Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)

1956-11-13 / 3. szám

Ára: 30 fillér I. évfolyam 3. szám NÓGRÁD HEGYE DOLGOZÓINAK LAPJA 1956. november 13. joe^oeoeoooooooeooooooooooooooooooooooooooo­Békés együttműködés minden országgal, függetlenül azok társadalmi rendjétől és államformájától. A Magyar Forradalmi Munkás -Paraszt kormány a programjából Q VjOWWKíOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO EGYÜTT. Hazánk évezredes törté­nelme során akkor volt erős, vagy oldott meg nagy feladatokat, amikor a nem­zet összes egészséges, hala­dó erői egységben, egy aka­rattal tömörültek az ország zászlaja alá. így volt ez a Rákóczi szabadságharcban, 1948—49-ben és 1919-ben. A nagy nemzeti egységre, összefogásra soha nem volt olyan szükség, mint nap­jainkban. Az elmúlt hetek­ben bekövetkezett tragikus események nem kis rész­ben annak következmé­nyei, hogy az elmúlt évek káros, szélsőséges politiká­ja folytán komoly rés ke­letkezett a nemzet egysé­gén, hiányzott a hazafias, demokratikus és szocialista erők összefogása. Miután körvonalaiban és már részleteiben is kezd kibontakozni, hogy mi tör­tént hazánkban az elmúlt ! ' napokban, feltétlenül szük­séges a nemzeti összefogás életet és jövőt mentő kér­désével foglalkozni. Az egy­ség alapja világos: munkál­kodás a szabad, független, népi demokratikus Magyar- országért, a dolgozó nép jó­létének állandó emeléséért, a jogrend, a létbiztonság megteremtéséért. Olyan program ez, amely lehető­vé teszi, hogy hazánk kü­lönböző világnézetű, párt­állású erői egy közös cél megvalósítására irányuljon. Éppen ezért nem lehet megtűrni, hogy e nagy nem­zeti összefogásra irányuló helyes törekvést bármilyen oldalról támadások érjék, gátolják annak kibontako­zását. A hazafias erők egy­ségére ha valaha, most és a jövőben mindig olyan szük­ség van, mint az egyes em­bernek a kenyérre, vagy a levegőre. Arra van szüksé­günk itt a megyei vezetés­ben is — és a járásokban, falvakban, üzemeknél, bá­nyáknál —, hogy helyet kapjon abban minden jó­szándékú, a dolgozó nép közös céljaiért munkálkod­ni akaró és tudó polgárunk. Hogy nem mindenben tel­jes az egyetértés? Nem baj. A fontos, hogy az alap­vető kérdésekben, vagy azok többségében megegye­zés jöjjön létre. Kormá­nyunk programja igaz, becsületes! Biztosíték arra, hogy türelmes, meggyőző munkával minden alapvető, vagy részletkérdésben, a tennivalók végrehajtásának módjában is idővel mind közelebb kerüljenek egy­máshoz a hazafias erők. Egyesek, akik a sztálini politikán nevelődtek fel, s még képtelenek azzal szakítani, úgy gondolják, hogy a nemzeti egységpoli­tika valamiféle taktikázás, sakkozás. Az ilyen elemek hátborzongva gondolnak arra, hogy olyanok is be­kerüljenek a vezetésbe, akik — uram bocsá’ — nem „színtiszta” marxisták. Nem kétséges, hogy hazánkban a dolgozó osztályok képesek arra, hogy a hatalmat gya­korolják. A munkásosztály a legforradalmibb erő, amely világosan látja ma­ga előtt a célt. Ebben hű szövetségese a dolgozó pa­rasztság, támasza a haza­fias értelmiség. Ez az egy­ség azonban csak akkor életképes, ha figyelembe veszik az ország valameny- nyi dolgozó rétegének ér- j dekeit, kívánságait, elkép- 1 zeléseit. A szektás, bizal- j matlan, nemegyszer em- f bertelen, fenyegető maga­tartás politikája és módsze­re nem állta ki a kritikát, megbukott! Meg kell védenünk a nemzeti egység magasztos ügyét azoktól is, akik fegy­verrel, vagy megtévesztés­sel, a szabadság és nem­zeti függetlenség jelszavá­val visszaélve, a fasizmus hatalomrajutását akarják. Nem egyezkedünk azokkal, akik a gyilkolástól sem rettentek vissza, hanem le­leplezzük és megvetjük őket. Hazánk felemelkedése, népünk boldogulása a nem­zeti egységen alapszik. Eh­hez pedig emberség kell, igazi humanista felfogás, a vezetők részéről bizalom és megbecsülés. Az kell, hogy minden egyes haza­fias erő a közösség javán munkálkodva gyarapítsa egyéni jólétét, a haza fel­virágoztatása legyen min­den polgárunk legszentebb kötelessége. Az események megvilá­gosodásának, az agyak tisz­tulásának napjait éljük. Ami történt, minden em­bert teljes erővel oda ta­szított, ahová való. Van­nak, akik most bizonyítot­ták be, hogy méltóak a nép bizalmára, mások megbuk­tak a nagy vizsgán. So­kan vannak még, akik fél­rehúzódnak, mert kételyeik, aggályaik vannak, vagy mert elnyomják őket. A tisztánlátó, legegészségesebb erőkre vár a feladat, hogy mindazokat, akik megáll- ták helyüket a nép ügye mellett, és azokat is, akik jószándékúak ugyan, de tévelyegnek, emberséges szóval hívjanak és várja­nak a szorgalmas, hazáját, munkáját szerető magyar nagy családjába. Bizalmat előlegezni és megbecsülni, emberséggel bánni mindenkivel, aki a szabad, független Magyar- ország felépítésén munkál­kodik: erre van most ha­ladéktalanul nagy szüksé­günk! A dolgozók legjobbjai a munkástanácsban Megalakult a kisterenyei gépállomáson a forradalmi munkás tanács. November 8- án a gépállomás dogozói a ----------------­négy legjobb traktorost, egy műhelymunkást és egy agro- nómusit választottak a mun­kás tanácsba.-------------­Hu gyagon befejezték a vetést Befejezték az őszi gabona I 340 hold búzát több mint 210 vetését Hugyag község dolgo- I hold rozsot és 20 hold ősziár- zó parasztjai. Október 31-ig pát tettek a földbe.---------------------------------------­Úja bb vetőmag igények a megyében November 9-én a salgótar­jáni járás három községe: Sámsonháza, Bocsárlapuj ő és Mátranovák, újabb vetőmag­igényét jelentette be a járási tanácsnál. A rétsági járásból ugyan csak öt község kért újra vetőmagot, hogy földbe tehessék mielőbb a kenyér gabonát. Nőgrád megyei küldöttség a kormánynál Belőttek Dobi István dolgozószobája ablakán — Örömmel fogadták a budapestiek, hogy bányászaink termelése megindult — Teljes bizalmat szavazunk a Kádár kormánynak — Az „Új Ütőn” szerkesztősé-., gének munkatársa beszélge­tést folytatott Mr ázik János elvtárssal, a megyei Munkás- Paraszt Forradalmi Bizottság delegációjának egyik tagjával, akik Budapesten a kormány­nál látogatást tettek. 1. Milyen célból és kik mentek fel Budapestre? A delegációnak a célja az volt, hogy tisztázzuk a kor­mány és az Ideiglenes Mun­kás-Paraszt Forradalmi Bi­zottság álláspontját, működési körét és tevékenységét. A kül­döttség részéről felmerültek olyan problémák, amelyeket feltétlenül a kormánnyal kel­lett tisztázni. ’ Mindezeket tisztáztuk is és ezek a kérdések a bizottság programjában teljes részletes­séggel kifejezésre is fognak A húsüzletekben a félserté­sek, hatalmas marha-fertályok sorakoznak ma is épp úgy, mint október 23-a előtt és a forradalom egész ideje alatt. A háziasszonyok megelégedve távozhattak mindig, mert sike­rült beszerezniük a háztartás­hoz szükséges hús- és töltelék­áru mennyiséget. A kereske­delem dolgozóinak helytállá­sáról már megemlékeztünk, de azokról, akik a munka ne­hezét végzik, a Vágóhíd dol­gozóiról ezúttal szeretnénk el­ismeréssel nyilatkozni. A forradalmi események, mint mindenre és mindenkire — a Vágóhíd dolgozóira is ki­hatottak, de a termelés egy pillanatra se állt le. Megvá­lasztották a Munkástanácsot, a régebbi munkásellenes tevé­kenységéért leváltották a mű­szaki vezetőt. Több dolgozó a közlekedés leállása miatt nem tudott munkahelyére bejönni, de a helybeliek helyettük is teljes erejükkel dolgoztak. Ennek a hősi helytállásnak volt köszönhető, hogy üzle­teinkben alig hangzott el az a szó, hogy nincs. jutni. A résztvevőkre vonat­kozóan : úgy állítottuk össze a de­legációt, hogy abban lehe­tőleg a dolgozók minden rétege és a többi pártok is képviselve legyenek. > A küldöttség tagjai között vol­tak olyanok is, akik a Nem­zeti Bizottságban is dolgoz­tak. Például: dr. Garamvölgyi Antal, Horányi Mihály bá­nyász, Vincze László az Acél­árugyárból, stb. 2. Kikkel beszéltek és mit intéztek? Legelőször Dobi Istvánnal, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökével beszéltünk, majd Kádár János miniszter- elnökkel, dr. Münich Ferenc­cel, a karhatalmi erők pa­nos, Holub József, Mátyás Ist­ván, Galbács Miklós és Kiss Lídia vágóhídi dolgozók min­den eddiginél kiemelkedőbb munkát végeztek. Munkájuk eredménye is, hogy szükségleten felüli áru­mennyiséggel rendelkeznek, melyet a Munkástanács javas­latára felajánlottak a sokat szenvedett Budapest lakossá­gának ellátására. Kérdésünkre a Vágóhíd Munkástanácsa részéről Tref- fiman munkatárs elmondta: „Az elkövetkező hetek hús­ellátása biztatónak tekinthető, mivel a nyersanyag-bázisok, valamint a szállítás és terme­lés biztosítva vannak. A dol­gozók pedig továbbra is helyt­állnak.” Városunk és a bányavidék dolgozóinak nevében ezúton mondunk köszönetét becsüle­tes munkájukért, hősi helyt­állásukért. rancsnokával. Ezenkívül rövid beszélgetést folytattunk még Apró Antal elvtárssal is. Elsősorban az általános po­litikai helyzetről tájékozód­tunk. Részletes tájékoztatást nyertünk a budapesti esemé­nyekről, és azoknak a fehér­terrorista elemeknek a tény­kedéséről, akik abban az idő­szakban, amikor Kádár elv- társék javaslatára a kormány a szovjet csapatok Budapest­ről való kivonulását rendelte el —, állati kegyetlenséggel léptek fel és végeztek ki kom­munista, valamint más vezető funkcióban dolgozó embere­ket. Dobi István elmondotta, hogy egy ízben dolgozó szobá­ja ablakán belőttek és a go­lyó pontosan a feje fölött re­pült el. Másik alkalommal mintegy 8—10 egyenruhába öltözött horthysta katonatiszt a parlamentben letartóztatta. Elmondta azt is, hogy Tildy Zoltán és Kéthly Anna két­ségbeesve panaszkodott neki. hogy mind a Kisgazdapártban, mind a Szociáldemokrata Pártban ez alatt az idő alatt i a munkás és paraszt ele­meket teljesen kiszorítot­ták és ismeretlen, nagyszájú ter­roristák, akik magukat kis­gazdáknak és szoedemisták- nak nevezték, vették át mind­két párt irányítását. Mindezeken kívül megbe­szélést folytattunk a kormány tagjaival az elkövetkező idők feladataira vonatkozóan is. A megbeszéléseken elsődleges feladatként határozták meg a békés termelő munka megin­dítását, a rend és biztonság megszilárdítását. Kádár János miniszterelnök hangsúlyozta, hogy teljes mértékben elítéli a Rákosi- klikk által elkövetett túlkapá­sokat, fontos feladatként je­lölte meg a jövőben a leghatá­rozottabb harc folytatását mindenféle túlkapás, terror és a Rákosi-klikk idejében al­kalmazott módszerek alkal­mazása ellen. Legfontosabb feladatként hangsúlyozta a munkás­paraszt hatalom megvédé­sének és megszilárdításá­nak fontosságát. Minden állampolgár álljon a harc élére, hiszen dolgozó né­pünk célkitűzését a kormány teljes egészében támogatja. (folytatás a második oldalon) Itt a Mikszáth Rádió, Salgótarján ■ Már hírt adtunk arról, hogy Nógrád megye új tájékoztatási szervvel gazdagodott. Valóban ez meg is » felel a valóságnak. Megszólald a salgótarjáni Rádió. ■ Sajnos azonban születésének pillanatától mind addig, * amíg megyénk harcos munkásosztálya erélyesen fel i nem lépett a kapitálisa restaurációval szemben, ez 1 az adó is támogatója volt annak a rettenetes kisér- ? letnek, amely hazánkban vissza akarta állítani a régi S horthysta-rendet. A népellenes kísérlet meghiúsult. Nógrád megyei í rádió most már valóban a dolgozó nép ügyét szolgál- S ja. Jelentkezik naponta a rövidhullám 40 méteres S sávjában reggel 8-tól este 8-ig minden páros órában. Igaz ma még zökkenőkkel, technikai és egyéb nehéz­■ ségeíkkel, de ami a fontos: becsülettel a nép mellett. Hallgassák! Remélhető, rövidesen így jelerúke­■ zik: Itt a Mikszáth Rádió Salgótarján! Munkához láttak bányászaink is Biztosítjuk ü húsellátást — ígérik a Salgótarjáni Vágóhíd dolgozói — Mosó József, id. Ender Já­Olvasóink figyelmébe Értesítjük olvasóinkat, hogy Kádár Jánosnak, a Munkás- Paraszt Forradalmi Kor­mány elnökének, vasár­nap elhangzód beszédét la­punk legközelebbi számában teljes egészében közöljük. Ugyancsak ekkor közöljük a munkás tanácsok újjává- lasztására vonatkozó hatá­rozatot is. Munkához láttak a bányá­szok. Munkájuk nyomán megrakott szenescsillék indul­nak az osztályozókra, s on­nan a rendeltetési helyére jut a fekete gyémánt. Igen sok helye van, s bizony nagyon várják már a gyárak, a hivatalok és a családi tűz­helyek. Még az első napokban csak itt-ott lehetett bányá­szokat látni, kik lámpával a kezükben indultak le a föld mélyébe. Ezek a bányászok álltak a szivattyúk mellé és végezték el a legfontosabb fenntartási munkákat. Alig telt el azóta néhány nap és ma már mind több azoknak a----------------^ ---------------------­Uj tagok a Magyar Szocialista Munkáspártban November 9-én a Nógrád- megyei Tatarozó- és Építőipari Vállalat dolgozói tartották meg a Magyar Szocialista Munkáspárt alakuló ülését. Az ideiglenes intéző bizottság összetételét valamennyien he­lyeselték, hiszen tagjainak a legrátermettebb dolgozókat választották meg. A régi párttagokon kívül a vállalat két dolgozója már az alakuló ülésre új tagként lépett a Magyar Szocialista Munkás­pártba. Karancsaljáról jelentik 1956. november 11-én, vasár­nap megbeszélésre jöttek ösz- sze a falu kommunistái. Az 50 régi párttag egyöntetűen úgy határozott, hogy tagja marad a Magyar Szocialista Munkás­pártnak és szívvel-lélekkel dolgoznak a Munkás-Paraszt Forradalmi kormány célkitű­zéseinek megvalósításáért. bányászoknak száma, akik termelő munkában vesznek részt. Néhány napja indult meg a termelés és a termelt szénmennyiség állandóan nö­vekszik. Bányáink jelentős ré­szében fenntartási munkákra van szükség, amely folyama­tosan halad. A tröszt 10-i ter­melése 2546,4 tonna szén volt. Az üzemegységeknél folyó munkákról az alábbi jelenté­seket. kaptuk: A rónai üzem 10-i termelé­se 74,7 tonna volt. Az üzem­ben a telepiek és környékbe­liek dolgoznak. 12-én a dél­előttös műszakban 170 dolgo­zó szállt be. A zagyvái üzemegység 10-én 494 tonna szenet ter­melt. 12-én az első harmad létszáma 215 fő. Mátranovákon is megindult a termelés. 10-én 204,1 tonna szenet termeltek. 12-én az első műszakharmadban 353 dolgozó kezdte meg a mun­kát. Mizserfán szombaton 664,5 tonna szenet termeltek. A 12-i délelőttös műszakban 335 dolgozó látott munkához. A kazári üzemegység 10-i termelése 347,9 tonna volt. 12-én a beszálló létszám 182 fő. Kisterenyén 10-én 167,3 ton­na szenet termeltek és 12-én az első harmadban 246 dolgo­zó vett részt Ménkesen 129,3 tonna sze­net termeltek 10-én, a be­szálló létszám 12-én 150 fő, s ebből 58 dolgozó van szén­munkahelyen. Kányáson 12-én 135 dolgozó száltt be. Tiribesen a fenntartási munkák folynak teljes mér­tékben. Nagybátonyban 178,6 tonna szenet termeltek 10-én, a 12-i első harmad 237 fővel indult meg, akikből 85 fő van szén­munkahelyen. A salgótarjáni szolgáltató vállalatnál 12-én délelőtt 837 dolgozó vesz részt munkában. A nagybátonyi szolgáltató vállalat 12-én az első harmad­ban 80 fővel üzemel. összegezve: 12-én az első harmadban összesen 3109 dol­gozó van. akikből szénmunka­helyeken 702 bányász dolgo­zik. Igen sok bányában így különösen Kányáson és Tiribesen — komoly fenntar­tási munkák folynak. Rész­ben ez a magyarázata annak, hogy igen csekély a szénmun­kahelyeken lévők száma. Más­részt igen sok kiszolgáló sze­mélyzet hiányzik a szállítás­tól. Így nem egy bányaüzem­ben a szállítási munkát csa­patbeli vájárok végzik. Mind­ezek ellenére azonban a ter­melés folyik és bányászaink napról-napra szenet küldenek a felszínre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents