Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-06 / 80. szám

Vifáa proletárjai egyesüljetek! Szabad NOGRAD A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. OKTOBER 6. Százmillió rubel hitelt kapunk a Szovjetuniótól Szovjet-magyar gazdasági és hitelegyezmény A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kor­mánya, a Magyar Népköztár­saság gazdaságának további fejlesztésére és erősítésére irá­nyuló törekvésétől indíttatva kedvezően fogadta a Magyar Népköztársaság kormányának hitelnyújtásra vonatkozó ké­rését. A tárgyalások eredménye­képpen létrejött megállapodás értelmében a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­gének kormánya 1951-ben a Magyar Népköztársaság kor­mányának 100 millió rubel hi­telt nyújt: 60 millió rubel ér­tékben olyan árucikkeket szállít, amelyekre különösen szüksége van az országnak (koksz, ólom. gyapot, műgumi stb.), 40 millió rubelt redig szabad devizában bocsát a magyar kormány rendelkezé­sére. A hitel törlesztése áruban évi 2 százalékos kamat mel­lett 1960—1965. évek folya­mán egyenlő részletekben tör­ténik. Külföldre is szállít már palóc motívu­mokkal díszített há- ziszöiteseket, sző­nyegeiket, falvédő­ket és törülközőket a Szécsényi Házi­ipari Szövetkezet, amely ebben a hó­napban ünnepli fennállásának ötö­dik évfordulóját. Nemréqiben új üzemrésszel bővült a szövetkezet, s ké­szítményei iránt úgy megnőtt az ér­deklődés, hogy to­vábbi bővítésre len­ne szükség. A szép szőttesek egy részét nem a szécsényi üzemben, hanem a környező falvakban, otthonukban készí­tik a szövetkezet „bedolgozó” tagjai. Képünkön Szerémi Sándorné, a nagy- lóci csoport veze­tője és Keviczki Ist­vánná átadják a Nagylócon készült szőtteseket Gémesi Gyulának, a szécsé- nyí részleg vezető­jenek. A Magyar Dolgozók Pórija Központi Vezelóségének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége elhatá­rozta, hogy a korábbi évek politikai pereiben ártatlanul elítélt és kivégzett elvtársaink­nak, akiket a párt Központi Vezetősége már korábban re­habilitált és párttagsági joguk­ba visszaállított, meg kell adni a munkásmozgalom harcosait, forradalmárait megillető vég­tiszteletet. Rajk László elvtársat, a ma­gyar munkásmozgalom ki­emelkedő alakját, a Központi Vezetőség s a Politikai Bizott­ság volt tagját, Pálffy György altábornagy és Szőnyi Tibor elvtársakat, a Központi Veze­tőség volt tagjait és Szalai András elvtársat, a Központi Vezetőség volt osztályvezető- helyettesét a Kerepesi úti te­metőben katonai gyászpompá­val helyezik örök nyugalomra, a munkásmozgalom nagy ha­lottal számára fenntartott sír­helyen. Elvtársainkat a párt saját halottainak tekinti és gondos­kodik kegyeletteljes temeté­sükről. A többi ártatlanul kivégzett és rehabilitált elvtársak teme­tésére a legközelebbi időben kerül sor. Budapest, 1956. október 3. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE * A temetés megreudezésére bizottság alakult. A Központi Vezetőség, a Po­litikai Bizottság a temetés megrendezésére az alábbi bi­zottságot küldte ki: Anró Antal, Bata István, Csébi Lajos, Gáspár Sándor, Kiss Károly, Kovács István, Lukács György, Major Tamás, Marosán György, Mező Imre, Mód Péter, Münnieh Ferenc és Vég Béla elvtársak. A TEMETÉS MEGRENDEZÉ­SÉRE KIKÜLDÖTT BIZOTT­SÁG KÖZLEMÉNYE Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András elvtársakat 1956. október 6-án délután 3 órakor a Kerepesi úti temetőben, a munkásmoz­galom nagy harcosai részére fenntartott sírhelyen helyezik méltó kegyelettel örök nyuga­lomra. Az elhunytak ravatalát a Kerepesi úti temetőben állít­ják fel. A párt-, társadalmi szervek és a dolgozók kegyeletüket az elhúnytak ravatalánál 1956. cktóber 6-án, 12 és 15 óra kö­zött róják le. Fontos rendelet a lakásügyekről A Magyar Közlöny szep­tember 30-i száma közli a Minisztertanács rendeletét a lakásbérletről. Ki kaphat lakást ? Lakáskiutalásra jogosultak: akiknek nincs lakásuk, vagy van ugyan lakásuk, de az ki­sebb, mint a jogos igény. La­kást kaphat az is, akinek meglevő lakása egészségügyi szempontból nem megfelelő, vágj' életkörülménj'ei úgy változtak, hogy új lakásra jo­gosult. A rendelet szerint ki­utalhatnak lakást annak is, aki lakását el akarja cse­rélni. A kiutalt lakásba akkor le­het beköltözni, ha a bérbe­adó és a bérlő megkötötték a lakásbérleti szerződést. Fontos intézkedése a rende­letnek, hogy a szolgálati la­kás bérlőjét a szerv vezetője a szakszervezeti bizottság meghallgatásával jelöli ki. A lakáscsere Szabályozza a rendelet a lakáscserét is. Kimondja, hogy a bérlők lakásukat — a hatóság' jóváhagyásával — kölcsönös megállapodás sze­rint elcserélhetik. Ilyen eset­ben a lakás a cserére irányuló szándék bejelentésétől számí­tott hat hónapig mentes az igénybevétel alól. A lakáscsere-szerződés a la­kásügyi hatóság jóváhagyásá­val válik érvényessé. Ezt a Éberségből — kitűnő! Salgótarjánban, a Damja­nich utcában kedden délután Prajda Gyuláéknál erélyeseb­ben szólt a csengő a szokottnál. Mintha az, aki rajta tartja ke­zét, nagyon is izgatott lenne. Legnagyobb meglepetésre, amikor ajtót nyitottak, egy 10 éves forma kisfiú állt ott li­hegve, izgatottan, és kérdezés nélkül egyszuszra elmondta, miért szaladt idáig. „Tessék megengedni, hogy rögtön tele­fonáljak a tűzoltóknak, mert különben leég az erdő, és ab­ból nagy kára lenne az or­szágnak.“ A következő pilla­natban már tárcsázták is a tűző'főügyeletet és jelentették, hogy a Pécskő utca végén ég az erdő. Ennek köszönhető, hogy az erdőtűz nem lett na- gyobbméretű és nem okozott még. nagyobb kárt népgazdasá­gunknak, nem terjedt át a la­kóépületekbe is. A kisfiú — aki ezzel némcsak a gyerekek­nek, de a felnőtteknek is pél­dát mutatott éberségből — Ócsai Péter úttörő, a Rákóczi úti iskola V. osztályos tanulója. Terjed a többgépes mozgalom az Acélárugyárban jóváhagyást meg kell tagadni többek között akkor is, ha a cserélt lakás meghaladja a jogos igényt. iiy szoba jár ? A Salgótarjáni Acélárugyár üzemeinek versenyében hos*- szú idő óta & huzalmű dolgozói vezetnek. Kimagasló sikereik kivívásában jelentős része van a többgépes mozgalomnak. A szögverő üzemben kezdemé­nyezték ezt a mozgalmat, ame­lyet az jellemez, hogy most már egy-egy dolgozó a szö­gek nagyságának megfelelően három-hat, nyolc, sőt húsz gé­pet kezel. A huzalmű műszaki vezetői az utóbbi időben a dróthúzásnál is bevezették a többgépes rendszert. A gépe­ket átrendezték és a munkaidő kihasználására gondosan meg­tervezett gyártási utasítást ál­lítottak össze, ezáltal a haj- száldrót húzásánál egyszerre hat gép kiszolgálását tették lehetővé. Sikerrel alkalmazták ezt a módszert a vastagabb hu­zalok készítésénél is, azzal a különbséggel, hogy itt már csak 2—2 gépet kezelnek a dol­gozók; Ssurvusff*nrhaten i/ésotős«nk helyseiéről — Ülést tartott a megyei tanács — A Megyei Tanács szeptem­ber 28-án tartott rendes ülé­sének egyik napirendi pontja megyénk állattenyésztési hely­zetének megtárgyalása volt. A tanácsülésnek Tóth Béla Ger­gely mezőgazdasági igazgató számolt be. A beszámoló szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó részéből az alábbi kivonatot közöljük. Megyénk szarvasmarhate­nyésztésének megbecsülésre méltó hagyományai vannak. A nógrádi szarvasmarha min­dig híres volt edzettségéről, ellenállóképességéről, igázha- tóságáról. de kiemelkedő ered­mények fűződnek tejtermelésé­hez is. Hizodalmassága közis­mert volt még a külföldi pia­cokon is. Szarvasmarhaéllományunk — a számszerűséget tekintve — az utóbbi években fejlődött; A megye ossz szarvasmar­haállománya az utóbbi öt év alatt 4500 darabbal nö­vekedett. Ez évben már az ossz szarvasmarhaállomány 14 százaléka, a szocialista szektorok tulajdona. Termelőszövetkezeteink nagy részében megváltozott az üszőnevelés iránt tanúsított magatartás. Ebben az évben mintegy 95 darab sajátnevelé­sű, jó minőségű üszőt állítot­tak be tenyésztésre, az állo­mányból selejtezésre kerülő tehenek utánpótlására. Élen­jár ebben a munkában a palo- tási Május 1 Tsz, ahol a nö­vendékeket külön majorban, szakszerűen kezelik és jelen­leg is 20 darab vemhes üsző áll istállójukban. Hasonló jó eredmények vannak a nagy­oroszi Úttörő, a varsányi Dó­zsa és még számos szövetke­zetben és egyre inkább keve­sebb az olyan ísz-ek száma, mint a felsőpetényi Rákosi, a szandai Lenin, ahol a növen­dékek felnevelésére még most sem fordítanak kellő gondot. Jelentősen fokozódott az egyénileg gazdálkodó pa­rasztság állattenyésztési kedve. Ennek bizonyítéka, hogy a termelőszövetkeze­tek és a dolgozó parasztok 219 darab szűz, 146 darab vemhes és 1852 darab hí­zó üsző nevelésére kötöt­tek szerződést az Allatfor- galmi VállalatíaL Példamutatóan foglalkoznak az utánpótlás nevelésével Érsek - vadkert, Szügy, Patak, Kálló, Erdőtarcsa, Nógrád, Berkenye, Szécsény s Endreíalva dolgo­zó parasztjai, amiért dicséret illeti őket. A szarvasmarhaállomány minőségi javításához jelentő­sen hozzájárul a Balassagyar­mati Mesterséges Megterméke­nyítő Állomás. A mesterséges termékenyítésből származó borjúk a jó minőségű bikák használata következtében kül­ső és belső értékre egyaránt jók. Példa erre a szügyi és szécsényi tan­gazdaság', ahol a mestersé­ges megtermékenyítésből származó üszők megfelelő előkészítés mellett 16—20 liter tejjel fejlődnek be az első borjazások után. A szarvas marhaállomány minőségi javítása érdekében, a mezőgazdasági igazgatóság az ismeretlen származású és a gyenge tejhátterű bikákat fo­lyamatosan kiselejtezte és he­lyettük ismert származású, jó tejhátterű és jó küllemű bi­kákat helyezett ki köztenyész­tésbe. E téren sikerült elér­nünk. hogy 3500 literen aluli tejhátterű bikák megyénk köz- tenyésztésében nem lesznek. Az elért eredmények mel­lett szarvasmarhatenyészté­sünkben számos hiányosságot találunk. Komoly hiba, hogy tehén- állományunk aránya az ossz szarvasmarhaállo­mányhoz viszonyítva csak 37,2 százalékos az 1951. évi 39,8 százalékkal szem­ben. A 2,6 százalékos tehénállo­mány csökkenés főleg a dolgo­zó parasztság szarvasmarha­állományánál következett be. Ez abból adódik, hogy az utóbbi években a dolgozó pa­rasztok egy része nem fordí­tott kellő gondot az üszőneve­lés fontosságára. Általában el­uralkodott az a nézet, hogy a borjút nem érdemes felnevel­ni. örvendetes, hogy ez a hely­telen álláspont az utóbbi idő­ben már megszűnőben van. Községi tanácsaink és legelte­tési bizottságaink sajnos még mindig kevés gondot fordíta­nak az apaállat gondozására. A bikák ápolása, jártatása, karámban való tartása szá­mos helyen nem megfelelő. Az apaállat gondozás terén ta­pasztalható hibák kijavítása érdekében nagyobb mérték- (Folytatás a 4. oldalon) A rendelet meghatározza a jogos lakásigény mértékét. Kimondja: minden két tagú családnak, s minden magáno­sán élőnek egj'-egy lakószoba jár-. Ha a családtagok száma kettőnél több, minden további két személynek jár egy lakó­szoba. (Páratlan szám eseté­ben természetesen a páratlan Zeke József halad az élen a Iraklorosok versenyében Kétezer forint jutalmat tű­zött ki a Megyei Mezőgazdasá­gi Igazgatóság az őszi munká­latokban legjobb eredményt elérő dolgozóknak. Ebből az összegből jutalmazni kívánják azokat a traktorosokat, akik a legtöbb talajmunkát végzik, s a legtöbb silót \készítik. Jelen­leg a traktorosok versenyében Zeke József halad az élen. Vál­tótársával 422 műszakot telje sített. SuO köbméter siló a; érsekvadkerti gépállomás termelös/övetkezeteiiiél 800 köbméter silót készített eddig az érsekvadkerti gépál­lomás a körzetéhez tartozó tsz- eknek. Az őszi munkálatoknál a silózás okozza a legtöbb gon­dot, ez halad a leggyengébben. Gépállomásaink 1922 köbmé­ter takarmányt silóztak be ed­dig, 8.7 százalékra teljesítették tervüket. A legjobb eredményt Csővári Béla érte el, 390 köb­méter silótakarmány elkészí­tésével. Az erdőkürti gépállomás a legjobb. Tolmács erősen lemaradt az őszi munkálatokkal 31.9 százalékra teljesítették október 1-ig Nógrád megye gépállomásai őszi tervüket. A legjobban Erdőkürt dolgozik. Tolmács viszont csak 27 hold- nyi mélyszántást végzett. Az őszi munkálatokban a gépállo­mások sorrendje a következő: 1. Erdőkürt, 2. Kisterenye, 3. Pásztó, 4. Érsekvadkert. 5. Szécsénj', 6. Karancskeszi 7. Bércéi. 8. Tolmács. számú családtag is jogosult egy szobára.) A munkakörüknél fogva magasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben külön szoba juttat­ható. Külön szoba biztosít­ható akkor is, ha családi vagy egészségügyi körülmé­nyek ezt megkívánják. A rendelet részletesen sza­bályozza a bérlő és a bérbe­adó jogait és kötelességeit. Kimondja, hogy a bérbeadó többek között köteles az épü­let és a lakók közös haszná­latára szolgáló helyiségek tisztántartásáról gondoskodni. A bérleti \isfony megszűnése A rendelet kimondja, hogy a bérleti viszony megszűnhet felmondással, bírói ítélet alapi­ján, a bérlő halálával, lemon­dással, kiutasítás és elítélés esetén, valamint a lakás el­hagyásával. A bérlő a hónap utolsó nap­jára bármikor felmoncmat, de a felmondást legalább 15 nap­pal előre írásban kell bejelen­teni. A bérbeadó akkor mondhat fel, ha a bérlő vagy a vele együtt lakók a lakást, az épületet vagy annak kö­zös használatú helyiségeit rongálják, rendeltetés ellene­sen használják, vagy ha a bérlő akadályozza a karban­tartási, felújítási vagy, helyre- állítási munkálatokat, ha a bérlő nem fizeti a bért, vagy a szocialista együttélés szabá­lyaival ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanú­sít. A bérlő halála esetén házas­társa, egyenesági rokona, örökbefogadott, nevelt vagy mostoha gyermeke folytat­hatja a bérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásban lakott. A testvér vagy élettárs is jogosult erre, ha a halált megelőzően legalább hat hó­napig már a lakásban lakott. Ugyanilyen feltételek mellett folytathatja a bérletet az Is. aki az elhalt bérlő eltartását szerződésben vállalta. Ezt a jogot a lakásügyi hatóság is­meri el, A társbérlet A rendelet részletesen sza bálvozza a társbérleti vi­szonyt. Megállapítja: több szobából álló lakásra társbér­leti jogviszony is létesíthető. A társbérlő a bérleti jogvi­szony szempontjából önálló bérlő. A társbérlő kizárólagos joggal a lakásnak csak azt a részét használhatja, amelyet számára kijelöltek. Társbérletet csak akkor le­het létesíteni, ha a kiutalt helyiség különbejáratú, vagy különbé járatúvá tehető. Tilos társbérletet létesíteni fertőző gümőkórossal vagy nemibe­teggel. A társbérletnél figyelembe kell venni a társbérlők szo­ciális és társadalmi körülmé­nyeit is. A lakrész igénybe­vétele előtt módot kell adni arra, hogy a bennlakó bérlő vagy maga válassza ki a társ­bérlőt, vagy hat hónapon be­lül olyannal cserélje el laká­sát, aki arra jogosult. A társbérlő kérheti a má­(Folytatás a 2. oldalon) I

Next

/
Thumbnails
Contents