Nógrádi Népújság. 1956. december (1. évfolyam. 5-10. szám)
1956-12-20 / 8. szám
I. évfolyam 8. szám nógrádi népújság 1956. december 20. Mennyi fizetést kapunk decemberben ? Az önhibájukon kívül nem dolgozóknak 80 százalékos bér fizethető ■ Akik december 11 és 12-én nem dolgoztak, ezekre a napokra nem kapnak bért ■ A prémium elszámolása Az ellenforradalom gaztettei Budapesten A forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletet hozott a bérfizetés rendjének helyreállításáról és az 1956. decemberi bérek kifizetéséről. Hogyan történik a december havi kereset elszámolása? A rendelet szerint a végzett munkáért a törvényes rendelkezések szerinti bérek fizetendők. Ott, ahol a decemberre előírt munkaidő rövidebb volt az 1956. október 23 előtti munkarend szerinti munkaidőnél, a különbözet után kifizethető a november 1-töl 20-ig terjedő időre alkalmazott átlagórabér 80 százaléka, feltéve, hogy a dolgozó a decemberre előírt munkarend szerint a munkaidőt ledolgozta. Azoknál a dolgozóknál, akiknek törvényes munkaideje meghaladja a havi 210 órát, a 80 százalékos bért a ledolgozott idő és a törvényes munkaidő különbözete után kell folyósítani és az átlagbér kiszámításánál a túlórapótlékot is figyelembe kell venni. A közlekedési akadályok miatt távollevők részére a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján az akadályok fennálása idejére legfeljebb az előbbiek szerint számított átlagbér 80 százaléka fizethető. Azoknak a dolgozóknak, akiknek havi keresete a fentiek követeztében 800 forint alá csökken: a 800 forintos keresetet biztosítani lehet. Kivételt képeznek azok, akiknek keresete a csökkentés nélkül sem érné el a 800 forintot. Ezeknek a dolgozóknak a rendes — tehát csökkentés nélküli — keresetet kell kifizetni. Azoknak, akik a fentiektől eltérő okokból nem dolgoztak, a munkában nem töltött időre bér nem fizethető. 1956 december 11. és 12-re nem fizethető bér azoknak, akik ezeken a napokon bármilyen címen nem dolgoztak. A bányászatban — az előzőektől eltérően — csak a tényleges munkában töltött időre, illetve a végzett teljesítményért fizethető bér. A munkástanácsok tagjai a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet szerint nem függetlenítettek. Amennyiben azonban a termelés beindítása, vagy egyéb, az üzem érdekében végzett feladataik miatt kivételesen nem munkakörükben végeznek munkát, részükre erre az időre legfeljebb a saját munkakörükben őket megillető munkabért kell folyósítani. Az alkalmazottak és egyéb dolgozók alapbér-fizetésére nézve ugyanazokat az elveket kell alkalmazni, mint a munkások keresetére. A rendelet szerint kifizethető prémiumok összege vállalati keretnek tekinthető, felosztásáról, a munka beindításával kapcsolatos különleges feladatok figyelembevételével a vállalat igazgatója és a munkás- tanács dönt. Mikor fizetik a’béreket? A decemberi részfizetés alkalmával kifizethető a december 1—15 közötti munkanapokra a rendelet szerint számított hozzávetőleges kereset. A szokásos levonásokat a decemberi bérből legkésőbb a végelszámoláskor végre kell hajtani. A december végi bérkifizetéseket az előírt bérfizetési napokon kell teljesíteni, az alábbi kivételekkel; dec. 19-én fizetendő az egyébként 19, 20 és 21-én fiz. bér dec. 20-án fizetendő az egyébként 22, 23 és 24-én fiz. bér dec. 21-én fizetendő az egyébként 25, 26 és 27-én fiz. bér dec. 28-án fizetendő az egyébként 28, 29 és 30-án fiz. bér dec. 29-én fizetendő az egyébként 31, és jan. 1-én fiz. bér. A december 28-án és 29-én kifizethető bérekre december 22—23-án legfeljebb az esedékes összeg fele előleg címen kifizethető. Ezt az összeget azonban a december 28—29-i kifizetéskor egy összegben le kell vonni. Több vállalatnál, intézménynél novemberben és decemberben a törvényes rendelkezéseket túllépve fizettek ki munkabért. A rendelet szerint a kormány által jóvá nem hagyott és kifizetett többletbéreket, illetve előlegeket a járandóságokból le kell vonni. A levonás ütemét a dolgozók jövedelmének nagyságát figyelembe véve úgy kell megállapítani, hogy a levonások általában legkésőbb 1957. április 30-ig befejeződjenek. A rendelet betartását a vállalatok, intézmények felügyeleti szervei, valamint az illetékes bankfiókok ellenőrizni kötelesek. A munkástanácsok elnöségének tagjai, a vállalatok igazgatóit és főkönyvelőit, valamint az intézmények vezetőit a kormány személyükben anyagilag is felelőssé teszi a bérkifizetési rendeletek betartásáért. A rendelet hatálya nem terjed ki a kis- és nagykereskedelem, valamint a közétkezés dolgozóira. Szörnyű napok voltak Az ellenforradalom nem válogatott a módszerekben. Aljas céljaik elégéséhez felhasználták a hivatásos bűnözők gyilkosok „szakértelmét“ is. Képünkön egy bűnöző átöltözését láthatjuk. S ime cselekedeteik. .. Egyedül Budapesten 22 ezer család otthonát zúzták szét. Számos középület is áldozata az ellenforradalomnak. A sok évi becsületes, fáradságos, áldozatos munka eredményéit tiporták szét. . . .És mennyi ember!? 1 A halálos áldozatok szá- 1 mát még megállapítan' I is nehéz lenne, ölték gyilkolták a becsületet emberek ezreit. S meny nyi özvegy, mennyi árva maradt utánuk! Gondolkozzatok ezen munkások! \Mm > Az ellenforradalom országos pusztításairól lapunk következő számaiban további fényképes és írásos beszámolókat közlünk. Kétkezünkkel, tapasztalatunkkal segítsünk Beszélgetés nyugdíjas bányászokkal. Mennyi prémiumot lehet kifizetni? A rendszeres prémiumban részesülő dolgozók prémiumát az I—III. negyedévi átlagos prémium alapján kell kiszámítani, ez azonban nem haladhatja meg a 100 százalékos tervteljesítésért járó prémiumot. Az ilyen módon kiszámított prémiumot az alapbérek csökkenésének arányában csökkenteni kell. Ahol a negyedik negyedévre már történt prémiumkifizetés, ott az előbbiek szerint kifizethető negyedévi összes prémiumba a korábban folyósított összegeket bele kell számítani. Azoknál a vállalatoknál, amelyek a jóváhagyott prémiumfeladatukat teljesítették, prémiumot az eddig szokásos módon kell számfejteni. A bérkifizetést a munkástanács szabályozza A rendelet szerint azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az Elnöki Tanács rendelete szerint munkástanács működik, a bérkifizetést — a most kiadott rendeletek irányelvei szerint — a munkástanács szabályozza. J elentkezzenek a nyugdíjas bányászok termelő munkára! — csütörtökön este hangzott el ez a felhívás. Pénteken reggel ellátogattam Kisterenyére. Először Kakuk Gajdár Pálhoz vezetett utam. Nem találtam otthon, csak feleségét és játszadozó kis unokáját. Elmondom Kakuk néninek, miért keresem férjét és hogy vajon nem gondolt-e már arra Kakuk bácsi, hogy munkába álljon? — Dehogynem, mindjárt mondta az este, amikor a rádióban hallotta, hogy kevés a bányász, szükség van az öreg bányászkezek munkájára is. Azzal búcsúzom, hogy később visszajövök, hogy személyesen is beszéljek Kakuk bácsival. S indulok tovább. A templom mellett lakik egy sárgára festett házikóban Szimijon Jovren. Az első világháború után maradt itt Magyarországon, majd Kistere- nyén alapított családot. Idős, öreg bácsika, aki a bánya mélyén öregedett meg. Hozzá! igyekszem most. Ott találom az udvaron, amint fát vág. Elmondom mi járatban vagyok és megkérdezem, nem gondolt-e arra, hogy újból fölkeresse a bányát? — Dehogynem! Hallom, hogy sok bányász hiányzik, a szén meg nagyon kell. Igaz, megrokkantam már, de azért még valamilyen könnyebb munkát el tudok végezni. Holnap reggel el is megyek az üzembe. — Majd biztatóan magyarázza, van itt még több nyugdíjas bányász is, keressem fel őket. Megígérem, s utána búcsúzom. J§[ Király-közbe indulok tovább. Szvoreny András bácsival akarok beszélni. Itt is hasonlóan járok, mint Kakukéknál, mert Szvoreny bácsi nincs itthon — itt volt érte reggel egy kőműves és elhívta őt a patikához dolgozni. Ott van most is, meg lehet őt találni — mondja Szvoreny néni. így hát máris indulok a patikába. Az udvar mélyén meg is találom Szvoreny bácsit. Bányász ruhában, gumicsizmában van és épp most adja fel az állványra a maltert. Elmondom neki, tud-e arról, hogy őket, öreg bányászokat hívja a kormány!, hogy dolgozzanak újra. — Hallani hallottam, nem régóta vagyok nyugdíjas. 42 évet dolgoztam a fö!d alatt, miközben meg is rokkantam. A váltamat a szállítókötél húzta meg. Nem akartam én még ott hagyni a bányát. Igaz, hogy1 emelni már nem tudok, de más munkát elvégzek. Mielőtt nyugdíjba jöttem volna, hét szivattyút kezeltem. Aztán elküldték. Mentem én akkor az igazgatóhoz, a szakszervezethez, de nem ért az semmit. M ígértem ezt az öreg bácsikát, fél most az üzemtől, mert még élénken él előtte a visszautasítás emléke. S itt jegyzem meg, az üzemvezetőségnek nagyobb megértéssel kell kezelni a jövőben a nyugdíjasokat. Majd arról beszélek vele, nem alkalmi munkán van a helye most, amikor szén» nagyon sok szén kell. Hiszen a maltert más is meg tudja keverni. De a bánya az más, az nagy szakértelmet követel. Ott az ő helye és számít munkájára a kormány, a nép. Azzal búcsúzom, hogy azért majd elmegy a bányaüzemhez és körülnéz ott. Én pedig remélem, ha elmegy, ott is marad. Elhangzott a felhívás. Gyertek nyugdíjas bányászok ismét dolgozni! Nyitott fülekre talált a hívó szó. Hortobágyi Nógrádi Népújság, az MSZMP és a Megyei Tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Szlabej István. Szerkesztőség: Salgótarján, Bajcsi Zsilinszky u. 11. Felelős kiadó: Lauko György.
