét, hogy a birto­kukban levő gépjármüvek állagában beállott változás jelentése­ket az M. T. határozatban előírt nyomtatványon továbbra is küldjék meg az, igazgatási osztályhoz minden hó 1-én déli 12 óráig, nehogy a mulasztókkal szemben az M. T. határozatban előírt felelősségre vonást keljen foganatosítom. Salgótarján, 1957. január 3-án. Huszovszky Ferenc megyei tanács igazgatási oszíál>a közlekedési osztálya, . társat, eey becsületes embert túrt ki onnan, a felsőbb szer- ■ vek felé hízelkedő, dörzsölöd» módszereivel. Nem hiába ne­vezték el „főfúrónak“. S hogy még tovább men­jünk Orosz úr jellemzésével — mert a forradalmi időkben már így szólították — el. kell mondani róla. hogy horthysta tiszt volt és a néppel még most sem tud együtt élni. Az effajta társadalmi együttélési ami­lyent a kommunisták akar­nak. neki nem imponál. Bizo­nyítéka ennek hogy a dolgo­zókhoz goromba és a szomszé­daival is állandóan hadban áll. Mi tetszene neki? .. Nem . nehéz kitalálni. Saját elsondo- ! lásából egy mozaik. Az állami gazdaságot úgy akarta erősí- , teni, hogy oda Paksy Pétert, a volt 200 holdas földesurat fő- a gr on ám us,n a k felvegye. Ugyanakkor több becsületei dolgozó elküldése volt szándé­kában. mivel azok őszerinte , „nem megbízhatók“. Vajon a volt 200 holdas Paksy földbirtokos úr meg­bízható-e? Neki igen. De mi bátran valljuk, hogy kutyából nem lesz szalonna, s erre más felelet nincs. Ehhez még hoz­zá kell fűznünk, nem lehet úgy felkötni egy álarcot, hogy az valaha le ne kerüljön. Iga­zi jellemüket az emberek nem bírják sokáig eltitkolni. Leg­alább is igyekeznek hasonló gondolkodású barátokra szert ( tenni. Nem hiába mondják a régiek, madarat a tolláról, em­bert a barátjáról lehet, megis­merni. így történt ez Magyar - nándorban is. És most kezdjük a cikk ele­jén. melyik közmondás a leg­találóbb ... Azt hisszük mind- ; egy. Ők. a Horthy-rendszer ki- í szolgálói valamennyien azo­nosan gondolkodnak és kevés 1 szolgálatot tesznek a népnek, ! ha el is követnek valami cse­1 ' kély jót azt saját leplezésük érdekében. Régi közmondás. Az igazsá­gért többen meg szektáik ha- ’ ragudra. Lehet, hogy ezúttal is így lesz. Az átmeneti nehézségek léküzdésének döntő kérdé­sé, hogy a dolgozók vilá­gosan lássák és tudják: az élet az az érték, amelyet megtermelünk. (Részlet a kormány­nyilatkozatból.) Megindultak a gyárakban a gépek, a -frányák újra szenet adnak, közlekednék a vonatok és autóbuszok — egyszóval az élet elsődleges feltétele, a mun. ka kezdi elfoglalni az őt meg­illető helyet. Milyen jó látni és köztük lenni, amikor munkahe­lyükre igyekeznek a dolgbzók, felzúg a gyárak kürtje, szén­nel telt csillék haladnak gyors egymásutánban a drótkötélpá­lyán. Élet és munka — jövő és alkotás: ez hódít mind nagyobb teret az egyszerű hétköznapok­ban. Ám ezernyi akadály, gond tornyosul elénk. Hosszú hetek után az élet. a munka kemény küzdelemben szorítja vissza a pusztulást, a tétlenséget. Az életnek eme íegyűrheletlen elő­retörését akadályozó tényekből most néhányat ragadunk ki, olyanokat, amelyek mindany- nyiunk közös ügyei közé tar­toznak. S amelyek a társada­lom minden becsületes tagjá­nak együttes erőfeszítésével háríthatok el. Hogy ne ürüljön ki a nemzet konyhája A gondos háziasszony — a család teljes egyetértése mel­lett — jóelőre törődik mindig az éléskamra helyzetéről. Saj­nos a nemzet éléskamrája mos-t nem a legjobb képet mutatja. Mintegy kéthónapos sztrájk, tetemes anyagi kár, megrongá­lódott termelőeszközök, ezzel indulunk neki az új életnek. Ha valaha volt, most különösen nagy szükség van arra, hogy minden garast a fogunkhoz verjünk és ezerszer meggon­doljuk hová teszünk akár egyetlen fillért is. Nézzünk csak egyetlen adatot: a nógrá­di szénbányáknál novemberben •— a szeptemberihez viszonyít­va — 10 százalékos volt a ter­melés, , ugyanakkíip,„30,ö száza­lékkal több bért fizettek^, ki/ Sajnos nem jobb a helyzet” á gyárüzemekben sem. Végered­ményben tehát jócskán fejel­tük a tartalékokat, de újabbal azokat nem gyarapítottuk. így azután ott tartunk, hogy a munkanélküliség nyomasztó réme — valóság lett. Mavmár a dolgozók látják: az álmagyarkodó, „munkás jel­szavakat" hangoztató uszítok súlyos örökséget hagytak ránk. Az ország megbénítására irá­nyuló tervük ugyan nem sike­rült, de annyit elértek, hogy súlyosan hátráltatták az egész lakosság — különösen a mun­kásosztály — életszínvonalá­nak emelését. S most mi a teendő? Minden erővel és rendelkezésre álló erővel gyarapítani a nagy csa­lád. a nemzet javait. Mind a bányákban, mind a gyárüze­mekben a termelés, a termelé­kenység állandó emelésével el­érni. hogy helyzetünk, fokoza­tosan javuljon, félretéve min­den akadályt, amely ennek út­jában áll. Rendet, fegyelmet Rend, fegyelem, szervezett­ség nélkül semmiféle eredmé­nyes termelőmunka nem kép­zelhető el. Kétségtelen, hogy az ellenforradalom tevékenységé­nek egyik fontos célja a fegye­lem, a szervezettség szétbom­lasztása volt — s ennek örök­ségeként e téren ma is rosszul állunk. Vajon nem ezt mutat­ja-e, hogy főleg a bányákban az októberi' létszám megközelí­tésével nem áll arányban a ki­termelt szén mennyisége. -Igaz, most több erőt keli fordítani a bányák állapotának javításá­ra. de ez nem magyarázza, hogy a munkaidő egy jelentős része kihasználatlanul telik el, Hasonló a helyzet a Salgótarjá­ni Acélárugyárban is, ahol igen-igen lassan haladnak elő­re a napi termelés emelkedésé­ben. . Vajon népszerűtlen feladat-e ma a vezető részéről rendet, fegyelmet követelni és tartani? Valójában nem könnyű, de minden esetben a nép érdeké­ben való. A munkaidő jobb ki­használása, a társadalmi tulaj­don védelme, a pénzügyi fegye­lem megszilárdítása — csakis az ország és minden egyes em­ber javára válhat. Ezt pedig a munkások többsége támogatja és segítséget is nyújt a vezető­nek. A becsületes többség pél­dául joggal követeli, hogy csak az kapjon fizetést, aki valójá­ban dolgozott is. Sajnos van­nak tapasztalatok, hogy egyes helyeken valamiféle rosszul ér­telmezett „népszerűségre” vágyva szemet hunynak a ter­melés és a béralap közötti sú­lyos következménnyel járó el­tolódás telett. E téren a Nem­zeti Bank megyei fiókja sem áll hivatala magaslatán. A rend és fegyelem megte­remtésében komoly felelősség hárul a munkástanácsokra. A kormány és a dolgozók előtt kell számot adniok, jól gazdál­kodtak-e a rájuk‘bízott va­gyonnal, vagy rossz gazda mód­jára bántak-e azzal. Kert elés nélkül meg kell mondanunk, hogy a munkástanácsoknak a fegyelem, a tervszerűség min­den téren való érvényesítésé­ben sok a tennivalójuk. A munkások előlegezett bizalma úgy fog erősödni a tanácsok iránt, ahogy nyilvánvalóvá vá­lik, hogy határozott vezetéssel biztosítják a gyár, á bánya normális életét. A vezetők stabilitása S mindezeken túl a nehézsé­gek legyűrése, közmegelége­dést kiváltó irányítás megvaló­sítása csak úgy képzelhető ei, ha a gyárak, bányák vezetői biztonságban, nyugodt légkör. ’ hőn HtlSgozliafn-ak.'. Éppen ideje, hogy itt id véget vessünk a tör­vénytelen eljárásoknak, a sz.e- fnélyeskedésen alapuló rossz­indulatú támadásoknak. Az a helyes, ha a függőben levő sze­mélyi kérdéseket minél előbb rendezik, s a néphez való hű­ség, a bátor, kiállás, a ráter­mettség és hozzáértés alapján megbecsült, felelőssége teljes tudatában dolgozó vezető gár­dát alakítanak ki. A munkástanács elsőrendű feladata, hogy leálljon a veze­tők, a szakemberek mellett, amikor helyes, de kemény in­tézkedéseket hoznak. Úgy dol­gozzon a munkástanács, hogy valamennyi beosztásban levő dolgozó tudása legjavát, teljes erejét fordíthassa feladatai megoldására. * Mindent egybevetve: nap­jaink legégetőbb kérdése, hogy minél előbb kikerüljünk abból a nehéz' gazdasági helyzetből, amelybe a Rákosi—Gerő-féle vezetés, majd október 23-a után az ellenforradalom rán­tott bennünket. S amikor erről beszélünk, az is. legyen nyil­vánvaló minden munkástanács, minden vezető előtt — legyen alsó vagy felső beosztásban —, hogy munkájuk mércéje: a fe­gyelem. a szervezettség, a ter- rhelés álláhdó javulása és emelkedése. A tettek ideje kö­vetkezett el — s mindenki any. nyi megbecsülésré tarthat szá­mot a közrészről, amennyit an­nak szociális előrehaladása ér­dekében tesz. A gyárakban, bá­nyákban megvan a lehetősége, hogy ezek a tettek minél, több szénben, tűzhelyben, üvegben és egvéb iparcikkben jussanak kifejezésre. Készül Homoki Nagy István új filmje Homoki Nagy István. „Cim­borák“ címmel egész estét be­töltő színes filmet f forgat, amely kétrészes filmnek az első fele. A „Cimborák“ „fő­hőse“ egy tacskó, egy vizsla és egy vadászsólyom. A három ..cimborát“ gazdájuk repülő­gépen gazdasági kiállításra küldi. A repülőgép vihart kerül és a nagy veszélyben pilóta kidobja „utasait” a gé\ bői, amelyek ejtőernyővel Balaton nádrengetegében él nek földet. Különböző viszen tagságok után d „cimborák“ visegrádi Duna-kanyar erdőst gében visszatérnek gazdájuk hoz. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents