Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)

1956-11-27 / 3. szám

1956. november 27. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 2 Megalakult és határozatot hozott a Megyei Munkástanács (Folytatás az első oldalról) V. A Megyei Munkástanács a Nemzeti Bizottsággal közö­sen dolgozza ki a megye rész­letes politikai programját a követelésektől függetlenül. Ezt a programot a helyi sajtón és rádión keresztül hozzák nyil­vánosságra. A két szerv vi­gyázzon arra, hogy a sajtó és a rádió az igazságnak megfe­lelően, a lakosság érdekeit szemelőtt tartva működjön. VI. A Megyei Munkástanács megállapította, hogy a munka teljes megindítása előtt még számos akadály áll. Ilyenek például: a szállítási nehézsé­gek, az üzemanyag hiánya. Az elnökség azonnal lépjen érint­kezésbe a karhatalom vezetői­vel, mert egyes bányák és üzemek környékén még min­dig garázdálkodnak a fegyve­resek, nyugtalanítva a munká­ba igyekvő dolgozókat. A Megyei Munkástanács megállapítja, hogy a munka teljes megindítását nagy mér­tékben elősegítené a nemzeti kormány megalakítása. VII. A Megyei Munkásta­nács és a Nemzeti Bizottság a Megyei Tanács október 29-én megalakult szervének vélemé­nyére támaszkodva javaslatot tesz azoknak a leváltására, akik protekció révén jutottak fontos állásokba és ráadásul a szakképzettségük és maga­tartásuk sem megfelelő. VIII. A Megyei Munkásta*- nács úgy határozott, hogy a bányákkal, üzemekkel és na­gyobb vállalatokkal állandóan tartja a kapcsolatot. Ez úgy történik, hogy az elnök, elnök- helyettes és a titkár (Tóth Faragó József, a Zagyvapálfal- vai Bányagépgyárból) szemé­lyes kapcsolatot tart a bányák és üzemek választott küldöt­teivel. IX. A Megyei Munkástanács a munkásság élelmezésének biztosítása és egyéb célok ér­dekében szorosan együttmű­ködik a Megyei Tanács Keres­kedelmi és Ipari osztályaival, azok munkáját megfigyeli és munkájuk megjavítása érde­kében javaslatokat tesz nekik. X. A Megyei Munkástanács Elnökségének tartózkodási he­lye a Megyei Tanácson lesz, a Nemzeti Bizottsággal közös helyiségben. A Megyei Mun­kástanácsot átlagban heten­ként hívják össze. Ez azonban a feladatoknak megfelelően módosulhat. Nógrád megye Munkástanácsa A szénbányászat és aknamélyítés dolgozói bérezésének irányelvei A Bánya- és Energiaügyi Min'sztérium Forradalmi Bi­zottságának javas'atára a Bá­nyaipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének egyesíté­sével a bányaüzemek dolgozói részére új bérezési irányelve­ket állítottunk össze. A trösz­tök éjs üzemek igazgatói a munkástanácsokkal együttesen a következő irányelvek alap­ján határozzák meg a szén- bányászati trösztök és üze­mek dolgozóinak bérezését. Földalatti darabbéresek díjazása A földalatti darabbéres dol­gozók (továbbiakban vájárok és csapatcsülések) számára szákmánybérezést kell alkal­mazni. A bérezés alapjául szolgáló összevont darabbéreket a szükséges munkaidőráfordítá­sok és az egyes munkafolya­matok műszakbér kategóri­áinak figyelembevételével kell meghatározni. Az így elkészített darabbér­jegyzékeket a munkások szá­mára jól látható helyen (fel­olvasóban és üzemhelyeken) kell kifüggeszteni. A szakmány darabbéreket az üzem jellegének megfelelő műszaki előírások alapján kell összeállítani. A darabárak képzésénél fi­gyelembe kell venni a műve­lés alatt álló széntelepek szel­vényméreteit. A darabáraknál az ésszerű­ség határáig összevonást kell alkalmazni és az így össze­vont szakmány tartalmazza a munkavégzést befolyásoló kö­rülményeket is. (Pl. telepvas­tagság, dőlés. keménység, stb). A jóváhagyott (kifüggesz­tett) darabárakat a trösztigaz­gató a trösztbizottsággal egyetértésben jogosúlt meg­változtatni az esetben, ha ar­ra a termelési viszonyok, vagy technológiai előírások változá­sa, illetve egyéb okok miatt szükség van. Bérezési formák Egyes munkahelyek bérezé­si formáját az érintett dol­gozók meghallgatásával a trösztigazgató, illetve megbí­zottja határozza meg. Ha a munkahelyre az igaz­gató a munkások meghallga­tásával csoportos elszámolást ír elő, meg kell határozni a kereset felosztás arányát is. A keresetfelosztás irány­elvéül az alábbiakat célszerű figyelembe venni: Vájárok Csapatkereset 100, illetve 105 százaléka, melytől indo­kolt esetben az üzemvezető a csapat meghallgatásával el­térhet. Gyakorló vájárok Csapatkereset 80 százaléka A csapat véleményének kiké­résével a gyakorlati év alatt is kaphatnak 80 százaléknál ma­gasabb besorolást. Célul kell kitűzni, hogy a gyakorlati év végére a gyakorló vájár olyan szaktudásra tegyen szert, amelynek alapján a 100 száza­lékos vájárbért jogosan meg­kaphatja. Csapatcsillések Általában a csapatkereset 80 százaléka, amelytől indo­kolt esetben a csapat vélemé­nyének kikérésével az üzem­vezető felfelé és lefelé egy­aránt eltérhet. Vájárképesítés megszerzése nélkül azonban a csapatcsillés számára 100 százalékos vájár­bért nem szabad alkalmazni. Vájárok és csapatcsillések bérkategóriái A vájárok és csapatcsillések darabbérét az egyes termelési folyamatokra megállapított bérkategóriából kell alkotni. Az egyes termelési folyama­tok bérkategóriái az alábbiak: I 57 Ft műszak II 54 Ft/műszak III 51 Ft/műszak IV 48 Ft/műszak Az egyes termelési folyama­tok kategóriába sorolása az alábbiak szerint történjék: I Feltárási munkák és da­rabbérben végzett omlasztás, farablás. II Elővájási munkák. III Fejtési munkák. IV Fenntartási munkák. Megjegyzés: Külfejtési bányák darab­béreit is a fentiekben megha­tározott elveknek megfelelően kell megállapítani. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Salgótarján, Damjanich u. 2. Felelős kiadó: Laukó György Salgótarjáni Nyomdaipari V. Nyomdavezető: Topa György Vájárokat és csapatcsillése­ket indokolt esetben üzemi érdekből nem szakmunkára is igénybe lehet venni (főként szállításra), a nem szakmun­kára történő beosztás kétheti időtartamot nem haladhat meg. A vájárok és csapatcsillé­sek ilyen munkára fizetendő műszakbére (urasági bér) az alábbi: Vájár 50/Ft/műszak Csapatcsillés 40/Ft/műszak Amennyiben a nem szak­munkára való igénybevétel 3 napot nem haladja meg, úgy az egész időre, amennyiben a 3 napnál több, úgy 3 napra a kiemelt dolgozót csapatátlag­keresettel kell elszámolni. Ha a vájárt, vagy csapat­csillést olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a mun­kakör szerint az urasági bér­nél magasabb díjazás jár, számukra a munkakör szerint őket megillető bért kelll fizet­ni. Fenntartók elszámolása Fenntartási munkák elsza-- molására az alábbi irányelve­ket adjuk: Folyamatos fenntartás, ha a munka szakmánybán kiadható. Mozgófenntartás A szakmánybán végzett fenntartás IV. kategória (48 Ft/műszak) darabbérrel számolandó el. A mozgófenn­tartás munkáit az elvégzett munka darabárával kell el­számolni, amelyhez a munka­hely viszonyaitól függően 0— 30 százalékig terjedő munka­helyi pótlékot engedélyezhet az üzemvezető. Omlasztás és farablás Abban az esetben, ha az üzem az omlasztás és farab­lásnál darabbért alkalmaz úgy ehhez a Bányaműszaki Fő­felügyelőség engedélye szük­séges. Omlasztás és farablás da­rabbérét I. kategória (57 Ft) műszakból kell képezni. Szakmánybán nem végezhető munkák bérezése Szakmánybán nem végez­hető (különleges) munkák bé­rezése. Az üzemvezető a szakmány­bán nem végezhető (különle­ges) munkák bérét a munka körülményeitől függően mű­szakonként 50—80 forint kö­zött állapíthatja meg. Ilyen munkafajták például: Időbérben végzett omlasz­tás, aknabiztosítás, aknajege- lés, aknavizsga, falazat és ke­retkoszorú javítás, lejtaknaje- gelés, lejtakna takarítás, zsomptakarítás, omlásbiztosí­tás, mentési munka tűz és víz esetén, normák fenntartást meghaladó omlásbiztosítás, úszóhomokbetörés felfogása, bányavíztelenítés, ujranyitás, bányaürszéktakarítás, stb. Megjegyzés: A szakmánybán nem vé­gezhető munkák fenti felso­rolása (ez vonatkozhat a fenn­tartásra is) csak irányelvül szolgál. Ha a felsorolt mun­kák közül valamelyik szak­mánybán végezhető, akkor azt szakmánybérben kell elszá­molni. Ha a felsorolt munká­kon felül is előadódik olyan munka, melyre az üzemvezető szakmányt adni nem tud, jo­gában áll a munkát 40—80 Ft közötti időbérrel elszámol­ni. A vájárok és csapatcsillések fentiekben szabályozott béré­re 30, azaz harminc százalék földalatti pótlékot kell külön elszámolni. A szakmány kiadásakor a szakmánylapokon a darabára­kat kell feltüntetni és a csa­patnak kiadott szakmányla­pokon félre nem érthető mó­don közölni kell, hogy a meg­adott darabárakra plusz 30 százalékos földalatti pótlék számolandó el. (A befejező részt következő számunkban közöljük.) Ellesett beszélgetés \ Pozícióért ? A vörös pléhká’yhát mun­kások veszik körül. Kár­tyáznak. Snapszer ... kont­ra .. . rekontra . , , ilyen szavak hangzanak el a füst­től tömített levegőben. A kártyázok között vannak törzsmunkások, vidékről bejárók, meg alföldiek is. Kis idő múlva megúnják a játékot, s a politikáról kezdenek beszélgetni. •— Mégis csak jobb volna a polgári demokrácia — kezdi el az alföldi ember. — Az tenné be neked a kaput — feleli a másik. — Tudod mi az? Gyárosok vissza, 100—200 holdasok vissza. Te ped g mehetnél hozzájuk ismét cselédnek! — Én cselédnek? Azt már nem! Én mégegyszer nem leszek senki szolgája! S ebben valameny- nyien megegyeztek . . . FELHÍVÁS Az Állami Áruház Központ­ja felkéri a vidéki állami áru­házak képviselőit, hog*’’ a jö­vőben csak előzetes telefon megbeszélés után jöjjenek fel Budapestre az igazgatósághoz. £ Sokan érvelnek ma azzal, hogy lényegében semmi í sem változott. Eddig a pártbizottságok, tömegszerveze- » tek gyártották a funkcionáriusokat, most meg az újabb l szervezetek, amelyekből éppen elég van. Ráadásul he* ► tenként változtatják a nevüket, míg a régiek legalább t évekig megmaradtak az eredeti elnevezésnél. ► t ► ► í ► Aki így beszél, az nem érti a ma történelmét. A forradalom a diktatúra ellen folyt. A diktatúra bázisa pedig az a nagyszámú funkcionárius-gárda volt, amely előbb vagy utóbb engedelmes szolgálója lett a kenyéradónak (tisztelet a kevés kivételnek). Ha a régi állapotokat meg akarjuk szüntetni, meg kell változtatni a régi gyakorlatot. Lesz-e hát függetlenítés? Lesz, de minimális. A megyei pártbizottság például már úgy döntött, hogy az apparátus 75 százaléka visz- szamegy a termelő munkába. Ez a szám még emel­kedni fog. Lesz-e függetlenítés a munkástanácsoknál? Az üzemi munkástanácsok társadalmi munkában vég­zik feladatukat. Aki nem az ügyért dolgozik, hamaro­san megúnja majd, hogy napi 8 órai munka után még az üzem gondjával is foglalkozzon. És a többi szervek? A Nemzeti Bizottságok, vagy a más elnevezésű hasonló szervek tagjai továbbra is régi munkájukat végzik. Mellette azonban ellátják a forradalomtól kapott feladatokat is. Később esetleg, mint javaslattevő szervek, a tanácsok végrehajtóbizott­ságai mellett működnek, de társadalmi munkában. Egyenlőre valóban sok az ülés a gyűlésezés. Ezt a politikai helyzet teszi szükségessé. De vajon így ma­rad-e akkor is, ha teljes erővel megindul a munka? — Aligha kell magyarázni, hogy nem. Lchullanak mind­azok, akik a pozíció reményében ülték végig a gyűlé­seket és helyeseltek az új elnököknek. Mert maguk az elnökök társadalmi munkában, estéiket áldozva inté­zik majd a közösségtől kapott feladatokat. És ha né­hány köpönyegforgatónak mégis sikerülne a melegre húzódni, hát ne hagyjuk ott. Megvannak az eszközeink. Éljünk vele! M. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Áz MSZMP Salgótarjáni ]árási Ideiglenes Intézőbizottságának közleménye 1956. november 21-én meg­alakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarjáni Já­rás Ideiglenes Intéző Bizott­sága. A bizottság tagjai: Ber- náth Rezső, Máté János, Ko­vács József, Francia József, Csincsik István, Horváth Jó­zsef, Herencsényi József. Az alakulóülés után a párt ideiglenes intézőbizottsága az alábbi határozatot hozta: 1. Megszünteti a pártvezetés gyakorlatában elkövetett hibá­kat, a szocialista munkáspárt tagjaira támaszkodva harcol a dolgozók anyagi helyzetének állandó javításáért, a dolgozók kezdeményezésére támaszkod­va a szocializmus felépítéséért. Egyöntetűen egyetért a bizott­ság a Kádár-kormány prog- lamjával, annak célkitűzései­vel, mely a forradalom vívmá­nyainak megtartásáért, a dol­gozó nép jogos követeléseinek maradéktalan végrehajtásáért harcol. 2. Az ideiglenes bizottság döntést hozott a pártappará­tusban dolgozó elvtársak ügyében olyan értelemben, hogy a pártapparátusban dol­gozó elvtársak 75 százalékát javasolja vissza termelő mun­kára. 3. Az ideiglenes bizottság célul tűzi ki az alábbiakat: a) A Kádár-kormány prog­ramjának megvalósítása érde­kében harcba hívja a munkás- osztályt, a dolgozó parasztsá­got, az értelmiséget, az ifjúsá­got. b) Támogatja a dolgozó nép jogos követelését és annak ügyében cselekszik. Elítél mindenfajta egyéni karrieris­ta törekvést. c) Támogatja a rend hely­reállítását. Felhív minden becsületes hazafit, hogy a for­radalom vívmányainak bizto­sítása érdekében a munkahe­lyén kezdje meg az életetadó munkát. Szorosan együtt akarunk dolgozni a megalakult, illetve a közeljö­vőben újraválasztandó mun­kástanácsokkal. Támogatjuk a Nógrád megyei Nemzeti Bi­zottság felhívását a termelő- munka megindítására. d) Az Ideiglenes Intéző Bi­HELYESBÍTÉS Az Új Úton 2. számában — a cikk írójának hibáján kívül — téves volt a Tűzhelygyár­ról írott cikk címe, amely he­lyesen így értendő: A Tűz­helygyárban is megindul a munka. zottság harcot indít minden restaurációs kísérlet ellen, mely arra törekszik, hogy visszaadja a földesuraknak a földet, a tőkéseknek a gyárat, akik ki akarják venni a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság kezéből a hatalmat. Kérjük járásunk minden be­A Magyar írók Szövetségé­nek elnöksége küldöttséget bí­zott meg, hogy megbeszélést folytasson a szovjet parancs­nokság vezetőivel. A találko­zás novebmer 20-án megtör­tént, melyen résztvettek a ma­gyar rendőrség vezetői is. A küldöttség által feltett kérdé­sekre — mind a szovjet, mind a magyar hatóság képviselői ígéretet tettek, hogy a magyar lakosság körében történt le­tartóztatások ügyében a leg­messzebbmenő törvényességet fogják érvényre juttatni. A felkelésben való részvételért senkit nem üldöznek. Az elfo- gottak ügyét a legrövidebb időn belül kivizsgálják. A kö­zönséges bűnözőket és azo­kat, akik november 10-e után is fegyveres összetűzéseket vé­geztek, a magyar hatóságok­nak adják át, a többieket pe­dig rövid időn belül szabadon bocsátják. Amennyiben a bo­nyolult helyzet folytán egyes esetekben jogtalanul elítélték, vagy elítélnek valakit, a szov­jet hatóságok képviselői és a magyar rendőrség vezetői a le­hető leggyorsabb orvoslást ígérték meg. A szovjet parancsnokság képviselői kérték az írószövet­séget, hogy minden tudomá­sukra jutó kétes esetet azon­nal közöljenek a parancsnok­sággal kivizsgálás, illetve jó­vátétel céljából. A Magyar írók Szövetségé­hez mind gyakrabban intéz­nek kérdést a munka folyta­tásáról. Az írószövetség a sztrájkot a munkásság sajátos fegyverének tartja és ebben a kérdésben csakis a munkássá­got ismeri el illetékesnek. Az írószövetség elnöksége a nagy­budapesti munkástanács no­Az Egészségügyi Miniszté­rium a Szakszervezeti Társa­dalombiztosító Központtal egyetértésben felhívja az ösz- szes táppénzes betegeket, va­lamint a négyhetenként felül­vizsgáló orvosi bizottságokat, hegy a tevábbi intézkedésig csületes dolgozóját, hogy tá­mogassa e program alapján az Ideiglenes Intéző Bizottság munkáját. Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarján Járási Ideiglenes Intéző Bizottsága vember 16—21-i ülésén hozott határozatával és több más olyan határozattal, amely a munka megkezdéséről intéz­kedik, egyetért. Ezekben a ha­tározatokban a munkásság csorbítatlanul fenntartja kö­veteléseit és megőrzi a sztrájk újrakezdésének jogát. Az író- szövetség a békés munka, a szabad élet mielőbbi biztosí­tását kívánja, hogy zavartala­nul és változatlan erővel küzd- hessenek a forradalom vívmá­nyainak megőrzéséért és tovább fejlesztéséért. Ezért az írószö- szövétség szükségesnek tartja, hogy a termelőmunka minél előbb meginduljon. Ennek el­éréséhez szükségesnek tartja, hogy a kormányzat tárgyaljon a munkásság teljesjogú meg­bízottjaival. A Magyar írók Szövetsége újból hangsúlyozza, hogy a magyar nép történelmi követeléseit maradéktalanul magáévá teszi és azokért min­den erővel harcol. Magyarország társadalmi és gazdasági rendszere a demok­ratikus eszközökkel felépített szocializmus legyen a nemzeti sajátosságok figyelembevételé­vel, érvényben tartva az 1945- ös földreformot, gyárak, bá­nyák, stb. társadalmi tulaj- donbavételét. Az irodalomnak, a művé­szetnek a forradalomban kiví­vott legszentebb joga a sza­badság és az igazmondás. Ezt a jogot megvédjük és a jövő­ben is csak olyan sajtómun­kában veszünk részt, amely­nek vezérelve az igazmondás és a nép ügyének szolgálata. Ezt a határozatunkat az értel­miségi szervek elé terjesztjük és azokat is csatlakzásra hív­juk fel. Magyar írók Szövetsége időleges rokkanttá nyilvání­tásra ne tegyenek javaslatot. Az e célból esetleg hozzájuk utalt dolgozókat vizsgálják felül és a bizottságnak a ke­resőképtelenség kérdésében hozott döntését a dolgozó be­tegségi igazolványába írják be. SCoaeieméwsr----------------■4,^^^»’----------------­Az írószövetség nyilatkozata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents