Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-13 / 82. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ^ Szabad nomád A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MET YEI TANÁCS LAPJA XIL ÉVFOLYAM, 82, SZÄM. ARA: 50 FILLÉR 1956. OKTÓBER 13. Tanulságos — termelési értekezletek A nógrádi szénmedence üzemeiben a napokban zaj­lottak le a szokásos terme­lési értekezletek, az üzem­vezetők beszámoltak az el­múlt negyedév jó munkái­ról és ismertették azokat az eredményeket, amelyekkel a nógrádi bányaüzemek dolgozói a harmadik ne. gyedévben 38 041 tonna többlettermelést érték el. Szó volt arról is, hogy mik azok a feladatok, amelye­ket feltétlenül el kell vé­gezni a közeljövőiben, ha azt akarjuk, hogy a negye­dik negyedévben a szénme­dencében hasonló eredmé­nyek szülessenek. Na de nem is a termelé­si értekezletről akar a tröszt termelési osztálya beszámolná és nem is akar­juk leírni azt a lelkesedést, ami a termelés; értekezlet előadóinak és hallgatóságá­nak tekintetéből ki lehetett olvasni. Ezt hiába akar­nánk szavakkal leírni, nem sikerülne élethűen vissza­adni. A nyugodt és megfontolt magabiztos felszólalások, indulattól mentes bírálatok, javaslatok, valamint a bölcs előrelátással megfontolt vállalások mind-mind azt erősítették meg, hogy a nógrádi szénmedence fizi­kai és szellemi dolgozói no­vember 7-re felszínre hoz­zák az 50 ezer tonna szenet Ez a célkitűzés, ez a bátor elhatározás, ilyen hozzáál­lás mellett csak sikerülhet. Nem erről akarunk mi megemlékezni, hiszen ez a nógrádi bányászok részéről magatói értetődő folyamat. A most megtartott termelé­si értekezleten egészen más valami történt. A harma­dik negyedév végén a nóg­rádi szénmedencében, de bátran lehet mondani, hogy a szénbányászat életében olyas valamit láttunk, amelyre még nem volt pél­da. A harmadik negyedév­ben a tervet túlteljesítet­tük és nagyobb összegű pénzjutalom kiosztására ke­rült sor. Pártunk és kormányza­tunk gondoskodása folytán minden tonna többletter­melés után a szénmedence dolgozói 3—6 forint összegű jutalmazási pénzt kaptak. Ennek eredményeképpen az üzemek vezetői a párttal és szakszervezettel közösen közel 310 ezer forint juta­lomösszeget osztottak ki. Példaképpen megemlíthet - jük, hogy a második ne­gyedév végén a mizserfai üzem kb 12 ezer forint ju­talomösszeget tudott csak kiosztani és most 34 994 fo- rint_került kiosztásra; A zagyvái üzem a má­sodik negyedév végén 10 ezer forint jutalomösszeget osztott ki és most 21410 forint került kiosztásra. A szorospataki üzem 12 ezer forintot osztott ki és most 26 626 forint jutalomössze­get kapott. És így sorolhat­nám fel valamennyi üze­met. Ez volt új a termelési értekezleten. Ezt a körül­ményt szerintünk nem sza­bad figyelmen kívül hagy­ni, már azért sem, mert egyrészt a harmadik ne­gyedév végén ilyesmi még nem történt, másrészt mert ebből jövőre nézve tanulságot lehet és kell meríteni. A negyedik ne­gyedévi feladatokat ismer­jük és ha ebben a negyed­évben is többlettermelést érünk el, akkor még ennél is nagyobb jutalomösszeg szétosztására van lehető­ség. Ezt kell tudomásul vennünk és ennek ismere­tében kell munkánkat össz­pontosítani és izmainkat megacélozni. Minden csil­le többlettermelés kézzel- _ foghatóan emeli életszínvo­nalunkat. Ez történt a harmadik negyedév sikeres befejezése után és ez történt a terme­lési értekezleteken. A Nógrádi Szénbányásza _ ti Tröszt vezetői a termeié si értekezletek után meg vannak arról győződve^ hogy a jövőnket biztosító munkálatok elvégzése mel­lett a biztonsági előírások betartásának szigorú szem előtt tartásával a negyedik negyedévben is hasonló eredmények születnek. Pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósí­tásáért népünk boldogulá­sáért rendíthetetlen akarat­tal, határtalan harci kedv­vel dolgozik most a szén­medence minden vájára csillése, aknásza és mér­nöke. S ezt a lelkes mun­kát pártunk és kormányza­tunk nagyra értékeli és méltóképpen meg is jutái mázzá. Vörös Lajos főmérnök Az országban elsőnek az Acélárugyárban szerkesztettek présgépet a siillyesztékes szerszámok liidegsajtolásához A Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszámgyárában sok munkadarabot kovácsol­nak süllyesztékben. Ez a szer­szám azonban néhány ezer ko­vácsolt darab gyártása után el­kopik és a legtöbb esetben újat kell készíteni belőle, ami hosszadalmas és igen pontos munkát, nagy gyakorlatot igé­nyel. A gazdasági szerszám- gvár fiatal mérnöke, Mándoki Andor ezért új eljárást java­solt a süllyesztékek készítésé­re. Az új módszer lényege az, hogy a munkadarab keményre és szívásra edzett pontos má­sának nagy erővel történő be- lenyomásával hidegen képezik ki a süllyesztékes szerszámok üregét. A javaslat alapján és a mű­szaki irodalom adatainak fel- használásával Erdődi Kálmán tervező csoportja szerkesztette meg a nagy nyomást kifejtő sajtológápet. A most elkészült tervek szerint a gép nyomóké­pessége kétezer tonna lesz, amely az eddigi több óra he­lyett 2—3 percre csökkenti egy-egy szerszám elkészítésé­nek idejét. A gép újszerűsége az, hogy a nyomási erőt nem ütésszerűen, hanem viszonylag lassan adja át. Ennek az az előnye, hogy az üreg alakítá­sánál elkerülik az anyag be- szakítását és rendeződnek az acél belső szerkezeti szálai, ami a marással készített szer­számnál nem valósítható meg. Az anyag szerkezeti szálainak rendezésével viszont a süly- lyeszték kopásállóbb lesz, élet­tartama megsokszorozódik. Az új préselőgépből két da rabot készítenek a gyár dolgo­zói. Az egyiket megtartják, a másikat pedig átadják majd a budapesti Kábel- és Műanyag­gyárnak, amely ugyancsak sok süllyesztékes szerszámmal dolgozik. Az új gépek gyártási előkészületei már megkezdőd­tek. Üzembehelyezésükre elő­reláthatóan a jövő év első fe­lében kerül sor. Mór termelik a fát a bujáki erdőkben Megindult a fakitermelés a bujáki erdőkben. Eddig in­kább csak a faállomány ápo­lása folyt. Most, október 1-vel kezdetét vette a termelési munka. Szlovák-magyar orvos-tapasztalatcsere A balassagyarmati kórház főorvosi karának kezdemé­nyezésére az elmúlt hét szombatján tudományos or­vosi gyűlés zajlott le a ba­lassagyarmati kórház Ikul- túrtermében, amelyen a magyar orvosok mellett 10 losonci orvos is részt vett. Megnyitó beszédet dr. Bar- tha Elemér főorvos mon­dott. Utána dr. Danics Já­nos losonci főorvos az égési sérülésekről, dr. Kenessey Albert főorvos az emlőrák­ról, dr. Stefáncsik Szilárd főorvos pedig a terhesség­ről és annak művi megsza­kításáról tartott magasszín­vonalú előadást. A tapasz­talatcsere dr. Vajda Béla losonci főorvos, valamint d.r. Vanik Vince és dr. Tó­biás István balassagyarma­ti főorvosok értékes hozzá­szólásaival fejeződött be. A szlovák és magyar or­vosok elhatározták, hogy a jövőben rendszeressé teszik a hasonló tapasztalatcseré­ket. Munkában a Csurgó tárói bányászok legjobb „segítőtársa’* A mátranováki Bá­nyaüzem egyik aknájá­ban, Csurgó tárón nem­régi bér* szerelték fel a Nógrádban eddig is­meretlen PML 5-ös szovjet lapátológépet. A gépet Tajti István vágathajtó brigádjá­nak tagjai hamarosan nagyon megkedvelték. Am nemcsak azért sze­retik, mert megszaba­dította őket az egyik legnehezebb bányász­munkától, a lapátolás­tól, hanem azért is, mert meggyorsította a táró főszállítóvágatá­nak hajtási sebességét, s ezzel közelebb hoz­ta azt az időt, amikor a Csurgó-tárói új szén- mező is ontja majd a szenet. Képünkön a gép mel­lett, Dózsa Bálint har­madvezető vájár lát­ható, amint figyelem­mel kiséri, hogyan ra­kodik a gép. (Seyler Lajos fel­vétele). A párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács a következő években nem tartja célszerűnek a terület átszervezés végrehajtását A Minisztertanács ülése A Minisztertanács a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének javasla­tára elhatározta, hogy az ország igazgatási területének átszervezését nem terjeszti az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség, a Minisztertanács, a következő években nem tartja célszerűnek a terület­átszervezés végrehajtását, mert ez megnehezítené, hogy minden erőnket a népgazda­sági feladatok sikeres megol­dására, a szocialista demokra­tizmus fejlesztésére fordítsuk. Ugyanakkor azonban meg kell gyorsítani a hatáskörök át­adását a helyi tanácsoknak, és az ügyintézés egyszerűsítését. A Minisztertanács szerdai ülésén az igazságügyminiszter előterjesztése alapján megvi­tatta az államigazgatási eljá­rás szabályozásáról, a büntető- és polgári perrendtartás módo­sításáról szóló törvényterveze­teket, s megbízta az igazság­ügyminisztert, hegy azokat az országgyűlés októberi üléssza­kán nyújtsa be. A törvényter­vezetek részei azoknak a nagy- jelentőségű, a törvényesség megszilárdítását szolgáló in­tézkedéseknek, amelyekről a Központi Vezetőség július 18— 21-i ülése határozott; Az államigazgatási eljárás, ról szóló törvényjavaslat az államigazgatási szervek és az ügyfelek eljárási kapcsolatait szabályozza. Részletesen elő­írja a határozatok meghozata­lának és közlésének módját; (Folytatás a 2. oldalon.) Már több mint 57000 tonn« terven felüli szenet termeltek az idén a DlSZ-britjádá A nógrádi szénmedence fia­taljai az elmúlt hónapban nyolc új ifjúsági csapatot szer­veztek. Ezáltal már 44-re emelkedett a fejtési DISZ-bri- gádok száma. A fiatalok az el­ső félévben felszínre küldött Ai erdáiirti gépállomáson halad legjobban az őszi munka Üjra Erdőkürt bizonyult a legjobbnak a gépállomások őszi munkájában. Október 10-ig 1301 katasztrális holdon vé­gezték el az őszi szántást és 507 holdon tették földbe a ga­bonát; , 31 000 tonna terven felüli sze­net a III. negyedévben újabb 25 000 tonnával tetézték. Nagy része volt ebben a sikerben a zagyvabányai Kovács László DISZ-birgádnak, amely a bá­nyásznapi versenyhien az or­szág legjolbb elővájási csapata volt és szeptemberben, vala­mint október első harmadában a fejtési munkahelyen is csak­nem kétszeresére teljesítette előirányzatát. Október első he­tében a szénmedencében ugyan visszaesett a termelés, de a DISZ-fiatalok ennek ellenére is mintegy ezer tonnával meg­előzték tervüket. Ma már az­zal büszkélkedhetnek, hogy 57 000 torma fölé emelték az év elejétől terven felül bányá­szott szén mennyiségét. ......... * ....... Gép-igénybevételi társulás van alakulóban Dejtáron 30 katasztrális holdat szán­tott meg az érsekvadkerti gép­állomás a dejtári egyénileg dolgozó parasztoknak. Bár Dejtáron igen nagy az érdek­lődés a gépi munka iránt, még mindig nem társultak a gaz­dák a gépi munka igénybevé­telére. A felvilágosító, szerve­ző munka azonban már folyik a faluban. Bányász elvfársak! SZENET, SZENET, SZENET! Ha megnézzük, hogyan dol­goztak bányászaink október el­ső tíz napjában, bizony egy kicsit elszorul a szívünk. Nem szokott ilyen sok lenni a hó- eleji adósság. Most már két­ezer tonnán fölül van! Mi le­het ennek az oka? Tudjuk, hogy az 50 ezer ton­na terven felüli széntöbblet ki­termelése, kemény munkát követel bányászainktól. De mi megszoktuk már, hogy amit A szakma kiváló dolgozója címre javasolták a Tűzhelygyárban: PÁSZTÓI TÓTH ISTVÁN kőműves szakmunkást. Sok szép munkáján kívül külö­nösen a zománcozó kemence átépítésénél kifejtett be­csületes, lelkiismeretes mun­kájával érdemelte ki az elis­merést és bizalmat. KÖVEI ISTVANNÉ zománcszórót, aki háromszo­ros okleveles kiváló dolgozó. 1955-ben a „Kiváló Dolgozó” érmet is megkapta. Minden­ki nagyon seeretd és tiszte­letben. megbecsülésben ré­szesítik. LIPTÁK RÓBERT gépformázót. DISZ-tag. Fe­gyelmezetten, példamutatóan végzi munkáját. fülönös gondot fordít a minőségre. Fegyelmezett, pontos mun­kájával kiérdemelte dolgozó­társai megbecsülését. bányászaink vállalnak, azt tel­jesítik is. Népgazdaságunknak nagy szüksége van a szénre. Bányász elvtársak! Az or­szág titeket figyel! Dolgozza­tok úgy, ahogyan megszoktuk tőletek! ÉLENJÁRÓK: _ Nagybátony: 208 tonna több­let. Üzemvezető: Tanyai Fe­renc, főmérnök: Marton Mi­hály. Kányás: 202 tonna többlet. Üzemvezető: Schaffer Péter, főmérnök: Németh Lajos. Zagyva: 151 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Szendrei Zoltán. Szorospatak: 114 tonna több­let. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Tiribes: 89 tonna többlet. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. ADÓSOK: Mizserfa: 194 tonna tartozás. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök: Józsa Pál. Mátranovák: 227 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos, főmérnök: Révfalvi János. Ménkes: 271 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Szabó Im­re főmérnök: Cserjési Miklós. Róna: 294 tonna tartozás; Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Leczkó István. Kazár: 928 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffli Iván, Kisterenye: 1602 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Ujj János, 'őmérnök. Sándor Gáspár. A tröszt tartozása Irén bá­nya termelésével együtt 2133 tonna. Igazgató: Sartoris Kál­mán, főmérnök: Lassan Jó­zsef, termelési osztályvezető: Vörös Lajos, műszaki osztály- vezető: Dr. Csillag József.

Next

/
Thumbnails
Contents