Nógrádi Népújság. 1956. december (1. évfolyam. 5-10. szám)

1956-12-20 / 8. szám

1. évfolyam 8. szám nógrádi népújság 1956. december 20. Szüntessék meg a törvénytelen intézkedé­seket Ménkesen! |y| ár sokszor írtunk arról, hogy a be- * ' csüíe íes, józanul gondolkodó több­séget nem egyszer megfélemlítik a han- goskodók, törtetők kisebbsége. Hogy miért? Hát ez valahogy úgy van, ahány eset, annyi ok miatt. Mert nézzük csak, mi a helyzet Mén­kesen, a bányánál. A munkástanács először is azzal kezdte működését, hogy hogy egy sor vezetőt leváltatott, vagy alacsonyabb beosztásba helyezett. így például az igazgatót, a bányamestert, a fa telepvezetőt, a légvezeték felelőst, a munkaügyicsoport vezetőt és még egy sor embert. Az ok: „Kiszolgálták Rákosit!“ Sokat hallott jelszó már ez, amely mögött sok esetben kevesebb az igazság mint az, hogy voltak vezetők, akik nem tűrték meg a fegyelmezet­lenséget, a köztulajdon elherdálását, érvényt szereztek a helyes intézkedé­seknek. Nosza, itt az aikalom — mond­ják most haragosaik — dobjuk ki őket. Valahogy ügy néz ki a helyzet Mén­kesen is. Sőt ehhez párosul a községi sovinizmus is. Mert a leváltottak túl­nyomó többsége Nemtiben lakik. Akár­milyen jóindulattal nézi is az ember a dolgokat, ez valahogy még sem stim­mel! A ménkesi munkástanácsnak is érdemes lenne rajta elgondolkodnia! Nézzünk csak két példát. Fekete Já­nos volt bányamester, 28 éves bányász, s most SZTK-snak akarják tenni! Most, amikor minden tapasztalt bányászkézre szükség van, amikor a szén úgy kell, mint a falat kenyér — Fekete János a maga 28 bányamunkával ledolgozott évével ugy-e sehol sem tölthetne be nagyobb jelentőségű feladatot, mint az SZTK ügyek intézésénél? Azután el­küldték Bakos Sándor volt üzemi párt­titkárt (Nemtiben lakik), de Mihalik István (mert ő Dorogházán párttitkár), továbbra is az üzemben van. Kérdez­hetik, azt javasoljuk, őt is küldjék el? Nem, nem! Semmiféle törvénytelen­séget. Akit a tröszt nevezett ki, csak a tröszt válthat le! Ha valakinek a személye ellen a dolgozóknak kifogása van, akkor a munkástanács haladékta­lanul tegyen javaslatot a trösztnek. Ez törvényben biztosított joga. Az önké­nyeskedés viszont nem! S tegyük hoz­zá, Szabó Imre, volt igazgató ablakai­nak beverése is önkényeskedés. A mun­kástanácsnak az ilyen ellen is határo­zottan fel kellett volna-' lépnie! * ytlaki talán azt mondhatja, hogy ilyen bírálattal lejáratjuk a munkás- tanácsot. Szó sincs róla! Sőt védjük, mert ha törvénytelenül jár el, saját magát járatja le a dolgozók nagy több- ! sége előtt. A munkástanácsokat — ben­ne a ménkesi bányaüzemét is — min­den erővel szilárdítani, fejleszteni kell. De ahol a munkástanács törvénytelenül, sógor-rokon alapon dolgozik, ott éppen az ellenkezője történik. Ma már a bányászok nagy többsége : látja, hogy szenet kell adni az ország­nak. Ha a ménkesi bányaüzem mun- , kástanácsa is ennek jegyében hajt j végre minden tennivalót, akkor tekin- ; télye megnövekszik, s valóban a dol­gozók túlnyomó többségének támoga­tását élvezve dönthet a legfontosabb ; kérdésekben. __________________________________ UT AZÁS A SZÉNI NYOMÁBAN... Biztató számok A nógrádi szénmedencének és a salgótarjáni iparvidék gyárainak munkástanácsa a termelés kibontakozásán szorgoskodnak. A termelés még nem érte el a normális állapotot, de a javulás napról-napra lemér­hető. A szénmedence bányaüzemei kedden egész nap 762 tonna, szerdán már az első műszakban 780 tonna szenet termeltek. A délutános műszakban újabb 707 bányász szállt le munkahelyére és így a napi termelés csütör­tökön reggelre 1284 tonnára emelkedett. Ez az emelkedési folyamat a csütörtöki első műszakban újra megismétlődött. 1320 tonna szenet küld­tek a felszínre, ami szintén több, mint szerdán az egész napi termelés. A második műszakban már 200-al több bányász jelentkezett munka­helyén, mint szerdán reggel és ezzel a csütörtöki termelés 2160 tonnára emelkedett. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása pénteken már tettekben is kifejezésre jutott a bányászok körében. Az előző nap 3566 beszálló helyett, 4309 bányász foglalta el munkahelyét. 908-an ke­rültek a szénfal mellé. Szombaton a pénteki 4309 dolgozóval szemben 4825 dolgozó foglalta el munkahelyét, míg pénteken 2525 tonna szenet termeltek, addig szombaton már 3031 tonna volt a termelés. Hétfőtől már megindult a háromharmados üzem. Az első műszakharmadban 4404 dolgozó foglalta el munkahelyét. A szénmunkahelyen lévők száma 930 volt. Különösen Nagybá tony ban, Szorospatakon és Kisterenyén emelke­dett a dolgozók létszáma, ami a termelés további javulására enged kö­vetkeztetni. A kányásiak felhívása A .kányási bányászok, akik az igen nehéz geológiai és fenntartási vi­szonyok miatt eddig nem termeltek, pénteken reggelre kisgyűlésre jöt­tek össze és a következő felhívást fo­galmazták meg: „Mi, a kányási üzem dolgozói mé­lyen átérezve az ország jelenlegi helyzetét és ezen belül a szénhiányt, amely megbénítja az egész ország vérkeringését a forradalmi munkás- paraszt kormány felhívása nyomán arra az elhatározásra jutottunk, hogy üzemünkön helül már a mai napon fegyelmezett munkával jelenlegi helyzetünkhöz mérten megindítjuk a munkát. Termelésünkkel kívánjuk megindítani a jövőnket biztosító éle­tet. Fölhívjuk a nógrádi szénmeden­ce bányaüzemeit, hogy csatlakozza­nak e felhívásunkhoz és lelkes, ter­A Magyar Forradalmi Munkás A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a szakszervezetek javaslatára szükségesnek tartja az iparvezetés felsőbb szerveinek demokratizálását, továbbá annak lehetővé tételét, hogy a termelő munkában résztvevők közvetlenül bekapcsolódjanak a gazdasági intézkedések, törvények előké­szítésébe, népgazdasági tervek megtárgya­lásába. Ezért a magyar viszonyoknak leg­jobban megfelelő, olyan törvényes szerve­ket kíván létrehozni, amelyek a dolgozóknak ezeket a jogokat biztosítják. rnelő munkával tegyék lehetővé, hogy az élet hazánkban megindul­jon, szenet kapjanak a gyárak, me­leg legyen a kórházakban és meleg otthonra találjanak a munkából ha­zatérő dolgozók.“ Terjed a háromharmados műszak 17-én a szénmedencében a kányá­si, tiribesi és kisterenyei bányaüze­mek kivételével megindult a három­harmados termelés, míg a fennti üzemekben a bánya állapota miatt kétharmados termelés van, míg a harmadik műszakban a fenntartási munkákat végzik el. Átveszi a gépkocsikat a tröszt Folyamatosan veszi kezelésébe a tröszt a 33. sz. Autóközlekedési Vál­lalattól a munkásszállító gépkocsi­Paraszl Kormány közleménye A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elhatározta, hogy a fenti felada­tok elvégzésére, javaslatok, törvények elő­készítésére egy széleskörű bizottságot küld ki. Az előkészítő bizottság tagjai között legyenek szakszervezeti funkcionáriusok, munkástanácstagok és a megszűnt nagy­budapesti munkástanács demokráciához hű tagjai. A bizottság összetétele későbbi időpont­ban kerül nyilvánosságra. kát. Vasárnap és hétfőn történt meg a nagybátonyi kocsipark átvétele, míg a többi területen az átvételre ezek után kerül sor. Közel 3000 bányász hiányzik A tröszt hozzávetőleges számításai szerint két és fél - háromezer bá­nyászra van szükség, főleg a kiste­renyei, kányási, kazári, a mizserfai és a nagybátonyi bányaüzemékben. A felvétel Salgótarjánban van, a köz­ponti bányászfelvételi irodán. A to­borzás már megindult, amely remél­jük eredményesen fog végződni. Illetményszenüket ajánlották fel A szénhiány enyhítésének érdeké­ben egy új mozgalom született, a nagybátonyi Kataiin bányaüzemben A bányász dolgozók illetményszenük bizonyos részét ajánlják fel. Decem­ber 15-ig 25 dolgozó a bányaüzem­nél 135 mázsa szenet ajánlott fel. A mozgalomhoz már csatlakoztak a szorospataki dolgozók is. Bízunk ab­ban, hogy ez a mozgalom túl fog jutni Nagybátony határain. Megszűnt a leállás veszélye A Salgótarjáni Üveggyár 11-én 30 tonna szénmennyiséget kapott. A dolgozó létszám emelkedése a bá­nyászatban lehetővé tette, hogy a keddi mennyiség mintegy ötszörösét 140 tonna szenet kapjon a gyár, 15- én szombaton. S hányszor és hányszor állt fenn a veszély, hogy sötétségben maradunk, leáll az erőmű. Ez a veszély most már megszűnt, mert a szénellátás biztosított. 11-én 120 tonna, 12-én 200 tonna és pénteken már 338 tonna szenet kapott az erőmű. A TÜZÉP is kapott szenet November 15-én kapott a Salgó­tarjáni TÜZÉP utoljára szenet. Azó­ta bizony minden kérés hiábavaló volt és talán ebben rejlik az ok, hogy Inászón a munkások külszíni bányá- szást keztek. December 15-én egy hónap elteltével már megindult a szállítás a TÜZÉP-nek is. Ezen a na­pon 60 tonna szenet szállítottak a TÜZÉP-nek. A jövőben már ismét kap szenet a TÜZÉP és így reméljük a külszíni bánya bezárhatja kapuit. A betegeknek Három héttel ezelőtt indult az utolsó szénszállítmány a balassa­gyarmati kórházhoz. Bizony keserves volt a kórház betegeinek az elmúlt három hét. Bányászaink munkája azonban lehetővé tette, hogy 13-án már 17 tonna szenet kapott a kórház. Ezt követte 14-én 24 tonna és 15-én 29 tonna szén leszállítása. December 14-én 230 tonna, 15-én pedig 240 tonna szén indult túl a megye határán most első ízben a debreceni klinikára. Ez. az első eset, hogy már a széntermelés emelke­dése folytán lehetővé vált a tőlünk távollévő kórház megsegítése. A pékek várják a szenet A legsürgősebb szénszállítmányt várják a Szolnok megyei, Heves megyei és Pest megyei Sütőipari Vállalatok, amelyek korábban is a medencéből kapták a szenet. Eddig ugyan még nem lehetett teljesíteni kérésüket, de remélhetőleg a három harmados termelés megindulása után lehetővé válik a fenti vállalatok szénellátása is. Rendelet a gyűlésekről és felvonulásokról A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 55 §. (1) bekezdése a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, sajtószabadságot és a gyülekezési szabad­ságot. Annak érdekében, hogy a jelenlegi rend­kívüli viszonyok között a magyar dolgozók érdekeinek megfelelően az állampolgárok az alkotmányban biztosított gyülekezési jo­gukat zavartalanul gyakorolhassák és a gyűlésező vagy felvonuló dolgozókat fele­lőtlen rendbontó elemek meg ne zavarhas­sák, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a következőket rendeli: 1 §■ Jelen törvényerejű rendelet kihirdetésétől számított egy hónapig nyilvános gyűlést vagy felvonulást csak előzetes engedély alapján lehet rendezni. 2 §. A nyilvános gyűlés vagy felvonulás ren­dezésére engedélyt legalább három nappal előbb a budapesli, megyei vagy megyei jogú városi rendőrkapitányságnál kell kérni. 3 § A gyűlések, felvonulások rendjének biz­tosításáért a rendező szerv felelős. 4 §• Az illetékes rendőrkapitányság megtilthatja a nyilvános gyűlést, vagy felvonulást, ha a rend fenntartását nem látja biztosítottnak. 5 § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntet­tet követ el és 6 hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntetendő az, aki engedély nél­kül rendezett gyűlésen, illetőleg felvonu­lásban az engedély hiányáról tudva részt- vesz, illetőleg a felvonulás színhelyét a hatóság felhívására nyomban el nem hagyja. 6. § Jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dobi István s. k. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke A magyar népnek élnie kell-termeljetek, dolgozzatokl

Next

/
Thumbnails
Contents